2013. novemberi évfordulók

2014.01.06 01:37

Évfordulók november 30-án

1204. november 30-án halt meg - a hagyomány szerint - Árpád-házi Imre király, III. Béla és Chatillon Anna fia, a későbbi II. András bátyja. Sok gondja volt öccsével, aki az apjuk által ráhagyott hatalmas vagyont eltékozolva minden erejével a trónra tört. Imre felesége volt Aragóniai Konstancia, vélhetően neki köszönhetjük az Árpád-sávosnak nevezett vörös-ezüst címert.

1700. november 30-án született Bethlen Kata erdélyi magyar író. Önéletírása szerint "... édesanyámtól adattam soha eléggé meg nem siratható keserves házasságra..." a katolikus gróf Haller Lászlóhoz. A mélyen vallásos nő református vallásban nevelődött és keresett vigaszt, s könyvének olvastán az olvasónak az a benyomása támad, hogy a főrendű hölgy szeretett boldogtalan lenni. Valóban nem lehetett könnyű élete, második özvegysége után nevezte magát Árva Bethlen Katának.

1843. november 30-án született Kiss József költő. Papjuk ismertette meg vele az irodalmat és támogatta tanulmányait. Felnőtt életét vándortanítóként kezdte, majd a Képes Világ szerkesztője lett. Tagja volt a Petőfi Társaságnak és a Kisfaludy Társaságnak.

1962. november 30-án választották az ENSZ főtitkárává Sithu U Thant burmai politikust. Hivatali idejére esett a kubai rakétaválság majd a vietnami háború.

1999. november 30-án került a Világ Kultúrális és Természeti Örökségének listájára a Hortobágyi Nemzeti Park.

Márk Éva


Évfordulók november 29-én


1780. november 29-én halt meg Mária Terézia magyar és cseh királynő, osztrák főhercegnő, I. (Lotharingiai) Ferenc német-római császár felesége. Életéről részletesen olvashatnak honlapunkon: http://korok.webnode.hu/products/maria-terezia1/

1907. november 29-én született Jankovich Ferenc költő, író, műfordító, zenekritikus egy falusi kőműves fiaként. Ellenezte a háborút, következetes antifasiszta volt. Prózai művei közül a 16. - 17. sz. törökellenes harcairól szól a Dunántúli végeken c. regénytrilógia. Szintén trilógia a Világverő Mátyás király. A kétszeres Baumgarten díjas,József Attila - és Kossuth-díjas szerző 1971-ben halt meg.

1931. november 29-én született Marczis Demeter operaénekes, Tito Schipa tanítványa, nyugdíjazásáig a Pécsi Nemzeti Színház vezető basszistája, a világ több operaházának vendégénekese.

1947. november 29-én hozott döntést az ENSZ közgyűlése Palesztina kettéosztásáról arab és zsidó országra. Ekkor a területen 1,2 millió arab és 650 ezer zsidó élt, akik között súlyos zavargások kezdődtek, különösen mert európai zsidók tömeges bevándorlására lehetett számítani, ami meg is történt.

Márk Éva


Évfordulók november 28-án


1805. november 28-án a zágrábi horvát tartománygyűlés feliratban sérelmezte az uralkodónál az 1805:4 törvénycikket. Ez pedig kimondja, hogy ezentúl az országgyűlési és a kancelláriai feliratok magyar és latin nyelven szerkesztendők. A Helytartótanács a magyarul író törvényhatóságoknak magyarul válaszol, a törvényhatóságok bíróságai pedig magyarul is hozhatnak ítéletet. Feliratukban a horvátok kérték az uralkodót, hogy Horvátországban tartsa fenn a latin nyelv használatát.



1708. november 28-án a Rákóczi fejedelem által Sárospatakra összehívott országgyűlés megkezdte munkáját. A december 18-ig tartó országgyűlés főbb határozatai a következők voltak: azok a jobbágy állapotú katonák, akik harcban végig kitartanak, maguk és kiskorú gyermekeik a földesurak hatósága alól örökre felszabadulnak. Letelepítésükről a hajdúvárosok mintájára történik gondoskodás. A katonáskodók, illetve özvegyeik mentesek az állami adófizetés alól.



1924. november 28-án a Ruhr-vidéket elhagyták az utolsó francia és belga csapatok. Ennek előzménye volt, hogy 1923. január 11-én a Jóvátételi Bizottság határozata alapján a területet francia és belga csapatok szállták meg azért, mert Németország elmulasztotta a jóvátételt fizetni.

Topor István


Évfordulók november 27-én


1308. november 27-én a pesti domonkos kolostornál tartott gyűlés királlyá választotta I. Károlyt (Károly Róbertet). A választáson jelen volt a pápai legátus, Gentilis bíboros, a szlavón bán, Kőszegi Henrik, a három nádor közül Aba Amadé és Borsa Kopasz, míg Csák Máté, a harmadik nádor csak képviseltette magát, miként Kán László erdélyi vajda is.


1619. november 27-én Bethlen Gábor erdélyi fejedelem csapatai elfoglalták Bécs elővárosát, Ebersdorfot. Ezzel megkezdődött Bécs körülzárása. Három nappal később azonban a fejedelem Homonnai támadása miatt támadt itthoni nehézségekre hivatkozva a magyar hadakkal elvonult Bécs alól. Bethlen Gáborról Márk Éva tanulmányát ajánljuk olvasásra. http://korok.webnode.hu/products/bethlen-gabor/


1677. november 27-én Apafi Mihály erdélyi fejedelem engedélyével az erdélyi önkéntes hadsereg gróf Thököly Imre parancsnoksága alatt Derecskénél csatlakozott a Wesselényi Pál vezette bujdosók seregéhez.

1705. november 27-én II. Rákóczi Ferenc kiáltványt intézett a horvátokhoz, hogy fogjanak fegyvert mellette. A kiáltvány azonban visszhangtalan maradt. Csapatait megindította Horvátországba a "haza ellenségei" ellen. A hadjárat célja az volt, hogy az Adrián keresztül közvetlen érintkezésbe kerüljön a franciákkal. Ez nem valósult meg. Rákócziról itt olvashatnak részletesebben: http://korok.webnode.hu/products/ii-rakoczi-ferenc1/


Topor István

Évfordulók november 26-án


1526. november 26-án V. (Habsburg) Károly német-római császár és spanyol király levélben biztosította a magyar rendeket, hogy testvére, I. Ferdinánd országát megvédi a török ellen. Tette mindezt azért, mert az augusztus 29-ei mohácsi csatában elesett II. Lajos trónja a Habsburg–Jagelló házassági szerződés alapján Károly öccsére, I. Ferdinánd cseh királyra szálltak. Károly levelének hatására december 17-én a pozsonyi országgyűlés I. Ferdinándot meg is választotta Magyarország királyává.

1883. november 26-án született Szekszárdon Babits Mihály költő, író, műfordító a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja.

Tanulmányait Pesten és Pécsett végezte, 1901-ben beiratkozott a pesti egyetem bölcsészkarára. Négyesy professzor stílusgyakorlat óráin ismerkedett meg Juhász Gyulával és Kosztolányival. Latin-magyar szakon diplomával a zsebében tanítani kezdett. Előbb Baján, majd Szegeden. 1908-ban az erdélyi Fogarasra került. Az itt eltöltött három esztendő lelki mélypont életében. Visszavonultan él, beleveti magát a munkába. Ekkor született meg többek között a magyar irodalom első világszínvonalú költőjéről, Balassi Bálintról készült életrajza. Ennek kézirata 1998-ban bukkant fel a Debreceni Irodalmi Múzeum kézirattárában. A kézirat megtalálásának körülményeiről, illetve elemzéséről honlapunkon is olvashatnak: http://korok.webnode.hu/products/balassi-balint/.

Első művei 1908-ban a Holnap című antológiában jelentek meg, majd a Nyugat 1908-as évfolyamába is bekerülnek versei. 1909-ben jelent meg első kötete a Levelek Iris koszorújából. Ezt követte 1911-ben a Herceg, hátha megjön a tél is című kötete. 1911-től az újpesti Könyves Kálmán Gimnáziumba helyezték át. 1912-ben kezdte a Dante Isteni színjátékának fordítását. Játszottam a kezével című verséért hazafiatlansággal vádolták, fegyelmi indult ellene, elvesztette tanári állását, nyugdíjaztatta magát. 1916-ban jelent meg harmadik verseskötete, a Recitativ. A Nyugat főmunkatársa lett, majd 1919-ben egyetemi tanári állást kapott, de az ellenforradalom után megfosztották ettől az állásától is. 1921 folyamán összeházasodott Tanner Ilonával. 1933-ban írta utolsó regényét, a hátborzongató antiutópiát, Elza pilóta, vagy a tökéletes társadalom címmel. 1927-ben meghalt Baumgarten Ferenc, aki végrendeletében alapítványt hozott létre a rossz sorsú költők számára. A kuratórium elnöke Babits lett. 1929-től átvette a Nyugat főszerkesztői posztját. A lírai rovat vezetését végezte, míg Móricz a prózai rovatot szerkesztette. 1933-ban Móricz kilépett a szerkesztésből, így azt haláláig Babits vitte. 1938-ban gégemetszést hajtottak végre rajta, miután nem tud beszélni, beszélgető füzetén keresztül érintkezik a külvilággal. Az erkölcsi felháborodás, a humánum féltése fordította szembe a fasizmussal. 1938-ban írta a Jónás könyvét, majd 1939-ben a Jónás imáját. 1941. augusztus 4-én halt meg.


1938. november 26-án a miniszterelnök Imrédy Béla engedélyezte a magyarországi németek számára a Volksbund megalakítását. A szervezet teljes nevén Volksbund der Deutschen in Ungarn, vagyis Magyarországi Németek Népi Szövetsége egy korábbi népművelési egylet utódaként alakult. Vezetője Basch Ferenc volt, de mellette fontos szerepet játszott a megalakulásában a debreceni Tisza István Tudományegyetem német professzora, Huss Richárd is. A Volksbund a Harmadik Birodalom érdekeinek képviselője volt Magyarországon, és jelentős szerepet játszott a Waffen-SS magyarországi toborzásaiban is.

Topor István


Évfordulók november 25-én


1802. november 25-én gróf Széchényi Ferenc a nemzetnek ajándékozta könyvtárát és gyűjteményeit. Letéve ezzel alapját az Országos Széchenyi Könyvtárnak és a Nemzeti Múzeumnak. Az előzményekhez tartozik, hogy „Széchényi 1802 márciusában felterjesztést írt I. Ferenchez a Nemzeti Könyvtár alapításáról. Ebben leírja, hogy „ifjúságomtól kezdve fáradhatatlan gonddal, nagy áldozattal szerveztem meg magamnak azt a gyűjteményt, amely részint vagy közvetlenül, részint közvetve Magyarországra és a társországokra vonatkozik”. Leírta, hogy milyen tárgyakból állt gyűjteménye: nyomtatott könyvekből, kéziratokból, érmekből és régi pénzekből, rézmetszetekből, címerekből, földabroszokból, és egy 5000 darabos térképgyűjteményből. Kérte Ferencet, hogy engedélyezze, hogy „ezen gyűjteményt Magyarországnak adományozhassam”. A témához kapcsolódva ajánlom Sásdi Tamásnak A nagy könyvtáralapítások kora Magyarországon című tanulmányát: http://korok.webnode.hu/products/a-nagy-konyvtaralapitasok-kora-magyarorszagon1/

1841. november 25-én a Helytartótanács hatásköri túllépésre hivatkozva, megtiltotta Pest vármegyének a november 22-én életbe léptetett határozatát. Három nappal korábban a vármegye annak ellenére, hogy Széchenyi István és Dessewffy Aurél közös fellépése ellenére elfogadta Nyáry Pál június 10-én benyújtott javaslatát a büntetőeljárás módosításáról. A javaslat szerint a nem nemesek szóbeli ügyvédi védelemben részesülnek és a bírósági tárgyalás nyilvános.

1918. november 25-én Újvidéken a Szláv Nemzeti Gyűlés kimondta a dél-magyarországi megyék csatlakozását Szerbiához.

1927. november 25-én a felsőház elfogadta az 1927. évi XXXI. törvénycikket március 15-ének nemzeti ünneppé nyilvánításáról, valamint az 1927. évi XXXII. törvénycikket Kossuth Lajos örök érdemeinek és emlékének törvénybe iktatásáról.

1938. november 25-én a Nemzeti Egység Pártjából kivált képviselők két csoportra szakadtak. Mikecz Ödön és Bornemisza Géza 14 társukkal külön fajvédő parlamenti csoportot alakítottak, amely Gömbös Gyula 1926. évi programját tekintette irányadónak. Sztranyavszky Sándor és 40 képviselőtársa pedig ugyancsak önálló csoportként a „keresztény népi-nemzeti gondolat és a magyar alkotmány” jegyében óhajtott működni.

1953. november 25-én a magyar „Aranycsapat” a londoni Wembley stadionban 6:3 arányban legyőzte a hazai pályán akkor már 90 éve veretlen angol válogatottat. A magyar csapat hihetetlen győzelméhez Hidegkuti Nándor 3, Puskás Ferenc 2, Bozsik József pedig 1 góllal járult hozzá. A sporttörténeti győzelem emlékére a Magyar Labdarúgó Szövetség 1993-ban november 25-ét A magyar labdarúgás napjává nyilvánította.

Topor István


Évfordulók november 24-én


1494. november 24-én halt meg Kinizsi Pál, Mátyás király legendás hadvezére, aki élete során egyetlen csatát sem veszített. Mátyás halála után megtagadta királyának tett hűségesküjét, Corvin János ellen fordult. Pozitívumként említhető róla, hogy ő szabadította meg az országot a fizetetlen, szervezetlen Fekete sereg dúlásától, majd élete végéig a törökök ellen harcolt. Szendrő ostrománál halt meg.



1530. november 24-én égett le a lőcsei papírmalom. Ez az első adat, hogy Magyarországon is zajlott papírgyártás. Nincs tudomásunk róla, pontosan mikor indult be ez az iparág, azt viszont tudjuk, hogy I. Károly korában már jelentős mennyiségű papírt importáltunk Itáliából. Bár elődeink sokáig ragaszkodtak a tartós pergamenhez, ez azonban ára miatt hamarosan kiszorult a piacról. Kossuth kezdeményezésére kezdték a papírgyárak felváltani a malmokat.

1864. november 24-én született Henri Toulouse-Lautrec francia festőművész. A családban szokásos rokonházasságoknak tudható be csontbetegsége, aminek kiderültével apja többé nem törődött vele, ellentétben édesanyjával, akihez kölcsönös, mély szeretet kötötte. Párizsban tanult képzőművészetet. Szinte minden szabadidejét a Montmartre zenés mulatóiban, nyilvánosházakban, cirkuszokban töltötte, innen szerezte be modelljeit. A modern plakátművészet egyik megteremtője volt. 36 évet élt.



1966. november 24-én halt meg Steinberger Sarolta az első nő, aki Magyarországon szerzett orvosi diplomát ( 18 évvel Hugonnay Vilma svájci diplomája után). Jómódú családban született 1875-ben, Kolozsvárott érettségizett a Református Kollégiumban. 1900-ban végzett Budapesten az orvosi szakon. Külföldi tanulmányok után az OTI-nál (Országos Társadalombiztosítási Intézet) helyezkedett el, ott dolgozott 1944-es nyugdíjazásáig.

Márk Éva


Évfordulók november 23-án

912. november 23-án született I. (Nagy) Ottó német-római császár. Hatalmának csúcsán más európai uralkodók közt Géza fejedelem is hódoló küldöttséget menesztett hozzá. Életéről, a hatalomért és többek között elődeinkkel folytatott harcairól honlapunkon olvashatnak szerkesztőtársunk, Topor István tollából: http://korok.webnode.hu/products/i-nagy-otto/

1221. november 23-án született X. (Bölcs) Alfonz, Kasztilia és Leon királya, a középkori tudományos élet kiemelkedő alakja. Maga köré gyűjtötte a kor leghíresebb zsidó, muzulmán és keresztény tudósait, támogatta a jogászokat, befejeztette velük az apja által megkezdett törvénygyűjteményt. Költő volt, s mivel a latin helyett anyanyelvét használta, megteremtette a spanyol irodalmi nyelvet. Az uvarában beszélt nyelvből alakult ki a modern kasztíliai spanyol. Bőkezűen támogatta a csillagászatot, átmentette az európai kultúrába az arab csillagászat eredményeit, bevezette az arab számok használatát.

Versei közül a Rózsák rózsája címűt Pál Dániel Levente fordításában megtalálhatják honlapunk "Idézetek, versek" c. menüjében.

1457. november 23-án halt meg V. (Utószülött) László magyar és cseh király, Habsburg Albert és Luxemburgi Erzsébet fia. Mivel a magyar rendek a lengyel Ulászlót akarták királlyá választani, az anyakirályné az udvarhölgyével ellopatott Szent Koronával és csecsemőjével III. Frigyeshez menekült.

1453-ban a császár csak a magyar, osztrák, cseh és morva rendek 16 000 katonával nyomatékosított követelésére engedte el "vendégét", aki születése óta koronás király volt. Nagybátyja, Cillei Ulrik konfliktusa a Hunyadiakkal közismert. Mindössze 17 évet élt.

1557. november 23-án fejezte be az irodalomtörténetben Érdy- kódexnek nevezett munkáját a Karthauzi Névtelenként ismert szerzetes. A pontos dátumot műve utolsó sorában ő maga jegyezte be. Az Érdy-kódex - nevét első ismertetőjéről, Érdy (Luczenbacher) Jánosról kapta - legjelentősebb nyelvemlékeink egyike, tudatosan megszerkesztett prédikáció- és legendagyűjtemény. A magyar szentek legendái előszőr olvashatóak magyarul. Miként Madas Edit írja, a mű két kéz munkája, a Névtelennek egy rendtársa segíthetett a másolásban. A nagyértékű kódex 1814-ben került a Nemzeti Múzeum tulajdonába.

Márk Éva


Évfordulók november 22-én


602. november 22-én kezdte meg véres terrorral járó uralkodását Phókasz (latinosan Phocas) trónbitorló bizánci császár, miután a perzsa háborúban kitűnt kiváló katonai és állami vezetőt, II. Tiberius társcsászárát Maurikioszt (latinul Mauriciust), a tízéves, sikertelen balkáni hadjárat miatt elégedetlenkedő katonák élére állva egész családjával - annak nőtagjaival együtt - kiírtotta. Nyolc éven át tartott pusztító hatalma, addigra a birodalom minden népe ellene fordult. Szövetségese csak a pápai állam, Nagy Szent Gergely és III. Bonifác volt, akiket elismert a részegyház fejének. A politikai szövetség ma is álló emléke a Forum Romanum utolsó emlékműve, amely Phocas dicsőségét hirdeti.

A korszakról bővebben olvashatnak szerkesztőtársunk Tóth Tibor: A szlávok megjelenése a Balkánon c. sorozatának I. részében. korok.webnode.hu/products/a1-a-szlavok-letelepedese-a-balkan-felszigeten/

1869. november 22-én született André Gide francia író gazdag, nagypolgári családban. Egész életére nyomasztóan hatottak szigorúan vallásos anyja nevelési elvei, aki következetesen óvta őt a nőktől és a szextől. 1895-ben vette feleségül élete szerelmét, unokahúgát, Madeleine-t, akitől egy lánya született. Jelentős vagyona lehetővé tette számára az alkotói függetlenséget amivel élt is. Közben megismerte a homoszexualitást amit nem titkolt, ezért az ifjúság megrontójának kiáltották ki.

Férfi szeretőjével Kongóba utazva szembesült a gyarmatosítás borzalmaival. Kongói utazás c. könyve akkora közfelháborodást keltett, hogy a gyarmatügyi miniszter azonnali intézkedésekre kényszerült.

Lenyűgözte a kommunizmus eszméje, de amikor Szovjetunióbeli utazása során megismerte a valóságot elfordult az ideától. Az I. világháború után vált az új nemzedék vezéregyéniségévé a húsz évvel korábban írt "Földi táplálékok" c. regényével. 1947-ben kapott irodalmi Nobel-díjat. 81 évet élt.

1895. november 22-én írta alá Ferenc József a XVIII. törvénycikket, melynek 1.§ kimondja: Mindenki szabadon vallhat és követhet bármely hitet és vallást, és az ország törvényeinek, valamint a közerkölcsiség kívánalmainak korlátai között külsőképen is kifejezheti és gyakorolhatja. Senkit nem szabad törvényekbe vagy közerkölcsiségbe nem ütköző vallási szertartás gyakorlásában akadályozni, avagy hitével nem egyező vallási cselekmény teljesítésére kényszeríteni.

Márk Éva


Évfordulók november 21-én


1718. november 21-én született Hatvani István. Rimaszombaton született 1718-ban, elszegényedett köznemesi családból. Szülővárosában, majd Debrecenben tanult, végül a svájci Bázel egyetemén szerzett rövid idő alatt teológiai és orvosi doktorátust (1747-1748). A debreceni kollégium meghívta professzorául, előzőleg azonban a kor szokása szerint nagyobb tanulmányutat tett, különösen Leiden egyetemén tanult sokat a modern természettudományból. 1748-ban foglalta el a debreceni professzorságot, filozófiát, matematikát és fizikát adott elő, ez utóbbi keretében 1750-tõl kezdve rendszeresen kémiát is oktatott magas színvonalon, előadási kísérletei szerezték számára az ördöngösség hírét. Sokoldalú tudományos és pedagógusi munkássága nevét a korabeli művelődésügy legnagyobbjai közé emelte.

1806. november 21-én Napóleon berlini dekrétumával kontinentális zárlatot rendelte el Európa körül. Az angol kereskedelemnek az európai kontinensről való kizárása válasz volt az angol részről Franciaország egész északi tengerpartjára kimondott blokádra. Napóleon dekrétuma eltiltotta az angol hajóknak vagy az angol kikötőkből jövő semleges hajóknak a kikötését Franciaország és a szövetséges államok, így Hollandia, Spanyolország, Nápoly, Etruria kikötőiben; ugyanakkor szabad zsákmánnyá nyilvánított minden, a kontinensre érkező megtalált, lefoglalt angol eredetű árut. A blokádhoz csatlakozott Poroszország, Dánia, Svédország. Oroszország is kimondta a zárlatot, de csak tessék-lássék módon, és éppen ez volt egyik fő oka az 1812-es hadjáratnak. Hasznos eredménye volt a kontinentális zárlatnak új iparágaknak, főleg a gyarmati nádcukor pótlására a répacukoriparnak kialakulása és fellendülése Franciaországban és a kontinens többi országaiban, így hazánkban is. Ez gyorsította fel a paprika országos, sőt európai elterjedését, és a répacukorgyártást, amelynek kezdete 1808-ra tehető, amikor Ercsiben egy kis mezőgazdasági cukorkészítő üzemben megpróbálkoztak a cukorfőzéssel.

1916. november 21-én hunyt el I. Ferenc József az Osztrák-Magyar Monarchia uralkodója, Ausztria császára és Magyarország apostoli királya. Ferenc József halála, idős korából fakadóan, nem jelentett váratlan hírt. 1916. november 20-án heveny rosszullétre panaszkodott; légcsőhurut-gyulladásából tüdőgyulladás lett, de az öregemberként is makacs uralkodó orvosai kérlelése ellenére sem volt hajlandó felhagyni a megszokott, rutinszerűvé vált munkával. Halálának napján, november 21-én hajnalban 38.1 fokos láza ellenére már fél négykor az íróasztal mögött görnyedt. Ebéd után már 39.5 fokos láza volt, de dolgozott tovább, rendületlenül. Este hétkor ágyba dugták a már méltatlankodni is alig képes, nagybeteg császárt. Álmában halt meg, este kilenc után öt perccel, 86 éves korában.

1995. november 21-én írta alá a délszláv háborúnak véget vető boszniai békemegállapodást az amerikai Dayton város közelében Alija Izetbegovic bosnyák, Franjo Tudjman horvát és Slobodan Milosevic szerb államfő. November 1-jén kezdődtek a döntő tárgyalások Richard Holbrooke amerikai külügyi államtitkár-helyettes közvetítésével. Először Franjo Tudjman horvát és Alija Izetbegovic boszniai elnök jutott megegyezésre a bosnyák-horvát államszövetség konszolidálásáról (november 9.), majd a horvát államfő és Slobodan Milosevic szerb elnök a baranyai-kelet-szlavóniai kérdésről (november 12.). Háromhetes kemény alkudozás nyomán öltött végső formát a 11 cikkből és 11 mellékletből álló megállapodás, amely a boszniai-hercegovinai rendezés katonai vonatkozásait, a választások rendjét, a menekültek helyzetét, az alkotmány, a döntőbíráskodás, a belső etnikai határok kérdéseit tisztázta. A daytoni folyamatra a koronát a december 14-i párizsi ünnepélyes aláírás tette fel. Növelte jelentőségét, hogy a boszniai békeszerződést olyan tekintélyes államférfiak is aláírták, mint Bill Clinton, Jacques Chirac, Helmut Kohl, John Major, Viktor Csernomirgyin és Felipe Gonzalez.

Topor István

Évfordulók november 20-án

November 20-a A gyermekek jogának világnapja. Az ENSZ közgyűlése 1954-ben ajánlotta először ezt a napot ünnepnek. 1959-ben ezen a napon fogadták el „A gyermeki jogok nyilatkozatát”, majd 1989-ben „A gyermekek jogainak konvencióját”. A konvenciót Magyarország 1990. március 19-én írta alá. Naponta csaknem 30 ezer öt éven aluli gyermek hal meg szerte a világon olyan okok miatt, amelyek megelőzhetőek lennének; 640 millió gyermeknek nincs fedél a feje fölött; mintegy 130-140 millió gyermek nem jár iskolába. A gyermekek jogairól Európa-szerte megemlékeznek, Magyarországon 1997-ben ünnepelték először a gyermekek jogainak egyetemes napját. Az Országgyűlés 1997-ben fogadta el a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényt, amelybe mindazok a gyermeki jogok bekerültek, amelyeket az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye rögzít. A gyermekkereskedelemről, gyermekprostitúcióról és gyermekpornográfiáról szóló kiegészítő Jegyzőkönyv megtiltja ezeket a cselekményeket és arra szólítja fel az államokat, hogy szigorúan üldözzék és büntessék a kizsákmányolásnak ezt a formáját.

1848. november 20-án avatták fel a Pestet és Budát összekötő első állandó hidat, a Széchenyi lánchidat. A híd építésének terve Széchenyi fejéből pattant ki, az anyagi feltételeket báró Sina György finanszírozta. A terveket az angol építész Tierney Clark készítette, a kivitelezést pedig a skót építész Adam Clark irányította. A hídfők oroszlánjait egy lőcsei szobrászművész, Marschalkó János készítette.


1919. november 20-án hajnalban Héjjas Iván terrorista különítményesei a rendőrség tudtával a kecskeméti fogházból elraboltak 36 kommunista tevékenységgel gyanúsított személyt. A Tanácsköztársaság helyi vezetőit a Héjjas-banda tagjai ugyanúgy az orgoványi erdőben kínozták meg és végezték ki, mint korábbi áldozataik mindegyikét.

1923. november 20-án a budapesti bazilikában Habsburg Ottó születésnapján királypárti demonstrációt tartottak. Az „Ottó-mise” a magyarországi legitimizmus demonstrációja volt. A misét követően este 1000 személyes vacsorát rendeztek. 1923 – 1943 között minden évben megismételték a misét, sőt még 1945-ben is megtartották.

1940. november 20-án Bécsben gróf Csáky István magyar, Ribbentrop német, Ciano olasz külügyminiszter, valamint Japán berlini nagykövete, Kuruszu jegyzőkönyvben rögzítették, hogy Magyarország csatlakozik a Japán, Németország és Olaszország között Berlinben, 1940. évi szeptember 27. napján aláírt a háromhatalmi egyezményhez.

Topor István


Évfordulók november 19-én


1493. november 19-én Kolumbusz Kristóf második útja során ezen a napon jutott el egy nagy szigethez, amelyet a helyi lakosok Borique-szigetnek neveztek. Kolumbusz a San Juan Batista, azaz a Keresztelő Szent János nevet adta neki. Ez a sziget ma Puerto Rico.

1608. november 19-én Pozsonyban az országgyűlés királlyá választotta, majd a Szent Koronával királlyá koronázta Mátyás főherceget, aki II. Mátyás néven vonult be a magyar történelembe. Érdekesség, hogy ekkor jelent meg először a koronázási drapérián nemzeti színünk, a piros-fehér-zöld. Más források és ábrázolások szerint viszont először a Báthori Zsigmond valamint Mihály vajda és Giorgio Basta generális seregei közt lezajlott goroszlói csatában (1601. augusztus 3.) már megjelentek olyan zászlók, melyeken a címerünkben is szereplő piros-fehér-zöld színek szerepeltek.

1857. november 19-én hunyt el Debrecenben Balásházy János, az agrártudományok egyik első hazai művelője. Sátoraljaújhelyen született 1797. március 6-án, nemesi családban, de ennek előnyeit nemigen élvezhette, mivel 10 évesen teljes árvaságra jutott és gyámja rosszul sáfárkodott örökségével. A sárospataki református kollégium után jogot, majd a keszthelyi Georgikonban gazdászatot tanult. Élete során hol birtokos gazdaként, hol jószágigazgatóként próbált boldogulni, inkább kevesebb, mint több anyagi sikerrel. Népes családjának eltartása, felesége korai halála és súlyos betegségei is akadályozták az érvényesülésben. Mégis, ennyi hátrányt leküzdve, jelentős alkotásokat hagyott hátra. Maradandót alkotott a politika és az agrártudományok területén is.

2007. november 19-én 90 éves korában elhunyt Szabó Magda Kossuth- (valamint még számos magyar és nemzetközi) díjas írónő, műfordító. Meghatározó élménye szülővárosa. Önéletrajzi ihletésű műveiben, így az Ókút, az Abigél, a Régimódi történet és a Für Elise című regényeiben saját és szülei gyermekkorát valamint a 20. század elejének Debrecenét mutatja be. Számos regényében foglalkozik női sorsokkal és kapcsolataikkal, például a Danaida vagy a Pilátus.

Topor István


Évfordulók november 18-án


1664. november 18-án, a kursaneci erdőben tragikus vadászbaleset áldozata lett gróf Zrínyi Miklós költő és hadvezér. Zrínyit egy vadkan sebezte halálra. Zrínyi Miklós korának kiemelkedő személyisége volt, akit hadvezéri képességei, elméleti munkái alapján a magyar hadtudomány megalapítójának tartunk. Zrínyi Magyarország önerőből való felszabadulásának lelkes híve volt. Hadtudományi tevékenysége mellett szépirodalomi ténykedése is kiemeli kortársai közül. Barokk eposza, a Szigeti veszedelem irodalmunk egyik csúcsteljesítménye. Váratlan halála legendák születését ösztönözte. A még napjainkban is felbukkanó kérdésre, hogy vadkan vagy orgyilkos áldozata lett-e Zrínyi, a történettudomány megadta a választ. A téma iránt érdeklődők figyelmébe ajánlom Bene Sándornak és Borián Gellértnek hazai és külföldi dokumentumok, oklevelek, emlékiratok tükrében megrajzolt, minden eddiginél árnyaltabb és hitelesebb Zrínyi-portréját, amelynek címe: Zrínyi és a vadkan



Zrínyi halálának korabeli ábrázolása.

1849. november 18-án császári pátenssel létrehozzák a Szerb Vajdaságot és a Temesi Bánságot. A szabadságharc leveretése után I. Ferenc József a magyar törvénykezés hatálya alól több területet is kivont: Szerém vármegye vukovári, iloki és rumai járásaiból, Bács-Bodrog, Torontál részeiből lett a Szerb Vajdaság, míg Temes és a későbbi Krassó-Szörény megyékből a Temesi bánság.

1916. november 18-án a Brit Expedíciós Erők (BEF) főparancsnoka Sir Douglas Haig tábornok leállította a Somme folyónál négy és fél hónappal korábban megindított antant-offenzívát. A hadművelet célja a nyugati front áttörése volt. A négy és fél hónapos küzdelem hibás vezetői döntések sorozatának következtében hatalmas véráldozattal és kudarccal zárult. Csak az angolok vesztesége meghaladta a 400.000 főt. Nem véletlen tehát, hogy a brit közvélemény Haiget később „somme-i mészárosnak” nevezte el.

Topor István

Évfordulók november 17-én

1231. november 17-én halt meg Árpád-házi Szent Erzsébet, II. Endre király és Meráni Gertrud leánya. 1207-ben született, s csak négy éves volt amikor Thüringiába vitték, hogy ott nevelődjön az őrgróf fiának jegyeseként. A házasságukat követő hatodik évben megözvegyült, attól fogva mély szegénységben élt, mert rokonai kisemmizték, önmagát és három gyermekét megmaradt ékszereiből és fonásból tartotta fenn. Már életében szentként tisztelték, mert mindenét szétosztotta a nála is szegényebbek között, árvaházat és kórházat alapított. 1235-ben IX. Gergely pápa avatta szentté.

1370. november 17-én a Nagy Kázmér lengyel és Nagy Lajos magyar király közt 1339-ben megkötött szerződés értelmében lengyel királlyá koronázták I. (Anjou) Lajost, s ezzel létrejött a lengyel-magyar perszonálunió.

1558. november 17-én követte a trónon nővérét (Katolikus v. Véres) Máriát I. Erzsébet, VIII. Henrik és Boleyn Anna leánya. Elszegényedett, vallásilag megosztott országot vett át a fiatal nő, aki 45 évi uralkodása alatt felvirágoztatta és nagyhatalommá tette Angliát.

1773. november 17-én született Csokonai Vitéz Mihály.

A debreceni kollégium diákja volt. Rengeteget tanult. Kiváló memóriájának köszönhetően értett és beszélt latinul, görögül, németül, franciául és olaszul. 1795-ben kicsapták a főiskolai tagozatról, diáktársait eltiltották a vele való érintkezéstől. A felvilágosodás korának legjelentősebb magyar költőjének nélkülözésekkel teli élete korán ért véget. Tüdőbajban halt meg harmincegy évesen. Kéziratai többségét a debreceni református kollégium könyvtárában, az MTA-n , és a Nemzeti Múzeumban őrzik.

Márk Éva


Évfordulók november 16-án


1316. november 16-án koronázták királlyá I. (Utószülött) Jánost, X. (Civakodó) Lajos és Magyarországi Klemencia fiát. Apja bő öt hónappal fia születése előtt halt meg. Anyja, Martell Károly és Habsburg Klemencia lánya, I. (Anjou) Károly magyar király nővére, I. Rudolf német-római császár unokája volt. A csecsemő-király mindössze öt napot élt. A körülötte keringő legendákat felhasználva Maurice Druon hét kötetes sorozatának, "Az elátkozott királyok"-nak negyedik részében, "Az ősi törvény" címűben veszi sorra a kort.

1673. november 16-án halt meg háborodott elmével Frangepán Katalin, a Wesselényi öszzeesküvésben kivégzett Zrínyi Péter felesége és Frangepán Ferenc nővére, Zrínyi Ilona anyja, II. Rákóczi Ferenc nagyanyja, Grazba hurcolása után, az ottani domonkos zárdában, testi-lelki szenvedések után. "Ha valaki arra adná magát, hogy a XVI. sz. családi életét mint szellemi és erkölcsi életünk alapjait megírja, s ha nemzeti szempontból szépet és lélekemelő akarna írni: akkor a Zrínyi lányok múltját takaró fátyolt kell csak föllebbentenie. Ez a tragikus sorsú család nemcsak hősöket, mártírokat adott a hazának, de nagyasszonyokat is, akik egy egész nemzedék áldását vitték magukkal a sírba." (Takáts Sándor)

A Zrínyiek leányai és asszonyai címmel bővebben olvashatnak honlapunkon:

1841. november 16-án született Kossuth Ferenc, Kossuth Lajos fia. Még nem volt kilenc éves amikor apja után engedték. Párizsban és Londonban tanult, vasútépítő mérnök lett. Szakterületén, valamint hídépítésben és alagútfúrásban Európa-szerte nagy hírnévnek örvendett. Apja halála után települt haza. Politikai szerepet vállalt, képviselővé választották, majd előbb a Függetlenségi és 48-as pártot, aztán a Negyvennyolcas Függetlenségi (Kossuth) Pártot vezette. Kiadta édesapja írásainak egy részét.

Márk Éva

Évfordulók november 15-én


1280. november 15-én halt meg Nagy Szent Albert (Albertus Magnus) domonkos szerzetes, a tudósok védőszentje.

A skolasztika legnevesebb tudósa volt, gyűjtötte ez antik, a zsidó és az arab kultúra emlékeit. A teológia elsőbbségét elismerve az ész erejét hirdette, kiállt a természettudományos gondolkodás mellett. Tanaítványa volt többek közt Aquinói Szent Tamás és Assisi Szent Ferenc, tanított a kor legnagyobb egyetemein. Több mint nyolcszáz kézírásos művéből negyvenet mostanában is kiadtak. 1931-ben avatták szentté.

1670. november 15-én halt meg Comenius (Jan Amos Komensky), az első modernnek tekinthető pedagógus.

Apai ősei Szeges névre hallgattak, Komenskyre a Morvaországban meghonosodott nagyapja változtatta. Minden más őse cseh, ill. morva származású; mindez azért fontos, mert némelyek őt magát is magyarnak tartják és Szeges Jánosnak nevezik.

A társadalmi problémák megoldását neveléssel, oktatással akarta megoldani. Tanított Lengyelországban, Angliában, Svédországban, s mindenütt szerepet vállalt az oktatásügy reformjában. 1650-ben érkezett Magyarországra, hogy Lorántffy Zsuzsanna meghívására Sárospatakon oktasson a református kollégiumban. Itt írta két híres művét "Az iskola mint játékszín" és "A látható világ képekben" címmel. Az utóbbit több nyelvre lefordították , és még 1842-ben is kiadták. Utolsó éveiben Amszterdamban élt, ahol tudományos munkásságához minden anyagi eszközt biztosítottak.

Márk Éva


Évfordulók november 14-én


1234. november 14-én a pápa, IX. Gergely levélben szólította fel Béla királyfit, a későbbi IV. Bélát, hogy a Kunországban lakó görög rítusú románokat kényszerítse a milkói kun püspökség fennhatósága alá. A fiatal trónörökös, IV. Béla valamint Róbert esztergomi érsek támogatásával a domonkosok a kunok krisztianizálását tűzték ki fő feladatul. Róbert volt az, aki 1227-ben az egyik kun fejedelmet megkeresztelte, és a pápa felhatalmazásával a Domonkos-rendiek magyarországi vezetőjét, a kunokat már öt esztendeje sikerrel térítő Teodorik barátot a kunok püspökévé szentelte, létrehozva számára a milkói püspökséget. A püspökség nevét Milkó városáról kapta, amely a Kárpátok és a Szeret folyó közti területen volt, de pontos helyét nem tudjuk. A szerzetesrendek magyarországi tevékenységéről az alábbi tanulmányokban találnak bőséges anyagot a téma iránt érdeklődők: http://korok.webnode.hu/products/szerzetesek-es-szerzetesrendek-magyarorszagon-4-ii-1/



1305. november 14-én a bíborosok Lyonban V. Kelemen pápát a fényes pompa közepette hivatalosan is az egyház fejévé tették. A francia származású pápa maradéktalanul élvezte a francia király, IV. Szép Fülöp támogatását. Az ő pápasága idején lett az egyház fejének székhelye a franciaországi Avignon. 1309-ben az egész pápai kúriával idetelepült, mely ekkor a pápai hűbéres nápolyi Anjouknak a területe volt. Ezzel kezdetét vette a pápák „avignoni fogsága”. A pápaság ezzel a francia politika befolyása alá került. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy Kelemen kilenc francia bíborosnak – köztük négy unokatestvérének – a kinevezésével segítette megszilárdítani Szép Fülöp hatalmát. Szánalmas szerepet töltött be a Templomos lovagrend feloszlatásában és elítélésében, hogy a rend vagyonára a király rátehesse a kezét. Egyedüli sikere I. Károly (Károly Róbert) magyarországi királyságának elismertetése volt.



1940. november 14-én éjszaka a német Luftwaffe Heinkel (He-111-es) bombázói földig rombolták Coventry városát az egyik legfontosabb angol ipari központot. a Holdfényszonáta-haditervnek keresztelt akcióban több mint 500 Franciaországból felszálló bombázó vett részt. A bombázás 11 órán át tartott. Ez idő alatt pedig elpusztult a város ipari létesítményeinek háromnegyede, leégett több mint 4000 lakóépület, megsemmisült a történelmi belváros és a Szent Mihályról elnevezett katedrális is. Az akció több mint 500 halálos áldozatot követelt, a sérültek száma pedig megközelítette a 900-at. Mind máig beszédtéma, hogy a britek tudtak-e a légi offenzíváról. Egyesek úgy vélik, hogy Winston Churchill miniszterelnök tudott a tervről, hiszen a nácik Enigma nevezetű rejtjelező készülékének kódját néhány nappal korábban sikerült feltörni, de Churchill úgy rendelkezett, hogy ne hozzák nyilvánosságra ennek tényét. Eddig azonban egyetlen dokumentum sem került elő, amely ezt az elméletet alátámasztaná.

Topor István


Évfordulók november 13-án


1460. november 13-án Sagresban 66 évesen elhunyt Tengerész Henrik, a nagy földrajzi felfedezések egyik legfontosabb alakja I. János portugál király harmadik fia volt. Dom Henrique (Henrik herceg), ahogyan eredetileg nevezték nem első szülött fiú volt a családban, így nem is remélhette a trónra jutást, ezért olyan területet keresett, ahol kibontakoztathatta képességeit. Apja nagy gondot fordított a gyermek és ifjú képzésére. Ennek köszönhetően kiemelkedő földrajzi, csillagászati, kartográfiai, matematikai ismeretekkel bírt. Az ifjú visszavonult a Portugália legdélebbre fekvő tartományába, Algarvéba található Sagresba, ahol megépíttette sasfészkét: a Vila do Infantét (az infáns városa). Ez a székhely hamarosan fölfedező utak kiindulópontjává vált. Portugália szerte elismert hajóssá és katonaemberré akkor vált, amikor 1415 augusztusában elfoglalta az araboktól a stratégiai fontosságú afrikai Ceuta erődjét. Ettől kezdve a Gibraltári-szoros ellenőrzése a portugálok kezébe került. Egyedül ebben az expedícióban vett részt személyesen, a későbbi felfedező utakat csak szervezte.

Életéről itt olvashatnak bővebben: http://korok.webnode.hu/products/tengeresz-henrik/

1635. november 13-án hittudományi és bölcsészeti karral ünnepélyes keretek között megnyitotta kapuit a nagyszombati egyetem (ez lett a budapesti tudományegyetem őse). Az alapításról 1635 májusában Pázmány Péter esztergomi érsek rendelkezett. Az új intézmény irányítását a jezsuita rendre bízta. Az egyetem mellett nyomda és könyvtár is működött, valamint egy Füvészkert is, amelyet Winterl Jakab botanika és vegytan professzor alapított. Az egyetemet 1777-ben költöztették Budára.

1938. november 13-án kihirdették az 1938. évi XXXIV. törvénycikkelyt a Magyarországhoz visszacsatolt felvidéki területekről. A német és olasz döntőbíráskodással november 2-án a bécsi Belvedere-kastélyban meghozott döntés értelmében Szlovákia csaknem kizárólag magyarok lakta déli részén 11927 négyzetkilométernyi területet kapott vissza, ahol a lakosság 86,5 százaléka volt magyar és csak 9,8 százaléka szlovák. A visszaítélt területekre 1938. november 5-10. között vonult be a magyar honvédség, Horthy kormányzó Komáromba és Kassára látogatott el. Az utólagos kiigazításokkal a terület 12 012 négyzetkilométerre nőtt.

November 13-a magyar nyelv napja. Az ünnepet 2008 decemberében az Anyanyelvápolók Szövetsége javasolta, és időpontjául április 23-át jelölte meg, mivel 2008-ban ezen a napon nyílt meg a Magyar Nyelv Múzeuma. A döntés átgondolatlanságára utal, hogy a magyar nyelv ünnepét egy olyan intézmény megszületéséhez kötötték, amelynek még nem volt alkalma jelentőségét bizonyítani. A törvénybe iktatás előtt azonban a parlament megváltoztatta ezt az időpontot, helyette november 13-a került a törvénybe. Az indoklás szerint azért, mert az 1844-es országgyűlés ezen a napon tette a latin helyett hivatalos nyelvvé a magyart. Persze, ha jobban belegondolunk, ez sem tökéletes dátum, hiszen a soknemzetiségű és soknyelvű országban az ott élőknek alig fele beszélte a magyar nyelvet. A döntéssel a magyar nyelv kiváltságos helyzetbe került, ez pedig nem kedvezett a nemzetiségeinkkel kialakult egyébként is feszült viszonynak. A magyar nyelv napjának „…tökéletes időpontja aligha lenne, de a jelenleginél jobbat is biztosan lehetne találni. Ön mikorra tenné a magyar nyelv napját?” (http://www.nyest.hu/hirek/a-magyar-nyelv-napja).

Topor István

Évfordulók november 12-én

1790. november 12-én az előző napon megnyílt pozsonyi országgyűlésen nádorrá választották Sándor Lipót főherceget, II. Lipót negyedik gyermekét.

1836. november 12-én Toldy Ferenc javaslatára Kisfaludy Károly emlékművének felállításából maradt összeget irodalomelméleti és szépirodalmi pályamunkák jutalmazására fogja fordítani. Ezzel párhuzamosan felveszi a Kisfaludy Társaság nevet.

A Társaság minden évben Kisfaludy Károly születésnapján tartotta közgyűlését; ilyenkor kiosztották a jutalmakat és a koszorúzott pályaműveket olvasták fel. Igazgatóvá Fáy Andrást választották. A társaság hihetetlen feladatot vállalt a magyar irodalom fejlesztésében. Pályázataikkal mind ezt a célt kívánták elérni. Nekik köszönhető Arany János költészetének felfedezése, de ösztönöztek a népköltészeti anyag gyűjtését, ennek eredményeként látott napvilágot a Magyar Népköltési Gyűjtemény 14 kötete.

1918. november 12-én az Amerikai Egyesült Államokban alakult Magyar – Ruszin Néptanács határozatot hozott Kárpátaljának Csehszlovákiához való csatolásáról.

1956. november 12-én az ENSZ XI. közgyűlésén New Yorkban a „magyar kérdést” 62 szavazattal 9 ellenében és 8 tartózkodással felvette napirendjére. Az 1957. március 9-ig ülésező közgyűlés határozatot hozott 5 tagú vizsgálóbizottság kiküldésére, amelynek feladata az ENSZ tagállamainak tájékoztatása; követelték a szovjet csapatok kivonását, az ENSZ ellenőreinek beengedését az országba és szabad választások az ENSZ felügyelete alatt.

Topor István


Évfordulók november 11-én

1606. november 11-én a Komárom vármegyében található Zsitvatorokban Bocskai, I. Rudolf és I. Ahmed megbízottai aláírták a húsz évre szóló békeszerződést. Ez rögzítette, hogy várakat vívni, rabokat ejteni tilos; a jelenlegi rabokat kiadják; Rudolf császár egyszeri ajándékként 200 ezer forintot küld a szultánnak; a Nógrádban töröktől visszafoglalt várak falvai nem hódolnak a töröknek a továbbiakban. Esztergom és környéke a török kezén marad; Kanizsa környékéről a budai pasa Batthyány Ferenccel egyetértésben fog dönteni. A török adót a hódoltsági falvak bírái szedjék össze, a török katonák ne járjanak ki a falvakba. A törökök esetleges követeléseit a magyar földesurak közvetítésével érvényesítsék. Azok a nemesek, akik királyi részre nem adóznak, török adót se fizessenek, vagyonukban és személyükben szabadok legyenek.

A tizenöt éves háborúról honlapunkon az alábbi tanulmány foglalkozik: http://korok.webnode.hu/products/topor-istvan-a-tizenot-eves-haboru-1591-1606-tortenete-a-bocskai-szabadsagharc-kezdeteig/, http://korok.webnode.hu/products/topor-istvan-a-bocskai-felkeles-es-a-tizenot-eves-haboru-vege1/.

1791. november 11-én látta meg a napvilágot Kecskeméten Katona József. A magyar drámairodalom egyik legnagyobb alakja a köztudatban csak, mint a Bánk bán szerzője ismert. Pedig számos külföldi arabot fordított magyarra, illetve ő maga is írt színpadra szánt műveket, például karácsonyi darabot (Luca széke, 1812), csalódott szerelmesként vígjátékot (A rózsa, vagy a tapasztalatlan légy a pókok között, 1814), melynek bemutatóját éppen a címzett, Déryné akadályozta meg az utolsó pillanatban, önmagára ismerve a címszereplőben. Katona 1820-ban írt röpiratot: Mi az oka annak, hogy Magyarországban a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni? címmel. Ebben az okokat keresve megállapította, hogy ennek okai: az állandó kőszínház hiánya, a nemzeti dicsekvés, a könyvformában való megjelenés nehézségei, a cenzúra működése, a recenzió, az elvi bírálat hiánya. Költőként is elismert volt, ezt igazolja, hogy lírai művei az Auróra folyóiratban jelentek meg. Helytörténészi tevékenységét A kecskeméti pusztákról írott tanulmánya mutatja. Fent maradt hagyatékában a kecskeméti színház terve is. A város mészárszékét szerette volna átalakíttatni, tervét azonban elutasították. Fiatalon, mindössze 41 évesen, szívinfarktusban halt meg

1811. november 11-én született Perczel Mór honvéd tábornok. Hatévesen lett neki és fivéreinek nevelője Vörösmarty Mihály, aki rendkívüli nagy hatást gyakorolt rájuk. Mór a katonai pályafutását 1827-ben kezdte. 1830-ban a katonák körében mozgalmat indított a lengyelekhez való átszökés érdekében (ekkor robbant ki a lengyelek orosz ellenes felkelése, amelyben feltűnt a fiatal Józef Bem, a későbbi Bem apó). A szervezkedés kitudódott, Perczel Mórt letartóztatták és halálra ítélték. Pest és Tolna megye együttes fellépésének köszönhetően azonban kiszabadult. A radikális eszméket valló fiatalember Kossuthtal is szoros barátságba került. A Batthyány-kormány rendőrfőnökké nevezte ki, ám erről hamarosan lemondott. 1848 szeptemberében belépett a magyar honvédségbe, és mint ezredes kezdte meg a szolgálatot. Az általa szervezett Zrínyi szabadcsapat fontos szerepet játszott az ozorai és pákozdi győzelmekben (ekkortól datálható a közte és Görgey között életük végéig húzódó konfliktus). 1848. december 30-án Mórnál vereséget szenvedett a császári csapatoktól. 1849 tavaszán hadtestével ő szabadította fel Bácskát és a Bánát egy részét. A szabadságharc leverését követően Törökországba menekült, innen 1851-ben távozott, és Angliában telepedett meg. Távollétében halálra ítélték és jelképesen fel is akasztották. Az emigrációban összekülönbözött Kossuthtal. Miután 1867-ben hazatért Angliából Deákhoz csatlakozott. 1870-ben azonban végleg felhagyott a politikával, visszavonult bonyhádi birtokára, és itt is halt meg.

1918. november 11-én a compiegne-i erdőben, egy vasúti kocsiban Matthias Erzberger, a német fegyverszüneti bizottság vezetője és Ferdinand Foch marsall aláírta a győztes szövetségesek fegyverszüneti feltételeit. A feltételek ultimátumszerűek voltak, azaz tárgyalások nélkül kellett aláírni őket. A követeléseknek az volt a célja, hogy Németország számára lehetetlenné tegyék a háború folytatását, és nagy mennyiségű hadianyag kiszolgáltatására kötelezték őket. A német delegáció vezetője a kapott utasításnak megfelelően azt elfogadta. Ezzel véget ért az első világháború. Hogy milyen szerepe volt ennek a vasúti kocsinak az I. és a II. világháborúban, arról itt olvashat a téma iránt érdeklődő: http://korok.webnode.hu/news/tudod-e%2c-milyen-szerepet-jatszott-a-compi%c3%a8gne-i-vagon-az-i-es-a-ii-vilaghaboruban-/

Ugyanezen a napon lemondott császári trónjáról I. Károly osztrák császár. Két nappal később, 13-án pedig IV. Károly magyar királyként a magyar trónról is.

Topor István

Évfordulók november 10-én


461. november 10-én temették I. (Nagy) Leó pápát, aki a trónon töltött huszonegy év alatt megszilárdította Róma hatalmát. Ő volt az, aki gazdag ajándékokkal és szép, okos szavakkal visszafordította Róma alól a rettegett hun királyt, Attilát, és ugyanő érte el, hogy az Itáliát dúló Geiserich, vandál király megkímélte Rómát a fosztogatástól.

1444. november 10-én szenvedett súlyos vereséget Várnánál Murád szultántól a magyar király és Hunyadi János vezette keresztény sereg. A csatában elesett a fiatal I. Ulászló (III. Ulászló néven lengyel király) is.


1526. november 10-én választották királlyá I. (Szapolyai) János erdélyi vajdát, majd nem sokkal később főurak egy csoportja I.(Habsburg) Ferdinándot.

A belharcok megkönnyítették a törökök dolgát, hamarosan három részre szakadt az ország, s ezzel Magyarország mint középhatalom, lekerült Európa térképéről.

1895. november 10-én született Öveges József, a magyar természettudományos ismeretterjesztés úttörője. Egyéni előadói stílusa rendkívül népszerűvé tette, sikerült olyanokkal is megszerettetni a fizikát, akiktől ez a tudományág távol állt.

Márk Éva


Évfordulók november 9-én


1456. november 9-én Nándorfehérvár várában Hunyadi László megölette családja legnagyobb ellenfelét Cillei Ulrikot. A fiatal király, V. László - Luxemburgi Zsigmond és Cillei Borbála unokája - az addig Hunyadi kézen lévő királyi birtokokat nagybátyjának, Cillei Ulriknak adományozta, ezzel mintegy kisemmizve a Hunyadi családot. Szilágyi Mihály tanácsára a várba összehívott tanácskozásra Hunyadi László csak a királyt és Cilleit engedte be, a nagyszámú kíséret nélkül, amikor is a kirobbant vita hevében sor került a merényletre. A folytatódó hatalmi harcok (klán-háborúk) két nagymultú család, a hunyadiak és a Cilleiek kihalásához vezettek.



1738. november 9-én halt meg Rákóczi József a Nagy Fejedelem idősebbik fia, akit öccsével együtt a bécsi udvar elszakított szüleitől, hogy császárhű nevelést kapjanak. A meglehetősen léha életet élő fiatalembert a törökök is fel akarták használni egy Habsburg-ellenes háborúban, eredmény nélkül. Az Erdély elleni hadjárat során kitört pestisjárvány vitte el 38 éves korában.

1929. november 9-én született Kertész Imre, aki a következő indoklással kapta az egyetlen magyar irodalmi Nobel-díjat: "Egy írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbárönkényével szemben".

1989. november 9-én az NDK megnyitotta nyugati határait, közkeletű szófordulattal leomlott a berlini fal.

Márk Éva


Évfordulók november 8-án


1226. november 8-án foglalta el trónját IX. (Szent) Lajos francia király, VIII. (Oroszlán) Lajos és Kasztíliai Blanka fia, az eszményi lovagkirály. Gyóntatója volt Robert de Sorbon. a híres párizsi egyetem megalapítója, beszélgetett Aquinoi (Szent) Tamással, aki többször meglátogatta. Súlyos betegsége idején fogadalmat tett, hogy amint teheti keresztes hadjáratra indul. Erre 1248-ban került sor, távolléte iejére a kormányzást édesanyjára bízta. A hadjárat sikertelensége miatt 1254-ben haza indult. Vallotta, hogy kudarcát az otthoni bűnök okozták,ezért kemény reformintézkedéseket hozott. Szigorúan büntette a prostitúciót, a káromkodást, a szerencsejátékot, uzsorát, a bíráknak megtiltottaaz ajándékok és kölcsönök elfogadását.

Új keresztes hadjáratra készülődve előbb Európában akart rendet tenni: békét kötött ellenfeleivel. A VIII. keresztes háború elején halt meg vérhasban.

1414. november 8-án koronázták német királlyá és királynévá Luxemburgi Zsigmondot és feleségét Aachenben. Cillei Borbála apai nagyanyja I. Tvrtko bosnyák király nővére volt. A bosnyák királyi családon keresztül a szerb Nemanja dinasztiával is rokonságban állt a Cillei család, leányágon az Árpád-háziakkal is, mivel Nemanja Erzsébet szerb hercegnő V. István magyar király unokája volt. Borbála rossz hírének alapja családjának a Habsburgokkal és a Hunyadiakkal való konfliktusa lehetett.

1460. november 8-án esett török fogságba egy szerbiai csata során Szilágyi Mihály, I. Mátyás magyar király anyai nagybátyja, akinek nagy szerepe volt unokaöccse trónra juttatásában. A török szultán lefejeztette.

1993. november 8-án a délszláv háború során horvát tüzérek lerombolták a XVI. sz.-ban épült mostari Öreg-hidat. Csontváry csodaszép festményének címe: Római híd Mostarban.

Márk Éva


Évfordulók november 7-én


1701. november 7-én szökött meg bécsújhelyi börtönéből II. Rákóczi Ferenc, felesége Sarolta Amália hessen-rheinfelsi hercegnő és Giettfried Lehmann kapitány, a Rákóczit őrző dragonyosok parancsnokának segítségével. A szökés előkészítésében közvetve részt vett I. Lipót jezsuita gyóntatója és több udvari személy is, akik a herceg esetleges kivégzését követő európai diplomáciai bonyodalmaktól tartottak. Lehmann kapitányt megkínzatása után a császári törvényszék halálra ítélte és december 24-én kivégezték.

1810. november 7-én született Gyulán Erkel Ferenc. Nincs magyar,aki ne ismerné. Pozsonyban, majd Kolozsvárott tanult, zongoraművészként aratott komoly sikereket. A Nemzeti Színház karnagya, később az Operaház főzeneigazgatója volt. Nemzeti himnuszunk, és nemzeti operánk zeneszerzője.

1895. november 7-én indult Új- Guineába Bíró Lajos zoológus, etnográfus. 1856-ban született iparos családban. Teológiát tanult, szenvedélye volt a rovargyűjtés. Keresetét gyűjtőutakra költötte, részletesen feldolgozta az Északkeleti-Kárpátok, a Magas-Tátra és több más tájegység, valamint barlangok faunáját. A Magyar Birodalom Állatvilága c. gyűjteményes munkája a millenium alkalmával jelent meg. Az Új-Guineában elhunyt Fenichel Sámuel emlékünnepén határozta el, hogy folytatja a fiatalon meghalt tudós munkáját. Eladta rovargyűjteményét, s a kapott pénzből elutazott. Hat éven át tanulmányozta az akkor német kézen lévő partvidék bennszülötteinek szokásait, a sziget flóráját és faunáját. Hatalmas anyagot gyűjtött össze a Nemzeti Múzeum részére. 1902-ben tért haza, tiszteletére nagy tömeg gyűlt össze. Későbbi útjain járt Máltán, Krétán, Tuniszban és Erdélyben, kutatott a Balkánon.

Márk Éva


Évfordulók november 6-án

1725. november 6-án halt meg Rodostóban Bercsényi Miklós, a szabadságharc főgenerálisa. Huszonegy évesen vágsellyei kapitányként részt vett Buda ostromában (1686), ezután szegedi főkapitány lett, majd Ung vármegye főispánja. A Habsburg uralom miatti növekvő elégedetlenség idején kerültek közel egymáshoz II. Rákóczi Ferenccel, akitől fontos diplomáciai megbízatásokat kapott. Gyakran keveredett katonapolitikai és diplomáciai vitákba a fejedelemmel, de mindvégig kitartott az esküje mellett, és a bukás után is mellette maradt a száműzetésben. Hamvai 1906 óta a kassai dómban nyugszanak.

1730. november 6-án a tizennyolc éves Frigyes trónörökösnek apja parancsára végig kellett néznie barátja kivégzését. A később rendkívül tehetséges katonává érett fiú sokat szenvedett nehéz természetű, kegyetlen apjától. I. Frigyes Vilmos tettleg is bántalmazta fiát, nemegyszer idegenek jelenlétében. A későbbi II. Frigyes - Mária Terézia legveszélyesebb ellenfele - a felvilágosult abszolutizmus kiemelkedő képviselője volt, kiváló stratéga, győztes csatáit gyakran túlerővel szemben vívta. Ez a 159 cm-re nőtt ember alapozta meg a porosz (és nagynémet) hatalmat. Kedvelt alakja volt a náci propagandafilmeknek, de őt tartotta példaképnek a kommunista Kelet-Németorszg (NDK) is.

1893. november 6-án halt meg Pjotr Iljics Csajkovszkij egy kolerajárvány során. A zseniális zeneszerző az orosz népzene hagyományait egyesítette a nyugat-európai zenével.

1944. november 6-án indították az első "halálmeneteket" nyugat felé; ők voltak az ún. "kölcsönzsidók". Az akció során több tízezer mindkét nembeli zsidó polgárt indítottak Hegyeshalom irányába. 1944-45 telén nagyjából 75 ezer honfitársunk robotolt a németeknek.

Márk Éva


Évfordulók november 5-én

1734. november 5-én a Zemplén vármegyei Bodrogkeresztúrra református egyházi zsinatot hívtak össze. Az október 20-i királyi rendelet lehetővé tette, hogy a református és evangélikus egyháznak egyaránt négy-négy szuperintendensség felállítását engedélyezte. A református zsinatnak volt a feladata, hogy a rendelet értelmében kialakítsa a református egyház szervezeti beosztását. A négy magyarországi egyházkerületet 50 esperességre és 1258 egyházközségre osztotta.

1870. november 5-én 22 évesen hunyt el Petőfi Zoltán költő, műfordító és vándorszínész Petőfi Sándor és Szendrey Júlia egyetlen gyermeke.

Pedig születésekor apai nagyapja, Petrovics István fiának küldött levelében ezt írta: „Zoltánnak kardot kell szerezni, mert különös esztendőben született, hogy minden kis gyermek oldalán kardot kell látnunk. Eddig különös vágyásom volt a harcra, de most már tiz annyi van, hogy kedves unokám ne jusson a pogányok kezébe. Csak az isten egészséget adjon, nem maradok itthonn.”. Az alma azonban messze esett fájától. Apjával ellentétben rossz tanuló volt, gyakran váltogatta iskoláit. Utoljára a szegedi piaristáknál tanult, ám azok eltanácsolták az iskolából. Ekkor állt vándorszínésznek. Előbb Debrecen, majd Nagyvárad következett. Hajlama és rendezetlen magánélete is közrejátszott abban, hogy fiatalon tüdőbajba esett. Két évvel anyja halála után, ő is távozott az élők sorából.

1918. november 5-én a szerb csapatok megkezdték Magyarország déli területeinek a megszállását. Mišić vajda, szerb vezérkari főnök hadparancsa értelmében az 1. és 2. szerb hadsereg megkezdte a Szerémség, Szlavónia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina és Dalmácia megszállását. Ezzel egy időben a Bánátot keleten a Temesvár-Versec-Fehértemplom, északon a Maros vonaláig, valamint a Bajától és Szabadkától délre eső területek szerb megszállása vette kezdetét.

Topor István


Évfordulók november 4-én

1083. november 4-én VII. Gergely pápa szentté avatta I. Istvánt, fiát Imre herceget és a vértanúságot szenvedett Gellért püspököt.
1694. november 4-én kezdett el könnyezni a máriapócsi görög katolikus templomban az ikonosztázon elhelyezett Istenszülő-ikon.
Egyháztörténeti feljegyzések szerint a jelenségre Eöry Mihály helybeli földműves figyelt föl. A híveket csodálattal töltötte el az esemény. Két hétig tartott az ikon szünet nélkül könnyezett, ezt követően pedig kisebb megszakításokkal december 8-ig tartott. A könnyezés utolsó napján addig soha nem tapasztalt hideg lett. A kehelyben a bor és a víz megfagyott, de az Istenszülő könnyei továbbra is hullottak.

Érdekesek a kegykép születésének körülményei is. 1676-ban a község bírája, Csigri László rendelte fogadalomból és hálából, amiért imái meghallgatásra találtak, és a Szűzanya segítségével kiszabadulhatott a török rabságból. A képet a helybéli lelkész öccse, Papp István készítette 6 magyar forintért. Mivel azonban ezt a bíró nem tudta kifizetni, egy módos helyi gazda, Hurta Lőrinc fizette ki a kért összeget, és ajándékozta a templomnak. Valószínűleg ő íratta a kép alján olvasható orosz nyelvű szöveget, amely magyarra fordítva a következőt jelenti: „Én, Isten szolgája állíttattam fel e képet vétkeim bocsánatára”.

1804. november 4-én I. Ferenc uralkodó kiadta a második „Ratio Educationis”-t, a birodalom tanügyi szabályozásáról. Ez, a Mária Terézia által kiadott 1777-es első szabályozáshoz képest nagyobb hangsúly helyezett a hagyományos műveltségre, ezért csökkentette a reáltárgyak oktatására fordítható időt.

1956. november 4-én hajnali negyed ötkor megindul a „Forgószél” hadművelet, a szovjet csapatok általános támadása a magyar forradalom letörésére.

A mintegy 60 ezer fős szovjet haderő a „Mennydörgés–444” („Grom–444”) jelszóra kezdte meg hadműveleteit. A Különleges Hadtest, és a 8. gépesített hadsereg, valamint a 38. összfegyvernemi hadsereg, indult támadásba. Budapestet Grebennyik gárdavezérőrnagy öt hadosztállyal támadta. Nagy Imre nem adott parancsot az ellenállásra. Ugyanakkor bejelentésével („csapataink harcban állnak”) erősítette ezt a hitet, van értelme az ellenállásnak. Ennek ellentmond azonban, hogy a Tökölön foglyul ejtett Kovács István vezérőrnagy írásbeli utasítására a HM tábornokai nem szállhattak szembe a szovjetekkel.

Topor István


Évfordulók november 3-án

1443. november 3-án a balkáni hosszúhadjárat során Hunyadi János a Morava folyó völgyében győzelmet aratott a többszörös túlerőben lévő ruméliai beglerbég, Kászim pasa seregei fölött. Az ütközetben 2000 török esett el, 4000 pedig foglyul esett, akik közül 13 magasrangú tiszt volt. A magyarok vesztesége mindössze 500 főre rúgott. A hadjárat hat győztes csatája ellenére sem sikerült a török kiszorítása a Balkánról.

1527. november 3-án Székesfehérvárott Podmaniczky István nyitrai püspök magyar királlyá koronázta I. Ferdinánd Habsburg uralkodót. Az érvényességgel kapcsolatban gondok merültek fel, hiszen nem az esztergomi érsek helyezte Ferdinánd fejére a koronát. A nehézség azonban hamarosan megoldódott, mert Várday Pál esztergomi érsek is az ő pártjára állt, így tőle is megkapta méltósága megerősítését. Cserébe érsekségét 1549-ben bekövetkezett haláláig viselhette.

1825. november 3-án a pozsonyi országgyűlésen felsőbüki Nagy Pál lelkesítő beszédének hatására gróf Széchenyi István az alábbi bejelentést tette:

„…Ha egy intézet álland fel a magyar nyelv kifejlesztésére, mely polgártársaim nevelését is elősegíti, ugy felajánlom egy évi egész jövedelmemet, mely 60.000 forintból áll, s az a felállítandó magyar tudós társaság alapjához csatoltassék.”

Széchenyi felajánlásához csatlakozott Vay Ábrahám 8000, Andrássy György gróf 10.000, és Károlyi György gróf 40.000 forinttal.

Még aznap este naplójába a következő szűkszavú, de elkeseredettségre utaló bejegyzést tette: „A kerületi ülésen beszéltem; minden honfitársamat ellenségemmé tettem.”

November 8-án a négy első alapító írásban is benyújtotta ajánlatát a nádorhoz és az alsó- és felsőtáblához,.

Az új intézmény indulásakor Széchenyi a hangsúlyt a magyar nyelv művelésére helyezte. Ezt a célt rögzítették az 1827. évi XI. törvénycikkelyben „A honi nyelv kimívelésére felállítandó Tudós Társaságról vagy is Magyar Akadémiáról” is.

A Magyar Tudós Társaságnak ma használt elnevezése a Magyar Tudományos Akadémia, 1858-tól lépett életbe.

1997 óta ez a nap a Magyar tudomány napja.

1918. november 3-án Padovában az Osztrák-Magyar Monarchia nevében Weber tábornok fegyverszüneti megállapodást írt alá Adamo Diaz tábornokkal az olasz hadsereg vezérkari főnökével, az antant képviselőjével. A másnap életbe lépett fegyverszünet elrendelte az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregének visszavonását az 1914-es határokra. Ezzel az 1914. július 28-i hadüzenettel indult háború a monarchia számára lezárult.

1936. november 3-án hunyt el Budapesten Kosztolányi Dezső író, költő, műfordító, kritikus és újságíró, a Nyugat első nemzedékének kiemelkedő képviselője, a magyar nyelv elkötelezett híve.

Az irodalom szinte minden műfajában remekek sorát alkotta. Novelláit, de számos regényét a pszichológiai folyamatok ábrázolása, a megfigyelői és nyelvi pontosság jellemzi. Önmagát esztétikai emberként, „homo aestheticus”-ként jellemezte. Meggyőződése volt, hogy az embernél nincs nagyobb érték. Ez azonban nem valamilyen kiváló tulajdonsága, hanem önmagában, emberi mivolta miatt.

Topor István


Évfordulók november 2-án


1297. november 2-án III. Endre magyar király (az Aranyágacska) feleségének, Ágnes királynénak ajándékozta a Csák Mátétól visszafoglalt Pozsony vármegyét. A Habsburg házból származó hercegnő második felesége volt utolsó Árpád-házi királyunknak, gyermekük nem született. Férje halálakor - akit 63 évvel élt túl - még csak 20 éves volt. Szinte egész életét egy svájci kolostorban töltötte, közelében, a tössi kolostorban élt mostahalánya, III. Endre és Piast Fennena leánya, nőágon az Árpád-ház utolsó sarja.

1902. november 2-án született Illyés Gyula a Tolna megyei Rácegresen. A I. világháború végén kapcsolatba került a baloldali mozgalmakkal. Várható letartóztatása elől 1921-ben Párizsig menekült, ahonnan 1926-ban térhetett haza. Írt Kassák Dokumentum c. lapjába, a Nyugatba, majd annak megszűnte után a Magyar Csillagba. Négyszer kapott Baumgarten - díjat, melyet alapítója végrendelete szerint olyan magyar írók kaphattak, akik " minden vallási, faji és társadalmi előítéletektől mentesek és csakis eszményi célokat szolgálnak és így személyes előnyök kedvéért megalkuvást nem ismervén anyagiakban szükséget szenvednek". 1945 tavaszától részt vett a Nemzeti Parasztpárt munkájában, országgyűlési képviselői mandátumáról ' 48-ban lemondott. A Rákosi-korszakban igyekezett visszavonultan élni, a Kádár-rendszer első éveiben szintén. ' 56 októberében óriási hatása volt "Egy mondat a zsarnokságról" c. versének.

1755. november 2-án született Marie Antoinette (Habsburg-Lotharingiai Mária Antónia) francia királyné, XVI. Lajos felesége, Mária Terézia tizenötödik gyermeke. Kedves és szép kislány volt, imádta a pompát, bár anyja igyekezett szigorúan fogni. Tizennégy évesen lett a francia trónörökös felesége, de a házasságot csak hét évvel később hálták el. A politikával nem törődött sem ő, sem a férje, nem vettek tudomást a nép fokozodó nyomoráról. Fényűző életmódja egyre ellenszenvesebbé tette, a forradalom kitörésekor már nemcsak népszerűtlen volt, hanem Franciaország leggyűlöltebb asszonya, akit "osztrák szajha" - ként emlegettek. Szökési kísérletük meghiúsult, elfogták és börtönbe zárták őket. Az uralkodói jogaitól megfosztott "Capet Lajost" 1793. jan. 21-én, "özvegy Capetnét" október 16-án fejezték le.

Márk Éva

Évfordulók november 1-jén

1496. november 1-jén halt meg Filippo Buonaccorsi olasz költő, történetíró, latin nevén Callimachus. II. Pál pápa több humanistával együtt őt is bebörtönöztette összeesküvés vádjával, de neki sikerült megszöknie. Száműzetése során Lengyelországba vetődött, ahol "megélhetési humanista" lett (Kristóf Ilona), de élt Mátyás udvarában is. Verseket írt a királyhoz és Beatrix királynéhoz. Magyar vonatkozású művei I. Ulászlóról és Mátyásról szólnak. Historia Attilae (Attila története) c. munkája Európa-szerte népszerű volt.

1818. november 1-jén született Szacsvay Imre, "az elfeledett vértanú" miként Fleisz János történész, egyetemi tanár nevezi. Jogot végzett, Nagyváradon ügyvédkedett 1848-ig, amikor országgyűlési képviselővé választották. Mindvégig kitartott a szabadságharc ügye mellette, Debrecenben Kossuth egyik legbizalmasabb híve lett, a radikális csoport vezetője. Képviselőházi jegyzőként aláírta a függetlenségi nyilatkozatot, ez adott jogalapot a császári hatalomnak, hogy kötél általi halálra ítélje. Margó Ede szobrászművész róla készült alkotása Nagyváradon áll, felirata: "Csak egy tollvonás volt a bűne". 31 évet élhetett.

1845. november 1-jén született Teleki Sámuel Afrika-kutató. A göttingeni és berlini egyetemeken tanult, többek közt ásványtant, geológiát, földrajzot. 1886-89 között hosszú utat tett meg Afrika akkor még ismeretlen vidékein, felfedezte a Rudolf- és a Stefánia-tavakat, és egy vulkánt, ami azóta is a nevét viseli. Rengeteg fényképet készített abban a korban, amikor az még egyáltalán nem volt hétköznapi tevékenység. Járt Indiában, Jáván és Szumátrán is. Afrikai kutatóútjának eseményeit útitársa Ludwig vonHöhnel írta meg.

1848. november 1-jén Kossuth Görgeyt nevezte ki a honvédség főparancsnokává, miután elfogadta a vereséget szenvedett Móga János lemondását. A schwechati csatavesztésről az október 30-i évfordulók közt emlékeztünk meg.

Márk Éva