Évfordulók április 3-án

2015.04.02 17:47

Nagypénteken a keresztények Krisztus keresztre feszítésére emlékeznek. Ez a gyásznap, mert ekkor ért véget a Jézus ellen indított vallási per.  Miután a Nagytanács halálra ítélte, átkísérték a római helytartóhoz, Pontius Pilátushoz azzal a váddal, hogy a zsidók királyának mondja magát. Bár Pilátus úgy látta, hogy Jézus ártatlan,  megerősítette a halálos ítéletet. Még azon a napon  Jézust keresztre feszítették két gonosztevővel együtt.

Nagypénteken a gyertyák és virágok nélküli templomokban nem tartanak misét. A körmenetbe hozott kereszt
előtt a hívők kifejezik Krisztus iránti imádatukat és hálájukat. Ezt követi az áldozás, a nagycsütörtökön megszentelt ostyával, vagyis Isten testével. A liturgiát könyörgéssel fejezik be, áldásosztás és elbocsátás ezúttal nincs.

Nagypéntek a reformátusok egyetlen hagyományos böjti napja.

A passióolvasás és a passió megjelenítése a szenvedéstörténet felidézését, átélését szolgálja. A nagypénteki passió a 15. század óta van jelen hazánkban. 

A legtöbb templomban rendeztek passiójátékokat. A Szentsír, az Úr koporsója állítása a katolikus templomokban  jellegzetesen magyar illetve közép-európai  hagyomány.  A sír körüli díszőrség állás valamikor céhes, illetőleg jámbor társulati kiváltság volt. 

A nagypéntekhez számos népi hiedelem kapcsolódik.

Tiltották az állattartással, földműveléssel kapcsolatos munkákat. 

Nagypénteken nem szítottak tüzet, úgyhogy kenyeret ezért sem süthettek.

Nem is moshattak, mert a ruha viselőjébe villám csapna, nem fontak, nem szőttek. Aki varrt, az úgymond
megszurkálta Jézus sebeit.

Úgy vélték, aki nagypénteken napfelkelte előtt megfürdik, vagy megmosdik, azon nem fog a betegség. Az ilyen
víznek szépség-, egészségvarázsló, gyógyító erőt tulajdonítottak. A folyóvíz mágikus erejét azzal magyarázták, hogy  nagypénteken azért hasznos, mert Jézust a katonák  beletaszították a patakba, az  ezzel
megszentelődött a víz. Ezért a  nagypénteki hajnali vizet aranyvíznek, aranyosvíznek nevezték.

1367. április 3-án született IV. (Bolingbroke) Henrik a Lancaster-ház első királya.

II. Richárd hatalmát féltve 1398-ban örökre száműzte unokatestvérét Henriket, aki ekkor francia udvarba
menekült. Itt azonban támogatókat és flottát szerzett, majd 1399. július 4-én York grófságban partot ért s rövid idő alatt egész Angliát meghódította. II. Richárd erre kénytelen volt trónjáról lemondani és a parlament 1399. szeptember 30-án Henriket kiáltotta ki angol királynak. Keresztes hadjáratra való előkészületek közepette halt meg Westminsterben.

l941. április 3-án hajnali fél 3-kor vetett véget életének gróf Teleki Pál, aki 1939. február 16-tól töltötte
be a miniszterelnöki posztot.
Az íróasztalán talált két borítékot egyik címzettje Horthy Miklós kormányzó volt. A Horthynak írott levélben a következő állt:

" Főméltóságú Úr! Szószegők
lettünk- gyávaságból- a mohácsi beszéden alapuló örökbéke-szerződéssel szemben.
A nemzet érzi, és mi odadobtuk becsületét. A gazemberek oldalára álltunk, mert
a mondvacsinált atrocitásokból egy szó sem igaz! Sem a magyarok ellen, de még a
németek ellen sem! Hullarablók lettünk! A legpocsékabb nemzet. Nem tartottalak
vissza. Bűnös vagyok.

1941. ápr. 3. Teleki Pál "

A levél hátsó oldalán ez állt:
" Főméltóságú Úr! Ha cselekedetem nem is sikerülne teljesen, és még élnék,
ezennel lemondok.

1941. ápr. 3. Mély tisztelettel
Teleki Pál "

Topor István