Évfordulók december 17-én

2014.12.16 15:54

1442. december 17-én halt meg ERZSÉBET királyné, Luxemburgi Zsigmond király, német-római császár és Cillei Borbála leánya, I. (Habsburg) Albert felesége, V. László édesanyja, II. (Dobzse) Ulászló nagyanyja. Ősei között apai és anyai részről is találhatók Árpád-háziak. Férje - aki az első Habsburg volt magyar trónon - egy török ellen indított hadjárat során vérhasban meghalt. Özvegyen maradva mindent elkövetett, hogy utószülött fiának biztosítsa a magyar királyságot, de a rendek a Jagelló-házból származó I. Ulászlót választották meg. Erzsébet ekkor udvarhölgye, Kottaner Jánosné segítségével ellopta a Szent Koronát, megkoronáztatta vele újszülöttjét, majd III. Frigyeshez menekült, rábízva fiát és a koronát (ezutóbbit I. Mátyás csak magas sarccal tudta kiváltani).

1526. december 17-én választotta tizenhárom főpap és főúr (ellen)királlyá HABSBURG FERDINÁND kasztíliai és aragon infánst, osztrák főherceget. Apja "Szép" Fülöp, anyja "Őrült" Johanna volt. Neveltetését túlzásba vitt vallási szigor jellemezte (könnyen lehet, hogy ennek ellentételezéseként nem kaptak igazán vallásos nevelést gyermekei). A Spanyolországban felnövő és spanyolul beszélő Ferdinánd 18 évesen érkezett a hatalma virágkorát élő Habsburg birodalom keleti részébe. Jószándékú és lelkes fiatalemberként jött, de minden idegen volt számára: az abszolut királyi hatalomhoz szokott főherceg erős nemességgel találta magát szemben. A német nyelvvel küszködő uralkodó spanyol gyakorlatot alkalmazott a hatalomvágyó, engedetlen rendek ellen: kivégeztetett több nemesembert. A keleti orientáció szükségszerűségét felismerve vette nőül Jagelló Anna magyar királyi hercegnőt, akitől 15 gyermeke született.

Megválasztása idején már volt választott magyar király I. (Szapolyai) JÁNOS személyében. A két király hosszas háborúskodását 1538-ban egy titkos megállapodás, a váradi béke zárta le, amelyben ketté osztották az országot, továbbá kimondták, hogy János király halála után országrésze Ferdinándra száll. A szerződést I. János nem kívánta betartani, minthogy várandós feleségétől, Izabella lengyel királylánytól fiúutódot remélt, ami be is következett korok.webnode.hu/products/erdely-fejedelemasszonya-izabella-magyar-kiralyne1/. János Zsigmond születését apja mindössze három héttel élte túl. A helyzet további háborúskodást hozott, amit a szultán kihasznált, elfoglalta Budát, s ezzel az ország három részre szakadt.

I. Ferdinánd szinte élete végéig harcolni kényszerült Magyarország birtoklásáért. Öt háborúban szenvedett vereséget a töröktől, még adót is fizetett a szultánnak Magyarországért. Bátyja, V. Károly német-római császár döntéseiben ritkán vette figyelembe a keleti tartományok érdekeit, segítsége nélkül pedig Ferdinánd csak annyit ért el, hogy nem került az egész ország oszmán uralom alá.

1551. december 17-én I. Ferdinánd utasítására meggyilkolták FRÁTER GYÖRGYÖT, a horvát származású "fehér barátot", akinek nevéhez fűződik az ERDÉLYI FEJEDELEMSÉG megszervezése.

Márk Éva