A NAP IDÉZETE:
"A hazaszeretet nem fikció, de nem is egyes személyek hangoskodással nyert privilégiuma, hanem természetes adottság." (Füst Milán)
Augusztus 18-a ILONA napja. Eredetére többféle magyarázat létezik, sokak szerint a görög heliosz (nap) szóból származik, és a jelentése fényes, sugárzó. A magyar nyelvbe szláv közvetítéssel került, és szabályos nyelvi változásokkal alakult ki a mai alakja: Jelena → Jelona → Ilona.
E név talán legnépszerűbb viselője Heléna, a görög mitológia spártai királynéja, aki egyike az irodalom és a művészet legihletettebb karaktereinek. Legendás szépsége mellett, valószínűleg ennek is köszönhetően lett a nőiesség és a férfi erotikus vágyainak szimbóluma. Első híres Ilonánk II. (Vak) Béla (1108 körül - 1141) király szerb származású felesége, Jelena volt.
1227. augusztus 18-án meghalt Dzsingisz kán. Megválasztását követően elsőként a mongolok ősellenségeit, a tatárokat sikerült legyőznie, majd sorra következtek a kereitek, najmanok s a velük szövetkező kisebb törzsek. A mongol törzsek 1206-os egyesítése után Dzsingisz megindult világhódító útjára. Az első jelentősebb hadjáratát Kína ellen vezette 1211-ben, s három év múlva, egy újabb katonai akcióval ki tudta kényszeríteni a főváros, Peking meghódolását. Ezután Dzsingisz nyugat felé fordult, s az iszlám világ virágzó városait rohanta le. 1219-21 között elfoglalta Horezm legjelentősebb gazdasági központjait, Szamarkandot, Buharát és Urgencset, majd az évezredes kultúrájú Irán következett. Utolsó csatáját a buddhista tangutok ellen vívta. Fővárosuk, Otrar ostroma közben hunyt el.
1305. augusztus 18-án I. Albert német király békét kötött III. Vencel cseh uralkodóval. A béke feltételeként Vencel lemondott a Magyarország királya címről és megígérte, hogy a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket visszaadja I. Károly magyar királynak.
1961. augusztus 18-án fejeződött be a berlini fal építése. Augusztus 13-án kezdték meg a fal felhúzását Berlin két része között, hogy megakadályozzák az egyre növekvő arányú kivándorlást, a munkaerőcsábítást, valamint az ügynökök átdobását. Az NDK kormánya továbbra is biztosította a nyugati hatalmak jogait és a közlekedés lehetőségét az NSZK és Nyugat-Berlin között. A berlini fal lebontása 1989. szeptember 9-én éjjel kezdődött meg, amikor megnyitotta az NDK vezetés a határt az NSZK és Nyugat-Berlin irányában. Ezzel Németország két részének lakói számára egy új korszak vette kezdetét.
1983. augusztus 18-án a budapesti Városliget szánkódombján bemutatták a Szörényi Levente - Bródy János István, a király című rockoperáját, amelynek szövegkönyve Boldizsár Miklós Ezredforduló című drámája alapján készült. Augusztus 18. és 28. között hét alkalommal, összesen százezer néző előtt mutatták be a népzenei elemeket és az egyházi gregorián zenét a populáris zenével ötvöző művet. Az István, a király a hazai színházi gyakorlatban is áttörést jelentett, hiszen a színészek - Pelsőczy László, Berek Kati, Sára Bernadett, Hűvösvölgyi Ildikó, Balázs Péter és Balázsovits Lajos - mellett főszerepet kaptak a rockélet nagyjai is - Varga Miklós, Vikidál Gyula, Viktor Máté, Nagy Feró, Deák "Bill" Gyula, közülük akkor többen "lázadónak" számítottak.
A bemutató helyszíne ekkor kapta a Királydomb nevet és ma már hivatalosan is így nevezik. A műből 1984-ben készült filmet rövid idő alatt másfél millióan látták.
Topor István
|
|
