Évfordulók augusztus 17-én

2014.08.16 15:40

1487. augusztus 17-én I. (Hunyadi) Mátyás serege bevonult Bécsújhely városába. Ezzel teljessé vált Alsó-Ausztria meghódítása. Mátyás seregszemlét tartott a 20 ezer lovast és 8 ezer gyalogot számláló hadereje fölött.

1599. augusztus 17-én ezen a napon bontotta fel VIII. Kelemen pápa Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem és Mária Krisztierna Habsburg főhercegnő házasságát. A fejedelem 1599-ben kötött házasságot Krisztiernával, mivel azonban a házasságot sohasem hálták el, így végül a pápa felbontotta azt. A dinasztikus házasság zátonyra futása, és botrányosra voltának gyökerére két magyarázat található. Az egyik szerint a kudarc Báthory
homoszexualitásában keresendő. Más vélekedés szerint Báthory nem volt homoszexuális. Ifjúkorában elkapott egy nemibetegséget egy prostituálttól, akivel unokatestvére, Báthory Boldizsár révén ismerkedett meg. A betegség miatt impotens lett. Tény, Mária Krisztierna nem volt hajlandó új házasságot kötni, hanem 1607-ben kolostorba vonult. Báthoryról és Mária Krisztiernáról honlapunk itt olvashat: korok.webnode.hu/products/bathory-istvan-es-bathory-zsigmond/, http://korok.webnode.hu/products/a-szuz-fejedelemasszony1/

1849. augusztus 17-én Kossuth Lajos Orsovánál elhagyta Magyarországot és török felségterületre lépett.  Augusztus 22-én érkezett meg Vidinbe, ahova követte őt mintegy 5000 menekült is. Az osztrákok és az oroszok határozottan követelték a Portától a menekültek kiadatását. Azok ezt megtagadták, de abba
beleegyeztek, hogy egy osztrák megbízott felkeresse a menekülttábort, és hazatérésre bíztassa az ott tartózkodókat. A biztos rábeszélésére 1849 októberének végén a közel 5000 menekültből több mint 3000 visszatért Magyarországra. A többieket a török hatóságok november elején Sumlába költöztették. Az osztrák
és orosz diplomácia nyomásra a legveszélyesebbnek ítélt, nem renegát menekülteket 1850. február 15-én Kütahyába internálták, ahova április 12-én érkeztek meg. Kossuthot és kísérőit az ottani laktanya épületében szállásolták el, ahonnan Kossuth később átköltözött abba a 18. századi kétszintes polgári épületbe, amely ma múzeum.

A volt kormányzó az emigrációban kiterjedt levelezést folytatott, politikai leveleket és tanulmányokat írt török
államférfiakhoz, az isztambuli angol és más követekhez. Törökül tanult, és tökéletesítette angol nyelvtudását is. Kidolgozta Magyarország új, önkormányzati alapon nyugvó alkotmánytervezetét, amelyben a nemzetiségi
kérdések megoldását továbbra is Magyarország területi érintetlenségéhez kötötte.

1851. augusztus 22-én hivatalosan közölték Kossuthtal, hogy elhagyhatja Törökországot. Szeptember elsején indult el Kütahyából, Angliába, majd Amerikába utazott, hogy a magyar ügy mellé állítsa a közvéleményt. Végül Torinóban telepedett le, ahonnan Magyarország függetlenségének kivívása érdekében tevékenykedett 1894. március 20-án bekövetkezett haláláig.

1887. augusztus 17-én az ausztriai Persenbeugban megszületett az utolsó magyar király IV. (Boldog) Károly.

Ferenc József halálát követően 1916-ban lépett a magyar trónra. 1917 márciusában már nyilvánvalóvá vált a
Monarchia válsága és kimerültsége, ezért Károly különbékére törekedett a szövetségesekkel. A vereséget és a kapitulációt követően 1918. november 13-án IV. Károly királyként lemondott a magyar trónról is. Első puccskísérlete meghiúsult a magyarországi és a nemzetközi ellenálláson, vissza kellett térnie Svájcba. 1921 októberében, második restaurációs kísérlete során a katonaság felesküdött rá Sopronban. A kormány mellett álló csapatok a budaörsi csatában feltartóztatták a rá felesküdött egységeket, IV. Károly a magyar kormány fogságába esett. Az antanthatalmak Károly kiadatását kérték, majd feleségével, Zita kirélynéval együtt Madeira szigetére szállították száműzetésbe. II. János Pál pápa IV. Károlyt 2004. október 3-án a Vatikánban, a Szent Péter téren boldoggá avatta. Szentté avató eljárását megkezdték. 2013. április 1-jén szentelték meg hermáját Budapesten, a Bazilikában.

Topor István