2013. augusztusi évfordulók

2014.01.06 01:36

 

Évfordulók augusztus 31-én
2013.08.30 16:16

Kr.u. 12. augusztus 31-én született a Rómához közeli Antiumban egy katonai táborban Caius (Claudius Caesar Augustus) – vagy népszerűbb nevén: Caligula.

Germanicus császár és Agrippina gyermekeként látta meg a napvilágot, így többszörösen is rokoni szálak fűzték Augustushoz. Apai nagyapja az a Drusus volt, aki Liviának, Augustus harmadik feleségének előző házasságából született fia volt, és akit Augustus adoptált; anyja pedig Augustus lányának, Juliának volt a gyermeke. Caligula Miután apját a Rajna vidékére vezényelték, őt is magával vitte, így gyermekkorát a római légiók táboraiban töltötte katonák között. A fiút gyakran öltöztették a közlegények viseletébe, és a csizmáját is a felnőttek lábbelijéhez hasonlóra varrták, ezért a katonák tréfából elnevezték Caligulának (Caligula = csizmácska, kiscsizma). A germániai légió marcona harcosai nagyon megkedvelték a fiút, szívből ragaszkodtak hozzá. Hogy mennyire szerették, arra példát Suetoniusnál találunk:„Augustus halála után a zendülő és eszeveszett, felforgatásra kész csapatokat (…) puszta megjelenésével fékezte meg. A lázadás ugyanis csak akkor ért véget, amikor a katonák észrevették, hogy a gyermeket a felkeléssel járó veszedelmek miatt elviszik, és a szomszéd város gondjaira bízzák. Akkor a zendülők megbánták tetteiket, utolérték, feltartóztatták a kocsit, és könyörögve kérték, ne hozzanak rájuk ekkora szégyent.”

Életéről honlapunkon olvashatnak részletesebb ismertetőt: http://korok.webnode.hu/products/caligula-a-kiscsizma/

1235. augusztus 31-én IX. Gergely pápa biztosította II. Andrást, hogy a Szentszék különös meghatalmazás nélkül őt és rokonait nem közösítheti ki. A király kérésére a pápa engedélyezte, hogy az 1233. évi beregi egyezményben vállalt tízezer márka kárpótlást II. András ezer márkás részletekben nem öt, hanem tíz év alatt fizesse meg.

1920. augusztus 31-én a nemzetgyűlés elfogadta az 1920: XXVI. törvénycikket a botbüntetés kiterjesztéséről. Ez lehetővé tette, hogy ezt a büntetésfajtát alkalmazzák az árdrágító kereskedőkkel szemben. A törvény alkalmazására nem került sor.

1939. augusztus 31-én történt a gleiwitzi – vagy lengyel nevén gliwicei – incidens.



Ennek során a náci titkosszolgálatok emberei, magukat lengyel szabotőröknek álcázva, támadást hajtottak végre a két ország határán álló rádióállomás ellen. A német kézben lévő torony elfoglalása elég súlyos – megrendezett – „incidens” volt ahhoz, hogy annak ürügyén Hitler megtámadhassa Lengyelországot, és ezzel kirobbanthassa a második világháborút.

Topor István


Évfordulók augusztus 30-án
2013.08.29 20:00

1532. augusztus 30-án az eredetileg Bécs ostromára indult török sereg - miután Jurisics Miklós várkapitány színleg meghódolt előtte, de a várat megtartotta - jelképesen kitűzte zászlaját az augusztus 10. óta ostromolt Kőszeg várára.



Jurisics Miklós Kőszeg védője

A török portyázó csapatok ezt követően még többször betörtek Ausztriába, de a fősereg dolgavégezetlenül indult haza Isztambulba.



1782. augusztus 30-án II. József megalapította a pesti egyetem kebelében működő Mérnöki Intézetet (Institutum Geometricum), az első mérnökképző intézményt Európában, a mai Budapesti Műszaki Egyetem elődjét, amely 1852-ig állt fenn.



1849. augusztus 30-án a világosi fegyverletételt követően Kossuth Lajos és kísérete a török fennhatóság alatt álló bulgáriai Vidinbe érkezett. Itt születet néhány nappal később híres vidini levele, amelyben igaztalanul Görgeyt kiáltotta ki a szabadságharc elárulójának. Kossuthnak e lépését nyilvánvaló politikai szándékok motiválták, szüksége volt ugyanis bűnbakra.



1873. augusztus 30-án az osztrák-magyar északi-sarki expedíció Julius Payer osztrák főhadnagy vezetésével felfedezte a Ferenc József-földet Az expedíció 1872. június 30-án indult útnak a Wilczek és Zichy gróf által felszerelt Tegethoff fedélzetén. Az általuk felfedezett szárazföldet az uralkodóról nevezték el. Ez a terület volt az utolsó nagyobb földdarab, amit az emberiség még nem ismert.



„Sohasem hátrálunk” Az osztrák-magyar expedíció válságos helyzete. Julius von Payer festménye



1940. augusztus 30-án Németország és Olaszország külügyminisztereinek vezetésével megszületik a második bécsi döntés. Ennek értelmében Magyarországnak visszakapta Észak-Erdélyt Nagyváraddal és Kolozsvárral. 43.501 km², több mint 2 millió lakossal, amelyből több mint 1 millió volt magyar. Ugyanezen a napon Németország és Magyarország kisebbségi megállapodást is kötött, amely kimondta, hogy a magyarországi német nemzetiség különleges jogokat nyert; egyedüli szervezete a „Volksbund” lett.

Topor István
Évfordulók augusztus 29-én
2013.08.28 19:57


1204. augusztus 29-én megkoronázták a gyermek III. Lászlót, Imre király fiát, III. Béla unokáját. Imre betegséggel küszködve koronáztatta meg kisfiát, abban a reményben, hogy elejét veheti öccse, András herceg trónigényének. András (Endre) rendkívül hatalomvágyó fiatalember volt. Uralomra törekvését édesapjuk még életében, majd végrendeletileg is korlátozni igyekezett, amikor kisebbik fiára jelentős pénzösszeget hagyott azzal a kikötéssel, hogy abból keresztes hadjáratot kell indítania. A herceg azonban szembeszállt apja végakaratával, bátyjával, sőt figyelmen kívül hagyta III. Ince pápa intelmeit, kiátkozással való fenyegetését is. A fivérek között váltakozó eredménnyel fegyveres harcokra is sor került, utoljára Varasdnál, ahol Imre nem mindennapi bátorságról tett tanúbizonyságot. A krónika szerint fegyvertelenül ment be András táborába, mondván "Hadd lássam, ki merészeli kezét emelni a királyi nemzetség vérére?", majd megdöbbent öccsét kézenfogva kivezette táborából katonái közül, és egy várba záratta (ahonnan aztán hívei kiszabadították). Imre király korai halála után - mindössze harminc éves volt - a hercegnek "állt a zászló", aki cselekedeteivel azt érte el, hogy az özvegy királyné, Aragóniai Konstancia kisfiával és a koronával VI. Lipót osztrák herceghez menekült. András háborút fontolgatott, amikor híre jött a gyermek III. László halálának, így végre II. András néven fejére került az annyira áhított korona.

1434. augusztus 29-én született Janus Pannonius az első Európa-szerte ismert magyar humanista költő, akinek magyar nyelven egyetlen sora sem maradt fenn (valószínű nem is írt verset nyelvünkön). Búcsú Váradtól c. elégiája számos költőnket fordításra ihlette, közülük Áprily Lajostól az első versszakot mutatjuk be Idézetek, versek menünkben. Ez a Janus Pannonius Búcsúverse huszonkilenc magyar fordításban című kötetben a Baranya Megyei Könyvtár kiadásában jelent meg.

1944. augusztus 29-én tört ki Szlováliában a Tiso- és németellenes felkelés. 1939. 03. 14-én jött létre Jozef Tiso vezetésével a szlovák bábállam. A szovjetek közeledtével ezellen robbant ki Besztercebányán a felkelés, hogy szándékuk szerint átjárót biztosítsanak a Kárpátokon keresztül a Vörös Hadseregnek (ezt végül a román átállás oldotta meg). Tiso német segítséget kért, akik a magyarországi nyilas hatalomátvétel után komolyabb erőket tudtak átcsoportosítani, így október 27-én leverték az ellenállást. A felkelés erős ütőkártya volt a szlovákok kezében a béketárgyalások során. Augusztus 29-e 1993. január 1. óta Szlovákia nemzeti ünnepe.

Márk Éva
Évfordulók augusztus 28-án
2013.08.27 20:06

1623. augusztus 28-án Besztercebányán a nikolsburgi béke (1621) óta kialakult helyzet rendezésére tárgyalások kezdődtek Bethlen Gábor és II. Ferdinánd biztosai között, amely október 2-án eredménytelenül ért véget.



1703. augusztus 28-án II. Rákóczi Ferenc a Szabolcs vármegyei Vetésen kibocsátotta a „Jobbágyságrul való pátenst”. A pátens (a korabeli latin szaknyelvben a latin patens jelentése az parancs, törvényerejű rendelet, elöljárói engedélyirat, nyíltparancs, nyílt levél volt) mentesítette a kuruc seregben harcoló jobbágyokat és közvetlen családtagjait a közterhek és földesúri szolgáltatás alól.



1793. augusztus 28-án Bécsből elindították Magyarországra a forradalmi háborúk első francia hadifogoly-szállítmányát: 115 tisztet és 1104fő legénységet. Budáig hajóval szállították őket, majd gyalogmenetben vitték tovább őket Temesvárra, Szegedre és Eszékre. A következő időkben újabb fogolyszállítmányok érkeztek vízen és gyalog, akiket Aradra, Munkácsra és Erdélybe vittek tovább. 1794 végén a Magyarországra került francia foglyok száma 11. 407 fő volt.

Topor István
Évfordulók augusztus 27-én
2013.08.26 19:13

1310. augusztus 27-én harmadszor is királlyá koronázták Károly Róbertet.

Előzmények: Kán László 1310. április 8-án, Szegeden végül is elfogadta Károlyt törvényes urának a Tamás esztergomi érsek kezében lévő keresztre tett esküvel. A vajda hamarosan visszaadta a Szent Koronát, és vele Székesfehérvárott 1310. augusztus 27-én az esztergomi érsek harmadszorra, immár minden tekintetben érvényesen, Károly Róbertet Magyarország királyává koronázta.



1521. augusztus 27-én a Nándorfehérvárt ostromló törökök aknászainak sikerült felrobbantani a vár legerősebb pontját, a Kőles (Nyebojsza) nevű tornyot. Ezt követően indult meg a vár ellen az oszmánok harmadik rohama. A várvédők az itt támadt harcban szenvedték el a legnagyobb emberveszteségeket. A fellépő élelmiszer- és hadianyaghiány és a maroknyi, életben maradt védők (már csak 72 katona maradt életben) száma arra késztette Oláh Balázs várkapitányt, hogy tárgyaljon a vár feladásáról. Mivel felmentő hadak nem jöttek, ezért Oláh Balázs a szabad elvonulás fejében – két nappal később, augusztus 29-én – megadta magát.



1848. augusztus 27-én az osztrák kormány emlékiratot juttat el az uralkodóhoz. Ebben emlékeztették V. Ferdinándot, hogy az önálló magyar pénz- és hadügyminisztérium felállítása törvénytelen, mert ellent mond a Pragmatica Sanctionak, ezért meg kell szüntetni. Ugyanezen a napon a minisztertanács határozatot hozott, amelyben javasolta, hogy a magyar korona felségjogainak fenntartása mellett ismerjék el Horvátország teljes autonómiáját. Szintén ezen a napon történt, hogy Mészáros Lázás hadügyminiszter visszatért a déli táborba, hogy a lemondott Berchtold altábornagy helyett átvegye a főparancsnokságot.



1910-ben ezen a napon látta meg a napvilágot egy albán építőmunkás család harmadik gyermekeként Skopjéban, Agnes Gonxha Bojaxhio, aki Kalkuttai Teréz anyaként vált ismertté.



1946-ban rendje engedélyével Kalkuttába ment, és itt egy nyomornegyedben megalapította első iskoláját, majd 1949-ben egy patanai iskolában kitanulta az ápolónői munkát. Felvette az indiai állampolgárságot, s felöltötte későbbi, "egyenruhájává" vált öltözékét, a fehér szárit kék csíkokkal. Elkezdte összeszedni, ápolni, tisztálkodásra tanítani Kalkutta utcagyerekeit, hajléktalanjait.

A kalkuttai szegényeket és betegeket ápolta. Minden elesettnek, haldoklónak igyekezett segíteni, mindenkiben Isten gyermekét látta. Leprásoknak, AIDS-eseknek enyhítette szenvedését, s imádkozott értük, velük, hogy békében, és méltósággal távozzanak az élők sorából.

1962-ben humanitárius tevékenységéért megkapta első kitüntetését a Padma Shri díjat. Éveken keresztül arra használta a pénzét, amit a különböző díjakkal kapott, hogy menhelyek tucatjait alapítsa meg.

1995 októberében megjelent életrajzi műve, Az egyszerű út címmel. Világhírű politikusokkal és hírességekkel tartott kapcsolatot, így is ráirányítva a figyelmet a szegényekre és elesettekre. Legendássá váltak Lady Dianaval való találkozásai, Bill Clinton pedig 1996-ban az Egyesült Államok díszpolgárává avatta.

Topor István


Évfordulók augusztus 26-án
2013.08.25 19:41

1278. augusztus 26-án I. (Habsburg) Rudolf német király és IV. (Kun) László magyar király hadai a morvamezei (dürnkruti) csatában legyőzték II. Ottokár cseh uralkodó seregét. A győzelem kivívásában döntő része volt a jobb szárnyat alkotó magyar-kun hadnak, amelyet Csák nembeli Máté nádor vezetett. Ottokát elesett az ütközetben, és ezzel lezárult a Babenberg-örökségért 1246 óta vívott harc. Az örökség pedig megalapozta a Habsburg-ház hatalmát.


1849. augusztus 26-án a munkácsi vár őrsége feladta a várat az oroszoknak. Ugyanezen a napon küldött Haynau két okiratot szárnysegédjével, Andrássy Norbert osztrák őrnaggyal Görgey Artúr számára. Az aradi főhadiszállásról küldött 186/titkos irat arról értesítette Görgeyt, hogy I. Ferenc József kegyelmet adott számára, azonban Magyarországon nem maradhatott. Tartózkodási helyéül egy másik koronaországot, Karintiát jelölte ki, ahová Andrássy őrnagy kíséretében magával vihette családját és poggyászát is.

1917-ben ezen a napon született a kalotaszegi Szucsángon Györffy György Széchenyi- és Herder-díjas történész, akadémikus.

Apja Györffy István néprajzkutató volt. 1939-ben a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkara történelem-földrajz szakán végzett. 1940-től az Egyetemi Könyvtár gyakornoka, 1942-44-ben a Teleki Pál Történelemtudományi Intézet tanára, 1945-től a Kelet-európai Tudományos Intézet Néptudományi Intézetének igazgatója, 1949-88-ig az MTA Történelemtudományi Intézetének munkatársa, később főmunkatársa, majd tudományos tanácsadója volt. Fő kutatási területe a magyar őstörténet, az Árpád-kori magyar történelem és történeti földrajz. 1988-ban Herder-díjat, 1992-ben `példaértékű történészi munkássága elismeréseként` Széchenyi-díjat kapott. 1991-től a Magyar Tudományos Tudományos Akadémia rendes tagja, 1993-tól az Európai Középkori Akadémia tagja volt.

1970-ben augusztus 26-án vette kezdetét a Wigth-szigeti pop fesztivál, ahol számos neves zenekar, mint The Who, The Doors, Ten Years After, Procol Harum, Emerson, Lake & Palmer mellett utoljára hallhatta a közönség élőben Jimi Hendrixet.

A fesztivált az East Afton Farm-on tartották meg, ahol nagyjából 600 ezer fesztiválozó töltött el három napot, mely igazi horror lehetett a csöppnyi terület alig 100 ezer lakójának. Hendrix utolsó élő koncertje mellett így a világ legnagyobb fesztiválja címet is magáénak tudhatja.



Talán ezért is különleges az a videó, melyet a helyszínen készítettek ’70-ben egy super8-as kamerával, amelyen megörökítették a helyszínt, s a hangulat egy aprócska töredékét az utókor számára.

Topor István












Évfordulók augusztus 25-én
2013.08.24 11:10

1690 augusztus 25-én választották erdélyi fejedelemmé Thököly Imrét. Egy évtizeddel korábban szultáni bábáskodással lett Felső-Magyarország fejedelme. Nem volt hosszúéletű a fejedelemsége, ezután a törökök mellett harcolt a császáriak ellen. II. Szulejmán őt nevezte ki II. Apafi Mihály utódának. Erdélyi fejedelemsége mindössze egy évig tartott, amikor a császáriak kiszorították Erdélyből és emigrációba kényszerült.





1825. augusztus 25-én kiáltották ki Uruguay függetlenségét. Az ország függetlenné válása a latin-amerikai függetlenségi háborúk sorozatába illeszkedik. A térség függetlenné válását a francia forradalom következményei és Napóleon Spanyolország és Porgugália elleni támadásai segítették elő. A spanyolok által uralt területek 1825-re teljesen függetlenné váltak, új államok jöttek létre, mint például Argentina és Uruguay. A harcoknak olyan neves hősei voltak, mint Simon Bolivar vagy Jose Francisco de San Martin.



1830. augusztus 25-én népfelkelés tört ki Brüsszelben. Az események a francia felkeléssel kezdődtek, melynek során megsemmisült Metternich életműve. A francia hatalomváltás után a bécsi kongresszus által létrehozott Egyesült Németalföldi Királyság omlott össze. A holland hatalmi túlsúly miatt lázadtak fel a belgák. I. Vilmos király hiába kért segítséget, a franciák és a britek nem kívántak beavatkozni, ennek köszönhetően Belgium kikiáltotta a függetlenségét.



Sásdi Tamás


Évfordulók augusztus 24-én
2013.08.23 11:19

79. augusztus 24-én pusztította el a Vezúv Pompeji városát. Pompeji Nápoly közelében volt található, Campania tartományban. A város a Vezúv lábánál épült, valószínűleg az oszkok alapították. Fejlődését jelentősen befolyásolták a Nápoly-öbölben megtelepülő görögök. A Vezúv váratlanul tört ki. Kilométernyi magasságba lövellte a kőtörmeléket, és fülsüketítő égzengés közepette felrobbant a hegy csúcsa. Az eget elsötétítette a vulkáni hamuból képződött sötét felhő, amely három napig a város felett maradt. Pompejit 7-8 méter magas hamuréteg temette el.





410. augusztus 24-én fosztották ki a nyugati gótok Rómát I. Alarich királyuk vezetésével. A Nyugatrómai Birodalmat ekkor már mindenhonnan fenyegette a barbár népek hada. Alarich háromszor próbálkozott, harmadik nekifutásra sikerült bevonulnia az Örök Városba. Utólag büszkén hivatkoztak rá a gótok, hogy királyuk "csak" kifosztotta a várost, de nem romboltatta le "más barbárok szokásához hasonlóan". A katonák mintegy hat napig fosztogatták a várost, de a keresztény templomokat megkímélték. Az itt megszerzett kincsek jelentették a későbbi gót királyi kincstár alapjait.



1931. augusztus 24-én alakította meg kormányát Károlyi Gyula Bethlen István lemondása után lett kormányfő, az előző kormányhoz képest alig változott a kabinet összetétele. Takarékossági programmal kezdte miniszterelnöki munkáját, csökkentve az állami alkalmazottak fizetését. Miniszterelnöksége idején történt a biatorbágyi vasúti merénylet, amelynek köszönhetően statáriumot hirdettek és két kommunista vezetőt, Fürst Sándort és Sallai Imrét kivégezték. A kormányfő nem tudott úrrá lenni a gazdasági válságon. ezért Bethlen alig egy évvel a kormányváltás után nyílt levélben szólította fel Károlyit a lemondásra, aki örömmel tett eleget a kérésnek.



Sásdi Tamás


Évfordulók augusztus 23-án
2013.08.22 11:16

1572. augusztus 23-án volt a Szent Bertalan éjszakai vérengzés Párizsban. Ekkor vallásháború dúlt Franciaországban a katolikusok és a hugenották között. Előző nap a hugenotta Guise-párt merényletet követett el Coligny admirális ellen. A Guise-párt tagjai és Medici Katalin bosszútól tartva sugallták IX. Károly királynak, hogy tenni kellene valamit. Másnap tartották Bourbon Henrik és Valois Margit esküvőjét, amelyre sok hugenotta volt hivatalos. IX. Károly beleegyezett a mészárlásba, így az éjszaka alatt mintegy 2-3000 hugenottát mészároltak le katolikus csapatok.





1939. augusztus 23-án kötötték meg a Molotov-Ribbentrop paktumot Moszkvában. A paktum két részből állt. A hivatalos rész a két fél, Németország és a Szovjetunió megnemtámadási és együttműködési egyezményét tartalmazta. A másik rész titkos volt, ez a két birodalom érdekszféráinak elhatárolását tartalmazta Kelet-Európában. Az egyezmény egészen 1941 június 21-ig áltl fenn, amikor Németország megtámadta a Szovjetuniót. A paktum utóéleteként az Európai Parlament határozatot hozott, hogy ezen a napon emlékezzenek a totalitárius diktatúrák áldozataira.



1950. augusztus 23-án szűnt meg Magyarországon a köztársasági elnöki tisztség és váltotta fel a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa. Az Elnöki Tanács testületként gyakorolta az államfőket megillető jogokat és bizonyos korlátozásokkal az Országgyűlést helyettesítő jogkörrel rendelkezett. Az Elnöki Tanács az elnökből, két helyettes elnökből, titkárból és további 17 tagból állt. Első elnöke a korábbi köztársasági elnök, a mindenre bólogató Szakasits Árpád lett. Megbízatása az új Elnöki Tanács megválasztásáig tartott, tagjai újraválaszthatóak voltak, és nem lehettek a kormány tagjai. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeleteket alkothatott, amelyekkel bármely törvényt módosíthatott az Alkotmány kivételével. A tesület egészen 1989-ig állt fenn.



Sásdi Tamás
Évfordulók augusztus 22-én
2013.08.21 11:20

1485. augusztus 22-én ért véget a Rózsák háborúja. A harc a York és a Lancester-ház között zajlott az angol trón megszerzéséért 1455 és 1485 között. Az elnevezés a felek jelvényeiből ered, a Lancaster-ház jelvényében a piros rózsa, a York-ház jelvényében a fehér rózsa volt megtalálható. A York-ház a városokra és a kisnemesekre támaszkodott, míg a Lancaster-házat a főnemesek támogatták. A háborút végül a nőágon Lancaster-házból származó Tudor Henrik nyerte meg, amellyel a Tudorok hatalomra jutottak Angliában





1785. augusztus 22-én II. József rendeletével megszüntette az örökös jobbágyság intézményét. A rendelet biztosította a jobbágy személyes szabadságát. Szabad költözési joga volt, nem kellett a földesura engedélye a családalapításra. Nem volt kényszeríthető, hogy a földesúr udvarában szolgáljon. Szabaddá vált a rendelkezése ingóságai felett, és védte a rendelet a házát és a telkét. A rendelet továbbá tiltotta a jobbágy szó használatát.. A rendelet kiváltója eredetileg 1784-ben kitört erdélyi parasztfelkelés volt, amelyet Horia és Closca vezetett. A felkelést két hét véres harc árán sikerült leverni.





1864. augusztus 22-én alapították meg a Nemzetközi Vöröskeresztet. A szervezet megalapítása Henri Dunant nevéhez fűződik, akit a solferinói csata inspirált a szervezet létrehozására. A csatában legalább 40.000 ember pusztult el, Dunant látta a csatatérek a sebesültek ezreinek segély nélküli vergődését és elhatározta, hogy megalapítja a szervezetet.





Sásdi TamásSásdi Tamás
Évfordulók augusztus 21-én
2013.08.20 22:00

1541. augusztus 21-én mentették fel a török és magyar csapatok a Wilhelm von Roggendorff által ostromlott Budát.

Roggendorff tábornok csapatai az elhúzódó ostrom miatt demoralizálódtak, ezért a a tábornok az augusztus 21-i haditanácson, I. Ferdinánd király hozzájárulásának bevárása nélkül, elrendelte az azonnali táborbontást s még aznap éjjel az egész Habsburg-hadsereg a pesti oldalra vonult át. Perényi Péter valamilyen ürüggyel megszökött a táborból. Ekkor az egész hadsereg és vezérkara megzavarodott és futáshoz készülődött. A sereg hajókkal is igyekezett át a túlsó partra

A várbeliek is és a törökök is észrevették a mozgolódást. A törökök azonnal rajtaütöttek a táboron és az átkelő hajókon. A Duna partján igen heves csata keletkezett ágyúzással, puskatűzzel, és kézifegyveres harccal. A török hajók is sok német hajót támadtak meg és süllyesztettek el.

Végül 7 ezer németet lekaszaboltak és az egész hadfelszerelés török kézre került. A menekülők hajókon jutottak vissza legnagyobb számban német erősségekbe. Maga Roggendorf is megsebesült és néhány nap múlva Komáromban meghalt.

A gazdag hadizsákmányra a budaváriak tették rá a kezüket: 36-40 ágyú, 2 nagy faltörő mozsár, 50 hordó lőpor, s a teljes tábori felszerelés sorakozott a véresen szerzett új hadifelszerelésben.

1849. augusztus 21-én az Arad vármegyei Borosjenőn gróf Vécsey Károly tábornok a mintegy 8 ezer fős V. hadtesttel letette a fegyvert az orosz csapatok előtt. Vécseyt néhány nap múlva Aradra kísérték és átadták az osztrák hatóságoknak. Október 6-án ő lett a 13-ként kivégzett tábornok.



1945. augusztus 21-én az Amerikai Egyesült Államok végleg leállította a kölcsönbérleti szerződés alapján a Szovjetunióba irányuló élelmiszer- és hadianyag-szállítmányokat. Ez volt az első komoly jele az USA-ban jelentkező szovjetellenes politikának.

1951. augusztus 21-e óta Hawaii az Amerikai Egyesült Államok 50. tagállama.

2007. augusztus 21-én hunyt el Lakatos Menyhért roma származású József Attila-díjas magyar író.

1926-ban született a Békés megyei Vésztőn, ahogy ők nevezték maguk között a cigány-Párizsban, a putrik világában. Édesanyja konokságának köszönheti a könyvek szeretetét.

1954-ben a nagykőrösi népi kollégium általános mérnöki szakán végzett és a szeghalmi járási tanács, igazgatási osztályvezetője lett. 1969-től a Magyar Tudományos Akadémia szociológiai kutatócsoportjának ciganológiai munkatársa. 1973-tól szabadfoglalkozású író.

1988-tól a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségének elnökévé választották, de számos más magyarországi cigány társadalmi és kulturális szervezetben tevékenykedett. Innentől számos írása jelent meg folyóiratokban. Lakatos Menyhért több mindenben megmutatta tehetségét, de az írásban tudott igazán kiteljesedni.

Több jelentős művét ismerheti az olvasóközönség: Füstös képek, Angárka és Busladarfi, A hét szakállas farkas, A hosszú éjszakák meséi, A paramisák ivadékai, Az öreg fazék titka, Akik élni akartak, A titok, Tenyérből mondjak jövendőt, Csandra szekere.

A Füstös képek című regényben hitelesen mutatja be a cigányok életét – e szöveg teremtette meg Lakatos Menyhért irodalmi hírnevét. Benne drámai feszültséggel ábrázolja a romák mindennapjait, hogy küzdenek meg az irántuk érzett gyűlölettel, az éhséggel, a szegénységgel, a hideggel.

Topor István


Évfordulók augusztus 20-án
2013.08.19 18:59

1083. augusztus 20-án a székesfehérvári bazilikában szentté avatták Magyarország államalapító és egyházszervező királyát, I. Istvánt.

István szentté avatásáról egyedül Hartvik püspök legendája őrzött meg tudósítást. Eszerint László király háromnapi böjtöt hirdetett. „Három napon át bajlódtak [István] szent testének kiemelésével, azt a helyéről elmozdítani semmi módon nem volt lehetséges. Az idő tájt ugyanis a bűnök odáig vezettek, hogy az említett László király és fivére, Salamon között súlyos nézeteltérés támadt, amely miatt Salamont elfogták és börtönbe zárták. Amint tehát a holttest kiemelésével hasztalan próbálkoztak, egy Karitas nevezetű asszonyszemély, aki a bökénysomlyói Szent Üdvözítő-templom melletti zárda lakója volt, s akinek életét az akkori közvélemény igen jelesnek tartotta, égi kinyilatkoztatásban részesülvén tudtára adta a királynak, hogy fáradozásuk hiábavaló; a szent király földi maradványait át nem szállíthatják addig, amíg Salamont a börtön rabságából ki nem eresztik, s a szabadság kegyelmét meg nem kapja. Kiengedték azért amazt a börtönből, és ismételten háromnapos böjtöt tartottak. Amikor a harmadik napon odaléptek, hogy a szent maradványokat elvigyék, a sír fölé helyezett hatalmas sziklát oly játszi könnyedséggel tudták eltávolítani onnét, mintha nem is lett volna súlya azelőtt. A harmadnapi vecsernye végeztével azután valamennyien várva várták az isteni irgalom jótéteményeit a szent férfiú érdemeiért, és Krisztus nyomban meg is látogatta népét: a szent hajlékot teljes terjedelmében elárasztották a mennyből küldött csodajelek.”

A betegek gyógyulásán kívül az is az égi jelek közé tartozott, hogy amikor „eltávolították a padlózatból kiemelkedő márványtáblát, és miután lejutottak a sírboltba, felnyitásakor olyan édes illatáradat borított el minden körötte állót, hogy úgy érezték, az Úr paradicsoma gyönyörűségeinek kellős közepébe csöppentek”.

Az 1083. augusztus 20-án történt ünnepi aktuson a csontokat „patyolat tiszta lenvászonba szedegették”, de a király jobbján viselt gyűrűt nem találták. Ezt követően Merkur, a székesfehérvári egyház kincstárának őre egy fehér ruhába öltözött ifjútól összehajtogatott kendőt kapott megőrzésre, amely István kezét tartalmazta teljes épségben a gyűrűvel együtt.





Egy XII. századi oklevél szerint viszont Merkur már 1083 előtt ellopta a karereklyét, amelyet a mai közvélekedés a Budapesten őrzött Szent Jobbal tart azonosnak. A Szent Jobb testtől való különválásának valós története sohasem lesz egyértelműen tisztázható, mint ahogy semmi remény nincs arra sem, hogy István földi maradványait az utóbb feldúlt székesfehérvári királysírok egymásra hányt csontjaiból valaha is biztonsággal el lehessen különíteni.



1563. augusztus 20-án kezdődik az I. Ferdinánd által összehívott pozsonyi országgyűlés. A rendek által törvénybe iktatott törvényeket az uralkodó november 13-án szentesítette. A legfontosabb törvények: legalább kétévenként legyen országgyűlés; a végvárak parancsnokságát ne bízzák idegen kapitányokra; a városokba menekült nemesek viseljék polgárok módjára a városi terheket; tilos a töröknek fegyvert eladni.



1608. augusztus 20-án Mátyás főherceg nevében báró Illésházy István, Báthori Gábor erdélyi fejedelem nevében pedig Imrefi János szövetséget kötött Kassán. Ebben a fejedelem kötelezte magát, hogy Erdélyt nem idegeníti el a koronától, és ha kell, haddal segíti a királyságot mindenki ellen, kivéve a törököt. A Bocskai István életére átengedett felső-magyarországi területekre nem tartott igényt, viszont megkapta Nagybányát. A szerződés azt is rögzítette, hogy a hajdúk Kálló vára helyett az ugyancsak Szabolcs megyei Nádudvart, illetve Csegét kapják meg azonos jogokkal.

Topor István
Évfordulók augusztus 19-én
2013.08.18 19:52

1691. augusztus 19-én a szalánkeméni csatában a Szent Liga seregei Badeni Lajos őrgróf fővezérsége alatt döntő vereséget mértek a törökökre.

Ebben az ütközetben aratta élete legnagyobb győzelmét Badeni Lajos. 80 000 fős seregével szétverte Köprülü Musztafa nagyvezír 100 000 főnyi hadseregét. A törökök vesztesége mintegy 20 000 főre tehető, a csatában maga a nagyvezír is elesett. A Liga vesztesége is roppant nagy volt, vagy 7000 embert, köztük 300 tisztet vesztettek. Itt ölték meg, a császári oldalon harcoló Zrínyi Ádámot, a költő és hadvezér Zrínyi Miklós fiát. Lipót császár elismerése jeléül Badeni Lajosnak a General-Liutenant (a császárt helyettesítő fővezér) címet és Győr kormányzóságát adta. A spanyol király pedig később a törökellenes harcokban nyújtott parancsnoki teljesítményéért az Aranygyapjas renddel tüntette ki.



1869-ben ezen a napon Ferenc József rendelte a katonai határőrvidék különállásának megszüntetését, a polgári közigazgatás bevezetését és a határőrvidék bekebelezését Magyar- , illetve Horvátország területébe. A rendelkezés végrehajtására az 1870-es években fokozatosan került sor.

1989. augusztus 19-én rendezték meg a Fertő-tó mellett az úgynevezett páneurópai pikniket.

A páneurópai piknik, egy osztrák-magyar határ menti baráti találkozó gondolata 1989 júniusában, a Habsburg Ottó debreceni előadását követő vacsorán a Mészáros Ferenc fejében fogalmazódott meg. Az ötletet a helyi MDF elnöksége is támogatta, egyben javasolták, hogy abba vonják be a Martonvásáron szervezett "Sorsközösség Tábor" résztvevőit is. A páneurópai piknik a tábor augusztus 20-i programzáró rendezvénye lett volna Fertőrákoson, védnöknek Pozsgay Imrét és Habsburg Ottót kérték fel, s felvették a kapcsolatot a Soproni Ellenzéki Kerekasztallal. Az emblémát, a szögesdrótot átszakító fehér galambot Varga Ákos grafikus készítette.

A határok nélküli Európa mielőbbi létrejöttét, a közös európaiság kialakulását szorgalmazó augusztus 19-i találkozó alkalmából Ausztria és Magyarország is beleegyezett, hogy háromórányi időtartamra szimbolikusan megnyissanak egy határátkelőt Szentmargitbánya (Sankt Margarethen im Burgenland) és Sopronkőhida között. A szögesdrót szimbolikus átvágását a Páneurópai Unió főtitkára, Walburga Habsburg Douglas végezte, majd egy magyar küldöttség átment a határ osztrák oldalára. Itt jelképesen kaput nyitottak, majd a delegáció a szabad határon át osztrák polgárokkal együtt érkezett vissza a népünnepség színhelyére. Ezután hangzott el Habsburg Ottó, az Európai Parlament képviselője, a Páneurópai Unió elnöke és Pozsgay Imre államminiszter üzenete és a találkozót rendező Magyar Demokrata Fórum és Páneurópai Unió felhívása.

Az ideiglenes határnyitást kihasználva több száz keletnémet állampolgár rohant át Ausztriába, hogy onnan az NSZK-ba távozzon. A határőrök tanácstalanul nézték az eseményt, és mivel nem kaptak sem a megállításra, sem a az átengedésre utasítást, a helyi parancsnok – nem kevés bátorságról téve bizonyságot - megtiltotta az akkor még érvényben lévő fegyverhasználatot, s így a felszabadult ünneplés nem fordult tragédiába. Egy hónappal később, szeptember 11-én hivatalosan is megnyílt a magyar határ a nyugatra távozni szándékozó keletnémet állampolgárok előtt.
Évfordulók augusztus 18-án
2013.08.17 21:27

1895. augusztus 18-án királyi rendelettel Budapesten létrejött a Báró Eötvös József Collegium, mint a középiskolai tanárjelöltek tudományos nevelésére szolgáló bentlakásos állami intézmény.

A Collegiumot báró Eötvös Loránd alapította a párizsi École Normale Superieure mintájára, s az ő édesapjáról nevezték el a tanárképző főiskolai kollégiumot. A Collegium első igazgatója Bartoniek Géza fizikus volt, első kurátora pedig az alapító Eötvös Loránd. Eötvös tanári pályáján nagyon hamar felfigyelt arra, hogy megfelelő anyagi javak hiányában nagyon sok tehetséges és szorgalmas növendéke volt kénytelen abbahagyni tanulmányait. Ezen a jelenségen kívánt segíteni, amikor minisztersége idején megalapította a később nagyhírűvé vált tudományos nevelőintézetet. A kollégium keretén belül a középiskolai tanárjelöltek kiváló szaktanárok vezetésével az önálló tudományos munkát elősegítő és fejlesztő szemináriumi képzést kaptak. A szegénysorsú diákok tanulmányainak elősegítése érdekében a kollégium 100 férőhelyéből 30 ingyenes volt.

Az Eötvös kollégium az elkövetkező évtizedekben nagyon sok kiváló kutatót és pedagógust nevelt az országnak. 1895-ben Eötvös tanácsára Semsey Andor, a magyar tudományos élet nagy mecénása ösztöndíjat alapított, melyet olyan fiatal diplomásoknak ítéltek oda, akik kizárólag tudományos munkával kívántak foglalkozni.


1938-ban ezen a napon alakult meg Budapesten a Magyarok II. Világkongresszusán a Magyarok Világszövetsége.

Kezdeti célkitűzése szerint azért, hogy támogassanak „minden olyan munkát, amely arra irányul, hogy a külföldön élő magyarok között a magyar nyelvet és kultúrát megőrizze és fejlessze, az összetartást ápolja az óhaza és a külföldi magyarság között kapcsolatokat erősbítse, a külföldi magyarok életét és a külföldön elért eredményeit állandóan figyelemmel kísérje”. A két világháború között főleg a jobboldali politikai beállítottságú és az egyházhoz hű köröket támogatta.

A II. világháború után főleg a nyugati emigrációval való kapcsolattartás volt a feladata.

A Magyarok Világszövetségének újjászületése Csoóri Sándor elnöksége alatt következett be (1991–2000). 1992-ben az MVSZ szervezésében került sor a Magyarok III. Világtalálkozójára, ahol Csoóri Sándor javaslatot tett a Duna Televízió létrehozására. A Duna TV 1992. december 24-én megkezdte sugárzását.

2000-ben megválasztott elnöke Patrubány Miklós.



1983. augusztus 18-án a budapesti Városliget szánkódombján bemutatták a Szörényi Levente - Bródy János István, a király című rockoperáját, amelynek szövegkönyve Boldizsár Miklós Ezredforduló című drámája alapján készült.



A szerzőpárost már a hetvenes évektől foglalkoztatta Atilla hun király, illetve a magyar államalapítás kora. Közös művük alapjául végül Boldizsár darabját választották. A rockopera négy jól elkülöníthető részben - Az örökség, Esztergom, Koppány vezér, István, a király - dolgozta fel a Géza fejedelem halála utáni időszakot, István és Koppány hatalmi harcát.

A történetet Nemeskürty Istvánnal, a Mafilm Budapest Stúdió akkori vezetőjével történt magállapodás értelmében filmen akarták feldolgozni. A városligeti bemutatót csak nyilvános forgatásnak szánták, de a hatalmas érdeklődés miatt ez lett az elsődleges produkció. Mivel augusztus 20. akkoriban hivatalosan az új kenyér ünnepe és az alkotmány napja volt, a darab rendezőjének, Koltay Gábornak kellett közbenjárnia Maróthy Lászlónál, az MSZMP budapesti bizottságának első titkáránál, hogy engedélyezzék az előadásokat.

Végül 1983. augusztus 18. és 28. között hét alkalommal, összesen százezer néző előtt mutatták be a népzenei elemeket és az egyházi gregorián zenét a populáris zenével ötvöző művet. Az István, a király a hazai színházi gyakorlatban is áttörést jelentett, hiszen a színészek - Pelsőczy László, Berek Kati, Sára Bernadett, Hűvösvölgyi Ildikó, Balázs Péter és Balázsovits Lajos - mellett főszerepet kaptak a rockélet nagyjai is - Varga Miklós, Vikidál Gyula, Viktor Máté, Nagy Feró, Deák "Bill" Gyula, közülük akkor többen "lázadónak" számítottak.



A bemutató helyszíne ekkor kapta a Királydomb nevet és ma már hivatalosan is így nevezik. A műből 1984-ben készült filmet rövid idő alatt másfél millióan látták, a hanganyag megjelent bakelit lemezen, kazettán és CD-n is, a film jubileumi, kétlemezes kiadása idén látott napvilágot. Talán nem túlzás, hogy az István, a király hangzóanyaga fellelhető minden 3. családnál.

Topor István
Évfordulók augusztus 17-én
2013.08.16 21:02

1599. augusztus 17-én ezen a napon bontotta fel VIII. Kelemen pápa Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem és Mária Krisztierna Habsburg főhercegnő házasságát. A fejedelem 1599-ben kötött házasságot Krisztiernával, mivel azonban a házasságot sohasem hálták el, így végül a pápa felbontotta azt. A dinasztikus házasság zátonyra futása, és botrányosra voltának gyökerére két magyarázat található.





Az egyik szerint a kudarc Báthory homoszexualitásában keresendő. Más vélekedés szerint Báthory nem volt homoszexuális. Ifjúkorában elkapott egy nemibetegséget egy prostituálttól, akivel unokatestvére, Báthory Boldizsár révén ismerkedett meg. A betegség miatt impotens lett. Tény, Mária Krisztierna nem volt hajlandó új házasságot kötni, hanem 1607-ben kolostorba vonult. Báthory Zsigmondról és Mária Krisztiernáról Márk Éva tanulmányait ajánlom figyelmükbe: korok.webnode.hu/products/a-szuz-fejedelemasszony1/, korok.webnode.hu/products/bathory-istvan-es-bathory-zsigmond/

1849. augusztus 17-én Kossuth Lajos Orsovánál elhagyta Magyarországot és török felségterületre lépett.

Augusztus 22-én érkezett meg Vidinbe, ahova követte őt mintegy 5000 menekült is. Az osztrákok és az oroszok határozottan követelték a Portától a menekültek kiadatását. Azok ezt megtagadták, de abba beleegyeztek, hogy egy osztrák megbízott felkeresse a menekülttábort, és hazatérésre bíztassa az ott tartózkodókat. A biztos rábeszélésére 1849 októberének végén a közel 5000 menekültből több mint 3000 visszatért Magyarországra. A többieket a török hatóságok november elején Sumlába költöztették. Az osztrák és orosz diplomácia nyomásra a legveszélyesebbnek ítélt, nem renegát menekülteket 1850. február 15-én Kütahyába internálták, ahova április 12-én érkeztek meg. Kossuthot és kísérőit az ottani laktanya épületében szállásolták el, ahonnan Kossuth később átköltözött abba a 18. századi kétszintes polgári épületbe, amely ma múzeum.

A volt kormányzó az emigrációban kiterjedt levelezést folytatott, politikai leveleket és tanulmányokat írt török államférfiakhoz, az isztambuli angol és más követekhez. Törökül tanult, és tökéletesítette angol nyelvtudását is. Kidolgozta Magyarország új, önkormányzati alapon nyugvó alkotmánytervezetét, amelyben a nemzetiségi kérdések megoldását továbbra is Magyarország területi érintetlenségéhez kötötte.

1851. augusztus 22-én hivatalosan közölték Kossuthtal, hogy elhagyhatja Törökországot. Szeptember elsején indult el Kütahyából, Angliába, majd Amerikába utazott, hogy a magyar ügy mellé állítsa a közvéleményt. Végül Torinóban telepedett le, ahonnan Magyarország függetlenségének kivívása érdekében tevékenykedett 1894. március 20-án bekövetkezett haláláig.

1929. augusztus 17-én elhunyt Elek apó, azaz Benedek Elek újságíró, író, "a nagy mesemondó".

Benedek Elek, a Székelyföld szülötte 1859. szeptember 30-án látta meg a napvilágot Erdővidék egy kicsi falujában, Kisbaconban. Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Tanárnak készül, de lelke mélyén írói terveket táplál. Újságíró lett, a Budapesti Hírlapnál és más lapoknál.

Benedek Elek Sebesi Jóbbal, székelyudvarhelyi barátjával a korábban gyűjtött népköltészeti alkotásokat Gyulai Pálnak mutatta meg. 1885-ben jelent meg a Székely Tündérország, ami már önállóan megírt népmeséket is tartalmaz. Hat évvel később jelent meg a Székely mesemondó. Az igazi vállalkozás azonban (1894-96) az öt kötetben megjelenő Magyar mese- és mondavilág, ami a millenium ünnepére készült. 1887-től 1892-ig országgyűlési képviselő volt, egy ideig Szabadelvű Párt, majd a Nemzeti Párt képviselője lett. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott.

Élete alkonyán visszatért szülőföldjére, ahol fáradhatatlanul küzdött tovább elképzeléseinek valóra váltásáért. Munka közben érte a halál. Az utolsó három szó, amelyet kért, írói végrendelete: „fő, hogy dolgozzanak."

Topor István
Évfordulók augusztus 16-án
2013.08.15 21:00

1945. augusztus 16-án XII. Pius pápa – a március 29-én meghalt Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek utódjául – esztergomi érsekké Mindszenty Józsefet nevezte ki.

A kinevezési iratot Grősz József kalocsai érsek, a püspöki kar elnöke szeptember 5-én kapta kézhez és szeptember 8-án személyesen adta át Mindszentynek, aki több napos meditáció után azt elfogadta. A kinevezést szeptember 14-én hirdették ki, a pápa szeptember 16-án közölte a magyar kormánnyal. A kinevezési bulla kelte október 2. Érseki székfoglalója október 7-én volt az esztergomi bazilikában. Székfoglalójában feladatának azt jelölte meg, hogy gondos lelkipásztorként a magyar katolikus egyház kb. 6 milliós hívő közösségének hitét és erkölcsi fölfogását erősítse, tudatosítsa, magasabb szintre emelje.

1946. február 21-én a pápa bíborossá kreálta a római Szent Péter-bazilikában.

1991 augusztusában 16. és 20. között Magyarországra látogatott II. János Pál pápa. Az ötnapos látogatás alatt Paskai László prímáson és a Magyar Katolikus Püspöki Kar tagjain kívül a szentatya többek között Göncz Árpád köztársasági elnökkel, valamint Antall József miniszterelnökkel is találkozott. A pápa egyik beszédében kitért arra is, hogy az immár szabaddá vált katolikus egyház nem követel privilégiumokat, de szüksége van az anyagi eszközök minimumára. A pápa a zsidó hitközség képviselőivel tartott megbeszélésén azt fejtegette, hogy a keresztényeknek és a zsidóknak együtt kell működniük az antiszemitizmus ellen. Az egyetemes katolikus egyház kiemelkedő eseménye volt II. János Pál pápa ökumenikus szellemű debreceni látogatása 1991. augusztus 18-án. A pápa látogatása tovább élénkítette a katolikus hitéletet Debrecenben, és nagyban hozzájárult az ökumenizmus erősödéséhez. A pápa látogatását a Szent Anna-székesegyházban emléktábla örökíti meg, melyet Bosák Nándor megyéspüspök 2001. augusztus 18-án helyezett el.

1938-ban ezen a napon született a Békés megyei Kondoroson Balczó András a magyar öttusasport történetének legnagyobb alakja, a Nemzet Sportolója.

1963-ban Magglingenben, 1965-ben Lipcsében, 1966-ban Melbourne-ben, 1967-ben Jönköpingben és 1969-ben Budapesten volt egyéni világbajnok. Tizenhat éves volt, amikor Nyíregyházán atlétaként megismerkedett a sporttal. 1958-ban a Csepel SC színeiben kezdett el öttusázni, Benedek Ferenc irányításával. 1963-ban már országos egyéni párbajtőr vívóbajnok volt, 1957-től pedig válogatott öttusázó. Nyolcszor nyert magyar bajnokságot egyéniben, hatszor pedig csapatban. Húsz évesen Aldershotban mutatkozott be a világbajnokságon, majd két esztendővel később a római olimpián az aranyérmes csapat tagja volt.

Elhivatottsága és kivételes tehetsége segítette győzelemre 1960-ban, 1963-ban, 1965-ben, 1966-ban, 1967-ben és 1969-ben is, amikor egyéni világbajnok lett.
A csapatban kétszer, Rómában és Mexikóban lett olimpiai bajnok, Münchenben az egyéni győzelemmel koronázta meg pályafutását. A világbajnokságok során húsz érmet nyert, ebből Az ötszörös csapatvilágbajnok az 1968-as mexikói olimpián a győztes csapat tagja volt, egyéniben ezüstérmet szerzett.

Az 1972-es müncheni olimpián egyéni győzelemmel koronázta meg pályafutását, csapata pedig második lett. 1973-ban visszavonult.

Pályafutásáról Küldetés címmel Kósa Ferenc készített filmet, amely nagy siker volt a mozikban, de az aczéli kultúrpolitikai a „rendszerellenes kritika” miatt három hét után levetette a mozik műsoráról.

Topor István
Évfordulók augusztus 15-én
2013.08.14 11:00

1096. augusztus 15-én indult útjára az első keresztes hadjárat a Szentföld felszabadítására. A sereg a Duna vonalát követve Magyarországon át haladt a Szentföld felé. 1099-ben értek Jeruzsálembe, ahol eszméletlen vérfürdőt rendeztek a korabeli arab leírások szerint. A mészárlás után a győztesek elzarándokoltak a Szent Sírhoz, és körmenetet tartottak a város elfoglalásának örömére. A meghódított területeken a győztesek európai típusú hűbéres államokat hoztak létre.



1589. augusztus 15-én született Báthory Gábor erdélyi fejedelem. Megválasztása után úgy tűnt, jó fejedelme lesz Erdélynek. Amint rendezte a kül-és belpolitikai viszonyokat, elszaladt vele a ló. Erőszakos kormányzásával és erkölcstelen magánéletével elidegenítette magától az erdélyi rendeket. Mindössze 5 évet töltött az erdélyi fejedelmi trónon, 1613-ban gyilkosság áldozata lett. Életéről honlapunkon Márk Éva írt érdekes tanulmányt: korok.webnode.hu/products/bathory-gabor/





1769. augusztus 15-én született Bonaparte Napoleon. francia tábornok, politikus, császár. A világtörténelem egyik leghíresebb hadvezére. A pápával kötött konkordáutma, valamint közigazgatási, katonai, oktatási és jogi reformjai döntő hatást gyakoroltak a francia társadalom fejlődésére. Seregei egy évtized alatt szinte végigverték Európát, amelynek nagy részét uralma alá vonták. A sikereket a katasztrofális oroszországi invázió törte meg.





1947. augusztus 15-én nyerte el függetlenségét India. A század kezdete óta már folytak az erőszakmentes tüntetések az országban Mahatma Gandhi vezetésével, amelyek ekkor érték el céljukat. India miniszterelnöke Dzsavárharlál Nehru lett. India több vallású és nemzetiségű állam volt, amely sok konfltiktust szült. India és Pakisztán ellentétei a mai napig nem csitultak. India függetlenné válása ihlette meg Salman Rushdie-t, aki ennek hatására írta meg egyik legjelentősebb művét, Az éjfél gyermekeit.



Sásdi Tamás




Évfordulók augusztus 14-én
2013.08.13 11:15

1385. augusztus 14-én Lengyelország és Litvánia megkötötték a krewói uniós szerződést. Litvánia fejedelme, Jagelló Ulászló népével együtt áttért a keresztény hitre, feleségül vette Hedvig lengyel királynőt, majd II. Ulászló néven lengyel király lett. Innentől kezdve 1572-ig a Jagelló-ház adta a lengyel királyokat. Litvánia és Lengyelország között létrejött a perszonálunió, amely Közép-Európa keleti részének vezető hatalma lett.



1920. augusztus 14-én Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság szövetséget kötött Magyarország ellen. Egy évvel később csatlakozik hozzájuk Románia, ezzel megalakul a kisantant. A szövetséget egy magyar újságíró nevezte apró antantnak, amelyet az érintettek fel is vállaltak. A szövetség felett előbb Róma majd Párizs bábáskodott, s a franciák fel is használták a kisantantot saját régióbeli érdekeik érvényesítésére. A szervezet fő célja Magyarország politikai és gazdasági elszigetelése volt, azonban sokat nem ért el.



1952. augusztus 14-én lett Magyarország miniszterelnöke Rákosi Mátyás. Az évek óta tartó személyi kultusz ebben az évben érte el csúcspontját, amikor betöltötte 60. születésnapját. Az újságírók szinte minden nap írtak valamilyen dicshimnuszt szeretett vezérüknek, de az arra érdemesnek talált írók és költők egy antológiát jelentettek meg a vezér tiszteletére mintegy 11.000 példányban. Üzemek, gyárak kollektívái születésnapi munkaversennyel, illetve szakmai profiljukba vágó gépek miniatűr modelljeivel, a dolgozó parasztság szőttesekkel, agrártermékek népművészeti megformálású installálásának garmadájával fejezte ki ragaszkodását szeretett vezére iránt. Ezekből még kiállítást is rendeztek Rákosi Mátyás harcos élete címmel.

A hónapokon át tartó ünneplés megerősítette Rákosit, így ő a „nemzettől kapott felhatalmazást” az ország irányítására. Ennek eredményeként ezen a napon átvette a minisztertanács vezetését, így már a pártfőtitkári tisztség mellett két tisztsége volt.





Sásdi Tamás
Évfordulók augusztus 13-án
2013.08.12 18:48



1704. augusztus 13-án zajlott le a höchstädti csata, amely a spanyol örökösödési háború fordulópontjának számít. A csatában a John Churchill és Savoyai Jenő vezette szövetséges osztrák – angol – holland erők megsemmisítő vereséget mértek a Camille de Tallard marsall által irányított francia-bajor csapatokra. A győzelemmel megszűnt Bécs fenyegetettsége, a harcok francia földre terelődtek. A csata végeredménye hatással volt a Rákóczi-szabadságharcra is, megakadályozta a kuruc seregek egyesülését a franciákkal.





1849. augusztus 13-án a világosi fegyverletétellel véget ért az 1848-49-es szabadságharc. Görgey már két nappal korábban közölte, hogy az oroszok előtt teszi le a fegyvert. 13-án reggel a csapatok Világosról megindultak a szőlősi síkra. Itt adták meg magukat Rüdiger orosz lovassági tábornoknak. Görgey még utoljára ellovagolt a hadsorok előtt, akit a III. hadtest megéljenzett. Ezt a vasidegzetűnek hitt tábornok nem bírta ki és zokogva borult lova nyakára.





1961. augusztus 13-án a keletnémet állampolgárok nyugatra való vándorlására hivatkozva az NDK hatóságai lezárták Berlin nyugati szektorainak az NDK-val érintkező határvonalát. A zárás mentén drótakadályokat építettek, később egyre összetettebb műszaki megoldásokból létrejött a Vasfüggöny, amelyet berlini falnak is neveznek. A fal 28 éven át kettévágta a várost, a külön területeken élő rokonok Magyarországon a Balatonnál találkoztak nyaranta.





Sásdi Tamás




Évfordulók augusztus 12-én
2013.08.11 17:00

1687. augusztus 12-én zajlott a második mohácsinak is nevezett nagyharsányi, földrajzilag inkább szársomlyó-hegyi csata, melyben a Lotharingiai Károly, II. Miksa bajor választófejedelem, Lajos Vilmos badeni őrgróf és Savoyai Jenő vezette sereg döntő győzelmet aratott Szári Szulejmán nagyvezír serege fölött. Győzelmét a sokszínű vezetés nem tudta kiaknázni, pedig jó eséllyel indulhattak volna Belgrád ellen, de ahány vezér, annyi haditerv csapott össze. A törökök, akik 1526 óta a "szerencse mezejének" nevezték a környéket a sokuk fogsága mellett tízezres emberveszteséget szenvedtek a Karasica mocsaraiban és a Drávában, míg a keresztények ezer főnél kevesebbet veszítettek.

1925. augusztus 12-én született Farkas Vladimir az ÁVH egyik vezetője. Elkötelezett kommunista volt, miként apja Farkas Mihály (eredeti nevén Lőwy Hermann) és anyja Lőwy Regina. Szülei a börtön és a nyomor elől külföldre szöktek, őt nagyanyja nevelte szörnyű nyomorban egy fáspincében húzva meg magukat. Apjának sikerült kivitetnie a Szovjetunióba, ahol a háború idején önkéntesnek jelentkezett és rádiósként szolgált. Hazatérve - túlértékelve rádiós múltját, s persze apja befolyásának köszönhetően - egyre magasabb beosztásba került. Szerepe volt a koncepciós vádlottak kihallgatásában és néhányuk agyonveretésében, de felelősségét később sem ismerte el. 1956-ban Rajk újratemetése előtt letartóztatták, évekig ült börtönben apjával együtt, míg 1960-ban amnesztiával szabadult. Szabadulása után a családja is, a rajongott rendszer is elhagyta. Kistisztviselőként dolgozott nyugdíjazásáig, s kezdett szembenézni a múltjával, nyíltan vállalva bűneit. 1990-ben "Nincs mentség" címmel adta ki önéletrajzát. 2002-ben halt meg.

1952. augusztus 12-én éjszaka végeztek ki tizenhárom jiddis írót, költőt, muzsikust és színészt Sztálin utasítására a Ljubjanka pincéjében. Ugyanekkor történt 10 "szabotőr" zsidó mérnök kivégzése.

Márk Éva
Évfordulók augusztus 11-én
2013.08.10 21:46

1798. augusztus 11-én ezen a napon mutatkozott be Debrecenben a Nemzeti Játékszín Társaság. A Fehér ló szálló udvarán álló szekérszínből kialakított színpadon augusztus 11. és 19. között nyolc előadást tartottak. Az augusztus 11-i első előadáson Kotzebue A szerelem gyermeke című érzékenyjátékát adták elő. Érdekesség, hogy a nyolc előadásból ötnek a szerzője a kor legünnepeltebb szerzője Kotzebue volt, de Kazinczy fordításában augusztus 14-én színre vitték Shakespeare Hamlet című drámáját is.

1849-ben ezen a napon Kossuth Lajos lemondott kormányzóelnöki tisztségről. A hatalmat Görgey Artúr tábornokra ruházta,

Előzmények: az augusztus 9-én Temesvárnál elszenvedett vereség hatására Aradon Kossuth lemondott kormányzóelnöki tisztségéről. A haditanácsban elmondott beszédében így szólt Görgeyhez:

„ A jelen körülmények között a nemzet életének megmentése s jövőjének biztosítása körül csak a hadsereg lévén képes sikeres lépéseket tenni: ezennel a miniszterek többségének indítványára is úgy magam, mint a minisztérium nevében kinyilatkoztatom, hogy a jelen kormány lelép, s addig, míg a nemzet hatósága szerint máskint netalán intézkedendnék, a nemzetgyűlés megbízásából eddig általunk gyakorlott polgári és katonai legfőbb kormányzási hatalmat ezennel tábornok úrra ruházom.

Megvárom tábornok úrtól, s azért Isten, a nemzet és a história előtt felelőssé teszem, hogy ezen hatalmat legjobb tehetsége szerint szegény hazánk nemzeti státuséletének megmentésére, javára s jövőjének biztosítására fordítandja.

Ezennel felhatalmazom önt ma este 8 órától kezdve, amikorra az igazságügyi miniszterhez kinyomatás s kihirdetés végett megküldött s a nemzethez intézett nyilatkozatom, reménylem, meg fog jelenhetni, a kormányzati hatalom gyakorlatára.

Legyen ön híve a hazának, és Isten segítse önnek lépteit.”

1948. aug. 11-én született Jan Palach filozófia szakos cseh egyetemista, aki 1969. január 16-án élve elégette magát Prága főterén, a Vencel téren a prágai tavasz vérbefojtása ellen tiltakozva. Három nap múlva halt meg.

Tettét még két magyar fiatal követte.

Négy nappal később Bauer Sándor, 17 éves diák a budapesti Nemzeti Múzeum kertjében végzett magával hasonló módon. A testére csavart nemzeti lobogót öntötte le benzinnel, majd felgyújtotta magát. Tudatosan vállalta a mártírszerepet, ahogy levelében írta: „Szeretnék élni, de most szénné égett holttestemre van szüksége a nemzetnek.”

Moyses Márton fiatal erdélyi költő 1970. február 13-án, a brassói kommunista pártház előtt gyújtotta fel magát. A közelben tartózkodó Securitate tagjai rávetették magukat, ezért nem halt meg azonnal, élete utolsó három napjában viszont az orvosi kezelést megtagadták tőle.

Topor István
Évfordulók augustus 10-én
2013.08.09 21:57

1543. augusztus 10-én, ezen a napon vonult be a török kézre került Esztergomba I. Szulejmán szultán.

A szultán a szemle során aprólékosan végigmustrálta a megrongált falakat és parancsot adott, hogy amit megrongáltak, mindent javítsanak ki teljesen. Aztán igen erős őrséget rendelt a várba. Az év végi számadásokból pontosan tudjuk az őrség összetételét. Ezek szerint 500 „vár-katona”, 500 aszab, 100 beslia, 100 gönöllü, 500 janicsár és 1200 martalosz alkotta a várőrséget. A szultán hét szandzsákbégnek adott parancsot, hogy csapataikkal szállják meg az időközben elfoglalt Esztergomot. A szegedi bég lovasságát Esztergom vára alatt, a külsővárosban szállásolták el néhány hétre.

Szinán aga, a budai kapudán parancsot kapott egy új bástya építésére és a Szent Adalbert székesegyház átrendezésére török dzsámivá.

I. Szulejmán szultán Szent Lőrinc ünnepén hálaadó imát mondatott a győzelemért a – sebtében mohamedán istentiszteletre alkalmassá tett – Szent Adalbert székesegyházban.


1664. augusztus 10-én Reninger, az Ahmed Köprülü nagyvezír táborában tartózkodó császári követ a Vas megyei Vasvárott békét kötött a törökkel.

Ennek értelmében a Porta megtarthatta Váradot, Érsekújvárt, a Bánságot és négy felső-magyarországi megyét. A Bihar megyei Székelyhidat lerombolták. A császár elismerte a török szultán fennhatóságát Erdély felett, A béke országos felháborodást váltott ki. A kedvezőtlen békekötés miatt Wesselényi Ferenc nádor vezetésével a magyar főnemesség egy része összeesküvést szőtt a Habsburgok ellen.



1825. augusztus 10-én született Baján Türr István magyar szabadsághős, tábornok, olasz királyi altábornagy.



1842-ben beállt katonának az osztrák hadseregbe, Ferenc Károly főherceg ezredébe. Közlegényként kezdte, de hat év múlva, a forradalmak esztendejében már hadnagyként szolgált Radetzky osztrák tábornagy Észak-Itáliában állomásozó seregében. Rokonszenvezett az olasz szabadság ügyével, ezért átszökött a piemonti hadsereghez, ahol egy magyar légió szervezésével és vezetésével bízták meg. Az olasz vereség után a légiót feloszlatták, ekkor Badenbe ment, ahol ezredesként részt vett az ottani szabadságharcban. Ennek leverése után Svájcba menekült, itt érte a világosi fegyverletétel híre, így végül Londonba indult.

Az 1859-ben kitört francia-olasz-osztrák háború hírére Türr az olasz félszigetre sietett. A "marsalai ezrek" egyikeként Garibaldi felkelő seregében hadsegéd, majd a nemzetőrség főfelügyelője, utóbb tábornok lett, Palermo bevétele az ő tanácsai révén sikerült. A győzelmes hadjárat során Garibaldi Nápoly polgári és katonai kormányzójává nevezte ki, altábornagyi rangjában az olasz kormány is megerősítette. A "rendíthetetlen magyar" (L'intrepido Ungherese) Viktor Emánuel király szárnysegédje lett, kényes diplomáciai küldetéseket bíztak rá. 1861-ben megnősült, az egykori bajai iparosinas III. Napóleon francia császár unokahúgát vette feleségül.

Türr a magyar emigráció elismert tekintélye lett, minden Magyarország felszabadítását célzó tervnek részese volt. 1866-ban, a porosz-osztrák háborút eldöntő königgrätzi csata után Belgrádban szervezett csapatot, hogy délről előrenyomulva egyesüljön a Németországból meginduló Klapka-légióval, de e terve az időközben megkötött fegyverszünetek miatt meghiúsult. Türr csak az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés és az általános amnesztia után térhetett haza, de ekkor már távol maradt a politikától.

Ezután inkább a hazai gazdasági és kulturális élet fellendítésén fáradozott. Sokat tett a felnőttoktatás és ismeretterjesztés ügyéért, létrehozta a Központi Népnevelési Kört. Csatornaépítő mérnök és vállalkozó lett, vízrendezési terveket készített. Nagyszabású víziút-fejlesztési programot dolgozott ki, széles körű propagandát fejtett ki a vízgazdálkodás, elsősorban az öntözés és a rizstermesztés érdekében. Tervei közül azonban - a vasúti lobbi erőteljes ellenállása miatt - csak a Ferenc-csatorna valósult meg, továbbá megépítette a baja-bezdáni tápcsatornát és a sztapár-újvidéki Ferenc József-csatornát. Olyan nagyszabású külföldi vállalkozásokban is részt vett, mint a Panama-csatorna előkészítő munkálatai. Az 1880-as években a görög kormánytól engedélyt nyert a korinthoszi csatorna létesítésére és üzemben tartására, de az építkezést már mások fejezték be.

Politikai missziókat is teljesített, fáradozott a francia-olasz, az osztrák-magyar szövetség megszervezésén, jóllehet nem hivatalosan, 1896-ban elnökölt a VII. nemzetközi békekongresszuson, Budapesten. Élére állt kulturális és gazdasági mozgalmaknak, tervezgetett, számolt, beszélt és alkotott a magyar eszme, a magyar közgazdaság fejlődése és jövője érdekében. 1908. május 3-án halt meg Budapesten.

Topor István
Évfordulók augusztus 9-én
2013.08.08 20:28

1866. augusztus 9-én nyitotta meg kapuit a világ egyik legrégebbi állatkertjének számító Fővárosi Állat- és Növénykert.



Egy magyarországi nyilvános állatkert alapításának gondolata már a reformkorban felvetődött, de komolyabban 1859-ben került napirendre az ügy. Az állatkert felállításának legfőbb szorgalmazói Xántus János zoológus, Szabó József geológus, Kubinyi Ágoston, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója és Gerenday József, a Füvészkert igazgatója voltak. Az elképzelést a Magyar Tudományos Akadémia is támogatta, majd 1864-ben, a Magyar Királyi Kancellária jóváhagyásával megalakulhatott az „Állatkerti Részvénytársulat". Pest szabad királyi város a főpolgármester, Kászonyi József közbenjárására a „Városerdő" -ből 31 holdat jelölt ki harmincévi használatra, évi egy arany jelképes bérleti díj fejében állatkert létesítésére.

A park terveit Pertz Ármin városi főkertész készítette, az épületek megtervezésére pedig Szkelnitzky Antalt és ifj. Koch Henriket kérték fel. Reitter Ferenc városi mérnök vezetésével készült el a 900 m²-es Nagy-tó, és ekkor fúrták a tavat tápláló kutat is. Az építkezésre jórészt 1866-ban került sor, ekkor vásárolták az állatok nagy részét is. Az állatok külföldről történő beszerzéséhez megint csak a Helytartótanács és a Kancellária engedélye kellett az egészségügyi okokból a határokon felállított karantén miatt.

Az igazgatói tisztséget az alapítás után Leopold Fitzinger müncheni zoológusra bízták, de még a megnyitás előtt Xántus Jánost nevezték ki igazgatónak.





1803. augusztus 9-én mutatta be működő gőzhajóját a Szajnán Robert Fulton.

Fulton 1800-ban sikertelen tengeralattjáró kísérletét követően ismerkedett össze Livingstonnal, az USA párizsi nagykövetével. Livingston beszélte rá, hogy inkább gőzhajó tervezésével foglalkozzon, mert abban van a jövő. 1802-ben szerződést is kötöttek: Livingston vállalta a költségek biztosítását, minek fejében Fulton arra kötelezte magát, hogy olyan hajót épít, ami a New York-Albany távolságot legalább 13 km/h -s sebességgel teszi meg.

Fulton először Párizsban próbálkozott a hajó megépítésével, ugyanazon a szigeten, ahol d'Auxiron gróf is néhány évtizeddel korábban. Ez a sziget valamiért nem kedvelte a gőzhajókat. Fulton félkész hajója ugyanis egy vihar következtében szintén elsüllyedt itt.

Fulton kimentett a vízből minden menthetőt, és a bemutató napjára, 1803. augusztus 9-ére már el is készült egy másik hajó. A próbaút sikeres volt, mégis visszhangtalan maradt. Még magát Napóleont sem érdekelte a gőzhajó!



1945. augusztus 9-én a Szovjetunió megkezdte a Japán elleni hadműveleteket. Ezzel megkezdődött a második világháború utolsó jelentős hadjárata.

Vaszilevszkij tábornok csapatai, augusztus 9-én, több irányból rohanták le a Japán által megszállt Mandzsúriát. A nyár folyamán a Szovjetunióba beékelődő Mandzsúria körül a Vörös Hadsereg egymillió katonáját három jelentős tömbben csoportosították. A hatalmas bekerítő hadművelet ellen a Jamada Otozó tábornok vezette Kvantung-hadsereg 700 000 katonája és a bábállamok milíciája tehetetlennek bizonyult. A szovjetek, valamint mongol és kínai szövetségeseik néhány nap alatt elfoglalták Csungking, Csicsihar, Mukden és Harbin városokat, majd megszállták Szahalin szigetének déli – addig Japán által birtokolt – részét is. A szovjetek – annak ellenére, hogy Hirohito császár küldöttei augusztus 15-én az U.S.S. Nimitz repülőgép-anyahajó fedélzetén aláírták a feltétlen megadásról szóló szerződést – tovább folytatták a hadműveleteket szeptember 2-ig. Ebben a két hétben került a Szovjetunióhoz a Kuril-szigetek, melynek hovatartozása máig vitákat gerjeszt Japán és Oroszország között.

Topor István




Évfordulók augusztus 8-án
2013.08.07 20:09

1381. augusztus 8-án, ezen a napon kötötték meg a torinói békét.

Előzmények: a velencei-magyar háború még 1378-ban újult ki. I. Lajos király számíthatott Padova és Genova támogatására. Döntő fordulatot jelentett, amikor a velencei hajóhad Pulánál vereséget szenvedett. A szövetségesek már készen álltak a város elfoglalására, azonban a velencei diplomácia az időhúzás taktikáját választotta, sikerrel. A szövetségesek nem tudtak megegyezni a Köztársaságot sújtó szankciókban, ezalatt a Földközi-tengeren tartózkodó másik hajóhad megérkezett az Adriára, és felmentették a várost. A magyar fél a békekötés mellett foglalt állást, és megállapodás pontjait írásba is foglalták. Egyértelmű, hogy a Magyar Királyság győztesen került ki ebből a küzdelemből. Velence lemondott a dalmát partvidékről, és évente 7000 aranydukát hadisarcot fizet (részletesen szabályozták az átadás módját). A dalmát városok kereskedelmi lehetőségeket is kaptak, de természetesen Velence ügyelt arra, hogy kiváltságaik ne sérüljenek. Dalmácia a 15. század elejéig magyar uralom alatt maradt.



1840. augusztus 8-án új, Nemzeti Színház névvel folytatja működését a Pesti Magyar Színház.

Előzmények: a Pesti Magyar Színház alapkövét 1835-ben rakták le és 1837. augusztus 22-én meg is nyitotta meg kapuit. Építtetője Zitterbath Mátyás, tervezője Telepi György volt. A színházat Vörösmarty Mihály: Árpád ébredése című előjátékával és Eduard von Schenk: Belizár című operájával nyitották meg. Első igazgatója Bajza József.

Ez volt Pest első, az ország negyedik (Kolozsvár, Miskolc, Balatonfüred után) magyar nyelvű színháza.

Feladata a nemzeti drámairodalom megteremtése mellett a világirodalmi klasszikusok és kortárs külföldi szerzők darabjainak az előadása lett. Ekkor az opera és a drámai tagozat együtt dolgozott, az opera előadásaira a magyarul egyébként nem értő német polgárok is szívesen jártak.



Pesti Magyar Színház 1837



1722-ben ezen a napon hunyt el pestis járvány következtében Rodostóban gróf Esterházy Antal kuruc tábornok.



1704 májusában állt át II. Rákóczi Ferenc oldalára. Előbb a Dunántúlon harcolt, szeptemberben vereséget szenvedett 1706-ban Bottyánnal és Bezerédjvel Stahremberg Miksa császári altábornagy csapatait a fertőmenti és soproni megerősített védvonalból kiverte, sok foglyot és zsákmányt ejtett, s innen Ausztriába ütve Bécs külvárosáig mindent felégetett.

1708-ban bevette és lerombolta Körmend várát, aztán még a tél folyamán a stájer határokra csapott, augusztusban pedig kétszer is berontott Ausztriába, s Bécsig hatolt, maga József császár is alig tudott előle elmenekülni.

1709 elején is szerencsésen harcolt, de Heister már június elején túlerővel betört a Dunántúlra, Palotánál megverte Esterházy Antalt, aki leolvadt seregével télre kelve átkelt a Duna bal partjára, és Érsekújvárba vonult, ahonnan a romhányi ütközet napján kitörve, Pozsonyon túl hatolt, bevette a császáriak récsei erődített állomását.

1710 novemberében Lengyelországba ment, a szatmári béke után a bécsi udvar kirekesztette az amnesztia lehetőségéből. 1717-ben Törökországba ment, s Rodostóba is követte a fejedelmet. Hamvait 1906. október 29-én Kassán, a Szent Erzsébet-székesegyházban helyezték végső nyugalomra.

Topor István
Évfordulók augusztus 7-én
2013.08.06 10:47

1525. augusztus 7-én ért véget a méltatlanul elfeledett szávaszentdemeteri csata. Ebben az évben Ferhád boszniai pasa 12 ezer emberével Szabácsnál átkelt a Dráván, hogy feldúlja a Szerémséget. Tomori Pál kalocsai érsek, alsó-magyarországi főkapitány szállt szembe vele a környék váraiból összeszedett seregével. Sajkásaival elsüllyeszttette a török átkelését segítő hajókat, szárazföldi seregével pedig a török hátába került, miközben az Rednek várát ostromolta. A két sereg végül Szávaszentbenedeknél csapott össze augusztus 6-7-én. A csatában az oszmán hadnál jóval kisebb magyar sereget Bárdy István huszárkapitány vezette. Az ütközet magyar rohammal kezdődött, tovább növelve a betolakodók közt kialakult zűrzavart, akiknek a futás sem jelentett menedéket, mivel útjukat a Dráva zárta el. Sokan lelték halálukat a folyóban, többségüket azonban az őket üldöző magyar vitézek hányták kardélre. Az ütközetben magyar oldalon mintegy hétszáz hős esett el, a törökök vesztesége elérte a 3-4000 főt.

1560. augusztus 7-én született Báthory Erzsébet, Nádasdy Ferenc, a törökök által rettegett "Fekete Bég" felesége. Az őt ért horrorisztikus vádakat, ítélet nélküli fogvatartását, "rossz hírét" az özvegysége után még hatalmasabbra nőtt vagyonára pályázó országnagyok - elsősorban Thurzó György nádor - tevékenységének köszönhette. Különleges életéről bővebben olvashatnak itt: korok.webnode.hu/products/bathory-erzsebet1/

1876. augusztus 7-én született Mata Hari ( A Fény Szeme), születési nevén Margaretha Gertrude Zelle. Nagyon fiatalon ment feleségül egy skót tiszthez, akivel Indonéziába költözött. Házasságuk nem volt sikeres, a nő bárkivel kikezdett, az alkoholista férj pedig verte őt. Párizsba kerülve táncosnőként óriási sikere volt, főleg mert a hétfátyoltáncot mindig meztelenül fejezte be. Az utókor szemében kémnőként vált ismertté, bár ez az állítólagos tevékenysége nem nyert igazolást, a háborús idők azonban nem kedveztek az igazságnak. 1917. február 13-án letartóztatták, s bár mindvégig tagadott halálra ítélték és október 5-én kivégezték.

1911. augusztus 7-én született Bibó István a XX. századi demokrácia legnagyobb magyar gondolkodója, jogtudós, politológus, szociológus, történész. Az ' 56-os forradalom idején Nagy Imre kormányában államminiszter, amiért 1958-ban életfogytiglani börtönbüntetést kapott. 1963-ban amnesztiával szabadult. Főbb művei: A magyar demokrácia válsága; A kelet-európai kisnépek nyomorúsága.

Márk Éva
Évfordulók augusztus 6-án
2013.08.05 15:31

1221. augusztus 6-án halt meg Domingo de Guzmán, azaz Szent Domonkos, a nevét viselő rend megalapítója. Gyermekkorától egyházi pályára készült, egyszerűsége, szerénysége, segítőkészsége mindenfelé nagy tiszteletet váltott ki személye iránt. Halála közeledtével így búcsúzott a testvérektől: "Három örökséget hagyok rátok: a szeretetet, az alázatosságot és a szegénységet". A magyarországi szerzetesrendekről, köztük a domonkosokról itt olvashatnak:korok.webnode.hu/products/szerzetesek-es-szerzetesrendek-magyarorszagon-4-ii-1/

1272. augusztus 6-án halt meg V. István magyar király, IV. Béla és Laszkarisz Mária hat leány után született fia. Tizennyolc évesen megkapta a Duna vonalától keletre eső hatalmas terület igazgatását, ahol önálló uralkodóként járt el, sőt, apjától független külpolitikát folytatott. Jó hadvezér, bátor katona volt. Mária leányát 1270-ben adta feleségül Károly salernói herceghet; e frigyből származtak az Árpádok után Magyarország trónjára került Anjou-királyok, akikről itt olvashatnak:korok.webnode.hu/products/az-utolso-anjouk-magyarorszagon-/ Apja halála után akadálytalanul foglalta el a trónt, de nehezen bírt az oligarchákkal. A nagyurak, hogy gyegítsék a hatalmat elfogták a kun Erzsébettől született tízéves fiát, Lászlót és Kapronca várába zárták. A fia kiszabadítására vonuló király azonban váratlanul megbetegedett. 33 éves korában úgy halt meg, hogy börtönben tudta trónutódát. A margitszigeti domonkos apácakolostorban temették el.

1566. augusztus 6-án kezdődött Szigetvár ostroma. I. Szulejmán élete utolsó hadjáratára százezres sereggel indult. A várat Zrínyi Miklós védte 4300 katonával és polgárral több, mint egy hónapig, ezalatt azonban a török romhalmazzá lőtt mindent. A maradék védő a belső várba húzódott és két súlyos rohamot is visszavertek, de ekkor a törökök felrobbantották az egyik bástyát, szörnyű tűzvészt okozva. A szeptember 8-i utolsó ostrom kivédésére esélye sem volt a maroknyi életben maradt védőnek, akik a kapitány vezetésével kirohantak az ellenségre, és valamennyien hősi halált haltak. A hosszú ostrom alatt a császári sereg Győrnél tétlenül várakozott, mert csak Bécs védelmére gondoltak.

Márk Éva
Évfordulók augusztus 5-én
2013.08.04 14:19

Augusztus 5. Egyházi ünnep Havas Boldogasszony tiszteletére. A legenda szerint a 4. sz. közepén egy gazdag római patrícius és felesége úgy döntött, hogy vagyonukat Máriának ajánlják föl. Álmukban megjelent a Szent Szűz és azt mondta nekik, hogy építtessenek templomot azon a helyen, amit másnap hó borít. A dátum a megépült bazilika felszentelésének napjára emlékeztet.

1348. augusztus 5-én I. Lajos magyar király a dalmát tengerpart visszaszerzéséért kezdett sikertelen háború után fegyverszünetet kötött Velencével, hogy minden figyelmét Nápolyra fordíthassa, ahol meggyilkolták öccsét, András herceget. A megegyezés egyik haszna volt, hogy a nápolyi hadjáratra hajóval vihette seregét az Adrián.

1813. augusztus 5-én született Ivar Andreas Aasen norvég költő, nyelvtudós, a norvég művelődéstörténet egyik legnagyobb alakja. Parsztcsalád nyolcadik, korán árvaságra jutott gyermeke volt. Bár sokat kellett dolgoznia a gazdaságban, minden szabad percét olvasással töltötte, amire felfigyelt a falu plébánosa és oktatni kezdte. 1841-ben ösztöndíjat kapott a norvég nyelv kutatására, s attól fogva élete fő célja az eldánosodott nyelv megújítása volt. Ő alapozta meg a nynorsk nyelvet, amelyet ma kb. egymillió norvég beszél.

1963. augusztus 5-én három nagyhatalom - USA, Szovjetunió, Nagy-Britannia - aláírta az atomcsend egyezményt. Franciaország és Kína nem csatlakozott a szerződéshez, de beleegyeztek a fegyverszünet - ellenőrzésbe. Az enyhülést az előző évi kubai válság okozta stressz hozta meg.

Márk Éva
Évfordulók augusztus 4-én
2013.08.03 14:52

1306. augusztus 4-én halt meg az Árpád-ház kihalását követő hatalmi harcok egyik trónkövetelője, IV. Béla ükunokája, II. Vencel cseh király fia, akit 1301. augusztus 27-én János kalocsai érsek a Szent Koronával László néven királlyá koronázott. Valamivel korábban az esztergomi érsek Anjou Carobertot, a későbbi I. Károlyt koronázta meg egy ideiglenes koronával. VIII. Bonifác pápa az Anjou jelöltet támogatta, s mivel a főpapok nem mertek vele szembehelyezkedni, Vencel-László helyzete egyre bizonytalanabb lett. Apja 1304-ben hazavitte fiát, majd hamarosan meghalt, így a kamasz Vencelből cseh király lett. Ezt követően a koronát átadta a harmadik jelöltnek, IV. Béla unokájának Wittelsbach Ottónak, aki nagyapja tiszteletére az V. Béla uralkodói nevet vette fel, de uralma rövid volt, s csak az ország kis részére terjedt ki.

Vencel-Lászlót léha, komolytalan ifjúnak írták le, akit nem érdekelt országa sorsa, fiatal cseh nemesekkel múlatta idejét, míg a fenti időpontban - vélhetően a társaságában lévők - egy italozós éjszakán megölték. III. Vencel mindössze 16 évet élt, s vele kihalt a Premysl-dinasztia.

1859. augusztus 4-én született Knut Hamsun Nobel-díjas norvég író. Megítélése erősen ellentmondásos. VII. Haakon király (1872-1957) Norvégia lelkének nevezte. Tény, hogy szimpatizált a nácizmussal és szorgalmazta az eszme norvégiai térhódítását. Nagy tisztelője volt a német kultúrának.

1912. augusztus 4-én született Raoul Wallenberg gazdag és előkelő svéd családban. A jólétet, a biztonságot kockáztatta amikor diplomataként Budapesten minden lehetőséget kihasználva mentett annyi pusztulásra ítélt embert, amennyit csak bírt. A Vöröskereszttel, más független államok diplomatáival és magyar segítőkkel osszefogva a védett "svéd házakban" a híres Schutzpasst (védlevél) felhasználásával sokezer zsidó származású embert mentett meg az elhurcolástól. Önként ment a szovjetekhez, hogy sürgesse a gettók felszabadítását. Letartóztatásáról, későbbi sorsáról és haláláról máig nincs pontos információ.

Márk Éva
Évfordulók augusztus 3-án
2013.08.02 17:55

908. augusztus 3-án a "kalandozó" magyarok Eisenachnál legyőzték Burghard türingiai őrgróf seregét. A sok pusztítással járó hadjárat e döntő csatájában elesett az őrgróf és Rudolf würzburgi püspök.

1492. augusztus 3-án Huelvából három hajóval elindult Kolumbusz Kristóf, hogy az óceánon át eljusson Indiába. A Bahama-szigeteken kötött ki október 12-én, s bár ő nem tudta, fölfedezte Amerikát.

1708. augusztus 3-án Trencsénnél vereséget szenvedett a túlerőben lévő kuruc sereg a Siegbert Heister tábornagy vezette császáriaktól, mely kudarcot a kurucok többé nem hevertek ki, s ezután sokan otthagyták a fejedelem seregét.

1863. augusztus 3-án született Gárdonyi Géza. Szerb Antal emberkerülőnek mondta, akit nem a paraszt, hanem maga a falu: a házak, az állatok, a bogarak és főképp a gyerekek érdekelnek. A szív írója - írta róla a Magyar Irodalomtörténetben, s bizonyítékul egy versét idézte:

Mikor a földön leány születik,

egy fiúcska álmában mosolyog.

A népieskedést, fiatalkori igen népszerű Göre Gábor-könyveit később erősen szégyellte. Szerb az Isten rabjait találta legjobb művének, édesapám az Egri csillagokat. Egy ízben rákérdeztem, miért olvassa újra ezt a könyvet, azt felelte: "mert mindig találok benne valami újat". Főbb művei az említetteken kívül a Láthatatlan ember, az Ida regénye, A lámpás; az utóbbi kettőből kitűnő filmeket készített a Magyar Televízió.

Márk Éva
Évfordulók augusztus 2-án
2013.08.01 15:25

1814. augusztus 2-án született Tavasi (Teichengräber) Lajos a modern magyar pedagógia egyik megalapozója, a szabadságharc honvédszázadosa, akit fogságba esése után közlegényként Itáliába küldtek. Hamarosan egy tábornok fiának a nevelője lett, majd a seregtől való elbocsátása után a Bánffy-családnál nevelősködött. 1855-től folytathatta pedagógusi pályáját az iglói evangélikus gimnáziumban. A neveléstörténet egyik legnagyobb alakjának, a svájci Pestalozzinak nézeteit vallotta magáénak. Több, Magyarországon újításnak számító gyakorlatot vezetett be: súlyt fektetett a testmozgásra, az önképzőkörök kialakítására, a jól felszerelt könyvtárakra. Ő alapította és egy ideig szerkesztette az első magyar pedagógiai szakfolyóiratot.

1944. augusztus 2. éjszakáján zajlott a Pharrajimosnak nevezett vérfürdő. Ekkor történt, hogy közel 4000 cigány embert lemészároltak Auschwitzban. A Cigány Világszövetség előterjesztése alapján 1972. óta világszerte megemlékeznek a cigány holokausztról.

1958. augusztus 2-án ítélték életfogytig tartó börtönre Göncz Árpádot a Bibó-per vádlottjaként, a fellebbezés lehetősége nélkül. Miként Londonban és New Yorkban 90. születésnapja alkalmából megjelent életrajzának írója Dae Soo Kim mondja, ő a magyar rendszerváltozás kiemelkedő alakja, nevét és munkásságát a nyugati világ ismeri és nagyra tartja. 1963-ban amnesztiával szabadult, műfordítóként és szabadfoglalkozású íróként kereste kenyerét. Ismertek drámái (Magyar Média, Pesszimista komédia, stb.), regényt írt Sarusok címmel, és sokat fördított, főleg angol nyelvből (Hemingway, Faulkner, Updike, stb.). Nagy sikert hozott számára Tolkien trilógiájának fordítása. 1990-2000 között volt a Magyar Köztársaság elnöke, ezalatt fölhergelt csoportok részéről néhányszor méltatlan támadás érte, de népszerűségi indexét mindmáig nem tudta felülmúlni senki.

Márk Éva


Évfordulók augusztus 1-jén
2013.07.31 15:51

Augusztus 1. Svájc nemzeti ünnepe annak emlékére, hogy 1291-ben e napon három kanton (Schwyz, Uri, Unterwalden) szövetségéből megalakult államuk. Az európai hatalmak csak 1648-ban a vesztfáliai békében ismerték el az ország Habsburg Birodalomtól való függetlenségét.

1664. augusztus 1-jén a szentgotthárdi csatában megsemmisítő vereséget szenvedett a Köprülü Ahmed vezette török hadsereg. Az elsöprő győzelem ellenére az Udvari Titkos Tanács megbízottja Bécs pillanatnyi érdekeit képviselve 10-én megalázó feltételekkel kötött békét Vasváron.

1849. augusztus 1-jén zajlott a székely Thermopülének is nevezett Nyerges-tetői ütközet, melynek során Tuzson János alezredes 200 székely honvéddel védte a szorost a többezres osztrák-orosz túlerővel szemben. A hősies küzdelemnek árulás vetett véget. Negyvenkilenc évvel később közadakozásból készült Poulini János emlékoszlopa. Az elesett katonák tömegsírját ma kopjafák díszítik. Hőstettüknek Kányádi Sándor is emléket állított Nyergestető című versében, amelyet Idézetek és versek menünkben olvashatnak: http://korok.webnode.hu/raadas/idezetek-es-versek/

1898. augusztus 1-jén halt meg Arany László költő, népmesegyűjtő, Arany János fia, Petőfi keresztfia. A forradalom kitörésekor még csak 4 éves gyermek a bukás után a korban elérhető legkitűnőbb nevelést kapta a nagykőrösi iskolában, ahol édesapján kívül számos ott menedékre lelő kiemelkedő személyiség oktatott. Fő műve A délibábok hőse, de gyűjtött népmeséket Székelyföldön és sajtó alá rendezte apja irodalmi hagytékát. 54 évet élt.

Márk Éva