Évfordulók december 10-én

2014.12.09 16:06

   Az ENSZ 1950. decemberi közgyűlése az EMBERI JOGOK NAPJÁVÁ nyilvánította december 10-ét annak emlékére, hogy 1948-ban e napon fogadták el az emberi jogokról szóló egyetemes nyilatkozatot.

1850. december 10-én halt meg BEM JÓZSEF lengyel és magyar altábornagy, mindkét ország szabadságharcának hőse, a székelyek Bem apója. Számos rendkívüli haditett fűződik a nevéhez, ezek egyikét Petőfi megénekelte "Az erdélyi hadsereg" c. versében:

"Mi ne győznénk? hisz Bem a vezérünk,  A szabadság régi bajnoka!

Bosszúálló fénnyel jár előttünk  Osztrolenka véres csillaga..."

Erdélyben sokat tett a magyar-román megbékélésért, de nem ért el számottevő sikert. Több győzelme ellenére 1849 augusztusában Törökországba kényszerült, ahol mohamedán hitre kellett térnie, hogy a törökök ne adják ki. Ott is igénybe vették jelentős katonai tapasztalatait. Valószínüleg maláriás roham okozta a halálát, utolsó szavai ezek voltak: "Lengyelország, én már nem szabadítalak fel..." Hamvait 1929-ben vitték haza, kőszarkofágját hat oszlop tartja a magasban vallási okból (muzulmánként nem kerülhetett keresztény lengyel földbe).

1875. december 10-én halt meg TOLDY FERENC irodalomtörténész, kritikus, "irodalomtörténetünk atyja". Német szülei nem tudtak magyarul, de fiúkat magyar középiskolába adták, hogy jól megismerje a nyelvet, majd Kassára küldték, hogy szlovákul is megtanuljon. Az egyetemen előbb bölcsészetet tanult, majd orvosi diplomát szerzett. Kapcsolatba került Kazinczyval, Kölcseyvel, Kisfaludy Károllyal, jó barátok lettek Bajza Józseffel. A reformkor egyik legtermékenyebb írója volt, mellette orvosi praxist is folytatott, és Bugát Pállal, a neves orvosprofesszorral és nyelvújítóval együtt szerkesztette az Orvosi Tár c. szakfolyóiratot. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság 1981 óta a róla elnevezett díjjal ismeri el egyetemi és főiskolai oktatók, kutatók, muzeológusok, általános- és középiskolai tanárok irodalomtörténeti munkásságát.

Márk Éva