Évfordulók április 17-én

2014.04.16 15:14

1330. április 17-én követett el sikertelen merényletet I. Anjou Károly és családja ellen sikertelen merényletet Zach (Zács, Zak nembéli ) Felicián. A cselekmény oka nem tisztázott, az viszont biztos, hogy a királyi bosszú kegyetlen volt. Válogatottan kegyetlen módon kiírtották az egész családot, az oldalági rokonsággal együtt.

 1605. április 17-én Erdély két hónappal korábban megválasztott fejedelmét Bocskai Istvánt a szerencsi országgyűlés Magyarország fejedelmévé választotta. Bocskairól bővebben olvashatnak itt: korok.webnode.hu/products/bocskai-istvan/

1889. április 17-én halt meg Rónay (1848-ig Leitzinger) János Jácint pozsonyi nagyprépost, szkodári püspök, bencéstanár, természettudós, az MTA tagja. Ő ismertette meg Magyarországgal a darwinizmust, és ő volt Kossuth gyermekeinek, valamint Rudolf trónörökösnek és Mária Valéria hercegnőnek a nevelője. Jómódú polgárcsalád sarjaként bölcsészetet és hittudományt tanult, majd tanár lett. 1848-ban tábori papként szolgált, paptársaihoz szóló gondolatait Szózat a magyar papsághoz c. kiáltványában adta közre, később általános felkelésre és ellenállásra szólította fel a papságot. A bukás után bújkálnia majd menekülnie kellett. Külföldön nyomorgott, de csak akkor tért haza, amikor a pannonhalmi főapát kijárta neki az engedélyt, mivel ő maga sosem kért kegyelmet.

1937. április 17-én született Elbert János egyetemi tanár, József Attila -díjas műfordító, irodalomtörténész. Orosz, lengyel és angol nyelvből fordított. 1983-ban halt meg titokzatos körülmények között. A homályt tovább sűrítette, hogy nem sokkal később felesége és fia is gyanús körülmények kötött hunyt el. Meg nem erősített hírek szerint Elbert a magyar titkosszolgálat informátora volt és a szovjet KGB vézett vele (velük).

MÁRK ÉVA