Évfordulók augusztus 9-én

2015.08.08 18:32

A NAP IDÉZETE:

"Én, mivel alkotmányos magyar vagyok, nem képzelhetek kormányt, melyet ellenőrizni szükséges ne legyen; mivel ember vagyok, emberi gyarlóságomat érező, nem hiszek kormányban isteni csalhatatlanságot vagy angyali jóakaratot..." (Kossuth Lajos)

Augusztus 9-e EMŐD napja. Az Emőd régi magyar személynév, a régi emik (szopik) ige származékának az emő (szopó) szónak a -d kicsinyítőképzős alakja. Jelentése: kis csecsemő.

1173. augusztus 9-én rakták le a hívek és a városi tanács adományai nyomán Pisa híres harangtornyának alapjait.

A torony építése 200 évig tartott és három szakaszban történt. A talaj minősége és az elégtelen alapozás miatt megdőlt "ferde" torony már a 14. század óta igazi építészeti kuriózumnak számít.

1619. augusztus 9-én kezdődött a virginiai angol telepesek képviselőinek találkozója Jamestownban. Az első törvényhozó gyűlés 14-ig tartott. A testület határozott többek között az adóügyekről, a közügyek szabályozásáról, az erkölcsről, a dohányárak megállapításáról.

1866. augusztus 9-én nyitotta meg kapuit a világ egyik legrégebbi állatkertjének számító Fővárosi Állat- és Növénykert.

Egy magyarországi nyilvános állatkert alapításának gondolata már a reformkorban felvetődött, de komolyabban 1859-ben került napirendre az ügy. Az állatkert felállításának legfőbb szorgalmazói Xántus János zoológus, Szabó József geológus, Kubinyi Ágoston, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója és Gerenday József, a Füvészkert igazgatója voltak. Az elképzelést a Magyar Tudományos Akadémia is támogatta, majd 1864-ben, a Magyar Királyi Kancellária jóváhagyásával megalakulhatott az "Állatkerti Részvénytársulat". Pest szabad királyi város a főpolgármester, Kászonyi József közbenjárására a "Városerdő" -ből 31 holdat jelölt ki harmincévi használatra, évi egy arany jelképes bérleti díj fejében állatkert létesítésére.

A park terveit Pertz Ármin városi főkertész készítette, az épületek megtervezésére pedig Szkelnitzky Antalt és ifj. Koch Henriket kérték fel. Reitter Ferenc városi mérnök vezetésével készült el a 900 m²-es Nagy-tó, és ekkor fúrták a tavat tápláló kutat is. Az építkezésre jórészt 1866-ban került sor, ekkor vásárolták az állatok nagy részét is. Az állatok külföldről történő beszerzéséhez megint csak a Helytartótanács és a Kancellária engedélye kellett az egészségügyi okokból a határokon felállított karantén miatt. Az igazgatói tisztséget az alapítás után Leopold Fitzinger müncheni zoológusra bízták, de még a megnyitás előtt Xántus Jánost nevezték ki igazgatónak.

1945. augusztus 9-én a Szovjetunió megkezdte a Japán elleni hadműveleteket. Ezzel megkezdődött a második világháború utolsó jelentős hadjárata.

Vaszilevszkij tábornok csapatai, augusztus 9-én, több irányból rohanták le a Japán által megszállt Mandzsúriát. A nyár folyamán a Szovjetunióba beékelődő Mandzsúria körül a Vörös Hadsereg egymillió katonáját három jelentős tömbben csoportosították. A hatalmas bekerítő hadművelet ellen a Jamada Otozó tábornok vezette Kvantung-hadsereg 700 000 katonája és a bábállamok milíciája tehetetlennek bizonyult. A szovjetek, valamint mongol és kínai szövetségeseik néhány nap alatt elfoglalták Csungking, Csicsihar, Mukden és Harbin városokat, majd megszállták Szahalin szigetének déli - addig Japán által birtokolt - részét is. A szovjetek - annak ellenére, hogy Hirohito császár küldöttei augusztus 15-én az U.S.S. Nimitz repülőgép-anyahajó fedélzetén aláírták a feltétlen megadásról szóló szerződést - tovább folytatták a hadműveleteket szeptember 2-ig. Ebben a két hétben került a Szovjetunióhoz a Kuril-szigetek, melynek hovatartozása máig vitákat gerjeszt Japán és Oroszország között.

Ugyanezen a napon, három nappal a hirosimai atomtámadást követően az amerikai légierő egy gépe kioldotta a "Fat Man" névre keresztelt atombombát Nagaszaki felett. A Fat Man 47 másodperc elteltével, mintegy 1600 méter magasságban robbant. A plutóniumrobbanást nem követte tűzgolyó, ám a detonáció az Urakami-völgy térségében mérhetetlen pusztítást végzett.  39 ezren azonnal életüket veszítették, 1945 végéig mintegy 70 ezren, 1985-ig további 24 ezren haltak meg.  A támadásnak mintegy hetvenezer halálos és negyvenezer sebesült áldozata lett.


Topor István