2013. júliusi évfordulók

2014.01.06 01:36

 

Évfordulók július 31-én
2013.07.30 18:38

1527. július 31-én a sereg élén Magyarországra érkező I. (Habsburg) Ferdinánd a Moson vármegyei Köpcsényben Szalaházi Tamás veszprémi püspök kérelmére esküvel fogadta, hogy az ország szokásait és jogait megtartja és hű őre lesz mindannak, amit II. András 1222-ben kelt Aranybullájában alaptörvényül szabott a király és az ország viszonyában.



1490. július 31-én találkozott II. Ulászló és az országgyűlés küldöttsége a Pozsony megyei Farkashidán. Az új uralkodó elfogadta a megszavazott választási feltételeket, a küldöttség pedig hódolt az neki. II. Ulászló megígérte, hogy nem vezet be olyan újításokat, mint Mátyás, valamint a rendek megkérdezésével kormányoz



1849. július 31-én a Fehéregyháza és Segesvár közti völgyben zajló ütközetben halt hősi halált Petőfi Sándor. A csata kezdetén Petőfi Bem körül volt, ló és fegyver nélkül; Bem a délután egykor utasította Petőfit, hogy hagyja el a csatateret. Később különböző pontokon látták a költőt, amint a harc folyását figyelte és jegyezgette. A magyar sereg visszanyomása és egy részének bekerítése délután 5-6 óra körül történt. Ötkor még látták a Sárpatak hídján, ahol 200 székely ifjú katona 800 kozákkal küzdött. Egy Lengyel József nevű székelykeresztúri katonaorvos lóhátról kiáltott még neki, hogy fusson, mire ő – lova már nem lévén – futva elindult. Meghalni nem látta senki.

A halott Petőfiről egy bizonyos August von Heydte osztrák őrnagy, (később ezredes) tanúskodott több évtizeddel később. Fogoly tisztek tanúvallomásukban „egy alacsony termetű, vézna, sárgás bőrű, szakállas, mellén átszúrt felkelőt” Petőfivel azonosítottak. A holttest mellett találtak egy Bemhez írt jelentést is a honvédcsapatok állásáról.

A tudomány mai állása szerint itt történt a költő halála. Más elméletek szerint hadifogolyként Szibériába hurcolták, ahol később vagy kivégezték, vagy természetes halállal meghalt. Ezekre az elméletekre azonban mindmáig nem találtak bizonyítékokat.



1914. július 31-én egy párizsi kávéházban a nacionalista Raoul Villain meggyilkolta Jean Jaurès baloldali, háborúellenes politikust, akit a "világháború első áldozata"-ként is szoktak említeni. A gyilkosság tükrözte az első világháborút megelőző, szinte minden országra jellemző, szélsőségesen felfokozott nacionalista hangulatot.



1919. július 31-én fogadták el Weimarban - ahonnan a nem hivatalos nevét kapta - a Weimari Köztársaság alkotmányát. Az állam hivatalos neve, akárcsak a Harmadik Birodalomé, Német Birodalom volt. Az állam 14 évig állt fenn, bár Hitler és a nemzetiszocialisták hatalomra jutása, és hatalmuk megszilárdítása tulajdonképpen a köztársaság alkotmányának keretei közt történtek.

Topor István
Évfordulók július 30-án
2013.07.29 19:38

1849. július 30-án Kossuth Lajos kormányzóelnök a honvédseregek főparancsnokává a lemondott Mészáros Lázár helyett Henryk Dembiński altábornagyot nevezte ki.



Az ő feladata volt a magyar főerők Tisza–Maros szögében történő összpontosítása. Lehetőség nyílt a magyar sereg előtt egy sikeres hadműveletre a Haynau vezette császári erőkkel szemben, Dembinszky azonban harc nélkül feladta Szegedet, majd a kormány utasítása ellenére nem Arad, hanem Temesvár felé vonult vissza. Érzékelve tehetetlenségét augusztus 9-én ismét leváltották, helyére Bemet nevezték ki.



1868. július 30-án Hanván elhunyt Tompa Mihály költő, a költői triász (Petőfi – Arany – Tompa) méltatlanul elfeledett tagja.



1817-ben Rimaszombaton született. Anyja korai halála után 1821-ben Igricibe került apai nagyapjához. A falusi iskolát befejező gyereket a rektor tanította latinra, és felfigyelve a diák jó eszére segített neki Sárospatakon szolgadiákként továbbtanulni. 1837-ben két évig Sárbogárdon segédtanító volt, majd visszatért Sárospatakra. Ekkor műveit már az Atheneum is közölte, Vörösmarty is bíztatja. 1844-ben Eperjesen lett nevelő, itt került kapcsolatba Petőfivel. Egy év múlva Pestre költözött, és 1846-ban kiadta a Népregék és népmondák című művét, mellyel nagy népszerűségre tett szert. Még ebben az évben Bejtén lelkészi hivatalt vállalt, itt látogatta meg 1847-ben Petőfi Sándor. A szabadságharc ideje alatt tábori lelkész volt. Szoros barátságot kötött Arany Jánossal, akivel élete végéig leveleztek. 1849-ben Keleméren kapott lelkészi állást. Itt vette feleségül Soldos Emiliát, ekkor írta legismertebb versét: A gólyához címmel. 1851-től haláláig Hanván szolgált lelkészként. Egyre romló egészsége és felesége halála nem sok örömöt hagyott számára. Ezek közé tartozott Arany barátsága, akivel 1855-ben egy látogatás alkalmával együtt járták be a megye tájait.



1907. július 30-án a király szentesítette az 1907. évi XLIV., ún. derestörvényt, amely a gazda és a gazdasági cseléd közötti jogviszonyt szabályozta. A törvény a cselédeket részlegesen megfosztotta a szabad költözködés és a személyes szabadság jogától, sőt esetenként testi fenyítéket is megengedett.

Topor István


Évfordulók július 29-én
2013.07.28 19:52

1759. július 29-én Fogarason elhunyt Árva Bethlen Kata írónő. Hányatott sorsú asszony volt. 1717-ben anyja mostohatestvéréhez, a katolikus Haller Lászlóhoz adta feleségül. Tőle három gyermek született. Férje azonban hamar meghalt.



Bethlen Kata és első férje, Haller László a Haller család nemzetségkönyvében

Második férje gróf Teleki József lett, akitől 10 gyermeke született. 32 évesen másodszor is megözvegyült. Ezután nevezte magát Árva Bethlen Katának, mivel elvesztette két férjét, a két házasságból származó hat gyermeke közül négy meghalt, kettőt, a katolikus hitben nevelkedő Pált és Borbálát pedig erőszakkal vették el tőle. Rokonai perrel támadtak rá, súlyos betegségek gyötörték. Az erdélyi orvosoktól, valamint orvosi könyvekből képezte magát, s régi házi receptek felhasználásával a maga korának híres gyógyítója lett. Bethlen Kata bőkezűen támogatta az erdélyi iskolákat és református egyházakat. Könyvek gyűjtésével foglalkozott. 1743-1746 között Bod Péter volt az udvari lelkésze Nagyenyeden, és könyvtárának katalógusát is ő állította össze. Nagy szerepe volt önéletírásának megszerkesztésében is. Tiszta fényes drága bíbor című halotti búcsúztatóját is Bod Péter írta. Árva Bethlen Kata imádságkönyve 1759-ben halálának évében jelent meg Védelmező erős pais címen.

1878. július 29-én az Osztrák – Magyar Monarchia csapatai bevonultak Boszniába és Hercegovinába. Ezzel megkezdődött Bosznia okkupációja. Okkupáció, azaz más állam területének katonai megszállása hódító szándékkal. Ezzel a lépéssel a Monarchia megszerezte Európa egyik lőporos hordóját, mely évtizedekkel később lángba is borította a birodalmat.

1948. július 29-én lemondott Tildy Zoltán köztársasági elnök. Egy nappal korábban az MDP határozatot hozott arról, hogy Tildynek le kell mondania. Rákosi szerint erre két ok miatt volt szükség: az egyik, mert a köztársasági elnök nem következetes demokrata; a másik, hogy veje, Csornoky Viktor, Magyarország kairói követe kém, valutaüzér és hazaáruló. Miután a belügyi szervek Csornokyt őrizetbe vették, Tildy megírta lemondó levelét. Helyére a parlament Szakasits Árpádot választotta köztársasági elnökké. Tildy Zoltán házi őrizetbe került, vejét pedig a Népbíróság 1948. november 15-én halálra ítélte, amit végre is hajtottak.


Évfordulók július 28-án
2013.07.27 20:50

1794. július 28-án ezen a napon végezték ki a francia jakobinusok fő vezetőit, köztük Robespierre-t és Saint-Just-öt. Az előzmények: július 27-én a puccsal megbuktatott jakobinus vezetőket a párizsi börtönbe vitték, de Coffinhal tábornok még aznap délután kiszabadította őket. Robespierre-ék a városházára menekültek, ám a Konvent ekkor már döntött sorsukról: törvényen kívül helyezte őket, és elrendelte elfogatásukat. Az összeesküvők pártján álló katonaság ostromgyűrűje miatt estére a jakobinusok reménytelen helyzetbe kerültek, ezért sokan kétségbeesett tettekre szánták el magukat. A „Megvesztegethetetlen” öccse, Augustin és a jakobinus puccsban egykor kulcsszerepet játszó Hanriot az ablakon át próbáltak távozni, de lábukat törték; Le Bas öngyilkos lett, és feltételezhetően hasonló tettre szánta el magát Robespierre is, akinek egy golyó szétroncsolta az állkapcsát (az is lehetséges, hogy egy kósza lövedék találta el). Többen próbáltak elrejtőzni a városházán, de az éjjel kettő óra után rohamozó katonaság mindenkit kézre kerített. A Konvent ítélete nyomán Robespierre-t és húsz társát július 28-án délután lefejezték a Place de la Révolution-on – a Forradalom terén –, a következő napokban pedig még körülbelül 80 ember jutott hasonló sorsra. Időközben a thermidori puccsot szervezők vezetésével új Konvent alakult, mely véget vetett a terrornak, leromboltatta a guillotine-okat, és egy, a nagypolgárság számára kedvező rendszert épített ki.

1849. július 28-án a Szegeden ülésező országgyűlés elfogadta a zsidók egyenjogúsítását (így a zsidók izraelita vallású magyar állampolgárok lettek), valamint a nemzetiségi törvényt, amely községi és megyei szinten is biztosította volna a nyelvhasználatot (a törvényeket a király nem szentesítette). A 17 pontból álló, irányelveknek, útmutatásnak szánt szabály „minden népiségek nemzeti szabad fejlődésének” biztosítására egyrészt a hivatali nyelvhasználatot szabályozta, másrészt az egyházi, iskolai ügyekre tért ki.

A nemzetiségi többségű megyékben a belső adminisztrációt is átengedte a helyi főnyelvnek, s ott is, ahol a nem magyarok csak kisebbséget alkottak, minden hivatalos gyűlésen szólhattak anyanyelvükön. A helyi nemzetőrség nyelve szabadon választható, az oktatás nyelvéül „mindig a községi vagy illetőleg az egyházi nyelv fog használtatni”. Anyanyelvén mindenki fordulhat a hivatalos fórumokhoz. Az egyházak teljes szervezeti ügyintézési és nyelvi szabadsága mellett, a „görög szertartásúak számára” a budapesti egyetemen hittudományi kart terveztek létesíteni.

1876. július 28-án I. Ferenc József szentesítette az 1867. évi XII. törvénycikket, a kiegyezés 69 §-ból álló törvényét. A törvény kimondta, hogy a „magyar korona országai” valamint „Ő felsége többi országai és tartományai” között fennálló jogi kapcsolat a Pragmatics Sanctión alapszik. Kimondta Magyarország közjogi és belkormányzati önállóságát. Továbbá megállapította, hogy az uralkodó többi országaiban is alkotmányos kormányzást vezet be. Közös ügynek nyilvánította a kül- és hadügyet, valamint az ezek anyagi fedezetéről gondoskodó pénzügyet. A közös miniszterek a közös ügyek tárgyalására az osztrák és magyar parlament által felállított választott delegációk hivatottak dönteni. A közös költségekből való részesedés arányát a két országgyűlésből delegált quóta-bizottságok javaslata alapján a két országgyűlés állapítja meg. Magyarország „méltányosság alapján, politikai tekintetből” részt vállal a Monarchia államadósságaiból, hasonlóképpen nem a Pragmatica Sanctióból következően, hanem praktikussági okokból vám- és kereskedelmi szövetséget köt Ausztriával, továbbá elismeri a pénzrendszer és a pénzláb közösségét. A törvény értelmében az ún. gazdasági kiegyezés tízévenként megújítandó, illetve felmondható.

1914. július 28-án a Monarchia hadat üzent Szerbiának, miután az ultimátumára július 25-én adott szerb válasz nem találták kielégítőnek. Ezzel megkezdődött a hadüzenetek küldözgetésének időszaka, és megindultak a hadigépezetek. A központi hatalmak, mely kezdetben a Német Császárság és az Osztrák-Magyar Monarchia volt, bár rövidesen csatlakozott Törökország, új frontokat nyitva, terve az volt, hogy a Monarchia feltartóztatja az orosz erőket, míg a németek csapást mérnek a franciákra. Mindenáron el akarták kerülni a kétfrontos háborút. Azonban, az orosz mozgósítás a vártnál gyorsabban zajlott le, így azelőtt tudták megkezdeni hadműveleteiket, mielőtt az Osztrák-Magyar Monarchia hadsereg végezhetett volna Szerbiával. E meglepetés komoly veszteségeket okozott. Ugyanakkor nyugaton sem jött be a németek számítása, a jelentős előrenyomulás ellenére a brit-francia erők megállították őket. A történések, mint arról már volt szó, igazából mindenkit megleptek. Egyszer az Osztrák-Magyar Monarchiáról mondta vagy írta valaki, hogy mindig az előző háborúra készült fel. Az első világháború esetében elmondható, hogy mindenki egy másik háborúra készült.

Topor István


Évfordulók július 27-én
2013.07.26 18:28

1526. július 27-én a török seregek kéthetes ostromot követően elfoglalták Péterváradot. Pétervárad Nándorfehérvár eleste után a magyar végvárvonal központja lett. Ez volt Tomori főhadiszállása. A várat július 13-án vette ostrom alá a török. Alapy György, a vár kapitánya alig háromezer fős védőseregével (ebből mintegy ezer fő török elől menekülő szerb volt) két ostromot is visszavert. Tomori végül kénytelen volt magára hagyni a védőket, mert nem érkezett meg a királytól kért segítség.

1552. július 27-én, Losonczy István temesi ispán, külföldi zsoldosai nyomására, feladni kényszerült Temesvárt. Ahmed pasa június 24-én látott hozzá a vár ostromához. és bő egy hónapig tartóztatta fel a török seregeket. A 25-i török rohamot követően a védők beszorultak a várba. Emiatt Losonczy - zsoldosai nyomására - tárgyalásokat kezdett Ahmed pasával, akivel megegyezett abban, hogy a védők fegyveresen, minden vagyonukkal szabadon elvonulhatnak, a törökök nem rabolják ki a várost, azokat a lakosokat pedig, akik maradni akarnak, megtartják jogaikban.

A törökök azonban tőrbe csalták, védősereget, mert alighogy elhagyták a várost, rájuk rontottak és lekaszabolták őket. A sebesült Losonczyt a pasa lefejeztette, majd fejbőrét lenyúzatta, szalmával megtöltette és elküldte a szultánnak, a koponyáját pedig Temesvár előtt egy karóra szúratta.



Az egykorú török miniatúra Temesvár 1552-ben történt elfoglalásának azt a jelenetét ábrázolja, amikor az oszmán vitézek a nagyvezér elé hordják - mint győzelmi trófeákat - az ellenség levágott fejeit.



1920. július 27-én az Ébredő Magyarok Egyesületéhez tartozó Illy László és csoportja merényletet követett el a budapesti Lipót körúton álló Club Kávéház ellen. Illy és felfegyverzett társai brutális támadást hajtottak végre a zsidó polgárság találkozóhelyeként ismert kávéház ellen. Behatoltak az épületbe, az ott talált vendégeket kegyetlenül bántalmazták, egy bankigazgatót megöltek, egy ügyvédet pedig súlyosan megsebesítettek.



1927. július 27-én alakult meg a Magyar Revíziós Liga az irredenta tevékenység szervezésére, és összehangolására. Elnökéül a kor ünnepelt és népszerű íróját, Herczeg Ferencet választották. A Liga társadalmi szervezetként arra törekedett, hogy a világ fontosabb országaiban felhívja a figyelmet a trianoni béke igazságtalanságaira, s ezzel elősegítse a revízió sikerét.

Topor István


Évfordulók július 26-án
2013.07.25 19:49

1083. július 26-án Csanádon szentté avatták az 1046-ban vértanúhalált halt Gellért püspököt.





Az I. (Szent) István halála után gazdátlanná vált országban pogány lázadások törtek ki. 1046. szeptember 24-én a pesti révnél Vatha pogány lázadói kőzáporral törtek Gellértre és kíséretére. Kiráncigálták Gellértet a szekeréből, hozzákötötték egy kordéhoz, és a később róla elnevezett Kelen-hegy szikláiról a mélybe taszították. Holttestét ideiglenesen a pesti Boldogasszony-templomban (a mai Belvárosi Főplébániatemplomban) temették el, később átszállították Csanádra. A vértanú püspök testét 1083-ban I. (Szent) László király emelte oltárra.



1506. július 26-án miután megszülte gyermekét, II. Lajost gyermekágyi lázban elhunyt Candalei Anna királyné II. Ulászló magyar király felesége. A királynét Székesfehérvárott helyezték örök nyugalomra.



1633. július 26-án cseh politikusok svéd közvetítéssel szövetséget ajánlottak I. Rákóczi György erdélyi fejedelemnek, aki visszautasította az ajánlatot.



1685. július 26-án Ibrahim budai pasa megkezdte Esztergom ostromát. Sáncokat ástak, a Szent Tamás-hegyről ágyúzni kezdték a várost, mire a védők Joachim Strasser vezetésével kirohanással viszonttámadtak. Augusztus 9-ére a folyamatos ágyútűz következtében több helyen leomlott a várfal, de másnap Lotaringiai Károly 44 ezres seregével megindult Esztergom felmentésére. Végül a táti csatában megverték a törököket.



1703. július 26-án Debrecen szabad királyi város hűséget esküdött a Hajdúsámsonban állomásozó Rákóczinak.



1919. július 26-án a Vörös Hadsereg megkezdte a visszavonulást a tiszai fronton. A csehszlovák hadsereg válaszul, hogy a Vörös Hadsereg előző nap bombázta Csapot, megszállta a július 1-én létesített felvidéki semleges zónát.

Topor István
Évfordulók július 25-én
2013.07.24 14:55

1943. július 25-én a szövetségesek szicíliai partraszállását követően puccsal megbuktatták és letartóztatták Mussolini fasiszta (fascio, latinul fasces = vesszőnyaláb) diktátort. Otto Skorzeny különleges alakulata kiszabadította, ekkor Hitler miniszterelnökké nevezte ki a Salói bábköztársaság élére, amikor leszámolt az ellene fordulókkal. A német bukás után szökni próbált, de a partizánok elfogták és 1945. április 28-án kivégezték.

1948. július 25-én született Baka István költő, aki önmagát plebejusnak nevezte.



Hétévesen Jókait és Vernét olvasott, nyolcévesen verseket írt. Kiváló műfordító volt, a Tiszatáj munkatársa, Szekszárdon középiskolai tanár. Nehéz, súlyos betegség vitte el 47 éves korában. Verseit megtalálhatják a neten, legtöbbet a MET oldalain. A számomra legkedvesebbet itt olvashatják: http://korok.webnode.hu/raadas/idezetek-es-versek/

1980. július 25-én halt meg Vlagyimir Viszockij a legendás orosz énekes-költő, akit súlyos alkoholizmusa - amit talán mániás depressziója váltott ki - kergetett halálba 42 évesen.



Európa-szerte ismertté a világsztár francia színésznővel, Marina Vladyval kötött harmadik házassága tette. Montenegróban szobra van, Lengyelországban múzeuma. Részlet egy verséből Baka István fordításában:

Amit a versem elmondhat, kevés -

Mindenre nincs is felhatalmazásom...

Fogantam én, ahogy kell, bűnben és

Vértől, mocsoktól szennyes nászi ágyon.

Márk Éva
Évfordulók július 24-én
2013.07.23 17:46

1292. július 24-én halt meg Árpád-házi Szent Kinga, V. Boleszláv lengyel nagyfejedelem felesége. IV. Béla és Laszkarisz Mária bizánci hercegnő legidősebb gyermekeként született 1224-ben. Férje halála után az általa alapított ószandeci klarissza kolostorba vonult, melynek később főnöknője lett. Apai nagynénje volt Szent Erzsébet, húgai Szent Margit és Boldog Jolán. Őt magát VIII. Sándor pápa 1690-ben boldoggá, míg II. János Pál 1999-ben szentté avatta. Lengyelország és Litvánia védőszentje.

1567. július 24-én Stuart Mária az ellene felkelők kezére jutva kényszer hatására lemondott a skót trónról egyéves fia javára és Angliába menekült, ahol I. Erzsébet gyakorlatilag fogságban tartotta, majd egy titkos levél megszerzése után - mely Erzsébet meggyilkolásáról szólt - 1687-ben kivégezték.

1911. július 24-én talált rá az inkák legépebben maradt településére Machu Picchura ( Macsu Pikcsu = Öreg csúcs) Hiram Bingham amerikai régész. A várost 1450 körül építették, viszonylagos épségét annak köszönheti, hogy a spanyolok nem találtak rá. Nem tudni, lakói miért hagyták el. Fennmaradt több kultikus épület, egy csillagvizsgáló és egy bonyolult kúthálózat. Lakónegyedeit lépcsők kötötték össze, épületeit kötőanyag nélkül rakták össze, olyan precizitással, hogy a csiszolt kövek közé késpenge sem fér be. Az ott élőket teraszos művelésű földek látták el élelemmel. A világörökség része.

1922. július 24-én a magyar csendőrség lefegyverezte az osztrák csendőröktől vereséget szenvedett alakulatot, akik a Lajtabánságnak nevezett területért (Burgenland) harcoltak. Az Ausztriának ítélt korábbi magyar országrészből népszavazás útján Sopron (a Leghűségesebb Város) és körülötte nyolc település visszakerült Magyarországhoz, a fennmaradó részeket próbálta visszaszerezni a Prónay Pál vezette mozgalom. A felkelés leverése után pert indítottak a szervezkedés vezetői ellen, de ítélet nem született, mert Horthy kormányzótól valamennyien kegyelmet kaptak.

Márk Éva
Évfordulók július 23-án
2013.07.22 16:06

1290. július 23-án lépett trónra az utolsó Árpád-házi uralkodó, III. András, az "Aranyágacska".



III. András Thuróczi János krónikájában

Nagyapja minden bizonnyal II. András volt, nagyanyja annak harmadik felesége, Beatrix, akit IV. Béla elüldözött, külföldön született István fiát pedig fattyúnak minősítette. András ennek az Istvánnak és a gazdag velencei Morosini család egyik lányának, Tomasinának a házasságából született 1265 táján, és királyi hercegnek kijáró neveltetésben részesült. IV. (Kun) László halála után több jelölt közül választotta őt magyar előkelők egy csoportja. A fenti napon helyezték fejére a koronát. Megkoronázása után törvényben biztosította a nemesi szabadságjogok tiszteletben tartását, támogatta a nemesi megyét, bővíteni igyekezett hatáskörét. Az egységfront amely trónra segítette hamarosan bomlani kezdett. Az ország minden pontján belháború, királyellenes lázadás ütötte föl a fejét, melyeken a király nemigen bírt úrrá lenni. Miközben az Anjou trónkövetelő - a későbbi I. Károly - délről nyomult az ország belseje felé, 1301. január 14-én egészen váratlanul meghalt III. András. Alig 36 évesen szállt sírba, s vele férfiágon kihalt az Árpádok dinasztiája.

1552. július 23-án az ostromlott Temesvár megsegítésére érkező bihari hajdúk Tóth Mihály szegedi bíró vezette csapatát Temesszentandrásnál Kara Ahmed lovasserege megsemmisítette. Az akkor már szétbomlóban lévő, a további harcot vállalni nem kívánó, menekülésre kész hajdúkat Tóth Mihály nem bírta együtt tartani. Ő maga sebesülten egy ismerősénél talált menedéket. A leölt hajdúk közül száznak a fejét a törökök behajigálták a várba, amiből Losonczy István kapitány megértette, hogy hiába vár segítségre.

Szintén a hajdúk fegyelmezetlensége okozott ugyanaz év februárjában tragédiát, amikor Szeged fölmentésére vitte őket Tóth Mihály. A meglepett törököket véres harcban sikerült a várba szorítaniuk, de az ostromra már nem tudta a bíró rávenni őket, helyette a gazdag török, görög és zsidó kereskedők, valamint a borospincék kifosztásával foglalkoztak. "... a hajdúkban akkora volt az ostoba szilajság, s akkora az ellenség megvetése, hogy a parancsnak egyáltalán nem engedelmeskedtek, s minden fegyelemről megfeledkezve vonakodtak a kocsmálból kimenni és csatasorba állni." A hajdúk dúlása után a török is véres bosszút állt a szerencsétlen városlakókon, sokukat megölték, kifosztották. A hajdúseregekről, ill. az őket hadrendbe állító fejedelemről itt olvashatnak:korok.webnode.hu/products/topor-istvan-a-bocskai-felkeles-es-a-tizenot-eves-haboru-vege1/

Márk Éva
Évfordulók július 22-én
2013.07.21 16:01

Július 22. A nándorfehérvári diadal emléknapja az OGY. 58/2011. (VII.7.) határozata alapján. 1456-ban a fenti napon Hunyadi János 12 ezer fős serege a vár melletti csatában legyőzte a törököket, s ezzel véget ért a hónap eleje óta tartó ostrom, melyet II. Mehmed tízszeres túlerőben lévő serege vívott a várat védő Szilágyi Mihály 7000 magyar és szerb katonája ellen. Hunyadi Jánosról és világraszóló sikeréről itt olvashatnak:korok.webnode.hu/products/a-hunyadiak-kora-i-1/

1132. július 22-én a Sajó völgyében, Felsőzsolca közelében II. (Vak) Béla magyar és osztrák serege legyőzte a lengyel III. Boleszláv katonai támogatásával érkező trónkövetelőt Borisz herceget, Vlagyimir Monomah kijevi nagyfejedelem unokáját, Könyves Kálmán el nem ismert fiát. Borisz anyja a nagyfejedelem lánya, Kálmán király második felesége Eufémia volt, akit a király házasságtöréssel vádolt és elűzött magától. Borisz nagyapja udvarában született és királyi herceget megillető nevelést kapott. Minden alkalmat megragadott, hogy trónigényét érvényesítse. Kálmán törvényes örököse, II. István halála után a megvakított, s ezzel uralkodásra alkalmatlanná tett Béla herceggel szemben jó esélye volt a trón megszerzésére, ami vereségével füstbe ment. Később még sikerült megszereznie III. Konrád német király és II. (Jasomirgott) Henrik osztrák őrgróf támogatását, de esélyei egyre csökkentek. Kalandos élete 1154 körül ért véget egy csatatéren.

1540. július 22-én halt meg I. (Szapolyai) János, utolsó nemzeti (magyar születésű) királyunk. I. (Hunyadi) Mátyás által az arisztokraták közé emelt köznemesi családból származott, elődei között sziléziai kormányzót, osztrák főkapitányt és nádort találunk. Őt magát már 1505-ben a rákosi végzés során királynak jelölte a köznemesi párt arra az esetre, ha II. (Jagelló) Ulászló fiú örökös nélkül halna meg, elhatározván, hogy többé nem választanak idegen királyt. Erdélyi vajdaként II. (Jagelló) Lajos Mohácsnál történt halála után ismét ő volt a legesélyesebb királyjelölt, és 1526. november 10-én a székesfehérvári országgyűlés meg is választotta, majd másnap megkoronázták. Egy hónappal később 13 magyar főpap és főnemes Pozsonyban királlyá választotta I. (Habsburg) Ferdinándot, ezzel a töröktől fenyegetett országnak két királya lett. A polgárháborús helyzet I. János haláláig tartott, amit nem sokkal követett az ország három részre szakadása.

Márk Éva/a-hunyadiak-kora/
Évfordulók július 21-én
2013.07.20 17:18

1411. július 21-én lett német király Luxemburgi Zsigmond. A címre még Vencel cseh király és Jodok morva őrgróf is pályázott, de hosszas alkudozások és küzdelmek után a választófejedelmek a magyar király mellett döntöttek.

1551. július 21-én kényszerült átadni a Szent Koronát Izabella királyné Castaldónak. I. (Szapolyai) János özvegye török segítséggel próbálta biztosítani erdélyi hatalmát a Habsburgokkal szemben, de Fráter György - aki minden erejével az ország egyesítésén fáradozott - lemondatta őt Ferdinánd javára. Erdély fejedelemasszonya tehát átadta az uralkodói jelvényeket a császári tábornoknak, aki azokat Bécsbe szállíttatta. Izabella fiával előbb Kassára, majd Lengyelországba ment, ahonnan az erdélyi rendek 1556-ban visszahívták őket. Izabelláról itt olvashatak: korok.webnode.hu/products/erdely-fejedelemasszonya-izabella-magyar-kiralyne1/

1919. július 21-én a Tanácsköztársaság által fölállított Vörös Hadsereg a csongrádi hídfőnél támadást indított a megszálló román csapatok ellen és felszabadította Szentest. A győzelem és a Magyar Vörös Hadsereg előtt tisztelgő emléktábla ma is látható a szentesi hídfőnél.

1893. július 21-én született Hans Fallada születési nevén R.W.F. Ditzen, a XX. sz. első felének egyik legnépszerűbb német írója. Szeretetet sosem mutató, hatalmaskodó (birodalmi törvényszéki bíró) apja árnyékában lázadó fiatallá serdült. 17 évesen egy barátjával párbajnak álcázott öngyilkosságot kíséreltek meg. Barátja meghalt, ő súlyos sérülésekkel kórházba, majd pszichiátriára került. Nem fejezte be a gimnáziumot, de mezőgazdász végzettséget szerzett, s ezzel jószágigazgatói munkát kapott. Kétszer is elítélték csalás és sikkasztás miatt, melyeket alkohol- és drogszenvedélye kielégítésére követett el. Írásaival sikert aratott, de a fasiszta kritikusok negatív ítéletet mondtak munkáiról, ezért, hogy megélhetését biztosítsa a szórakoztató irodalom felé fordult. Írói nevét Grimm Szerencsés Jancsijától (Hans), és másik mesehősétől, a Libapásztorlány igazmondó lovától (Falada) kölcsönözte. Élete során többször vágott bele elvonókúrákba, sikertelenül. Legismertebb művei: Mi lesz veled, emberke?; Szántóvetők, bombavetők; Farkas a farkasok között.

Márk Éva
Évfordulók július 20-án
2013.07.19 17:34

ie. 356. július 20-án vagy egy közeli napon született III. Alexandrosz, közismert nevén Makedóniai Nagy Sándor. Apja nagy súly fektetett oktatására, egyik tanára maga Arisztotelész volt. II. Philipposz halála után (egyik testőre gyilkolta meg), ie. 336-ban nagy ambíciókkal lépett trónra. Átlátta, hogy az apró görög városállamok egysége pusztán katonai erővel nem tartható fenn, ezért a Pánhellén Szövetség hegemónjaként meghirdette népe bosszúhadjáratát Perzsia ellen. Rendkívüli hadvezéri képességével szemben III. Dareiosz tehetetlennek bizonyult. Alexandrosz folytatta hódító hadjáratát kelet felé, s eljutott a Gangesz felső folyásáig, de innen - lázadozó katonái miatt - visszafordult. Fiatalon halt meg, valószínüleg maláriában. Birodalmán hadvezérei osztozkodtak.

1590. július 20-án fejezték be a Vizsolyi Biblia kinyomtatását, melyet Károli Gáspár református prédikátor fordított magyarra lelkésztársaival. Az első magyar nyelvű teljes biblia a lengyel származású Mantskovits Bálint tipográfus vezetésével készült el.

1795. július 20-án írta alá József főherceg helytartói kinevezését I. (Habsburg) Ferenc király. A következő év novemberére összehívott országgyűlés Batthyány József hercegprímás indítványára közfelkiáltással nádorrá választották. József nádor megtanult magyarul, és minden igyekezetével a magyar érdekeket próbálta képviselni Bécsben. Jó viszonyt ápolt a reformkor politikusaival, főleg Széchenyi Istvánnal. Támogatta a Nemzeti Múzeum és a Széchényi Könyvtár megalapítását, segítette az első magyar vasútvonal megépítését, Pesten műszaki egyetemet hozott létre, s minden módon támogatta Pest nagyvárossá alakítását. Nagyon népszerű volt, azt mondták róla, hogy Habsburgnak született, de magyarként halt meg.

Márk Éva


Évfordulók július 19-én
2013.07.18 20:46

1553. július 19-én, a beteges VI. Edward halála után, VIII. Henrik első házasságából származó lányát, Mária választották Anglia királynőjének.





Az Edward idején mellőzöttként élő Mária, féltestvére halálát követően azonban váratlanul a politika középpontjába került. A trónöröklési rend alapján 1553. július 19-én I. Mária néven királynővé választották, majd néhány hónappal később a koronázási ünnepségre is sor került. Véres Máriaként vonult be a történelembe, uralkodásának öt éve alatt ugyanis több mint 300 protestánst küldött máglyára.

I. Mária legelső intézkedései közé tartozott az anyja és apja házasságának felbontásáról szóló határozat érvénytelenítése, valamint a vallási okokból Towerbe zárt főurak szabadon bocsátása. Tudor Máriát a katolikus vallás még a férjválasztásában is jelentős mértékben befolyásolta. Annak érdekében, hogy Angliában az anglikán vallással szemben ismét megerősödjön a katolikus, hozzáment Fülöp spanyol trónörököshöz.

A férjjel együtt spanyol inkvizítorok is érkeztek, akik hozzáláttak az eretnekség kigyomlálásához. A kirobbant lázongásokat leverték, Erzsébetet is házi őrizetbe helyezték. Angliát máglyák tüze világította be, közel 300 embert égettek meg eretnekség címén, köztük a canterburyi érseket és számos főnemest, ekkor kapta a királynő a Véres - Bloody - melléknevet. Mária külpolitikája is kudarcot vallott, ő vesztette el Calais városát, az utolsó franciaországi angol birtokot.



1843. július 19-én esett a tűz martalékává Miskolc város kőszínháza. Borsod vármegye 1816. február 24-i közgyűlésen hozott határozatot egy állandó színház felépítésére. Az épület terveit Losonczy József földmérnök készítette. A színház akkor a Boldogasszony, mai nevén Déryné utca 3. számú telken épült fel, a későbbi színházépület mögötti telken állt. A megnyitóra 1823. augusztus 24-én került sor. Kisfaludy Károly: A tatárok Magyarországon című drámájával nyitotta meg kapuit.

A színház belülről ekkor még nem volt teljesen kész. A színház fedele fenyőzsindelyből készült, felső padlója gyalult deszka, elején mindjárt a bemenetelnél két kis kamra, egyik a pénztárnak, a másik a cukrász számára. Eleinte nem volt benne se karzat, se páholy, csak később Vay Ábrahám úr, Borsod akkori alispánja szinte a maga költségén bevonatta az oldal mellékeket 32 páhollyal, felül kerítvén azokat egy karzattal, két és egyszeres lócákkal.



1879. július 19-én született Kiskunfélegyházán Móra Ferenc.



Itt is tanult, majd a budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de csupán egy évig tanított, mint segédtanár. Élete és munkássága Szegedhez köti, sokoldalúan és hallatlan munkabírással gazdagította a város kulturális életét. Pósa Lajos felfedezettjeként Az Én Újságom (1889-1944) hasábjairól, mint mesemondó, ifjúsági író vált országosan ismertté. Legismertebb, immár klasszikus gyermekregénye a Kincskereső kisködmön. Az író az Alföld szerencsés kezű archeológusaként is ismert, régészeti cikkeinek gyűjteménye: Utazás a földalatti Magyarországon (1934). Prózaművészetének tartóoszlopa két nagy regénye: az Ének a búzamezőkről (1927) és az Aranykoporsó (1932), ez utóbbi az idő múlásával ifjúsági művé vált. A legnagyobb magyar gyermek- és ifjúsági könyvkiadó 1957 óta viseli az író nevét.

Topor István
Évfordulók július 18-án
2013.07.17 20:57

64. július 18-án éjjel hatalmas tűzvész pusztított Rómában, amit a legenda szerint maga Néró császár okozott. Egyértelmű bizonyítékok hiányában azonban a történészek véleménye megoszlik e kérdésben.

Suetonius szerint Róma felgyújtása azért történt, mert „valaki ezt a görög verset találta idézni a császár előtt: ’ha én meghaltam, a világot ám eméssze meg a tűz’. Erre Néró, ugyancsak görögül, azt mondta: ’Sőt, amíg én élek!’ – és legott megparancsolta, hogy gyújtsák föl Rómát” A tűz a Circus Maximusban ütött ki, amely átterjedt az egész városra. A három napig tartó tűzvészben Róma nagy része elpusztult. A szűk utcákon gyorsan terjedt a tűz egyik házról a másikra. A rómaiak menekültek a városból, több ezren váltak hajléktalanná.

Mikor pedig röviddel azután, hogy a tűzvész Róma nagy részét felemésztette, a császár nekilátott az újjáépítésnek, nem kímélve sem költséget, sem erőfeszítést, azonnal megszületett az új magyarázat: Nero szándékosan gyújtatta fel Rómát, hogy romjain saját tervei és kedvtelése szerint építse fel az új fővárost. A császár, elterelendő magáról az egyre fokozódó népharagot, bűnbakot talált: céljának kiválóan megfeleltek a keresztények. Nero a keresztényeket vádolja meg a gyújtogatással. A rómaiak számára a keresztények gyanúsnak látszó kisebbség, titkos szekta másfajta vallási szokásokkal és életmóddal. Nero elfogat néhány keresztényt Rómában, de ők visszautasítják a vádat. A keresztényeket szörnyű kínzások közepette megölik; meggyilkolásuk az első ismert keresztényüldözés Rómában.





1915. július 18-án kezdődött meg a második isonzói csata, miután Luigi Cardona utasítást adott a 2. és 3. olasz hadseregnek az osztrák–magyar erők elleni frontális támadásra. A 16 napos ütközet az első világháború egyik legvéresebb összecsapása volt, mely egyik harcoló fél számára sem hozott áttörést, így az isonzói front augusztus elején hosszú időre megszilárdult. A forró karsztfennsíkon vívott 16 napos ütközet során a harcoló katonák százezrei gyakran menedék híján, elkeseredett kézitusában, karddal, késsel, vagy bajonettel küzdöttek állásaik megtartásáért, miközben a mindkét oldalról bombázó nehéztüzérség véres sorokat vágott közöttük. Becslések szerint az Isonzó mellett július 18-a és augusztus 3-a között körülbelül 90 000 ember vesztette életét – a harcoló felek között nagyjából fele-fele arányban oszlottak meg a veszteségek – miközben a mészárlás nem hozott semmilyen érdemi változást.



1926. július 18-án Marosvécsen a Kemény-kastélyban báró Kemény János kezdeményezésére 27 romániai magyar író megalakította az Erdélyi Helikon írói munkaközösséget. Az Erdélyi Helikon a legegyetemesebb kisebbségi csoportosulásnak számított Európában. Programjuk három fontos elemből állt: az egységes kritikai szellem megteremtése, az együttélő népek kultúrájának megismertetése, a nép és ifjúság nevelése. Az erdélyiség, a transzilvanizmus gondolatában élő és alkotó szerzők egyszerre bizonyították hűségüket a nemzeti közösséghez és az európai művelődés nagy áramlataihoz. A csoportosulás legjelentősebb alkotói: Kuncz Aladár, Kós Károly, Makkai Sándor, Tamási Áron, Nyírő József, Dsida Jenő, Áprily Lajos, Reményik Sándor.



Az 1927-es, második helikoni találkozóról készült felvétel. Forrás: http://www.kemenyinfo.hu/?xid=5cd8462c

1946. július 18-án Rajk László belügyminiszter mintegy 1800 civil és vallásos, ifjúsági és más egyesületet tiltott be, többek között a Magyar Cserkészszövetséget és a KALOT-ot, csapást mérve ezzel a demokratikus politizálás bázisaként szolgáló civil szférára.

Topor István
Évfordulók július 17-én
2013.07.16 20:08

1440. július 17-én Szécsi Dénes bíboros Székesfehérváron a Szent István ereklyetartójáról levett koronával Magyarország királyává koronázta I. Ulászlót.





A Szent Koronát nem tehették I. Ulászló fejére, mert azt az özvegy Erzsébet királyné ellopatta, és magánál tartotta.1440. január 1-jén a budai országgyűlés Ulászlót választotta magyar királlyá. A magyar történelemben ez volt az első alkalom, hogy a köznemességnek döntő szava volt a királyválasztásban. Ulászló királyságát feltételekhez kötötték: Ulászlónak a koronázás előtt köteleznie kellett magát arra, hogy visszaadja Magyarországnak a szepességi városokat, továbbá meg kellett ígérnie, hogy védelmezni fogja Magyarországot a töröktől, valamint feleségül veszi Erzsébet királynét is. Ulászló május közepén érkezett Budára. 1440. július 17-én királlyá koronázták, de titokban megkoronázták Albert magyar, német és cseh király fiát V. Lászlót is. Az országnak tehát két koronás királya volt, ami hamarosan polgárháborúhoz vezetett és elkezdődött a 17 éves trónviszály.

1936. július 17-én kezdetét vette a spanyol polgárháború. A majdnem hároméves küzdelem Francisco Franco tábornok marokkói lázadásával indult. Az ország két táborra szakadt. A szemben álló felek egyik része egy zömmel kommunisták vezette tábort alkottak, míg velük szemben a Franco által 1937-ben létrehozott szélsőjobboldali falangisták álltak. A balra-, illetve jobbratolódásban nagy szerepet játszott, hogy a Szovjetunió, illetve Németország és Olaszország is igyekezett a spanyol küzdelmet a maga számára felhasználni. A szovjetek a III. Internacionálé kommunista pártjain keresztül számos alakulatot, úgynevezett nemzetközi brigádokat szerveztek. Így vettek részt például magyar kommunisták külön egységet alakítva az eseményekben. Tagjai között ott volt pl. Zalka Máté, Rajk László, Münnich Ferenc. A szélsőjobboldali hatalmak pedig saját országukban felállított légiókat küldtek Spanyolországba (pl. német Condor-légió). Ugyanígy rengeteg technikai segítség is érkezett a fenti államokból, amelyek gyakorlatilag a polgárháborúban tesztelték hadi fejlesztéseiket, ezért sok történész a konfliktust a második világháború előjátékaként értékeli.

A mérhetetlen szenvedéssel, pusztítással és áldozattal járó polgárháború a sajtó és a korabeli értelmiség figyelmének középpontjába került. Borzalmait a külvilág Ernest Hemingway (Akiért a harang szól), George Orwell (Hódolat Katalóniának) tollából vagy a magyar származású fényképész, Robert Capa képei alapján ismerte meg.



Robert Capa A milicista halála

1942. július 17-én kezdődött a volgai csata, vagy más néven sztálingrádi csata. A kezdő időpontnak számos hivatkozás más dátumot ad meg. A befejezés dátuma mindenhol ugyanaz, 1943. február 2. A tágabb értelemben 199, szűkebb értelemben 166 napig (1942. augusztus 21. – 1943. február 2.) tartó állandó harcokban - az előkészítő és kiegészítő hadműveletekkel együtt - a két oldalon összesen körülbelül 2 millió katona, és több százezer polgári lakos vesztette életét, esett fogságba, vagy sebesült meg súlyosan. (A fogságba került és sebesült katonák túlnyomó része később szintén elhalálozott.). A sztálingrádi ütközet volt a világtörténelem legnagyobb folyamatos csatája. A sztálingrádi csata volt a második világháború legfontosabb fordulópontja, a legvéresebb, és legtöbb áldozatot követelő összecsapása, és így a történelem eddigi legnagyobb csatája.



1945. július 17-én kezdődött a győztes nagyhatalmak potsdami konferenciája (1945. július 17 – augusztus 2.). Míg a szovjet delegációt Sztálin vezette, az amerikaiak élén Harry S. Truman állt, az április 12-én elhunyt Roosevelt elnök utóda. A konferencia közben történt változás a brit küldöttség élén, a választások eredménye július 26-án vált véglegessé, így július 28-tól Clement Attlee, a Munkáspárt feje képviselte a szigetország érdekeit.



Döntések születtek többek között a háborús bűnösök felelősségre vonásáról, Németország megszállásáról, létrehozták a Külügyminiszterek Tanácsát a békeszerződések előkészítésére, felszólították a japán kormányt a fegyverletételre.

Topor István


Évfordulók július 16-án
2013.07.15 16:54

1769. július 16-án Mária Terézia királyi egyetemmé nyilvánította, egyben állami fennhatóság alá vonta valamint orvosi fakultással bővítette az 1635-ben alapított, jezsuita irányítású nagyszombati egyetemet. Az 1635. május 12-én Pázmány Péter esztergomi érsek által alapított egyetem 1635. november 13-án megnyitotta meg kapuit. Kezdetben csak hittudományi és bölcsészeti kar működött az egyetemen, majd 1667-ben jogi karral bővült. Az egyetem 1777-ben Budára, majd hét év múlva Pestre költözött. 1844-től a tanítás magyar nyelven folyik. 1921-ben a budapesti egyetemet Pázmány Péterről nevezték el, 1950-től viseli Eötvös Loránd nevét.

1784. július 16-án II. József császár elrendelte az első mai értelemben vett népszámlálást. II. József a népszámlálást 220 éve, 1784. július 16-án rendelte el Magyarországon, Erdélyben és Horvátországban. A népszámlálás (conscriptio) során elsősorban katonai szempontok érvényesültek, burkolt célja a besorozható újoncok számának felmérése volt. Magyarországon ez az első népesség-összeírás, amely kiterjedt a lakosság egészére, így a nemességre is. A népszámlálás tehát ugyancsak kiváltotta a megyei nemesség felháborodását és tiltakozását. A népszámlálást 1784 és 1787 között a közigazgatási hatóságok a katonaság segítségével hajtották végre. A népszámlálás során összeírták a községek, házak és háztartások (családok) számát, megállapították a jogi és tényleges népesség nagyságát, valamint annak megoszlását vallás, nem és életkor, valamint foglalkozás, illetve társadalmi állás szerint.

A népszámlálás eredménye szerint Magyarországon a lakosság száma mintegy 6,5 millió, Horvátországé 650 ezer és Erdélyé 1,5 millió, összesen tehát több mint 8,5 millió fő (illetve az újabb kutatások szerint 9,2 millió fő) volt.

1820. július 16-án indult menetrendszerű útjára az első dunai gőzhajó, a Carolina, amelyet az uralkodó feleségéről neveztek el. A Carolinát Bernhard Antal pécsi polgár építette 1817-ben a Dráva melletti Sellyén. A július 16-án induló átkelő járat Pest, Buda és Óbuda érintésével szállította az utasokat. A napi hét-nyolc járat állomásai a mai Eötvös tér, a Bomba (ma Batthyány-) tér és a Császárfürdő voltak. A hajó Óbudára naponta csak kétszer ment, s vasárnap a Margit-szigetet is érintették. A menetidő Óbudáig 1 óra 52 perc, visszafelé 29 perc volt, az átkelés 10 krajcárba, Óbudáig 30 krajcárba került, de havi bérlet és családi kedvezmény is létezett. A járat csak november 20-ig működött, mert kevesen használták. A gyér érdeklődést az indokolta, hogy a hajóhídon az átkelés olcsóbb volt, mivel a hídvámot a Carolina (nem nemes) utasainak is ki kellett fizetniük.





1918. július 16-ról 17-re virradó éjszaka a bolsevikok Jekatyerinburgban kivégezték II. Miklós orosz cárt, feleségét, fiát és négy lányát.



Mivel a monarchisták Jekatyerinburg felé nyomultak, a cári család kiszabadításától rettegő bolsevikok a család kivégzése mellett döntöttek. A bolsevik kivégzőosztag meggyilkolta II. Miklóst, feleségét, Alekszandra Fjodorovna cárnét, a 14 éves Alekszej cárevicset, a 22 éves Olgát, a 20 éves Tatyjanát, a 18 éves Mariát és a 16 éves Anasztasziát, valamint négy szolgájukat. Holttestüket ezután egy teherautóra rakták, és egy város közeli bányához szállították. A meztelenre vetkőztetett tetemeket egy aknába dobták. A tettesek egy nappal később visszatértek az aknához, az összefagyott holttesteket először megpróbálták elégetni, de egy arra járó paraszt meglepte őket, s kénytelenek voltak más helyet keresni. Ganinya Jama közelében először Alekszej és Maria holttestét elégették, a többiekét a hajnal közeledtével egy mélyedésbe dobták, majd a tetemeket savval lelocsolták és elásták. A holttestek az 1991-es exhumálásig rejtve maradtak.

Topor István
Évfordulók július 15-én
2013.07.14 19:43

1846. július 15-én nyitotta meg József nádor Pest és Vác közötti az első magyar vasútvonalat. A nagy nap délutánján valamennyi mozdony üzemelt. Pestről a „Buda" és „Pest", Vácról pedig a „Hungária" és „Pannónia" húzta a forgóvázas személykocsikat. A Buda és Pest nevű mozdonyok délután háromkor vitték nyolc kocsival Vácra a meghívott 250 személyt. A 33,6 kilométernyi utat 10 perc dunakeszi tartózkodással 59 perc alatt tették meg. A kor műszaki színvonalának megfelelő gőzmozdonyokat Belgiumból, a Cockerill cégtől szerezték be, azok szétszerelve, hajón érkeztek Pestre. Az üveg nélküli ablakokat leereszthető bőrfüggönyökkel látták el, a világítást mécses és olajlámpa, a fűtést meleg vizes palackok szolgáltatták.


1935. július 15-én Endresz György pilóta és Magyar Sándor navigátor "Justice for Hungary" (Igazságot Magyarországnak) nevű gépükkel elindultak, hogy a magyarok közül elsőként repüljék át az Atlanti-óceánt.



A tökéletesen működő motor és a profi páros már a táv első felén rekordot döntött: 13 óra 50 perc alatt érték el az ír partokat, annak ellenére, hogy korszerű, földindukciós iránytűjük már indulás után kevéssel felmondta a szolgálatot, és az óceán fölött sűrű köd akadályozta a tájékozódást.

Az út további szakaszában a navigálás - a rossz időjárás miatt - még nehezebbnek bizonyult. A kényszerű manőverezés és a viharzónák kerülgetése miatt meghiúsult a Mátyásföldre tervezett landolás, pedig ott már ezrek várták türelmetlenül a gép feltűnését. Már magyar területen, Győr közelében az óceánrepülők észlelték, hogy az üzemanyag-ellátás akadozik, további hetven kilométer megtétele után benzinhiány miatt leállt a motor. Siklórepülésben közelítették meg a talajt, és 1931. július 16-án délután, Bicskétől nem messze, Felcsút határában, egy kukoricatáblában kényszerleszállást hajtottak végre.

A Harbour Grace-től Felcsútig megtett 5770 km-es utat a két magyar óceánrepülő pontosan 25 óra 20 perc alatt teljesítette, gyorsabban, mint addig bárki, óránként csaknem 230 kilométeres átlagsebességgel. Továbbá a korábbi óceánrepülők közül senki sem hatolt ilyen mélységig az európai kontinens belsejébe, így három világrekord is megdőlt ezen a napon.

A rekordereket nemzeti hősként fogadták 1931. július 20-án Budapesten, a Millenniumi Emlékműnél, ahová százezrek ünneplése közepette érkeztek.

1900-ban ezen a napon született Passuth László író, esszéista, műfordító, a történelmi regény műfajának kiemelkedő képviselője.

Móricz Zsigmond bíztatására vállalkozott máig legnépszerűbb műve, az "Esőisten siratja Mexikót" megírására. A Cortez felfedező és hódító útjáról írt történelmi regény 1939-ben jelent meg és rögtön országos hírnevet hozott szerzőjének, aki ezzel megtalálta saját műfaját, stílusát. A spanyol és indián kultúra találkozását bemutató korkép kedvelt olvasmány lett a Föld számos nyelvterületén. A spanyol trilógia további darabjai: Fekete bársonyban, A harmadik udvarmester. Nagyméretű, színes tablókban mutatta be a hazai és az európai történelem kiemelkedő alakjait is. A magyar történelem felidézését a "Sasnak körme között" című, Zrínyi Ilonáról szóló regényével indította meg; a Báthoryakról szól a "Négy szél Erdélyben", II. Endrét mutatja be a "Hétszer vágott mező", Zsigmond királyt idézi fel a "Tört királytükör" című műve. A múltidézésben külön vonulatot jelentenek a nagy művészeknek, főként muzsikusoknak emléket állító kor- és jellemrajzok. Monteverdiről szól "A mantuai herceg muzsikusa", Gesualdo életét követi nyomon a "Madrigál", illetve Raffaello alkotói pályáját mutatja be az "Aranyködben fáznak az istenek".

2008. július 15-én ezen a napon tragikus hirtelenséggel elhunyt Kolonics György kétszeres olimpiai bajnok kenus. Kolonics a délelőtti időméréses edzés végén kenujában lett rosszul, és azonnal magához hívta edzőjét, Ludasi Róbertet. Az időközben eszméletét vesztő sportolót a motorcsónakkal a partra vitték, ahol többször is megpróbálták újraéleszteni. Kolonics Györgyön végül a kiérkező mentők sem tudtak segíteni, az első diagnózis alapján hirtelen szívmegállás vezetett a tragédiához.



Topor István


Évfordulók július 14-én
2013.07.13 19:41

1500. július 14-én II. Ulászló - öccse, János Albert lengyel király nevében is csatlakozott a pápa, a francia király és Velence törökellenes szövetségéhez. A szerződés, mely Budán kötetett, másik hozománya az új királyné, a későbbi II. Lajos édesanyja és a magyar király házassága volt.

1849. július 14-én Kossuth Lajos kormányzó-elnök és Nicolae Bălcescu aláírta a magyar – román megbékélési tervezetet. Ebben rögzítették, hogy a román felkelők két héten belül leteszik a fegyvert és felesküsznek „Magyarhon függetlenségére”. A magyar kormány ugyanakkor elismerte a román nemzetet, és biztosította a román többségű megyék kétnyelvűségét, a román ortodox egyház megszervezését, és az évenkénti nemzeti gyűlést. Egy másik egyezményben pedig lehető vétette a havasföldi emigránsoknak, hogy Magyarországon román légiót szervezzenek.

Ugyanezen a napon hajnalban a Délvidéken, Szabadka térségében fontos hadi eseményekre került sor. A déli hadsereg fővezérévé kinevezett Vetter Antal altábornagy serege kiegészülve Kmetty György vezérőrnagy hadosztályával Kishegyesnél megtámadta Jellasić horvát bán seregét. Az ütközetben a bán súlyos vereséget szenvedett és visszavonult Titelre, majd a Szerémségbe. A győzelmet követően a kezdeményezés ismét a honvédsereg kezébe került.

1933. július 14-én a Harmadik Birodalomban több fontos törvényt fogadtak el. Az egyik megtiltotta pártok alakítását, az ország egyetlen pártja a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) lett. Ugyanezen a napon fogadtak el az örökletes betegségekkel rendelkezők sterilizálását engedélyező törvényt. A Harmadik Birodalom, és általában a fajelmélet egyik alapvető eszméje volt a faj tisztaságának megőrzése, nemcsak a más, alacsonyabb rendű fajokkal való keveredéstől, de a különböző fizikai, szellemi torzulásoktól, betegségektől. Szintén e napon fogadtak el törvényt, mely számos Kelet-Európából Németországba vándorolt zsidót megfosztott német állampolgárságától.

1944. július 14-én Horthy Miklós parancsot adott az Eichmann utasítására Kistarcsáról deportált zsidók visszavitelére. A magyar követségek közben magyarázó jegyzéket kaptak Magyarország döntéséről a zsidók "külföldi munkára" való küldésének leállításáról.

Topor István


Évfordulók július 13-án
2013.07.12 17:36

1876. július 13-án született Szőnyi Ottó régész, művészettörténész, Pécs első múzeumigazgatója, a 2000-ben a világörökség részévé nyilvánított pécsi ókeresztény sírkamrák régészeti emlékeinek kutatója. Ő tárta fel 1922-ben a pécsi székesegyház (ismert nevén a Négytornyú Templom) nyugati bejárata előtti 1600 éves cella trichora -t, a három ismert pannóniai ókeresztény sírkamra egyikét.

1930. július 13-án rendeztek első ízben foci VB-t. Az esemény helyszíne Uruguay volt, a világbajnokságot is ők nyerték, 4:2 -re verve a döntőben Argentinát. Ezen az első bajnokságon még csak tizenhárom csapat vett részt, közülük négy Európából.

1944. július 13-án született ifj. Rubik Ernő Kossuth-díjas feltaláló, építész, játéktervező. 1977-ben szabadalmaztatta térbeli logikai játékát a bűvös-, vagy Rubik -kockát, amellyel meghódította, s kissé meg is bolondította az egész világot. A Barron Knights együttes Mr. Rubik c. számát akkortájt a földkerekség talán valamennyi rádióadója játszotta.

1956. július 13-án hat fiatal férfi és egyikük felesége eltérítette a Malév Budapest - Szombathely között közlekedő belföldi járatát. A pilótafülkében tartózkodó ávós kísérőt gyorsan leszerelték - a későbbi vizsgálat kiderítette, hogy fegyvere csütörtököt mondott - és meg sem álltak a nyugat-német Ingolstadtig, ahol akkor egy NATO - támaszpont épült. A hét gépeltérítő és a hozzájuk csatlakozó két utas azonnal politikai menedékjogot kapott, és hősként ünnepelte őket egész Nyugat-Európa.

Márk Éva


Évfordulók július 12-én
2013.07.11 19:32

1536. július 12-én Baselban elhunyt Rotterdami Erasmus kora szellemi életének legmeghatározóbb személyisége.



Törvénytelen gyermekként, Desiderius Erasmus néven látta meg a napvilágot. Apja pap volt. Szülei korán meghaltak, rokonai pedig igyekeztek minél hamarabb megszabadulni tőle. Ezzel vette kezdetét megpróbáltatásokkal terhes élete. Rokonai butának, élhetetlennek és betegesnek tartották, ezért kolostorba küldték. Az Ágoston rendiek steyni kolostorában viszont szerzetestársai üldözték, mivel Erasmus klasszikus műveket olvasott, és megvetette szellemileg méltatlan társaságukat. Egy püspök segített neki kijutni a kolostorból, és titkárának alkalmazta. Diplomáciai képességeit dicséri, hogy két pápa engedélyezte számára a papi ruha letételét, egészségügyi okokra hivatkozva pedig felmentést kapott a böjti kötelezettség alól. Hamarosan Európa szellemi központjaiban telepedett le, és többé nem tért vissza a kolostorba.

Stefan Zweig írta róla: „Irodalmi, humanista csomagolóművészetével Erasmus becsempészte a klastromokba és fejedelmi udvarokba a reformáció robbanóanyagát”. A pápa bíborosi széket ajánlott fel neki, ugyanakkor Luther a protestánsok közé hívta. Erasmus azonban a békés visszavonultságot választotta. Baselban telepedett le, a "független nyugalmat" keresve. Noha egyházáról szigorú kritikát mondott, a hitviták századában mégsem csatlakozott egyik táborhoz sem. Ehelyett a megértést hirdetve kísérelte meg összebékíteni a katolikus egyházat a reformáció híveivel. Erasmus visszafogott, mérsékelt, kompromisszum-kereső magatartását sokan gyávaságnak tartották. Ő volt az első, akinek eszmerendszerében Európa egyetlen erkölcsi eszménnyé lett, és megfogalmazódott a kultúra és civilizáció egységének szellemében megalapítandó Európai Egyesült Államok.

1884. július 12-én elszegényedett livornói zsidó bankárcsalád negyedik gyermekeként megszületett Amadeo Modigliani, a tragikusan rövid életet élő festőzseni. Az anyagi nehézségek ellenére a firenzei és a velencei művészeti akadémián készült a művészi pályájára. Ebből a korszakából vázlatokon és néhány festményen kívül alig maradt fenn műve.



1906 telén Párizsba, a „művészvilág Mekkájába” érkezett, ahol az első világháború kitörését megelőző években sok külföldről érkező fiatal festő és szobrász telepedett le. A látás forradalma, amelyet az 1910-es években szinte kizárólag a külhonból összesereglett festők és szobrászok vittek véghez, az "École de Paris" (Párizsi Iskola) néven vált ismertté a XX. századi képzőművészetben, és Modigliani volt az egyik legjelentősebb tagja. Mivel azonban nem állt be a két legnagyobb mester, Picasso és Matisse táborába, lényegében ismeretlenségre ítélte magát.

Művészete nem biztosított megfelelő megélhetést, sokszor a vászon másik oldalára is festett, hogy spóroljon. Művészetének legnagyobb témája a szerelem és a női test volt. A női testet Renoir után ő ábrázolta a legtermészetesebb mivoltában. Ő festett először nemi szőrzetet aktjaira. Egy kiállításon egyik képet emiatt pornográfnak minősítették, és le kellett venni a falról, amit a bohém szabadelvű párizsiak felháborítónak tartottak. Modigliani agyonhajszolt életet élt. A súlyos tüdőbajban szenvedő művész tetőzte a bajt azzal is, hogy az alkohol és a kábítószer rabja lett. Egy fagyos éjszakán részegen dülöngélt hazafelé. Előbb a fáradságtól elnehezülve egy padon üldögélt hosszasan, majd jéghideg műtermébe ment lefeküdni. Egyik barátja másnap ott talált rá. Már reszketett a láztól, amikor bevitték a szegények kórházába, ahol 1920. január 24-én, alig 36 éves korában meghalt.

Halála után képei hihetetlen árakat értek el. Egy-egy képéért több tízmillió dollárt is hajlandóak fizetni a műgyűjtők. még napjainkban is döntögetik a rekordokat. Néhány évvel ezelőtt a Sotheby's cég árverésén élettársáról 1919-ben készített portréjáért több mint 31 millió dollárt fizettek.



1944. július 12-én a minisztertanács ülésén Sztójay Döme ismertette Hitler válaszát a 7.800 zsidó kivándoroltatására vonatkozó kéréssel kapcsolatban. 1944. július 10-én ugyanis Adolf Hitler beleegyezett, hogy, a korábbi ajánlatnak megfelelően, 7.800 zsidó a semleges államok segítségével kivándoroljon Magyarországról, ha a többieket deportálják. Ugyanezen a napon spanyol ajánlat érkezett a Zsidó Tanácshoz 500 gyereknek Tangerban való befogadásáról.



1962. július 12-én a londoni Marquee klubban adta első koncertjét a Rolling Stones brit rock zenekar.

Topor István
Évfordulók július 11-én
2013.07.10 19:35

1521. július 11-én - egyes hivatkozásokban július 12-én – kezdte mag Piri nagyvezír hada a Zimony várának ostromát. A védelmet mintegy 400 Nándorfehérvárról kiszorult naszádos élükön Skobič (Szkoblics) Markóval (Györggyel) látta el. rövid ostrom után megadták magukat Hüszrev szendrői bégnek. Miután a törökök behatoltak a várba a lakosság és a naszádosok egy része megadta magát. Skobič azonban 100 társával a végsőkig kitartott. Egy részük elesett az egyenlőtlen küzdelemben, mások fogságba estek. Skobičot haldokolva vitték a nagyvezír elé, aki a hős védőt dühében egyik harci elefántjával tiportatta el1848. július 11-én hangzott el az országgyűlésben Kossuth Lajos felajánlási beszéde, melynek hatására az országgyűlés közfelkiáltással megszavazta 200.000 (40.000 azonnal) újonc katona felszerelését, és 42 millió forint hitel honvédelmi célokra való felhasználását.

1869. július 11-én az Általános Munkásegylet közgyűlése Táncsics Mihályt választotta az egylet elnökévé.

1912. július 11-én hirdették ki az 1912. évi XXXVI. tc.-et a debreceni és pozsonyi tudományegyetemek felállításáról, melyeknek feladata a növekvő igények kielégítése volt.

1995. július 11-én kezdődött a boszniai Srebrenica környékén az a mészárlás, amelynek során szerb katonák mintegy 8700 bosnyákot – főleg férfiakat és fiúkat – végeztek ki. A tömeggyilkosság számos esetben érintett kiskorú gyermekeket, nőket és idősebb polgárokat is. A térségben állomásozó ENSZ erők, akik a várost és környékét védelmezték, „biztonságos területnek” nyilvánították Srebrenicát. A vérengzések idején négyszáz felfegyverzett holland békefenntartó tartózkodott a területen. Az Eltűnt Személyek Szövetségi Bizottsága eddig 8 373 Srebrenicában eltűnt vagy meggyilkolt személyt tudott azonosítani. Továbbra is keresnek azonban még 13.500 személyt, akiknek kivégzési helyéről és földi maradványainak hollétéről eddig semmilyen információval nem rendelkeznek.



Tömegsír feltárása. Forrás: dunatv.hu

Az Európai Parlament 2009. január 15-ei ülésén július 11-ét a Srebrenicai Mészárlás Európai Emléknapjává nyilvánította.

Topor István
Évfordulók július 10-én
2013.07.09 20:38

1290. július 10-én kun előkelők: Árboc, Törtel és Kemence rokonaikkal Körösszeg váránál embereikkel rárontottak a sátrában alvó IV. (Kun) László királyra és megölték.



Kun László ábrázolása Thuróczi János krónikájában

Az uralkodó egyéni tragédiája, hogy végül szeretett kunjai kezétől veszett el. A gyilkosság közelebbi oka ismeretlen, és nem alaptalan a gyanú, hogy a közeli várúr, a nagyhatalmú Borsa Kopasz részes volt a gyilkosságban. A király testét Csanádra szállították, és a székesegyházban helyezték örök nyugalomra. Mizse nádor ezt követően leszámolt a gyilkosokkal és rokonaikkal.

1621. július 10-én Bethlen Gábor fejedelem csapatai Érsekújvár mellett fényes győzelmet arattak II. Ferdinánd hadai felett és felmentették az ostrom alatt álló várost. A csatában a császári seregek parancsnoka, Charles Bonaventura Buquoi is elesett.

1940. július 10-én Teleki Pál miniszterelnök és Csáky István külügyminiszter Münchenben tárgyalt Hitlerrel és az olasz külügyminiszterrel Cianoval. Hitler a magyar-román ellentétek tárgyalások útján való megoldását javasolta, és megígérte, hogy Mussolinivel egyetértésben javasolja a román királynak a megegyezést: a magyar-román tárgyalásokon Németország nem kíván részt venni.

Topor István
Évfordulók július 9-én
2013.07.08 15:19

1552. július 9-én háromnapi ostromot követően Khádim Ali budai pasa 10 ezer harcosával és erős tüzérségével elfoglalta a Börzsöny északi oldalán magasodó kicsinyke Drégely várát. A vár kapitánya Szondi György alig több mint 140 katonával rendelkezett. Ráadásul a török had közeledtének hírére kapitánytársa, Bekefalvay Gergely elmenekült. Azonban így is hihetetlen bátorsággal küzdöttek. Szondi jól tudta, hogy az elavult, korszerűtlen váracskát nem védheti tovább négy napnál, ezt a szomszédos erősségek kapitányainak is jelentette. A közelben táborozó királyi had és parancsnoka, Erasmus Teuffel semmit sem tett annak érdekében, hogy a védőket megsegítse. Az ostromló Ali megadásra szólította fel a védőket. Szondi György azonban nem adta meg magát. Két apródját a pasához küldte, hogy neveljen belőlük jó vitézeket, s azok énekeljék majd meg hősi nevét, mert mindhalálig védte a rábízott várat. Aztán lovait leöldöste, vagyonát felgyújtotta, hogy az ne kerüljön a törökök kezébe, majd megmaradt vitézei élén az ostromlók közé rohant. Az első helyen verekedett: amikor jobb térdét egy nagy golyóbis összetörte, fél térdre ereszkedve még osztotta a csapásokat, egész addig harcolt, míg a fejét és mellét ért puskalövésektől el nem esett. Vitézeit mind levágták. A budai pasa nagy tisztelettel temettette el. Sírjára zászlós kopját tűzetett.



Drégely vára a 16. század közepén (rekonstrukció)

1848. július 9-én a Munkások Újságjában megjelent cikkében Táncsics Mihály a szőlődézsma és a földesúri haszonvételek megszüntetését, valamint a majorsági jobbágyok állami kártalanítással történő felszabadítását követelte. A kártalanítás mértékét évi 3000 forintban határozta meg. Vagyis csak azok kaphattak állami kárpótlást, akiknek éves jövedelme nem érte el ezt a határt. Továbbá követelte a jogtalanul elvett paraszti földek visszaadását, és a pártütők birtokainak felosztását.

1945. július 9-én az Amerikai Egyesült Államok, a Szovjetunió, Anglia és Franciaország egyezményt kötött Ausztria megszállási övezeteiről és Bécs közigazgatásáról. A szövetségesek megegyezése értelmében szovjet megszállás alá került Burgenland, Alsó-Ausztria és Felső-Ausztriának a Dunától északra eső része. Az amerikaiak Felső-Ausztriának a Dunától délre elterülő részét és Salzburgot, a britek Stájerországot, Karintiát és Kelet-Tirolt, míg a franciák Észak-Tirolt és Vorarlberget szállták meg. Bécset négy övezetre osztották, történelmi belvárosát s igazgatási centrumát pedig nemzetközi övezetté nyilvánították, amelynek igazgatását a Szövetségi Tanácsba tömörült szövetségesek egymás között havonta váltották.

Topor István
Évfordulók július 8-án
2013.07.07 20:25

1497. július 8-án kezdte meg tizenhárom hetes utazását Indiába Vasco da Gama portugál hajós. Vezérhajóján, A São Gabriel mellett további kísérőhajók is részt vettek az expedícióban. Az út során rövid pihenőre megállt a Zöldfoki-szigeteknél, majd a Jóreménység-fokán áthaladva észak felé fordult és december 25-én egy partvonalat fedezett fel, amelyet Krisztus születésének tiszteletére Natalnak, azaz születésnek nevezett el. 1498 áprilisában elérték a mai Kenyában található Mombaszát. Egy arab révkalauz, Mádzsib inb Ahmador felfogadásával jelentős változás történt az exppedíció életében. Az ő vezetése és útmutatásai alapján május 20-án elértek az indiai Kalikut kikötőjét.



1709. július 8-án a nagy északi háború során XII. Károly svéd király serege az oroszországi Poltava mellett megsemmisítő vereséget szenvedett I. (Nagy) Péter orosz cár csapataitól. A súlyosan sebesült svéd királynak csak nagy nehézségek árán sikerült Törökországba menekülnie. Kudarca a svéd nagyhatalom összeomlását eredményezte. A Balti-tengeri térségben a vezető szerepet Oroszország vette át. Debrecenben ma is áll az a fogadó, amelyben a Török Birodalomból hazafelé tartó király megszállt. Az épület egyben a város legtekintélyesebb patríciusháza volt. A telek, a rajta lévő főbírói házzal és a fogadó épületével jól azonosítható a város egy 1771-es térképén is. Az épület nagyon komoly helytörténeti és várostörténeti értéket képvisel: Diószegi Sámuelnek, a város első postamesterének volt a háza, egyben városi postaállomásként is működött. Itt szállt tehát meg Károly 1714. november 13-án Debrecen városába érkezve. Elégedetten jegyezte fel, hogy „abban a távoli városban” jól felszerelt könyvtár áll rendelkezésre. A neves eseményt a Füredi Richárd által készített, XII. Károly svéd királyt ábrázoló domborműves emléktábla örökíti meg az épület utcai homlokzatán.



1838. július 8-án arisztokrata családban született Konstanzban Ferdinand von Zeppelin. Felnőttként katonai pályára lépett. Az amerikai polgárháború idején megfigyelő volt az északi hadseregben, itt emelkedett először a levegőbe egy ballonnal. 1866-ban az osztrákok ellen harcolt a poroszok ellen, majd 1870-ben a porosz hadsereg soraiban küzdve részt vett oldalon a franciák elleni háborúban. 1891-ben altábornagyi rangban vonult vissza, ettől kezdve minden idejét és tehetségét a repülésnek szentelte.

Zeppelin a magyar Schwarz Dávid terveinek továbbfejlesztésével elsőként épített merev testű, kormányozható léghajót. Zeppelin a magyar feltaláló gépének 1897-es, katasztrófával végződött bemutatója után vette meg a terveket az özvegytől.

A Zeppelin által tervezett LZ-1 hossza 128, átmérője 11,7 méter volt és 16 elválasztott gáztartályt tartalmazott. A légcsavarokon keletkező húzóerőt két 16 lóerős Daimler-motor szolgáltatta, a haladás irányát oldal- és magassági kormányokkal szabályozták. A léghajó első próbaútját 1900. július 2-án tette a Boden-tó felett és 17 percig tartózkodott a levegőben, de a kormánymű tökéletlenségei miatt a kikötőoszlophoz közelítésnél csaknem eltört. A hibák kiküszöbölése után a jármű 31 kilométeres óránkénti sebességet ért el, de a fejlesztés felemésztette Zeppelin vagyonát: a csődtől csak II. Vilmos császár támogatása és egy javára rendezett sorsjáték mentette meg.

Az LZ-III 1906-ban már egy napig maradt a levegőben, Zeppelin összesen 40 típust tervezett. A szemet gyönyörködtető és csendes léghajókat az első világháborúban is bevetették, de gyorsan alul maradt a levegőnél nehezebb, de gyorsabb repülőgépekkel szemben: lassúsága miatt ki volt szolgáltatva, s mivel rendkívül robbanékony volt, könnyű célpontot jelentett. London bombázásakor a németek zeppelineket is bevetettek, de a repülő szivarok közül mintegy negyven pusztult el. Feltalálójuk 1917. március 8-án halt meg a poroszországi Charlottenburgban.

Topor István
Évfordulók július 7-én
2013.07.04 20:17

1540. július 7-én született János Zsigmond, Erdély első fejedelme, I. (Szapolyai) János magyar király és Jagelló Izabella fia.

Apja halálát követően csecsemőként királlyá választották, így is nevezte önmagát: II. János Magyarország választott királya. Anyja és gyámjai nevelték, később uralkodtak is helyette. Rövid élete során többször váltott vallást, kedvelt időtöltése hitviták hallgatása, rendezése volt. Kétségtelen szerepe volt az önálló Erdély létrehozásában. Nőtlenül, utód nélkül halt meg 31 éves korában. Bővebb írás található róla honlapunkon: http://korok.webnode.hu/products/ii-janos-zsigmond/

1834. július 7-én született Angster József Európa-hírű orgonakészítő mester. Német telepesek gyermekeként jött a világra Kácsfaluban (Horvátország). Asztalosnak tanult, vándorútja során találkozott az orgonaépítéssel, majd a szakma legkeresettebbjei közé került. Hazatérve Pécsett telepedett le, ott alapított műhelyt, ami hamarosan gyárrá nőtte ki magát. Fiai az 1949-es államosításig álltak a gyár élén.

1937. július 7-én a terjeszkedni kívánó Japán összecsapást provokált a Peking melletti Marco Polo-hídnál, amely háború kitöréséhez vezetett.

1946. július 7-én avatták szentté Francesca Cabrinit, az USA első szentjét. 1889-ben érkezett az Államokba XIII. Leó pápa utasítására apácatársaival, hogy a lelki támasz nélkül maradt olasz bevándorlók sorsán könnyítsenek.

Márk Éva
Évfordulók július 6-án
2013.07.04 17:45

1044. július 6-án meggyilkolták a vesztett ménfői csatából menekülő Aba Sámuelt.





A nemzetségfő I. István lánytestvérét kapta feleségül, így amikor a magyarok 1041-ben elűzték Orseolo Pétert, a Szent István által kijelölt uralkodót, az előkelők őt választották királlyá. Péter azonban erős szövetségest talált III. Henrik személyében, és harcba szállt a hatalomért. Sámuel király halálának időpontja bizonytalan, csak körülbelül datálható a fenti napra.

1415. július 6-án halt máglyahalált Husz János (Jan Hus) cseh pap, hitújító, a királyné gyóntatója. Prédikációiban elítélte a papság züllött életmódját, a kereszténység megújítása volt a célja. Azzal vádolták, hogy tagadja a pápaság létjogosultságát és az egyházi hierarchiát, ezért a konstanzi zsinat elé idézték. Zsigmond császár menlevelének birtokában megjelent a zsinaton, amely - a császár beleegyezésével - halálra ítélte, s eretnekként máglyán elégették.

1935. július 6-án született Tenzin Gyatso, a XIV. dalai láma. A tibeti buddhizmus gyakorlatának megfelelően különböző vizsgálatok elvégzését követően őt ismerték el a XIII. dalai láma reinkarnációjának. Amikor 1950-ben a kínaiak elfoglalták Tibetet egyre nehezebb lett a helyzete, nem tudta megakadályozni a kolostorok lerombolását, s a hagyományos életmód erőszakos megszüntetését.1959. tavaszán menekülnie kellett Lhasszából, Indiában kért és kapott politikai menedékjogot. Sokat utazik, a világ számos országában járt, a vallási türelem hirdetője. A világszerte ismert és rendkívül népszerű, karizmatikus vallási vezetőt 1989-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki.

http://korok.webnode.hu/products/tibet-tortenelme/

Márk Éva
Évfordulók július 5-én
2013.07.04 17:04

337. július 5-én halt meg Constantinus római császár, akinek uralkodása alatt lett államvallássá a birodalomban a kereszténység.

907. július 5-én zajlott a pozsonyi csata, melynek lefolyásáról kevés adattal rendelkezünk. A nyugatiak számára ismeretlen reflexíjnak és a nomád harcmodornak köszönhetően őseink olyan fölényes győzelmet arattak, hogy II. Konrád 1030. évi támadásáig meg sem kísérelték Magyarország lerohanását.

1436. július 5-én az iglói egyezséggel véget értek a huszita háborúk. Luxemburgi Zsigmond erőszakkal akarta a cseheket visszatéríteni a katolicizmushoz, de vereséget szenvedett, s a cseh trónt is elveszítette. A sikertelenség Zsigmondot tárgyalásra késztette, ami a nevezett egyezséghez vezetett.

1792. július 5-én történt az utolsó császárválasztás a Német-római Birodalomban. A címet II. (Habsburg) Ferenc (magyar királyként I. Ferenc) nyerte el. A Franciaország ellen viselt háborújának vereségei és területi veszteségei miatt 1806-ban kénytelen volt lemondani címéről, attól fogva ő és utódai osztrák császárnak nevezték magukat.

Márk Éva
Évfordulók július 4-én
2013.07.03 21:28

907. július-én vette kezdetét az Árpád fejedelem vezette pozsonyi csata. IV. (Gyermek) Lajos keleti frank uralkodó Pannónia visszaszerzésére indított hadjáratot. A döntő ütközetre közte és a magyarok között Braslauespurchnál (Pozsony, más vélemények szerint Zalavár) azonban megsemmisítő vereséget szenvedett. Az ütközetben elesett a a frank sereg vezére, Luitpold herceg és Theotmár salzburgi érsek, főkancellár valamint 19 gróf, két püspök és három apát.

1187. július 4-én a galileai Tibériástól észak-nyugatra, Hattin közelében csapott össze Szaladin damaszkuszi szultán és az egyesült keresztes sereg, melyet III. Rajmund (Tripolisz ura), Lusignani Guido (jeruzsálemi király) és Ibelini Balian vezetett. Az ostromolt Esiva vára fölmentésére indult, melegtől és szomjúságtól meggyötört, rosszul vezényelt, kb. 20.000 fős keresztes sereget megsemmisítő vereség érte. Lusignani Guidót és a legtöbb előkelőt - III. Rajmund és csapata kivételével - elfogták, a templomosok és johanniták nagy részét leölték. A Szent Kereszt-ereklye Szaladin hadizsákmánya lett. E vereség megbosszulására hirdették meg a 3. keresztes hadjáratot

1456. július 4-én a II. Mehmed szultán vezette oszmán haderő megkezdte Magyarország kulcsának, Nándorfehérvárnak az ostromát. A várat Hunyadi János sógora, Szilágyi Mihály védte mintegy 5 – 7 ezer fős sereggel. A július 21-ig tartó többszörös sikertelen kísérlet után a szultán táborát visszahagyva lemondott a vár bevételéről. A hősies véők híre egész Európát bejárta.



1490. július 4-én győzte le a csontmezei csatában Báthory István és Kinizsi Pál Corvin Jánost. Az 1490. június 17-i megegyezés után az országgyűlésre érkezett Corvin-párti hívek nem kívánták elfogadni azt, és a herceget arra biztatták, hogy a birtokában lévő koronával és kincsekkel délre induljon, ahol hívei birtokai voltak, és további erősítésre számíthatott. Ezt megakadályozandó küldték utána apja két kiváló hadvezérét, akik vereséget mértek rá és a kincsek nagy részét magukkal vitték, bár a korona a dél felé menekülő hercegnél maradt.



Topor István

1954. július 4-én Genfben a labdarúgó világbajnokság döntőjében a magyar válogatott 3:2-es vereséget szenvedett az NSZK együttesétől, amelyet a csoportmeccsek során 8:3-ra megvert. Az elbukott döntő kiváltotta csalódás kisebb utcai zavargásokhoz vezetett Budapesten.


Évfordulók július 3-án
2013.07.02 18:29

1866. július 3-án szenvedett vereséget Benedek Alajos táborszernagy csapataival Königgrätz - ma Hradec Králové - és Sadowa között a porosz haderőtől. A vereség tulajdonképpen eldöntötte a porosz – osztrák – olasz háborút. Az olasz hadszíntéren az osztrákok sikereket értek, azonban vissza kellett innen rendelni erőiket. Bismarck - az 1866. július 26-án Nikolsburgban kötött fegyverszünetet és előzetes békét követő - prágai békében (1866. augusztus 23.) igyekezett nem túl kemény feltételeket szabni, hogy ne kelljen számolnia a következő konfliktus során egy bosszúszomjas Béccsel. Egyértelművé vált, hogy a német egység a Hohenzollern ház vezetésével fog megvalósulni.



1940. július 3-án a brit flotta egy egysége Mersz el-Kebirnél, Oran közelében megsemmisítette az ott állomásozó francia hajók nagy részét. A támadásban mintegy 1.300 francia tengerész halt meg. Az angolok részéről erre azért volt szükség, a francia flotta német kézre kerülése érzékeny veszteség lehetett volna számukra. Bár érvényben volt egy parancs a francia flottánál, hogy a hajókat süllyesszék el amennyiben az a veszély fenyegeti őket, hogy a németek kezére kerülnek, erről azonban a britek nem tudtak, a végrehajtása pedig bizonytalan volt. A brit kikötőkben lévő francia hajók lefegyverzése - például Alexandriában - viszonylag egyszerűen és gyorsan ment, azonban voltak konfliktusok. Az Észak-Afrikában fekvő Mersz el-Kebir kikötőjénél a franciák a brit ultimátumot - csatlakozzanak a brit haditengerészethez, vagy hajózzanak brit vagy tengerentúli kikötőbe, ahol leszerelik őket - visszautasították, erre válaszul támadták meg őket a volt szövetséges hajói. A történteket Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban a brit eltökéltség példájaként könyvelték el, a francia kormány azonban megszakította a diplomáciai kapcsolatokat a britekkel, továbbá az események komolyan megterhelték a brit-francia kapcsolatokat.



1971. július 3-án párizsi lakásának fürdőkádjában holtan találták Jim Morrison énekest, költőt a legendás Doors amerikai rock együttes huszonhét éves tagját. Morrison halálával kapcsolatban sosem tisztázódtak a körülmények. A mai napig különféle elméletek élnek haláláról. Egyesek szerint a CIA ölette meg, míg mások szerint nem is halt meg. A hipotéziseket erősíti az a tény is, hogy Morrisont sosem boncolták fel. A hivatalos vizsgálat szívrohamot állapított meg, de később élettársa Pamela Courson magánbeszélgetések alkalmával kábítószer túladagolásról beszélt. A Gyíkkirályt, ahogyan Morrisont nevezték Párizsban a híres Père-Lachaise temetőben helyezték örök nyugalomra. Sírja turistalátványosság, többször kifosztották.



Morrison sírja Párizsban

Topor István
Évfordulók július 2-án
2013.07.01 19:26

936. július 2-án hunyt el I. (Madarász) Henrik a „parasztkirálynak” is nevezett német király. Alig múlhatott hatvan éves, amikor a királyi kastélyáról és kolostoráról híres Memlebenben gutaütés érte. Még volt annyi ereje, hogy magához hívassa fiait, és elbúcsúzzon tőlük. Uralkodásának jelentőségét az adja, hogy a Nyugati-Frank Királysággal el tudta ismertetni a nem Karoling származású uralkodók jogát a Keleti-Frank Királyság trónjára. Ennek következtében a két birodalom egymástól hivatalosan is kettévált. Lépésével megteremtette a későbbi Német-római Birodalom alapjait, melyet fia, I. Ottó teremtett meg. Életéről honlapunkon is olvashat: http://korok.webnode.hu/products/i-madarasz-henrik/

1644. július 2-án először mértek vereséget az angol parlamenti seregek a királypártiakra Marston Moor-nál. Az alig egy év múlva, Naseby-nél (ld. június 14.) aratott győzelmük pedig már a polgárháború elvesztését jelentette I. Károly és hívei számára. A Marston Moor-nál vívott csatában nagy szerepet kapott az Oliver Cromwell által szervezett vértes lovasság, a "vasbordájúak".

1943. július 2-án írta alá Wilhelm Neyer, a Todt-szervezet részéről, és Ruszkiczay-Rüdiger Imre vezérezredes, honvédelmi miniszterhelyettes, azt a megállapodást, amely lehetővé tette magyar munkaszolgálatosok átadását a német hatóságoknak, hogy Bor rézbányáiban dolgoztassák őket. A bori lágerlét, és az erőltetett menet szörnyűségei elevenednek meg a tragikus sorsú magyar költő, Radnóti Miklósnak bori noteszében található verseiben.

1944. július 2-án érte Magyarország területét a legnagyobb amerikai légicsapás. A fontosabb célpontok a következők voltak: Győrben a vagongyár és a pályaudvar, az almásfüzitői olajfinomítók, a Weiss Manfréd Gyár rendező-pályaudvara, a budapesti Shell olajfinomító, a Ferihegyi repülőtér, a Rákos-rendező pályaudvar, a csepeli szabadkikötő. A támadás során számos IX. kerületi hadiüzem kapott találatot, valamint a Weiss Manfréd Gyár és a két finomító jelentős károkat szenvedett. A bombázás során az elcsúszott bombaszőnyegek sok áldozatot követelek: 136 halott és 111 sebesült volt a bombatámadás mérlege.

Hat B-17-es bombázó a szolnoki vasúti hidat támadta. Itt alkalmaztak első esetben Magyarországon rádió-távirányítású bombákat, amelyek rávezetésénél az oldalszöget helyesbíteni lehetett. Ennek ellenére a célpontra irányított bombák a sűrű felhőzet miatt célt tévesztettek.

A légvédelem és a vadászok eredményes tevékenysége következtében a támadók e napon kb. 35 darab repülőgépet vesztettek.

Topor István


Évfordulók július 1-én
2013.06.30 19:52

1346. július 1--én I. Nagy Lajos és a záraiak közös támadást intéztek a velenceiek favára ellen. A várat 1345 nyarán szerezte meg, mikor a lázongó Subičok és szövetségeseik ellen vonult. Miután Bihács várát Lajos körülzárta a horvátországi főurak, valamint Zára behódolt előtte. Zára elvesztését azonban a velenceiek nem nézték jó szemmel, ostrom alá vették. Lajos Zára felmentésére sietett, de a magyar sereg (amelynek egyes vezéreit Velence valószínűleg megvesztegette) Zára alatt a helyszínre érkező magyar királyra súlyos vereséget mértek. Ennek következményeként a király kénytelen volt nyolc évre békét kötni.



1506. július 1-jén megszületett II. Ulászló fia, a későbbi II. Lajos.



Érdekesség, hogy a Lajos trónörökös megszületése miatt székelyekre kirótt „ökörsütés” adó ellen a székelyek fellázadtak. Tomori Pál fogarasi várnagy kapta a feladatot a lázadás leverésére. A kezdeti vereségek után Tomori legyőzte a székelyeket, és kényszerítette őket az adó beszolgáltatására. A király fiú utódjának megszületése lecsillapította az országban a kedélyeket



1690. július 1-jén az írországi Droghedánál megsemmisítő vereséget mért III. (Orániai) Vilmos serege II. (Stuart) Jakab csapataira. Jellemző Vilmos hadvezéri képességeire egy ír tiszt véleménye, aki e mondattal fordult angol ellenfeléhez:„Cseréljünk királyt, s harcoljunk meg újból.” Az új király nem élt vissza győzelmével, hiszen általában is a vallásfelekezetek megbékítésére és az uralomból kirekesztett egyházak és az ún. disszidens csoportok teljes egyenjogúsítására törekedett, amelynek érdekében még az államtámaszának megmaradt anglikán püspökök hatalmát is hajlandó volt korlátozni.



1818. július 1-jén született Semmelweis Ignác a gyermekágyi láz okának és gyógymódjának felfedezője, "az anyák megmentője".



Tabáni kereskedő családból származott. Szülőháza ma az ő nevét viselő Orvostörténeti Múzeumnak ad otthont. 1844-ben avatták orvosdoktorrá, pályáját a bécsi szülészeti klinika asszisztenseként kezdte. Elsőként mondta ki, hogy a gyermekágyi láz nem önálló kórkép, hanem bomlott szerves anyagok okozta fertőzés következménye. A fertőzést a boncolást végző szülészorvosok maguk viszik át a vizsgálat során a nőbetegekre. Hamarosan rájött a hatásos védekezésre: erőteljes kézmosást kell végezni klórvizes, azaz klórmeszes oldatban. Sajnos, módszerének népszerűsítését eleinte nem szakcikkek publikálásával tette, hanem leveleket írt Európa számos szülészeti klinikájának orvosaihoz. Csupán egy előadássorozattal lépett nyilvánosan kollégái elé 1850-ben, a bécsi orvosegyesületben. Módszerének helyességében még közvetlen munkatársai is kételkedtek, a gyermekágyi halálozások számának radikális csökkenése sem bizonyult elég meggyőzőnek. Semmelweis csalódottságában Pestre költözött; itt a Rókus kórház főorvosa, majd 1855-től a szülészet és nőgyógyászat professzora lett. A rendszeres publikálást ebben a fontos témában csak 1857-ben kezdte el a Markusovszky által megalapított Orvosi Hetilapban. 1861-ben terjedelmes monográfiát írt a gyermekágyi láz okáról és megelőzéséről, azonban széleskörű hatást nem ért el vele; a gyermekágyi láz itthon és külföldön számos kórházban változatlan hevességgel pusztított.

Semmelweis türelmét vesztve egyre hevesebb támadásokat indított az értetlen szakma ellen; újabb „körlevelei”-ben egyenesen gyilkosoknak nevezte módszerét nem alkalmazó kollégáit. Végül elméje elborult, nyomasztó körülmények között, zárt osztályon fejezte be életét, állítólag a durva bánásmód miatt kapott sérülésekből kialakult szepszis következtében. Halála után eljárása átmenetileg feledésbe merült, a közben fellépő Lister módszere terjedt el, a karbolsavas fertőtlenítés utólagos alkalmazása a műtéti beavatkozásoknál. Manapság a két eljárás kombinációját alkalmazzák. Ráemlékezve ez a nap a magyar egészségügyi dolgozók napja.

Forrás: http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/semmelweis_ignac_szuletesnapja__1818__a_magyar_egeszsegugy_napja

Topor István