Évfordulók április 16-án

2014.04.15 17:53

Április 16-a A magyar holokauszt áldozatainak emléknapja. 2001 óta minden évben ezen a napon emlékezünk meg a holokauszt magyarországi áldozatairól. Adolf Eichmann SS alezredes javaslatára a begyűjtést a vidéki lakossággal kezdték. A fronthoz legközelebb eső keleti és északi területeken (Kárpátalja, Felvidék, Észak-Erdély) kezdődött meg a zsidók gettókba tömörítése 1944. április 16-án. Az ezt követő hónapok során több mint 400 000 zsidót zártak gyűjtőtáborokba, majd hurcoltak el Magyarországról Auschwitz-Birkenauba. Az előzmények: hazánk német megszállását követően hatalomra került Sztójay-kormány megkezdte a zsidók megsemmisítésére irányuló német elképzelések megvalósítását. Nagyszámú megkülönböztető és jogfosztó rendeletet fogadott el a "zsidónak tekintendő" magyar állampolgárokkal szemben és megkezdődött a zsidók jogszabályi úton történő teljes elkülönítése a keresztény társadalomtól. A kormány 1240/1944. ME sz. kormányrendelete rendelkezett a sárga csillag viseléséről. Ez minden hat éven felüli magyar zsidó számára kötelezővé tette a csillag viselését.  Hamarosan napvilágot láttak azok a rendeletek, amelyek lehetővé tették vagyonuk elkobozását, állásuk felmondását.
A 825 000 magyar zsidónak megtiltották az utazást, lakókörzetüket nem hagyhatták el. Ekkor adta ki Baky László belügyi államtitkár bizalmas rendeletét, amely a deportálást megelőző intézkedéssor eleme volt. "A magyar királyi kormány az országot rövid időn belül megtisztítja a zsidóktól. A tisztogatást területrészenként rendelem el, eredményeként a zsidóságot nemre és korra való tekintet nélkül a kijelölt gyűjtőtáborokba kell szállítani. Városokban és nagyobb községekben később a zsidóság egy része a rendészeti hatóságok által kijelölt zsidóépületekben, illetve gettókban nyer elhelyezést." Ezzel kezdetét vette a magyarországi zsidóság jelentős részének fizikai megsemmisítése.

E szomorú és tragikus eseményről honlapunkon két írás is található: http://korok.webnode.hu/products/a-magyarorszagi-zsidosag-helyzete-a-ket-vilaghaboru-kozott/, http://korok.webnode.hu/products/a-debreceni-zsido-tanulok-szegregacioja-1921-1942-kozott1/


1865. április 16-án, húsvét szombatján a Pesti Naplóban név nélkül megjelent egy cikk. Az a mű "húsvéti cikk" néven vonult be a magyar történelembe. Ez, illetve az azt követő cikksorozat mérföldkövet jelentett a kiegyezéshez vezető úton. Szerzője Deák Ferenc ebben az írásában fejtette ki első ízben, miként képzeli el az 1848-as törvények módosítását úgy, hogy a birodalmi egység és a magyar önállóság követelményeit a lehetőség " összhangzásba" hozza. Nyíltan fogalmazza meg a magyar álláspontot. "Egyik cél tehát - írta - a birodalom szilárd fennállása, amit nem kívánunk semmi más tekintetnek alárendelni. Másik cél pedig fenntartása Magyarország alkotmányos fennállásának, jogainak, törvényeinek [...], melyekből többet elvenni, mint amit a birodalom szilárd
fennállhatásának biztosítása múlhatatlanul megkíván, sem jogos nem volna, sem célszerű".  A cikk jelentősége abban rejlett, hogy rámutatott: a magyar nemesség kész a változásokra, így alapot teremtett kiegyezéssel kapcsolatos tárgyalások nyilvánosságra hozását. Hamarosan megkezdődtek a nyílt tárgyalások. Az 1866-os porosz-osztrák háború, mely Königgrätz után a Habsburgok vereségével végződött, és az olaszokkal szemben Velence elvesztése aztán arra késztette az uralkodót, hogy felgyorsítsa a tárgyalási folyamatot hazánkkal. Ennek eredményeként született meg az 1867. évi XII. törvénycikk a dualista állam létrejöttéről.

Topor István