2013. januári évfordulók

Évfordulók január 31-én

1837. január 31-én született Tolnai Lajos író, születési nevén Hagymássy Lajos. Apja Györköny falu jegyzője, indulatos, kötekedő ember volt, aki sok ellenséget szerzett magának, ennek következtében a család nyomorba jutott. Tolnai (nevét megyéjétől vette) karakterében apja hasonmása volt. Sikerült bejutnia a nagyhírű nagykőrösi gimnáziumba, ahol Arany Jánostól tanulhatott, aki fel is figyelt rá. Szegény nemes fiúként papnak tanult, elvégezte a református teológiát. Tizenhat éven át volt lelkész Marosvásárhelyen, ezalatt rengeteg ellenséget szerzett, majd Budapestre költözött, ahol szintén sok ellenséget gyűjtött nehéz természetével. Termékeny író volt, előfordult, hogy a lapok egyszerre három regényét közölték, de írt cikkeket, tárcákat több újságnak, és sorra jelentek meg versei. Szerb Antal íróink legoroszosabbjának és epigonnak minősítette. Hatvanöt évet élt.

1891. január 31-én fogadta el a képviselőház a vasárnapi munkaszünetről szóló törvényt. Harminc évvel korábban még tizenhat órás munkaidő volt az iparban vasárnapi szabadnap nélkül, ezt később 12 órára csökkentették. A szerveződő munkásmozgalmak 10 órás munkanapot és szabad vasárnapot követeltek, melyeket aztán a gyakori sztrájkokkal sikerült kikényszeríteni.

1917. január 31-én halt meg Zrumeczky Dezső építész. A magyar népi építészet, főleg az erdélyi fatornyos építészet felhasználásával dolgozott. Kós Károllyal közösen tervezték a budapesti állatkert pavilonjait, az ő tervei alapján készült a Gundel-étterem, Herceg Ferenc és más hírességek villája, és több bérház.

1929. január 31-én száműzték Lev Trockijt a Szovjetunióból. Előtte egy évvel korábban Alma-Atába internálták, de mert "nem javult meg", el kellett hagynia hazáját. Trockij 1879-ben született egy patriarchális életvitelű, gazdag, de csaknem írástudatlan zsidó fiaként; zsidóságával és osztályidegen mivoltával élete végéig nem bírt megbékélni. Angliában ismerkedett meg Leninnel. Az 1905-ös forradalomban való részvételéért száműzték, onnan való sikeres szökése után Bécsben megalapította a Pravdát. 1917-ben tért haza, akkor csatlakozott a bolsevikokhoz. Előbb külügyi-, majd hadügyi népbiztos lett, a Vörös Hadsereg egyik megteremtője volt. Lenin halála után Sztálin benne látta legfőbb vetélytársát, 1926-ban kizáratta a pártból. Száműzetésében előbb Törökországban, Franciaországban, Norvégiában, majd meggyilkolásáig Mexikóban élt.

Márk Éva

Évfordulók január 30-án

1741. január 30-án született Batthyány Ignác erdélyi római katolikus püspök. Az elsők között állt ki Erdély Magyarországgal való uniójáért. Ő alapította Gyulafehérvárott a Batthyny-könyvtárat, melynek legszebb dísze a IX. századból származó Codex Evangeliarium. Engedélyezte a könyvtár szabad használatát, általa elrendelt szabályok szerint: köpenybe burkolva senki sem léphetett be, könyvet csak a kijelölt helyen olvashattak, de a jegyzetelést ne tiltotta. Könyvet elvitelre csak a püspökök, kanonokok és teológiai tanárok kaphattak. Mária Terézia 1780-ban nevezte ki püspökké a vakbuzgó katolikus papot. "Megvallom, rettegve vállaltam fel ezen tehert" - írta ekkor. 57 évet élt.

1943. január 30-án halt kínhalált Petschauer Attila kétszeres olimpiai bajnok kardvívó. Bár a Los Angeles-i olimpia után megkapta a Signum Laudis kitüntetést, ami törvény szerint mentességet biztosított volna számára, mégis behívták munkaszolgálatra (egy táborba került többek közt Örkény Istvánnal és Rejtő Jenővel). A keleti frontra vitték, Davidovkába, ahol az amszterdami olimpia lovas versenyzője Cseh Kálmán volt a táborparancsnok, aki ellenszenvvel viseltetett Petschauer iránt, s engedélyezte a keretlegényeknek, hogy "szórakozzanak" az olimpikonnal. A kínzásokról a berlini olimpia aranyérmes birkózója Kárpáti Károly beszélt, aki szerencsésen hazajutott Davidovkából. Petschauer Attila a fenti napon 38 éves korában halt meg.

Az Egyesült Államok egyik legrangosabb kardversenye 1994 óta a Petschauer Attila Emlékverseny!

1945. január 30-án egy szovjet tengeralattjáró elsüllyesztette a Wilhelm Gustloff nevét viselő személyszállító hajót, fedélzetén közel tízezer emberrel. A luxushajó 208x25 méteres volt, rendelkezett mozival és úszómedencével. A háború idején kórházhajóvá alakították, majd kaszárnya és kiképzőhajó lett. A front közeledtére Hitler utasítást adott Kelet-Poroszország nagyvárosainak kiürítésére, mert tartani kellett a civil lakosságra váró megtorló tevékenységtől, válaszul a német katonák kegyetlenkedéseire. Az akció neve Hannibal hadművelet lett; a Luftwaffe, a Wermacht és a Kriegsmarina (haditengerészet) a folyamatos támadások ellenére, rendkívüli erőfeszítések közepette 2,2 millió gyereket, nőt és öreget evakuáltak. A kikötőben horgonyzó W. Gustloffot megrohamozták a menekülő civilek, így amikor január 30-án elindult, nem lehetett pontosan tudni, hány ember tartózkodik a fedélzeten. Kielbe készültek, amikor a nyílt vizen három torpedótalálat érte a tengerjárót, ami 45 perc alatt elsüllyedt. A közelben tartózkodó német mentőegységeknek közel másfélezer embert sikerült kimenteni a jeges vízből, a többiek odavesztek. Ugyanez a tengeralattjáró február 9-én egy kórházhajót is elsüllyesztett, a rajta tartózkodó mintegy 5000 emberből alig 600-at tudtak kimenteni. 1990-ben a tengeralattjáró 1967-ben elhunyt részeges kapitánya posztumusz kiérdemelte a Szovjetunió Hőse aranycsillagát!

Márk Éva

Évfordulók január 29-én

"Erősen hiszem, hogy a törvények alkotásánál mind a józan közvéleményre, mind a jövendő korra figyelmezni kell. A köztársaságnak fő célja a közboldogság, a törvényhozásnak fő kötelessége olyan törvényeket alkotni, melyek minden polgárt boldogítanak."

"Az embereket puszta eszköznek soha ne tekintsd, bármilyen alant álljanak is. Tiszteld mindenkiben az emberi méltóságot."

"Amit az erő és hatalom elvesz, azt idő és kedvező szerencse ismét visszahozhatják. De miről a nemzet, félve a szenvedésektől, önmaga lemondott, annak visszaszerzése mindig nehéz, s mindig kétséges."



1453. január 29-én a pozsonyi országgyűlésen V. László esküt tett az ország szabadságainak megtartására, cserébe a rendek hűséget fogadtak neki. A király közkegyelemben részesítette mindazokat, akik Albert király halála óta fegyvert fogtak ellene. Érvénytelenítette Erzsébet királyné és I. Ulászló király adományleveleit. Elrendelte az új erődítmények lerombolását, és az elfogva tartott idegen javak visszaadását.



1485. január 29-én I. Mátyás seregei körülzárták Bécset és megkezdték a város ostromát. Mátyás és III. Frigyes ellentéte a király trónra lépésétől kezdve tartott, mert a Szent Koronát birtokló császár is próbálta megszerezni rokona, V. László királyságát. A két uralkodó 1463-ban Bécsújhelyen egyezményt kötött, melynek értelmében Mátyás gyermektelensége esetén Frigyes és utódai öröklik majd a magyar trónt. 1464-ben Frigyes a Szent Koronát is visszaszolgáltatta Mátyásnak, ennek ellenére a konfliktus állandó maradt, a császár ugyanis igyekezett gátat szabni a magyar király terjeszkedő külpolitikájának (például Csehország elfoglalása kapcsán). 1477-ben robbant ki Mátyás és Frigyes között, mert Frigyes befogadta a Mátyást eláruló Beckensloer János esztergomi érseket. Bécset körülzárták a magyar seregek, de a pápa ekkor még eredményesen közvetített a békéért. A szorongatott császár elismerte Mátyás cseh királyi címét, illetve 100 000 forint sarc fizetését is vállalta, bár később ennek csak a felét fizette ki.

Az 1485. január 29-én kezdődött ostromban Bécs védelmét Frigyes egyik legjobb hadvezére, Hans von Wulfersdorfer látta el a Mátyással szemben. Az 50 000 fős nagyváros elleni fő stratégia a kiéheztetés stratégiája volt. Az ostrom hosszú hónapjai kevés küzdelmet hoztak: bár a védők olykor kitörtek a várból, valamint március során felgyújtották az egyik ostromtornyot is, az ostrom kimenetelét végül az ellátmány megfogyatkozása döntötte el. Bécs polgárai már 1485 áprilisában összeesküvést szerveztek a kapuk megnyitására, ám erre végül csak június 1-jén került sor. Bécs városi tanácsosai öt nappal később hűségesküt tettek új uralkodójuk előtt, aki hódítása nyomán felvette az osztrák hercegi címet.

1919. január 29-én támadás indult a Balassagyarmatot elfoglaló csehszlovák erők ellen. A csehek kiverése hajnalban indult. Bajatz és Vizy századosok csapatai, kiegészülve a balassagyarmati vasutasokkal, a laktanya ellen indultak. A támadás azonban sikertelenül zárult. A laktanya elleni sikertelen akció hírére a város elöljárósága megkezdte a polgárság szervezését. Huszár Aladár másodfőjegyző lett a városparancsnok. A lakosok – köztük a gimnázium diákjai –, hogy elhitessék a csehekkel a katonaság jelenlétét, a környező háztetőkről, épületekből lőtték a kaszárnyát. Délután Böhm hadügyminiszter parancsára Balassagyarmatra érkezett az iglói géppuskás tanfolyam egyik egysége. A csehszlovák katonák megadták magukat. A balassagyarmati harcok hírére az Ipoly teljes hosszában megindultak a magyar csapatok. A következő napon felszabadult a folyó teljes bal partja.

Balassagyarmat polgárai tettükkel példát adtak katonai vitézségből, hazaszeretetből és nemzeti összefogásból.

Az Országgyűlés a 2005. évi XXXIX. törvényben hajtott fejet Balassagyarmat lakóinak és védőinek az 1919-es támadás idején a város hősies védelmében tanúsított bátor magatartása előtt, és a Legbátrabb Város, a Civitas Fortissima címet adományozta a városnak.

2003. január 29-én hunyt el Kákosy László, az ókori egyiptomi vallás, kultúra, régészet nemzetközileg is elismert Széchenyi-díjas kutatója.

1956-ban végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemet. 1960-ban már ugyanitt tanár. 1972-től vezette az egyiptológia tanszéket, akadémiai doktori fokozatát 1974-ben nyerte el. A Heidelbergi Akadémia 1995-ben, az MTA 1998-ban levelező tagjává választotta. Számos bizottságban, társaságban vállalt vezető szerepet. 1987-től volt az MTA Ókortudományi, valamint az Orientalisztikai Bizottság tagja, az Ókortudományi Társaság alelnöke, 1997-től elnöke. 1990-95 között a Magyar Vallástudományi Társaság elnökeként tevékenykedett, s tagja volt az Antik Tanulmányok tudományos folyóirat szerkesztő bizottságának. Munkásságát egyebek között Akadémiai-díjjal, Kuzsinszky Bálint Emlékéremmel, 1992-ben pedig Széchenyi-díjjal ismerték el.

Topor István


1964-ben a Magyar Tudományos Akadémia núbiai expedíciójának tagja volt. Ő fedezte fel a núbiai Abu-Szimbelben a templom egyik szobrán lévő L. Gyertyánffy felirat, illetve mellette az 1840-es évszám felfedezése. 1983-ban az UNESCO megbízásából részt vett egy új kairói múzeum tervezésében.

A 80-as években kezdte kutatni Dzsehutimesz, II. Ramszesz fáraó gazdasági "miniszterének" sírját Théba nyugati partján, az úgynevezett Nemesek temetőjében. A feltárások során nemcsak a gazdasági vezető, hanem felesége gránit szarkofágját is megtalálták. Az ásatás 1997-ben zárult le, és a tudományos kutatás megkoronázásaként feltárhatták a sír piramisát is.

Tudományos értekezéseinek száma megközelítette az 500-at, ezek nagy része idegen nyelven látott napvilágot. Magyar nyelvű ismeretterjesztő munkát is írt, ezek közül a rendkívül népszerű Ré fiai három kiadást ért meg. Számára a múlt kutatása egyúttal útkeresés volt önmagunk megismerése felé. Sokat tett azért, hogy az egyiptológia ne csak filológiai képzést, hanem terepmunkát is jelentsen, ő teremtette meg annak a lehetőségét, hogy a friss régészeti diplomások nemzetközi ásatásokban is részt vehessenek Egyiptomban. Az iskolát teremtő tudóst 2003. január 29-én érte a halál.


Évfordulók január 28-án

1573. január 28-án Matija Gubec (Gubecz Máté) uradalmi tiszttartó vezetésével parasztlázadás tört ki Horvátországban. A zászlót bontó Gubecz Máté életéről kevés információ maradt meg. Felnőttkora kezdetén állt be katonának és lovasként számos párviadalban győzött. A felkelés rövid idő alatt nagy területekre terjedt ki, de Alapy Gáspár horvát bán seregei Stubicánál (Zágráb vármegye) mégis gyorsan leverték a felkelést. 1573. február 15-én Gubecet a zágrábi Márk-téren, Dózsa Györgyhöz hasonlóan, tüzes trónon megégették. Neve a nép körében sokáig tovább élt, alakja körül legendák keletkeztek, s a horvát nemzeti függetlenség egyik hősének tekintik még ma is.

1648. január 28-án az 1645. évi linzi béke értelmében hét felső-magyarországi vármegyét Erdélyhez csatoltak. A linzi béke I. Rákóczi György erdélyi fejedelem és III. Ferdinánd császár követe között 1645-ben kötött béke volt. A szerződés értelmében a fejedelem kötelezte magát a franciákkal és svédekkel kötött szövetség felmondására, cserébe megkapta a követelt magyar vármegyéket (Abaúj, Zemplén, Borsod, Bereg, Ugocsa, Szabolcs és Szatmár). A béke biztosította a protestánsoknak k a szabad vallásgyakorlást és elkobzott templomaik visszaadását a királyi Magyarországon.

1704. január 28-án Guthi István kuruc kapitány székelyekből álló serege a Segesvár melletti Holdvilágnál vereséget szenvedett Jean-Charles Tige császári ezredestől. Az ütközetben a császáriak lemészároltak 1200 – főként udvarhelyszéki székelyekből álló – gyalog kurucot. Ez az esemény ihlette a vereségeken kesergő kuruc költemények egyik legszebb darabját a Brassai-kódexből ismert Magyarok siralmas éneke című költeményt. Az ének legrégibb lejegyzése e kódexből ismert, de ennél teljesebb, három versszakkal hosszabb szöveget tartalmaz a Bathó Mihály énekeskönyve.



1830. január 28-án megjelent Széchenyi István Hitel című munkája. Értékét az adja, hogy ez volt az első magyarországi társadalmi-gazdasági reformprogram. Széchenyi művét korának asszonyainak ajánlja nem ok nélkül: mélységes nők iránti tisztelete abból a felismerésből fakad, amelyet a férfiak számosan szeretnek elfeledni, hogy ők emelik „egekbe a port s halhatatlanságra a halandót”. Ezt követően a viszonyok feltárásával foglalkozik, majd műve vége felé arról elmélkedik, mit kell tenni és min kell kezdeni a viszonyok megváltoztatását. A berekesztésben ma is aktuális és megszívlelendő gondolatában így szólítja meg korának magyarságát: „Nyerjünk szép diadalmakat önmagunkon, merjünk nagyok s igazán nemesek lenni, s mondjuk ki hímezés nélkül: hogy az, ki szerencsés helyezetünkben a közjóra törekedésbűl akármi szín vagy ürügy alatt kivonatkozik, s hazája boldogítására legjobb tehetsége szerint nem tesz mindent, semmi ember s a haza gyalázatja…”.

Munkája utolsó sora mára már szállóigévé vált: „Sokan azt gondolják: Magyarország – volt; – én azt szeretem hinni: lesz!”. Ma, mi kései utódok is szeretnőnk hinni, hogy Magyarország lesz!

1849. január 28-án a hadügyminisztérium utasította Perczel tábornokot, hogy hadtestével vonuljon vissza a Tisza bal partjára. Perczel ezen megsértődött és lemondott. Ugyanezen a napon Windischgrätz tábornagy megbízottja a Liptó vármegyei Rózsahegyen fölkereste Görgeyt és feltétel nélküli megadásra szólította fel. Erről Görgey így számolt be Életem és működésem Magyarországon 1848-1849-ben című visszaemlékezésében: „Elmondta [a küldönc] bizalmasan, hogy herceg Windisch-Grätz tábornagynak az a kívánsága, hogy én a feldunai hadtestet vigyem át őfőméltósága táborába – ebben a kívánságban egy percig sem kételkedtem –, és ha ezt teljesítem, akkor őhercegsége amnesztiát és a monarchián kívül gondtalan megélhetést biztosít számomra. Ebben sem kételkedtem egy cseppet sem, de – mihelyt a küldött elmondta a mondandóját – beszólítottam a szobába néhány törzstisztet, elmondtam nekik az iménti titkos beszélgetést, és átadtam a követnek váci kiáltványom egy kőnyomatú példányát: vigye meg ezt feleletül annak, aki küldte, azzal a megjegyzéssel, hogy ez a fel-dunai hadtest ultimátuma – s a parancsnokáé.”

Topor István

Évfordulók január 27-én

Január 27-e az ENSZ 2005. évi közgyűlésének egyhangú határozata alapján az auschwitzi haláltábor felszabadítására emlékezve, a holokauszt mintegy hatmillió áldozatának nemzetközi emléknapja.

1163. január 27-én trónra lépett IV. István ellenkirály, II. (Vak) Béla harmadik fia. Apjuk halálakor a trónt a 11 éves II. Géza örökölte, aki szintén fiatalon halt meg. Fiát III. Istvánt már gyermekként megkoronáztatta, de II. Géza halála után a nagybácsik (Géza öccsei), mindent elkövettek, hogy magukhoz ragadják a hatalmat. Először II. László néven a középső fiú lett ellenkirály (Lukács esztergomi érsek ki is közösítette), fél év múltán azonban - talán mérgezés miatt - meghalt. Ekkor lépett elő Vak Béla legfiatalabb fia István, aki 1133 táján született. Féktelen hatalomvágy fűtötte, élete állandó harc, próbálkozás, küzdelem volt a magyar korona megszerzéséért. Hűbérül ajánlotta az országot, ezért Konstatinápolyban szívesen fogadták, s feleségül adták hozzá a bazileusz szépségéről híres unokahúgát, Komnéné Máriát. 1163. januárjában, II. László halála után István megszerezte a trónt. III. Istvánnak nevezte magát, s igen népszerűtlen volt az országban. A törvényes király támadását nem tudta elhárítani, de (a ténylegesen) III. István nagylelkűségének köszönhetően élve távozhatott. A bukott ellenkirály mohó hatalomvágya nem csökkent, de próbálkozásai nem jártak sikerrel, nem tudott visszakerülni a trónra. Megmaradt hívei - életüket mentendő - 1165. április 11-én megmérgezték őt. Földi maradványait Székesfehérvárra szállították, s ott helyezték örök nyugalomra.

1242. január 27-én született Árpád-házi Szent Margit, a tatárdúlás elől menekülő királyi pár, IV. Béla és Laszkarisz Mária bizánci hercegnő leányaként a dalmáciai Klisszában. Fogadalmuknak megfelelően kisgyermekként apácák keze alá adták, szüleivel tehát nemigen lehetett személyes kapcsolata - bár ez nem volt szokatlan az uralkodói vagy főúri családokban. Apja domonkos zárdát építtetett a Nyulak szigetén, itt élte le éveit a szent életű királylány. Politikai megfontolásból többször is férjhez akarták adni, de amit máskor soha, ez esetben következetesen következetesen megtagadta az engedelmességet. Felnőtt fejjel, meggyőződésből tett fogadalmat, s úgy élt, hogy a szentté avatási folyamat halála után azonnal megkezdődött. A "perről" tanúvallomások maradtak fenn, az életéről, csodatételeiről fennmaradt írások közül az ún. "legrégibb legenda" 1271-'75 körül íródhatott. A latin nyelvű írások magyarul Bellus Ibolya és Szabó Zsuzsanna fordításában olvashatók. Az első magyar nyelvű Margit-legenda Ráskai Lea kódex-másoló apáca kézírásával maradt ránk. Margit hercegnő 1270. január 18-án halt meg (Évfordulók sorozatunkban erről a napról is megemlékeztünk), vélhetően az önként vállalt súlyos nélkülözések és sanyargatások következtében. Több más mű között Gárdonyi Géza: Isten rabjai c. regénye dolgozza föl életét.

Márk Éva

Évfordulók január 26-án


1699. január 26-án aláírták a karlócai békeszerződést, mely lezárta a 150 éves török megszállás korszakát. A tanácskozók főleg Magyarország sorsáról döntöttek, magyar résztvevő nélkül, bár az 1681-es soproni országgyűlés törvénnyel kötelezte erre Lipótot, ő azonban rossz szokása szerint figyelmen kívűl hagyta a rá nézve kedvezőtlen határozatot. Hosszas tárgyalások folytak Thököly Imréről. A császár el akarta érni a kiadatását, végül megegyeztek abban, hogy a török határtól távol jelölik ki a lakhelyét.

1763. január 26-án született Jean Baptiste Bernadotte, Napóleon tábornoka, majd svéd király. Volt bécsi nagykövet, később hadügyminiszter. Napóleon marsallá nevezte ki, nagyherceggé tette, de 1809-től nézeteltéréseik támadtak. Amikor a svéd trónörökös váratlanul meghalt, svéd tisztjei őt ajánlották, az örebroi országgyűlés meg is választotta, XII. Károly pedig fiává fogadta Károly János néven. Nevéhez fűződött a szövetségesek győzelme a "népek csatájában" (Lipcse 1813. október), mely Napóleon teljes vereségét jelentette. A svéd és norvég trónt 1818-ban foglalta el. Önkényuralkodónak bizonyult, így jelentős ellenzéke támadt. Haláláig, 1844-ig uralkodott. Felesége Desirée Clary, egy marseille-i kereskedő lánya volt, tőle született fia I. Oszkár néven lett király.

1823. január 26-án halt meg Edward Jenner, a himlő elleni oltás felfedezője. Falusi lelkész fiaként 1749-ben született. 1773-ban szerzett orvosi diplomát, ami mellé egy jó tanácsot is kapott: Ne spekulálj, próbáld ki! A himlő gyógyítására tette föl az életét. Egy népi babona nyomán indult el, mely szerint aki elkapta a tehénhimlőt, az nem betegszik meg. Első kísérleti alanya egy 8 éves fiú volt, ami nem kis kockázattal járt, de szerencsére minden jól ment. Ő adta a védőoltásnak a vakcína nevet a latin vacca - tehén szó után. Két évig nem akadt önkéntes jelentkezője, de egy újabb járvány miatt módszere gyorsan elterjedt. A királyi család az elsők között oltatta be magát. Rendkívül népszerű volt, London díszpolgárává választották, a parlament nagyobb összeget szavazott meg további kutatásaira, csak a szakma nem fogadta be. Élete végéig vidéki orvosként praktizált abban a jóleső tudatban, hogy egy halálos járványtól szabadította meg az emberiséget.

Márk Éva

Évfordulók január 25-én

1688. január 25-én született Juraj Jánosik híres-hírhedt szlovák betyár. Tizennyolc évesen beállt Rákóczi seregébe, majd kényszersorozással a császári seregbe került, végül betyárok közé állt. Ő volt a kapitányuk, míg el nem fogták. Megkínozták és halálra ítélték, de nem a zsiványságért, hanem a szabadságharcban való részvételéért. Az idők során szlovák nemzeti hőssé nemesedett. 1713 márciusában végezték ki.

1717. január 25-én a Szebenben év elején megnyílt országgyűlésen nótáztatták (törvény elé rendelték, hűtlenségi perbe fogták) a Rákóczival kibujdosott és még vissza nem tért kuruc főurakat, többek közt Mikes Kelement, Cserei Jánost, Kálnoki Mihályt, Dózsa Mihályt. A perrel elejét akarták venni, hogy a török háborút kihasználva itthon zavargások történjenek. Az emigránsok közül többen be is törtek egy tatár sereggel, de Károlyi Sándor Marosvásárhelyen szétverte őket.

1826. január 25-én született Gyulai Pál költő, író, irodalomtörténész. Berlinben, Párizsban, Münchenben tanult, barátja volt Arany Jánosnak, nevelősködött Bethlen János fiai mellett. 1848-ban ő a kolozsvári ifjúság szóvivője, de a harcokban nem vett részt.1858-ban vette feleségül Szendrey Máriát, Júlia húgát. Előbb Kolozsváron éltek, majd a fővárosba költöztek, ahol Deák Ferenccel is megismerkedett és barátságba került. Legismertebb munkái: A vén színész, Egy régi udvarház utolsó gazdája, Nők a tükör előtt, valamint kritikai és irodalomtörténeti művei voltak.

1900. január 25-én született Fekete István író. Apja iskolamester volt a Somogy megyei Göllén, ahol szigorú tanítóként és gazdálkodóként is kivívta a falubeliek tiszeteletét. Fiát is "szigorúan" nevelte, ami egyet jelentett a súlyos verésekkel. Anyja és a vele egy szobában lakó nagyanyja szeretetükkel valamelyest ellensúlyozták az apa rideg keménységét. "A végtelenségbe hulló szeretet szavával mondom, majdnem gyűlöltem apámat" - írta később. 1917-ben bevonult a kaposvári gyalogezredhez, a háború után folytatta a tanulást, minél távolabb az otthontól. Végzett mezőgazdászként a Mailáth grófok bakócai birtokán helyezkedett el, itt ismerkedett meg Piller Edittel, akivel 1929-ben házasságot kötöttek, majd Ajkára költöztek. Ott szerzett magának hírnevet szakmájában, és írni is ott kezdett komolyabban. 1936-ban egy pályázatra küldte be "A koppányi aga testamentuma" c. regényét, amivel első helyezett lett. 1949-től nehéz sors várt rá és családjára, de 1955-ben végre kiadták "Lutra" c. regényét, s attól fogva sorra jelentek meg könyvei. Megbecsült, ünnepelt szerző volt, megérdemelten.

Márk Éva

Évfordulók január 24-én


41. január 24-én egy pretoriánus tiszt meggyilkolta a Római Birodalom harmadik császárát, Gaius Caesar Augustust, ismert nevén Caligulát, Germanicus és Agrippina fiát. Már kisgyermekként apja seregével járt, a katonáktól kapta becenevét kis csizmái (caliga) után. Tiberiust követte a trónon annak meggyilkolása után, s első hónapjaiban hozott ígéretes intézkedései nagyon népszerűvé tették. Egy súlyos betegség következményének tartják jellemének torzulását: kegyetlenkedése, szeszélyei, érthetetlen átalakulása pszichopatára utalnak. Elvárta, hogy istenként tiszteljék, csodálják, új napnak nevezte magát. Sikertelen hadjáratai, zsarnoksága összeesküvéseket váltottak ki, az utolsó ilyen során Cassius Chaerea személyes bosszútól vezérelve megölte. Nem egészen négy évi rémuralom után 29 évesen érte a halál.

1002. január 24-én halt meg III. Ottó császár. A karoling tradíciók megújítását, valamint egy egyetemes keresztény birodalom létrehozását tervező és azon munkálkodó, tehetséges és rendkívül vallásos császárnak csak néhány év adatott. Nagyon fiatalon halt meg. Érdekes életéről bővebben olvashatnak Topor István dolgozatában: https://korok.webnode.hu/products/iii-otto-/

1852. január 24-én hajnalban letartóztatták a Székelyföldön szervezkedő Habsburg-ellenes mozgalom első vonalában tevékenykedő mintegy 60 embert. A szabadságharc folytatását váró volt honvédek és tisztek vezetője Makk József volt. Az emigrációból Kossuth bíztatta őket kitartásra, azzal lelkesítve a kis csapatot, hogy a biztosan kitörő európai háború leköti majd az osztrák erőket, s akkor jó eséllyel szembeszállhatnak a császári hatalommal. A szervezkedésben kisnemesek, kispolgárok és értelmiségiek vettek részt, tömegbázist nem sikerült teremteniük. A letartóztatott összeesküvők vezetőit fölakasztották, a többieket 5-18 évi várfogságra ítélték. A mozgalom elidítója és vezére Makk József sikeresen külföldre szökött.

1953. január 24-én született Csengey Dénes író, politikus. Aktív szerepjője volt a rendszerváltás előtti korszak szellemi életének, a hetvenes évek második felétől ellenzéki csoportosulások vezéregyénisége. Szabadfoglalkozású íróként művei folyóiratokban jelentek meg, többek közt az Alföld, a Valóság és Kortárs címűekben. Elsősorban esszéket, elbeszéléseket írt, Cseh Tamásnak dalszövegeket is. 1987-ben az MDF egyik alapítója volt, később alelnöke, országgyűlési képviselője, nagy hatású szónoka. Mindössze 38 évet élt.

Márk Éva

Évfordulók január 23-án

1556. január 23-a az emberi történelem legtöbb halálos áldozatot követelő nagy kínai földrengésnek a napja. A középkori Kína egyik legvirágzóbb tartományában Shensiben (mai Shaanxi) igen sok ember élt. a Richter-skálán körülbelül 8-as magnitúdójú földrengés szinte percek alatt döntötte romba a tartományt. Városok váltak a földdel egyenlővé több száz kilométeres körzetben. A földrengést további kilenc tartományban, Anhui, Gansu, Hebei, Hubei, Henan, Hunan, Shaanxi, Shandong és Shanxi területén is. A feljegyzések 830 ezer civil állampolgár és katona haláláról szólnak, ezzel a számmal a kínai katasztrófa a mai napig a legtöbb áldozatot követelő földrengésnek számít.

425 évvel később ugyancsak január 23-án Kína Szecsuán tartományában regisztráltak 6.8-as földrengést. Ez az eset 150 ember halálát okozta, több százan megsérültek.

1734. január 23-án született Pozsonyban Kempelen Farkas polihisztor, természetbúvár, a XVIII. század egyik legjelentősebb magyar tudósa és feltalálója.

Filozófiát és jogot tanult Bécsben; karrierje Mária Terézia törvénykönyvének latinról németre fordításával indult. Gyorsan emelkedett az udvari ranglétrán, 25 éves korában már a magyarországi sóbányák igazgatója volt. 1767-től Bácska betelepítésének kormánybiztosaként faluközösségeket szervezett, gyárakat létesített. 1769-ben szerkesztette meg sakkgépét, amely az egész világon ismertté tette a nevét. Részt vett a pozsonyi hajóhíd építésében, megtervezte a pozsonyi vár vízvezeték rendszerét, a schönbrunni kastélypark szökőkútjainak működtetését, mozgatható betegágyat készített a himlőben betegeskedő Mária Teréziának. 1772-ben írógépet tervezett egy vak zongoraművésznő számára. Gőzgépeinél először alkalmazott forgattyút, megszerkesztette a gőzturbina ősét, csatornát tervezett az Adriához. Részt vett a budai vár építésében, elkészítette a budai Várszínház terveit, emellett verseket, színdarabokat írt és fordított, festett, rajzolt, rézmetszeteket készített.

Legjelentősebb tudományos munkája az emberi beszéd mechanizmusáról írt tanulmánya, amely a modern fonetika egyik első vállalkozása volt. Munkája alapos fizikai, élettani, nyelvtudományi és anatómiai ismereteken alapul. Beszélőgépet szerkesztett, amely egy kisgyermek hangját utánozva ejtette ki a szavakat. A gép a beszélőszervek mechanikus eszközökkel való utánzásán alapult. Célja – elméletének gyakorlatba való átültetése mellett – a siketnémák és beszédhibások gyógyítása volt.


1898. január 23-án hozták létre a Hangya Termelő-, Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezetet gróf Károlyi Sándor kezdeményezésére.

1888-ban Károlyinak valamint az akkori mezőgazdasági miniszternek, gróf Széchényi Pálnak köszönhetően az országgyűlés napirendjén már szerepelt a szövetkezetek témája, majd a Bánffy-kormány 1896-os agrárprogramja tartalmazta a szövetkezetek támogatását, a szövetkezeti eszme fejlesztését is. A Hangya stratégiai alapelve e bajok orvoslására az volt, hogy lerövidítve az áru és szolgáltatás útját, az értékeket és a pénzt is minél nagyobb hányadban a rendszerén belül tartva megteremtse az egyén és a vidék boldogulásának anyagi és társadalmi feltételeit.



1549. január 23-án hunyt el Brassóban Honterus János (Johannes) erdélyi szász prédikátor, humanista kozmográfus, könyvnyomtató és fametsző, térképszerkesztő, akit reformátori tevékenysége alapján Luther a magyarok apostolának neveztett.

1520-ban beiratkozott a bécsi egyetemre, s 1525-ben a művészetek mesterévé avatták. Krakkóban adta ki 1530 körül a híressé vált földrajzi emlékeztető kézikönyv, a Rudimentorum Cosmographiae első változatát. 1530 és 1533 között Bázelben elsajátította a nyomdászmesterséget. Ekkor készítette el Dél-Erdély térképét, amely másfél évszázadra minden további Erdély-térkép alapjává vált (Chorographia Transylvaniae, 1532 körül). Ott szerkesztette és metszette fába az első modern, a mai elveknek megfelelő csillagtérképét is, amely öt további kiadást ért meg. 1534-ben már újból Brassóban volt, nyomdai felszerelést vitt magával, s utóbb papírmalmot is létesített. Haláláig harmincnál több könyvet adott ki, és elkészítette a Rudimenta Cosmographica (Bevezető a világleírásba) bővített kiadását (mellékleteként egy kétlapos világtérképpel – Amerika egyik korai ábrázolásával –, valamint tizenkét részlettérképpel). A Cosmographica a hazai földrajzi irodalom kezdete volt, melléklete pedig a világ első zsebatlaszának tekinthető. Szülőföldjén 1542-től elsőként terjesztette a lutheri reformációt. Brassó 1544-ben vezető pappá választotta.

Topor István

Évfordulók január 22-én


1823. január 22-én készült el a Hymnus tisztázatával a szatmárcsekei udvarház dolgozószobájában Kölcsey Ferenc. Erre az eseményre emlékezve 1989 óta január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját.

Kölcsey hat évig őrizte íróasztala fiókjában művének kéziratát, mígnem 1829-ben az Auróra című folyóirat nyomtatásban leközölte. 1844-ben Bartay Endre, a Nemzeti Színház igazgatója pályázatot írt ki a Himnusz megzenésítésére. A beérkezett pályaművek közül az „Itt az írás forgassátok,/ Érett ésszel, józanon. Kölcsey” jeligéjű pályázatot hirdette ki győztesnek a zsűri. Mint kiderült a pályamű zeneszerzője a színház karmestere, Erkel Ferenc volt. A nyertes művet a Nemzeti Színházban mutatták be először 1844. július 2-án. A bemutató alkalmából így írt a Honderű című lap: „...Most csak az van hátra, hogy Erkelünk' gyönyörű hymnusát többször adassék alkalom hallani, megismerni, megtanulni, annak jelessége kezeskedik, hogy az nem sokára a legnagyobb népszerűséget vivandja ki magának, s valódi magyar néphymnussá válandik...”

1903 előtt az állami himnusz az osztrák császári himnusz volt. Megjegyezendő, hogy Kölcsey verse előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk és az Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga kezdetű ének, míg a protestáns magyarságé a Tebenned bíztunk eleitől fogva kezdetű, Isten az örökkévaló hajlék című 90. zsoltár volt. Sokat és szívesen énekelték a különféle hatóságok által többször is betiltott ún. Rákóczi-nótát is, amelyet Hector Berlioz és Liszt Ferenc is megzenésített. Kölcsey Hymnusát maga a magyar nemzet tette saját himnuszává. 1903-ban az országgyűlés csak elismerte hivatalosságát. Az országgyűlés elfogadott egy 2 paragrafusból álló törvényjavaslatot, „az egységes magyar nemzet himnuszáról”. Ennek 1.§ szerint :„Kölcsey himnusza az egységes magyar nemzet himnuszává nyilvánítattatik”, a 2.§ pedig meghatározta, hogy a törvény 1903. augusztus 20-tól lép hatályba. Ezt a törvényt azonban I. Ferenc József magyar király soha nem szentesítette. A magyar himnusz az egyetlen állami himnusz a világon, amelyet 1990-ig semmilyen törvény, sem uralkodó, kormány vagy országgyűlés nem tett kötelező érvényűvé.

Kölcsey életéről és végrendeletének kalandos történetéről honlapunkon itt olvashat: https://korok.webnode.hu/products/kolcsey-ferenc-elete-es-vegrendeletenek-tortenete/

1849. január 22-én Perczel Mór tábornok Szolnoknál győzelmet aratott Ottinger tábornok csapatai felett. Perczel január 10-től csaknem 16000 főnyi hadtestével a Pestről Debrecenbe vezető utat fedezte Karcag-Törökszentmiklósnál a császári fősereggel szemben. Ez a sereg aratott Szolnoknál győzelmet aratott január 22-én. Ugyanezen a napon a Zemplén megyei Tarcalnál Klapka György ezredes csapatai vereséget szenvedtek Schlik altábornagy hadtestétől.

1931. január 22-én Bécsben elhunyt boldog Dr. Batthyány-Strattmann László, a „szegények orvosa”.

Korának különös alakja volt, főnemesi (herceg) rangja ellenére polgári foglalkozást választott: orvos lett. Diplomás orvosként, klinikai sebészeti gyakorlata közben kezdett kórházépítésbe. Magyarország első korszerűen felszerelt 24 ágyas vidéki kórházát 1902-ben Köpcsényben nyitotta. Rövid idő alatt olyan népszerű lett az intézmény, hogy a MÁV különvonatot indított a kis nyugat-magyarországi faluba. Vagyonának nagyobbik részét a szegények gyógyítására fordította. Receptjeit, a felírt szemüveget a gyógyszerészek és a látszerészek ingyen beváltották, hiszen László doktor minden hónap végén egy összegben rendezte a számlát. A trianoni szerződés értelmében Köpcsényt Ausztriához csatolták. A szegények orvosa ekkor birtokainak nagy részét is elveszítette. Körmendi kastélyába költözött népes családjával (tíz gyermeket neveltek fel mélyen Isten-hívő szellemben, és nagy-nagy szeretetben), és itt rendezte be új kórházát is a szembetegek számára. Napi 80-100 beteget látott el feleségével együtt, aki egyben az asszisztense is volt. Műtéti technikája elismerést váltott ki szakmai körökben. Számos társaság tagjai sorába választotta, de ő ritkán látogatta üléseiket. Minden idejét a gyógyításnak szentelte.

Batthyány-Strattmann László fiatalon, súlyos szenvedések után hunyt el.

Már másfél évtizeddel a halála után elindították boldoggá avatási ügyét, de a kommunista diktatúra alatt a folyamat hosszú időre megtorpant. A rendszerváltás után elindított perújrafelvétel, és az azt követő eljárás eredményes volt. Dr. Batthyány Strattmann Lászlót 2003. március 23-án, II. János Pál pápa boldoggá avatta.



1943. január 22-én született Budapesten Cseh Tamás Kossuth-díjas művész.

1970-ben kezdett dalokat írni, melyben társa Bereményi Géza, aki egy lemez kivételével dalainak szövegírója. 1974-től a 25. Színházban majd a Várszínházban adott önálló esteket. A Katona József színházban 16 évig dolgozott, 1998-tól a Bárka Színház társulatának tagja volt.

Első lemeze 1974-ben jelent meg Levél Nővéremnek címmel, melyet Másik Jánossal készített, és melynek “folytatása” 20 évvel később, 1994-ben jelent meg. Összesen 13 lemezt adott ki. Az utolsó a Levélváltás, amelyet a Republic együttessel közösen készült. Önálló estjei: A dal nélkül, Antoine és Désiré, Fehér babák takarodója, Frontátvonulás, Jóslat, Új dalok, Nyugati pályaudvar, Levél nővéremnek, A telihold dalai. Cseh Tamás több mint ezerkétszáz dal szerzője, ezek mindennapi élethelyzetekről, vágyakról szólnak.



Számos díjat kapott munkásságáért. 1988-ban Az év lemeze díjat, 1992-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 1993-ban pedig Liszt Ferenc díjat. 2001-ben vehette át a Kossuth-díjat. Több filmben is szerepelt (a teljesség igénye nélkül): Csinibaba, 6:3 (Tímár Péter), Turné (Bereményi Géza), Nyom nélkül (Fábri Péter).

Évfordulók január 21-én

1531. január 21-én Visegrádon I. Ferdinánd és I. (Szapolyai) János megbízottai három hónapos – utólag többször megújított - fegyverszüneti megállapodást kötöttek. Ez az országszakadás tényének első közjogi elismerése.



1664. január 21-én a Zrínyi Miklós horvát bán és Batthyány Ádám dunántúli főkapitány alatti magyarországi csapatok, valamint a Julius Hohenlohe és Walter Leslie alatti német birodalmi csapatok egyesülnek. Ezzel kezdetét vette Zrínyi téli hadjárata, amelynek kulcsfontosságú eseménye a török utánpótlást biztosító eszéki híd felégetése február 2-án

1721. január 21-én Párizsban kivégezték XVI. Lajos francia királyt. A Nemzeti Konvent január 15. és 20. között zajló időszakban tárgyalta az uralkodó ügyét. Végül a királyt bűnösnek találták és a 21-ei szavazásnál 319 szavazat ellenében 366-an a haladék nélküli halálbüntetésre szavaztak. Az ítélet végrehajtására január 21-ét jelölték ki. A kivégzésre mintegy kétórás szertartás keretében került sor, ennyi ideig tartott ugyanis az út a vesztőhelyre, amelyet a mai Concorde téren állítottak fel. Miután a hintó megállt, a király kiszállt. Az ott sorakozó hóhérok felszólították Lajost ruhái levételére, amit az meg is tett. Azonban amikor meg akarták kötözni a megszégyenített királyt, akkor hevesen ellenkezni kezdett. Egy kisebb vita után azonban mindenbe beleegyezett. Az egyik hóhér visszaemlékezése szerint a király „maga vágta le a haját”. A fejét állítólag olyan nyugodtan, olyan hidegvérrel helyezte a gullotine alá, hogy ezzel még a körülötte álló hóhérokat is meglepte.

1920. január 21-én a párizsi béketárgyalásokról visszatérő küldöttség Huszár miniszterelnök és Horthy fővezér részvételével ülést tartott. A kormány 15 napot kapott a békefeltételekkel kapcsolatos észrevételeinek kidolgozására. Az ülés a békefeltételeket elfogadhatatlannak nyilvánította, és az észrevételek kidolgozásához szabott 15 napos határidő meghosszabbítását kérte.

Ugyanezen a napon a Budapesti Büntető Törvényszék ítéletet hirdetett Szamuely László és társainak perében, akik a Cserny József vezette terrorista különítménynek, a Lenin-fiúknak nevezett egységnek állandó tagjai voltak. A vörösterrorista különítmény nevéhez közel száz bizonyított gyilkosság köthető. A gyorsított eljárásban lefolytatott perben Szamuelyt és még két társát halálra ítélték. 28-án az ítéleteket végrehajtották

Topor István

Évfordulók január 20-án

1270. január 20-án Pilisszentkereszten elhunyt Boldog Özséb szerzetes, az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálos rend megalapítója.

Özséb huszonnégy évet töltött a Pilisben, húsz éven át szervezte, irányította, kormányozta rendjét. Remete Szent Pál oltalma alá helyezte, mert mint első remete ő volt ennek az életformának az elindítója. A legendák szerint halálos ágyán Özséb a szabályok pontos megtartására, testvéri szeretetre és jó példaadásra buzdította testvéreit. Jézus és Mária nevével ajkán lehelte ki lelkét. Az általa alapított templom sírboltjában temették el. Oda kerültek tanítványai s későbbi utódai is: Benedek és István rendfőnökök. A pálos rendről és más Magyarországon működő szerzetes rendekről lásd honlapunat: https://korok.webnode.hu/products/szerzetesek-es-szerzetesrendek-magyarorszagon-2-resz/



1942. január 20-án vette kezdetét Berlinben a wannsee-i konferencia, amelyen Reinhard Heydrich a Birodalmi Biztonsági Főhivatal vezetője az összegyűlt 14 náci vezetővel együtt megvitatta a Hitler által már korábban megsemmisítésre ítélt európai zsidóság elpusztításának ” gyakorlati kivitelezését”. A „végső megoldás”, azaz az Endlösung der Judenfrage a korábban már Hitler által meghozott döntés gyakorlati megvalósítás különböző módozatait volt hivatott egyeztetni,, valamint a az egyes feladatok végrehajtásának személyi kérdéseit is rögzítették. A tanácskozásról Adolf Eichmann jegyzőkönyvet készített, amelyet az ellene folyó 1961-es perben a bíróság fel is használt.

Ugyanezen a napon tett látogatást Budapesten Keitel tábornagy, a német fegyveres erők főparancsnoka. Tárgyalásainak eredményeképpen a magyar kormány kötelezettséget vállalt a 2. magyar hadsereg felállítására és a német erők támogatására a keleti hadszíntéren történő bevetésére. A hadsereget rövid idő alatt felállították és április elején elkezdődött frontra vonulásuk.

1969. január 20-án Bauer Sándor 17 éves ipari tanuló a Nemzeti Múzeum előtt öngyilkosságot követett el. Miután ruhájára benzint locsolt, felgyújtotta magát. Amikor lángolni kezdett, lengetni kezdte a két kezében tartott kis nemzetiszínű zászlókat. A közelben állók megpróbálták megmenteni az életét. Néhány perc alatt két-háromszáz ember gyűlt össze a Múzeumkertben. Szemtanú volt Bihari Imre orvostanhallgató a későbbi kihallgatáson így vallott: „Barátommal együtt odafutottunk, és mindketten levettük a kabátunkat, azzal igyekeztük eloltani a lángokat… Az illető fiatalember mindvégig eszméleténél volt, azt hallottam, hogy kérdéseket tettek fel neki, amelyekre válaszolt. Többek között azt kérdezték tőle, miért tette, amire olyan választ adott, hogy „…hazaszeretetből”, „…tiltakozásból”. Arra a kérdésre, hogy mi ellen akar tiltakozni, kijelentette: „…az orosz megszállók ellen”. Azt is mondta, hogy „a cseh testvér is megtette”.

A súlyosan megégett fiatalembert a mentők beszállították a Központi Honvéd Kórházba. Őt is harmadfokú égési sérülésekkel kezelték. A kórtermét rendőrök őrizték, csak szülei és nagybátyja látogathatta. Barátait a rendőrség naponta több órán keresztül kihallgatta, szüleinek, barátainak írt búcsúlevelét a rendőrség elkobozta. Barátjának, Sabján Miklósnak a következőt írta, ami a rendőrségi vizsgálati dossziéban maradt ránk: „Ti meg fogjátok érteni, vasárnap Prágában önkéntes tűzhalált választotta egy fiatal. Tiltakozásul az orosz csapatoknak Csehszlovákiát megszálló utasítás ellen. Éljen a Cseh, Lengyel, Német, Román és Magyar Proletariátus. Halál az orosz megszállókra! Oroszok, menjetek haza!”. Három nappal később, január 23-án sérüléseibe belehalt. (Forrás: https://www.terrorhaza.hu/muzeum/kozszolgalat/bauer_sandor_1952_1969.html)

Topor István

Évfordulók január 19-én


399. január 19-én született Szent Pulcheria, a szenátus által 414-ben augusztává nyilvánított bizánci császárnő. A tehetséges, művelt leány, aki húgaival együtt szüzességi fogadalmat tett, irányította apjuk halála után két évvel fiatalabb öccsét, II. Theodóziuszt, neveltetésének irányát is megszabta, később feleséget is ő talált neki. Vakbuzgó keresztény volt, minden egyéb vallást, különösen a nesztoriánusokat (Krisztus emberi mivoltát hirdetők), a pogányokat és a zsidókat üldözte. Jó keresztényként templomokat építtetett, támogatta a rászorulókat, adományokkal segítette a nélkülözőket. Pár évre zárdába vonult, öccse halálakor azonban, hogy megakadályozza egy törtető eunuch trónra kerülését, maga vette át a hatalmat, miután névleges házasságot kötött egy katonatiszttel, akit császárrá neveztetett ki. 453-ban halt meg, az ortodox és a római katolikus egyházak egyaránt szentként tisztelik.

1921 január 19-én született Szekszárdon Mészöly Miklós Kossuth-díjas író, a Demokratikus Charta egyik szóvivője, 1990-től a Magyar Írók Szövetsége vezetőségi tagja. Születési neve Molnár volt, írói nevét 1948-ban vette föl. 1944-ben szerzett jogi diplomát. 1944-ben rövid frontszolgálat után megszökött, majd szovjet hadifogságba került. Hazatérve munkásként dolgozott. Műveit többször betiltották, előfordult, hogy semmilyen munkát nem kapott. Szinte mindent írt: mesét, verset, novellát, publicisztikát, esszét, regényt, tanulmányt, drámát. Felesége Polcz Alain író, tanatológus volt, aki 1991-ben létrehozta a Magyar Hospice Alapítványt.

2006. január 19-én halt meg Agárdy Gábor Kossuth-díjas színművész. Örmény családból származott, eredeti neve Arklián (Arklijan). Kiváló ikonfestő is volt. Óriásit alakított Katz lelkészként a Svejkben, vagy Sipos úrként az Üvegcipőben, de nemcsak színpadi, hanem egyéb szerepeiben is zseniális volt. Filmjei (Egri csillagok, Szegénylegények, Egy magyar nábob, stb.) és TV-filmjei (A dunai hajós, A peleskei nótárius, Mint oldott kéve, stb.) tömegekhez eljutva felejthetetlenné tették nevét. Méltán nyerte el a nemzet színésze címet.

Márk Éva

Évfordulók január 18-án


1270. január 18-án halt meg Árpád-házi Szent Margit hercegnő, IV. Béla király és Laszkarisz Mária leánya, Szent Erzsébet unokahúga. A tatárok elől való menekülés közben született 1242-ben Dalmáciában, s szülei a túlélésért Istennek ajánlották őt. Hároméves korától domonkos nővérek nevelték Veszprémben. Életének alapszabálya volt: Istent szeretni, magamat megvetni, senkit sem utálni, senkit meg nem ítélni. Mélyen vallásos, önkínzó életet élt. Huszonnyolc évesen halt meg, valószínű a mértéktelen önsanyargatás következtében. 1943-ban avatták szentté.

1519. január 18-án született Krakkóban Jagelló Izabella magyar királyné, I. (Jagelló) Zsigmond lengyel király és Bona Sforza leányaként. Négy nyelven beszélő, művelt, olvasott fiatal nő volt, amikor 1539-ben feleségül adták a nála 32 évvel idősebb I. (Szapolyai) János magyar királyhoz. Fiát, János Zsigmondot 1540-ben, két héttel férje halála előtt szülte. Hosszas küzdelmek árán 1556-ban lett Erdély tényleges ura (fejedelem fia nevében), de csak három éve adatott. Kemény kezű, központosító hatalmat kiépítő uralkodó volt. 1559-ben halt meg váratlanul. Bővebben: https://korok.webnode.hu/products/erdely-fejedelemasszonya-izabella-magyar-kiralyne1/

1907. január 18-án született Ferencsik János karmester. Édesapja 1915-ben esett el, édesanyja nehéz gondok között nevelte őt és öccsét. Gyermekkorától zenét tanult. Huszonhárom évesen vezényelt először nyilvánosan, s ő vezényelte Bartók és Pásztory Ditta búcsúhangversenyét 1940-ben. Dirigált Salzburgban, Kölnben, Bayreuthban, Bécsben, a milánói Scalában. Afrika kivételével az egész világot beutazta, s mindenütt népszerűsítette a magyar zenét. 1984-ben halt meg.

Márk Éva

Évfordulók január 17-én

395. január 17-én halt meg I. Theodosius, a római birodalom utolsó egyeduralkodója. Halála előtt megosztotta a birodalmat két fia között, vagyis ezen a napon jöttek létre a Keletrómai és a Nyugatrómai birodalmak. Utóbbi jóval Bizánc előtt, már 476-ban felbomlott.

1377. január 17-én XI. Gergely Avignonból visszatért Rómába. Ő volt az utolsó francia földön székelő pápa, neki sikerült a francia klérus nyomása ellenére Rómába visszavinni a pápai székhelyet. A következő évben meghalt, utódául Vi. Orbánt választották. Mivel megtagadta az Avignonba költözést, a francia bíborosok ellenpápát választottak. Ettől kezdve 40 éven át két, sőt három pápa uralkodott, akik egymás híveit kölcsönösen kiátkozták. A konstanzi zsinat az akkori három pápát lemondatta, V. Mártont megválasztotta, s ezzel végetért a nyugati egyházszakadás.

1895. január 17-én született Mécs László költő. 1918-ban szentelték pappá, több településen szolgált plébánosként. Húszéves korától jelentek meg versei. Francia nyelvű kötete bemutatójára utazva megismerkedett Paul Valéryvel, aki előszót írt második kötetéhez. 1953-ban 10 év börtönre ítélték, ahonnan '56-ban szabadult. Páratlanul népszerű volt, kötetei szinte azonnal elkeltek. Idős korában Pannonhalmára vonult vissza, itt ünnepelték pappá szentelésének 60. évfordulóját és ott is halt meg 1978. november 9-én.

1994. január 17-én halt meg Cziffra György zongoraművész. 1921-ben született Budapesten. Csodagyerekként indult és hihetetlen pályát futott be az angyalföldi nyomorból a világhírig. Hegedűművész édesapja tanította zongorázni, ötévesen lépett föl először egy cirkuszban, hogy pénzt keressen a családnak. Hiába volt zseniális virtuóz, cigány származása miatt nehezen fogadta be a művészvilág. Éjszakai bárokban zongorázott, hódolói minden helyre követték. Egy disszidálási kísérlet miatt 1950-ben kényszermunka táborba küldték, ahol követ hordattak vele. Három év múlva szabadult, s tönkrement kezével újra zongorázni kezdett; ismét a pesti éjszakában. 1956-ban kihasználva a határok rövid ideig tartó megnyitását, feleségével és fiával emigrált. Tíz nap múlva már koncertezett Bécsben, és azonnal berobbant a világ zenei életébe. Rendkívüli sikereket aratott, pénzéből létrehozta a Cziffra Alapítványt tehetséges fiatalok támogatására. 1993-ban megkapta a francia Becsületrend tiszti fokozatát, itthon pedig a Köztársasági Érdemrend Középkersztjét. Szívroham következtében hunyt el Párizsban.

Márk Éva

Évfordulók január 16-án

Ie. 27. január 16-án két nappal azután, hogy felajánlja lemondását - Octavianus, aki legyőzve ellenfeleit békét teremtett Rómában - elfogadja a szenátustól a princeps (első az egyenlők közt) címet, és az Augustus (fenséges) elnevezést. Ezzel lezárult a római köztársaság kora és létrejött a császárság.

1759. január 16-án nyílt meg a nagyközönség előtt sir Hans Sloane orvos és természettudós nyolcvanezer tárgyból álló gyűjteményének kiállítása a londoni ún. Montague-házban, megalapozva a British Museumot.


1932. január 16-án született Dian Fossey amerikai etológus, a ruandai hegyi gorillák védelmezője és életük kutatója. Gyári és eladói munka mellett járt egyetemre, foglalkozásterapeutaként diplomázott. Kölcsönpénzből utazott Afrikába, s amikor sikerült támogatót találnia végre megkezdhette az emberszabásúak tanulmányozását. Életét ezekre az intelligens főemlősökre áldozta, szó szerint is.Tevékenységének ellenzői közül valakik 1985. december 26-án meggyilkolták vagy meggyilkoltatták.


1945. január 16-án egy német páncélos vezérőrnagy, Gerhard Schmidhuber megakadályozta, hogy egy nyilas különítmény a budapesti gettóban sínylődő kb. 50 - 60 000 embert. A 13. páncéloshadosztály parancsnokaként1944. őszén érkezett Magyarországra. A szovjet-román seregek közeledtére a nyilasok a gettó felszámolása mellett döntöttek. Amint a terv Schmidhuber tudomására jutott megtiltotta a végrehajtását, egy közreműködő német őrmestert le is tartóztatott. Hogy utasítását ne hághassák át, leváltotta a gettó őreit, s helyükre saját embereit állította. A nagy gettót január 18-án szabadították fel az orosz katonák, s hogy még volt kit felszabadítani, az ennek a német tisztnek volt köszönhető. Schmidhuber a kitörés során február 11-jén esett el.


1969. január 16-án a prágai Vencel téren Jan Palach 20 éves egyetemista felgyújtotta magát, így tiltakozva a Prágai Tavasz eltiprása, a Szovjetunió katonai fellépése ellen. A "béketábor" egyetlen újságja sem írta meg, mégis tudtunk róla.

Márk Éva

Évfordulók január 15-én


1582. január 15-én 10 évre szóló fegyverszünetet kötött Báthori István lengyel király és Rettegett Iván orosz cár.



1596. január 15-én I. Rudolf megnyitja az országgyűlést Pozsonyban, amely március 12-ig ülésezett, majd feloszlott. Az országgyűlés főbb törvénycikkelyei kimondták, hogy a főpapok, bárók, mágnások és birtokos nemesek portánként saját zsebükből, előjogaik érintetlenül hagyásával, egyszeri alkalommal 9 Ft-ot adóznak; az uralkodó személyes megjelenése esetén kimondja a nemesi fölkelést; a szabad hajdúkat számolják fel; a király lépjen közbe az erdélyi fejedelemnél, hogy a töröktől visszavett területeken a régi tulajdonosok kapják vissza birtokaikat; kérik a rendek, hogy a magyarországi pénzt hazai értékben fogadják el;

A király a törvényeket március 21-én szentesítette.

1776. január 15-én Mária Terézia gróf Batthyány Józsefet nevezte ki esztergomi érsekké (tisztséget Batthyány 1799-ben bekövetkezett haláláig töltötte be). Ugyanezen a napon királyi rendelettel létrejött a besztercebányai, a rozsnyói és a szepesi katolikus püspökség. Területüket az esztergomi érseki főegyházmegyéből hasították ki, püspökeiket az esztergomi érsek joghatósága alá helyezték.

1872. január 15-én I. Ferenc József az ideiglenesen viselt közös pénzügyminiszteri tisztségből felmentette gróf Andrássy Gyulát, utódjául Ludwig von Holzgethan bárót nevezte ki.

Ugyancsak ezen a napon indult meg a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Bizottságának folyóirata, a Magyar Nyelvőr, Szarvas Gábornak a magyar nyelvművelés megteremtője szerkesztésében. Szarvas Gábor országos hírnévre nyelvészeti munkásságával tett szert. Ezért bízta meg az MTA egy, a magyar nyelv kutatását és művelését szolgáló folyóirat létesítésével. Így indult meg a Magyar Nyelvőr, amelyben küzdött a magyartalan szóalkotások ellen, és kiváló etimológiai cikkeket írt. Az új folyóirat köré csoportosította a magyar nyelvtudomány legtehetségesebb alakjait, így Simonyi Zsigmondot, Szinnyei Józsefet és Munkácsi Bernátot is.

Topor István

Évfordulók január 14-én

1301. január 14-én a budai várban elhunyt III. András magyar király. Ákos nembeli István országbíró oklevelében így búcsúzott tőle: „Meghalt András, Magyarország jeles királya (…) az utolsó aranyágacska, amely atyai ágon Szent István király (…) nemzetségéből, törzséből és véréből sarjadt”. A budavári minoriták kolostorában helyezték örök nyugalomra. Vele férfiágon kihalt az Árpád-ház.



1688. január 14-én Zrínyi Ilona Munkács várának védője elfogadta a császári sereg által ostromlott vár feladásának feltételeit. A bécsi udvarnak Caraffa tábornok által közvetített feltételek biztosították a várbeliek számára a teljes, személyükre és birtokaikra vonatkozó közkegyelmet. Thökölyre és a hűségén maradtakra azonban nem vonatkozott ez. Zrínyi Ilonát Bécsbe internálták. A Rákóczi gyerekek, Julianna és Ferenc vagyonukat megtarthatták, de a király gyámsága alá kerültek.



1945. január 14-én a debreceni Néplap közzétette a Nemzeti Parasztpárt földreform-javaslatát. A Parasztpárt programjában szerepelt többek között a 100 holdnál nagyobb úri, közületi, egyházi birtokok kisajátítása; a hazaárulók, nyilasok és a Volksbund-tagok földjének elkobzása. Az így kisajátított és elkobzott földet a birtoktalan és törpebirtokos parasztságnak kell juttatni. A földreform végrehajtásának határidejét október 1-jében határozták meg. A lebonyolításra a földigénylők képviselőiből földreformbizottságokat hoztak létre.

Ugyanezen a napon a visszavonuló német csapatok felrobbantották a Horthy Miklós hidat (a korábbi Petőfi hidat). A budai hídnyílásban két helyen, a pestin egy helyen helyezték el a robbanótölteteket. A robbantás - vélhetően - nem egyszerre következett be, hanem a budai hídnyílásé valamivel előbb.

Topor István

Évfordulók január 13-án

1522. január 13-án Budán II. Lajos magyar király feleségül vette Habsburg Máriát, Kasztília infánsnőjét, Ausztria főhercegnőjét. A házasságkötéskor 16 éves II. Lajos és a 17 éves Mária királyné rövid ideig tartó házasságkötése már jóval korábban – az 1515-ös hármas bécsi királytalálkozón – eldőlt. II. Ulászló magyar király, I. Miksa császár és I. Zsigmond lengyelkirály egyezséget kötöttek. Ennek értelmében Ferdinánd osztrák főherceg vagy maga Miksa feleségül veszi Jagelló Annát. A kilencéves Jagelló Lajos trónörökös pedig a 10 éves Habsburg Máriát, Ferdinánd húgát. Ulászló Miksát és Zsigmondot tette meg fia gyámjává.

Házasságukból nem születet gyermek. Mária a mohácsi csatavesztést követően, miután hírt kapott férje haláláról, Pozsonyba menekült.

1568. január 13-án János Zsigmond erdélyi fejedelem a tordai országgyűlésen kiadta a négy vallás szabadságáról szóló törvényét. Ez biztosította az Erdélyben élő három nemzett négy vallásának gyakorlását, azaz a katolikus, református, a lutheránus és az unitárius vallás szabad gyakorlását. Kiemelkedő jelentőséggel bír, hiszen a világon ez az első vallásszabadságot biztosító dekrétum.

1711. január 13-án báró Károlyi Sándor tábornagy, a kuruc seregek főparancsnoka nyolc napra fegyverszünetet kötött gróf Pálffy János tábornaggyal, a császári erők főparancsnokával. A fegyverszünetet később január 30-ig meghosszabbították.

1849. január 13-án a Debrecenben ülésező képviselőház megvitatta a január 3-án Windischgrätz tábornagynál járt békeküldöttség jelentését. Elutasították a tábornagy feltétel nélküli megadásra felszólító javaslatát, de kinyilvánította készségét a „biztosított békére”. Ugyanezen a napon Ottinger Ferenc császári tábornok csapatai elfoglalták Szolnokot. Bem viszont az erdélyi hadszíntéren visszafoglalta a császáriak által megszállt Marosvásárhelyt.

Topor István


Évfordulók január 12-én

1685. január 12-én (a dátum bizonytalan, előfordul 1684 és 1683 is, sőt van ahol január helyett október szerepel) XIV. Lajos, a Napkirály titokban feleségül vette Francoise Aubigné-t, ismert nevén Madame de Maintenont. Első férje a nála húsz évvel idősebb, súlyos testi fogyatékosságban szenvedő neves költő Paul Scarron volt, aki az egyszerű neveltetésű, de intelligens és tanulni vágyó lányból művelt, előkelők közt is megfelelően viselkedő, kultúrában jártas hölgyet faragott. Férje házában ismerkedett meg Madame de Montespannal, aki meghívta a királytól származó gyermekei mellé nevelőnek, amikor megözvegyülve a nyomor szélére jutott. Ekkor ismerte meg a király, aki látva milyen szépen bánik a gyermekekkel Maintenon márkinőjévé nevezte ki. Montespan márkiné botrányba keveredése után Francoise egyre nagyobb személyes befolyásra tett szert. Ugyan vádolták vele, de a király döntéseiben nem játszott szerepet, viszont már-már puritán, erkölcsös viselkedése, visszafogottsága hatott az öregedő királyra; lassan megszűntek a pazarló ünnepségek, lakomák, színházi előadások. A király halálakor visszavonult a "Szent Lajos király háza" nevű intézménybe, melyet korábban ő alapított vagyontalan nemes kisasszonyok számára. 83 évet élt.

1782. január 12-én II. József kiadta szekularizációs rendeletét, melyben feloszlatja azokat a szerzetesrendeket, melyek nem gyógyítással vagy tanítással foglalkoznak. Ennek kapcsán történt "a fordított Canossa-járás": VI. piusz pápa Bécsbe utazott abban a reményben, hogy megváltoztatja a császár véleményét, de nem járt sikerrel.

1961. január 12-én halt meg Hatvany Lajos irodalomtörténész, "az utolsó mecénás". 1880-ban született Budapesten gazdag gyártulajdonos családban. 1908-ban Ignotusszal és Fenyő Miksával megalapította a Nyugat c. folyóiratot, a XX. sz. első harmadának meghatározó irodalmi lapját. A Horthy-rendszert bíráló "nemzetgyalázó" cikkei miatt börtönre ítélték, de külföldi nyomásra kegyelmet kapott. Emigrációjából 1947-ben tért haza, egyetemen tanított, Kossuth-díjat kapott. Életét a művészetek, az irodalom támogatásának szentelte.

1931. január 12-én született Palásthy György rendező, forgatókönyvíró. Tizenhat évesen irodalmi díjat nyert, első forgatókönyve a Kölyök volt. Számos munkája mellett írta és rendezte a Meztelen diplomatát, a Szeleburdi családot, ő rendezte az Élet muzsikája c. filmet Kálmán Imréről. A TV-ben nevéhez fűződik a Bors sorozat, a Gül baba, és még sok egyéb

Márk Éva

Évfordulók január 11-én

1262. január 11-én Türje nembéli Fülöp zágrábi püspököt esztergomi érsekké nevezte ki IV. Orbán pápa. Sikertelenül próbált békét teremteni IV. Béla és fia, István között. Ő kezdte meg Margit királylány szentté avatásához szükséges vizsgálatot, vagyis a tanúk kihallgatását, amelynek hosszú időre véget vetett halála. Ő koronázta meg V. Istvánt és feleségét, Kun Erzsébetet, majd szintén ő fiúkat, IV. Lászlót. Ő építtette a tatárjárás után Zágráb közelében a Medvednica hegységben Medvevárat (horvátul Medvedgrad), romjai ma is láthatók. Ebben a várban érte a halál a menekülő Janus Pannoniust.

1800. január 11-én született Jedlik Ányos természettudós. Bencés szerzetesként kapta az Ányos nevet, eredetileg István volt. 1822-ben lett bölcsészdoktor, ezután a rend győri gimnáziumában negyvenhat 10-11 éves gyereket tanított hat tantárgyból. 1825-ben pappá szentelték, ekkortól fizikát, természetrajzot és mezőgazdaságtant oktatott. Ő találta fel az elektromotort - villámdelejes forgony lett a neve - ,az öngerjesztő dinamót, és még sok mást, hisz egész életén át kísérletezett. Neki köszönhetjük a szódavizet is, melynek segítségével a találékony magyarok föltalálták a fröccsöt. "Fölfelé megy borban a gyöngy; jól teszi..." - dicsérte Fóti dalában Vörösmarty.

1938. január 11-én választották alispánná Endre László szélsőjobboldali gödöllői főszolgabírót (1895-1946), aki 1937-ben Szálasival megalapította a Magyar Nemzetiszocialista Pártot. Az érvényben lévő rendelkezéseknél is keményebb intézkedéseket hozott a zsidóság ellen. 1944-től a Sztójay-kormány belügyi államtitkára, a deportálások egyik fő szervezője volt. A háború után a szövetségesek átadták a magyar hatóságoknak. Háborús bűnök miatt halálra ítélték és kivégezték.

Márk Éva

Évfordulók január 10-én

I.e. 49. január 10-én Julius Caesar átlépte a Rubicont, melynek jelentősége abban rejlett, hogy Gallia és Itália határfolyója volt, átlépését minden római hadseregnek megtiltotta a szenátus. Ekkor hangzott el (Suetonius szerint) a híres mondás: A kocka el van vetve. Átlépni a Rubicont ma is azt jelenti, hogy visszafordíthatatlan döntésre szánja el magát valaki. A Rubicon címet viseli egyik kiváló történelmi folyóiratunk.

1276. január 10-én halt meg X. Gergely pápa (Teobaldo Visconti) akit a bíborosok három évi vita után választottak meg úgy, hogy nemcsak bíboros nem volt, de még pappá sem szentelték. Korábban azonban személyesen találkozott Szent Bonaventura minorita generálissal és belépett a rendjébe. A hosszú ideig fennálló interregnum esetén okulva bevezette a konklávét, ami annak a testületnek a neve, amely a külvilágtól elzárt helyen megválasztja az új pápát.

1429. január 10-én alapította Jó Fülöp burgundi herceg az Aranygyapjas Rendet a keresztény hit és a katolikus egyház védelmére. A burgundi hercegek, majd a Habsburg-ház legfontosabb rendjele volt, főleg fejedelmek és főnemesek kapták.

1778. január 10-én halt meg Carl von Linné svéd természettudós. Tanult és tanított Uppsalában, orvosi iplomát szerzett Hollandiában. Peter Artedivel közösen írt munkája, a "Természet rendszere" Hollandiában jelent meg 1735-ben. Meghatároztak és kettős latin névvel láttak el több tízezer állat- és növényfajt, többségük ma is a tőlük kapott nevet viseli. A mikroszkópikus lények csoportját Chaosnak nevezte, de egyik előadásában utalt rá, hogy a fertőző betegségeket esetleg ezek a "láthatatlan férgek" okozzák. Hetven évet élt.

1973. január 10-én nyilvánították az ország első Nemzeti Parkjává a Hortobágy 53 hektárnyi területét. Az eredetileg nedves legelő a XIX. századi folyamszabályozás után vált szikes pusztává.

Márk Éva

Évfordulók január 9-én

1475. január 9-én I. (Hunyadi) Mátyás levélben közölte IV. Sixtus pápával, hogy hajlandó a törökkel szemben harcot indítani, ezt azonban csak akkor teszi meg, ha megfelelő segítséget kap.

1867. január 9-én Bécsben tárgyalássorozat kezdődött a Habsburg Birodalom külügyminisztere és magyar politikusok között. Friedrich Ferdinand Beust Andrássy Gyula, Eötvös József és Lónyay Menyhért politikusokkal tárgyalt az országgyűlés 15-ös albizottsága munkálatainak módosításáról. A módosított tervezett leglényegesebb eleme, hogy evidenciaként szerepel benne az uralkodó legfőbb hadúri joga.

1870. január 9-én megnyílt a Hatvan – Miskolc vasútvonal. Az 1867. évi XIII. tc. alapján a kormány 60.000.000 ezüstforint összegű hitelt vett fel csatorna- és vasútépítésre. Ebből a hitelből vásárolták meg az 1868-ban megalapított Magyar Királyi Államvasutak (MÁV) első vonalát. Ebből a hitelből hozták létre többek között a hatvan - miskolci vasútvonalat.

Ugyanezen a napon vette át a pesti önkéntes tűzoltók első őrsége a belvárosi tűzoltószertárt. Ezzel megkezdték a rendszeres szolgálatot. Az első évben 55 tűzesethez vonultak ki.

1933. január 9-én Budapesten befejezte XXIX. kongresszusát az Magyarországi Szociáldemokrata Párt. Határozatban tiltakoztak a fasiszta kormányrendszer bármilyen intézményének hazánkban való meghonosítása és a parlamentarizmus meghamisítása ellen. Harcot hirdettek a korporációs rendszer ellen; intézkedéseket sürgettek a gazdasági válság okozta nyomorúság enyhítésére. Javasolták azt is, hogy iktassák törvénybe a 40 órás munkahetet.

1964. január 9-én mutatták be Mihályfi Imre kétrészes filmjét, a Honfoglalást.

A film cselekménye 1944 októberében, a nyilas hatalomátvétel idején kezdődik. Dálnoki Miklós Béla, a magyar hadsereg főparancsnoka fegyverszüneti tárgyalásokat kezdeményez a szovjet hadsereggel. A Gestapo-ügynökökkel és angolbarát tisztekkel körülvett főparancsnokot hírvivők útján inti türelemre Horthy. Október 15-én a rádió közli a kormányzó proklamációját, miközben a nyilasok már a hatalomátvételre készülnek. A szovjetek megbíznák Dálnokit a huszonötezer magyar hadifogoly feletti parancsnoksággal, ám Dálnoki nem meri vállalni a felelősséget. Közben az átállt magyar katonák egy csoportja eléri a Vereckei-hágót.

A főbb szerepeket Avar István, Csernus Mariann, Gábor Miklós és Páger Antal alakították.

Topor István

Évfordulók január 8-án


1621. január 8-ai dátummal maradt fenn a sárospataki főiskola könyvtári szabályzata, illetve utasítása. A könyvtárnokot a primariusok közül választották. Az 1621-es szabályzat könyvtárra, illetve a könyvtárosra vonatkozó cikkelye: „Hogy a communitas könyvkészlete szét ne hurcoltassék, a gondos előrelátás megkívánja, hogy a Primariusok közül a Praeceptorok és Primariusok szavazatával könyvtáros választassék, aki bölcs, kegyes, tudós, józan és megpróbált, hűségben feddhetetlen legyen, akinek ügyes tevékenysége és buzgó gondossága által a communitas könyvei és kéziratai megőriztessenek és közhasználatra kiadassanak.”

1680. január 8-án Thököly Imrét – miután az 1679. november 3-ai szikszói csatában a császáriak felett győzelmet aratott – a bujdosók hajdúszoboszlói gyűlésén a vitézlő rend 133 képviselője egyhangúlag fővezérré választotta, és felesküdtek rá: „Mi Istenért és Hazáért fegyverre kelt alulírott magyarok esküszünk az élő Istenre, […] hogy nagyságos Teökölyi (sic!) Imre urat, vezérünket nem hagyjuk el, bármit határoz az Isten dicsőségét és a Haza szabadságát illető ügyekben, […] akik pedig mostanig eltérő véleményen voltunk, ezután a tegnapi erős és feloldhatatlan egyezségünk szerint Őnagyságát, mint Fővezérünket ügyünk végső eldöntéséig hűségesen követjük.” Thököly csillagának rohamos emelkedését jelzik Szelepcsényi György prímásérsek-helytartó szavai: „Őfelsége kegyelmes szándéka az, hogy a jövőben egyedül Thökölyvel tárgyaljon, nem pedig az erdélyi fejedelemmel.”

1864. január 8-án született Kisbéren Korda Dezső az első elektromos autó konstruktőre.

Egyetemi tanulmányait 1885-ben Budapesten végezte. Franciaországban és Svájcban működött: egyik alapítója a Societé Electro-Chimie de Basel és igazgatója a Société de Fives-Lilles villamossági gyárnak. A zürichi egyetemen magántanári képesítést nyert. Fő működési területe a híradástechnika, a nagyfrekvenciájú technika és a fémkohászat volt. Úttörő eredményeket ért el az elektroötvözetek (pl. ferroszilícium) előállítása terén, ő szerkesztette az első elektromos automobilt s ő tekinthető a forgókondenzátor feltalálójának. Duna-szabályozási terveket készített s matematikai tanulmányokkal is foglalkozott.

Topor István

Évfordulók január 7-én

1566. január 7-én került a pápai trónra V. Pius néven Antonoi Michele Ghislieri, aki az inkvizíciót irányító Szent Officium vezetőjéből lett hatvankét évesen pápa.

A domonkosrendi szerzetesből Szent Péter trónjára került Piusz legnagyobb sikere egy szent liga megalakítása volt a török ellen. Az akkori világ leghatalmasabbjának számító Spanyolország és a még mindig jelentős hatalommal bíró Velence egyesített hajóhada a lepantói-öbölben 1571. október 7-én megsemmisítő vereséget mért a török flottára. Ez is jelezte, hogy az oszmán török hatalom két évszázados hódító lendülete megtört.



1610. január 7-én Galilei felfedezett a Jupiter négy nagy holdja közül hármat: az Iót, az Europát és a Kallisztót. Pár nappal később a Ganümédészt is sikerült feljegyeznie. Rájött, hogy ezek a holdak keringenek az égitest körül, mivel néha ideiglenesen eltűnnek; ezt a Jupiter mögötti mozgásuknak tulajdonította. 1620-ban további felfedezéseket tett. Későbbi csillagászok felülbírálták Galilei elnevezéseit, megváltoztatva a Medici-csillagokat Galilei-holdakra. A kijelentés, miszerint egy égitest körül több kisebb égitest kering, átfogó képet adott a geocentrikus világról, aminek a középpontjában a Föld van.



1764. január 7-e a madéfalvi veszedelem, a Siculicidium napja. A Siculicidium a népirtás (genocidium) és a székelyek latin nevéből faragott műszó, amelyet székelyirtásnak fordíthatunk, de az esemény a történelemkönyvekbe mégis mádéfalvi veszedelem néven került be, és amely az erőszakos székely határőrség szervezése ellen tiltakozók legyilkolását jelenti.

Közvetlen előzménye az volt, hogy a január 6-án kiadott királynői rendelet ellenére tovább folytatódott az erőszakos toborzás. Noha Mária Terézia elrendelte, hogy csak önként jelentkezőket vegyenek föl határőrnek. Akik nem akartak határőrnek állni, az erdőkbe húzódtak.

Siskovics tábornokot Erdély gubernátora (kormányzója) parancsára Carato alezredes 1764. január hetedikén a békésen alvó falut, Mádéfalvát (ahová a székely ellenállási mozgalom küldöttei gyűltek össze) ágyútűz alá vette, majd mintegy 400 menekülőt lekaszabolt a katonaság. A mádéfalvi vérengzés után elfojtották a Habsburgok a megmozdulásokat Székelyföldön. A mészárlás és az erőszakos katonasorozás hatására kezdődött meg a székelyek tömeges kivándorlása Bukovinába.

Topor István


Évfordulók január 6-án

Január 6. Vízkereszt, a karácsonyi ünnepkör zárónapja, a háromkirályok és Jézus megkeresztelésének ünnepe, a karácsonyi tizenketted utolsó napja, a farsang kezdete. A katolikus templomokban ezen a napon vizet szentelnek. Hétköznapi teendőként ekkor kell lebontani a karácsonyfát.

1292. január 6-án Magyarországi Mária II. (Sánta) Károly felesége, V. István királyunk leánya, fia Martell Károly javára lemondott a magyar koronáról, s ezzel egyértelművé tette a nápolyi igényt a magyar királyságra, IV. (Kun) László meggyilkolása után. Magyarország urai azonban III. Endre - az Aranyágacska - mellett álltak ki. Martell Károly már 1295-ben meghalt, így trónigénye az 1288-ban született fiára, Carobertóra szállt, akiből aztán I. Károly (Károly Róbert) néven magyar király lett.

1827. január 6-án halt meg Charlotte von Stein, Goethe szerelme és múzsája. A weimari hercegnő udvarhölgyeként boldogtalan érdekházasságba kényszerítették. Goethevel 1775. november 11-én találkoztak, aki ezután ezernél is több szerelmes levelet írt hozzá. A leveleken kívül számos verset is írt hölgyéhez, mindig kutatva varázsának titkát. Íme egy rövid részlet a Charlotte von Steinhez c. versből Vass István fordításában:

Tudtad lényem mindegyik vonását,

tudtad, hogy peng minden idegem,

tekinteted engem játszva járt át,

kit aligha értett földi szem.

Irányt szabtál féktelen futásra,

mérsékelted a vadlázú vért,

és a szétdúlt szívnek nyugovása

angyali karodba visszatért.

A lobogó szerelem elmúltával is szoros barátság fűzte őket egymáshoz az asszony haláláig.

1974. január 6-án alakult meg az MME (Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület) Budapesten 196 alapító taggal. Céljuk a természet, ezen belül különösen a madárvilág társadalmi támogatása. Céljaik eléréséhez népszerűsítő, oktatási és környezeti nevelési programokat szerveznek, és igyekeznek növelni támogatóik körét, hogy kutatásaikat és a rendkívül fontos védelmi programokat finanszírozni tudják. Az egyesület tagjaként szomorúan tapasztalom, hogy az etetőkre mind a fajokat, mind az egyedszámot tekintve egyre kevesebb madár jár, s bár alig hihető, a mindent túlélő verebek is szinte eltüntek.

Márk Éva

Évfordulók január 5-én

1589. január 5-én halt meg 70 éves korában Medici Katalin francia királyné, férje és idősebb fia halála után régens. Szüleit csecsemőként elveszítve rokonoknál nevelkedett. Tizennégy éves volt amikor nagybátyja, VII. Kelemen pápa feleségül adta a francia király másodszülött fiához, a 15 éves Orleans-i Henrikhez, aki nem kedvelte Katalint. Közös életük első tíz évében vélhetően nem történt meg az "elhálás", azonban a következő 13 évben az addig meddőnek hitt asszony 10 gyermeket szült. Margit leánya és Navarrai Henrik esküvői ünnepsége idején következett be a hírhedt Szenr Bertalan-éj 1572. augusztus 23-áról 24-ére virradóan. Az anyjára mindenben hallgató IX. Károly halála után III. Henrik néven Katalin újabb fia lett király, akinek uralma alatt csökkent az anyakirályné befolyása. III. Henrik csak két hónappal élte túl anyját, azután IV. Henrik néven Margit férje lett a király, s vele a Bourbon dinasztia került Franciaország trónjára.

1883. január 5-én született Sztójai Döme (Demeter Stojakovic) szerb származású magyar politikus, katonatiszt. Hírszerzőként szolgált a Vörös Hadseregben, majd Horthy Nemzeti Hadseregében. Az 1920-as években különböző posztokon a magyarországi hírszerzési és kémelhárítási műveletek irányítója volt. 1935 - 44 között Magyarország berlini követeként jó viszonyba került a náci vezetéssel. A német megszállás után Horthy miniszterelnökké és külügyminiszterré nevezte ki, majd augusztus 24-én lemondatta. A népbíróság háborús bűnösként halálra ítélte és kivégezték.

1932. január 5-én született Umberto Eco olasz nyelvész, esztéta és író. Tanulmányozta a középkor esztétikai gondolkodását, a művészi alkotás és a tömegkommunikációs eszközök kapcsolatát, a műalkotás többértelműségét. Sikerregénye A rózsa neve középkori miliőbe helyezett krimi, amelyből Jean-Jacqes Annaud világhírű filmet rendezett Sean Connery és Christian Slater főszereplésével.

1944. január 5-én született Schütz Ila. Dolgozott kórházban, tanult szabás-varrást, de mindig a színpad vonzotta. 25 évesen szerzett diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, ettől fogva több színpadon játszott ( többek közt a Mikrószkópban is), de igazi helyét a Madách Színházban találta meg, amelynek 22 éven át volt tagja. 1993-ban a József Attila Színházhoz szerződött, ott játszott haláláig. Országos ismertséget filmjei (Ismeri a szandi-mandit?; Pendragon - legenda; Árvácska, stb.) és TV-s szereplései hoztak. A kereskedelmi televíziók megjelenése megváltoztatta a színészek életét: játékfilmek, TV-filmek helyett szappanoperák, valóságshow-k kezdték lekötni a nézők figyelmét. Bár még ekkor is hívták többfelé, a minőséghez szokott művész nem talált már örömet a munkában. Férje halála a teljes magánytjelentette számára, egyre mélyülő depressziójából csak egy kiutat látott, és életének önkezével vetett véget 2002. decemberében.

Márk Éva

Évfordulók január 4-én


1821. január 4-én halt meg Elisabeth Ann Seton, a "Szeretet nővérei" rend megalapítója, Amerika első szentje. Protestáns családból származott, de özvegyen maradva öt gyermekével katolikus hitre tért. Szerzetesi fogadalmat tett, szegényeket, betegeket gondozott kilenced magával. Rendi nevüket a környék hálás lakóitól kapták. VI. Pál pápa avatta szentté 1975-ben.

1869. január 4-én kapott megbízást Ráday Gedeon a délvidéki közbiztonság helyreállítására. Vizsgálóbírójával, Laucsik Mátéval kemény kézzel, vasszigorral oldották meg a feladatot. 554 bűncselekményt földerítve felszámolták az alföldi "rablószövetkezetet", Rózsa Sándor hírhedt rablóbandájával együtt. Ráday gróf Mészáros segédtisztjeként harcolta végig a szabadságharcot, de dolgozott Szemere Bertalan minisztériumában is. 72 évet élt.

1878. január 4-én az orosz-török háború végén egy kozák csapat támadása miatt elmenekült Szófiából a török helyőrség, s ezzel gyakorlatilag véget ért Bulgária közel ötszáz éves török megszállása.

1942. január 4-én kezdett megtorló akcióba Délvidéken a magyar hadsereg egy 40 fős partizánosztag támadására válaszul. A razziák során kb. ezer szerb polgárt öltek meg. Két héttel később a karhatalmi erők körülzárták Újvidéket, s az idehúzódó partizánokra hivatkozva "tisztogatásba" kezdtek, melynek során 2550 szerbet, 743 zsidót és más nemzetiségűt (köztük 11 magyart) gyilkoltak meg. Az áldozatok között 147 gyermek is volt. Az akcióért rettenetes árat fizettek a délvidéki magyarok: 1944-45 -ben a szerbek több tízezer embert gyilkoltak le és dobáltak jeltelen tömegsírokba. Ezek az ártatlan civilek - és nem gyilkosaik - a szerb parlament 2006-os döntéséig háborús bűnösnek minősültek.

1972. január 4-én Nagy-Britannia történelmében először ülhetett bírói székbe nő, Rose Heillbron személyében.

Márk Éva
Évfordulók január 3-án
2013.01.02 17:14

1521. január 3-án X. Leó pápa kiközösítette, egyházi átokkal sújtotta és eretneknek nyilvánította Luthert, egyúttal levélben kérte fel a császárt, hogy tegyen határozott lépéseket a lutheri eretnek tanok visszaszorítására. Ezt megelőzte 1520. június 15-én kiadott Exsurge Domine kezdetű bullája, amellyel a kiközösítés megtörtént. Az ekkor még Luther ellen író VIII. Henrik angol királyt a pápa ekkor tisztelte meg a Defensor fidei, azaz a hit védelmezője címmel.



1704. január 3-án megérkezett Tokajba az erdélyi nemesek küldöttsége azzal a céllal, hogy felajánlják II. Rákóczi Ferencnek a fejedelmi trónt.



1849. január 3-án Bem tábornok vezetésével a VI. hadtest Doboka megyében, Tihucánál megütközött Karl Urban császári alezredes határőrcsapataival. A győzedelmes ütközetet követően Erdély északi része felszabadult a császári megszállás alól. Ugyanezen a napon a Fejér megyei Bicskénél Windischgrätz tábornagy magánszemélyként fogadta az országgyűlés december 31-i békeküldöttségének tagjait, akiktől feltétel nélküli megadást követelt.



1892. január 3-án született a dél-afrikai Bloemfontein nevű városában John Ronald Reuel Tolkien angol filológus, író.

Tolkien első ismertté vált könyve, A Hobbit 1937-ben jelent meg. A műből Peter Jackson rendező készít trilógiát, amelynek első részét A Hobbbit - Váratlan utazást 2012. decemberében mutatták be. 1954-ben látott napvilágot A Gyűrűk Ura első kötete. Tolkien élete ezután írással és nyelvészettel telt. Szoros barátság fűzte C. S. Lewis-hoz, a Narnia krónikái szerzőjéhez, akinek 1963-ban bekövetkezett halála mélyen megrázta az írót.
Nyugdíjba vonulása után Tolkien és felesége Oxford Headington nevű részén telepedett le, majd 1968-ban Bornemouth-ba költöztek, amit Edith nagyon szeretett, s ahol három évig éltek, mielőtt az asszony 1971. november 29-én, 82 éves korában elhunyt. Tolkien ezután visszatért Oxfordba. 81 évesen itt is halt meg. Egy sírba temették feleségével.



1992 ezen a napon hajtotta végre dr. Szabó Zoltán és csapata az első szívátültetést Magyarországon a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Ér- és Szívsebészeti Klinikáján a 28 éves Schwartz Sándoron.

A csapatnak alig négy óra állt rendelkezésére, hogy kioperálják a donor szívét, eljuttassák a beültetés helyére, megtörténjen a vércsoport megállapítása és előkészítsék a beteget.

Schwartz Sándor - bár a műtét után sok mellékhatással kell megküzdenie - ma is boldog családapaként él. Tisztelet az orvosoknak.

Topor IstvánÉvfordulók január 2-án

17. január 2-án a Fekete-tenger partján fekvő Tomiban (ma: Constanta) letöltendő száműzetésében elhunyt Publius Ovidius Naso római költő.

Ovidius Kr. e. 43-ban született. Gazdag édesapja politikai pályára szánta, ezért a legjobb neveltetésben részesült. Őt azonban a költészet érdekelte. A szerelem művészete, a Corinnához írt erotikus elégiái, a Szerelmek, ünnepi naptára, a Fasti, valamint az Átváltozások (Metamorphoses) nagy hírnevet szereztek neki. Kr. u. 8-ban Augustus császár döntése értelmében el kellett hagynia Rómát. Nem lehet tudni pontosan, mi volt az uralkodó döntésének az oka. Egyes vélekedések szerint Ovidius verseinek szellemisége összeegyeztethetetlenek voltak a császári fenséggel, mások amellett foglalnak állást, hogy a költő valamilyen végzetes hibát követett el. A száműzetéssel pályája derékba tört. A barbárok lakta településen való élet valóságos kínszenvedést jelentett Ovidius számára, azonban könyörgését Tiberius császár is figyelmen kívül hagyta. Tomiban keletkeztek az 5 könyvből álló Tristia című elégiái, illetve a Levelek Pontusből című négy könyve. Ovidius volt az első olyan költő, akinek művészetében megrendült az aranykori irodalom harmóniája. Ovidius nagy hangsúlyt fektetett költeményei nyelvi játékára, szellemességére.

1444. január 2-án a Kunovica-hágónál Hunyadi győzelmet aratott. Az 1443. július 22 -1444. január 25-e között zajló hosszúhadjárat utolsó csatája volt ez. A keresztény sereg a Balkán-hegységben már nehezen nyomult előre, és belátva, hogy nagyobb sikert már nem érhet el - megkezdte a visszavonulást. A szultán a megfogyatkozott csapatok után küldte seregét. A törökök megkísérelték az egész keresztény sereg megsemmisítését, de Hunyadi szétverte Turahán bég seregét. A sereg január 25-én érkezett vissza Nándorfehérvárra. A hadjárat a 6 győztes csata, sok török fegyveres megölése, Szerbia és Bulgária nagy részének fölszabadítása ellenére részleges

1608. január 2-án a királyi biztosok a felső-magyarországi rendek részére részgyűlést hívtak össze Kassára. A gyűlésen jóváhagyták a hajdúkkal Ináncson kötött fegyverszünetet. Ideiglenes szállásterületet jelöltek ki számukra, valamint megszabták a nekik adandó élelmiszer mennyiségét.

1807. január 2-án ünneplő lengyelek sorfala között I. Napóleon francia császár bevonult Varsóba. Napóleon érdeklődése a Poroszország ellen folytatott háború során ébredt fel Lengyelország és a lengyel csapatok iránt. A lengyel hazafiak abban reménykednek, hogy a francia császár semmissé teszi országuk 1772-es, 1793-as és 1795-ös felosztását, és így Lengyelország visszanyerheti szuverenitását. Napóleon azonban a lengyeleket csak eszközként akarta felhasználni céljai elérésére, ezért hozza létre 1807-ben az újabb francia csatlósállamot, a Lengyel Nagyhercegséget.

1867. január 2-án I. Ferenc József császári nyílt paranccsal Bécsbe összehívta a rendkívüli birodalmi tanácsot a magyar kiegyezés ügyében való „közreműködésre”. A rendkívüli birodalmi tanácsot a konzervatív-föderalista többségű tartománygyűlések delegálták.
Topor István

Évfordulók január 1-jén

1438. január 1-jén Pálóczi György esztergomi érsek Székesfehérvárott királlyá koronázta V. Albert osztrák herceget. A királyné koronázását Rozgonyi Simon veszprémi püspök végezte. Albertet pár nappal Zsigmond halála után, 1438. december 18-án választották meg a magyar főurak és főpapok Pozsonyban Magyarország uralkodójának. Albertet magyar királlyá választása után a német választófejedelmek német királynak is megválasztották. Német királyként a II. Albert nevet viselte.

1661. január 1-jén a szászrégeni országgyűlés erdélyi fejedelemmé választotta Kemény Jánost. Kemény öt fejedelmet szolgált, amíg 58 évesen trónra jutott. Bethlen Gábor, akinek apródja volt Kemény, fedezte fel diplomáciai érzékét. A Rákócziak katonai rátermettsége miatt számítottak rá. Tehetségét és megbízhatóságát bizonyítja, hogy II. Rákóczi György fia nagykorúságáig Keményre bízta a fejedelemséget. Kemény János annak ellenére, hogy fejedelmi esküjében hűséget ígért a szultánnak, ám trónra lépésének pillanatától a császári udvar törökellenes terveihez kötötte politikáját. Alig valamivel több mint egy évig uralkodott. Kemény János fejedelemről lásd Márk Éva írását: https://korok.webnode.hu/products/barcsay-akos-es-kemeny-janos-fejedelmek/



1817. január 1-jén jelent meg az első magyar időszaki sajtótermék, az enciklopédikus jellegű havi folyóirat, a Tudományos Gyűjtemény. Megjelenését Fejér György és Trattner János Tamás kezdeményezte.

Újdonság volt a Tudományos Gyűjteményben a helyismereti, a népleírás: másfél évtizeden át ez lett egyik legfontosabb tárgyköre. A nyelvújítási harc utolsó, döntő szakasza a Tudományos Gyűjteményben zajlott (Kazinczy, Orthologus és neologus nálunk és más nemzeteknél, 1819). A lapnak jelentős szerepe volt a feudális nemzetfogalom lebontásában, a polgári nemzetté válás eszméinek megvitatásában. 1828. januártól a megújulás érdekében Trattner jogutóda, Károlyi István az új nemzedék képviselőjének, Vörösmarty Mihálynak adta át a szerkesztést. Vörösmarty az általa szerkesztett első kötetben megszólaltatta Kazinczyt és Kölcseyt. Vörösmartyék felsorakoztak Széchenyi társadalmi reformjai mögé. 1828–1832 között rendszerint itt jelent meg az első tudósítás Széchenyi javaslatairól.



1908. január 1-jei dátummal, ám valójában 1907 karácsonyán látott napvilágot a 20. századi irodalomtörténet legnagyobb hatású lapja a Nyugat. Ignotus főszerkesztésében, Osvát Ernő és Fenyő Miksa szerkesztők indították útjára a lapot. Az első szám élén Ignotus Kelet népe című írása áll. Az ebből következő részlet a mai kor számára is megszívlelendő: „A nap s az emberiség s a történelem keletről nyugatra tart. Kelet népének is ez az útja, s ha járja: azon nap alatt jár, annak az emberiségnek felese, annak a történelemnek alakítója, mint a legnagyobb nemzetek. Kicsinységében tán nem szabad, hogy viszont lenézze, akik őt lenézik, és nagyon kell szeretnie, akik őt szeretik. A szeretetnek sok módja van, s egyet sem szabad fitymálnia; fia pedig mentül kevesebb van, annál több iránt kell türelmesnek lennie. Ez minden, amivel kelet népe a nyugatnak tartozik. Ennyit megér az, hogy mégis csak magának él, mikor részt vesz a világ életében, s hogy a helyet, melyen kívül a nagy világon más nincsen számára, ez a nagyvilág mégis csak az önnön biztonsága őrálló helye gyanánt védje és bástyázza körül. A Csaba útja az égen írt utat honfoglaló kelet népének. S így van megírva, hogy égen és földön, tudásban, szépségben és munkában mindenütt honfoglaló legyen kelet népe.”

Topor István