Évfordulók április 29-én

2014.04.28 20:10
1380. április 29-én hunyt el Sziénai Szent Katalin Olaszország és Európa védőszentjeinek egyike.

1999. október 1-jén II. János Pál pápa Európa már meglévő társvédőszentjei közé három új szentet, három nőt nevezett ki. Európa eddig három szent, Nursiai Benedek (V-VI. század), a nyugati szerzetesség atyja és a két fivér, Cirill és Metód (IX. század), a szlávok apostolai álltak égi oltalom alatt. A pápa által kinevezett három női védőszent: Sziénai Szent Katalin (XIV. század), Svédországi Szent Brigitta (XIV. század), és Boldog Edith Stein (XX. század) került.

Katalin a sienai Benincasa Jakab kelmefestő és felesége 25 gyermeke közül a legkisebb volt. Már három éves korától meghatározója volt életének a keresztény vallás Hatéves korában volt az első látomása, amelyet élete folyamán több követett. Hétévesen szüzességi fogadalmat tett. Természetesen elutasította a férjhez menést, de alázatból mégsem vonult kolostorba, és soha nem is lett apáca. A domonkosok harmadrendi nővérei közé állt, így akarta szolgálni Jézust. Házuk pincéjében vezekelt, kenyéren és zöldségen élt, csak templomba ment ki misére, és hogy gyónjon, meg áldozzon. Egyik látomásakor Krisztus gyűrűt húzott az ujjára, így tette jegyesévé. Később stigmák jelentek meg testén. Katalin egész életét másoknak szentelte - betegeket ápolt, tanított, gyógyított. Szívén viselte az egyház sorsát is, és ezért a pápával kezdett levelezni az egyházszakadás megszüntetése érdekében, és a keresztes háborúk ügyében. Egész életét csodás megtérések, kibékülések, gyógyulások kísérték. 1380 nagyböjtjére fekvő beteg lett; és néhány hét múlva rettenetes és hosszas szenvedés után meghalt. A fájdalmakat örömmel fogadta és ajánlotta fel kiengesztelésül népéért.

 

17011. április 29-én megszületett a Rákóczi-szabadságharcot lezáró béke, amelyet másnap, 30-án, Szatmáron a szövetkezett rendek és a király képviselői aláírtak. A szerződés értelmében, ha Rákóczi három héten belül leteszi a hűségesküt, akkor a várak kivételével visszakapja birtokait. Híveire ugyanez vonatkozik. A vallási törvények érvényben maradnak. Rákóczi híveinek özvegyei és családja is visszakapják birtokaikat. Általános közkegyelem lép érvénybe. Magyarország és Erdély szabadságjogait a király megtartja, a jászok, kunok és hajdúvárosok kiváltságai érvényben maradnak. A rendek sérelmeiket törvényes úton a király elé terjeszthetik. Rákóczi esetleges haza nem térése, vagy esküjének megtagadása nem akadálya a béke érvénybe lépésének.

 

1931. április 29-én megkezdődött a hazai hangosfilmgyártás a Hunnia Budapest filmgyárban. A Hunnia a korábbi Corvin Filmgyár zuglói telepét vette meg. A Corvin Filmgyár 1917-ben Korda Sándor kezdeményezésére épült. A később világhírűvé váló rendező-producer itt készítette első filmjeit. A Hunnia Budapest filmgyár már állami felügyelet mellett működött, a Filmipari Alap tulajdonában állt. Rövid időn belül európai viszonylatban is a hangosfilmgyártás egyik számottevő műhelyévé vált.  A magyar hangosfilmek közül 132 itt készült, de több külföldi filmtársaság is forgatott a gyár telepén. Az első itt forgatott magyar nagyjátékfilm Lázár Lajos `A kék bálvány` címmel készült mozija volt, melynek főszerepét Jávor Pál játszotta.

 

1945. április 29-én szabadították fel az amerikai csapatok a dachaui koncentrációs tábort. Dachauba mintegy 20 ezer magyar állampolgár került. A 17 ezer magyar zsidó többsége felszámolt táborokból, a novemberi és decemberi budapesti deportálások eredményeként érkezett. Szintén Dachauba szállították a Komáromban összegyűjtött magyar cigányok munkaképesnek minősített csoportjait, több mint 1100 embert, valamint 3 katolikus papot, sok politikai foglyot és Kállay Miklós magyar miniszterelnököt. A tábor végnapjaiban érkezett magyarok között az éhség és a betegségek arattak, sokukat agyonverték a kápók vagy kivégezték az SS-őrök. Dachauban a hiányos adatok szerint több mint 200 ezer fogoly fordult meg, 32 ezren biztosan itt pusztultak. A lengyelek és németek után a harmadik legnagyobb áldozati csoport Magyarországról érkezett: legalább 5181 magyar zsidó és cigány halt meg itt. Az összes magyar halott száma (a tábor felszabadulása után elhunyt betegekkel együtt) azonban elérheti a 6-7 ezer főt is. (Forrás: http://www.holokausztmagyarorszagon.hu)

 Topor István