Évfordulók augusztus 11-én

2015.08.10 19:52

A NAP IDÉZETE:

"A mai idők kényurai nem testi, hanem szellemi eunuchokkal veszik körül magukat, olyanokkal, akik saját agyukkal nem tudnak és még kevésbé akarnak gondolkodni". (Lengyel József)

Augusztus 11-e ZSUZSANNA napja. A alapváltozata az ókori Egyiptomból származik, ahol a jelentése lótuszvirág volt. Héber közvetítéssel került át más nyelvekbe. Női névként csak a héberbe történt asszimilációja után volt használatos, sósánná formában. A héber név jelentése: „liliom”. Az egyik legismertebb az istenfélő Zsuzsanna és a vének  bibliai története.

Kr. e. 3113. augusztus 11. Egyes feltételezések ezzel a nappal vette kezdetét a maja időszámítás. A maja civilizáció az idő mérésére többféle naptárat is használt. Az egyik a rítusokkal és a jóslásokkal volt kapcsolatban, ezt colkinnak, azaz szent körnek nevezték, és 260 napból állt. A másik naptáruk a haab, a Nap mozgásán alapult, és 365 napra tagolta az évet. Ezt tizennyolc 20 napos és egy 5 napos hónapra osztották. Ez az öt nap az év végére esett, és szerencsétlen, gyászos napok hírében állt. A „hosszú időszámítás” lehetővé tette, hogy egy eseményt azoknak a napoknak a számával jelöljenek, amely elválasztotta azt a maja kor kezdetétől.

1456. augusztus 11-én Zimony várában elhunyt Hunyadi János. 1407 körül született. Származása vitatott. Az egyik elmélet szerint anyja Morsinai Erzsébet magyar nemes, apja a román földről menekült, magyar nemességet szerzett Vajk. A másik elmélet szerint apja Zsigmond király volt. Fiatalon több főnemest is szolgált, de 1431-től Zsigmond seregében hadakozott Itáliában és Csehországban. Több sikeres harcot vívott a török ellen. Legjelentősebb ezek közül az 1443-44. évi téli hadjárata. Hunyadi Jánost a magyar országgyűlés 1446-ban kormányzóvá választotta. Győzelmei mellett 1448-ban a (második) rigómezei csatában vereséget szenvedett a törököktől. 1456-ban a Nándorfehérvárt (ma Belgrád) ostromló II. Mehmed szultán seregét győzte le, amellyel megállította a törökök további előrenyomulását Európába. Ez a győzelem a keresztény Európa győzelme is volt. Nem sokkal a nándorfehérvári diadal után halt meg pestisjárványban. A gyulafehérvári székesegyházban temették el.

1798-ban ezen a napon mutatkozott be Debrecenben a Nemzeti Játékszín Társaság. A  Fehér ló szálló udvarán álló szekérszínből kialakított színpadon augusztus 11. és 19. között nyolc  előadást tartottak. Az augusztus 11-i első előadáson Kotzebue A szerelem gyermeke című érzékenyjátékát adták elő. Érdekesség, hogy a nyolc előadásból ötnek a szerzője a kor legünnepeltebb szerzője Kotzebue volt, de Kazinczy fordításában augusztus 14-én színre vitték Shakespeare Hamlet című drámáját is.

1849-ben ezen a napon Kossuth Lajos lemondott kormányzóelnöki tisztségről. A hatalmat Görgey Artúr tábornokra ruházta,

Előzmények: az augusztus 9-én Temesvárnál elszenvedett vereség hatására Aradon Kossuth lemondott kormányzóelnöki tisztségéről. A haditanácsban elmondott beszédében így szólt Görgeyhez:

„ A jelen körülmények között a nemzet életének megmentése s jövőjének biztosítása körül csak a hadsereg lévén képes sikeres lépéseket tenni: ezennel a miniszterek többségének indítványára is úgy magam, mint a minisztérium nevében kinyilatkoztatom, hogy a jelen kormány lelép, s addig, míg a nemzet hatósága szerint máskint netalán intézkedendnék, a nemzetgyűlés megbízásából eddig általunk gyakorlott polgári és katonai legfőbb kormányzási hatalmat ezennel tábornok úrra ruházom.

Megvárom tábornok úrtól, s azért Isten, a nemzet és a história előtt felelőssé teszem, hogy ezen hatalmat legjobb tehetsége szerint szegény hazánk nemzeti státuséletének megmentésére, javára s jövőjének biztosítására fordítandja.

Ezennel felhatalmazom önt ma este 8 órától kezdve, amikorra az igazságügyi miniszterhez kinyomatás s kihirdetés végett megküldött s a nemzethez intézett nyilatkozatom, reménylem, meg fog jelenhetni, a kormányzati hatalom gyakorlatára.

Legyen ön híve a hazának, és Isten segítse önnek lépteit.”

Topor István