Évfordulók augusztus 14-én

2014.08.13 15:33

1219. augusztus 14-én a novgorodi fejedelem, veje és Kötöny kun vezér csapataival vereséget mért a magyar-lengyel seregre és elfoglalta Halicsot. II. Endre többször is háborúzott Halicsért (Galícia, magyar nevén Gácsország), kilenc éves középső fiát, Kálmán herceget János esztergomi érsekkel királlyá is koronáztatta. A herceg királysága két évig tartott, ekkor a fenti csata következményeként nyolc éves feleségével, Szalóméval fogságba esett. Kálmán herceg - aki élete végéig viselte királyi címét - sosem tört bátyja, IV. Béla hatalmára, a kevesek egyike volt, aki a mongol betöréskor is a király mellett maradt. A vesztes muhi csatából súlyos sérülései ellenére kivágta magát, emberei Zágrábig  vitték, ahol belehalt sebeibe.

1385. augusztus 14-én Lengyelország és Litvánia megkötötte a krewói szerződést. A perszonálunió létrejöttével az egyesült két ország Kelet- Európa vezető nagyhatalma lett. Első uralkodója a litván nagyfejedelem II. Ulászló, a lengyel és később magyar Jagello dinasztia megalapítója lett. A fenti szerződés értelmében tért át népével együtt keresztény hitre, így kaphatta feleségül Nagy Lajos magyar király leányát, az 1997-ben szentté avatott Hedviget (lengyelül Jadwigát).

1920. augusztus 14-én írta alá a kisantant első szerződését Belgrádban a jugoszláv és csehszlovák külügyminiszter, melynek lényege egy magyarellenes szövetség, Magyarország lehetőség szerinti teljes elszigetelése, amit azonban az új francia kormány nem nézett jó szemmel. A szerződés konkrét témája, hogy bármelyik felet támadná meg Magyarország, a másik segítségére lesz.

Márk Éva