Évfordulók április 3-án

2014.04.02 18:50

1367. április 3-án született IV.
(Bolingbroke) Henrik a Lancaster-ház első királya.
II. Richárd hatalmát féltve 1398-ban örökre száműzte unokatestvérét Henriket, aki ekkor francia udvarba menekült. Itt azonban támogatókat és flottát szerzett, majd 1399. július 4-én York grófságban partot ért s rövid idő alatt egész Angliát meghódította. II. Richárd erre kénytelen volt trónjáról lemondani és a parlament 1399. szeptember 30-án Henriket kiáltotta ki angol királynak. Keresztes hadjáratra való előkészületek közepette halt meg Westminsterben.

l941. április 3-án hajnali fél 3-kor vetett véget életének gróf Teleki Pál, aki 1939. február 16-tól töltötte be a miniszterelnöki posztot. Az íróasztalán talált két borítékot egyik címzettje Horthy Miklós kormányzó volt. A Horthynak írott levélben a következő állt:

" Főméltóságú Úr!

Szószegők lettünk- gyávaságból- a mohácsi beszéden alapuló örökbéke-szerződéssel szemben.
A nemzet érzi, és mi odadobtuk becsületét. A gazemberek oldalára álltunk, mert a mondvacsinált atrocitásokból egy szó sem igaz! Sem a magyarok ellen, de még a németek ellen sem! Hullarablók lettünk! A legpocsékabb nemzet. Nem tartottalak vissza. Bűnös vagyok.

1941. ápr. 3. Teleki Pál "

A levél hátsó oldalán ez állt:
" Főméltóságú Úr! Ha cselekedetem nem is sikerülne teljesen, és még élnék, ezennel lemondok.

1941. ápr. 3. Mély tisztelettel
Teleki Pál "

1944. április 3-án érte Budapestet az első amerikai-brit légitámadás. A mintegy 200 géppel végzett
támadás a főváros déli részén fekvő ipari célpontok ellen irányult: elsődleges célja a Csepel-szigeten levő Dunai Repülőgépgyár Rt. Szigetszentmiklósi Ipartelep volt. A nap folyamán lezajlott, két egymást követő légitámadásnak a hivatalos jelentés szerint 1073 halálos és 526 sebesült áldozata volt. A hivatalos közlemények összesen 17 gép lelövését jelentették, ebből a légvédelmi tűz az első hullámból hat gépet igazoltan lelőtt. Ezt követően rendszeressé váltak a bombázások.

1948. április 3-án életbe lépett az USA külügyminisztere, George C. Marshall által kidolgozott terv az európai
országok gazdaságának talpra állítására. Az ezt követő négy évben a tervben résztvevő 17 európai ország összesen 14 milliárd dollárnyi segélyt kapott elsősorban amerikai áru formájában. A programot az USA minden európai államnak felajánlotta, de azt a szovjet befolyás alá került országok, szovjet utasításra nem fogadhatták el. Ez tovább mélyítette a két tömb közötti konfliktusok forrását.

Topor István