Évfordulók augusztus 10-én

2015.08.09 17:54

A NAP IDÉZETE:

"Minden időben a szolga szüli a tirannust. Vagyis: az abszolút monarchiának a feltétele az abszolút szolga." (Illyés Gyula)

 

Augusztus 10-e LŐRINC névnapja. A név latin eredetű, a Laurentius névből származik, jelentése: Laurentum vidékéről származó férfi, vagy babérkoszorúval díszített.  Női párja a Laura. A nap Szent Lőrinc ünnepe a katolikus egyházban. Általánosan ismert hiedelem, hogy Lőrinc napja után nem jó a dinnye, mert Lőrinc belepisil. Az angol-szász néphagyomány az augusztusi meteorhullást, azaz a hullócsillagokat nevezi Szent Lőrinc könnyeinek.

 

1543. augusztus 10-én, ezen a napon vonult be a török kézre került Esztergomba I. Szulejmán szultán.

A szultán a szemle során aprólékosan végigmustrálta a megrongált falakat és parancsot adott, hogy amit megrongáltak, mindent javítsanak ki teljesen. Aztán igen erős őrséget rendelt a várba. Az év végi számadásokból pontosan tudjuk az őrség összetételét. Ezek szerint 500 „vár-katona”, 500 aszab, 100 beslia, 100 gönöllü, 500 janicsár és 1200 martalosz alkotta a várőrséget. A szultán hét szandzsákbégnek adott parancsot, hogy csapataikkal szállják meg az időközben elfoglalt Esztergomot. A szegedi bég lovasságát Esztergom vára alatt, a külsővárosban szállásolták el néhány hétre.

Szinán aga, a budai kapudán parancsot kapott egy új bástya építésére és a Szent Adalbert székesegyház átrendezésére török dzsámivá.

I. Szulejmán szultán Szent Lőrinc ünnepén hálaadó imát mondatott a győzelemért a – sebtében mohamedán istentiszteletre alkalmassá tett – Szent Adalbert székesegyházban.

 

1566. augusztus 10-én megkezdődött a németalföldi forradalom és szabadságharc. Miután a spanyol eretnekrendeletek felfüggesztését kérvényező feliratok eredménytelenül zárultak a németalföldi nemesek II. Fülöp spanyol király uralmával szembefordultak. A lázadók megtámadták a katolikus templomokat, a vallásos képeket megsemmisítették. A rombolásnak több száz templom és kolostor esett áldozatul. A „bálványrombolók” élén prédikátorok álltak, akik fegyveres kísérők védtek. A felkelés leverésére az uralkodó Alba herceget nevezte ki németalföld helytartójává.

 

1664. augusztus 10-én Reninger, az Ahmed Köprülü nagyvezír táborában tartózkodó császári követ a Vas megyei Vasvárott békét kötött a törökkel.

A háború 1663-ban robbant ki. A Montecuccoli vezette császári sereg 1664. augusztus 1-jén győzelmet aratott Szentgotthárdnál Ahmed Köprülü nagyvezír serege felett. A győzelem ellenére kedvezőtlen feltételekkel kötöttek békét.  A Porta megtarthatta Váradot, Érsekújvárt, a Bánságot és négy felső-magyarországi megyét. A Bihar megyei Székelyhidat lerombolták. A császár elismerte a török szultán fennhatóságát Erdély felett. A béke országos felháborodást váltott ki. A kedvezőtlen békekötés miatt Wesselényi Ferenc nádor vezetésével a magyar főnemesség egy része összeesküvést szőtt a Habsburgok ellen.

Topor István