2012. októberi évfordulók

2012.10.22 21:14

 

Évfordulók október 31-én


Október 31-e a reformáció napja több protestáns országban annak emlékére, hogy 1517-ben ezen a napon szögezte ki a wittenbergi templom kapujára 95 tételét Luther Márton, "A búcsú erejének magyarázatához" címmel. Magyarországon 1939 óta ünneplik az Országos Protestáns Napokat.

1424. október 31-én született Jagelló Ulászló, II. Ulászló lengyel király és Hedvig magyar hercegnő fia, I. Ulászló néven magyar király. Ellenlábasa Habsburg Albert utószülött fia, a későbbi V. László volt, akit anyja, Erzsébet királyné III. Frigyes német-római császárhoz menekített. I. Ulászló négy évig ült a magyar trónon, ebből sok idő ment el arra, hogy uralmát elismertesse. Sikerrel harcolt a törökök ellen, jó békét kötött, amit aztán rossz tanácsadók rábeszélésére felrugott. Seregével Várnáig jutott, ahol súlyos vereséget szenvedett, ő maga is elesett.

1621. október 31-én halt meg Johannes Bocatius (Johann Bock). 1590-ben költözött Magyarországra, az eperjesi kollégiumban tanított, majd ugyanott rektor lett. II. Rudolftól nemességet, és Császári Költő címet kapott. Később Bocskai oldalára állt, s a fejedelem őt bízta meg azzal a diplomáciai úttal, melynek célja a protestáns uralkodók megnyerése lett volna. Útja során azonban császáriak fogságába került, akik börtönbe vetették. Öt év után sikerült megszöknie felesége segítségével, aki cselédnek állt érte a prágai várbörtönbe. Szabadulása után Kassára ment ahol rektor lett, utóbb Bethlen Gábor udvari történetírója. Továbbra is vállalt diplomáciai küldetéseket, egyik ilyen útja során érte a halál.

1930. október 31-én halt meg Szabolcska Mihály református lelkész, költő. 1861-ben született, Debrecenben végzett teológia szakon, később Genfben és Párizsban tanult. Szerb Antal szerint: "A népinek, a falunak új, reálisabb felfogásával ő is, mint Gárdonyi előkészítette az új népábrázolás útját:" Verseit ugyan több nyelvre lefordították, de a Nyugatosok Petőfi-epigonnak tartották, Ady Költőcske Mihálynak nevezte, Karinthy pedig paródiát írt róla.

Márk Éva


Évfordulók október 30-án


1634. október 30-án halt meg Káldi György jezsuita szerzetes, az első teljes katolikus biblia fordítója. Pázmány Péter pártfogoltjaként megalapította a pozsonyi kollégiumot, ahol haláláig rektor volt. Ugyanott nyomdát is indított. A "Szent Biblia. Az Egész Kereszténységben bévött Régi Deák bötűből.Magyarra fordította.A Iesus alatt Vitézkedő Társaság-beli Nagy-Szombati Káldi György Pap." Bécsben jelent meg 1626-ban.

1848. október 30-án a Móga János vezette magyar csapatok vereséget szenvedtek Schwechatnál Windisch-Grätz császári seregétől. A magyarok az október 6-i bécsi felkelés megsegítésére indultak, de a határnál megálltak, mert a további támadásról nem született konszenzus a pesti országgyűlésben. Kossuth jogsértőnek minősítette, mondván, hogy honvédő háborúról csak határainkon belül beszélhetünk, aztán meggondolta magát és tizenkétezres sereggel nyugat felé indult. Bár a tisztek nagy része, többek közt Görgey nem támogatta az intervenciót, végül mégis átlépték a Lajtát. A csata magyar szempontból nem indult rosszul, de az ellenség jobb fegyverzete - pl. háromszor annyi ágyújuk volt - a tapasztalt katonaság - a magyarok jó része gyakorlatlan nemzetőrökből került ki - elég volt a sikertelenséghez. A csata nem járt nagy emberveszteséggel, a vereség jelentősége abban állt, hogy a magyar hadvezetés nem tudott élni az ígéretes lehetőséggel. Visszavonulásuk után a bécsiek letették a fegyvert, így attól fogva a hadszíntér Magyarország területére korlátozódott.

1910. október 30-án halt meg Henri Dunant a Nemzetközi Vöröskereszt megalapítója. Küzdött a hadifoglyok jogaiért, a rabszolgaság eltörléséért, a teljes leszerelésért, a zsidó állam létrehozásáért. 1901-ben Nobel - békedíjjal tüntették ki.


Évfordulók október 29-én


1906. október 29-én helyezték örök nyugalomra Kassán a Szent Erzsébet-dómban II. Rákóczi Ferencet, Zrínyi Ilonát és Bercsényi Miklóst.

A II. Rákóczi Ferencet és társait megbélyegző 1715. évi 49. tc. 2. és 3. §-ait az országgyűlés 1906. október 23-án eltörölte, majd elfogadta a fejedelem és társai hamvainak hazahozataláról szóló törvényjavaslatot, amelyet az uralkodó 24-én szentesítet.

A hamvak és a síremlékek hazaszállítására egy öttagú bizottság alakult, amely 1906. október 14-én indult el Budapestről, és 16-án délelőtt meg is érkezett Konstantinápolyba. A küldöttség még aznap délután kiemeltette a lazaristák kolostorában a sírokból a II. Rákóczi Ferenc, Rákóczi József, Zrínyi Ilona és Csáky Krisztina hamvait tartalmazó ládákat, majd másnap reggel Thököly Imre, Bercsényi Miklós, Esterházy Antal és Sibrik Miklós földi maradványait.

Az öttagú bizottság feladatához tartozott a régi sírkövek helyére kerülő, Magyarországról küldött új síremlékek ünnepélyes átadása is. A St. Benoît templomban elhelyezett Rákóczi-emléktáblát október 16-án adták át. Izmitben a Thököly régi sírját megjelölő obeliszk felavatására október 21-én került sor. A rodostói emlékkövek ünnepélyes átadását október 22-én Forster Gyula intézte.

Október 23-án előbb a sírköveket, majd délután a hét koporsót átszállították a konstantinápolyi kikötőben várakozó Kelet nevű hajóra. A küldöttség másnap indult haza. A hajó október 25-én ért Constanţába, ahol a koporsókat és a sírköveket átrakták ott várakozó különvonatra. A hamvak ünnepélyes átadására Orsován, az első magyarországi városban került sor. Az orsovai egyházi szertartáson Fraknói Vilmos címzetes püspök szentelte meg a hamvakat és mondott beszédet II. Rákóczi Ferenc és katolikus hívei ravatalánál. Thököly Imre koporsójánál Scholtz Gusztáv püspök végezte az evangélikus egyház szertartását.

Orsováról három különvonat indult el Budapestre, amely a hamvakat, és az ott összegyűlt küldöttségeket szállította. A szerelvényoszlop október 28-án reggel érkezett meg a Keleti pályaudvarra. Itt Bárczy István, a főváros polgármestere mondott beszédet, majd a pályaudvarról Rákóczi és híveinek hamvait a Szent István bazilikába, Thökölyét pedig a Deák téri evangélikus templomba vitték.

A bazilikában egri érsek, Samassa József bíboros tartotta az ünnepi istentiszteletet, a Deák téri evangélikus templomban Scholtz Gusztáv püspök mondott beszédet. A koporsók négy óráig maradtak a templomban, ezután újra kivitték őket a Keleti pályaudvarra, ahonnan este 7 óra 50 perckor indultak tovább szerelvények, amelyek 29-én reggel 5 óra után érkeztek Kassára. Az itt felállított gyászsátorban az egyházi szertartás és Thaly Kálmán beszéde után Rákóczi és társai földi maradványait a székesegyházba vitték, ahol fél 11-kor Fischer-Colbrie Ágoston kassai segédpüspök tartott gyászistentiszteletet. Este öt órakor vitték le a székesegyház kriptájába a hamvakat tartalmazó koporsókat. A kriptában Forster Gyula, az országos öttagú bizottság tagja, a kormány és az országos öttagú bizottság előzetes utasításai értelmében kinyitotta Rákóczi József cédrusfa koporsóját, és kivette abból a csontokat tartalmazó ládát, kinyitotta Zrínyi Ilonának Konstantinápolyban ideiglenesen leólmozott koporsóját, és ebbe tette a Rákóczi József csontjait magában foglaló ládát. Ezután a rézkoporsót újra leólmoztatta és a II. Rákóczi Ferenc földi maradványait tartalmazó rézkoporsóval együtt kőszarkofágba helyezte. Hasonlóképpen egy kőszarkofágba tették Bercsényi Miklós és felesége hamvait, valamint külön-külön Esterházy Antal és Sibrik Miklós csontjait.

II. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona Konstantinápolyból, valamint Bercsényi Miklós, Esterházy Antal és Sibrik Miklós Rodostóból hazahozott sírköveit Forster Gyula még a temetés napján átadta Kassa város hatóságának, Thököly izmiti síremlékét pedig Késmárkra vitette.



1923. október 29-én kiáltották ki a Török Köztársaságot.

A Törökország által elvesztett I. világháborút lezáró sevres-i békeszerződés ellen a törökök katonai ellenállást szerveztek. Az 1923-ig tartó függetlenségi háború során a Musztafa Kemal tábornok által vezetett török haderők kiszorították az antant csapatokat, és megalakították a Török Nemzeti Országgyűlést. Mivel azonban a szultán és kormánya nem volt hajlandó elismerni, ezért 1922. november 1-jén az ankarai országgyűlés eltörölte a szultanátust, majd a sèvres-i döntéseket felülbíráló lausanne-i béke megkötése után, kikiáltották a köztársaságot.

Az ország vezetője, Musztafa Kemal Atatürk, modern, világi és Nyugat-orientált államot hozott létre drasztikus reformok segítségével.



1958. október 29-én Jevgenyij Boriszovics Paszternak szovjet írónak ítélték az irodalmi Nobel-díjat a Doktor Zsivago című regényéért, amelyet visszautasított, miután a nagy nemzetközi elismerés miatt hazájában igazságtalanul meghurcolták.

Huszonkilenc évvel Paszternak halála után, 1989. december 9-én ünnepélyes keretek között adták át a díjat Stockholmban Borisz Paszternak családjának.

A díjat Jevgenyij Boriszovics Paszternak, az író fia vette át. Az azzal járó pénzösszeget azonban a Nobel-alapítvány szabályainak értelmében már nem adhatták át, mivel túl sok idő telt el a díj odaítélése óta.

A regényből David Lean amerikai rendező 1965-ben forgatott világsikerű filmet. A négyszeres Golden Globe- és hatszoros Oscar-díjas film főbb szerepeit Omar Sharif, Julie Christie, Geraldine Chaplin, Rod Steiger és Klaus Klinski alakították. Maurice Jarre-t pedig a film zenéjéért 1966-ban Grammy-díjat kapott.

Topor István

Évfordulók október 28-án


1262. október 28-án IV. Béla széles körű kiváltságokkal ruházta fel az esztergomi érseket, Szentgróti Fülöpöt. Az érsekség adómentességet kapott, népei felett az érsekség udvarispánja ítélhetett. A nemesek az érsekség szolgálatába állhattak és birtokaikat királyi engedély nélkül is rá hagyhatták. A király és a királyné alá tartozó udvarnokok, valamint szolgarendű népek ezt csak uralkodói engedéllyel tehették meg.



1599. október 28-án a szászföldi Sellenberk falu mellett Báthory András erdélyi fejedelem végzetes vereséget szenvedett Vitéz Mihály havasföldi vajdától. A papfejedelemnek titulált Báthory András a csatában súlyos sebet szerzett, amelynek következtében néhány nappal később Csíkszentdomokoson belehalt. A vajda 36 ezres seregének harmada székelyekből állt!!! Az előzmények: miután 1599 tavaszán Báthory Zsigmond harmadszor is lemondott a fejedelemségről hazahívatta unokatestvérét Andrást Lengyelországból, és rábeszélte a fejedelmi trónra. Március 29-én a medgyesi országgyűlésen meg is választották. Rudolf császár és király azonban trónbitorlónak tekintette és helyette Vitéz Mihály román vajdát támogatta. Róla, valamint Vitéz Mihályról és Székely Mózesről itt olvashat: http://korok.webnode.hu/products/bathory-andras-vitez-mihaly-es-szekely-mozes-fejedelmek/



1886. október 28-án leplezte le Stephen Grover Cleveland elnök a new york-i kikötő bejáratánál a „Szabadság-szobrot”, amely a francia nép ajándéka volt az Egyesült Államoknak. A szobrot Frédéric Auguste Bartholdi elzászi szobrász készítette. A szobrot Párizsban tervezték meg és állították össze. A franciák hivatalosan 1884. július 4-én, a Függetlenség napján adták át Egyesült Államok nagykövetének. Ezt követően Bartholdi alkotását szétszedték, a részeket hajón szállították New Yorkba, majd hatalmas lábazatra helyezve Bedloe szigetén (ma Szabadság-sziget) állították fel. A 47 méter magas talapzatot, Hunt amerikai építész tervezte. Maga a szobor 205 tonna, 46 méter magas, a fáklya csúcsa 93 méterre van a földtől. A fáklyát tartó jobb kéz 12,8 méteres, csupán a mutatóujj hossza eléri a 2,4 métert. A szobor lábánál a zsarnokság lehullott bilincsei láthatók. Bal kezében a Függetlenségi Nyilatkozat tábláját tartja. Ugyancsak a szabadságot jelképezi a korona hét sugara, a hét kontinenst körülölelő hét tengerre irányítva fényét. A szobor hamarosan az amerikai eszmények szimbóluma lett, elsősorban a hajóval ideérkező, és a jobb életben reménykedő bevándorlók számára.



1922. október 28-án Benito Mussolini „feketeingesei” élén bevonult Rómába. A „Marcias su Roma” azaz a „római menetelés” lényegében az általa 1921 novemberében alapított fasiszta párt (Partito Nacionale Fascista) győzelmét jelentette. Ezt követően nevezte ki Olaszország miniszterelnökévé Mussolinit III. Viktor Emánuel király.

Topor István


Évfordulók október 27-én


1553. október 27-én Kálvin parancsára Genfben máglyán megégették Szervét Mihály (eredeti nevén Miguel Serveto) spanyol orvost, jogászt és vallásfilozófust. Az orvostudomány neki köszönheti a kis vérkör felfedezését. Kálvin szerepe az ítéletben kétségeket vet fel. Ezeket fogalmazta meg Alister McGrath történész, akinek Kálvinról szóló könyvét az Osiris Kiadó adta ki 1996-ban. Művét lényegében Kálvin felmentésével zárja. Bizonyítékai közül csak néhány, amely gondolkodásra készteti az olvasót:


Szervétet korábban Lyonban máglyahalálra ítélték a Szentháromság tagadása miatt, de szinte egész Európában körözött személy volt, és más városokban sem kapott volna enyhébb büntetést.
Kálvin nem volt tagja a városi tanácsnak, mely az ítéletet meghozta. A perbe teológusként vonták be, akinek azt kellett bebizonyítania, hogy Szervét tanai valóban eretnekséget tartalmaznak.
Kálvin – francia menekült lévén – genfi polgár sem volt ebben az időben, nem volt még választójoga sem a városban!

Teljesen mégsem menthető fel személye, mert helyeselte a kivégzést.

1658. október 27-én a török szultán követei Gyulafehérvárra érkeztek, hogy átadják az országgyűlésnek a II. Rákóczi György erdélyi fejedelem letételéről szóló szultáni parancsot. Erre azért került sor, mert a fejedelem megalázó békét kötött a lengyelekkel ((1658. július 22.), ráadásul a katasztrófáért őt okoló rendek vádjait visszautasította, és arra sem volt hajlandó, hogy eleget tegyen az országgyűlés kérésének, nevezetesen hogy a tatárok fogságába esett foglyokat a saját pénzén váltsa ki. Köprülü Ahmed pasa ezért Rákóczi leváltását kérte, helyette pedig Rhédey Ferencet ajánlotta. II. Rákóczy György uralkodásáról bővebben itt olvashatnak:

http://korok.webnode.hu/products/ii-rakoczi-gyorgy/



1759. október 27-én született Érsemlyénben Kazinczy Ferenc író, költő, a magyar nyelvújítás és irodalom élharcosa.

Topor István

Évfordulók október 25-én


1781. október 25-én adta ki II. József magyar király (német-római császár, cseh király) egyik első intézkedését, a Türelmi rendeletet, melyben szabad vallásgyakorlást biztosított több felekezetnek (nem valamennyinek!). Ahol legalább száz nem katolikus család élt, ott építhettek maguknak templomot (torony nélkül, a közútnak háttal lévő bejárattal, és harang sem szólhatott). Ugyanabban az évben zárolta az addig Rómának (a pápának) küldött adókat, majd egy évvel később a nem tanítással, gyógyítással és tudománnyal foglalkozó szerzetesrendeket is feloszlatta.

1825. október 25-én született Xantus János néprajzkutató. A szabadságharc alatt előbb nemzetőr, majd honvéd volt. 1849. februárjában már hadnagyként fogták el, Königgrätzbe zárták, majd a bukás után osztrák ezredbe sorozták. Szabadulása után 1850-ben az USA-ba szökött, ahonnan 1861-ben hazajött, de a bizonytalan politikai helyzet miatt visszautazott. 1864-ben jött haza véglegesen. Jelentős szerepe volt a pesti állatkert létrehozásában. Ázsiai expedíciójából származó gyűjteménye lett a Néprajzi Múzeum alapja.

A drezdai Karl May múzeumban ma is megtalálható az a levél, amelyben May Károly Xantus János engedélyét kéri, hogy róla mintázhassa meg Old Shatterhand alakját. A kelet-nyugati vasútvonal építésénél - ennek során az őslakos indiánokat rezervátumokba szorították vissza - rajzolóként vett részt. A gondolat, miszerint Old Shatterhand figurája Xantusról mintázódott a 70-es évek végén Franz Rammel irodalomtörténész által terjedt el, aki kutatásai során arra jutott, hogy K. May ihletője Xantus János volt.

1849. október 25-én halt meg Kazinczy Lajos, Kazinczy Ferenc és Török Sophie legkisebb gyermeke, a szabadságharc vértanúja. A család rossz anyagi körülményei miatt a széphalmi házat is el kellet hagyni. A gyermek taníttatását gróf Teleki József, az MTA első elnöke vállalta magára, de fiatal felnőttként el kellett adnia tiszti rangját, hogy valahogy meg tudjon élni. 1848-ban jelentkezett a honvédségbe. Részt vett a délvidéki harcokban, a pákozdi és a schwechati csatában, a győri erődítések építésében. Perczel Mór hadtestében alezredesi rangban szolgált, Klapka Györgynél dandárparancsnok volt. Augusztus 6-án mintegy hétezer fős sereggel Bem megsegítésére indult, de a világosi fegyverletétel hírére egy orosz tábornok előtt ő is letette a fegyvert. Az oroszok átadták az osztrákoknak, akik a fenti napon "golyó által" kivégezték. A 14. vértanúnak szokták nevezni. Csak 29 évet élt.

1956. október 25-én a Parlament előtt gyülekező tömeget szovjet páncélosok támadták meg, akik Szerov tábornok parancsára lőni kezdtek. A vérengzésben részt vett az ÁVH kivezényelt egysége is.

Márk Éva


Évfordulók október 24-én


1648. október 24-én XIV. Lajos francia király, Krisztina svéd királynő és III. Ferdinánd Habsburg császár megbízottai aláírták a Münsterben és Osnabrückben tárgyalt vesztfáliai béke okmányait. Ez a béke zárta le a XVII. század világháborújának is nevezett harmincéves háborút (1818-1648), és névlegessé tette a császár hatalmát a német birodalmi fejedelemségek felett. A háborúban vereséget szenvedő Habsburgok kénytelenek voltak elismerni a Holland Egyesült Tartományok és Svájc függetlenségét, Svédország megkapta a Balti-tenger német partvidékét, Franciaországnak ítélték Elzászt, és megerősítették Metz és Verdun birtoklásában. Brandenburg és Bajorország is területeket nyert. Felülbírálták az 1555-ös augsburgi vallásbéke „cuius regio eius religio” (akié a föld, azé a vallás) elvét, és a vallásgyakorlást magánüggyé tették.



1685. október 24-én Gyulafehérvárott az erdélyi országgyűlés I. Lipót újabb felszólításáról tárgyalt. Ebben az uralkodó arra szólította fel Erdélyt, hogy álljon el a Portától, télre fogadjon be 13 ezer főnyi császári katonaságot, továbbá adjanak segítséget Várad tervezett ostromához. Az országgyűlés elutasította Lipót kéréseit, és a válasszal Haller János vezetésével követséget menesztett Bécsbe.



1938. október 24-én Imrédy Béla kormánya újabb jegyzéket adott át Prágában Csehszlovákiának. Ebben a csehszlovák kormány haladéktalan intézkedését követelte, hogy adja át a müncheni egyezményben Magyarországnak ítélt területeket. A vitás területekről pedig népszavazással döntsenek a hovatartozásról. Amennyiben ezeket az intézkedéseket nem hajlandóak végrehajtani, úgy Magyarország a müncheni egyezményt megkötő négy hatalom döntőbíráskodását fogja kérni.

Topor István


Évfordulók október 23-án


1613. október 23-án Kolozsvárott az erdélyi országgyűlés fejedelemmé választotta Bethlen Gábort. Fejedelemségének szultáni megerősítése a következő év augusztusában történt Medgyesen. Fejedelemségével kezdődött Erdély aranykora. Fejedelemségéről Márk Éva tanulmányából többet megtudhat az érdeklődő. http://korok.webnode.hu/products/bethlen-gabor/



1921. október 23-án az antant hatalmak tiltakozása ellenére IV. Károly támogatóival visszatért. Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság részleges mozgósítást rendelt el. A nemzeti hadsereg és a IV. Károlyt támogató legitimista csapatok Budaörsnél ütköztek meg egymással. A létszámfölénybe került kormányhű erők, sikeres ellentámadást hajtottak végre és 24-én reggelre bekerítették a király csapatait. Az elvesztett csata következményeként a király erőit lefegyverezték, maga a király pedig október 25-én Tatán fogságba esett. IV. Károly visszatérési kísérlete ezzel meghiúsult.



1894. október 23-án nyitotta meg kapuit a Budapesten New York Life Insurance Company amerikai biztosító társaság megbízásából Hauszman Alajos vezetésével tervezett eklektikus stílusú, négyemeletes New York palota. Ugyanekkor nyílt meg földszinti részén az a kávéház, amely a magyar irodalom egyik legjelentősebb helyszíne lett. Az1908-ban hódító útjára induló Nyugatnak is néhány évig ez volt a törzshelye.

Topor István


Évfordulók október 26-án


1613. október 26- án gyilkolták meg Báthory Gábor erdélyi fejedelmet. Életéről olvashatnak honlapunk Újkor - Történelmi személyek menüjében. A cikk ide kattintva érhető el!

1879. október 26-án született Fedák Sári, a XX. század első felének legismertebb színésznője. Rendkívül népszerű volt. A mozgókép (mozi) létrejöttekor már nem volt elég fiatal ahhoz, hogy a karakteréhez illő szerepeket eljátszhassa. A II. világháború után a korábban "vörös"-nek titulált színésznőt nácirajongónak minősítették és nyol havi börtönre ítélték. Szabadulása után nem kapott helyet egyetlen színpadon sem. Hetvennégy évesen halt meg Budapesten.

1941. október 26-án halt meg Arkagyíj Gajdar, a korban igen ismert ifjúsági regények - többek közt a Timur és csapata - írója. Tizennégy évesen lett a Vörös Hadsereg tagja, három év múlva ezredparancsnokká léptették elő. Fia tengernagy lett a flottánál, unokája 1992-ben pár hónapig Oroszország ügyvivő miniszterelnöke volt.

Évfordulók október 22-én


741. október 22-én halt meg Martell Károly, a Karoling - uralom megalapozója a Frank Birodalomban. Leigázta az alemannokat, frízeket, bajuvárokat és a szászokat. 732-ben fényes győzelmet aratott a hódító arabok (mórok) felett, amiért a Nyugat megmentőjeként ünnepelték, joggal. Belső nehézségekkel állandóan számolnia kellett: a különböző törzsek folyamatosan lázadtak ellene, de ő keményen levert minden ellenállást. Róla és "A frankok birodalma" -ról bővebben olvashatnak Középkor menünk Egyetemes történelem almenüjében. A cikk ide kattintva elérhető.

1795. október 22-én született Lahner György honvéd tábornok, a tizenhárom aradi vértanú egyike. Nagyváradot a fegyvergyártás központjává - Kossuth szerint a magyar Birminghammé - tette. Mivel német polgári családból származott a nyelvünket törve beszélte, de ágyúin ott volt a felirat: "NE BÁNTSD A MAGYART!". Utolsó estéjét felesége társaságában töltötte, s Edgár búcsúáriáját fuvolázta Donizetti Lammermoori Lucia című operájából.

1975. október 22-én halt meg Arnold Joseph Toynbee angol történész, szociológus, a bizánci és ógörög nyelv professzora. Írásokat közölt a hellenizmusról, a nyugati kereszténységről, a korai civilizációk és a vallás viszonyáról. Fő műve 12 kötetben "Tanulmány a történelemről" címmel jelent meg.

Márk Éva


Évfordulók október 21-én


1991. október 21-én a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN), az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) és a Természetvédelmi Világalap (WWF) összefogásával született meg a Földünkért c. új élővilág - megőrzési stratégia. Javaslatot tettek több, az egész világra érvényes egyezmény elfogadására, melyek közül a Riói - csúcson el is fogadták a biológiai sokféleségről szólót, megszületett az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezménye, majd az elsivatagosodás elleni egyezmény. Azóta ez a nap a Földünkért Világnap, melyet Magyarországon 1992 óta ünnepelünk.

Orsolya napja - A népi megfigyelés szerint amilyen az idő Orsolya napján, olyan lesz a tél. A hajdúböszörményi pásztorok tapasztalatai alapján, ha ekkor szép napos idő van, az karácsonyig megmarad.

1764. október 21-én született Bihari János hegedűművész, a magyar verbunkos zene legjobbja, a kuruckor zenei hagyományának ápolója. Pestre érkezése után szerzett országos hírnevet. Játszott Budán a nádori bálon, Pozsonyban az országgyűlések idején és nemzeti ünnepekkor, sőt Bécsben is. Liszt Ferenc elragadtatással emlékezett róla, nagyra tartotta őt többek között Kazinczy, Bercsényi, Széchenyi István. 1824-ben egyik útján szekere felborult, a balesetben eltört a bal karja. Ezután nem tudott hegedülni többé, legalábbis virtuóz módon. Három évvel később mély nyomorban halt meg.

1805. október 21-én esett el győzelemre vitt tengeri csatájában Trafalgárnál Horatio Nelson brit tengernagy. Tizenkét éves korától volt tengerész, szolgált Indiában, Amerikában is. Calvi ostrománál 1794-ben elvesztette egyik szemét, majd Tenerifénél a jobb karját. Kiváló katona volt; miután elfoglalta Máltát, hazájában nemzeti hősként ünnepelték.

Márk Éva


Évfordulók október 20-án


1740. október 20-án meghalt VI. Károly német-római császár, III. Károly néven magyar király. Uralkodói rendeletét, a Pragmatica Sanctiot (a Habsburg - Birodalom feloszthatatlanságáról és a leányági örökösödésről) úgy birodalma országaival, mint Európa hatalmaival - kivéve Bajorország - sikerült elfogadtatnia. Ennek ellenére halálakor szinte azonnal kitört az osztrák örökösödési háború, melynek során a Habsburg Birodalom nemegyszer közel állt hozzá, hogy ellenségei felosztják maguk között területeit. Az uralkodásra fel nem készített 23 éves Mária Terézia (apja 56 évesen halt meg, s mindvégig reménykedett fiú örökösben), elaggott tanácsadói és tehetségtelen hadvezérei között mondhatni egyedül maradt a súlyos gondokkal.

1741. áprilisában II. (Nagy) Frigyes porosz királlyal szemben elvesztette Sziléziát, májusban Nymphenburgban Bajor-, Francia-, és Spanyolország titkos megállapodásban már meg is egyeztek a birodalom feldarabolásában. További háborús veszteségek után az időközben magyar királynővé koronázott Mária Terézia összehívta Pozsonyban a magyar országgyűlést, ahol szeptember 11-én beszédet tartott: "Mindenkitől elhagyatva, egyedül a magyarok hűségéhez, fegyveréhez és ősi vitézségéhez folyamodhatunk...", mire a meghatott nemes képviselők "életüket és vérüket" ajánlották. A magyar hadsereg felléptével a katonai feszültség ugyan enyhült, de az osztrák főhercegnő nem tudta megakadályozni a bajor király császárrá választását, így a cím három évszázad után először került nem Habsburg uralkodó birtokába.

Némi hezitálás után a két ún. tengeri hatalom, Anglia és Hollandia rájött, hogy a hatalmi átrendeződés sértené az érdekeiket (pl. a megerősödő Franciaország veszélyeztette volna gyarmataikat), ezért jelentős összegekkel támogatták az örökös pénzhiánnyal küszködő Mária Teréziát. A váltakozó hadiszerencse kevésbé kedvezett az osztrákoknak, Mária Teréziának mégis sikerült trónját megvédenie. Az osztrák örökösödési háborúnak az 1748. októberi aacheni béke vetett véget. Ebben Ausztria elvesztette Sziléziát, de visszaszerezte Dél-Németalföldet és megőrizte a birodalom egységét.

1796. október 20-án halt meg Dayka Gábor a szentimentális költészet jeles magyar képviselője. Miskolcon született 1769-ben szegény iparos családból. Tanulni akart, ezért papnak ment (akkor, és még jóval később is szegény gyermek csak így juthatott tudáshoz!), de bigottan vallásos tanára nem tűrt egyéni gondolkodást, igen sok szidalomban volt része. Pesten ismerte meg a felvilágosodás eszméit, lefordította az Abelard és Heloise-t. Verseit angol és német antológiák is közölték. Nagy hatással volt Kazinczyra, Csokonaira, Berzsenyire. Mindössze huszonhét év adatott meg neki. Költészetéből rövid ízelítőt olvashatnak "Idézetek, versek" rovatunkban.

Márk Éva

 

Évfordulók október 19-én


1448. október 19-én ért véget a második rigómezei csata (az első 1389. jún. 28-án zajlott szerbek és törökök között), Hunyadi János magyar - havasalföldi csapatokból álló serege és II. Murád között. Hunyadi szövetségese lett volna az albán fejedelem Kasztrióta György (Szkander bég), de a seregek nem találkozhattak, mert Brankovics György szerb despota - aki jobban félt a magyar befolyástól, mint a török hódítástól - elárulta a szövetségeseket, így a szultán Hunyadi hátába kerülve csatára kényszeríthette, melőtt egyesülhetett volna az albánokkal. Ezutóbbiakat szerb támadásokkal is folyamatosan lekötötték. A csata Hunyadi vereségével és 15 000 magyar katona halálával ért véget (a törökök még több embert veszítettek). A menekülő Hunyadit Brankovics elfogatta, s csak igen erélyes magyar fellépés, továbbá hatalmas váltságdíj akadályozta meg, hogy kiadja a nagy törökverőt Murádnak. A csatavesztés nemcsak elsődlegesen okozott súlyos vérveszteséget, hanem jóvátehetetlen következményekkel járt a Balkánra nézve. Mivel kersztény seregek, magát Hunyadi Jánost is beleértve, többé nem vállalkoztak balkáni csatákra, a kis államok, köztük Szerbia, magukra maradtak a török ellen, akik négyszáz évig voltak ott urak.

1813. október 19-én ért véget a lipcsei csata, amiben Napóleon súlyos vereséget szenvedett. A franciák kb. 200 ezres seregével szemben állt 340 000 svéd, magyar, orosz, osztrák és porosz katona, ezért is kapta a népek csatája nevet. Ezután több mint száz évig nem zajlott ilyen hatalmas ütközet Európában. A csatáról és benne Széchenyi István komoly szerepéről részleteket olvashatnak honlapunk Legújabb írásai között, Tudod-e, milyen hőstettet hajtott végre a "népek csatájában" gróf Széchenyi István? címmel, Topor István tollából.

1950. október 19-én Kína befejezte Tibet megszállását, a dalai láma Indiába menekült. Az invázió már 1949-ben elkezdődött, s India valamint Nagy-Britannia erőteljes tiltakozása ellenére a fenti napon lezárult. Tibetről bővebben olvashatnak honlapunk Újkor menüjének Egyetemes történelem almenüjében "Tibet történelme röviden" címmel

Márk Éva


Évfordulók október 18-án


1504. október 18-án országgyűlés kezdődött Budán. A Dózsa-féle parasztháború leveréséért Szapolyai János erdélyi vajdának telkenként 20 ezer dénár jutalmat szavazott meg az országgyűlés. Döntöttek arról is, hogy a parasztok mennyi kártérítést kötelesek fizetni, valamint, hogy a városlakók és az uraikhoz hű parasztok kivételével a többi jobbágy szabad költözési jogát megvonják. Rendelkezett a felkelés vezetőinek, valamint a felkelés alatt főbenjáró bűnöket elkövetőknek a megbüntetéséről.

Ezen a napon nyújtotta be Werbőczy István ítélőmester az országgyűlésnek a király megbízásából készített szokásjogi gyűjteményét , a Hármaskönyvet. Habár mind az országgyűlés, mind a király elfogadta Werbőczy előterjesztését, kihirdetés híján sohasem emelkedett törvényerőre.



1663. október 18-án született Párizsban Savoyai Jenő császári hadvezér, a kora újkor egyik legtehetségesebb európai stratégája. A legendás hadvezér Franciaországban nevelkedett, noha felmenői mindkét ágon olaszok voltak. 1683-ban állt be I. Lipót seregébe. Szinte egész életét a Habsburgok szolgálatára szentelte. Még 70. évét betöltve is hadba szállt a régi ellenfél, a török ellen. 1698. október 18-án születése napján császári főparancsnokként ő kötött fegyverszünetet a szultán megbízottjával.



1977. október 18-án lett öngyilkos Bernd Andreas Baader a szélsőbaloldali Vörös Hadsereg Frakció vezetője és két társa a stuttgarti Stammheim börtönben. Baader a Vörös Hadsereg Frakció (Rote-Armee-Fraktion, röviden RAF) nevű szélsőbaloldali terrorszervezet első generációjának vezetőjeként. öt pokolgépes merényletet követett el, amelyek négy halálos áldozatot szedtek. 1972-ben sikerült őt elfogni. Ám öt évvel később, október 18-án holtan találták őket cellájukban. A RAF szerint a német kormény tette el láb alól őket, de kiderült, hogy Baader ügyvédje csempészte be a börtönbe a Magyarországon gyártott FÉG-pisztolyokat, amivel az öngyilkosságot elkövették.


Topor István


Évfordulók október 17-én


1540. október 17-én a Szulejmán szultánhoz küldött János-párti követek jelentették Isztambulból, hogy I. Szulejmán szultán elismerte Szapolyai Jánost magyar királynak.

1797. október 17-én Campo Formióban Napóleon tábornok a Francia Köztársaság és Cobenzl gróf I. Ferenc Habsburg uralkodó nevében békét kötött. A béke eredményeként Ferenc lemondott Belgiumról, elismerte a Cisalpin Köztársaságot. Kárpótlásul megkapta Velencét, Isztriát és Dalmáciát. Ferenc a titkos záradékban lemondott a Rajna bal partjáról, de megkapta a salzburgi püspökség területét és Bajorországnak az Inn folyóig terjedő részét. A békekötés elrendelte a hadifoglyok szabadon eresztését is, a franciák azonban 20 000 hadifoglyot visszatartottak, közülük nagyjából 10 000-t, főként magyarokat rabszolgaként eladtak az afrikai spanyol gyarmatokra.

1918. október 17-én Tisza István, a korábbi miniszterelnök elismerte a Monarchia háborús vereségét, és felszólította az ország lakosságát a védelem megszervezésére. Az erőskezű politikus megkezdte a független Magyarország és a honvédelem megszervezését. A parlamenti erőviszonyoknak megfelelően Munkapárt nevében tárgyalásokat kezdeményezett a Wekerle Sándor által vezetett Alkotmánypárttal, s létrehozta azt a nagykoalíciót, amely végül kivezette a válságból az országot.

Miközben Tisza az új hatalmi tömörülés megszervezésével volt elfoglalva, a Károlyi Mihály vezette Függetlenségi és 48-as Párt, a Jászi Oszkár vezette Polgári Radikális Párt és a Garami Ernő és Kunfi Zsigmond által irányított Magyarországi Szociáldemokrata Párt október 24-én megalakította a Magyar Nemzeti Tanácsot. Programjukkal vállalták az ellenkormány szerepét. A Károlyi Mihály elnökletével létrejött testület 12 pontos kiáltványban követelte a háború azonnali befejezését, az ország teljes függetlenségének megteremtését, mélyreható demokratikus reformok bevezetését, valamint a nemzetiségekkel való megbékélést az ország területi integritásának sérelme nélkül.

A császár a magyarországi helyzet normalizálására József főherceget homo regius-szá nevezte ki. József főherceg pedig Tisza István grófot nevezte ki miniszterelnökké.



Topor István

 

Évfordulók október 16-án


1604. október 16-án, azt követően, hogy 15-én Álmosd és Diószeg között Bocskai István hadai megsemmisítő győzelmet aratottak Belgiojoso alvezére, Pezzen ezredes csapatai felett, Bocskai hajdúi élén bevonult Debrecenbe. Ugyan ezen a napon a felső-magyarországi öt szabad királyi város (Kassa, Eperjes, Bártfa és Kisszeben) képviselőinek tanácskozása elhatározta, hogy protestáns vallásgyakorlatát erővel is megvédi.

1813. október 16-én vette kezdetét Lipcse mellett a „népek csatája”, amelyben a szövetséges haderők megsemmisítő vereséget mértek Bonaparte Napóleon seregére. Ebben a csatában játszott meghatározó szerepet a fiatal, mindössze 22 éves magyar gróf, Széchenyi István. A nevéhez fűződő hőstettről Tudod-e … rovatunkban olvashatnak részletesen. http://korok.webnode.hu/products/tudod-e-milyen-hostettet-hajtott-vegre-a-nepek-csatajaban-grof-szechenyi-istvan-/

1848. október 16-án több fontos esemény is történt. Ezen a napon nevezte ki az uralkodó Windischgrätz tábornagyot a császári seregek főparancsnokává. Teljhatalommal ruházta fel a bécsi és a magyar forradalom leverésére. Ugyan ezen a napon Temesvár császári őrsége megtagadta az engedelmességet a forradalmi magyar kormánytól. A harmadik fontos esemény az Udvarhely széki Agyagfalván a székely nemzetgyűlés népfelkelést rendelt el. A gyűlésen résztvevők az egész székelység nevében felesküdtek a magyar kormányra. Kinyilvánították, hogy a székely nép hajlandó védelmére kelni akármelyik népnek, amelyiknek jogai sérülnek, ugyanakkor elvárják, hogy a románok és a szászok „a két magyar hazát egyesítő és a király által szentesített törvény előtt meghajoljanak.”. Székely hadsereg felállításáról is határoztak, amelynek parancsnokává Sombori Sándor huszárezredest nevezték ki.

1944. október 16-án német zsarolás hatására Horthy Szálasi Ferencet miniszteri ellenjegyzés nélkül kinevezte miniszterelnökké. Előző nap felolvasott kiáltványát (a szovjetektől kért fegyverszünetről) visszavonta, egyúttal lemondott a kormányzói hatalomról. Németországba vitték, ahol házi őrizetben tartották. Szálasi Ferenc felvette nemzetvezető címet.

Topor István

 

Évfordulók október 15-én


1619. október 15-én egy nappal azt követően, hogy Bethlen Gábor csapatai kemény küzdelemben elfoglalták Pozsonyt, báró Forgách Zsigmond nádor és Révay Péter koronaőr csatlakozott Bethlen Gáborhoz. Ennek köszönhetően a fejedelem kezére került a pozsonyi várban őrzött Szent Korona.

1685. október 15-én Ahmed váradi pasa Váradon elfogatta Thököly Imrét azzal a szándékkal, hogy a bécsi udvarnak kiszolgáltatva békét vásároljon. A fejedelmet előbb Jenő várába vitték, majd Belgrádba, ahonnan csak a következő év elején engedte szabadon Ahmát pasa, az 1686. évi török hadjárat fővezére. Életéről – Márk Évának köszönhetően – bővebbet itt tudhat meg az érdeklődő olvasó http://korok.webnode.hu/ujkor-es-jelenkor/tortenelmi-szemelyek/választott fejedelmek.

1944. október 15-én Horthy Miklós kormányzó a Magyar Rádióban felolvasott kiáltványban bejelentette, hogy fegyverszünetet kért a Szovjetuniótól. A Gestapo egy különleges egysége Otto Skorzeny osztrák származású német SS-tiszt vezetésével tőrbe csalta és elfogta ifj. Horthy Miklóst, és túszként Németországba vitte. A sikertelen kiugrási kísérlet következményeként a nap folyamán német csapatok és nyilas pártszolgálatosok a Vár kivételével megszállták a stratégiai fontosságú pontokat, estére Budapest és a hadsereg is Szálasi felügyelete alá került, aki bejelentette a rádióban a hatalomátvételt és a háború folytatását. A hatalomátvétellel kezdetét vette a nyilasok gátlástalan tombolása.


Topor István


Évfordulók október 14-én

1604. október 14. éjjelén Bocskai István Álmosdnál szétverte az osztrák sereget. Az esemény elindítója volt a korábban császárhű főúr Habsburg - ellenes felkelésének. Bocskay fejedelem életéről cikk olvasható honlapunk Újkor menüjének Történelmi személyek c. almenüjében.

1944. október 14-én halt meg Erwin Rommel. Ötvenkét évesen lett öngyilkos, mivel hallgatólagosan támogatta a Hitler elleni sikertelen merényletet, s tudta, mi várhat rá. Az 1942. novemberi vereség után (El-Alamein) pontosan átlátta, hogy hazája elveszítette a háborút.

1962. október 14-én kezdődött a kubai rakétaválság, amikor a világ közel került egy atomháborúhoz. A hidegháború során az USA rakétákat telepített Törökország, Olaszország és Nagy-Britannia területére. A fenyegetésre a szovjetek Kubában szándékoztak fölszerelni ballisztikus rakétákat, köztük atomfegyvereket. Szerencsére győzött a józan ész.

1986. október 14-én kapott Nobel-békedíjat a holokauszt-túlélő amerikai író, egyetemi tanár, Elie Wiesel. A norvég Nobel-díj Bizottság az "emberiség hírvivőjének" nevezte őt, aki "a béke, a jóvátétel, a megbékélés és az emberi méltóság" üzenetét közvetíti az emberiség felé.

Márk Éva


Évfordulók október 13-án


54. október 13-án halt meg Claudius római császár, felesége (és unokahúga) Agrippina mérgesgombájától. Claudius Caligula meggyilkolása után került trónra, mert ő tűnt a legkevésbé veszélyesnek a szenátus tagjainak szemében - akik a köztársaságot szerették volna visszaállítani - vélhetően fogyatékossága miatt, amire rá is játszott abban a korban, amikor patriciusnak lenni sem volt éppen életbiztosítás. Intelligens, művelt, sokat olvasó ember volt, de ezt is titkolta, így korának történetírói (Suetonius, Tacitus) nem sokra tartották, ennek következtében az utókor szemében hamis kép alakult ki róla. Senecának köszönhetően például, aki gyűlölte őt száműzetése miatt, gyengeelméjű nyomorékként él a köztudatban.

Egyik nagyapja a Cleopátra iránti szerelméről elhíresült Marcus Antonius, a másik Tiberius császár apja volt. Anyja (Antonius lánya) szörnyetegnek, az ostobaság mintaképének nevezte, emiatt főleg nagyanyja gondozta, aki Titus Liviusra, a nagy történetíróra bízta nevelését, akinek segítségével magát Augustus császárt is sikerült meglepnie szónoki képességével. Josephus Flavius így írja le megválasztását: Caligula megölése után, életét féltve elbújt, de egy katona rátalált és így szólt hozzá: " tekints föl, és gondolj arra, hogy az istenek az emberiség üdvére megfosztották Caiust (Caligulát) a császári méltóságtól és neked adták erényeid jutalmául. Jöjj hát, és foglald el őseid trónját!".

Magánélete szerencsétlenül alakult. Agrippina - Augustus császár unokája - lett a negyedik felesége, aki előző házasságából származó fiát akarta trónra juttatni. Claudius adoptálta a gyermeket és örökösének jelölte saját fia, Britannicus helyett. Célja elérésével Agrippina megmérgezte őt. Halála után mostohafia, Néró lett a császár.

1676. október 13-án született II. Apafi Mihály, az utolsó tényleges erdélyi fejedelem és Bornemisza Anna egyetlen, felnőttkort megért gyermeke. Nem volt könnyű élete, mindössze 36 év adatott meg neki. Rövid életéről írás található honlapunk Újkor menüjének Történelmi személyek c. almenüjében, "Választott" fejedelmek címmel.

Márk Éva

 

Évfordulók október 12-én


1537. október 12-én született VI. Edward angol király, VIII. Henrik és Jane Seymour fia, a két későbbi nőkirály, Véres Mária és I. Erzsébet öccse. Szifiliszes apa gyenge, beteges gyermeke volt, mindössze 15 évet élt. Róla mintázta a trónörökös herceget Mark Twain: Koldus és királyfi c. remekművében, aki szerepet cserél Tom Canty-vel, a szegény tolvaj-fiúval, aki úgy hasonlított rá, mintha ikertestvérek lettek volna.

1898. október 12-én született Révai (Lederer) József író, a Rákosi-rezsim kultúrpolitikusa és meghatározó ideológusa. Bécsben és Berlinben járt egyetemre, de nem szerzett diplomát. Fiatal korától elkötelezett kommunista volt, kiszolgálta, majd '56 őszén megtagadta a legszélsőségesebb diktatúrát. A forradalom alatt a Szovjetunióba menekült, ahonnan hazatérve, 1959-ben bekövetkezett haláláig reménykedett Rákosi és Gerő visszatérésében.

Én 13 évesen az ókor tudósaként ismertem meg, amikor elolvastam Aranygyűrű c. regényét, amit jó szívvel ajánlok minden tini-lánynak és romantikus érzelmű fiúnak ma is. A történet az ókori Rómában játszódik; a dúsgazdag kormányzó olyan emberhez akarja feleségül adni mai szemmel szinte gyermek leányát, akit Polla nem szeret. A kislány okosan és kitartóan küzd a boldogságért, amit végül el is ér. Nagyobb könyvtárakban még bizonyára megtalálható a regény.

1995. október 12-én halt meg Asztalos János, a hírhedtté vált "pócspetri ügy" életben maradt áldozata. A Rákosi-rezsim vallásüldözése során a plébános egyike volt az iskolák államosítása ellen tiltakozóknak. 1948. június 3-án a tiltakozó nagygyűlés során egy rendőr meghalt, ami kapóra jött a hatalomnak. A statáriális bíróság a jegyzőt és a plébánost halálra ítélte. A jegyzőt, Királyfalvi Miklóst kivégezték, sokakat megkínoztak, a megtorlás azonban nem teljesen félemlítette meg a pócspetrieket. A koncepciós pert követő évtizedekben nyolc fiatal jelentkezett kispapnak a faluból.

Márk Éva


Évfordulók október 11-én


1621. október 11-én a morvaországi Nikolsburgban megkezdődtek a tárgyalások II. Ferdinánd és Bethlen Gábor Magyarország választott királyának megbízottai között. Bethlent Thurzó Imre képviselte, II. Ferdinándot pedig Pázmány Péter. Néhány nappal később, 19-én Thurzó gróf váratlanul meghalt. Helyére Bethlen Thurzó Szaniszló grófot delegálta. Az év végéig elhúzódó tárgyalások a december 31-én megkötött nikolsburgi békével zárultak.

1648. október 11-én Gyulafehérvárott meghalt I. Rákóczi György erdélyi fejedelem. Még aznap, idősebbik fia, az 1642-ben megválasztott II. Rákóczi György lépet Erdély trónjára. Életéről és uralkodói pályájáról ajánlom olvasóink figyelmébe Márk Éva róla szóló tanulmányát, amely az alábbi linken található meg: II. Rákóczi György.

1931. október 11-én Németországban a jobboldali ellenzék összefogásával új erő lépett színre Harzburgi Front néven. A Bad Harzburgban összeálló erő a Stahlhelm (Rohamsisak) nevű nacionalista szervezet, a Hugenberg vezette Német Nemzeti Néppárt, a Hazafias Szervezetek Szövetsége és a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt koalíciója révén jött létre. Céljuk az volt, hogy a demokratikus viszonyokat felszámolják Németországban. A köztársasági elnökhöz, Hindenburghoz intézett követelésükben a korábban törvényesen megválasztott kormány menesztését követelték. A szemmel láthatóan megerősödött szélsőjobboldali tömörüléssel szemben december 23-án baloldali pártok és szervezetek létrehozták a Vasfrontot, hogy a köztársaságot megvédjék.


Évfordulók október 10-én


732. október 10-én aratott győzelmet a poitiers-i csatában (tours-i csatának is szokták nevezni) a Martell Károly vezette frank sereg az arab hódítók fölött. Az ütközetre Poitiers és Tours városa között került sor. A szemben álló seregek létszámáról megoszlanak a vélemények. A frankokét 15 ezer és 70 ezer, míg az Abdul Rahman Al Ghafiqi emír által vezetett muszlim erőkét 20 ezer és 80 ezer fő közé teszik. A csatát az döntötte el, hogy egy kisebb frank egységnek sikerült az emírt és testőreit gyűrűbe fogni és megölni. Halálával az arab sereg fegyelme megbomlott, az alvezérek pedig a visszavonulás mellett döntöttek. A frankok mintegy 1500 harcost veszítettek, míg a muszlimok vesztesége több ezer főre rúgott. A poitiers-i győzelmet a kereszténységnek az iszlám fölött aratott diadalaként ünnepelték, amely egyben gátat is szabott az arabok további európai terjeszkedésének.



1849. október 10-én, négy nappal az aradi tábornokok és Batthyány Lajos pesti kivégzése után Haynau újabb halálos ítéleteket hajtatott végre. Haditörvényszéki ítélettel Pesten kivégezték Csány László volt közmunka- és közlekedési minisztert. Csányt május 1-jén nevezte ki miniszterré Kossuth. Júliusban az utolsók között hagyta el a fővárost. Ő is azok között a miniszterek között volt (Vukovics Sebő igazság- és Aulich Lajos hadügyminiszterrel együtt), akik augusztus 11-én felszólították Kossuthot a lemondásra,és követelték tőle, hogy a hatalmat adja át Görgeinek. Az ő kézjegye szerepelt Kossuth, Vukovics és Horváth Mihály mellett a kormány lemondó nyilatkozatán. Ezt követően csatlakozott Görgei táborához, s augusztus 13-án, Világosnál került fogságba. A hadbíróság szeptember 26-án felségárulás vádjával kötél általi halálra ítélte. Az ítéletet reggel 6 órakor hajtották végre.

Csányval együtt végezték ki Jeszenák János bárót, Nyitra és Pozsony megyék kormánybiztosát is. 1849. január közepén Komáromban tartózkodott, amelyet július 12-13-án elhagyott. Augusztus 13-án Világosnál került orosz fogságba. A pesti császári és királyi hadbíróság kötél általi halálra ítélte.



1963. október 10-én halt meg Párizsban Édith Piaf világhírű sanzonénekes, Franciaország egyik jelképe. Eredeti neve Édith Giovanna Gassion volt. A Piaf művésznevet, amely a párizsi argóban Verebet jelent, Louis Leplée, a Gerny’s kabaré igazgatója adta neki. A számtalan világhírű slágert előadó, hányatott sorsú énekest élete utolsó évében a rák támadta meg. A párizsi Pére Lachaise-temetőben helyezték örök nyugalomra. Utolsó útjára több mint negyvenezren kísérték el.

Topor István

 

Évfordulók október 9-én

1305. október 9-én Vencel magyar király Brünnben ünnepélyesen lemondott a magyar koronához való jogáról és azt a koronázási jelvényekkel együtt átruházta III. Ottó alsó-bajorországi hercegre.

Vencel IV. Béla magyar király ükunokája volt, II. Vencel cseh király és Habsburg Jutta hercegnő fia. 1301-ben, III. András halála után a magyar főurak többsége II. Vencelt akarta a magyar trónra ültetni, aki maga helyett 12 éves fiát javasolta. 1301. augusztus 27-én Hont-Pázmány nembeli János kalocsai érsek koronázta királlyá Székesfehérvárott. A magyarosabb hangzású Lászlóra változtatták a nevét, és az oklevelekben is ezen a néven szerepel. 1302-ben a magyar főurak és a főpapság nagy része őt támogatta Károly Róberttel szemben. Vencel hívei megakadályozták, hogy Budát, a gyermekkirály székhelyét elfoglalja Károly Róbert serege. VIII. Bonifác pápa 1303-ban Vencel és Károly Róbert - a két trónkövetelő - küzdelmében Károly Róbert javára döntött, és Vencelt eltiltotta a királyi cím viselésétől. Apja 1304 júniusában hazavitte Csehországba, Magyarországot pedig Kőszegi Ivánra, a kinevezett kormányzóra bízta.



1944. október 9-én állapodott meg Churchill és Sztálin az ún.”cédulaegyezményben” a befolyási övezetek felosztásáról, mely következtében az érintett területek – köztük hazánk - további sorsáról a nagyhatalmak döntöttek.



1944. október 9-én késő este a Kreml egyik termében Churchill és Sztálin befolyási övezetekre osztották Délkelet-Európát. A moszkvai konferencia október 9-től 17-ig tartott. A korabeli brit külügyi iratokban „Tolsztoj-konferencia” fedőnévvel illették az 1944. októberi tárgyalásokat. A kilenc napig tartó, sokszor az éjszakába nyúló megbeszéléseken Lengyelország jövője volt a fő téma, a konferencia jelentőségét mégsem ez adta. A moszkvai kilenc nap a híres-hírhedt „százalékos megegyezés” révén vált ismertté és gyakran idézetté.

1944. október 9-én Churchill így szólt Sztálinhoz: „Jussunk dűlőre a balkáni ügyekben. Az önök seregei Romániában és Bulgáriában vannak. Nekünk érdekeltségeink, képviseleteink és ügynökeink vannak ott. Ne keresztezzük jelentéktelen ügyekkel egymás útját. Ami Nagy-Britanniát és Oroszországot illeti, mit szólna hozzá, ha önöknek 90 százalékos túlsúlyuk volna Romániában, nekünk ugyancsak 90 százalékunk Görögországban, Jugoszlávián pedig fele-fele arányban osztoznánk?” Amíg Sztálinnak ezt fordították, tárgyalópartnere egy papír fecnire firkantotta javaslatát, amely egészen pontosan így szólt: „Románia: Oroszország 90 százalék, a többiek 10 százalék; Görögország: Nagy-Britannia 90 százalék (az USA-val egyetértésben), Oroszország 10 százalék; Jugoszlávia: 50–50 százalék; Magyarország: 50–50 százalék; Bulgária: Oroszország 75 százalék, a többiek 25 százalék”. A brit miniszterelnök így emlékezett a továbbiakra: „Pillanatnyi szünet következett. Sztálin akkor fogta a kék ceruzáját, vastagon kipipálta a feljegyzést, majd visszacsúsztatta felénk. Az egész nem tartott tovább, mint amennyi idő alatt most leírtam (…) Végül így szóltam: Nem gondolja, hogy meglehetősen cinikus dolog volna azt a benyomást kelteni, hogy csak úgy félvállról vesszük ezeket a több millió ember sorsát eldöntő dolgokat? Égessük el azt a papírt! - Ne, tartsa csak meg – mondta Sztálin.” Churchill és Sztálin ezzel kölcsönösen elismerték egymás elsőségét a Földközi-, illetve a Fekete-tengeren.



1990. október 9-én halt meg Ottlik Géza író, műfordító, az egyik legnagyobb hatású, kultikus magyar regény, az Iskola a határon szerzője.

1912. május 9.-én született régi nemesi, katonai családban. Ottlikot a családi tradíciónak megfelelően katonának akarták nevelni, ezért több kadétiskolába is beíratták, ahol a leendő író alaposan megtapasztalhatta a katonai nevelés brutális, elembertelenítő jellegét: az Iskola a határon létrejöttét köszönheti ennek a családi döntésnek az irodalom. Érettségi után a budapesti egyetemen matematika-fizika szakra járt, később újságíróként próbált elhelyezkedni. Írásai megjelentek a Napkelet című folyóiratban, 1939-ben a Nyugat is közölte a Drugeth-legenda című novelláját.

Irodalmi pályája elején főként Kosztolányit, Márai Sándort és André Gide-et vallotta mestereinek, a 40-es évek elején alakult ki saját írói látásmódja. Dolgozott az Új Nemzedékben, 1933-tól pedig a Budapesti Hírlap bridzsrovatát szerkesztette.

A háború alatt légoltalmi szolgálatra osztották be, munkáját arra használta fel, hogy feleségével együtt a fasizmus üldözöttjeit, többek között barátját, Vas Istvánt rejtegesse.

1948-ban elkészült főműve, az Iskola a határon első változata Tovább élők címmel, Ottlik azonban javításra visszakérte a kiadótól. 1948 után a magyar írók megszokott kálváriáját végigjárva mellőzötté vált, megszűntek a publikálási lehetőségei, s hiába ajánlotta fel önként a termelőszövetkezeteknek saját földjét, 1952-ben kuláknak nyilvánították. Megélhetését műfordításokkal igyekezett biztosítani, ő magyarította többek között Hemingway: Az öreg halász és a tengerét, a fiataloknak Dickens számos művét és Erich Knight Lassie-jét, vagy John Osborne: Dühöngő ifjúság című drámáját.

Az ötvenes évek végétől fokozatosan visszatérhetett az irodalmi életbe. 1957-ben megjelent Hajnali háztetők című kisregénye, 1959-ben pedig az átdolgozott Iskola a határon. 1960-ban londoni tanulmányúton vett részt, ahova fordítói kvalitásainak elismeréseként hívták meg. 1969-ben publikált egy novelláskötetet Minden megvan címmel, 1980-as Próza című műve pedig esszék, tanulmányok, cikkek gyűjteménye. Halála után, 1993-ban jelent meg utolsó műve, az Iskola a határon folytatásának tekinthető Buda című regény, melynek szövegét Lengyel Péter gondozta. A Buda nem kerülhette el a nagy előddel való összehasonlítást, és a végeredmény megjósolható lett: bár elismerték részértékeit, úgy ítélték meg, hogy nem éri el a zseniális alapmű színvonalát.


Topor István


Évfordulók október 8-án


1848. október 8-án, a Batthyány-kormány lemondása után a képviselőház az Országos Honvédelmi Bizottmányra ruházta a végrehajtó hatalom gyakorlását. Az OHB elnökévé közhelyesléssel Kossuth Lajost választották meg.

A képviselőház október 8-i ülésén közhelyesléssel Kossuthot választotta meg az OHB elnökévé. Kossuth ezzel valójában egy kollegiális kormány elnökeként az ország első számú vezetője lett. A parlament a teendők szétosztását a tagok között az elnökre ruházta. November végére kialakultak a hatáskörök és a testület munkarendje. A fontosabb ügyeket Kossuth intézte, helyettese Nyáry Pál lett, a rendőri ügyek intézésére Madarász László kapott megbízást. A testület nem függött az uralkodótól, viszont felelősséggel tartozott az országgyűlésnek, amely tagjait bármikor visszahívhatta. Tevékenységét a Függetlenségi Nyilatkozat (1849. április 14.) után szüntette meg, miután a kormányzó-elnöknek megválasztott Kossuth a végrehajtó hatalom gyakorlására a Szemere-kormányt nevezte ki.



1874. október 8-án született a Maros-Torda megyei Gernyeszegen gróf Bethlen István politikus, Magyarország miniszterelnöke.

1919 februárjában létrehozott pártja a KNEP (Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártját) az 1920-as választásokat megnyerte, így Bethlent 1921-ben miniszterelnökké nevezték ki, amelyet 1921. április 14-től 1931. augusztus 24-ig töltött be.

Keresztény–nemzetinek nevezett kormányzata támogatta és stabilizálta a Horthy-rendszert. 1921 októberében legitimista érzelmei dacára a budaörsi csatában meghiúsította IV. Károly király második visszatérését, majd keresztülvitte a Habsburgok trónfosztását. A szerb megszállás alatt állt déli területek visszatértével és a soproni népszavazás révén sikerült csökkentenie a területi veszteségeket. A Bethlen–Peyer paktummal kevésbé ellenséges ellenzékké tette a szociáldemokrata pártot. A Kisgazdapártra építve 1922-ben létrehozta az ún. Egységes Pártot, majd rendeleti úton leszűkítette a választójogot, és a nagyobb városok kivételével visszaállította a nyílt szavazást. Ezzel kényelmes parlamenti többséget biztosított a kormányzó párt számára. 1923-ra kiszorította pártjából a Gömbös Gyula-féle nemzeti és szociális irányzatú politikusokat.

Politikájával sokat tett a gazdasági stabilitásért. 1924-ben létrehozta a Nemzeti Bankot és 250 millió korona népszövetségi hitelt szerzett. Rendbe hozta az állam veszteségeit, 1927-ben bevezette a pengőt, és új vámrendszert dolgozott ki. Helyzete 1926-ban megingott a frankhamisítási ügy miatt; felajánlotta, de Horthy nem fogadta el lemondását. Kormánya ezután egy új kultúr- és szociális politikába kezdett, kötelező nyugdíj- és betegbiztosítást vezetett be, a népiskolai hálózat és a közegészségügy fejlesztéséhez látott. 1928-ban a szülők foglalkozása szerinti besorolást vezetett be az egyetemi felvételeket szabályozó numerus clausus törvény rendelkezéseinél. Az oktatási, kutatási és kulturális közintézmények megreformálásában és fejlesztésében nagy segítségére volt kultuszminisztere, gróf dr. Klebelsberg Kunó.

Külpolitikájában Trianon revíziójára, valamint a német és orosz befolyás minimalizálására törekedett. Tervei szerint népszavazás nélkül kell visszakapni a határ menti magyarlakta területeket, autonómiát kell adni a ruszinoknak és szlovákoknak, akik dönthetnek hovatartozásukról, autonómiát akart Erdélyben a népek egyenjogúsága alapján, és népszavazást javasolt a Délvidéken, ahol a magyarság kisebbségben volt. Együttműködési tervei a kisantant létrejötte miatt meghiúsultak, ezután Angliára és főleg Olaszországra próbált támaszkodni. 1927-ben magyar–olasz barátsági szerződést kötött, majd közeledett Németországhoz is. A gazdasági világválság hatásait megpróbálta lecsökkenteni, hiteleket vett fel, de megszorító intézkedésekre kényszerült.

1931 augusztusában lemondott, de a politikában a kormánypárt vezetőjeként, később Horthy tanácsadójaként jelentős szerepe volt. 1935-ben Gömbös Gyulával a német-politika kérdésében támadt ellentétei miatt kilépett az Egységes Pártból. Külföldön előadókörutakat tartott a magyar ügyről, 1939-ben a felsőház örökös tagja lett. A részleges revíziót hozó bécsi döntések után tovább ellenezte az egyoldalú német orientációt, a kapcsolatok megszakítását az angolszász országokkal. Hibának tartotta a belépést a II. világháborúba, elítélte a zsidótörvényeket. 1943–44-ben a háborúból való kiugrást támogatta, s angolszász irányú különbéke-kísérleteket szervezett. 1944. március 19-e után, azaz a német megszállás idején illegalitásba vonult, bujkálása idején kétszer szenvedett agyvérzést. 1944 decemberében az oroszok elfogták, felajánlotta együttműködését, de házi őrizetben tartották, majd 1945. áprilisban a Szovjetunióba vitték, nehogy megkísérelje a kommunistaellenes erők összefogását. Moszkvában, a Butirszkaja-börtön kórházában halt meg szívbénulásban, 1946. október 5-én. 1994 júniusa óta jelképes hamvai hazai földben nyugszanak a Kerepesi temetőben.



1940-ben ezen a napon adta utolsó magyarországi hangversenyét Bartók Béla és felesége Pásztory Ditta.

Bartókot a nemzetiszocializmus európai és magyar térhódítása késztette az emigráció gondolatával való foglalkozásra. Miután1939-ben meghalt édesanyja, akivel mindaddig nagyon szoros kapcsolatban volt, megerősödött benne a távozás gondolata. 1940 tavaszán amerikai hangversenykörútján végleg elhatározta, hogy emigrál. Október 8-án Ferencsik János vezényletével adta utolsó koncertjét. Négy nappal később elutazott, majd október 20-án Lisszabonban hajóra szállt, és végleg emigrált.



Topor István


Évfordulók október 7-én

1571. október 7-én Don Juan d’Austria spanyol hadvezér vezetésével – aki egyébként V. Károly császár természetes fia volt – Lepantónál a Szent Liga hajóhada fényes győzelmet aratott a Török Birodalom tengeri flottája fölött. Az ütközet több mint öt órán át tartott és a 129 gályából,6 velencei gyorsgályából és több mint 100 kisebb hajóból álló keresztény hajóhadnak sikerült felülkerekednie a számbeli fölényben lévő törökökön. Egyébiránt a Szent Ligát 1571. május 20-án a török tengeri hatalmának megállítása végett hozta létre a pápa, Spanyolország és Velence.



1848.október 7-én Karl Roth császári tábornok csapatai Ozoránál megadták magukat Perczel Mór ezredes, Görgei Artúr őrnagy és a tolnai népfelkelők vezetője, Csapó Vilmos őrnagy egységeinek. A győzelmet megelőzően komoly összetűzésre került sor Klapka és Görgei között. Ennek előzménye Görgeinek előzőnap kelt levele volt, amelyet a képviselőháznak küldött:



7/1848

Tisztelt Képviselőház!

F. hó 3-án fővezérségemtől megfosztatván, nem csekély meglepetéssel vettem a f. hó 5-ről a Honvédelmi Bizottmánytól 671/e 1848. alatt költ rendeletet, miszerint nekem nemcsak Roth táborvezér hada megsemmisítése, de még a berohanással fenyegető szerbek visszaveretése meghagyatik. Úgy látszik, a tisztelt Honvédelmi Bizottmány nem is tudja, mi történik a magyar táborban, s én ezennel kijelenteni bátorkodom, hogy a jelen Roth elleni hadjárat eredményeirőli felelősséget semmiképpen el nem vállalhatom, jól tudván, hogy másnak hibáiért kérdőre vonni valakit a legnagyobb igazságtalanság.

Ügyünk sokkal szentebb, semhogy átallanám az igazságot akkor is nyíltan kijelenteni, mikor ezen kijelentés a legundokabb kajánság színét viselni látszik. – S ezt előrebocsátván, figyelmeztetem a tisztelt képviselőházat, hogy egy jó hadvezérhöz a szónoklati tehetségen meg tiszta akaraton kívül egy kis jártasság is kívántatik a haditudományok úgy elméleti, mint gyakorlati részeiben.

A f. hó 2-án rám ruházott fővezérséget már 3-án Perczel Mór ezredes úrnak kellett átadnom!

Dég, 1848. október 6.

Görgey Artúr őrnagy

Perczelnek is írt, amelyben bírálta hibás katonai döntéseit. A vita annyira elmérgesedett, hogy Perczel elrendelte Görgei azonnali főbelövetését. Az alparancsnokokból álló igazolóbizottság néhány tagja azonban erélyesen lépett föl ez ellen a döntés ellen, így Perczel kénytelen volt döntését megmásítani. A két katona további kapcsolatát ez az esemény döntően meghatározta.

Az ozorai csatát követően az Országos Honvédelmi Bizottmány Perczelt tábornokká, Görgeit és Csapót pedig ezredessé léptette elő.


1879. október 7-én Bécsben az Osztrák-Magyar Monarchia és Németország aláírta a kettős szövetség létrehozását kimondó okiratot. Ebben a szerződő felek kötelezettséget vállaltak arra nézve, hogy ellenséges támadás esetén fegyverrel segítik egymást. Az egyezményt a Monarhia részéről gróf Andrássy Gyula közös külügyminiszter, német részről pedig Henrich Reuss bécsi német nagykövet látta el kézjegyével. Érdekesség, hogy másnap, azaz 8-án I. Ferenc József felmentette külügyminiszteri tisztsége alól Andrássyt, és utódjául Heinrich Haymerle bárót nevezte ki.


Topor István

 

 

Évfordulók október 5-én

 

610. október 5-én bizánci császárrá koronázzák Herakleioszt a konstantinápolyi Hagia Sophiában, miután október 3-án a karthágói exarchátus csapatai élén betört a fővárosba és megdöntötte a gyűlölt uralkodó, Phókász hatalmát. Uralkodása alatt a Bizánci Birodalom új erőre kapott. Létrehozta a thema-rendszert, melynek köszönhetően a birodalom élete évszázadokkal kitolódott, továbbá lehetővé tette a későbbi terjeszkedést is. A themákból származó paraszthadsereggel (sztratióták-parasztkatonák) sikerrel vette fel a harcot az Újperzsa Birodalommal, azonban az arab kalifák előretörésével már nem tudott mit kezdeni és a jarmúk-folyói (636) csatát követően minden perzsák elleni hódítás, többet között Szent Város, Jeruzsálem is elveszett a Bizánci Birodalom számára. 638-ban halt meg, a birodalmat fia vette át, mellyel létrejött a Herakleiosz-dinasztia.

2000. október 5-én zajlottak le Belgrádban a Buldózer-forradalom néven is emlegetett tüntetések. A horvátországi és boszniai háborút követően Szerbia siralmas állapotba került, amelyet csak tetéztek az 1999-es NATO-bombázások. Az ország lakossága nyomorgott, rendszeresek voltak az áramkimaradások, a gyári sztrájkok. Az élelmiszert és az üzemanyagot bónrendszer keretében kellett a lakosság számára kiutalni, fűtőanyag pedig - mint később kiderült - egyáltalán nem állt rendelkezésre a 2000/2001-es télre. A gazdasági blokád és a háborúk hatására az ország gazdasága romokban hevert. Slobodan Milošević (Szerbiai Szocialista Párt) mandátuma eredetileg 2001-ben járt volna le, azonban a kedvező körülmények hatására előrehozott választásokra került sor. Ennek a döntésnek a meghozatalában az is közrejátszott, hogy a fűtőanyag hiánya a tél folyamán az országban hatalmas elégedetlenséget váltott volna ki. A szeptember 24-én megtartott választások korántsem voltak tiszták, rengeteg szabálytalanságra derült fény. A Vojislav Koštunica és Zoran Đinđić által vezetett legerősebb ellenzéki koalíció ezért nem is fogadta el az eredményt, mint később kiderült jogosan, mivel Milošević ellenfele, Koštunica nyerte meg az elnökválasztásokat. A nép elégedetlensége október 5-én érte el tetőpontját, amikor Belgrádban több százezres tömeg követelte Milosević lemondását. A tüntetések utcai harcokba torkolltak. A rendőrség megpróbálta megvédeni az állami intézményeket, többet között a Szkupstinát, tehát a parlamentet is, azonban a tüntetők mindenhol felülkerekedtek. Az egyik legérdekesebb mozzanata a megmozdulásoknak az állami televízió épületének ostromra volt, amelyet rendőrök próbáltak megoltalmazni. A tüntetők a stúdió elfoglalása érdekében egy buldózerrel támadtak rá a rendőrökre, amely megtörte azok ellenállását. Később ez a buldózer a tüntetések egyik szimbólumává vált. Éjszakára a teljes főváros a tüntetők kezébe került. Másnap, október 6-án a bukott elnök bejelentette választási vereségét. Szerbia a 90-es évek szörnyű eseményei után megtette az első lépést egy demokratikus alapokon nyugodó állam létrehozatala felé.

 

1908. október 5-én az Osztrák-Magyar Monarchia annektálta Boszniát. 

 

Évfordulók október 4-én


1209. október 4-én III. Ince pápa a római Szent Péter bazilikában császárrá koronázta IV. Ottót. VI. Henrik halála után a német hercegek két királyt választottak, Sváb Fülöpöt és Ottót. A Staufok és Welfek között kitört polgárháború valódi nyertese a megerősödött pápai állam lett, míg a németek egymást gyengítették. 1201-ben a pápa Ottó mellett tette le a voksát, majd amikor 1208-ban Sváb Fülöpöt megölték egyedül maradt a hatalom közelében. Császárrá koronázása után szembefordult a pápával, mire az 1210-ben kiátkozta.

Időközben felnőttkorba lépett VI. Henrik fia, a törvényes trónörökös, akit III. Ince gyámolított, majd támogatott a francia királlyal együtt. IV. Ottó csak nagybátyjára, az angol Földnélküli Jánosra számíthatott, aki azonban vereséget szenvedett a Normandiáért kirobbant konfliktusban, s ezzel Ottó sorsa is eldőlt. Minden hatalmától megfosztották, s bár sosem mondott le a császári címről, már csak családi birtokain uralkodhatott 1218-ban bekövetkezett haláláig.

1490. október 4-én megalázó körülmények között lett Jagelló Ulászló - közismert nevén Dobzse László - felesége Beatrix magyar királyné. Ulászló megértette, hogy a magyar trónt Beatrix kezével érheti el legkönnyebben, ezért szeptemberi koronázásakor ünnepélyes esküt tett, hogy elveszi az özvegyet. A királynak azonban már volt egy érvényes házassági szerződése, ezt akár figyelmen kívül is hagyta volna, de egy milánói hercegnőt szándékozott nőül venni, nem egy korosodó, meddő asszonyt, így mindent megtett Beatrix kijátszásáért, amiben partnere volt több főrend, és Bakócz Tamás is. Bizalmasai előtt kijelentette, hogy kényszerből nősül, a szertartás pedig a királyné esztergomi házában zajlott néhány tanú előtt. A király rögtön utána távozott, nem törődve a Beatrix által összehívott vendégekkel, ráadásul - mint utólag kiderült - Bakócz szándékosan ejtett formai hibákkal végezte az esketést; ezeket felhasználva II. Ulászló hamarosan elindította a házasság megsemmisítésére irányuló eljárást. Beatrix a következő tíz évben mindent megpróbált, hogy a hatalom közelében maradhasson, de befolyása egyre csökkent. Bár voltak támogatói, a politikai helyzet, a hatalmi érdekek úgy hozták, hogy VI. Sándor pápa 1500-ban érvénytelenítette a házasságot. A megalázott és kisemmizett asszony fivérénél talált menedéket, de még azt is látnia kellett, hogy családja elveszíti a nápolyi trónt. A Mátyás mellett pazar pompához szokott Beatrix szegényen halt meg egy nápolyi kolostorban ötvenéves korában.

Az 1582. október 4-ét követő napon október 15-e következett, ezzel bevezették XIII. Gergely pápa naptárreformját. A reformra azért volt szükség, mert erre a korra az addig használt Julianus-naptár szerint 10 napos késés volt a Föld Nap körüli forgása és a naptár között. Az új naptárat a XVIII. századig csak a katolikus országok vezették be (Magyarország 1588-ban), a protestánsok jóval később tértrek át. Legtovább a cári Oroszország tartotta magát a hagyományos időszámításhoz, a reformot 1918-ban a szovjet állam vezette be.

Márk Éva

 

Évfordulók október 3-án

1226. október 3-án halt meg Assisi Szent Ferenc. A város leggazdagabb emberének fiaként jólétben tobzódó "aranyifjú"-ként élt, míg egy háború teljesen megváltoztatta a világról való felfogását. Feladta addigi életmódját, a városból kivonulva a teljes szegénységet vállalta. Hamarosan társai akadtak, de ahhoz, hogy renddé alakulhassanak szükségesnek érezte a pápa jóváhagyásának megszerzését. Elutazott III. Incéhez, akit megnyert hatalmas hitével. Rendjében nem volt egyetértés a teljes evangéliumi szegénységet illetően, sokan megvalósíthatatlannak tartották, emiatt visszavonult. Imádkozott és sanyargatta magát, halála előtt megjelentek rajta Krisztus sebei. Még két év sem telt el temetésétől, amikor 1228. július 16-án szentté avatták.

1831. október 3-án oldották fel Magyarországon a kolerazárlatot. A járvány Ázsiából indult, 1829-re ért Európába. Kórokozóját Robert Koch fedezte fel 1884-ben, de még azután is többször pusztított. A kolera súlyos hasmenéssel és hányással, majd kiszáradással járó kór, leggyakrabban szennyezett víz, illetve az ezzel érintkező élelmiszer okozza. Védekezni a higiénia szabályait szigorúan betartva lehet ellene, amire a világ sok lakójának máig nincs módja.

1848. október 3-án kiadott uralkodói nyílt parancsban Ferenc József Jelasicsot kinevezi a magyarországi haderő főparancsnokává; feloszlatja az országgyűlést; az országot haditörvények hatálya alá veti.

1937- október 3-án tart nagygyűlést Makón a Márciusi Front. A mozgalom kezdeményezői falukutatók, népi írók voltak, aki egy 12 pontból álló követelést fogalmaztak meg, melyet a Nemzeti Múzeum kertjében 1937. március 15-én felolvastak. A makói gyűlésen a programot radikálisabban megismételték, ez volt a Makói Kiáltvány. A 12 pont lényege: követelték az ország demokratikus átalakítását, a szólás-, sajtó-, gyülekezési, egyesülési és gondolatszabadságot, az általános, egyenlő és titkos választójogot, az 500 hold feletti földbirtokok kisajátítását, a kartellek, monopóliumok megszüntetését, a progresszív adórendszer bevezetését, munkaalkalmak teremtését, minimális munkabér megállapítását. A mozgalom megalakulása mellett kiállt Bartók, Kodály, Móricz Zsigmond, Szekfű Gyula, Bajcsy-Zsilinszky Endre és más közéleti személyiségek, a jobboldali lapok azonban hazaáruló, kommunista, zsidóbérenc, stb. vádakkal támadták őket. A hatóságok rendezvényeiket betiltották vagy feloszlatták, a fasizmus és a szélsőjobb terror éledése, erősödése veszélyessé tette működésüket. "Válasz" c. lapjuk betiltása után tevékenységüket 1938. végén beszűntették.

Márk Éva


Évfordulók október 2-án


1604. október 2-án kitört a Habsburg-ellenes felkelés, melyet az a Bocskai István vezetett, aki kelet-magyarországi nagybirtokosként korábban Erdélyt is osztrák befolyás felé próbálta terelgetni. Bocskai István későbbi erdélyi fejedelemről írás található honlapunk Újkor menüjének Történelmi személyek c. almenüjében.

1761. október 2-án Rodostóban meghalt Mikes Kelemen. Fiatalemberként hagyta el Erdélyt, vállalva a száműzetést II. Rákóczi Ferenccel, akinek 17 éves korától apródja volt. 1690-ben született Zágonban egy székely nemes fiaként, akit a Habsburgok kivégeztek a Thököly - felkelésben való részvételéért. Irodalmi munkássága jelentős, közismert a Törökországi Levelek c. műve; az íráson kívül nem is maradt neki semmi, amikor a bujdosók elhaltak mellőle. 1741-ben amnesztiáért folyamodott, de hiába telt el három évtized, az osztrák ház nem tudta megbocsátani a huszonegy éves ifjú "bűnét", Mária Terézia elutasította az 51 éves férfi kérését. Mikes Kelemen haláláig szenvedett a honvágytól.

Lévay József nagyon szép verset írt Mikes címmel, ajánlom mindenkinek elolvasásra. Kedvcsinálóul az első versszakot megtalálhatják Ráadás menünk Idézetek, versek almenüjében.

1869. október 2-án született Mohandász Karamcsand Gandhi, aki tisztelőitől a Mahátma (szanszkrit szó, azt jelenti "nagy lélek") nevet kapta. A név és viselője az erőszakmentesség, a békés ellenállás jelképe lett. Egész életében az emberek közötti megegyezésért dolgozott, agitált, de nem tudta elérni a hinduk és muzulmánok megbékélését. Próbálta rávenni a hindukat, hogy tegyenek engedményeket a muzulmán kisebbségnek, ezért egy szélsőséges hindu nacionalista 1948. január 30-án agyonlőtte.

Az ENSZ határozata alapján Mahátma Gandhi születésének évfordulója a Béke Világnapja.

Márk Éva


Évfordulók október 1-jén


1273. október 1-jén választották német királlyá a Habsburg-ház első jelentős tagját Rudolfot. Hűséges híve volt II. Frigyesnek, aki birtokokat adományozott neki, azonkívül gazdag örökösnőt (Hohenberg gróf lányát) vett feleségül. A II. Frigyes halálát követő több mint két évtizedes interregnum végére ügyes politikával elérte, hogy a választófejedelmek ellenszavazat nélkül őt emelték trónra. Gondot jelentett számára, hogy nem volt nagyobb tartomány ura, így amikor kihalt a Babenberg-ház, mindent elkövetett, hogy megszerezze az osztrák hercegséget a cseh II. Ottokárral szemben. Történelmünk furcsa fintora, hogy ebbéli szándékát a magyar király, IV. (Kun) László hathatós támogatásával tudta véghezvinni. Az 1278. augusztus 26-i dürnkruti csatában I. Rudolf magyar segítséggel 640 évre megalapozta a Habsburg-ház hatalmát.

1926. október 1-jén született Bese Lajos nyelvész, orientalista. A Pázmány Péter Tudományegyetemen (ma ELTE) tanult mongol, mandzsu és török nyelvet, általános nyelvészetet és fonetikát, majd könyvtáros tanfolyamot végzett. 1951-ben lett a nyelvtudomány kandidátusa, nem sokkal később acélgyári segédmunkás, azután kőműves, mert politikailag megbízhatatlannak minősítették. 1958-tól végezhetett ismét tudományos munkát, később kutató utakra is mehetett Mongóliába és a Szovjetunióba. A hetvenes évek közepén vendégprofesszor volt a California University-n. 1988-ban halt meg.

1946. október 1-jén alakult meg Nagy-Britanniában a Mensa, a magas IQ-val rendelkező emberek nemzetközi szervezete, melynek Magyarország is a tagja. A hazai szervezet neve Mensa HungarIQa.

1975. óta Yehudi Menuhin javaslatára október 1. a Zene Világnapja.

Márk Éva