Évfordulók június 30-án
2013.06.29 18:37
1722. június 30-án a magyar rendek "önkéntesen" felajánlották az országgyűlésen III. Károlynak a Habsburg-ház nőági örökösödését kimondó Pragmatica Sanctio törvénybe iktatását. A "magyar Pragmatica Sanctio" (1723: 1-3. törvénycikk) a Habsburg Birodalom és a Magyar Királyság közjogi viszonyát tulajdonképpen, kisebb megszakításokkal, 1918-ig szabályozta. A rendelkezések elfogadásáért cserébe a királynak esküt kellett tennie, hogy az ország törvényeit és a rendek kiváltságait megőrzi.
1853. június 30-án ítélték tízévi várfogságra Teleki Blankát, a magyar nőnevelés egyik legkiemelkedőbb alakját.
A kitűnő nevelésben részesülő Blanka nagynénje, Brunszvik Teréz hatására döntött úgy, hogy 1846-ban leánynevelő intézetet állít fel Pesten. Célja a korszerűen művelt, a magyar nyelvet kitűnően beszélő, a nemzet iránt elkötelezett főrangú leányokat nevelése volt. Ez volt az első magyar középfokú leányiskola. A mai budapesti Szabadság téren álló tanintézet vezető tanára Vasvári Pál volt. A növendékek közvetlen felügyeletét Leövey Klára látta el, a nevelőmunkát Teleki Blanka irányította. Az intézetet 1848 végén, Pest kiürítésekor Blanka bezárta, majd Leövey Klárával együtt Debrecenbe követte a kormányt. 1851. május 13-án a nagyváradi rendőrség két alkalmazottja jelent meg a Teleki család pálfalvi kastélyában. Miután felmutatták a házkutatási parancsot, minden írást lefoglaltak, kidobálták a fiókok, szekrények tartalmát, felhasították a fotelek huzatait, majd amikor Kossuth-bankókat találtak, magukkal vitték Blankát és az iratokat. Letartóztatását a haditörvényszék azzal indokolta, hogy otthona „búvóhely, politikai laboratórium és veszélyes mesterkedések színhelye” volt. Letartóztatását követően két éven át raboskodott Pesten, az Újépületben. A tárgyalás során a hadbíró ezt jegyezte meg róla a periratban: "Ritka szellemi képességű és tudományos műveltségű, meg nem félemlíthető, szilárd akaratú és fáradhatatlan kitartású hölgy." 1853. június 30-án hangzott el az ítélet. 6 évet töltött Brünnben, Olmützben és Kufsteinben. 1857-ben 51 esztendősen amnesztiával szabadult. A szellemileg friss, de testileg megtört és kimerült Blanka húgához, Emmához költözött Párizsba. Még öt év adatott neki az élettől. 1862. október 23-án szülőhazájától távol hunyta le szemeit.
1919. június 30-án kezdte meg a Vörös Hadsereg a Felvidék kiürítését a békekonferencia által küldött jegyzéknek, az ún. Clemenceau-jegyzéknek megfelelően. A románok és az antant nem tartotta be a szerződésben foglaltakat. A Felvidék feladásának következményeként a hadsereg demoralizálódott, lemondott Bőhm Vilmos és Stromfeld Aurél. Ilyen körülmények között várta a kilátásban lévő román támadást a Tanácsköztársaság.
1934. június 30-án zajlott le a hosszú kések éjszakája. Az SA vezetése, de különösen Adolf Hitler egyik legrégibb harcostársa, Ernst Röhm, kifogásolta Hitler politikáját és további, radikális változtatásokat követelt.
A kancellár ugyanakkor konszolidálni kívánta hatalmát, mert nem kívánta elriasztani esetleges partnereit. Hitler maga mögött tudhatta az SA-val mindig vetélkedő SS-t és a Gestapót, a Titkos Államrendőrséget. A leszámolásnak nem csak az SA vezetői (Ernst Röhm, Spreti gróf, Edmund Heines stb.), hanem a nemzetiszocialisták más politikai ellenfelei, így például Kurt von Schleicher tábornok (és felesége), Gregor Strasser, Hitler volt alvezére is áldozatául estek. Állítólag Franz von Papen éppen csak megúszta, hogy ne jusson hasonló sorsra - később viszont jelentős szerepet kapott az Anschluss előkészítésében. Az eseményeket a német propagandagépezet úgy állította be, hogy Röhm vezetésével puccsot terveztek - innen ered másik elnevezése: Röhm-puccs.
Topor István
Évfordulók június 29.én
67. június 29-én halt vértanúhalált a kereszténység két legismertebb szentje, Pál és Péter. Pált Rómában lefejezték, legendája szerint feje elgurult és hármat ugrott a földön, s azon a három ponton források fakadtak. Péter - szintén Rómában - kereszthalált szenvedett.
1456. június 29-én rendelte el III. Kallixtus pápa a déli harangozást. A katolikus egyház akkori feje mindössze három évig uralkodott , de ezt az időt teljes egészében a törökök elleni keresztes háború szervezésének szentelte, ám az európai uralkodók politikai és magánérdekei miatt nem járt sikerrel. A magyar közhiedelemmel ellentétben a fenti napon kiadott Imabulla déli imára szólította fel a keresztényeket, hogy így könyörögjenek a török ellen harcoló seregek győzelméért, vagyis nem a mi Hunyadink sikerét ünnepli. A nándorfehérvári diadal ugyanis július 22.re tehető.
1879. június 29-én született Móricz Zsigmond, a magyar széppróza egyik legjelentősebb alakja. Termékeny szerző volt, nincs műve, amit ne lenne érdemes elolvasni - írta róla Szerb Antal.
1900. június 29-én született Antoine de Saint-Exupéry francia író, polgári foglalkozása szerint pilóta. A II. világháború alatt felderítőként szolgált. 1944. július 31-én egy német alakulatról kellett volna adatokat gyűjtenie, de erről az útjáról nem tért vissza. Legismertebb műve "A kisherceg", ebből idézem a megszelidített róka örökérvényű szavait: "Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan."
Márk Éva
Évfordulók június 28-án
2013.06.27 14:56
1686. június 28-án I. Apafi Mihály és I. Lipót Bécsben aláírtak egy szerződést, mely szerint a császár vállalja Erdély védelmét, elismeri Apafi fejedelemségét és fia utódlási jogát, s a törökökkel kötendő békeszerződésbe beveszik Erdélyt is.
A következő évben Lotharingiai Károly nagyharsányi győzelme után azonban a Habsburgok szokás szerint meggondolták magukat, s császári csapatokkal megszállták Erdélyt. Ezt követően 1688-ban Caraffa tábornok fegyverrel kényszerítette ki a fogarasi nyilatkozatot, mely Erdély urául I. Lipótot és utódait nevezi meg, az ország legfotosabb erősségeit császári kézbe adja, és hatalmas adók megfizetésére kötelezi az országrészt. Az önálló Erdély fejedelmeiről - köztük a két Apafiról - honlapunkon olvashatnak. https://korok.webnode.hu/products/i-apafi-mihaly/, https://korok.webnode.hu/products/v-/
1873. június 28-án Deák Ferenc utoljára vett részt képviselőházi gyűlésen. Beszédében helytelenítette a pápai tévedhetetlenség dogmáját és kiállt a kötelező polgári házasság bevezetése mellett.
1914. június 28-án Gavrilo Princip 19 éves szerb diák, egy Fekete Kéz nevű anarchista szervezet tagja Szarajevóban meggyilkolta Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét, ürügyet szolgáltatva Szerbia megtámadására, s ezzel a világháború kitörésére.
1991. június 28-án Budapesten feloszlott a Sztálin kezdeményezésére 1949-ben létrejött KGST. Addigra nyilvánvalóvá vált, hogy az elmaradott technológiára és gazdasági alapra épülő szervezet a világpiacon versenyképtelen.
Márk Éva
Évfordulók június 27-én
2013.06.26 17:28
1192. június 27-én avatták szentté I. László királyunkat III. Béla király kezdeményezésére. László I. Béla és Richeza lengyel hercegnő második fia volt, fivére I. Géza halála után lépett trónra. Erős kezű lovagkirály és mélyen vallásos keresztény volt. Az ő uralkodása alatt avatták az első magyar szenteket: I. István királyt, Imre herceget, Gellért püspököt, András és Benedek bencés szerzeteseket.
1880. június 27-én született Helen Keller író, politikai aktivista. Egészséges csecsemő volt, azonban 19 hónaposan súlyos betegség támadta meg, amelyből kigyógyult ugyan, de megvakult és megsüketült. Édesanyja kereste fejlesztésének lehetőségeit, így talált Anne Sullivenre, aki csodákat művelt az elkényeztetett, mindig dühös kislánnyal. Az áttörést a gyermek tenyerébe rajzolt jel és a víz csurgatása hozta, amit Helen megértett, s attól fogva állandóan tanulni akart. A Braille-írást megismerve nemcsak angolul, hanem franciául, németül, görögül és latinul is olvasott. Élete során minden amerikai elnökkel találkozott, a fogyatékos emberek, a munkásosztály, a pacifizmus szószólója volt. "Csöndes, sötét világom" c. önéletírása Babos György fordításában megtalálható az interneten. 88 évet élt.
1940. június 27-én mérték meg utoljára Robert Pershing Wadlow-t, aki ekkor 274 cm magas és 199 kg súlyú volt. Rendkívüli méreteit az agyalapi mirigyén található daganat okozta. Három héttel később 22 évesen halt meg minden idők legmagasabb embere.
1969.június 27-én New Yorkban egy melegek által látogatott szórakozóhelyen a vendégek szembeszálltak az őket túl gyakran igazoltató rendőrökkel, s csak a kiérkező erősítés tudta lecsillapítani a feldúlt embereket. A következő napokban további összecsapásokra került sor, ami fölkeltette a média figyelmét. Sorra alakultak a melegmozgalmak, majd 1970. június 29-én lezajlott az első "Meleg Felszabadítás Napi" felvonulás, amit azóta minden évben megtartanak.
Márk Éva
Évfordulók június 26-án
2013.06.25 16:41
1506. június 26-án halt meg Candale-i Anna magyar királyné II. Ulászló harmadik felesége, II. Lajos király édesanyja. A Magyarországon rendkívül népszerű királyné komoly befolyással bírt férjére, akit nem véletlenül neveztek Dobzse (jól van!) Lászlónak a magyarok. A francia és a navarrai királyi családokkal rokonságban álló Annát 1502. szeptember 29-én koronázták meg. Első gyermeke Anna 1503-ban született, csalódást okozva a betegeskedő királynak és a trónutódlás miatt aggódó környezetnek. Anna királyné tekintélye azonban a "malőr" ellenére tovább nőtt, mert többek közt rendbe tette a kincstár ügyeit, szövetségeket kötött, miként a velencei követ fogalmazott, király és királyné volt egyszemélyben. Három héttel kisfia, a várva várt trónörökös születése után gyermekágyi lázban meghalt. Mindössze 22 évet élt.
1917. június 26-án érkeztek az első amerikai katonák Európába, miután a meghirdetett korlátlan tengeralattjáró-háborúra válaszul az USA hadat üzent Németországnak.
1941. június 26-án máig ismeretlen típusú és felségjelű repülőgépek bombázták Kassát, Munkácsot és Rahót. Az akció elegendő ürügy volt, hogy német és magyar katonai körök nyomására Horthy kormányzó és Bárdossy miniszterelnök hadat üzenhessen a Szovjetuniónak, bekapcsolódva a II. világháborúba a tengelyhatalmak oldalán.
1966. június 26-án Svájcban, a bázeli kantonban választójogot kaptak a nők. Svájc szövetségi kormánya az 1971. február 7-re kiírt népszavazás pozitív eredménye után rögzítette az általános szavazati jogot a nők részére (Liechtensteint leszámítva utolsóként Európában). A kantonok széleskörű autonómiája miatt Appenzeln Innerhodent csak a szövetségi bíróság 1991-es határozata tudta rábírni a nők szavazati jogának megadására.
Márk Éva
Évfordulók június 25-én
2013.06.24 14:45
1608. június 25-én Habsburg Mátyás főherceg osztrák, magyar és morva rendek támogatásával átvette a hatalmat fivérétől, II. Rudolf császártól (I. Rudolf néven magyar király), aki kormányzás helyett inkább aztrológiával, alkímiával, mágiával foglalkozott, politikusok helyett tudósokat hívott maga köré. Rudolf a spanyol udvarban nevelkedett, jól képzett, felkészült uralkodónak indult, de sokat küszködött egyre súlyosbodó depressziójával, ami végül lemondásra kényszerítette.
1741. június 25-én koronázták magyar királlyá Mária Teréziát, az első nőt, aki tényleges uralkodója lett Magyarországnak. Életéről bővebben olvashatnak honlapunkon ide kattintva.
1950. június 25-én halt meg József Jolán, nagy költőnk nővére. Tizenöt évesen ment először férjhez Pászti Elemér tornatanárhoz, aki az egész családról gondoskodott. Még három házasságot kötött, mindig úgy, hogy támogathassa öccsét. "A város peremén" c. életrajzi regény József Attila ifjúkoráról döbbenetes korrajz a Horthy - rendszerről.
1991. június 25-én Szlovénia kikiáltotta függetlenségét Jugoszláviától, mire a Jugoszláv Néphadsereg megtámadta az országot. A "tíznapos háború" a július 7-én aláírt brijuni nyilatkozattal ért véget, még az év őszén az utolsó jugoszláv katona is elhagyta Szlovéniát.
Ugyancsak a fenti napon Horvátország is a függetlenség mellett szavazott, ezt a döntést azonban hosszú háború követte.
Márk Éva
Évfordulók június 24-én
2013.06.23 19:21
Virágos Szent János vagy Szent Iván napja, a naptárreform előtt a nyári napforduló ünnepe volt. Az akkor legrövidebb éjszakát Európa nagy részén ősi rítusokkal ünnepelték, tisztásokon, erdők mélyén, domboldalakon, sok helyen lobbant fel az Iván-napi máglya. Rajta ugrált keresztül legény és leány, s tüzével gyúlt meg a napkorongot ábrázoló tüzes karika. Az ünnep nagyszerű leírását adja többek között Rakovszky Zsuzsa A kígyó árnyéka című regényében.
Szent Ivánkor megszakad a búza töve, nemsokára elkezdődhet az aratás. Az őszi répa és a retek vetőnapjaként is említik.
1148. június 24-én Accrában került sor a II. keresztes hadjárat egyik legfontosabb találkozójára. Az előzmények: III. Jenő pápa ismét fegyverbe szólította Európa keresztény uralkodóit a szentföldi keresztes államok és a keleten élő keresztények megsegítésére. A hadjárathoz VII. Lajos francia király és III. Konrád német-római császár is csatlakozott. 1147 tavaszán már több mint egymillió keresztes lovag gyűlt össze. A jelentős haderő azonban Kis-Ázsiában egyik vereséget a másik után szenvedte el. Végül tengeri úton jutottak el Antiochiáig. 1148. június 24-én Accrában összegyűltek a keresztes hadak vezetői, a lovagrendek nagymesterei, a szentföldi uralkodók, hogy megállapodjanak a mohamedánok által birtokolt Damaszkusz elleni hadjáratban. A had azonban felkészületlenül érkezett a város alá, a víz és élelem hiánya tovább nehezítette a helyzetet. A vezetők közötti ellentétek tetőzték be a bukást. Ezzel megpecsételődött a hadjárat sorsa. A maradék hadat hamarosan teljesen felmorzsolták a muszlimok.
1859. június 24-én a Habsburg Birodalom csapatai vereséget szenvedtek Solferinónál. A csata az olasz egység felé tett fontos lépés volt. Az ütközet másik fontos következménye, hogy Henry Dunant, svájci állampolgár, az első béke Nobel-díj későbbi tulajdonosa, az itt szerzett "élményei" vezettek a Nemzetközi Vöröskereszt létrehozásához. Az elterjedt álláspont szerint a Vöröskereszt jelképe a svájci zászló inverzeként jött létre.
1919. június 24-én ellenforradalmi megmozdulás zajlott Budapesten három dunai monitor, illetve a Ludovika hallgatóinak részvételével. A kormánycsapatok másnapra felszámolták a kísérletet. Ugyanekkora sikerült a Duna melléki lázadást is Szamuely egységeinek levernie (lásd június 18-nál).
Topor István
Évfordulók június 23-án
2013.06.22 19:17
1279. június 23-án IV. (Kun) László Fülöp pápai legátus valamint a főpapok és főurak jelenlétében Budán esküt tett. Megfogadta, hogy a katolikus hitet, az egyház szabadságát, és a korábban hozott törvényeket és szokásokat megtartja. Fellép az eretnekek ellen és kiűzi őket az országból. Vállalta azt is, hogy a keresztények és kunok helyzetét illető kilenc cikkelyt, továbbá a kunok vezetői által a király és a legátus jelenlétében vállalt kun cikkelyeket megtartja. A kunok pedig arra tettek ígéretet, hogy megkeresztelkednek, letelepednek, keresztény erkölcsök szerint élnek. Tartózkodnak az erőszaktól és gyilkosságtól, visszaadják a jogtalanul elfoglalt egyházi és nemesi birtokokat. A király kötelezettséget vállalt a kun cikkelyek teljesítésére kun kezesek szedésével, szükség esetén pedig akár fegyverek erejével is hajlandó ígéretüket kikényszeríteni.
1489. június 23-án I. Mátyás felszólítására a szabad királyi városok, a főurak és a főpapok, valamint a várak és a megyék is esküt tettek a királynak, hogy halálát követően Edelpeck Borbála boroszlói osztrák polgárlánytól született törvénytelen fiát, Corvin Jánost választják Magyarország uralkodójává.
1919. június 23-án Ferdinand Foch marsall, az antant haderők főparancsnoka ultimátumban szólította fel a Tanácsköztársaságot, hogy másnap reggelig a Vörös Hadsereg szüntesse be a harci cselekményeket. Bőhm Vilmos, a Vörös Hadsereg főparancsnoka elfogadta az ultimátumot, de biztosítékot kért, hogy a román csapatok visszavonulnak. Ezzel létrejött a fegyverszünet a Tanácsköztársaság és Csehszlovákia között.
1939. június 23-án kihirdették az 1939/ VI. törvénycikket, amely kimondta a kárpátaljai területeknek az országgal való egyesítését. A magyar királyi honvédség által visszafoglalt több mint 12 ezer km² terület 496 ezer fős lakosságának 12,7 %-a volt magyar nemzetiségű.
Topor István
Évfordulók június 22-én
2013.06.21 19:51
1825. június 22-én született Duka Tivadar honvédszázados, az első magyar aki a londoni egyetemen szerzett orvosi diplomát. A szabadságharc kitörésekor végzett jogászként jelentkezett a nemzetőrségbe, '49 nyarán már Görgey titkára és parancsőrtisztje volt. A fegyverletétel után sikerült megszöknie az oroszok fogságából, ezután emigrált. A bengáliai angol hadsereg katonaorvosa lett. Sok időt fordított Kelet-India tanulmányozására, és jelentős anyagot küldött a Nemzeti Múzeumnak és a kolozsvári Erdélyi Múzeumnak. Nyugalomba vonulása után Londonban minden idejét Kőrösi Csoma Sándor életművének szentelte. Élete végéig tisztelet övezte, mind itthon, mind Angliában elismerték munkásságát.
1850. június 22-én született Goldziher Ignác orientalista, Vámbéry Ármin tanítványa. Több külföldi egyetem (Berlin, Lipcse, Oxford, Cambridge) látogatása után hazatérve 22 évesen egyetemi magántanár lett. Nagy megbecsülésnek örvendett. Eötvös József kultuszminiszter támogatta tanulmányútjait, a stockholmi orientalista kongresszuson a svéd király személyesen adta át neki a Nagy Aranyérmet. Nyolc külföldi akadémia tagja, két egyetem díszdoktora volt. Elismert kutatója volt a muszlim hittudománynak, az iszlámtörténetnek, az összehasonlító vallástudománynak. Magyarul is megjelent művei: Az iszlám; A pogány arabok költészetének hagyománya; A zsidóság lényege és fejlődése.
1913. június 22-én született a XX. századi magyar költészet egyik zsenije, Weöres Sándor. A '20-as évek elején jelentek meg első versei, első kötete pedig 1934-ben "Hideg van" címmel. Nagy hatással volt rá Babits, Füst Milán és Hamvas Béla. Csodaszép gyermekverseit azok is ismerik, akik a költészetben nem igazán járatosak.
Márk Éva
Évfordulók június 21-én
2013.06.21 05:59
1740. június 21-én egy esztendei bujdosás után visszatért Rodostóba a Rákóczi József oldalán hadba szállt száműzöttek csapata. A fejedelem fia, József apja halála után Rodostóba érkezett és átvette a fejedelem udvarának irányítását. A léha életet élő, adóságot adóságra halmozó herceg nem nyerte el a száműzetés keserű kenyerén élő bujdosók kegyelmét. Amikor 1738-ban az oroszok szövetségeseként Ausztria is bekapcsolódott a török háborúba, József maroknyi emigráns kíséretével Konstantinápolyba ment, ahol a szultántól elnyerte az erdélyi fejedelmi címet. A fiatal trónkövetelő azonban még a háború befejezése előtt megbetegedett, és elhunyt a bulgáriai Csernavodában. A fejedelem nélkül maradt száműzöttek így egy esztendei havasföldi bujdosást követően visszatértek Rodostóba.
1894. június 21-én a magyar Főrendiház elfogadta a kötelező polgári házasságról szóló törvényjavaslatot.
1942. június 21-én foglalta el Erwin Rommel a már előző évben is ostromolt Tobrukot. Jelentős számú brit hadifoglyot ejtettek, valamint ezzel lehetőségteremtődött a tengelyhatalmak csapatainak továbbnyomulására Egyiptomba. Az 1942 őszi Fáklya (Torsh) hadművelet sikerei következtében a német-olasz csapatokat fokozatosan kiszorultak Észak-Afrikából, és 1943 tavaszára véglegessé vált a tengelycsapatok veresége az észak-afrikai fronton.
1944. június 21-én a minisztertanács ülésén Jungerth-Arnóthy Mihály külügyminiszter-helyettes jelentést tett a magyarországi zsidóellenes intézkedések hatásáról külföldön. Figyelmeztetett az események káros kihatásaira. Válaszul Endre László és Baky László államtitkárok jelentést tettek a deportálásokról.
Topor István
Évfordulók június 20-án
2013.06.19 19:26
1378. június 20-án Firenzében kitört Európa első munkásfelkelése, a gyapjúkártoló munkások (ciompók) lázadása. A ciompók megkísérelték kivívni, hogy részt vehessenek a város vezetésében, felkelésük azonban kudarcba fulladt.
1789. június 20-án a "labdaházi esküben" tették le a francia országgyűlés harmadik rendjének képviselői azt az esküt, melyben a jelenlévő küldöttek megfogadták, hogy addig nem oszlatják fel magukat, míg alkotmányt nem teremtenek Franciaország számára. Az előzmények: június 20-án a harmadik rend küldöttei tanácskozásra érkeztek a Menus Plaisirs-palotába, de zárva találták az országgyűlés üléstermét.
A felháborodott képviselők ekkor a korelnök, Bailly javaslatára átvonultak a közeli labdaházba, hogy ott ülésezzenek. Itt az összegyűlt 575 küldött esküvel fogadta meg, hogy – minden akadály dacára – a Nemzetgyűlést feloszlathatatlannak tekinti mindaddig, míg új alkotmányt nem teremt Franciaország számára. E szimbolikus lépés tulajdonképpen leszámolt az addigi királyeszménnyel. Az isteni eredetű uralkodó helyébe a nép akaratából trónra helyezett uralkodó eszménye került. Következésképpen a népfelség elvétől eltávolodó, vagy azt semmibe vevő királyt a nép megfoszthatja hatalmától, amelyet ő adott neki. Vagyis az eskü a népakarat által legitimált alkotmányos monarchia mellett foglalt állást.
Ez volt a nagy francia forradalom kiindulópontja és nagyban hozzájárult a július 14-i forradalom kirobbanásához.
1837. június 20-án lépett trónra Viktória királynő, az egyik leghosszabb ideig uralkodó személy. 64 éves uralkodása az angol világbirodalom fénykorát jelentette. Kemény kézzel fogta össze egyre növekvő birodalmát, amelynek kivételes tekintélyű kormányzója, családok millióinak példaképe s egy óriási család feje lett.
1919. június 20-án elhunyt a magyar festészet egyik legtragikusabb alakja Csontváry Kosztka Tivadar. Gyógyszerész volt, s csak 42 éves korától tanult rendszeresen festeni. Előbb Münchenben Hollósy Simon növendéke, majd Karlsruhében, Düsseldorfban és Párizsban képezte tovább magát, de lényegében autodidakta volt: Az 1890-es évek végén Dalmáciában, Olasz- és Németországban járt. Dolgozott Jajcéban és a Hortobágyon. 1904-ben Egyiptomban, Palesztinában és Athénben járt. Ez út emlékét Kocsizás újholdnál Athénban, a Jupiter-templom romjai Athénban c. képei őrzik. 1904-ben festette a Nagy-Tarpatak a Tátrában, a Görög színház Taorminában c. több négyzetméteres tájképeit. Ezután ismét Palesztinában, Egyiptomban járt. 1904-ben készült a Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben c. sokalakos, expresszionista kompozíciója, 1906-ban pedig fő művének érzett legnagyobb méretű vászna, a Naptemplom Baalbekben. Szíriából Párizsba, majd ismét a Libanoni hegyekbe utazott, s megfestette két nagy művét, a Magányos cédrust és a Zarándoklás a cédrusfához címűt (1907). 1908-ban a Mária kútja című kompozícióját és a Marokkói embert festette. Valószínűleg 1910-ben Nápolyban készült utolsó műve, a Sétalovaglás a tengerparton. Lappangó skizofréniája egyre jobban elhatalmasodott. Utazott még Keleten, s a háború éveiben ismét rajzolt. A magyarok bejövetele c. kartonján dolgozott. Ebben az időben önéletrajza számtalan variációján is dolgozott és vitázó röpiratokat írt. 1905-08-ban és 1910-ben volt kiállítása. Kortársai nem értették meg művészetét. A meg nem értés, a magány megbontotta lelki egyensúlyát, alkotóereje mindinkább felbomlott. Az 1930-as gyűjteményes kiállításán fedezték fel jelentőségét. Vízionárius festészetét expresszionista hevület, ragyogó kolorit és szimbólumteremtő erő jellemzi. Műveinek túlnyomó része Gerlóczy Gedeon magángyűjteményében található, nagyméretű vásznai pedig letétként a Magyar Nemzeti Galériában. 1963-ban Székesfehérvárott, utána Budapesten az MNG rendezett kiállítást műveiből. Több külföldi kiállításon szerepeltek művei nagy sikerrel, pl. az 1958-as brüsszeli világkiállításon, 1963-ban Belgrádban.
Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990
Topor István
Évfordulók június 19-én
2013.06.18 20:24
1163. június 19-én III. István a Székesfehérvár közelében vívott csatában legyőzte nagybátyját, IV. Istvánt. Apja, I. Géza halála után ő örökölte volna a trónt, azonban bizánci nyomásra apja idősebbik öccse II. László foglalta el azt. Miután II. Lászlót megmérgezték, 1163 januárjában a trónt öccse foglalta el, akit a történetírás IV. Istvánként tart nyilván, de ő maga nem ismerte el unokaöccse uralmát, így magát III. Istvánnak nevezte. Végül az ország nyugati részébe húzódott III. István az említett ütközetben legyőzte nagybátyját, és elfoglalhatta apja trónját.
1883. június 19-én – más források szerint június 20-án – kezdődött és augusztus 3-án fejeződött be Nyíregyházán a tiszaeszlári vérvádper. A tizennégy év körüli cselédlány, Solymosi Eszter rituális meggyilkolásával vádolt tiszaeszlári zsidók pere. A perbefogottak védelmét Eötvös Károly látta el. A per, mely körül akkor is, azóta is komoly, gyakran politikai töltetű viták zajlottak, zajlanak, a legújabbkori magyarországi antiszemitizmus egyik határköve.
A vérvád, mely ókori, középkori gyökerekre vezethető vissza, a mai napig fel-felbukkan a közéletben, közgondolkodásban. Legutóbb 2012. április 3-án Baráth Zsolt, a Jobbik képviselője a Parlamentben, napirendutáni felszólalásában Tiszaeszlár 130 éve címmel beszélt az 1883-as perről. Baráth felszólalása végén az új világrend hatalmának fokozatos erősödéséről beszélt, és arról, hogy "a világhódítók hatalmát csak az igazság kimondásával lehet megtörnünk".
1991. június 19-én 15 óra 01 perckor az utolsó szovjet katona is elhagyta hazánk területét. 1990. március 10-én Moszkvában hazánk és a Szovjetunió egyezményt írt alá. Ebben rögzítették a szovjet csapatok Magyarország területéről való kivonását, és annak végső dátumát. Eszerint 1991. június 30-ig a szovjet csapatoknak el kellett hagyniuk hazánk területét. A majdnem egy évig tartó kivonás a tervezettnél két héttel korábban befejeződött. Viktor Silov altábornagy, a hazánkból kivonult Déli Hadseregcsoport parancsnoka a záhony – csapi hídnál június 19-én lépte át a magyar-szovjet határt. Mindezeknek emléket állítva az országgyűlés 2001. május 8-án elfogadta az ország szabadsága visszaszerzésének jelentőségéről és a Magyar Szabadság Napjáról szóló koalíciós előterjesztést, amely június 19-ét - az utolsó idegen megszálló katona Magyarországról történt távozása emlékére - nemzeti emléknappá, június hónap utolsó szombatját a Magyar Szabadság Napjává nyilvánította.
Topor István
Évfordulók június 18-án
2013.06.17 18:02
1815. június 18-án a Vallon-Brabant tartományban található Waterloonál megpecsételődött a 100 napja száműzetéséből visszatért Bonaparte Napóleon francia császár sorsa. A hetedik koalíciós hadsereg (a Blücher marsall vezette porosz és német erők, valamint a Wellington herceg irányította brit és holland csapatok) vereséget mért Napóleon seregére. Este 9 órára a szövetséges erők elsöpörték a francia egységeket, melyek aztán kénytelen voltak visszavonulni Franciaország határai mögé. A waterlooi kudarc a Francia Császárság második, végső összeomlását jelentette. A Párizsba visszaérkező Napóleon június 20-án lemondott trónjáról. Július 15-én Rochefort kikötőjében kapitulált a brit csapatok előtt. Ellenfelei Elba szigete helyett ezúttal egy távoli szigetet választottak száműzetése helyéül. Az Atlanti-óceán egyik távoli szigetére, Szent Ilonára száműzték őt, ahol 1821-ben bekövetkező haláláig élt.
1919. június 18-án robbant ki a Kalocsa környéki parasztlázadás, amely Duna-melléki ellenforradalom néven is ismert. A lázadás közvetett okaiként megemlítendő a Tanácsköztársaság bázisának összeszűkülése és a kiábrándult, elkeseredett tömegek aktivizálódása. Emellett azonban szerepet játszott két közvetlen tényező is: a következő évre bejelentett 72 kg-os gabonafejadag és a Hadügyi Népbiztos sorozási rendelet.24. A felkelést csak többnapos harccal, jelentős katonai erők összehangolt akciójával sikerült elnyomni. A megtorló akciót a Szamuely Tibor elnöklete alatt működő rögtönítélő forradalmi törvényszék hozta, amelynek ítéletei alapján Tasson 3, Hartán 1, Solton 14, Dunapatajon 12 Kalocsán pedig 22 felkelőt végeztek ki.
1940. június 18-án Charles de Gaulle tábornok BBC által közvetített beszédével kezdetét vette a francia ellenállás története. Beszédben De Gaulle arra buzdította a franciákat, hogy ne csüggedjenek és folytassák a Franciaország megszállóival illetve a nácikkal tűzszünetet kötő Vichy-kormánnyal szembeni ellenállást. Ezzel a beszéddel kezdődött egy rendkívüli karrier is, hiszen Charles de Gaulle meghatározó szereplője volt nemcsak az ellenállásnak, hanem Franciaország második világháború utáni politikájának is. A II. világháborúban, a francia nemzeti-függetlenségi ellenállás feltétlen híveként szervezte és irányította a francia ellenállási mozgalmat. Személyisége a szabad Franciaországot szimbolizálta. A háború után alkotmányos reformot, a nemzeti érzelmeket hangsúlyozó erős államot teremtett Franciaországban.
1979. június 18-án a bécsi Hofburgban Leonyid Brezsnyev az SZKP főtitkára és Jimmy Carter az Amerikai Egyesült Államok elnöke aláírta a hadászati támadófegyver-rendszerek korlátozásáról szóló a SALT-II. egyezményt. 1979. szeptember 6-án 1678 nyugállományú amerikai tábornok és tengernagy beadványban követelte a washingtoni szenátust, hogy ne adja hozzájárulását a SALT-II ratifikálásához, mert rendelkezései hátrányosak az Egyesült Államok számára. A szenátus így nem ratifikálta az egyezményt. A döntésben szerepet játszott az is, hogy a Szovjetunió megkezdte az afganisztáni hadjáratát.
Topor István
Évfordulók június 17-én
2013.06.16 21:28
1848. június 17-én Kossuth Lajos pénzügyminiszter szerződést kötött a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal önálló magyar bankjegy kibocsátására. A bank 5 millió Ft fedezet mellett 12,5 millió Ft értékű bankjegyet bocsátott ki.
1873. június 17-én a magyar tárgyaló bizottság átadta válaszát a horvátoknak az 1872. november 6-án átnyújtott javaslataira. Ebben Magyarország elutasítja a horvát igényeket, csupán a közös költségekhez való hozzájárulás új módját fogadta el.
1885. június 17-én az Isere fregatt fedélzetén megérkezett a Szabadság-szobor, a francia nép ajándéka. A szobor Frédéric Auguste Bartholdi elzászi szobrász alkotása az amerikai eszmények szimbóluma lett. A szobrot 214 csomagban, 350 darabban szállították át Franciaországból. Összeállítása négy hónapig tartott. A New York-i kikötő bejáratánál álló monumentális alkotást 1886. október 28-án az Egyesült Államok elnöke, Grover Cleveland leplezte le több ezer néző előtt.
1972. június 17-én Washingtonban betörtek a Demokrata Párt Watergate házban lévő irodájába. A kezdetben egyszerű bűntettnek tűnő cselekmény idővel hatalmas politikai botránnyá dagadt.. A The Washington Post újságíróinak, Bob Woodward-nak és Carl Bernstein-nek azonban néhány részlet gyanúsnak tűnt. Így például az, hogy a betörők miért viseltek elegáns öltönyt? Miért hozta ki őket pár órával később a rendőrségi fogdából egy neves ügyvéd? Miért voltak kiváló kapcsolataik a Republikánus Párthoz? És mit keresett egyikük zsebében egy 25 ezer dolláros csekk, amelyen kifizetőként "Az elnök újraválasztásáért küzdő bizottság" szerepelt? Tényfeltáró munkájuknak köszönhetően kiderült, hogy Nixon elnök kezében futottak össze a szálak. Ennek nyomán az elnöknek, 1974-ben le kellett mondania elnökségéről. Nixont sohasem vonták felelősségre, mert utóda, Gerald Ford első hivatali intézkedése az volt, hogy amnesztiában részesítette elődjét.
1998. június 17-én Nagyváradon elhunyt László Gyula Széchenyi-díjas magyar régész-történész, képzőművész, egyetemi tanár. A 1960-as évek közepén dolgozta ki a kettős honfoglalás elméletét, majd a szvidéri elméletként ismertté vált eredet-elméletet.
Évfordulók június 16-án
2013.06.15 18:30
1707. június 16-án az Ónodon tartott országgyűlésen Rákóczi kiáltványban tudatta Európa uralkodóival, hogy a Habsburg-házat detronizálta és a magyar trónt üresnek nyilvánította. Az új király választását a legközelebbi országgyűlésre halasztották, addig Rákóczira bízták a fejedelmi hatalom gyakorlását.
1958. június 16-án kivégezték Nagy Imrét, Gimes Miklóst és Maléter Pált. A Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa az államrend megdöntése elleni szervezkedés vádjával, koncepciós perben ítélte őket halálra.
1989. június 16-án a Hősök terén újra felravatalozták, majd eltemették Nagy Imre volt kormányfőt, Maléter Pál egykori honvédelmi minisztert, Gimes Miklós újságírót, valamint az 1958 áprilisában kivégzett Szilágyi Józsefet, Nagy Imre titkárságvezetőjét és az 1957 végén a börtönben meghalt Losonczy Gézát, a Nagy Imre-kormány államminiszterét.
Az öt koporsó mellett álló hatodik, üres koporsó a forradalom és szabadságharc minden mártírját és hősi halottját jelképezte. A ravatal mellett az áldozatok hozzátartozói, családtagjai, az egykori rabtársak foglaltak helyet, a díszőrséget a Történelmi Igazságtétel Bizottság, a Politikai Foglyok Szövetsége és más szervezetek képviselői adták. A szertartáson mintegy 250 ezer ember vett részt, az eseményeket élőben közvetítette a rádió és a televízió. Göncz Árpád, mint egykori 56-os megnyitó szavait követően Vásárhelyi Miklós a Nagy Imre-csoport tagjai, Mécs Imre az 56-os forradalmi ifjúság képviseletében, Rácz Sándor, mint a Nagybudapesti Központi Munkástanács egykori elnöke, Zimányi Tibor három rendszer börtöneinek ismerőjeként, Király Béla az emigráció és a fegyveresek nevében, Orbán Viktor pedig az új generációs ifjúság nevében mondott beszédet.
A szertartást követően az áldozatok koporsóit a rákoskeresztúri Új köztemető 301-es parcellájában helyezték örök nyugalomra. A temetőben a koszorúk elhelyezése után felolvasták a kivégzettek névsorát, az egyházi szertartást kérő hozzátartozók kívánságára a különböző felekezetek papjai szentelték meg a sírokat a kopjafák tövében. A síroknál a család által felkért személy mondott búcsúbeszédet: Nagy Imrét Méray Tibor író és Kopácsi Sándor, Budapest egykori rendőrfőkapitánya búcsúztatta. Végül a különböző felekezetek papjai ökumenikus imát mondtak és megáldották a 301-es parcellát.
Forrás:
https://www.mult-kor.hu/20110616_nagy_imre_es_martirtarsainak_ujratemetese?pIdx=2
Topor István
Évfordulók június 15-én
2013.06.14 16:01
1706. június 15-én született Joachim Kandler német szobrász, az európai porcelánszobrászat megteremtője. Meissenben alkotott, több mint 900, a rokokó stílusjegyeit magán viselő porcelán kisplasztikát hagyott az utókorra.
1767. június 15-én született Rachel Donaldson Jackson, a biandria (kétférjűség) talán legismertebb amerikai "képviselője". A hölgy nem bűnöző volt, csak nőül ment Andrew Jacksonhoz, a későbbi elnökhöz, de házasságkötésük után kiderült, hogy válása még nem emelkedett jogerőre. A hivatalos eljárás után újra összeházasodtak, de Jacksonnak sok párbajt kellett vívnia felesége becsületének védelmében.
1893. június 15-én halt meg Erkel Ferenc a Himnusz zeneszerzője, a magyar nemzeti opera megteremtője. Édesapja egyházi karnagy volt, így kora gyermekkorától zeneközelben élt. Volt házi zenetanár, fellépett zongoraművészként és karmesterként is. Első operája a Bátori Mária volt, ezt követte a Hunyadi László, majd 1861-ben a Bánk bán. Nemcsak zeneszerzőként szerzett hírnevet: nemzetközi hírű sakkozó is volt.
1979. június 15-én halt meg Gyurkó Lajos tábornok, öt elemit végzett, párhónapos törzstiszti és parancsnoki tanfolyam után vezérőrnaggyá, majd a Vorosilov akadémia után tábornokká kinevezett főtiszt, aki 1956-ban több alkalommal adott parancsot a tüntetők közé lövésre. Több tucat ember halála szárad a lelkén.
Márk Éva
Évfordulók június 14-én
2013.06.13 15:54
Június 14. A Véradók Világnapja Karl Landsteiner osztrák orvos, biológus emlékére és tiszteletére, aki 1868-ban ezen a napon született. Ő fedezte fel 1901-ben az emberi vércsoportokat, majd kollégájával az RH-faktort is azonosította. 1930-ban Nobel-díjat kapott.
1753. június 14-én született Chudy József, aki feltalálta a világ első távíró rendszerét az egymástól 10 km-re lévő őrházak kivilágított ablakait alkalmazva. A hasonlóan őrházakon alapuló, de mozgó karokkal működő rendszert Claude Chappe alakította ki, de míg ő híres lett, Chudyt elfelejtették. Arra is kevesen emlékeznek, hogy ő volt a magyar nyelvű opera megteremtője. Első művét Szulkay Antal szövegére komponálta Pikkó herceg és Jutka Perzsi címmel.
1809. június 14-én zajlott a győri csata, az utolsó olyan katonai esemény, melyben nemesi felkelők vettek részt. A nemesek a középkor óta adómentességet élveztek, cserében saját költségükön viseltek hadat, ha az országot támadás érte. A régimódi hadviselésnek a XIX. századra rég lejárt az ideje. A kiképzetlen,fegyelmezetlen, rosszul fölszerelt inszurgenseknek esélyük sem volt Napóleon ellen, különösen az alapjában elhibázott osztrák hadvezetési módszerek mellett. Az osztrák vezérkar igyekezett a gyáva magyarokra hárítani a felelősséget. A történészek többségének véleménye szerint azonban a nemesek vitézül harcoltak, mégis a megfutamodás került be a köztudatba. A "karakter-gyilkosság" nem mai találmány, ezt bizonyítja nagy költőnk néhány sora: "... Majd elfeledtem győri vitézségtek. / Mikor emeltek már emlékszobort / A sok hős lábnak, mely ott úgy futott?" (Petőfi: A nép nevében)
1811. június 14-én született Harriet Beecher Stowe amerikai írónő, a rabszolgatartás következetes ellenzője, a nagy sikerű Tamás bátya kunyhója c. regény szerzője. A könyvből 1852-ben csak az USÁ-ban 300 000 példányt adtak el, ugyanabban az évben Nagy-Britanniában 12 kiadást ért meg. A rabszolgatartás hívei dühödten támadták a művet, mire az írónő kiadta a "Kulcs a Tamás bátya kunyhójához" c. szociográfiát.
Márk Éva
Évfordulók június 13-án
2013.06.12 15:35
313. június 13-án függesztette ki a milánói ediktumot Licinius kelet-római császár Nicomediában. A rendeletet közösen hozták I. Constantinus nyugat-római császárral milánói (Mediolanum) találkozásuk során, melyben először mondták ki a minden emberre - így a keresztényekre is - érvényes szabad vallásgyakorlás jogát.
1231. június 13-án halt meg Páduai Szent Antal, Aquinói Szt. Tamás és Assisi Szt. Ferenc kortársa 36 évesen. A fenti nap az ő egyházi ünnepe, a legnépszerűbb szenté, akihez a katolikusok minden bajukkal fordulnak. IX. Gergely avatta szentté 10 hónappal a halála után, s gondoskodott arról, hogy ez idő alatt sírjánál csodák tömege történjen. Jelvénye a szamár lett egyik legendája alapján, mely szerint egy zsidó ember a szamarát a kehely és az ostya közé vezette, mert nem hitt abban, hogy Krisztus jelen van az oltáriszentségben. A szamár letérdelt a szentségek láttán. A szamár az alázat, az igénytelenség, együgyüség és a teherbírás jelképe is volt. (Jankovics Marcell:Jelkép-kalendárium)
1707. június 13. "Eb ura fakó! József császár nem királyunk" - mondta, kiáltotta Bercsényi Miklós amikor az ónodi országgyűlés kimondta a Habsburg-ház trónfosztását. A "fakó" szó pásztorkutyát jelentett (a színük miatt), a mondat tehát annyit tesz, hogy kutyának az ura a kutya.
2009. június 13. óta ez a nap a Magyar Feltalálók Napja annak emlékére, hogy 1941-ben e napon jelentette be világraszóló találmányát a C-vitamint Szent-Györgyi Albert.
Márk Éva
Évfordulók június 12-én
2013.06.11 21:39
1477. június 12-én üzent hadat I. (Hunyadi) Mátyás III. Frigyes német-római császárnak. A hadüzenet indokául az szolgált, hogy a császár nem iktatta be Mátyást Csehország hűbérbirtokába, osztrák szövetségeseit a fegyverszünet ellenére megtámadta és a török ellen nem nyújtott segítséget Mátyásnak. A magyar sikereket követően a háborút már december 1-jén békekötés zárta, amely erkölcsi és anyagi előnyöket hozott Mátyásnak. Azonban a béke nem tartott sokáig, és a leírtak sem valósultak meg maradéktalanul.
1798. június 12-én Napóleon Egyiptom felé tartva ostrom alá vette Máltát. A szigeten élő johannita lovagrend német nagymestere, Ferdinand von Hompesch nem tudott védekezni, mivel a rend francia származású lovagjai Napóleonhoz húztak. A hatalmas vallettai erődítmény s vele a szuverén máltai birodalom Napóleon kezébe került, aki a lovagrendet a sziget elhagyására kényszerítette s minden vagyonától megfosztotta. A nagymester és a lovagok Triesztben kérték a Habsburgok védelmét. A lovagrend magyarországi történetéről az alábbi tanulmányban tájékozódhat az olvasó: https://korok.webnode.hu/products/szerzetesek-es-szerzetesrendek-magyarorszagon-3-resz/
1929. június 12-én született Anneliese Marie „Anne” Frank zsidó származású német lány, akit „Anne Frank naplója” címmel kiadott, a második világháború idején írt naplójegyzetei tettek világhírűvé. Anne Frank családjával 25 hónapig bujkált Amszterdamban. Naplóját, melyben családjáról és barátairól érzéseiről, meglátásairól, azaz életéről írt, tizenharmadik születésnapjától kezdve vezette 1944. augusztus 1-jéig. Anne Frank 1945 márciusában a bergen-belseni koncentrációs táborban halt meg.
1991. június 12-én, az első oroszországi elnökválasztáson választották elnökké Borisz Nyikolajevics Jelcint. Hivatalát 1999. december 31-ig viselte, majd lemondott, utódául Vlagyimir Vlagyimirovics Putyint jelölte meg. Borisz Jelcin 2007. április 23-án hunyt el a Kreml kórházában.
Topor István
Évfordulók június 11-én
2013.06.10 19:39
1288. június 11. és 1290. július 10. között a királyi kancellária vezetője Gergely csanádi püspök lett. Gergely 1275. május 30-ától választott, július 1-jétől választott és megerősített, augusztus 11-étől tényleges csanádi püspök volt egészen haláláig. Kormányzása idején Kun László, majd Guthkeled István bán emberei pusztították a csanádi egyházmegyét. A pápai legátus, Fülöp fermói püspök Gergelyt bízta meg a váradi püspök felszentelésével.
1742. június 11-én Mária Terézia királynő és II. Frigyes porosz király megbízottai Szilézia központjában, Boroszlóban angol közvetítéssel szerződést kötöttek. Ennek értelmében a királynő lemondott Szilézia nagy részéről.
1903. június 11-én Belgrádban a királyi palotában I. Sándor (Aleksandar Obrenovic) szerb királyt és Draga királynét a Karadordevic-párt összeesküvő tisztjei lemészárolták.
2008. június 11-én gyújtogatás következtében leégett Erdély legmagasabb templomtornya, a besztercei szászok által épített 15. századi evangélikus templom. Az 1563-ban gótikus stílusban épített templom, 76 m-es tornya a legmagasabb templomtorony egész Erdélyben. A templomot a századok során barokk és reneszánsz elemekkel egészítették ki. Kőből faragott szószéke 16. századi. 16.-17. századi keleti szőnyegeit szász kereskedők adományozták.
Topor István
Évfordulók június 10-én
2013.06.09 18:04
1190. június 10-én halt meg I. (Rőtszakállú) Frigyes a Német – Római Birodalom császára. A harmadik keresztes hadjáratban részt vevő uralkodó tízezer lovast és ugyanennyi gyalogost számláló, jól szervezett seregével vonult végig Kis-Ázsián, de a Szentföldet nem érte el, a kilikiai Szalef folyón való átkelés közben vízbe fulladt. A körülményeket nem ismerjük pontosan. Az egyik változat szerint felderítő vállalkozás közben veszítette életét, a másik szerint a nagy hőségben felfrissülésre vágyva merült meg a folyóban, amely elnyelte az uralkodót. Hűséges katonái a császár tetemét ecettel töltött hordóba helyezték, hogy a rothadástól megóvják. Ennek ellenére a nyári hőségben a holttest bomlásnak indult. Amint a keresztények lakta Antiochia városába értek, a tetemet forró vízben megfőzték, hogy legalább a csontjait el tudják temetni. Jeruzsálemben akarták örök nyugalomba helyezni, mivel azonban a legendás hírű vezér elvesztése után a sereg felbomlott, a csontjai is eltűntek. A századok során egész mondakör szövődött Barbarossa alakja köré. Ezek szerint a császár nem halt meg, hanem földalatti kastélyában rejtőzik, a németországi Kyffhäuserben. Csak arra vár, hogy a hegy körül keringő fekete hollók eltűnjenek. Ez lesz a jel arra, hogy előjöhet búvóhelyéről, mert népének ismét szüksége van rá. Életéről bővebben itt olvashat az érdeklődő: https://korok.webnode.hu/products/i-rotszakallu-frigyes/
1688. június 10-én I. Lipót megbízta gróf Kollonich Lipót győri püspököt, a Magyar Királyi Kamara volt elnökét, hogy cseh és osztrák szakemberekből állítson fel egy udvari bizottságot, amelynek feladatául a Magyarországon követendő új kormányzás irányelveinek kidolgozását adta.
Ugyanezen a napon alakult meg a Budai Kamarai Felügyelőség rendeletére Pest város tanácsa. Élén a bíró állt, tagja 6, majd 8 tanácsos volt. 1703-tól a privilégiumlevél alapján működött, mint Pest szabad királyi város hatósága. Hatásköre a város és a polgárság minden ügyére kiterjedt. Gyakorolta tehát a polgári és büntető igazságszolgáltatást, az árva- és gyámhatóságot, kezelte a város vagyonát, befogadta a polgárokat, választotta a tisztviselőket, a plébánosokat és a szolgaszemélyzetet. A tanács tagjai közül - a választópolgárság megkérdezése nélkül - két követet küldött az országgyűlésbe.
1918. június 10-én elsüllyesztették az Osztrák-Magyar Monarchia hadiflottájának egyik büszkeségét, a Szent István-csatahajót. A Szent István volt a legnagyobb magyar építésű hadihajó. 1912-ben kezdték építeni és 1915-ben állt hadrendbe, de a háború során jórészt a polai kikötőben állomásozott, azt gyakorlatilag csak a lőgyakorlatok alatt hagyta el. Első jelentős harci bevetésén 1918. június 9-én egy kötelék tagjaként azzal a céllal futott ki a kikötőből, hogy közreműködjön az Otrantói-szorosban lévő tengerzár feltörésében. 10-én hajnalban azonban olasz torpedóvető motorcsónakok támadtak a kötelékre. A Szent István két torpedótalálatot kapott, oldalára dőlt, és 6 óra 12 perckor elsüllyedt. 89 ember veszett oda, de nagy volt az erkölcsi kár is, hiszen először fordult elő, hogy egy csatahajót torpedókkal semmisítettek meg. Érdekesség, hogy a Szent István pusztulását a kora reggeli időpont ellenére sikerült filmen is rögzíteni
1942. június 10-én hat nappal Reinhard Heydrich, a Cseh – Morva Birodalmi Protektorátus német helytartója elleni merényletet követően egy különleges alakulat katonái törtek be Lidicébe. A megtorlás helyszínéül azért ezt a Kladnóhoz közeli kis bányászfalut választották, mert a merénylők egyike menekülés közben itt töltött egy éjszakát. A különítmény földig rombolta és felégette a 95 házból álló települést. A helyszínen agyonlőtték a tizenötödik életévüket betöltött férfiakat (199 embert), a nőket koncentrációs táborba hurcolták (184 fő), a gyerekeket pedig egy másik lágerbe vitték. A községet 1946-ban újjáépítették, ma nemzeti emlékhely.
A gyermekek emlékműve Lidicében
Topor István
Évfordulók június 9-én
2013.06.08 13:41
1572. június 9-én halt meg Párizsban 43 évesen III. Johanna, Navarra királynője. Váratlan halálát sokan Medici Katalin számlájára írták, de erre nincs bizonyíték. A nagyon okos és szokatlanul művelt asszony önálló személyiség volt, a hugenották egyik szellemi vezére, amiért állandó konfliktusban állt a bigottan katolikus francia anyakirálynéval, Katalinnal. Antoine de Bourbonnal kötött házasságából született fia IV. Henrik néven lett francia király, akitől a szállóigévé vált mondás: "Párizs megér egy misét" származik. Navarrában államvallássá tette a kálvinizmust.
1657. június 9-én II. Rákóczi György erdélyi fejedelem a svéd királlyal kötött egyezséget követően bevonult Varsóba, megalapozva ezzel bukását. A sikerre esélytelen hadjárattól mindenki, tulajdon anyja Lorántffy Zsuzsanna is óvta, de nem hallgatott senkire. A meggondolatlan, önfejű ifjabb Rákócziról olvashatnak honlapunkon: II. Rákóczi György.
1996. június 9-én halt meg Benedek István orvos, író, tudománytörténész, Benedek Marcell fia, Benedek Elek unokája. Nevét "Aranyketrec" c. könyve tette közismertté, mely egy elmeosztály életéről szól. Rendkívül sokoldalú ember volt, igazi polihisztor; szabadkőműves miként édesapja, vagy Kazinczy, Kossuth, Ady, Lotharingiai Ferenc (Mária Terézia férje), továbbá George Washington, a brit Kipling és Churchill, és még sok más gondolkodó ember. 1957-58-ban internálták, de utána folytathatta munkáját. Sok barátja volt, köztük Karinthy Frigyes fia, Gábor, akit az "Aranyketrecben" ápolt négy évig, végül annak haláláig házában gondozott. Regényein kívül főleg orvostörténeti (Semmelweis Ignác), felvilágosodás kori (Rousseau), irodalomtörténeti (Benedek Marcell, Ady szerelmei és házassága) és művelődéstörténeti munkássága jelentős. Ez utóbbi témakörben jelent meg "A tudás útja", melynek kezdő oldalán a következő gondolat olvasható: "Az előítélet nem tudományos tévedés, hanem valamilyen tekintélyelv alapján ragaszkodás egy bizonytalan tételhez."
Márk Éva
Évfordulók június 8-án
2013.06.07 18:33
1593. június 8-án született I. Rákóczi György fejedelem, az "öreg Rákóczi", ahogy kortársai nevezték. Az az uralkodó, akiről a korabeli krónikás így írt: "az ország népét derekas romlástul oltalmazván, az országot idejében semmi olly nevezetes kár nem találná". Életéről olvashatnak honlapunk Újkor menüjében, a Történelmi személyek között. A cikket ide kattintva érhetik el!
1768. június 8-án gyilkolták meg Triesztben Johann Joachim Winckelmann német régészt, művészettörténészt, akit a német régészet és művészettörténet megalapítójának tartanak. Tisztelői közé tartozott többek közt J. W. Goethe. Fő műve "Az ókori művészet története" nagy hatással volt a neoklasszicizmus kialakulására. Annyira vágyott a Vatikán könyvtárosa lenni, hogy a cél érdekében áttért a katolikus hitre. Részt vett a pompeji és herculaneumi ásatásokon. 50 éves volt, amikor alkalmi homoszexuális partnere több késszúrással megölte.
1822. június 8-án született Czetz János honvéd tábornok, a szabadságharc erdélyi hadseregének egyik megszervezője. Mészáros Lázár, majd Bem József mellett szolgált. A bukás után emigrált, 1859-ben ő szervezte meg az első magyar légiót Olaszországban. Argentin származású feleségével annak hazájában telepedett le, ahol a katonatiszt-képzés irányítója lett, létrehozva Buenos Airesben a katonai akadémiát (Colegio Militar). Halála után szobrot állítottak emlékére az akadémia épülete előtt.
1867. június 8-án a budai Nagyboldogasszony-templomban magyar királlyá ill. királynévá koronázták Ferenc József osztrák császárt és feleségét, a magyarbarátságáról közismert Erzsébetet (Sisit). Koronázási ajándékként a gödöllői Grassalkovich kastélyt és százezer aranyforintot kapott a királyi pár. A jelentős összeget a szabadságharc hadiözvegyei, rokkantjai és árvái javára ajánlották fel, minden bizonnyal Erzsébetnek köszönhetően.
Márk Éva
Évfordulók június 7-én
2013.06.06 14:51
1494. június 7-én írták alá a tordesillasi szerződést, melyben a kor két Európai nagyhatalma, Spanyolország és Portugália két részre osztotta a világot. A "felezővonalat" az Atlanti-óceánban húzták meg a nyugati hosszúság 48°-nál, ettől nyugatra Spanyolországé, keletre Portugáliáé lett minden. A szerződést részben a Borgia-pápa, VI. Sándor hozta tető alá és ő is szentesítette, de csak kb. 20 évre sikerült megoldani a problémát. Kolumbusz felfedezése, Magellán föld körüli útja, az új tengeri hatalmak megjelenése mindent megváltoztatott. 1529-ben Zaragozában ugyan módosította a szerződést a két fél, a csendes-óceáni demarkációs vonalat is meghúzva, a változásokba azonban a XVI. sz. végére Anglia, Hollandia és Franciaország is beleszólt.
1894. június 7-én született Boncza Berta, regénybe illő családi előzményeket követően. Apja Boncza Miklós, anyja Török Berta, anyai nagyanyja Törökné Boncza Berta, Miklós nővére. A korán árvaságra jutott Boncza-testvéreket (szüleiket '48-ban román parasztok ölték meg) gróf Bánfy Miklós neveltette. Bertát Török Károly főszolgabíró vette feleségül, aki főbe lőtte magát, amikor sikkasztására fény derült. Két árvájukat Berta öccse, Miklós támogatta olyan odaadással, hogy nővére minden tiltakozása ellenére feleségül vette a nála 28 évvel fiatalabb unokahúgát. Török Berta első gyermeke születésekor gyermekágyi lázban meghalt, az apa pedig lelencbe akarta adni az újszülöttet, haragjában mert nem fiú lett, s mert megölte az anyját. A Berta nevet kapott kislány gondozását nagyanyja vállalta magára és kiváló iskolákat biztosítottak neki. A kamasz Boncza Berta négy éven át tanult egy svájci nevelőintézetben, ahonnan túlfűtött hangú leveleket írt előbb Talabéry Géza erdélyi írónak (ő írta többek közt A csucsai kastély kisasszonya c. munkát), majd Ady Endrének, közben titkos eljegyzést tartottak Lám Béla erdélyi mérnök-íróval. Hazatérve Csucsán élt apja szigorú felügyelete alatt, ábrándjaiba merülve. Szendrey Júlia "babérjaira" vágyott, híres költő felesége szeretett volna lenni. Adynak írt rajongó levelei lassan elérték céljukat, sikerült személyesen is találkozniuk. Boncza Miklós hevesen tiltakozott a tervezett házasság ellen, barátja és képviselőtársa Vészi József szerint a következőket mondta: "Magába bolondította az én bolondos fejű, tapasztalatlan gyermekemet ez a pernahajder. Én verseket nemigen olvasok, de két jóbarátom, akiknek megbízom ítéletében azt mondják, ismerik verseit; istentelen, zavaros értelmű tákolmányai egy megzavarodott fejű fűzfapoétának. A szemem elé ne kerüljön ez a céda fráter."
Az apai tiltás ellenére 1915. március 27-én megtörtént az esküvő. 1917. januárjában meghalt Boncza Miklós, ekkor a tőle örökölt szép pesti lakásba költöztek. Csinszka (Csacsinszky - Csacsinszka - Csinszka) mindent elkövetett, hogy jól játsza a nemzet nagy költője hitvesének, majd özvegyének szerepét, de egyik sem sikerült vágya szerint. Babitscsal zajló szerelmi viszonya rossz hírét keltette, társadalmi megbecsülést (és főleg anyagi biztonságot) csak Márffy Ödön festőművésszel kötött házassága hozott neki.
Több művészeti ágban is kipróbálta magát - festészet, fotográfia, irodalom - de egyikhez sem volt elegendő tehetsége. Negyvenévesen agyvérzésben halt meg.
Márk Éva
Évfordulók június 6-án
2013.06.05 18:14
1707. június 6-án az ónodi országgyűlésen a nemesi sérelmekről kirobbant vitában Rakovszky Menyhért turóc vármegyei alispánt fölkoncolták, Okolicsányi Kristóf turóci főurat pedig megsebesítették. Tették mindezt azért, mivel 1707. január 1-i körlevelükben Rákóczi Ferenc fejedelem nemesi szabadságot sértő rendeletei miatt a szomszédos vármegyéket a császárnak való meghódolásra biztatták.
1857. június 6-án gróf Széchenyi István és néhány más magyar nemes igyekezete eredményeképpen rendezték meg Pesten az első Magyar Általános Mezőgazdasági Kiállítást, melynek keretében kiemelkedő jelentőségű borverseny is zajlott.
1944. június 6-án a II. világháborúban megnyílt a második front: az angol-amerikai szövetséges haderő D. Eisenhower parancsnoksága alatt megkezdte a partraszállást Normandiában. A történelemben D-napként bevonult esemény elnevezése az angol disembarkation = partraszállás szó kezdőbetűjéből származik. Az Overlord fedőnevet viselő hadműveletet máig az egyik legnagyobb katonai hadműveletként tartja számon a történettudomány. A szövetséges erők partraszállásában közel 3 millió katona mellett, 10 ezer repülőgép, 7 ezer hajó és sok száz páncélos vett részt. Csak június 6-án körülbelül 150 ezer katonát tettek partra a szövetségesek. A Utah partszakaszon a 4. amerikai gyalogos hadosztály, az Omaha nevűn az 1. amerikai gyalogos hadosztály, a Goldon az 50. brit gyalogos hadosztály, a Juno partszakaszon a 3. kanadai gyalogos hadosztály végül a Sword-ön a brit 3. gyalogos hadosztály egységei kezdték meg a hadműveleteket.
1992. június 6-án Gyulay Endre püspök Budapesten újra felszentelte a Phare-program keretében újjáépült Gellért-hegyi Sziklakápolnát, amely visszakerült a pálosok kezelésébe.
1992. június 6-án bárónői rangot és vele életre szóló felsőházi tagságot kapott a I. Erzsébet brit királynőtől a nemrégiben elhunyt "vaslady", azaz Margaret Thatcher. E címekkel az uralkodónő Thatcer 1979-től 1990-ig tartó miniszterelnöki tevékenységét ismerte el.
Topor István
Évfordulók június 5-én
2013.06.04 18:50
1446. június 5-én kezdődött Rákos mezején az az országgyűlés, amelyen a tömegesen felvonult nemesség V. László kiskorúságának idejére gubernátorrá, azaz kormányzóvá választotta Hunyadi János erdélyi vajdát. Hunyadi ezt a tisztséget 1453 januárjáig viselte. A gyakorlatban a gubernátor az országtanáccsal együtt a királyt helyettesítette.
1705. június 4-én a lőcsei Brewer Nyomdában Ráday Pál szerkesztésében kinyomtatták a Mercurius Hungaricust, az első nyomtatott magyar lapot. A lap célja az volt, hogy tájékoztassa a külföldi közvéleményt a Rákóczi-szabadságharc eseményeiről. A lapot a szabadságharc tábornokainak tudósításai tették ki. Az első számban Bercsényi, Bottyán, Károlyi és Forgách Simon beszámolója olvasható.
1849. június 5-én Haynau táborszernagy kivégeztette a hadbíróság által halálra ítélt báró Mednyánszky László honvédőrnagyot és Gruber Fülöp honvéd tüzér-hadnagyot, Liptóvár védőit. A várvédők négy héten át álltak ellent a császári erők támadásának, ezzel jelentősen hozzájárultak, hogy Komárom nem került Habsburg kézre. A fölolvasott ítéletben ellene fölhozott vád is ezt fogalmazta meg: miszerint „a komáromi várnak be nem vétele egyedül neki tulajdonítható…”. Az ítéletet a pozsonyi vár mögötti Szamár-hegyen hajtották végre.
báró Mednyánszky László
1912. június 5-én, 100 évvel ezelőtt született Szabó Zoltán író-szociográfus, a magyarországi falukutató mozgalom jeles alakja. 1933-ban kapcsolódott be a népi írók mozgalmába, miközben a Névtelen Jegyző és a Fiatal Magyarság című folyóiratot szerkesztette. Ő szervezte meg a Fiatal Magyarság Szociográfiai Munkaközösségét, ennek keretében indult a Bükk déli lábánál található Tard községbe szociográfiai vizsgálatokat végezni. Az első falukutató munka, a matyóvidéki Tardot bemutató műve a Tardi helyzet 1936-ban jelent meg. Tard sivár és vigasztalan helyzetének ábrázolása megrázta a közvéleményt, a hatóságok pedig perbe fogták a huszonnégy éves szerzőt. Két évvel később, 1938-ban közzétett Cifra nyomorúság című újabb művében a Cserhát – Mátra – Bükk vidékéről adott hiteles képet, a parasztok életviszonyai mellett a vidéki középosztály és értelmiség szemléletéről, életviteléről is tudósított. A mű címe a színpompás népviselet és a nyomor ellentétére utalt. A hazai viszonyok, koncepciós perek miatt 1949 júniusában Londonba emigrált. Szabó Zoltán figyelemmel kísérte a magyarországi fejleményeket, de soha nem látogatott haza, neve, művei itthon indexen voltak.
Topor István
Évfordulók június 4-én
2013.06.03 19:52
1848. június 4-én Arany János és Vas Gereben szerkesztésében megjelent a Nép Barátja című hetilap azzal a céllal, hogy a népet felvilágosítsák a nagy változásról, a feudális kötöttségek felszámolásáról, annak módjáról, az új jogokról és kötelességekről, szinte minden oldalról felmerült. A lap június 4-től kezdve hetenként egyszer, minden vasárnap, negyedrét alakban látott napvilágot. Előfizetése az év hátralévő részére 7 forint 30 krajcár volt. Az első számot különösen sok példányban nyomták. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium 600 példányra fizetett elő.
1852. június 4-én I. Ferenc József megkezdte első magyarországi körútját, amely augusztus 14-ig tartott. Ennek legfontosabb állomásai a következők voltak: Pest-Buda, Kecskemét, Temesvár, Arad, Nagyvárad, Debrecen, Eger, Székesfehérvár, Pécs, Veszprém, Győr, Esztergom, Selmecbánya, Újvidék, Orsova, Gyulafehérvár, Nagyszeben, Marosvásárhely, Kolozsvár, Nagybánya, Munkács, Kassa, Eperjes, Lőcse, Túrócszentmárton, Nagyszombat és Pozsony.
1859. június 4-én a Ticino folyó bal partján található Magentánál az egyesült szárd-francia sereg vereséget mért az osztrákokra. Ez a vereség a Habsburg Birodalomnak Lombardia elvesztését jelentette.
1920. június 4-én az I. világháború győztesei Magyarország képviselőivel a versailles-i Nagy Trianon kastélyban aláíratták a magyar békeszerződést. Az okmány szentesítette az Osztrák–Magyar Monarchia szétesését, valamint az ezeréves fennállását alig negyedszázaddal korábban ünneplő történelmi Magyarország felbomlását.
A trianoni döntéssel Magyarország területének több mint kétharmad részét vesztette el, területe 93 963 km²-re csökkent. A Trianon előtti Magyarország több mint 18 millió lakosából kevesebb, mint 8 millió maradt. Tehát minden harmadik magyar került megkérdezésük nélkül új határainkon túlra! A híres, Teleki-féle vörös térkép bizonyítja, hogy színmagyar területek is elcsatoltak tőlünk a nagyhatalmak. A súlyos területi veszteségek mellett a diktátum korlátozta az ország haderejének létszámát ((35 ezer fő), megtiltotta az általános hadkötelezettséget, korlátozta a fegyvergyártást. Magyarországot az általa okozott háborús károk megtérítésére kötelezte, később megállítandó jóvátétel formájában. A békeszerződés pontjainak betartását az e célból Magyarországra küldött katonai ellenőrző bizottság végezte.
A magyar parlament 2010. május 31-én 302 igen, 55 nem és 12 tartózkodó szavazat mellett elfogadta a 2010. évi XLV. törvényt a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről, mely a trianoni békediktátum 90. évfordulójáról megemlékezve a magyarság történetének e szomorú dátumát a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította. A képviselők több mint négyötöde szavazott a jogszabály elfogadása mellett. Az országgyűlés által elfogadott törvény 3. § - a kimondja, hogy „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”. A 4. § - a pedig arra inti „a nemzet ma élő tagjait és a jövendő nemzedékeket, hogy a trianoni békediktátum okozta nemzeti tragédiára mindörökké emlékezve, más nemzetek tagjaiban okkal sérelmeket keltő hibáinkat is számon tartva, s ezekből okulva, az elmúlt kilencven esztendő küzdelmeiben az összefogás példáiból, a nemzeti megújulás eredményeiből erőt merítve, a nemzeti összetartozás erősítésén munkálkodjanak.”
1940. június 4-én Hubay Kálmán és Vágó Pál nyilas képviselők törvényjavaslatot nyújtottak be a képviselőházban. Ebben azt javasolták, hogy a Volksbund által megtestesített népcsoportjogi követeléseket megadását az ország valamennyi nemzetisége számára terjesszék ki. A javaslatot a képviselőház június 11-i ülésén elvette. Az indoklás szerint: „a magyar államiságot alapjaiban támadja meg” az előterjesztett javaslat.
Topor István
Évfordulók június 3-án
2013.06.02 11:28
1621. június 3-án Németalföld országgyűlése megalapította a Nyugat-indiai Társaságot, kereskedelmi monopóliumot és gyarmatosítási jogot biztosítva a Társaságnak Észak-Amerikában, Nyugat-Afrikában és csendes-óceáni szigeteken. Ugyanezen a napon a megalakult Holland Nyugat-indiai Társaság elfogadta Új Hollandia alapító okiratát. 1624-ben megalapították Új-Amszterdamot, mely negyven évvel később a gyarmattal együtt angol fennhatóság alá került, s a város ekkor a New York nevet kapta.
1807. június 3-án született Batthyány Kázmér politikus.
Sokáig nem érdekelte Magyarország sorsa, magyarul is csak 30 éves kora körül kezdett tanulni, addig Nyugat-Európában utazgatott. 1843/44-ben azonban már a felsőház egyik ellenzéki vezére volt és tüntetően magyar ruhát viselt. Jobbágyait felszabadította, birtokain óvodákat, iskolákat alapított. A szabadságharc alatt kormánybiztosként, és a Szemere-kormányban több tárca minisztereként dolgozott. 1849. augusztusában követte Kossuthot az emigrációba, távollétében halálra ítélték. Párizsban halt meg. Hamvait születésének 180. évfordulóján hozták haza és a siklósi várban lévő családi kriptában helyezték el.
1970. június 3-án halt meg Trencsényi-Waldapfel Imre klasszika-filológus, irodalomtörténész, vallástörténész.
Barátság fűzte Radnótihoz, József Attilához, Kenyeres Imréhez. Az Új Idők Lexikona munkatársa, az ELTE rektora volt, az úttörő mozgalom egyik szervezője. Főleg a görög-latin antikvitással, vallástörténettel, a magyar humanizmussal, a XX. századi magyar-, és világirodalommal foglalkozott. Igen jelentős ismeretterjesztő tevékenységet fejtett ki. Feleségével, Petrolay Margittal több kötet mesét adott ki. Műfordítóként leginkább görög klasszikus szerzőket (Szophoklész, Aiszkhülosz, Hesziodosz) tolmácsolt. 62 évet élt.
Márk Éva
Évfordulók június 2-án
2013.06.01 14:56
1247. június 2-án adományozta a szörényi bánságot, a Kunországnak nevezett területet, és más birtokokat IV. Béla király a johannitáknak, védelmi és betelepítési kötelezettséggel. A szerződés mindkét fél számára előnyösnek látszott, a johanniták azonban alig több, mint egy évtized múlva, pontosan nem ismert ok miatt elhagyták a területet.
1793. június 2-án Robespierre vezetésével megbuktatták a kormányon lévő girondistákat, s ezzel megkezdődött a jakobinus diktatúra, mely szörnyű, tízezrek halálát követelő terrorba torkollt.
1862. június 2-án született Katona Lajos irodalomtörténész, néprajzkutató, egyetemi tanár. Budapesten és Grazban végezte az egyetemet, s bár eredetileg papnak készült, inkább tanár lett. Volt újságíró is (Pesti Napló, Hazánk, Élet) és szerkesztette az Ethnographiát, a Néprajzi Társaság - melynek egyik megalakítója volt - közlönyét. Folklorisztikai dolgozataival ő honosította meg ezt a tudományágat. Korai halála (48 évet élt) miatt félbemaradt munkásságát tanítványa, Berze Nagy János folytatta.
1953. június 2-án koronázták meg az 1952. február 6-tól uralkodó II. Erzsébet brit királynőt.
Családfájának magyar vonatkozású érdekessége is van: egyik ükanyja Rhédey Klaudia erdélyi grófnő volt.
2008. június 2-án halt meg Fejtő Ferenc történész, író, publicista.
1933-ban nősült, ami azért érdemel figyelmet, mert esküvőjén az anyósán kívül csak József Attila és Szántó Judit vett részt. Elkötelezett baloldali volt, de a kommunista eszméktől eltávolodott. 1938-ban egy cikke miatt elítélték, mert azt írta benne, hogy a magyar parasztság jobban ellenáll a náci demagógiának, mint a középosztály. Amikor megtudta, hogy internálni akarják Párizsba emigrált, ahonnan csak a háború után látogatott haza. Tapasztalva azonban az itthoni helyzetet végleg emigrációban maradt, 1955-ben francia állampolgár lett. A rendszerváltás a magyarországi elismerést is meghozta neki. Bár Párizsban érte a halál, sírja Budapesten, a Kerepesi temetőben van.
Márk Éva
Évfordulók június 1-jén
2013.05.31 16:17
1485. június 1-jén került sor Bécs ünnepélyes birtokbavételére, miután I. Mátyás magyar király elfoglalta a várost és Ausztria jelentős részét. A meghódított terület kormányzója Szapolyai István lett.
1514. június 1-jén tették le a fegyvert Székely Dózsa György Pestnél táborozó keresztesei, miután a jobbágy-szolgáltatásokat tovább nélkülözni nem hajlandó nemesi csapatok szétverték őket.
1531. június 1-jén született Zsámboki János orvosdoktor, történetíró, humanista nevén Johannes Sambucus Nagyszombatban, elpolgárosodott nemesi családban. Tizenegy éves korától tanult Bécsben, Lipcsében, Párizsban, Pádovában, beutazta szinte egész Nyugat-Európát. 1565-ben Miksa császár udvari költővé és történetíróvá nevezte ki. Tizenegy nyelven beszélő rendkívül művelt polihisztor volt. Nagy jelentőségű kiadói munkássága: a klasszikusok megjelentetése mellett felkutatta és kinyomtatta Janus Pannonius fellelhető teljes életművét, bizonyítva, hogy létezik magas színvonalú magyar költészet. Ő rendezte sajtó alá Antonio Bonfini összes fennmaradt munkáját. Korának egyik legnagyobb magánkönyvtára volt a birtokában. Bécsben halt meg 1584-ben.
1828. június 1-jén alapította a Habsburg Birodalom első kisdedóvóját Brunszvik Teréz grófnő (1775-1861) Angyalkert néven. Tevékenységét élete végéig folytatta, összesen nyolcvan óvodát indított, de iskolát nyitott cselédlányok oktatására is. A róla elnevezett díjjal óvodapedagógusok munkáját ismerik el.
1841. június 1-jén halt meg Nicolas Appert francia cukrász, a készétel-konzerválás kidolgozója, a konzervdoboz feltalálója. Pasteur csak az 1860-as években mutatta ki, hogy a romlást okozó mikroorganizmusok hő hatására elpusztulnak. Erre az időre Appert már megoldotta a hőkezelés kérdését, elnyerve a francia hadsereg ellátási problémáira kiírt pályázat díját.
1991. június 1-jén Prágában aláírták a Varsói Szerződés megszűntetéséről szóló dokumentumot.
Márk Éva
|
|
