Évfordulók augusztus 20-án

2014.08.19 16:11

1083. augusztus 20-án a székesfehérvári bazilikában szentté avatták Magyarország államalapító és egyházszervező királyát, I. Istvánt  István szentté avatásáról egyedül Hartvik püspök legendája őrzött meg tudósítást. Eszerint László király háromnapi böjtöt hirdetett.

"Három napon át bajlódtak [István] szent testének kiemelésével, azt a helyéről elmozdítani semmi módon nem volt lehetséges. Az idő tájt ugyanis a bűnök odáig vezettek, hogy az említett László király és fivére, Salamon
között súlyos nézeteltérés támadt, amely miatt Salamont elfogták és börtönbe zárták. Amint tehát a holttest kiemelésével hasztalan próbálkoztak, egy Karitas nevezetű asszonyszemély, aki a bökénysomlyói Szent Üdvözítő-templom melletti zárda lakója volt, s akinek életét az akkori közvélemény igen jelesnek tartotta, égi kinyilatkoztatásban részesülvén tudtára adta a királynak, hogy fáradozásuk hiábavaló; a szent király földi maradványait át nem szállíthatják addig, amíg Salamont a börtön rabságából ki nem eresztik, s a szabadság
kegyelmét meg nem kapja. Kiengedték azért amazt a börtönből, és ismételten háromnapos böjtöt tartottak. Amikor a harmadik napon odaléptek, hogy a szent maradványokat elvigyék, a sír fölé helyezett hatalmas sziklát oly játszi könnyedséggel tudták eltávolítani onnét, mintha nem is lett volna súlya azelőtt. A harmadnapi vecsernye végeztével azután valamennyien várva várták az isteni irgalom jótéteményeit a szent férfiú érdemeiért, és Krisztus nyomban meg is látogatta népét: a szent hajlékot teljes terjedelmében elárasztották a
mennyből küldött csodajelek."

A betegek gyógyulásán kívül az is az égi jelek közé tartozott, hogy amikor "eltávolították a padlózatból kiemelkedő márványtáblát, és miután lejutottak a sírboltba, felnyitásakor olyan édes illatáradat borított el minden körötte állót, hogy úgy érezték, az Úr paradicsoma gyönyörűségeinek kellős közepébe csöppentek".

Az 1083. augusztus 20-án történt ünnepi aktuson a csontokat "patyolat tiszta lenvászonba szedegették", de a király jobbján viselt gyűrűt nem találták. Ezt követően Merkur, a székesfehérvári egyház kincstárának őre egy fehér ruhába öltözött ifjútól összehajtogatott kendőt kapott megőrzésre, amely István kezét tartalmazta teljes épségben a gyűrűvel együtt. Egy XII. századi oklevél szerint viszont Merkur már 1083 előtt ellopta a karereklyét, amelyet a mai közvélekedés a Budapesten őrzött Szent Jobbal tart azonosnak. A Szent Jobb testtől való különválásának valós története sohasem lesz egyértelműen tisztázható, mint ahogy semmi remény nincs arra sem, hogy István földi maradványait az utóbb feldúlt székesfehérvári királysírok egymásra hányt csontjaiból valaha is biztonsággal el lehessen különíteni.

1563. augusztus 20-án kezdődik az I. Ferdinánd által összehívott pozsonyi országgyűlés. A rendek által törvénybe iktatott törvényeket az uralkodó november 13-án szentesítette. A legfontosabb törvények: legalább kétévenként legyen országgyűlés; a végvárak parancsnokságát ne bízzák idegen kapitányokra; a városokba menekült nemesek viseljék polgárok módjára a városi terheket; tilos a töröknek fegyvert eladni.

1608. augusztus 20-án Mátyás főherceg nevében báró Illésházy István, Báthori Gábor erdélyi fejedelem nevében pedig Imrefi János szövetséget kötött Kassán. Ebben a fejedelem kötelezte magát, hogy Erdélyt nem idegeníti el a koronától, és ha kell, haddal segíti a királyságot mindenki ellen, kivéve a törököt. A Bocskai István életére átengedett felső-magyarországi területekre nem tartott igényt, viszont megkapta Nagybányát. A szerződés azt is rögzítette, hogy a hajdúk Kálló vára helyett az ugyancsak Szabolcs megyei Nádudvart, illetve Csegét kapják meg azonos jogokkal.

1942. augusztus 20-án repülőgép-baleset áldozata lett Horthy István kormányzóhelyettes, Horthy Miklós fia.

Horthy főhadnagy és kísérője Nemeslaki Zoltán őrmester 5 órakor szálltak fel Héja típusú gépükkel. Feladatuk egy magyar felderítőgép kísérése volt. A vadászgépek viszonylag nagy sebességgel érkeztek a felderítőgép közelébe, ezért Horthy főhadnagy egy éles bal fordulóba kezdett, melytől gépe kipördült és dugóhúzóba
esett. Sikerült ugyan kijönnie a dugóhúzóból, a kis magasság miatt azonban a földbe csapódott. A baleset körülményeit 2012-ben egy történészekből, repülőorvosokból, pilótákból és repülési szakemberekből álló csoport vizsgálta. Kutatásaik eredményét július 11-én hozták nyilvánosságra. tortenelemportal.hu/2012/07/tisztaztak-horthy-istvan-fohadnagy-halalanak-korulmenyeit/

1966. augusztus 20-án rendezték az első debreceni virágkarnevált. Az 1910-es években már volt hagyománya az ünnepségnek, ekkor a város főutcája virágkorzóvá változott. A Közép-Kelet-Európában egyedülálló virágkarnevál Debrecen legismertebb rendezvénye, amely minden évben a látogatók százezreit vonzza még külföldről is. 15-20, egyenként 150-180 ezer szál csak élő virággal és csak természetes kiegészítőkkel feldíszített, különböző jeleneteket ábrázoló "virágkocsi" vonul fel hazai és külföldi néptáncosok, menettáncosok, mazsorettek és zenekarok kíséretével.

Topor István