2013. februári évfordulók

2013.03.09 23:42

Évfordulók február 28-án

1367. február 28-án V. Orbán pápa I. (Nagy) Lajos kérésére megerősítette a pálos rend kiváltságait. Az egyetlen magyar szerzetesrend megalapítója a krónikák szerint híres magyar családból származó Boldog Özséb volt. Gyöngyösi Gergely pálos szerzetes, humanista író írt róla életrajzot a XVI. sz. elején. Ebben beszél Özséb látomásáról, mely apró lángokkal jelezte a szétszórtan élő remetéket, majd egy hang így szólt: "Özséb, gyűjtsd össze a remetéket egy szeretet-közösségbe!" - így jött létre a Remete Szent Pál Rend. Ruházatuk után a nép "fehér barátok"-nak nevezte őket. Boldog Özséb az általa alapított monostorban, Szentkereszten halt meg 70 éves kora körül.

1835. február 28-án jelentette meg Elias Lönnrot finn orvos, néprajztudós, író, botanikus a 32 énekből (rúnóból) álló ún. Régi - Kalevalát, a finn teremtéstörténetet, melynek végleges változata, az 50 éneket tartalmazó Új - Kalevala 1849-ben készült el. Az eposz főhőse Vejnemöjnen, a csendes víz istene, "minden idők énekese". Eddig öt magyar fordítása készült, a legismertebb Vikár Béláé 1909-ben jelent meg.

1883. február 28-án született Somlay (Schneider) Artúr. Mindenáron színész akart lenni, ezért 16 éves korától többször is megszökött otthonról, míg végre apja elfogadta döntését. A Nemzeti Színházba Újházi Ede ajánlására került, majd Berlinbe ment filmezni. Hazatérve ismét a Nemzeti tagja lett. Rendkívüli tehetsége révén kiemelkedő alakításokat nyújtott klasszikus és modern szerepekben egyaránt. A kétszeres Kossuth-díjas művész emberként is helytállt, amikor védelmébe vette nehéz helyzetbe került, kitelepítendő kollégáit. Fellépését egy ideig tűrte a diktatúra kultúrpolitikusa Révai József, végül fogadni sem volt hajlandó. Ez 1951. november 9-én történt, ekkor Somlay hazament és megölte magát. Öngyilkosságát titkolták, az okát különösen, beszélni is tilos volt róla. 68 évet élt.

1952. február 28-án született Bauer Sándor. Még 17 éves sem volt, amikor 1969. január 20-án Jan Palach cseh diák példáját követve, a Nemzeti Múzeum előtt benzinnel lelocsolta és felgyújtotta magát, így tiltakozva a diktatúra ellen.Három nap múlva halt meg.

Márk Éva


Évfordulók február 27-én


1806. február 27-én született Nyáregyházán Nyáry Pál reformkori politikus, akit élete utolsó szakaszában és a halálát követő emlékezésekben rendre a „Vasember” jelzővel illették, ily módon adózva jellemének szilárdsága előtt.. Jogi tanulmányokat folytatott, majd a hivatalnoki ranglétrán egyre magasabbra jutott. Részt vett a megalapításában és igazgatója is volt a Nemzeti Színháznak.

Közreműködött a március 15-i eseményekben, ott volt Petőfiékkel a Pilvax kávéházban. Igyekezett a néphangulatot mérsékelt mederben tartani. Neve felmerült a Batthyány-kormány lehetséges tagjai között, de a felkínált államtitkári posztot nem fogadta el. Kossuth Lajos távollétében ő irányította az Országos Honvédelmi Bizottmány munkáját.

A szabadságharc leverését követően a császári hadbíróság 1851-ben halálra ítélte, majd kegyelemből hatévi várfogságra ítélték. Szabadulása után nyáregyházi birtokán gazdálkodott.1860-ban az újjáalakuló Pest-Pilis-Solt vármegye alispánjává választották. Az 1861-ben összeülő országgyűlésen a Teleki László vezette Határozati Párt egyik meghatározó alakja volt. Halála különös rejtély: a pesti Stein-ház tetejéről vetette le magát, búcsúlevelét a zsebében hagyva. Hatvanhat éves volt.

1872. február 27-én Ferenc József uralkodó szentesítette az 1872. évi VIII. törvénycikket, az úgynevezett ipartörvényt.

A céhrendszer zártsága már a 18. században is, de különösen a 19. század folyamán akadályozta, illetve torzította az iparfejlődést. Felszámolására és a modern szabályozásra mégis csak a 19. század utolsó harmadában került sor. 1851-ben már megtiltották új céhek alapítását, a legfontosabb iparok űzését hatósági engedélyhez kötötték. Az 1860-ban életbe lépett új iparrendtartás még mindig nem törölte el a céheket, de ajánlotta, hogy alakuljanak át ipartársulattá. Megtiltotta mindkét szervezetnek az iparűzés korlátozását, jelentősen csökkentette az engedélyhez kötött iparok számát, lehetővé tette, hogy az iparosok szabadon kereskedjenek a termékeikkel.

Valódi változást az 1872. VIII. törvénycikk hozott, kimondva, hogy a törvény életbelépésétől számított három hónapon belül minden céhnek meg kell szűnnie. A szabad ipargyakorlás alanyi joggá vált. Az iparosok „közös érdekeik előmozdítása végett” területi, illetve szakmai alapon ipartársulatot szervezhettek vagy a megszűnő céhek közös akarattal, vagyonukat megtartva átalakulhattak. Az ipartársulatok egyetlen komoly jogosítványa, hogy működtethették a békéltető bizottságot, amely az iparosok és segédszemélyzetük közti vitákat volt hivatva „kiegyenlíteni”. Alapszabályt kellett alkotniuk, a tagság önkéntes volt, azok is beléphettek, akiknek szakmája nem volt képesítéshez kötve. A törvény értelmében minden önálló iparos tarthatott tanoncot, alkalmazhatott segédeket. A tanoncot kötelező szerződésben rögzített feltételekkel kellett a szakmára megtanítania, iskolázásáról gondoskodnia, majd a tanoncidő elteltével az „igazságos bizonyítványt” kiadnia.

A törvény maximálta a munkaidőt – felnőttek 16, fiatalkorúak 8 – 10 órát dolgozhatnak – korlátozta a sztrájkjogot is.

1920. február 27-én a nemzetgyűlés megszavazta az 1920. évi I. törvénycikket, amely többek között kimondta, hogy a nemzetgyűlés az államfői hatalom kérdésének végleges rendezéséig titkos szavazással kormányzót választ. A kormányzó személye sérthetetlen és ugyanolyan büntetőjogi védelemben részesül, mint a király. A törvényhozó hatalmat a nemzetgyűlés gyakorolja. A törvények szentesítés alá nem esnek. A végrehajtó hatalmat a kormányzó a nemzetgyűlésnek felelős minisztériumon keresztül gyakorolja.

Topor István

Évfordulók február 26-án

1543. február 26-án a Kolozsvárott tartott erdélyi országgyűlés katonai segítséget kért I. Ferdinánd királytól, de elhatározta, hogy végszükség esetén csatlakozik a királyság ellen tervezett török hadjárathoz. Ugyanezen országgyűlés Izabella királyné hatalma alá rendelte Fráter György helytartót.

1849. február 26-án kezdődött és 27-én magyar vereséggel végződött a kápolnai ütközet.


A Dembinski altábornagy vezette honvédsereg vereséget szenvedett a túlerőben lévő Windischgrätz tábornagy vezette császári csapatoktól. a vereséget szenvedett magyar hadsereg a Tisza bal partjára vonult vissza. Windischgrätz jelentése alapján Ferenc József császár abban a hitben, hogy ezzel az ütközettel megsemmisítették a magyar ellenállást, március elején kiadta az olmützi (oktrojált) alkotmányt.

I. Ferenc József 1861. február 26-án bocsátotta ki a Habsburg Birodalom átszervezéséről szóló úgynevezett februári pátenst. A „birodalmi képviseletről szóló alaptörvény” a birodalmi tanácsot korlátozott jogkörű testületté formálta. Kétkamarás birodalmi gyűlést hozott létre, amelyet törvényhozói jogokkal ruházott fel. A birodalmi gyűlés a tartományi gyűlések fölé – az így kezelt magyar országgyűlés fölé is – rendeltetett. Az államhatalom legfőbb eszközei továbbra is az uralkodó kezében maradtak. Az uralkodó korlátlan joga maradt a külügy és a hadügy irányítása, a fegyveres erőkkel való rendelkezés, és a költségvetés ügyében sem dönthetett a tanács. A birodalmi gyűlés alsóházába az egyes országgyűlések delegáltak képviselőket: a 343 helyből Magyarországot 85 illette meg, Erdélyt 26, Horvát-Szlavónországot 9. A pátens az osztrák tartományokban az alkotmányosság igen szűk, de mégiscsak létező formáját valósította meg. Az olaszok és a magyarok szembefordultak vele, mert nemzeti önrendelkezésüket sértette az összbirodalmi kormányzás elve.

1808. február 26-án született Boka Károly debreceni cigányzenész. Kossuth Lajos kedvenc cigányprímása. Az 1848-as szabadságharcban nagyon sok cigány harcolt. Ki kardal, puskával, ki a muzsikájával. Cigánybandák buzdították a harcoló katonákat, és meneteltek a csapatok élén, vagy vidították fel bánatukban a bajtársaikat.

Mivel a tiszti karhoz tartoztak, ugyan olyan gúnyát viseltek, mint a tisztek. A csatában a hadtestek élén a prímás húzta elől a bandájával, és arra meneteltek. Az osztrákok orvlövészei külön pénzjutalmat kaptak azért, ha kilőttek egy szabadságharcos tisztet. Mivel sok prímás esett áldozatul, így személyesen Boka Károly kért kihallgatást Kossuth Lajostól és kérte, hogy a prímásoknak kék felső zubbony viselését engedélyezze, mivel ők vannak kitéve a legnagyobb veszélynek. Így majd látják az osztrák mesterlövészek, hogy csak egy szegény muzsikus roma húzza ott elől. Kossuth elnevette magát és engedélyezte. A romák - hogy biztosan, és jól láthatóan tudtára hozzák az ellenséges oldal katonáinak, hogy nem tisztek - még a mente ujjától is megszabadultak.

Boka Károly bandája Debrecen zenei életéből is kivette részét. Népszínművek zenei kíséretét adták, vígjátékok zenei dalbetéteit ők játszották. 1856. július 23-án megalakult a debreceni cigányzenészek céhe, amelynek első céhmestere Boka Károly lett. Népszerűségét mi sem jelzi jobban, mint az, hogy a krónikák beszámolói szerint temetésén több mint tízezer ember vett részt.

Topor István


Évfordulók február 25-én

A kommunizmus áldozatainak emléknapja

Az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozata értelmében minden év február 25-e a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja. Miért ez a nap lett a kommunizmus áldozatainak emléknapja? 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen a megszálló szovjet katonai hatóságok Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt (FKgP) főtitkárát, majd a Szovjetunióba hurcolták, ahol több évet raboskodott. Magyarországon először 1919. március 21. és augusztus 1. között volt bolsevik típusú proletárdiktatúra. A Tanácsköztársaság 133 napja alatt országosan mintegy 300 embert végeztek ki és több ezer személyt zártak börtönbe, vagy internáltak politikai okokból. A második világháború után a szovjet hadifogságba esett magyar katonák számát négyszázezerre teszik, további kétszázezer civilt pedig kényszermunkára, „málenkij robot”-ra vittek, avagy internáltak. A népbírósági törvény alapján több tízezer embert állítottak bíróság elé, közülük 1945 és 1950 között 189 személyt végeztek ki. Kitelepítettek mintegy kétszázezer németet. B-listáztak, azaz állásától megfosztottak több mint nyolcvanezer embert. Az 1956-os forradalom leverését követő megtorlások során körülbelül 35 ezer személy ellen folytattak le eljárást, több mint 20 ezer főre róttak ki szabadságvesztést, 229 esetben hajtottak végre halálos ítéleteket, amihez hozzáadhatók a fegyveres harcokban elesettek ezrei. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy 1957 májusáig 182 ezren emigráltak Magyarországról. Bár 1961 után már nem végeztek ki politikai foglyokat, a kádári konszolidációt követően is történtek bebörtönzések, továbbra is működtek a mindent behálózó állambiztonsági szervek. A politikai rendőrségnek a kommunizmus négy évtizede alatt egyes becslések szerint körülbelül 200 ezer kollaboráló ügynöke lehetett. Sokan közülük maguk is a kommunizmus áldozatai, akiket zsarolással, fenyegetéssel kényszerítettek együttműködésre. E mellett az elkövetők maguk is sokszor áldozatokká váltak, így például Rajk Lászlóra, vagy épp Nagy Imrére saját elvtársaik mondták ki a halálos ítéletet. Ugyanakkor az 1956-os forradalomban a Nagy Imre kormányban miniszterséget vállaló Kovács Béla, akinek korábbi elhurcolása a mostani emléknap dátumát meghatározó eseménnyé vált, a forradalom leverését követően 1958-tól 1959-es haláláig országgyűlési képviselőséget vállalt a kiépülő Kádár-rendszerben.

Ezen a napon azonban nem csak a magyar áldozatokról kell megemlékeznünk, hanem a világban eddig működött és jelenleg is működő kommunista diktatúrák áldozatairól is. A kommunizmus áldozatainak számát nemzetközi viszonylatban százmillióra teszik, amelyből 65 millióan Kínában, 20 millióan a Szovjetunióban lelhették halálukat. Észak-Koreában és Kambodzsában 2-2 millióra becsülik az áldozatok számát. Utóbbiban a Pol Pot vezette diktatúra szűk négy év alatt a lakosság egynegyedét pusztította el éheztetéssel és kínzással. A különböző szörnyűségeket nehéz rangsorolni, hiszen az egyéni tragédiák összesítve statisztikai számadatokká alakulnak. De a történelemből nem csak a szépre, a dicső pillanatokra kell emlékeznünk, hanem a szomorú eseményekre is, hogy azok soha többé ne ismétlődhessenek meg.

1552. február 25-én helyezték örök nyugalomra a gyulafehérvári székesegyházban Martinuzzi Fráter György bíborost, akit 1551. november 17-én gyilkoltak meg I. Ferdinánd utasítására bérgyilkosok.

1877. február 25-én a két éve kormányzó Tisza István miniszterelnököt sikerült meggyőzni, hogy vonja vissza lemondását. Annak ellenére, hogy a lemondást már az uralkodó is elfogadta, Tisza visszavonta bejelentését, és folytatta unkáját. Tisza végül a magyar történelem máig leghosszabb ideig (14 és fél évig) regnáló miniszterelnöke lett.

Topor István

Évfordulók február 24-én

1386. február 24-én halt erőszakos halált az Anjou-házból származó II. (Durazzói v. Kis) Károly magyar és nápolyi király.

Fiatal éveiben I. (Nagy) Lajos udvarában élt, majd az ő segítségével lett Nápoly királya. I. Lajos halála után szerezte meg a magyar trónt Máriától, Lajos király leányától, de csak nem egészen két hónapig uralkodhatott. Erzsébet anyakirályné Garai Miklóssal és más főurakkal szövetkezve meggyilkoltatta. Részleteket itt http://korok.webnode.hu/products/az-utolso-anjouk-magyarorszagon-1/ olvashatnak.

1557. február 24-én született Habsburg Mátyás, aki 1608. november 16-án II. Mátyás néven magyar király lett, miután bátyját Rudolfot családja segítségével lemondatta. A rendek követelésére szabályozta az országgyűlés jogkörét és működését, elfogadta a vallásszabadságot kimondó korábbi határozatot. Sokat dolgozott az erdélyi fejedelemség megszerzésén, végül azonban el kellett ismernie a fejedelemválasztás jogát és Bethlen Gábor uralmát. 1612-ben, Rudolf halála után ő lett a német-római császár. 54 éves korában vette feleségül 18 évvel fiatalabb unokahúgát, gyermekük nem született. Leendő utóda, unokaöccse Ferdinánd úgy bánt vele, ahogy ő bánt korábban Rudolffal: éreztetve vele, hogy nincs sok hátra neki, 1618. július 1-jén királlyá koronáztatta magát Magyarországon. II. Mátyás 1619. március 20-án hunyt el.

1654. február 24-én született I. Rákóczi Ferenc, II. Rákóczi György fejedelem és Báthory Zsófia fia. Hét éves volt, amikor apja akaratából a rendek fejedelemmé választották. II. Rákóczi György szerencsétlen véget érő lengyelországi kalandja, majd halála után özvegye felvidéki birtokukra vonult vissza, ahol fiával együtt rekatolizált. A nagykorúsított Ferenc 1666-ban vette feleségül Zrínyi Ilonát (http://korok.webnode.hu/products/feher-liliom-fekete-gyaszban-zrinyi-ilona1/). Lakodalmi mulatozásuk során a meghívott főurak egy Habsburg-ellenes összeesküvés terveit szövögették, amibe az ifjú férj is belekeveredett. A terv kitudódásakor felesége és anyja csak hatalmas váltságdíj megfizetésével tudták a bitófától megvédeni. I. Rákóczi Ferenc soha egy percig nem uralkodott, egész életében a "választott fejedelem" címet viselte. 31 évesen halt meg.

Márk Éva

Évfordulók február 23-án

1443. február 23-án született I. (Hunyadi) Mátyás magyar és cseh király, akit a magyarság mindmáig legnagyobb királyai közt tart számon, emlékét egyedülállóan sok monda és népmese őrzi. Uralkodása alatt népszerűtlen volt, mert háborúi rengeteg pénzbe kerültek, ami magas adókat jelentett, halála után azonban visszasírták, mert a nagyurak nem garázdálkodhattak szabadon, s Mátyás alatt az ország területén nem zajlott háború. Pár év alatt megszilárdította hatalmát, 1463-ban pedig 80 000 aranyforintért - ez az összeg alig volt kevesebb a legnagyobb európai államok éves adóbevételénél - visszaszerezte a Szent Koronát. Központosított hatalmat épített ki, s övé volt Európa egyik legerősebb katonasága, a Fekete Sereg. Felismerte, hogy a török ellen csak egész Európa összefogásával védekezhetnek, s ehhez császárrá kell magát választatnia. Tervét nem tudta keresztül vinni, mert 1490. április 6-án váratlanul meghalt. Bővebben: http://korok.webnode.hu/products/i-hunyadi-matyas-uralkodasa/

1455. február 23-án kezdte nyomtatni a Bibliát Johannes Gutenberg, ami 641 lapot, oldalanként 42 sort tartalmazott. Az iniciálékat kézzel festették, de így is olcsóbban, a korábbi ár feléért lehetett előállítani.

1861. február 23-án született Ulmann Imre sebész, a szervátültetés úttörője. Szülővárosában, Pécsett érettségizett a ma is működő ciszterci főgimnáziumban, az orvosit Bécsben végezte el. Párizsban Pasteur mellett dolgozott, majd Bécsben lett előbb segédorvos és 30 évesen docens. 1902-ben a világon elsőként hajtott végre sikeres veseátültetést egy kutyán.

1929. február 23-án született Vujicsics Tihamér Pomázon, ahol édesapja görögkeleti lelkész volt. 1948-ban ugyan fölvették a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára, de származása miatt (klerikális szerb család) nem maradhatott. Sok tudást sajátított el önképzés útján. Népzenei kutatásai és gyűjtései során olyan kiválóságokkal dolgozott együtt, mint pl. Martin György, Náfrádi László, Rábai Miklós. Zeneművei méltán szereztek neki hírnevet, rengeteg film zenéjét komponálta (Tenkes kapitánya, Bors, stb.), s ő szerezte a híres táncjáték, Az életbe táncoltatott lány zenéjét is. Óriási sikert aratott Az árgyélus kismadár és az Éjféli operabemutató c. paródiáival. Legendák terjedtek "lustaságáról" és italozásáról. Egy alkalommal pl.már felállt az egész előadó gárda, de a zene még nem volt kész. Állítólag valaki rázárta szobája ajtaját, s csak akkor adtak be neki egy italt, ha kiadott egy kész oldalt, a mű gyorsan el is készült. Igaz volt-e? Csak azok tudhatják, akiknek szerencséjük volt őt személyesen ismerni. 1975. augusztus 19-én repülőszerencsétlenség áldozata lett, betölthetetlen űrt hagyva maga után.

Márk Éva


Évfordulók február 22-én


1440. február 22-én született V. László, második Habsburg-házi királyunk, az egyetlen Habsburg uralkodónk, aki Magyarországon született. Utószülöttnek nevezték, mert négy hónappal apja, Albert magyar, német és cseh király halála után született. Anyja Erzsébet királyné, Luxemburgi Zsigmond és Cillei Borbála leánya volt, aki azzal szerzett kétes hírnevet magának, hogy ellopatta, és jelentős kölcsönért cserében Frigyes osztrák főherceg kezére adta a Szent Koronát, előzőleg azonban királlyá koronázták vele az újszülöttet. Az 1444-es várnai csata után két év telt el, mire a rendek kinyilvánították az Albertet követő I. Ulászló elestét és elismerték királyukká a négyéves gyermeket, akit azonban Frigyes, aki gyámként nevelte, nem engedett el magától. Az uralkodó nélkül maradt ország kormányzót választott Hunyadi János személyében, míg a cseh rendek Podjebrád Györgyöt nevezték ki régenssé. 1452-ben a magyar, cseh és osztrák országnagyok megelégelték az interregnumot, szövetségre lépve sereget gyűjtöttek, s ezzel elérték, hogy az időközben császárrá választott III. Frigyes kiadja nekik Lászlót. A még mindig gyermekkorú király gyámja ekkor Cillei Ulrik lett, akivel a Hunyadiaknak - különösen a nagy törökverő halála után - súlyos konfliktusai voltak, ennek során Hunyadi László megölte Cilleit, a király pedig bosszút állt, és kivégeztette az idősebb Hunyadi fivért. Hogy milyen király lehetett volna V. László, ha felnőhetett volna, az nem derülhetett ki: 17 évesen meghalt.

1535. február 22-én született Bornemisza Péter író, költő, evangélikus lelkész. Kisgyermekként veszítette el szüleit 1541-ben, amikor a török elfoglalta szülővárosát Pestet. Rokonai nevelték, Kassán tanult, ahol egy diákcsíny miatt 18 évesen börtönbe került, de megszökött és nekiindult a nagyvilágnak. Nyugat felé haladva betért a kor legismertebb mecénásához Nádasdy Tamáshoz aki szívesen fogadta és később is támogatta, így jutott külföldi egyetemekre, Padovába, Wittembergbe. Hazája elhagyása fölött érzett bánatában írta egyetlen fönnmaradt versét, a magyar nyelvű világi líra első remekét, a Búcsúéneket.

Siralmas énnéköm tetüled megválnom,

Áldott Magyarország, tőled eltávoznom,

Vajjon s mikor leszön jó Budában lakásom! (Részlet)

Szophoklészt átdolgozva megírta a Magyar Elektrát, s ő volt Balassi Bálint nevelője, majd barátja. Megingathatatlan hite, nyughatatlansága miatt gyakran volt része üldöztetésben, nemegyszer börtönbe is került, ahonnan mindig megszökött. 49 évet élt.

1589. február 22-én halt meg Dudith András teológus, humanista filozófus, történetíró, matematikus, pécsi püspök (később reformátussá lett, hogy megnősülhessen). Nagy tudású polihisztor volt, korának legnevesebb tudósai méltatták zsenijét. Az elsők között állt ki Tycho Brahe geo-heliocentrikus rendszere mellett, és száz év múlva is forgatták, utánozták az üstökösökkel kapcsolatos babonák és tévhitek ellen írott dolgozatát. Még csak 28 éves volt, amikor őt delegálták a trienti zsinatra, ahol feltűnt kiváló szónoki képességével. Élete vége felé második felesége vagyonának köszönhetően a tudománynak élhetett biztos jólétben.

Márk Éva


Évfordulók február 21-én


1999-ben február 21-ét Banglades javaslatára az ENSZ Nemzetközi anyanyelvi nappá nyilvánította. 2000-ben ünnepelték először. Az előzmények: 1952-ben Bangladesben az urdut nyilvánították az egyetlen hivatalos nyelvvé, noha a bangladesiek anyanyelve a bengáli. Február 21-én Dakkában a diákok fellázadtak az intézkedés ellen. Ekkor a rendőrség és a tüntetők összetűzésbe keveredtek, öt diák meghalt. A bangladesiek akkor az anyanyelv napjává nyilvánították a napot.

1711. február 21-én II. Rákóczi Ferenc Vereckénél átlépte a határt, Lengyelországba ment és soha többé nem lépett magyar földre. Noha a lengyelek kétszer is felajánlották számára a trónt nem fogadta el. Lengyelországot elhagyva megkezdődött számára a száműzetés. Végül a török udvar ajánlott számára menedéket. Itt is hunyt el 1735-ben.

1945. február 21-én az Ivo Dzsima-i ütközetben az amerikai haditengerészet Saratoga nevű anyahajója súlyos sérüléseket szenvedett. Három bomba és három kamikaze is eltalálta. Mivel a háború végére nem sikerült kijavítani, 1946-ban Bikini-szigeteknél az atomkísérletek egyik célhajójaként fejezte be pályafutását.

1989. február 21-én az Egyesült Államokbeli San Diegóban véget vetett életének Márai Sándor, a magyar próza egyik legkiemelkedőbb alakja. Önkéntes száműzetése 1948-ban kezdődött, amikor Svájcba utazott. 1950-ben Olaszországban, majd 1952-ben New Yorkban telepedett le. 1956-ban az októberi forradalom hírére Münchenbe utazott, ahol azonban értesült a szovjet csapatok magyarországi bevonulásáról. 1957-ben megkapta az amerikai állampolgárságot. A nyugati magyar irodalom csoportosulásaiban nem vett részt. Idejének java részét megosztotta Európa és az USA között.
1968-tól az olaszországi Salernóban, 1979-től pedig San Diegóban élt. Utolsó éveit teljes visszavonultságban töltötte. Felesége és fia halála után szegénységben, betegen élt, törődött egészsége miatt alig tudta ellátni magát. Hamvait a Csendes-óceánba szórták.

Topor István

Évfordulók február 20-án

1790. február 20-án elhunyt II. József osztrák császár és magyar király. A Délvidéken tartózkodva szerzett halálos betegséget. Január 26-án még megírta végrendeletét. A történetírás által csak „nevezetes tollvonásnak” nevezett tettével – három kivételével – minden korábbi intézkedését visszavonta. Érvényben hagyta viszont a jobbágyok szabad költözködési jogát biztosító, a vallásgyakorlást lehetővé tevő türelmi, valamint a katolikus alsópapság anyagi helyzetét szabályozó rendeleteit. Végrendeletét így zárta: „Szívemből kívánom, hogy Magyarország ez intézkedés annyit nyerjen boldogságban és jó rendben, amennyit neki minden tárgyban rendeleteim által akartam megszerezni" . Ezután még egy hónapig harcolt a gyilkos kórral, mígnem február 20-án meghalt. Életéről és uralkodásának legfontosabb esemémyeiről ajánljuk figyelmükbe Sásdi Tamás tanulmányát: korok.webnode.hu/products/ii-jozsef-uralkodasa/

1796. február 20-án született Baján Mészáros Lázár honvéd altábornagy, az első felelős magyar kormány hadügyminisztere, akadémikus.
1813-tól szolgált a császári hadseregben, de élénk kapcsolatban állt a reformellenzék fő képviselőivel. 1837-ben az ő javaslatára szerelték fel a pesti gőzmalmot az akkor csúcstechnológiát jelentő gőzhengerekkel. Tudományos értekezései alapján 1844-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották, emellett a Kossuth-féle Pesti Hírlapnak is előfizetője és levelezője volt.
Az első felelős magyar kormány miniszterelnökének figyelmét Mészárosra Kossuth hívta fel. Batthyány úgy nevezte ki hadügyminiszterré, hogy Mészáros nem is tudott róla. Csak az újságból szerzett tudomást a jelöléséről, hiszen nem is tartózkodott Magyarországon. Posztját csak májusban foglalta el.
Hivatalba lépése pillanatától nagy nehézségekkel kellett szembenéznie: a császári érzelmű tisztek nem engedelmeskedtek parancsainak, ráadásul, ahogy fokozódtak az ellentétek az uralkodó és a nemzet között, egyre nehezebben tudta összeegyeztetni hazafias meggyőződését és a dinasztia iránti lojalitását.
1848. október 1-jétől tagja volt a Honvédelmi Bizottmánynak, de újra és újra beadta lemondását, de azt sokáig nem fogadták el. Az időközben altábornaggyá előlépett Mészáros a Függetlenségi Nyilatkozat után már nem lett miniszter. A harcmezőn nem aratott sikereket, amikor 1849 júliusában a honvédsereg főparancsnokává nevezték ki, a Görgeyhez ragaszkodó sereg ellenállása miatt a posztot nem foglalta el. A szabadságharc végső szakaszában Dembinski vezérkari főnöke volt, a bukás után Kossuthtal együtt ment emigrációba.

Törökországból Angliába, Franciaországba, Jersey szigetére, majd Amerikába vetette a sors, ahol házitanítóként kereste kenyerét. 1858-ban ismét Angliába utazott, itt érte a halál 1858. november 6-án. Emigrációban írott Emlékiratai a forradalom és szabadságharc történetének becses forrásai.

1844. február 20-án született meg Munkácson Lieb Mihály, a későbbi Munkácsy Mihály. A magyar festészet egyik legnagyobb alakja izgalmakban, kalandokban és művészi sikerekben bővelkedő élet élt. Képei a világ számos múzeumában megtalálhatók. A Debreceni Déri Múzeumban látható három monumentális képe az Ecce Homo, a Krisztus Pilátus előtt, és a Golgota. Életéről Dallos Sándor írt kétkötetes művet A nap szerelmese és Az arany ecset címmel.

1886. február 20-án Clevelandben megalakult a Verhovay Segély Egylet (Verhovay Fraternal Insurance Association). Huszonnyolc bányász összefogásával, 17,25 $ alaptőkével alapították. Ez az egylet lett az Amerikai Egyesült Államokba kivándorolt magyarok első betegsegélyező egylete.

1887. február 20-án az Osztrák – Magyar Monarchia, Németország és Olaszország megújította az 1882. május 20-án kötött hármas szövetséget. A szerződéshez kapcsolódó olasz – osztrák külön megállapodás értelmében a Monarchia kötelezettséget vállalt, hogy a balkáni status quo-t csak Olaszországgal egyetértésben változtatja meg.

Topor István

Évfordulók február 19-én

1817. február 19-én Sátoraljaújhely Barátszere nevű városrészében megszületett Kossuth Zsuzsanna, Kossuth Lajos legkedvesebb húga és bizalmasa, Magyarország első országos főápolónője. 1849 nyarán 72 tábori kórház kezdi meg a működését munkája eredményeképpen. A szabadságharc bukását követően Kossuth Zsuzsanna részt vesz a Makk-féle szervezkedés előkészítésében abban bízva, hogy Kossuthot sikerül visszahozni az országba, s belső felkelést szervezni az osztrákok ellen. Miután lelepleződik a szervezkedés Kossuth Zsuzsannára ismét börtönbüntetés vár. Az összeesküvés vádját szerencsére nem tudják rábizonyítani. Azzal a feltétellel helyezik szabadlábra, hogy a Kossuth család valamennyi itthon maradt tagja elhagyja a Habsburg Birodalom területét. Előbb Európában próbálkoznak megtelepedéssel, de sikertelenül. 1853 tavaszán érkeznek meg New Yorkba. Az emigránsok segítségét visszautasítva csipkeverő műhelyt nyit, ruhavarrást vállal. A kimerítő munka azonban aláásta egészségét és 1854. június 29-én meghal. New Yorkban temették el.


1861. február 19-én II. Sándor orosz cár trónra lépése évfordulóján aláírta a jobbágyfelszabadítást elrendelő manifesztumot. Kihirdetésére azonban csak három héttel később került sor, mégpedig azért, mert úgy vélték, hogy a böjti időszakban kevésbé kell tartani a paraszti megmozdulásoktól. A rendelet értelmében minden templomban felolvasták a törvényt.
A törvény két éves átmeneti időt szabott arra, hogy az ún. szabályzati iratokat elkészítsék, ezekben rögzítették ugyanis a konkrét teendőket. Ez alatt a két év alatt a jobbágynak továbbra is teljesítenie kellett addigi szolgáltatásait, mintha ki sem adták volna a törvényt. Ezt a parasztok nagyon nehezen értették meg, s az egész jobbágyfelszabadításban sokan politikai mesterkedést véltek felfedezni. Két év letelte után köthették csak meg a jobbágyok a szerződéseket a földesuraikkal.

1906. február 19-én Nyiri Sándor vezérőrnagy, mint a fehérvári honvédkerület parancsnoka teljhatalmú királyi biztosként az 1905–1906-os magyarországi belpolitikai válság mintegy záró aktusaként karhatalommal feloszlatta a magyar országgyűlést. Az országgyűlés épületét katonák szállták meg. Később a bécsi 25. gyaloghadosztály parancsnoka, 1910-től a magyar királyi testőrség testőrfőhadnagya és házparancsnoka lett, utóbbi tisztségét haláláig betöltötte.

1910. február 19-én Nemzeti Társaskör és a gróf Andrássy Gyula által föloszlatott Alkotmánypárt tagjaiból megalakult a Nemzeti Munkapárt, amely kormánypártként 1918. október 31-ig létezett. A párt az 1867-es kiegyezés híveit egyesítette gróf Tisza István vezetésével. Céljuk a dualizmus megtartása, külső és belső megerősítése. Tömegbázisát a nagy- és középbirtokosok, a tőkések, az állami és vármegyei tisztviselők adták. Amikor I. Ferenc József 1910 januárjában Khuen-Héderváry Károlyt nevezte ki miniszterelnökké, a hatalomba segítette Tisza István híveit, akik a kormány támogatására létrehozták a Nemzeti Munkapártot.

Toor István

Évfordulók február 18-án


1386. február 18-án a legenda szerint Habsburg Vilmos titokban, szökve hagyta el Krakkót, mivel a lengyel rendek hallani sem akartak a gyermekkorukban kötött formális házasságról kis királynőjükkel, Nagy Lajos királyunk leányával, Jadwigával (magyar nevén Hedviggel). A korszakról és Szent Hedvigről bővebben: korok.webnode.hu/products/az-utolso-anjouk-magyarorszagon-1/

1516. február 18-án született I. Mária angol királynő, VIII. Henrik és Aragóniai Katalin öt gyermeke közül az egyetlen, aki megérte a felnőttkort. Amikor Henrik eltaszította Katalint, lányát fattyúnak nyilvánították. Ugyanekkor szakított a király a katolikus egyházzal. Öccse, VI. Edvárd halála után Mária került a trónra, s kegyetlen bosszút állt mindenkin, akit felelősnek tartott korábbi mellőzöttségéért, és megkezdte Anglia erőszakos rekatolizációját. Engesztelhetetlen gyűlöletet érzett minden más hitű iránt, hitte, hogy az egyetlen igaz vallás a római katolikus. A protestánsok hitük megtagadása vagy a kínhalál között választhattak, a terrornak többezer áldozata volt. Gyermektelenül halt meg 42 évesen abban a keserű tudatban, hogy hiába küzdött az egyetlen igaz hitért, mert a trónon féltestvére, a protestáns Erzsébet követi, akinek uralma alatt ismét az anglikán egyház került hatalomra.

1703. február 18-án halt meg a magyar történelem talán legismertebb hősnője Zrínyi Ilona, Zrínyi Péter és Frangepán Katalin leánya, I. Rákóczi Ferenc majd Thököly Imre felesége, II. Rákóczi Ferenc édesanyja. Életéről bővebben itt: korok.webnode.hu/products/feher-liliom-fekete-gyaszban-zrinyi-ilona1/

1853. február 18-án kísérelt meg merényletet Ferenc József császár és király ellen Libényi József. Kihallgatásakor elmondta, hogy katonai szabóként tanúja volt Aradon a tábornokok kivégzésének, és elhatározta, hogy bosszút áll az uralkodón. A haditörvényszék kötél általi halálra ítélte, s pár nap múlva kivégezték.

Márk Éva

Évfordulók február 17-én

1459. február 17-én magyar főurak egy csoportja királlyá választotta III. Frigyes német-római császárt, mert Mátyás korábbi támogatóit - Szilágyi Mihályt, Garai Lászlót és Újlaki Miklóst - sértette a fiatal király önállósulása. Összefogtak ellene, mire Mátyás megfosztotta őket tisztségeiktől Bővebben olvashatnak róla szerkesztőtársunk Sásdi Tamás dolgozatában: http://korok.webnode.hu/products/i-hunyadi-matyas-uralkodasa/

1600. február 17-én halt meg Giordano Bruno. Emberi kapcsolataival egész életében problémái voltak, mindig provokatív módon nyilvánította ki különutas véleményét. Mindenkivel keményen vitatkozott, olyanokkal is, akik próbálták kedvelni őt. Bármerre járt konfliktusok forrása volt. 1588-ban Rudolf császár, aki pedig igazán nyitott volt az extrém tanokat hirdetőkre, 300 tallért adott neki csak hogy elhagyja Prágát. Rövid úton idegeire ment mindenkinek, mígnem egyik velencei pártfogója följelentette az inkvizíciónál. Egy forrás szerint VII. Kelemen pápa bizonyítottnak látta bűnösségét, ezért eltekintett a kínzástól, más források viszont sokéves tortúráról tudósítanak. A per végén "vérmentes" halálra ítélték, vagyis élve elégették. Halála előtt állítólag kivágták a nyelvét, hogy ne tudjon lázító szavakat mondani a nézelődőknek. Gondolatai, elvei ma újra divatosak, de nevét ritkán említik.

1925. február 17-én született Peterdi Pál sportoló, újságíró, humorista. Elbűvölő volt találó és mindig finom humora. Fiatalon úszó, majd vízilabdázó lett, később edző. Propagálta az egészséges életmódot, elindította Magyarországon a kocogómozgalmat. Állandó szerzője volt a Lúdas Matyi c. hetilapnak és a Rádiókabarénak. Óriási sikere volt a TV-ben a Tücsök és bogár c. rovatának, melyben az olvasók által fényképezett és beküldött furcsaságokat (utcai- vagy termékfeliratokat, bizarr reklámokat) figurázott ki. Megkapta a Karinthy-gyűrűt, a Rózsa Ferenc-, az Erzsébet- és az Aranytoll-díjat, valamint Óbuda posztumusz díszpolgára címet. Megérdemelte valamennyit. 2000. november 20-án halt meg.

Márk Éva

Évfordulók február 16-án

1141. február 16-án koronázták királlyá II. Gézát, apja II. (Vak) Béla halála után három nappal.

Még csak 12 éves volt, ezért édesanyja fivére, Belus bán lett a gyámja. Belus II. Uros szerb fejedelem másodszülött fia volt, Ilona királyné hívására érkezett Magyarországra. Kristó Gyula írja, hogy jól végezte a rábízottakat, nem élt vissza lehetőségeivel, mindvégig a király és az ország érdekeit szolgálta. "... jó tanácsokat választa magának és a püspekeknek, és az egyéb uraknak hire nélkül semmit sem cselekszik vala..." írta Heltai Gáspár. Akkoriban senki nem találta furcsának, hogy egy szerb asszony és a fivére irányítják a politikát, hisz befogadták őket az országba, s attól fogva magyarnak tekintették őket. II. Géza 16 évesen vette feleségül az ugyanannyi idős Eufrozina orosz hercegnőt, aki hamarosan olyan népszerű lett, hogy a magyarok csak Fruzsinának nevezték. Első fiúk István akkor született, amikor VII. Lajos seregével átvonult Magyarországon a Szentföld felé, ő lett a kis királyfi keresztapja. Második fiúk Béla lett, e néven harmadikként az Árpád-ház egyik legtehetségesebb uralkodója. Több gyermekük is született, hat, esetleg nyolc, a többi fiúról alig maradt fenn adat, talán fiatalon meghaltak, viszont a négy leány férjeinek a nevét ismerjük. II. Géza megállta a helyét serege élén és a diplomáciában is. Az ő idejében Magyarország Mánuel és Barbarossa birodalmi törekvései közé szorult, ezt Géza úgy védte ki, hogy Bizánc és a német-római birodalom minden ellenfelével összefogott, sikerrel, és mindig igyekezett egyik birodalommal jóban lenni. 1150 táján egy arab utazó így írt: "Birodalma sokszorosan hatalmasabb, mint Bizánc uralkodójáé és hadai megszámlálhatatlanok". A leírás persze túlzó, de tény, hogy komoly eredményeket ért el hadjárataiban, többek közt trónra segítette sógorát, Fruzsina bátyját Kijevben. István nevű öccse nagyratörő álmai rontottak a belső helyzeten, mert a fiatalember trónigénnyel lépett föl, ő akart örökös lenni a király fia helyett. Mikor terve kitudódott István Bizáncba menekült.

Géza mélyen vallásos ember volt, Jeruzsálemben pl. magyar rendházat építtetett, itthon is prépostságokat, kolostorokat alapított, templomokat építtetett, és ő telepítette le nálunk a ciszterci rendet. Egy orosz évkönyvben feljegyezték róla, hogy sosem vállalt csatát vasárnap, az Úrnak rendelt napon a seregnek meg kellett állnia. Mint annyian Árpád utódai közül, fiatalon halt meg, még 32 éves sem volt.

1865. február 16-án született Bánlaky József honvédtiszt, hadtörténész. Főleg magyar hadtörténelemmel foglalkozott, megírta az 1848/49-es szabadságharc katonai történetét, ez volt az első mű, melyet nem a szabadságharc kortársa írt. Eredeti neve Breit József volt, 1916-ban Ferenc Józseftől nemesi címet és a doberdói előnév viselésének jogát kapta, mellyel a császár-király a tábornok Doberdónál való helytállását jutalmazta.

Márk Éva


Évfordulók február 15-én


1368. február 15-én született Luxemburgi Zsigmond magyar, cseh és német-római király, majd császár, Nagy Lajos királyunk leányának Mária királynőnek a férje. (Személyükhöz kapcsolódik honlapunkon a http://korok.webnode.hu/products/az-utolso-anjouk-magyarorszagon-1/ található írás.) Gyenge hadvezér, de kiváló diplomata volt, a konfliktusokat igyekezett tárgyalóasztalnál rendezni. Nehezen sikerült magát elfogadtatni a magyarokkal, de lassan elismerték uralkodói érdemeit (főleg az utókor). Igyekezett bevonni a köznemeseket és a polgárokat döntéseibe, rendszeressé tette az országgyűléseket. A fokozódó török támadásokra Nikápolynál próbált visszavágni 1396-ban, ám vereséget szenvedett, mire nekiállt a déli végvárvonal kiépítésének. A 38 évig fennálló egyházszakadást, az akkor épp három pápa okozta széthúzást a konstanzi zsinat összehívásával oldotta fel. Előfordult, hogy évekig nem látták Magyarországon, ettől függetlenül élete végéig magyarnak vallotta magát, magyar ruhákban járt, ha tehette magyarul beszélt, magyar urakkal vette magát körül, s úgy végrendelkezett, hogy bárhol éri a halál szállítsák haza, és temessék Váradon Mária királynő mellé, Szent László közelébe.

1440. február 15-én Szécsi Dénes egri püspököt esztergomi érsekké nevezte ki IV. Jenő pápa. Az érsek három magyar királyt is megkoronázott: V. Lászlót, I. Ulászlót és Mátyást.

1833. február 15-én volt a Bánk bán ősbemutatója Kassán, a megírása után 18, Katona halála után 3 évvel. Katona Józef 1791-ben született Kecskeméten. Édesapja - művelt takácsmester, aki verseket is írt - nagy súlyt fektetett fia taníttatására. Ügyvédnek tanult, közben történelmi tanulmányokkal foglalkozott és esténként magyar színielőadásokra járt. Békési József néven segédszínésznek állt, drámákat fordított és írni kezdett, de a társulat a pénztelenség miatt feloszlott, ő pedig visszaköltözött Kecskemétre és aljegyző lett. Viszonzatlan szerelemmel vonzódott Dérynéhez, csalódottságának egy vígjátékban adott hangot. Az 1814-ben íródott "A rózsa, vagy a tapasztalatlan légy a pókok között" bemutatóját épp Déryné akadályozta meg, mert magára ismert a főhősben. Az Erdélyi Múzeum pályázatára 1815-ben küldte be a Bánk bánt, amit a meghosszabbított határidő után sem említették meg (lehetséges, hogy a postán elkallódott).

Márk Éva

 

Évfordulók február 14-én

Február 14-én "EGYMILLIÁRD NŐ ÉBREDÉSE" jelszóval 190 országban, köztük Magyarországon várnak résztvevőket a szervezők, hogy így hívják fel a figyelmet a nők ellen elkövetett erőszakra, ami a világon minden harmadik, Magyarországon minden negyedik nőt érint. A mozgalmat 15 évvel ezelőtt Eve Ensler írónő indította el, közös táncra bíztatva nemcsak a nőket, hanem azokat a férfiakat is, akik elítélik a nők bántalmazását. Budapest több pontján és számos vidéki városban fog zajlani a Valentin-napi rendezvény.

február 14. Szent Bálint (Valentin), a szerelmesek, lelkibetegek és epilepsziások védőszentjének napja. A III. századból három Valentinus nevű mártír ismert, a név azt jelenti "erősnek lenni". 469-ben I. Gelasius pápa rendelte el ünneplését. Magyarországon ezen a napon különböző programokkal emlékeznek meg a mintegy 60 000 epilepsziás betegről. Az Amerikából elterjedt ajándékozási szokást sajnálatos módon nálunk is Valentin - és nem Bálint - napinak nevezik.

1530. február 13-án somlyai Báthory István (1477-1534), a majdani fejedelem apja Erdély vajdája lett. Haláláig Szapolyai híve volt, aki már királyként nevezte ki őt a tisztségre. A szászokat Ferdinánd hűségéről fegyverrel kényszerítette I. Jánoshoz, Torda városát pedig engedetlenségéért fölégette.

1936. február 14-én született Sztankay István a Nemzet Színésze. Háromszor felvételizett a Színművészeti Főiskolára, közben volt segédkántor (édesapja görög katolikus pap volt), kifutófiú, csillés, anyagmozgató. A Diploma után Miskolcon kezdett, majd Budapestre szerződött. Országos népszerűséget a Hattyúdal c. mozifilm és a Bors c. tévésorozat hozott neki. Kedves partnere volt Schütz Ila, számos darabban dolgoztak együtt, emlékezetes párost alkottak színpadon és televízióban. Szereti a focit, a teniszt, rádiókat és zseblámpákat gyűjt.

1964. február 14-én halt meg Csathó Kálmán író. Jogi diplomája után Berlinben színházi tanulmányokat folytatott, később Párizsban dramaturgiát és színházi rendezést tanult. Főrendezője volt a Nemzeti Színháznak, haláláig írásaiból élt. Könnyed, szórakoztató művei különösen a két háború között igen népszerűek voltak. Termékeny szerző volt, darabjait több nyelvre lefordították. Legsikeresebb művei a Varjú a toronyórán, Te csak pipálj, Ladányi (ebből film is készült), A szép Juhászné, az Új rokon, és még sok más.

Márk Éva


Évfordulók február 13-án


1800. február 13-án született Brassai Sámuel nyelvész, filozófus, természettudós. Apja tanító, majd Torockószentgyörgyön unitárius pap volt, fia itt jött világra. A szász eredetű család eredeti neve Welmer volt, új lakóhelyükön ragasztották rájuk a Brassai nevet. Apja tanítványaként elsajátította az önálló gondolkodást és rendkívüli műveltségre tett szert. Jóideig főúri családoknál nevelősködött, majd a kolozsvári unitárius kollégiumhoz szegődött. A szabadságharc alatt honvédnak állt, fegyverforgatásra oktatta a fiatalokat. A bukás után Pestre menekült ahol magániskolában tanított, majd 1859-ben visszatért Kolozsvárra. Széles látókörű, rendkívüli tudású ember volt. Matematika, történelem, irodalom, nyelvészet, földrajz, fizika, kémia, esztétika, közgazdaságtan... minden érdekelte és értett is mindenhez. Az egyik legtermékenyebb tankönyvíró volt. Több nyelvet - köztük a szanszkritot - azért tanult meg, hogy irodalmukat eredetiben olvashassa. A fordításról az volt a véleménye, hogy nem szabad szolgamód követni az eredetit, hanem figyelembe kell venni a magyar nyelv szellemét. Köztiszteletnek örvendett. Állítólagos 100. születésnapján - bizonyos forrás alapján 1797-re tették születését, de ő maga a fenti dátumot erősítette meg - hatalmas ünneplés sorozattal köszöntötték, ami tíz napig tartott. Néhány nappal később halt meg. Kolozsvárott, a házsongárdi temetőben van a síremléke.

1887. február 13-án született Szabadkán Csáth Géza író, zeneesztéta, orvos. Eredeti neve Brenner József volt. A gimnáziumban társaival irodalmi egyesületet alakított. Első írásai a Bácskai Hírlapban jelentek meg, a Budapesti Napló zenekritikusa is volt évekig. Általános orvosi diplomát 1909-ben szerzett; egy évvel később a tbc tüneteit fedezték fel rajta, ezért morfiumot kezdett szedni, s hamarosan függővé vált. Több neves fürdőhelyen dolgozott, majd szanatóriumba vonult elvonókúrára, de nem gyógyult meg. 1914-ben bevonult katonának, amikor kiderült morfinizmusa kényszerelvonóra küldték, egy évvel később felmentették a szolgálat alól. 1919-ben a bajai kórház elmeosztályára került, innen megszökött, hazaérve megölte feleségét, majd öngyilkosságot kísérelt meg. Megmentették, de újra megszökött a kórházból, ekkor nagybátyja gyógyszertárából mérget lopott és megölte magát.Írásait magyarságtudat és politizálás jellemzi, vonzódott a szimbolizmushoz, a freudizmushoz, nagy hatással volt rá a pszichoanalitika. Unokabátyja Kosztolányi Dezső "hármasművésznek" nevezte, mert a szépirodalom mellett a zene és a képzőművészet is erőssége volt.

1911. szeptember 11-én szabadult meg démonaitól ez a sok adottsággal rendelkező, tehetséges ember.

1999. február 13-án halt meg Heckenast Gusztáv történész, Kossuth-díjas pedagógus. Az Eötvös Kollégium tagjaként szerzett történelem-latin szakos oklevelet, majd 1947-ben bölcsészdoktori diplomát. A magyarországi reformációval, majd a Rákóczi-szabadságharccal foglalkozott, ezen belül is a szabadságharc gazdaságtörténetével, de feldolgoza a magyarországi vasipar történetét is. Részt vett az első marxista történelem tankönyvek előkészítésében.

Márk Éva


Évfordulók február 12-én


1809. február 12-én született Charles Darwin angol természettudós, az evolúcióelmélet kidolgozója. Egy amerikai civil szervezet, a Darwin Day Celebration azon fáradozik, hogy a nagy tudósról ezen a napon szerte a világban megemlékezzenek. A kezdeményezők szerint a Darwin-nap az evolúció és az emberré válás ünnepe. Bár a "Fajok eredete" megjelenése óta, főleg a genetikának köszönhetően az elmélet sokat fejlődött, Darwin hatása a modern tudományra és gondolkodásra vitathatatlan.

1911. február 12-én született Hans Habe eredeti nevén Békessy János, író, ujságíró. Családja 1920-ban költözött Budapestről Bécsbe. Középiskola után előbb a bécsi egyetemen tanult német filológiát, Majd Heidelbergben jogot. Egy bécsi lapnál kezdett riporterkedni, itt alkotta németes nevének kezdőbetűiből (Hans Bekessy) a Habe nevet. Magyar újságokat is tudósított, gyakran járt Budapesten. Regényeinek többségét világnyelvekre fordították le, és több, mint 15 millió példányban jelentek meg. Első regénye, az 1937-ben kiadásra került "Hárman a határon át" a hatalomra jutott nácik elől menekülők története, ezért az Anschluss után a németek nyilvánosan elégették a fellelhető összes könyvet. A nácik elől előbb Franciaországba ment, ahol német fogságba esett, de sikerült megszöknie és feleségével eljutott Amerikába. 1941-ben háborús dokumentumregénye a "Ha elesnek mellőled ezeren..." hozta meg számára a világhírt. 1953-ban költözött vissza Európába előbb Ausztriába, végül Svájcban telepedett le. Ekkor írta legsikeresebb könyveit, a "Halál Texasban" címűt Kennedy meggyilkolásáról, a "Háló"-t, a "Küldetés"-t, melyből Szántó Erika készített filmet, és a "Tarnovszka grófnő"-t, ebből Visconti rendezett filmet, Romy Schneider főszereplésével. Halála előtt nem sokkal befejezett "Ilona" c. nagyregénye három nemzedék életét mutatja be a századfordulótól az '56-os forradalom utáni időkig, melyet a kritika "a magyar Elfújta a szélnek" nevezett. 1977-ben halt meg Locarnóban.

1991. február 12-én halt meg Krassó György, a Kádár-korszak ismert ellenzéki alakja. 1985-ben kiengedték Londonba haldokló testvére látogatására, akkor menedékjogot kért és kapott. Dolgozott a Szabad Európa Rádiónak, és a BBC-nek. 1989-ben Nagy Imre újratemetésére tért haza, majd megalapította a Magyar Október Pártot, mely nyilatkozatban mondta ki, hogy ' 56 eszméi "nem érvényesülneka meglévő politikai szervezetek programjában és gyakorlatában". Radikális akcióik miatt marginális szerepre kényszerült, az ellenzéki pártok szóba sem álltak vele, minthogy az Ellenzéki Kerekasztal résztvevőit antidemokratikusnak nevezte. Számos keserű csalódást követően a fenti napon 58 éves korában szívinfarktus vitte el.

Márk Éva

Évfordulók február 11-én

1261. február 11-én született Wittelsbach Ottó, Árpád-házi Erzsébet fia, IV. Béla király unokája. 1305. december 5-én Székesfehérvárott királlyá koronázták. Az ország lényegében a kiskirályok kezén volt, így az ő uralma csak kis területre korlátozódott. 1307 elején Erdélybe indult, ott Kán László vajda elfogta, s elvette a nála lévő koronát. Néhány havi fogság után szabadult és elhagyta az országot. A magyar királyi címet haláláig viselte.

1884. február 11-én született Györffy István néprajzkutató. Dolgozott a Magyar Nemzeti Múzeumban, 1917-től a moldvai csángók között, majd részt vett egy ázsiai expedícióban. Ő volt a magyar néprajz első professzora, a tudományág egyik megteremtője.

1945. február 11-én volt az ostrom utáni első előadás az Operaházban. Kodály Zoltán Missa Brevisét mutatták be, egy békéért könyörgő művet zenekarra, orgonára és kórusra komponálva.

1993. február 11-e óta II. János Pál kezdeményezésére ez a nap a Betegek Világnapja. Célja, hogy "Isten egész népe kellő figyelmet szenteljen a betegeknek, illetve segítse elő a szenvedés megértését.

Márk Éva


Évfordulók február 10-én

1745. február 10-én a Bécsben tartott udvari konferenciát követően Mária Terézia német-római császárnő, magyar királynő engedélyezte, hogy a Német Lovagrendnek 1702-ben elzálogosított jászkunok saját erejükből, 580 000 Ft-ért megválthassák magukat. 1744-ben a jászkunok elhatározták, hogy nagy anyagi áldozatvállalással megváltják önmagukat. Az 1745. április 20-i egyezményben vállalták az 500 ezer forint és az Invalidus-ház befektetéseit megtérítő 15 ezer forint kifizetését. Vállalták továbbá, hogy a már felszerelt 400 lovason kívül további ezer katonát állítanak ki, valamint azt is, hogy háború ("felkelés") esetén ezer lovast küldenek. Emellett vállalták, hogy a királyiadókon túl 3 ezer körmöci aranyat és a nádor fizetésére évi 12 600 forintot adnak. A redemptio (önmegváltás), melyet az 1745. május 6-i diploma hirdetett ki, a jászkunok ismét szabad lakosok lettek. Akik hozzájárultak a megváltáshoz, azok befizetéseik arányában szereztek birtokot, és részesültek a közös legelők használatából. A szabad birtokszerzés vonzására a szomszédos megyékből is számosan települtek be a jászkun kerületekbe, vállalva a fizetés kötelezettségét. A jászkunok 1761-ben a vám- és révmentességet biztosító kiváltságaikat is visszakapták.



II. József, aki 1785-ben minden városi és egyéb önkormányzati autonómiát megszüntetett, a jászkunokat a pesti kerület igazgatása alá osztotta be. II. József halála, a vármegyei és autonóm önkormányzatok helyreállítása után a hajdú és a jászkun kerületek 1791-től az országgyűlésbe is küldhettek követeket. A jászkun kerületek közgyűlése 1799. február 13-án adta ki a kerületek belügyeit szabályozó "Jászkun statútum"-ot. A jászkunok autonómiája 1876-ban szűnt meg.



1853. február 10-én Clark Ádám tervei alapján megkezdték a budai alagút építését, melynek gondolatát gróf Széchenyi István vetette fel. Novák Dániel mérnök 1837-ben azt javasolta, hogy Pestet és Budát kapcsolják össze egy alagúttal. Az alagút megépítése létfontosságú volt a Lánchídon keresztül zajló forgalom szempontjából. Bár a Lánchídon az első kocsi 1849 januárjában már áthaladhatott, a teljes értékű kapcsolat Pest és Buda között csak az 1857. április 30-án megnyitott, a Várhegy alatt húzódó 350 méter hosszúságú közúti alagúttal együtt vált teljessé.

Az alagút végleges tervét 1845-ben fogadták el. Ez ugyan hasonlított Novákéra, de nem ő, hanem Clark mérnök vetette papírra. A tudományos kutatás mind a mai napig nem tisztázta kellőképp, hogy a terv melyik Clarknak a nevéhez fűződik. Régebben úgy vélték, hogy Adam Clarkról van szó. Ma a legvalószínűbbnek az látszik, hogy a terepet Thierney William Clark mérte fel, s az első tervek is az ő kezéből kerültek ki. A végleges - kivitelezési - terveket azonban az építkezést irányító Adam Clark készítette el. (Kettejük közt semmiféle rokonság nem volt. Adam Clark a jóval idősebb Thierney mellett vált elismert mérnökké. Viszonyuk eleinte felhőtlen volt. Ám a Lánchíd építése körüli nézeteltéréseik és az idősebb Clark féltékenysége végül a két tehetséges mérnök ellenségeskedésére vezettek.



1922. február 10-én született Budapesten Göncz Árpád író, műfordító, a Magyar Köztársaság volt elnöke. 1944 februárjában behívták katonának, de 1945-ben megszökött Németországba vezényelt egységétől. A Magyar Diákok Szabadságfrontja Táncsics zászlóaljának tagjaként részt vett az ellenállási mozgalomban. Többször került szovjet fogságba, de mindig sikerült megszöknie. 1945-től a Független Kisgazdapárt tagja. Először az FKgP ifjúsági szervezetének, a Független Ifjúság budapesti szervezetének elnöke és a Nemzedék című lap felelősszerkesztője. Később a párt parlamenti csoportjának titkára, Kovács Béla személyi titkára, valamint a párt főtitkára. Az FKgP feloszlatása után előbb segédmunkásként dolgozott, majd volt hegesztő és csőlakatos lett. 1952-ben beiratkozott a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre (GATE), ahol négy évet végzett el. A forradalom alatt a Magyar Parasztszövetségben dolgozott. November 4-e után részt vett a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom által benyújtott memorandumok elkészítésében és az indiai követségre juttatásában. 1957 februárjában segített külföldre juttatni Nagy Imre A magyar nép védelmében című kéziratát. 1957 májusában letartóztatták. A Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa 1958. augusztus 2-án életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte a fellebbezés lehetősége nélkül. 1960 márciusában részt vett a váci éhségsztrájkban; 1963-ban amnesztiával szabadult. 1965-től szabadfoglalkozású író, műfordító. 1988 májusában a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, majd a Szabad Demokraták Szövetségének alapító tagja. 1988–89-ben az SZDSZ ügyvivője, majd 1989–90-ben az SZDSZ Országos Tanácsának tagja. 1988-ban a Történelmi Igazságtétel Bizottság alapító tagja, később alelnöke. 1989-től az Emberi Jogok Ligája budapesti tagozatának ügyvezető elnöke. 1989-től 1990-ig az Írószövetség elnöke, majd tiszteletbeli elnöke. 1990 májusától országgyűlési képviselő. 1990 májusa és augusztusa között az Országgyűlés elnöke és ideiglenes köztársasági elnök. 1990 augusztusától 10 éven keresztül a Magyar Köztársaság elnöke volt.

Topor István

Évfordulók február 9-én

1849. február 9-én a Piski csatában Bem megverte az ellen felvonuló, Puchner vezette egyesült császári és cári csapatokat. Az erőviszonyok nagyjából kiegyenlítettek voltak. Mindkét sereg körülbelül 7-8000 főt tett ki. A csata központi elemét a Sztrigyen átívelő 40 méteres fahíd alkotta, ennek birtoklásán múlott lényegében Erdély további sorsa. Tüzérségi párbajjal indult a harc, majd a két sereg összecsapott egymással. A váltakozó eredménnyel folyó véres ütközet végül is magyar győzelmet hozott. A csata döntő jelentőségű volt, mert bár az erdélyi harcok még több mint egy hónapig tartottak, az erdélyi császári had többé már nem volt képes összeszedni magát. Bem lépéselőnybe került, február 15-én Medgyesre vezette seregét, ahonnan már fel tudott készülni a hozzá csatlakozott székely haderővel Nagyszeben második ostromára. Március végére aztán egész Erdély területéről sikerült kiűzni az ellenséget.

1850. február 9-én az aradi várbörtönben elhunyt a szabadságharc legendás huszártábornoka, Lenkey János.


Lenkey Jánost is ott találjuk azok között, akik 1849. augusztus 13-án letették a fegyvert a cári csapatok főparancsnoka Paszkevics herceg előtt. A tábornokok sorsáról azonban Haynau táborszernagy döntött. 1849. augusztus 27-én, Aradon őt is a császári és királyi rendkívüli hadbíróság elé állították. A bírósági eljárás során azonban Lenkey tábornokon súlyos elmebetegség tünetei jelentkeztek. Megbomlott elméje miatt kerülte el a kivégzést. Bátyja, Lenkey Károly ezredes visszaemlékezése szerint egy fűtetlen, ablak nélküli szobában, ápolás nélkül tengette napjait, s ilyen állapotban hunyt el 1850. február 9-én.

1904. február 9-én az orosz-japán ellentétek a végletekig feszültek. Ennek oka az volt, hogy mindkét ország szerette volna gyarmatává tenni Koreát és Mandzsúriát. Oroszország az 1900-ban vérbefojtott boxer-lázadást követően megszállta Mandzsúriát. A japánok hiába próbáltak megegyezési javaslatokat tenni az oroszoknak, azok minden esetben kitérő választ adtak. A háborúhoz az okot a japán flotta támadása szolgáltatta. Togo admirális vezetésével a japán flotta ezen a napon megtámadta Port Arthur kikötőjében állomásozó oroszok kelet-ázsiai flottáját. Hamarosan a város is a japánok kezére került, majd elfoglalták Koreát, a következő évben pedig Mandzsúriában is vereséget mértek a cári erőkre.

Topor István

 

Évfordulók február 8-án

1587. február 8-án a Fotherinhay vár egyik termében, 300 meghívott vendég jelenlétében kivégezték Stuart Máriát, aki egyhetesen lett a skótok királynője


Az angolok, akiknek már régóta fájt a foguk Skóciára, VIII. Henrik fiát, VI. Edwardot akarták Stuart Máriával összeházasítani. Skóciának azonban egy cseppet sem volt kedvére az angol terv, ezért franciabarát politikába kezdtek, melyet egy friggyel meg is erősítettek: Ferenc francia trónörökös 16 évesen elvette az ugyanannyi éves Máriát. Alig két évvel az esküvő után azonban II. Ferenc francia király meghalt, így Mária visszatért szülőföldjére.

Mária uralkodása nem igazán volt figyelemreméltó, a magánélete viszont annál inkább. Ferenc halála után egyik közeli rokonába, Lord Darnley-be szeretett bele, de néhány hónap lángolás után az áldott állapotban lévő skót királynő már igyekezett a férfitől megszabadulni. Szeretője segítségével, apró bonyodalmak árán ugyan, de ez sikerült is. Mária azonban elkövetett egy súlyos hibát. Az egész ország tudta, hogy Bothwell grófja felel Darnley haláláért, ennek ellenére Stuart Mária mégis hozzáment a gyilkoshoz. Az alattvalók számára ez felért egy beismerő vallomással. A lordok összefogta a királynő ellen és börtönbe vetették. Stuart Máriának a fogságból egy rajongója szerelmét kihasználva sikerült megszöknie. Kalandos szabadulása után egész életét megpecsételő, végzetes döntést hozott: unokatestvérétől, Erzsébettől kért menedéket. Az angol királynő Máriát egy vidéki kastélyában szállásolta el, persze diszkrét ellenőrzés alatt. Az angol trónra áhítozó Stuart Mária azonban egy Erzsébet ellen irányuló összeesküvésbe keveredett, amiért életével kellett fizetnie.

1828. február 8-án született Nantes-ban Jules Verne francia író.

Már az egyetemi évek alatt kapcsolatba került irodalmi körökkel, megismerkedett Hugóval és Dumas-val, s a színház világa is egyre jobban vonzotta. 1852-től a Théatre-Lyrique titkára volt, s egymás után írta a könnyed és sikeres bulvárdarabokat, operetteket, számos sanzon is bizonyította költői vénáját. 1857-ben, szülei kiházasítási szándékainak ellenállva, feleségül vett egy kétgyermekes özvegyet s hozományából tőzsdeügynöki állást vásárolt. A munka mellett tovább írt, ám figyelmét ekkor már a kor tudományos-technikai újdonságai, felfedezései kötötték le. 1862-ben megismerkedett Jules Hetzel kiadóval, akivel szerződést kötöttek: eszerint az író évenként két regényt ír, melyeket a kiadó Rendkívüli utazások sorozatában jelentet meg. A mindkét fél számára gyümölcsöző kapcsolat első "terméke" az 1863-ban megjelent Öt hét léghajón című regény volt, mely példátlan sikert aratott, egy éven belül 11 nyelvre is lefordították. Ezt követte a Hatteras kapitány és az Utazás a Holdba. Tőzsdei munkáját feladva Verne végleg az írás mellett kötelezte el magát: olvasott, jegyzetelt és írt, valóságos írói üzem volt a háza. A munka mellett a hajózás volt fő szenvedélye, három jachtját 1861-ben született Michel fia után nevezte el: Saint Michel I., II. és III. 1870-ben a család Amiens-ben telepedett le, ahol az író közéleti szerepet is vállalt, városi tanácsos volt. 1872-ben neki ítélték a Francia Akadémia díját, 1892-ben pedig megkapta a Becsületrendet.

1990. február 8-án hunyt el New Yorkban Karády Katalin a magyar filmművészet legendás alakja.



1936-ban Egyed Zoltán tanácsára kezd el színészetet tanulni Cs. Aczél Ilonánál. Ekkor vette fel a Karády nevet, 1939 februárjában már ezzel a névvel lépet közönség elé Somerset Maugham - Zoe Atkins "Az asszony és az ördög" című darabjában. Hamarosan a filmgyártás is felfedezte. A két világháború közötti magyar film hazai királynőjének tekintették. De a háború őt sem kímélte. Villájában deportálásra váró zsidókat rejtegetett és mentett meg a pusztulástól. Kémkedéssel is megvádolták, nemkívánatos személy lett, dalait betiltották, majd három hónapra őt magát is letartóztatták. Kínozták, vallatták, fogait kiverték, aztán egy nap szabadon engedték. De ez már nem az a Karády volt, mint volt korábban. A háború után aztán egyre kevesebbet szerepelt. A kommunista hatalomátvételt követően ismét tiltólistára került. Ezúttal azért mellőzték, mert a Horthy-rendszer sztárja volt. Vidéki színpadokon léphetett csak fel. Rettenetes nyomokat hagy benne a mellőzöttség. Egy nap aztá elhagyta az országot. Dél-Amerikában telepedett le, s tizenöt esztendő múlva jutott el az USA-ba. Kalapszalont nyitott New Yorkban. De addigra már csak a legenda, a mítosz marad belőle, mert a pályától sok évtizede visszavonult. New York-i otthonában hunyt el. A Bazilikában ravatalozták fel, s ezrek kísérték utolsó útjára Budapesten. 1992-93-ban a Magyar Televízió sorozatot sugárzott, ahol az összes filmjét levetítették. Bacsó Péter rendező 2001-ben bemutatott filmjében pedig, a "Hamvadó cigarettavég"-ben állított emléket a legendás színésznőnek. A jeruzsálemi Jad Vasem Intézet 2004-ben a Világ Igaza posztumusz kitüntetést adományozta Karádynak, a háború alatt tanúsított emberséges magatartásáért.

Topor István


Évfordulók február 7-én

1478. február 7-én született Londonban Thomas More (Morus Tamás) angol jogász, író, költő, államférfi. Számos magas hivatali tisztséget töltött be, 1529 és 1532 között a lordkancellár címet is viselte. Jelentős befolyással volt az angol jogra, főképp az egyenlőség előtérbe helyezésével. Ő alkotta az utópia szót, amelyet egy ideális elképzelt sziget népére használt, melynek politikai rendszerét egy 1516-ban megjelent könyvben az Utópiában írt le. Visszautasította VIII. Henrik felkérését, hogy vezesse az anglikán egyházat. Ennek következtében politikai karrierje véget ért, majd árulásért kivégezték. A katolikus egyház 1935-ben avatta szentté, az anglikán egyház 1980-ban vette fel szentjei közé.

1812. február 7-én született Charles Dickens a 19. századi angol irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja. Élete során 19 regényt írt, amelyek mind sikeresek lettek, egy regényeazonban befejezetlenül maradt. Egyesek szerint ő volt az angol nyelv legkiválóbb művelője, regényei mind a mai napig folyamatosan jelennek meg angol nyelven. Művei a klasszikus irodalom gyöngyszemeinek számítanak, és az egész világon ismertek. Twist Olivér, Karácsonyi ének, A Pickwick klub, David Copperfield, csak hogy néhány címet említsünk az ismertebbek közül, amelyeket filmen is láthattunk.

1971. február 7-én a svájci nők Európában szinte utolsóként kapták meg választójogot. A női választójogról népszavazáson döntöttek, amely megadta a jogot a nőknek, ugyanakkor az is tény, hogy ezt követően még húsz évnek kellett eltelni ahhoz, hogy az egyes kantonok be is vezessék. 1990-ig Appenzell Innerrhoden kanton volt az utolsó, ahol nem szavazhattak nők. Az ezt bíróságig menő harcban kivívó nőt és családját a bíróság döntése után névtelen telefonokkal és levelekkel fenyegették.

1992. február 7-én ezen a napon írták alá a maastrichti szerződést (hivatalosan Szerződés az Európai Unióról) az Európai Közösség tagjai. Hatályba viszont a Delors Bizottság idején csak 1993. november 1-én lépett. A szerződés az Európai Unió megalakulásához vezetett. A szerződés tartalmazta az euró bevezetésének körülményeit, és itt jelenik meg az Unió hárompilléres szerkezete. A három tartópillér: az Európai Közösségek, a közös kül- és biztonságpolitika és a bel- és igazságügyi együttműködés. Az első pillért az Európai Gazdasági Közösség, az Európai Szén- és Acélközösség és az Euratom alkotja. A második pillér alapja az Európai Politikai Együttműködés. A harmadik pillért azok a jogszabályok alkotják, amelyek az igazságszolgáltatást, a menedékjogot és a bevándorlást hangolják össze.

Topor István

Évfordulók február 6-án


1608. február 6-án megegyezés jött létre a hajdúk és Báthory Gábor között. Az egyezség értelmében a hajdúk támogatták Báthorit az erdélyi fejedelemség elnyerésében, cserébe ő pedig arra kötelezte magát, hogy Nagy András hajdúgenerálist második emberré teszi maga után Erdélyben, katolikusoknak nem ad semmilyen tisztséget, és végül, hogy Várad, Ecsed és Kálló között letelepíti őket.



Báthory Gábor



1690. február 6-án Bádeni Lajos őrgróf emlékiratot nyújtott be I. Lipótnak. Ebben kifejtette, hogy ellenzi a balkáni terjeszkedést, és elhibázottnak tartja az erdélyi hadszíntér elhanyagolását is. Ugyanakkor javasolta az uralkodónak a Duna–Száva-vonal tartós védelmét.



1909. február 6-án az Osztrák-Magyar Monarchia és Törökország Isztambulban szerződést írt alá. Törökország elismerte Bosznia-Hercegovina annexióját, a Monarchia pedig lemondott a novibazári szandzsákról, biztosította a mohamedánok szabad vallásgyakorlását, valamint két és fél millió török font kárpótlást fizetett.



1920. február 6-án Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia megbízottai memorandumot juttattak el a párizsi békekonferenciához, amelyben rögzítették a Magyarországgal szembeni területi követeléseiket és tiltakoztak a magyar küldöttség által január 16-án követelt népszavazás ellen.



1933. február 6-án hat nappal azt követően, hogy Hindenburg birodalmi kancellárrá nevezte ki Adolf Hitlert, Gömbös Gyula miniszterelnök levélben kereste meg az újonnan kinevezett német vezetőt. Levelében a magyar miniszterelnök szólt a két ország közös külpolitikai vonalvezetésének lehetőségeiről, valamint a németországi piac megnyitásáról a magyar mezőgazdasági cikkek előtt.

Topor IstvánÉvfordulók február 5-én

1849. február 5-én a Szepes vármegyei Branyiszkó-hágónál Guyon Richárd ezredes hadosztálya kegyetlen körülmények között áttörte Schlik altábornagy északi állásait. Ezzel a tettel szabaddá vált az út Görgei hadteste előtt Kassa felé, így megnyílt a lehetőség a honvédsereg főerőinek egyesülésére. Ugyanezen a napon a korábban Bem által kiűzött Karl Urban alezredes Bukovinából betört Erdélybe.

1919. február 5-én a belügyminiszter, Nagy Vilmos bizalmas értekezleten találkozott a rendőrség, a csendőrség és a népőrség vezetőivel, és egy a Katonai tanácstól független, 40 ezer fős egységes karhatalom felállításáról tárgyalt. Gyöngyös képviselőtestülete törvénytelennek nyilvánította a kormány működését. Székesfehérvárott a munkások megszállták a megyeházát, és a hatalmat a megyei direktórium kezébe adták.

1946. február 5-én a Népbíróság megkezdte Szálasi Ferenc nyilas nemzetvezető és vádlott-társai: Beregfy Károly honvédelmi miniszter, Csia Sándor, Gera József, Kemény Gábor, báró Szöllősi Jenő és Vajna Gábor nyilas politikusok perének tárgyalását. A március 1-jéig tartó tárgyalást követően a Népbíróság mindegyiküket kötél általi halálra ítélte, amelyet március 12-én végre is hajtottak.

1948. február 5-én Rákosi Mátyás Csepelen tartott beszédet, amelyben valamennyi Szovjetunióbeli hadifogoly hazatérését ígérte az 1948-as év végére.

Topor István


Évfordulók február 4-én

1465. február 4-én I. Mátyás Sopron városának két országos vásár tartására adott királyi jogot.

1849. február 4-én Puchner altábornagy csapatai a támogatására érkezett havasföldi orosz erőkkel az Alsó-Fehér vármegyében lévő Vízaknánál vereséget mért Bem erdélyi hadseregére. A négynapig tartó szörnyű ütközetet hiteles szemtanú örökítette meg.Petőfi Négy nap dörgött az ágyu című versében állított emléket az ütközetnek, és imádott tábornokának, Bemnek.

"Négy nap dörgött az ágyu

Vízakna és Déva köz,

Ott minden talpalatnyi
Földet vér öntözött.

Fehér volt a világ, szép
Fehér hó este be,
Ugy omlott a piros vér
A fehér hóra le.

Négy hosszu nap csatáztunk
Rettentő vad csatát,
Minőt a messzelátó
Nap csak nagynéha lát.

Mindent megtettünk, amit
Kivánt a becsület...
Tízannyi volt az ellen,
Győznünk nem lehetett..."

1919. február 4-én a kormány megtiltotta a megyei közgyűlések megtartását. Ugyanezen a napon a munkanélküliek nagygyűlést tartottak Budapesten. Követelték az üzemek államosítását, a munkásság felfegyverzését. A tüntetés hatására a kormány 90 %-al felemelte a munkanélküli segélyt.

1941. február 4-én Horthy Miklós kormányzó Bárdossy Lászlót nevezte ki külügyminiszterré.

1945. február 4-én vette kezdetét a Krím-félszigeten lévő Jaltában a szövetségesek vezetőinek konferenciája. A három vezető megvitatta a Németország leverésével, a háború befejezésével és a háború utáni Európa politikai berendezkedésével kapcsolatos kérdéseket. Abban is megállapodtak, hogy az európai háborút befejezően két vagy három hónapon belül a Szovjetunió belép a Japán elleni háborúba.

Topor István


Évfordulók február 3-án

Február 3-a a népszokásban népszerű legendás keresztény szentnek, Szent Balázsnak a napja. Balázs a hagyomány szerint örmény volt, és a kisázsiai Szebaszté püspöke. Számos csodája ismeretes. A torkán akadt halszálkától fuldokoló gyermek megmentése, a farkas által elrabolt disznó visszaadása. Az asszony hálából gyertyát adott neki és „kóstolót” a disznó húsából. A szent püspök az üldöztetések idején egy hegyi barlangba húzódott, ahol vadállatok őrizték, melyek kezes bárányként hajlottak szavára. A római helytartó azonban ott sem hagyta békén a remete püspököt, s oroszlánokból, medvékből, farkasokból álló testőrsége sem menthette meg, mert nem engedte harcolni őket. 316 táján végezték ki. Előbb kenderrost-fésülésre szolgáló gerebennel vagy a len, gyapjú kifésülésére való vasfésűvel kínozták félholtra, majd vízbe fojtották. A balázsolásnak nevezett népszokás sajnos szinte teljesen eltűnt napjainkra. Régebben jelmezes gyerekek csákóval, süveggel a fejükön járták a falut, diákokat toboroztak és adományokat szedtek, (ami a tanítók, iskolai alkalmazottak jövedelemének kiegészítését szolgálta). Szintén balázsolásként említik azt, mikor a torokfájósokat parázsra vetett alma héjával megfüstölik azért, hogy ezzel a betegséget okozó gonoszt elűzzék.

1116. február 3-án elhunyt Könyves Kálmán magyar király. A halála előtti év sok megpróbáltatást hozott Kálmán számára. Meghalt első felesége Felicia és egyik fia. Öccse, Álmos herceg is újabb kísérletet tett a trón megszerzésére. Az öregedő és beteges királyt ez kihozta a béketűrésből, és szörnyű bosszút állt: Álmost és fiát Bélát (a későbbi Vak Béla királyt) megvakíttatta. Életének utolsó szakaszát állandó

1918. február 3-án Keresztényszocialista Néppárt néven új párt alakult. A korábbi Néppárt, a Keresztény Szocialista Párt és a Keresztény Szocialista Szövetség egyesülésével létrejött formáció programjában célul a keresztény társadalom megteremtését, az általános és titkos választójogot, a katolikus autonómiát, a nagytőke visszaszorítását, a munkásvédelmet és a paraszti réteg támogatását tűzte ki.

1945. február 3-án megérkezett Debrecenbe Vorosilov marsall a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnöke. Ugyanezen a napon, Budapesten a népbíróság megtartotta első tárgyalását. Az első népbírósági ítélet, amelyet két keretlegény perében hoztak, kötéláltali halál volt. A két keretlegény akasztását az Oktogonon nyilvánosan hajtották végre.

1966. február 3-án szállt le a Holdra az első űreszköz a Luna-9 űrszonda. A műhold a Viharok Óceánja medencében, egy névtelen kráterben landolt. A Holdat érés után 5 perccel létrejött a rádió összeköttetést, 7 óra múlva pedig elkezdte küldeni az első kilenc képet a Hold felszínéről. 75 órán át hét rádió-összeköttetés alkalmával 8 óra 5 percig tartott hírkapcsolatot. A képek a közeli és a horizont 1,4 kilométer távolságra lévő sziklák nézeteit tartalmazták. 1966. február 6-án a kapcsolat a szondával megszakadt.

Topor István

 

Évfordulók február 2-án

Február 2-a Gyertyaszentelő boldogasszony ünnepe. Ünneplése már a 4. századtól kezdve általánosan elterjedt volt az egyházban. A római katolikus vallás szerint ezen a napon mutatta be József és Mária Jézust a jeruzsálemi templomban. A Kivonulás könyve ugyanis előírja, hogy a szülők elsőszülött gyermeküket Istennek szenteljék.

A görög liturgia a Találkozás ünnepének nevezi, mert ekkor találkozott Krisztus az emberiséggel Simeon és Anna prófétaasszony személyében.

962. február 2-án Rómában XII. János pápa császárrá koronázta I. (Nagy) Ottót az első német-római császárt. I. Henrik német király és Mathilda királyné elsőszülött gyermeke kiemelkedő birodalomszervező tevékenységéért érdemelte ki a „Nagy” melléknevet, amellyel Freisingi Ottó (1114 k. – 1158) történetíró ruházta fel. 936-ban, apja rendelete értelmében ő kapta a német trónt. Életéről az alábbi cikk ad átfogó képet: http://korok.webnode.hu/products/i-nagy-otto/

1704. február 2-án Rákóczi Ferenc ezen a napon kelt utasítása Ráday Pált és Okolicsányi Pált diplomáciai küldetésbe rendelte a lengyel rendekhez, XII. Károly svéd királyhoz és I. Frigyes porosz uralkodóhoz. Feladatul kapták, hogy próbálják meg őket megnyerni egy Habsburg-ellenes szövetségnek. A két király azonban csak jóindulatáról tudta biztosítani Rákóczit, illetve XII. Károly felajánlotta segítségét a Béccsel kötendő megegyezéshez.

1943. február 2-án Sztálingrádnál hajnali négy órakor a Paulus tábornok vezette 6. német hadsereg megadta magát. A fegyverletételt követően kilencvenegyezer német katona, – köztük huszonkét tábornok – esett fogságba. A Sztálingrádban fogságba esett német katonák 95%-a meghalt a hadifogságban. Mintegy ötezer túlélőt szabadon bocsájtottak a háború után. Az utolsó kétezret 1955-ben. A 199 napig tartó ostrom veszteségei a történészek szerint 850.000 főre tehető (halottakban, sebesültekben és hadifoglyokban). Ebből 400.000 német, 200.000 román, 130.000 olasz és 120.000 magyar katona vesztette életét, sebesült meg vagy esett fogságba. A hadifoglyok többsége el is pusztult az 1943-tól 1955-ig tartó rabság alatt.

Topor István

Évfordulók február 1-jén

1713. február 1-jén halt meg II. Apafi Mihály, I. Apafi Mihály és Bornemissza Anna fia, Erdély utolsó fejedelme. Rövid életéről és még rövidebb uralkodásáról írás található honlapunkon:http://korok.webnode.hu/products/v-/

1839. február 1-jén háromévi várfogságra ítélték Wesselényi Miklóst az "árvízi hajóst" kormányellenes nyilatkozatai miatt. Széchenyi István "hatalmas, méltóságos, királyi tekintetű magyar"-nak látta, és pártolta, támogatta politikai szerepvállalását. Birtokain előbb elengedte a robotot és a dézsma nagy részét, majd elsőként szabadította fel az ott élő parasztokat a jobbágyság alól, sőt saját költségén taníttatta őket. A fogságban szerzett betegségei és egyre romló szembaja miatt engedélyezték gyógykezelését, ami sajnos nem járt sikerrel. 1848-ban már vakon és nagybetegen vett részt a kolozsvári országgyűlésen, ahol kimondták Erdély unióját Magyarországgal, majd ismét gyógyíttatni kényszerült magát. Elhatalmasodó betegsége miatt 53 éves korában meghalt.

1849. február 1-jén Windisch-grätz börtönbe záratta Czuczor Gergely költőt a Riadó c. verséért. Czuczor egy érsekújvári parasztember fia (eredetileg István) feltétlenül tanulni akart, amire csak az egyház révén volt lehetősége. Így történt, hogy a szintén tanulni vágyó unokatestvérével, Jedlik Istvánnal szerzetesnek álltak. Czuczor rendi neve Gergely lett és tudós költőként lett közismert, Jedlik az Ányos nevet kapta és nagytudású fizikus vált belőle. Czuczor rendkívül könnyen tanult, kamaszkorától írt magyar és latin verseket, megtanult görögül és beszélt németül, szlovákul. Felszentelése után Győrben kezdett tanítani, később Komáromba helyezték. Kisfaludy Károlyt tartotta példaképének, őt pedig Vörösmarty nevezte elődjének. Tagja lett az MTA-nak és a Kisfaludy Társaságnak. Nevezetes verse 1848. december 21-én jelent meg Kossuth Hírlapjában, ekkor már közeledtek az osztrákok Pest-Budához. A város elestekor 1849. január 18-án fogták el. Windisch-grätz halálbüntetést javasolt rá a törvényszéknek, de február 1-jén "mindössze" hat év várfogságra ítélték vasban. Teleki József közbenjárására enyhítették a fogság körülményeit, engedélyezték tudományos munkája (A magyar nyelv szótára) folytatását. Buda visszafoglalásakor, május 21-én szabadult. Egy kolerajárvány során halt meg 66 éves korában.

A kivégzést, de legalábbis vasban töltött súlyos börtönt érdemlő verset olvashatják a http://korok.webnode.hu/raadas/idezetek-es-versek/ menüben.

Márk Éva