Április 24-e György napja. A név görög-latin eredetű. Jelentése: gazdálkodó, földműves. A legnevezetesebb
katonaszent is ezt a nevet viselte. Szent György a legenda szerint Kis-Ázsiában született, és Palesztinában halt mártírhalált Diocletianus alatt. Kultuszáról már a IV. századtól van adatunk. Híre és neve a keresztény légionáriusok révén terjedt el a birodalomban. Tisztelete előbb a görög, majd a nyugati részen is általánossá vált. Rómában az V. században már temploma volt, a frank Meroving királyok (448?-751) ősatyjuknak vallották. Különös tekintélyre tett szert a Brit-szigeteken. Oroszlánszívű Richárd saját védszentjének választotta, 1222-től pedig Anglia hivatalos patrónusa lett. Jelvényét - fehér, illetve ezüst alapon vörös kereszt - a legelőkelőbb angol rend, a térdszalagrend viseli (alapítását 1345-re teszik), s a brit lobogó is a skót andrás- és az angol györgykereszt kombinációja. A lovagkorban tisztelete általánossá vált, más lovasszentekkel együtt. A keleti egyházban Demeterrel, Prokópiosszal és Theodorral a nagy katonaszentek közé tartozik. Közöttük is ő a "zászlótartó", hiszen Konstantinápoly védőszentje volt, s az Athosz-hegyi Festőkönyv előírása szerint képének minden templomban ott a helye.
1326. április 24-én Szent György napján a magyar lovagok az ország és a lovagi erények védelmére I. Károly
jóváhagyásával megalapították a Szent György lovagrendet. Az 50 alapítólovag által elfogadott rendszabályzatot az esztergomi káptalan foglalta írásba. Jelvényük a fekete mezőben elhelyezett vörös kereszt.
A lovagok feladata kettős volt, világi és egyházi: a keresztény hit védelme, az ünnepek fényének biztosítása, a
gyöngék, a szegények és elesettek védelme, támogatása, ők óvták a király és udvartartása biztonságát, őrizték az 1323-ban a visegrádi fellegvárba szállított Szent Koronát, emellett lovagi tornákon ők látták el a király
kíséretét és a szabályok ellenőrzését.
1498. április 24-én országgyűlés kezdődött Budán, amely június 2-án fejeződött be. Ezen az országgyűlésen Corvin János küldötte vádlevelet terjesztett be Bakócz Tamás esztergomi érsek fő- és titkos kancellár és Ernuszt Zsigmond pécsi püspök, valamint a Hunyadi-javak más bitorlói ellen.
1514. április 24-én Bakócz Tamás, esztergomi érsek, pápai legátus kinevezte a török ellen készülődő keresztes had vezérét: Dózsa Györgyöt. Újabb kutatások szerint nem bizonyos, hogy ez a vezér Székely Dózsa György nándorfehérvári lovastiszt volt.
1854. április 24-én Bécsben az Ágoston-rendiek templomában házasságot kötött I. Ferenc József császár a bajor hercegnővel, Wittelsbach Erzsébettel (Sissy). Az uralkodó a nász alkalmából részleges amnesztia rendeletet adott ki.
Topor István
|
|
