Évfordulók augusztus 19-én

2014.08.18 16:12

14. augusztus 19-én Nolában, Neapolisz mellett elhunyt a Római Birodalom első császára, Augustus.

Eredeti neve Gaius Octaviánus. Caesar nővérének, Octavianának volt a gyermeke. Kr. e. 44-ben Caesar adoptálta unokaöccsét, és végrendeletébenörökösévé tette. Kr. e. 27-ben a szenátus kérésére felvette a princeps (első az egyenlők között) címet, és elfogadta az Augustus, azaz fenséges megtisztelő megnevezést. Ettől kezdve teljes címe: Imperator Caesar divi filius Augustus. Formailag helyreállította a köztársasági alkotmányt. Hatalmát a szenátus és a hadsereg támogatta. Augustus alapelve a Pax Romana (Róma békéje) megteremtése volt. Kormányzásával a római békét hozta el, az egész birodalom területén meghonosodott a latin nyelv és műveltség. Augustus utódjául Róma új császárának mostohafiát, Tiberiust jelölte meg.

1561. augusztus 19-én Stuart Mária férje II. Ferenc halálát követően visszatért Skóciába, hogy megszerezze az angol koronát.

Mivel VIII. Henrik legidősebb nővérének, Margitnak az unokája volt, így jogot formálhatott az angol trónra. I. Erzsébettől biztosítékot szeretet volna kapni, hogy a gyermektelen "szűz" királynőt a trónon ő követheti.

1691. augusztus 19-én a szalánkeméni csatában a Szent Liga seregei Badeni Lajos őrgróf fővezérsége alatt döntő vereséget mértek a törökökre.  Ebben az ütközetben aratta élete legnagyobb győzelmét Badeni Lajos. 80 000 fős seregével szétverte Köprülü Musztafa nagyvezír 100 000 főnyi hadseregét. A törökök vesztesége mintegy 20 000 főre tehető, a csatában maga a nagyvezír is elesett. A Liga vesztesége is roppant nagy volt, vagy 7000 embert, köztük 300 tisztet vesztettek. Itt ölték meg, a császári oldalon harcoló Zrínyi Ádámot, a költő és hadvezér Zrínyi Miklós fiát. Lipót császár elismerése jeléül Badeni Lajosnak a General-Liutenant (a császárt helyettesítő fővezér) címet és Győr kormányzóságát adta. A spanyol király pedig később a törökellenes harcokban nyújtott parancsnoki teljesítményéért az Aranygyapjas renddel tüntette ki.

1989. augusztus 19-én, éppen 25 évvel ezelőtt rendezték meg a Fertő-tó mellett az úgynevezett
páneurópai pikniket. 
A páneurópai piknik, egy osztrák-magyar határ menti baráti találkozó gondolata 1989
júniusában, a Habsburg Ottó debreceni előadását követő vacsorán a Mészáros Ferenc fejében fogalmazódott meg. Az ötletet a helyi MDF elnöksége is támogatta, egyben javasolták, hogy abba vonják be a Martonvásáron szervezett "Sorsközösség Tábor" résztvevőit is. A páneurópai piknik a tábor augusztus 20-i programzáró rendezvénye lett volna Fertőrákoson, védnöknek Pozsgay Imrét és Habsburg Ottót kérték fel, s felvették a kapcsolatot a Soproni Ellenzéki Kerekasztallal. Az emblémát, a szögesdrótot átszakító fehér galambot Varga
Ákos grafikus készítette.

A határok nélküli Európa mielőbbi létrejöttét, a közös európaiság kialakulását szorgalmazó augusztus 19-i találkozó alkalmából Ausztria és Magyarország is beleegyezett, hogy háromórányi időtartamra szimbolikusan megnyissanak egy határátkelőt Szentmargitbánya (Sankt Margarethen im Burgenland) és Sopronkőhida
között. A szögesdrót szimbolikus átvágását a Páneurópai Unió főtitkára, Walburga Habsburg Douglas végezte, majd egy magyar küldöttség átment a határ osztrák oldalára.

Itt jelképesen kaput nyitottak, majd a delegáció a szabad határon át osztrák polgárokkal együtt érkezett vissza a népünnepség színhelyére. Ezután hangzott el Habsburg Ottó, az Európai Parlament képviselője, a Páneurópai Unió elnöke és Pozsgay Imre államminiszter üzenete és a találkozót rendező Magyar Demokrata Fórum és Páneurópai Unió felhívása. Az ideiglenes határnyitást kihasználva több száz keletnémet állampolgár rohant át Ausztriába, hogy onnan az NSZK-ba távozzon. A határőrök tanácstalanul nézték az eseményt, és mivel nem kaptak sem a megállításra, sem a az átengedésre utasítást, a helyi parancsnok - nem kevés bátorságról téve bizonyságot - megtiltotta az akkor még érvényben lévő fegyverhasználatot, s így a felszabadult ünneplés nem fordult tragédiába. Egy hónappal később, szeptember 11-én hivatalosan is megnyílt a magyar határ a nyugatra távozni szándékozó keletnémet állampolgárok előtt.

Topor István