2012. novemberi évfordulók

2012.12.18 17:37

Évfordulók november 30-án



1700. november 30-án született Bethlen Kata erdélyi magyar író. Első férje mostohatestvére, gróf Haller László lett. Önéletírásában így ír erről a házasságról: "... édesanyámtól adattam soha eléggé meg nem siratható keserves házasságra, vallásomon kívül valóhoz." Férje küllemével, jellemével, származásával nem volt baja, csak "ha velem azonegy hitben és vallásban való lett volna...", sírta. Könyvét - "Gróf Bethleni Bethlen Kata életének maga által való rövid le írása" - olvasva az embernek az a benyomása támad, hogy a nagyasszony szeretett boldogtalan lenni. Boldogtalanságára református hitében keresett vigaszt, de abban is inkább gyötrődött - mártíralkat volt. Igaz, érték csapások bőven. Hallertől született három gyermeke közül egy meghalt, a másik kettőt férje halála után a katolikus rokonok elvették tőle. Másodszor a református Teleki Józsefhez ment nőül. Közös gyermekeik korán meghaltak, hamarosan a férj is. Bethlen Kata 32 évesen másodszor is özvegy lett, attól fogva nevezte magát Árvának. "Bethlen Kata minden vallásossága ellenére nem volt a szív embere: csak Istent és önmagát szerette, és kivont karddal őrködött lelki üdve felett" - írta róla Szerb Antal. 58 évet élt.

1843. november 30-án született Kiss József költő Mezőcsáton. Almási Balogh Sámuel református pap ismertette meg az irodalommal. Rimaszombaton, majd a debreceni kollégiumban tanult. Előbb vándortanító volt alföldi városokban, azután Pestre költözve nyomdai korrektor lett, majd az ugyanott megjelenő Képes Világ szerkesztője. Első sikeréből a Simon Judit c. balladából 1915-ben film is készült. Tagja volt a Petőfi Társaságnak és a Kisfaludy társaságnak. Versei megtalálhatók az interneten. 78 évesen halt meg.

1962. november 30-án választották az ENSZ főtitkárává Sithu U Thantot, aki 1909-ben született Burmában. 1957-től volt hazája ENSZ-képviselője, majd a fenti naptól 1971 decemberéig a világszervezet első embere. Hivatali idejére esett a kubai rakétaválság, a békefenntartók érkezése Ciprusra, a tűzszünet megkötése India és Pakisztán között. Második ciklusakor tört ki a vietnámi háború, a közel-keleti válság. Súlyt fektetett a harmadik világ fejlődését célzó programokra. Béke aranyéremmel tüntették ki. 1974-ig élt.

1999. november 30-án került a Világ Kultúrális és Természeti Örökségének listájára a Hortobágyi Nemzeti Park.

Márk Éva


Évfordulók november 29-én


1780. november 29-én halt meg Mária Terézia magyar és cseh királynő, osztrák főhercegnő, német-római császárné. Életéről és mukásságáról hamarosan olvashatnak honlapunkon.

1907. november 29-én született Jankovich Ferenc költő, író, műfordító, zenekritikus, falusi kőműves fiaként. Ellenezte a háborút, következetes antifasiszta volt, emiatt többször került nehéz helyzetbe. Versei megtalálhatók az interneten. Prózai művei közül a XVI.-XVII. sz. törökellenes harcairól szól a Dunántúli végeken című regénytrológia. Szintén trilógia a Világverő Mátyás király, de több más regénye, továbbá verses kötete is megjelent. A kétszeres Baumgarten díjas, József Attila- és Kossuth-díjas szerző 1971-ben halt meg.

1931. november 29-én született Marczis Demeter operaénekes. A Zeneakadémián tanult, majd 1960-ban Rómában Tito Schipa növendéke volt. Pécsett debütált, nyugdíjazásáig ő volt a színház vezető basszistája, négy éven át az operatársulat igazgatója. Bel- és külföldön számtalan főszerepet énekelt, kiemelkedő volt Mozart operáiban: volt Ozmin, Sarastro, Don Alfonzo, de sok egyéb szerepét is feledhetetlenül alakította. A sors abban a szerencsében részeltetett, hogy csaknem valamennyi előadásában láthattam és hallhattam ezt a kiváló basszust, Liszt Ferenc-díjas Érdemes Művészt, aki 1992-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét.

1947. november 29-én döntött az ENSZ közgyűlése Palesztina kettéosztásáról arab és zsidó államra. A régóta vitatott területre az ókori zsidó királyság megszünésekor, a VII. sz.-ban tömeges arab betelepülés történt. Az ENSZ döntését zavargások követték. Az addigi angol mandátumterületen 1,2 millió arab és 650 000 zsidó élt, de európai zsidók tömeges bevándorlására lehetett számítani, ami meg is történt, 1958-ban már 2 milló, napjainkban kb. ötmillió zsidó él Izraelben. Jeruzsálem nemzetközi fennhatóság alá került a két nép közös használatának jogával, de mindkét fél megrövidítve érezte magát. Ahogy a térség több pontján, itt is ritka élménynek számít a béke és nyugalom egy-egy rövid időszaka.

Márk Éva


Évfordulók november 28-án

1805. november 28-án a zágrábi horvát tartománygyűlés feliratban sérelmezte az uralkodónál az 1805:4 törvénycikket, amely kimondta, hogy ezentúl az országgyűlési és a kancelláriai feliratok magyar és latin nyelven szerkesztendők. A Helytartótanács a magyarul író törvényhatóságoknak magyarul válaszol, a törvényhatóságok bíróságai pedig magyarul is hozhatnak ítéletet. Feliratukban a horvátok kérték az uralkodót, hogy Horvátországban tartsa fenn a latin nyelv használatát.



1708. november 28-án a Rákóczi fejedelem által Sárospatakra összehívott országgyűlés megkezdte munkáját. A december 18-ig tartó diéta főbb határozatai a következők voltak: azok a jobbágy állapotú katonák, akik harcban végig kitartanak, maguk és kiskorú gyermekeik a földesurak hatósága alól örökre felszabadulnak. Letelepítésükről a hajdúvárosok mintájára történik gondoskodás. A katonáskodók, illetve özvegyeik mentesek az állami adófizetés alól.



1924. november 28-án a Ruhr-vidéket elhagyták az utolsó francia és belga csapatok. Ennek előzménye volt, hogy 1923. január 11-én a Jóvátételi Bizottság határozata alapján a területet francia és belga csapatok szállták meg azért, mert Németország elmulasztotta a jóvátételt fizetni.

Topor István

Évfordulók november 27-én




1308. november 27-én a pesti domonkos kolostornál tartott gyűlés királlyá választotta I. Károlyt (Károly Róbertet). A választáson jelen volt a pápai legátus, Gentilis bíboros, a szlavón bán, Kőszegi Henrik, a három nádor közül Aba Amadé és Borsa Kopasz, míg Csák Máté, a harmadik nádor csak képviseltette magát, miként Kán László erdélyi vajda is.

1677. november 27-én Apafi Mihály erdélyi fejedelem engedélyével az erdélyi önkéntes hadsereg gróf Thököly Imre parancsnoksága alatt Derecskénél csatlakozott a Wesselényi Pál vezette bujdosók seregéhez.

1701. november 27-én a svédországi Uppsalában megszületett Anders Celsius természettudós és csillagász, a róla elnevezett Celsius-skála megalkotója.

Celsius a családi hagyományokat követve az uppsalai egyetemen matematikát, fizikát és csillagászatot tanult. A természettudományok terén sok mindennel foglakozó tudós 1737-ben tervezte meg az Európában napjainkban is használt hőmérsékleti skálát.

A skála két végpontját a víz fagyás- illetve forráspontjaként határozta meg, a két végpont közötti részt 100 részre osztotta fel. Azt sokan nem tudják, hogy eredetileg a forráspont volt a 0 fok, és a fagyáspont a 100 fok, ezt 1750-ben egy másik svéd tudós módosította a mai formára.

A hőmérsékleti skála mellett több minden mást is felfedezett. Rájött arra, hogy a svéd partvidék a jégkorszak idején felhalmozódott jég miatt megsüllyedt. Az északi fényt kapcsolatba hozta a Föld mágneses terével. Bebizonyította Newton azon elméletét, hogy a Föld nem gömb alakú, hanem a pólusoknál lapult ellipszoid. Nevének hallatán mégis mindenkinek a Celsius fok jut eszébe.

Celsius fiatalon, 43 éves korában, tbc-ben hunyt el.

Topor István


Évfordulók november 26-án

1526. november 26-án V. (Habsburg) Károly német-római császár és spanyol király levélben biztosította a magyar rendeket, hogy testvére, I. Ferdinánd országát megvédi a török ellen. Tette mindezt azért, mert az augusztus 29-ei mohácsi csatában elesett II. Lajos trónja a Habsburg–Jagelló házassági szerződés alapján Károly öccsére, I. Ferdinánd cseh királyra szálltak. Károly levelének hatására december 17-én a pozsonyi országgyűlés I. Ferdinándot meg is választotta Magyarország királyává.


1883. november 26-án született Szekszárdon Babits Mihály költő, író, műfordító a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja. Tanulmányait Pesten és Pécsett végezte, 1901-ben beiratkozott a pesti egyetem bölcsészkarára. Négyesy professzor stílusgyakorlat óráin ismerkedett meg Juhász Gyulával és Kosztolányival. Latin-magyar szakon diplomával a zsebében tanítani kezdett. Előbb Baján, majd Szegeden. 1908-ban az erdélyi Fogarasra került. Az itt eltöltött három esztendő lelki mélypont életében. Visszavonultan él, belevetette magát a munkába. Ekkor született meg többek között a magyar irodalom első világszínvonalú költőjéről, Balassi Bálintról készült életrajza. Ennek kézirata 1998-ban bukkant fel a Debreceni Irodalmi Múzeum kézirattárában. A kézirat megtalálásának körülményeiről, illetve elemzéséről honlapunkon is olvashatnak: http://korok.webnode.hu/products/balassi-balint1/. Első művei 1908-ban a Holnap című antológiában jelentek meg, majd a Nyugat 1908-as évfolyamába is bekerülnek versei. 1909-ben jelent meg első kötete a Levelek Iris koszorújából. Ezt követte 1911-ben a Herceg, hátha megjön a tél is című kötete. 1911-től az újpesti Könyves Kálmán Gimnáziumba helyezték át. 1912-ben kezdte a Dante Isteni színjátékának fordítását. Játszottam a kezével című verséért hazafiatlansággal vádolták, fegyelmi indult ellene, elvesztette tanári állását, nyugdíjaztatta magát. 1916-ban jelent meg harmadik verseskötete, a Recitativ. A Nyugat főmunkatársa lett, majd 1919-ben egyetemi tanári állást kapott, de az ellenforradalom után megfosztották ettől az állásától is. 1921 folyamán összeházasodott Tanner Ilonával. 1933-ban írta utolsó regényét, a hátborzongató antiutópiát, Elza pilóta, vagy a tökéletes társadalom címmel. 1927-ben meghalt Baumgarten Ferenc, aki végrendeletében alapítványt hozott létre a rossz sorsú költők számára. A kuratórium elnöke Babits lett. 1929-től átvette a Nyugat főszerkesztői posztját. A lírai rovat vezetését végezte, míg Móricz a prózai rovatot szerkesztette. 1933-ban Móricz kilépett a szerkesztésből, így azt haláláig Babits vitte. 1938-ban gégemetszést hajtottak végre rajta, miután nem tud beszélni, beszélgető füzetén keresztül érintkezik a külvilággal. Az erkölcsi felháborodás, a humánum féltése fordította szembe a fasizmussal. 1938-ban írta a Jónás könyvét, majd 1939-ben a Jónás imáját. 1941. augusztus 4-én halt meg.



1938. november 26-án a miniszterelnök Imrédy Béla engedélyezte a magyarországi németek számára a Volksbund megalakítását. A szervezet teljes nevén Volksbund der Deutschen in Ungarn, vagyis Magyarországi Németek Népi Szövetsége egy korábbi népművelési egylet utódaként alakult. Vezetője Basch Ferenc volt, de mellette fontos szerepet játszott a megalakulásában a debreceni Tisza István Tudományegyetem német professzora, Huss Richárd is. A Volksbund a Harmadik Birodalom érdekeinek képviselője volt Magyarországon, és jelentős szerepet játszott a Waffen-SS magyarországi toborzásaiban is.



Topor István


Évfordulók november 25-én


1556. november 25-én az erdélyi országgyűlésen Izabella királynét, I. János magyar király özvegyét fia kiskorúságának idejére, Erdély kormányzójának ismerték el. Az országgyűlés határozata értelmében kezébe adták az országos jövedelmeket rendi ellenőrzés nélkül. Izabella a kolozsvári és székelyvásárhelyi kolostorokban iskolák szervezését rendelte el, és szabályozta tizenöt kézműves szakma árait is.

1769. november 25-én Egerben 10 hallgatóval elindult az ország első szakszerű orvosképzése. Az irgalmasok kórházában elkezdett képzés megvalósulásában elévülhetetlen érdemeket szerzett Eszterházy Károly, aki az 1760-as évek elején kezdte megvalósítani egyetemalapítási és egyetemépítési elképzeléseit. Alig indult be a képzés, amikor Mária Terézia 1771. április 22-én és szeptember 4-én kiadott két rendelete kilátástalanná tette az intézmény jövőjét. A rendelet értelmében ugyanis csak az folytathatott Magyarországon fizikusi, tehát orvosi gyakorlatot, csak az működhetett tiszti orvosként, aki Bécsben vagy a nagyszombati egyetem 1769. december 14-én elindult orvosi fakultásán szerezte meg a diplomáját. Ezzel a rendelettel az egri kezdeményezés elsorvadt.

1802. november 25-én gróf Széchényi Ferenc a nemzetnek ajándékozta könyvtárát és gyűjteményeit. Letéve ezzel alapját az Országos Széchenyi Könyvtárnak és a Nemzeti Múzeumnak. Az előzményekhez tartozik, hogy „Széchényi 1802 márciusában felterjesztést írt I. Ferenchez a Nemzeti Könyvtár alapításáról. Ebben leírja, hogy „ifjúságomtól kezdve fáradhatatlan gonddal, nagy áldozattal szerveztem meg magamnak azt a gyűjteményt, amely részint vagy közvetlenül, részint közvetve Magyarországra és a társországokra vonatkozik”. Leírta, hogy milyen tárgyakból állt gyűjteménye: nyomtatott könyvekből, kéziratokból, érmekből és régi pénzekből, rézmetszetekből, címerekből, földabroszokból, és egy 5000 darabos térképgyűjteményből. Kérte Ferencet, hogy engedélyezze, hogy „ezen gyűjteményt Magyarországnak adományozhassam”. (Sásdi Tamásnak A nagy könyvtáralapítások kora Magyarországon című tanulmánya hamarosan olvasható lesz honlapunkon!!!)

1936. november 25-én a hitleri Németország és Japán megkötötte a Szovjetunió elleni szövetségét, az Antikomintern paktumot. Az egyezményhez a következő évbe csatlakozott Olaszország, 1939-ben Spanyolország és Magyarország, 1941-ben pedig Bulgária, Dánia, Finnország, Horvátország, Kína, Románia és Szlovákia.

1953. november 25-én a magyar „Aranycsapat” a londoni Wembley stadionban 6:3 arányban legyőzte a hazai pályán akkor már 90 éve veretlen angol válogatottat. A magyar csapat hihetetlen győzelméhez Hidegkuti Nándor 3, Puskás Ferenc 2, Bozsik József pedig 1 góllal járult hozzá. A sporttörténeti győzelem emlékére a Magyar Labdarúgó Szövetség 1993-ban november 25-ét A magyar labdarúgás napjává nyilvánította.

Topor István

Évfordulók november 24-én



1530. november 24-én égett le a lőcsei papírmalom. Ez az első adat arról, hogy Magyarországon is zajlott papírgyártás. Hogy pontosan mikor kezdődött, arról nincs biztos forrás, azt viszont lehet tudni, hogy I. Károly korában már jelentős mennyiségű papírt importáltak Itáliából. Bár hosszú ideig ragaszkodtak a megszokott, tartós pergamenhez, azonban összehasonlíthatatlanul drágább volt a papírnál, így lassan kiszorult a mindennapokból. Kossuth kezdeményezésére a XIX. sz. elején kezdték a papírgyárak felváltani a papírmalmokat.

1864. november 24-én született Henri Toulouse-Lautrec francia festőművész. Családjában generációk óta szokás volt a rokonházasság, nyilván ennek tudható be csontbetegsége. 14-15 éves korában gyors egymásutánban eltört mindkét lába, attól fogva nem nőtt tovább. Amikor apja tudomást szerzett róla, hogy testi fogyatékos marad, többé nem törődött fiával; ekkortól vált életreszólóvá a mellette mindvégig kitartó anyjával a kölcsönös, mély szeretet.

Rajztanárt fogadtak melléje, majd Párizsban tanult a Képzőművészeti Főiskolán. Szinte minden idejét a Montmartre zenés mulatóiban, nyilvánosházakban, cirkuszban vagy lóversenyen töltötte. Ezekről a helyekről szerezte be modelljeit. A modern plakátművészet egyik megteremtője volt. 36 évet élt.

1966. november 24-én halt meg Steinberger Sarolta az első orvosnő, aki Magyarországon szerzett diplomát (18 évvel Hugonnay Vilma svájci diplomája után). 1875-ben született jómódú családban, a kolozsvári református kollégiumban érettségizett. Épp akkortól kezdtek nőket is fölvenni az orvosi szakra, ahol 1900-ban doktorált. Ezután még külföldön is tanult szülész - nőgyógyászatot. Hazatérve előbb egy klinikán dolgozott, majd az Országos Társadalombiztosítási Intézet (OTI) osztályvezető főorvosa lett 1944-ig, onnan ment nyugdíjba.

Márk Éva


Évfordulók november 23-án


1221. november 23-án született X. (Bölcs) Alfonz Kasztília és Leon királya, a középkori tudományos élet kiemelkedő alakja. Udvarába hívta a kor leghíresebb zsidó, muzulmán és keresztény tudósait, támogatta a jogászokat, hogy befejezhessék az apja által megkezdett törvénygyűjteményt. Bőkezűen támogatta a csillagászatot is, átmentette az európai kultúrába az arab csillagászat eredményeit, bevezette az arab számok használatát. Fontos volt számára az anyanyelv ápolása, az udvarában beszélt nyelvből alakult ki a modern kasztíliai spanyol. Tehetséges költő volt. Egyik szép versét megtalálják Ráadás rovatunk Idézetek, versek almenüjében.

1457. november 23-án halt meg V. (Utószülött) László magyar és cseh király, Habsburg Albert és Luxemburgi Erzsébet fia. Mivel a magyar rendek a lengyel Ulászlót akarták királlyá választani, az anyakirályné az udvarhölgyével ellopatott Szent Koronával és csecsemőjével III. Frigyeshez menekült. 1453-ban a császár csak a magyar, osztrák, cseh és morva rendek 16 000 katonával nyomatékosított követelésére engedte el "vendégét", aki születése óta koronás király volt. Nagybátyja, Cillei Ulrik által gerjesztett, tragédiába torkolló konfliktusa a Hunyadiakkal közismert. Csak 17 évet élt.

1527. november 23-án fejezte be művét az Érdy-kódexet az irodalomtörténetben Karthauzi Névtelenként ismert szerzetes. A pontos dátumot műve utolsó sorában ő maga jegyezte be. Az Érdy-kódex - nevét első ismertetőjéről, Érdy Jánosról kapta - legjelentősebb nyelvemlékünk, tudatosan megszerkesztett prédikáció- és legendagyüjtemény. A magyar szentek legendái először nála olvashatók magyarul. Miként Madas Edit írja a mű két kéz munkája, a Névtelennek egy rendtársa segíthetett a másolásban. A pompás kódex 1814-ben került a Nemzeti Múzeum tulajdonába.

1996. november 23-án halt meg Annus Antal Magyarország kenyai és etiópiai nagykövete egy repülőgép szerencsétlenségben. A gépet légikalózok akarták Ausztráliába kényszeríteni, a sikertelen akció során azonban a Boeing-767-es az Indiai óceánba zuhant és darabokra tört. A 175 utasból 125 halt meg, köztük a nagykövet.

Márk Éva


Évfordulók november 22-én


November 22-e 1991 óta a Pedagógusok Szakszervezete kezdeményezésére a Magyar Közoktatás Napja. Tisztelet a pedagógusoknak!

1869. november 22-én született André Gide francia író nagypolgári családban. Anyja szigorú vallásossága nemcsak gyermekkorára, hanem egész életére hatással volt. A rákényszerített rituálé ellenállást váltott ki belőle, anyjával, aki mindvégig óvta őt a nőktől és a szextől meg is romlott a viszonya. Szerb Antal nagy kezdeményezőnek nevezte, akinek "hivatása a megmerevedett formák ellen való harc, az oldás, a felszabadítás". Jelentős vagyona lehetővé tette számára az alkotói függetlenséget, amivel élt is. Utazgatott, írt, lapot alapított, abban sok kezdő írótól közölt - többek közt Proust, Martin du Gard, Sartre, Camus köszönheti neki "felfedezését". 1895-ben vette feleségül élete nagy szerelmét, unokahúgát Madeleine-t, akitől egy lánya született. Közben rátalált a homoszexualitásra is, amit nem titkolt, ezért az ifjúság megrontójának nevezték. Különösen támadták Corydon c. munkájáért, melyben ókori dokumentumokkal bizonygatta a pederaszta életmód felsőbbrendűségét (ezt az írást élete főművének tekintette!).

Férfi szeretőjével Kongóba utazott, ahol szembesült a gyarmatosítás borzalmaival. Kongói utazás c. könyve akkora közfelháborodást keltett, hogy a gyarmatügyi miniszter azonnali intézkadésekre kényszerült. Lenyűgözte a kommunizmus eszméje, de amikor a Szovjetunióba utazva megismerte a valóságot, elfordult az ideától. Az I. világháború után vált az új nemzedék vezéregyéniségévé a húsz évvel korábban írt "Földi táplálékok" c. regényével. "Hogy Gide regényei igazán nagy regények-e, nem biztos ... voltaképp sosem sikerült áttörnie az élethez és ahol sikerült, ott az életnek valami beteg, kiközösített formájára talált." (Szerb Antal)

1947-ben kapott Nobel-díjat. 81 évet élt.Néhány gondolatot olvashatnak tőle Ráadás rovatunk Idézetek, versek almenüjében.

1895. november 22-én Ferenc József aláírta a XLIII. törvénycikket, melynek 1.§-a kimondja: "Mindenki szabadon vallhat és követhet bármely hitet és vallást és azt az ország törvényeinek, valamint a közerkölcsiség kívánalmainak korlátai között külsőképen is kifejezheti és gyakorolhatja. Senkit sem szabad törvényekbe vagy közerkölcsiségbe nem ütköző vallási szertartás gyakorlásában akadályozni, avagy hitével nem egyező vallási cselekmény teljesítésére kényszeríteni."

1941. november 22-én kiáltották ki a független Libanoni Köztársaságot, melyet az addigi védnök Franciaország két évvel később ismert el. Ekkor állapodtak meg a pártok, hogy az állam mindenkori elnöke maronita (szír ritusú katolikus) keresztény, miniszterelnöke szunnita, a parlament elnöke síita muzulmán lesz. Az ország fekvése miatt mindig célpontja volt a hódítóknak. Elfoglalták föníciaiak, egyiptomiak, asszírok, perzsák, görögök, rómaiaik, bizánciak, 626-ban arabok, 1516-tól törökök. Része volt Nagy Sándor birodalmának, itt vonultak át a keresztesek, ekkor egy része a Jeruzsálemi Királysághoz, másik része a Tripoli Fejedelemséghez tartozott. Ritkán és csak rövid ideig élhetett békében Libanon népe.

Márk Éva

Évfordulók november 21-én



1718. november 21-én született Rimaszombaton elszegényedett köznemesi családban Hatvani István. Szülővárosában, majd Debrecenben tanult, végül a svájci Bázel egyetemén szerzett rövid idő alatt teológiai és orvosi doktorátust (1747-1748). A debreceni kollégium meghívta professzorául, előzőleg azonban a kor szokása szerint nagyobb tanulmányutat tett, különösen Leiden egyetemén tanult sokat a modern természettudományból. 1748-ban foglalta el a debreceni professzorságot, filozófiát, matematikát és fizikát adott elő, ez utóbbi keretében 1750-tõl kezdve rendszeresen kémiát is oktatott magas színvonalon, előadási kísérletei szerezték számára az ördöngösség hírét. Sokoldalú tudományos és pedagógusi munkássága nevét a korabeli művelődésügy legnagyobbjai közé emelte.

Arany János Hatvani című versében örökítette meg alakját.

„Kitelt az év, a perc lejára,
Hogy Debrecen hires tanára,
Mint vérrel esküvé egy rossz nap,
Átadja székét - a Gonosznak.

Az ifjuság tömöttebb rendben
Gyűl össze a hallóteremben,
Meghatva titkos borzalomtul,
Midőn az éji óra kondul.

Nincs semmi nesz. Hallgatva várnak.
Jöttére a tudós tanárnak,
Ki a fekete könyvben olvas,
S korán arannyá válik a vas.”

1806. november 21-én Napóleon berlini dekrétumával kontinentális zárlatot rendelt el Európa körül. Az angol kereskedelemnek az európai kontinensről való kizárása válasz volt az angol részről Franciaország egész északi tengerpartjára kimondott blokádra. Napóleon dekrétuma eltiltotta az angol hajóknak vagy az angol kikötőkből jövő semleges hajóknak a kikötését Franciaország és a szövetséges államok, így Hollandia, Spanyolország, Nápoly, Etruria kikötőiben; ugyanakkor szabad zsákmánnyá nyilvánított minden, a kontinensre érkező megtalált, lefoglalt angol eredetű árut. A blokádhoz csatlakozott Poroszország, Dánia, Svédország. Oroszország is kimondta a zárlatot, de csak tessék-lássék módon, és éppen ez volt egyik fő oka az 1812-es hadjáratnak. Hasznos eredménye volt a kontinentális zárlatnak új iparágaknak, főleg a gyarmati nádcukor pótlására a répacukoriparnak kialakulása és fellendülése Franciaországban és a kontinens többi országaiban, így hazánkban is. Ez gyorsította fel a paprika országos, sőt európai elterjedését, és a répacukorgyártást, amelynek kezdete 1808-ra tehető, amikor Ercsiben egy kis mezőgazdasági cukorkészítő üzemben megpróbálkoztak a cukorfőzéssel.

1916. november 21-én hunyt el I. Ferenc József az Osztrák-Magyar Monarchia uralkodója, Ausztria császára és Magyarország apostoli királya. Ferenc József halála, idős korából fakadóan, nem jelentett váratlan hírt. 1916. november 20-án heveny rosszullétre panaszkodott; légcsőhurut-gyulladásából tüdőgyulladás lett, de az öregemberként is makacs uralkodó orvosai kérlelése ellenére sem volt hajlandó felhagyni a megszokott, rutinszerűvé vált munkával. Halálának napján, november 21-én hajnalban 38.1 fokos láza ellenére már fél négykor az íróasztal mögött görnyedt. Ebéd után már 39.5 fokos láza volt, de dolgozott tovább, rendületlenül. Este hétkor ágyba dugták a már méltatlankodni is alig képes, nagybeteg császárt. Álmában halt meg, este kilenc után öt perccel, 86 éves korában.

1995. november 21-én írta alá a délszláv háborúnak véget vető boszniai békemegállapodást az amerikai Dayton város közelében Alija Izetbegovic bosnyák, Franjo Tudjman horvát és Slobodan Milosevic szerb államfő. November 1-jén kezdődtek a döntő tárgyalások Richard Holbrooke amerikai külügyi államtitkár-helyettes közvetítésével. Először Franjo Tudjman horvát és Alija Izetbegovic boszniai elnök jutott megegyezésre a bosnyák-horvát államszövetség konszolidálásáról (november 9.), majd a horvát államfő és Slobodan Milosevic szerb elnök a baranyai-kelet-szlavóniai kérdésről (november 12.). Háromhetes kemény alkudozás nyomán öltött végső formát a 11 cikkből és 11 mellékletből álló megállapodás, amely a boszniai-hercegovinai rendezés katonai vonatkozásait, a választások rendjét, a menekültek helyzetét, az alkotmány, a döntőbíráskodás, a belső etnikai határok kérdéseit tisztázta. A daytoni folyamatra a koronát a december 14-i párizsi ünnepélyes aláírás tette fel. Növelte jelentőségét, hogy a boszniai békeszerződést olyan tekintélyes államférfiak is aláírták, mint Bill Clinton, Jacques Chirac, Helmut Kohl, John Major, Viktor Csernomirgyin és Felipe Gonzalez.

Topor István


Évfordulók november 20-án


November 20-a A gyermekek jogának világnapja. Az ENSZ közgyűlése 1954-ben ajánlotta először ezt a napot ünnepnek. 1959-ben ezen a napon fogadták el „A gyermeki jogok nyilatkozatát”, majd 1989-ben „A gyermekek jogainak konvencióját”. A konvenciót Magyarország 1990. március 19-én írta alá. Naponta csaknem 30 ezer öt éven aluli gyermek hal meg szerte a világon olyan okok miatt, amelyek megelőzhetőek lennének; 640 millió gyermeknek nincs fedél a feje fölött; mintegy 130-140 millió gyermek nem jár iskolába. A gyermekek jogairól Európa-szerte megemlékeznek, Magyarországon 1997-ben ünnepelték először a gyermekek jogainak egyetemes napját. Az Országgyűlés 1997-ben fogadta el a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényt, amelybe mindazok a gyermeki jogok bekerültek, amelyeket az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye rögzít. A gyermekkereskedelemről, gyermekprostitúcióról és gyermekpornográfiáról szóló kiegészítő Jegyzőkönyv megtiltja ezeket a cselekményeket és arra szólítja fel az államokat, hogy szigorúan üldözzék és büntessék a kizsákmányolásnak ezt a formáját.



1919. november 20-án hajnalban Héjjas Iván terrorista különítményesei a rendőrség tudtával a kecskeméti fogházból elrabolt 36 kommunista tevékenységgel gyanúsított személyt. A Tanácsköztársaság helyi vezetőit a Héjjas-banda tagjai ugyanúgy az orgoványi erdőben kínozta meg és végezte ki, mint korábbi áldozataik mindegyikét.



1923. november 20-án a budapesti bazilikában Habsburg Ottó születésnapján királypárti demonstrációt tartottak. Az „Ottó-mise” a magyarországi legitimizmus demonstrációja volt. A misét követően este 1000 személyes vacsorát rendeztek. 1923 – 1943 között minden évben megismételték a misét,sőt még 1945-ben is megtartották.



1940. november 20-án Bécsben gróf Csáky István magyar, Ribbentrop német, Ciano olasz külügyminiszter, valamint Japán berlini nagykövete, Kuruszu jegyzőkönyvben rögzítették, hogy Magyarország csatlakozik a Japán, Németország és Olaszország között Berlinben, 1940. évi szeptember 27. napján aláírt a Háromhatalmi egyezményhez.

Topor István


Évfordulók november 19-én


1493. november 19-én Kolumbusz Kristóf második útja során ezen a napon jutott el egy nagy szigethez, amelyet a helyi lakosok Borique-szigetnek neveztek. Kolumbusz a San Juan Batista, azaz a Keresztelő Szent János nevet adta neki. Ez a sziget ma Puerto Rico.

1608. november 19-én Pozsonyban az országgyűlés királlyá választotta, majd a Szent Koronával királlyá koronázta Mátyás főherceget, aki II. Mátyás néven vonult be a magyar történelembe. Érdekesség, hogy ekkor jelent meg először a koronázási drapérián nemzeti színünk, a piros-fehér-zöld. Más források és ábrázolások szerint viszont először a Báthori Zsigmond valamint Mihály vajda és Giorgio Basta generális seregei közt lezajlott goroszlói csatában (1601. augusztus 3.) már megjelentek olyan zászlók, melyeken a címerünkben is szereplő piros-fehér-zöld színek szerepeltek.

1857. november 19-én hunyt el Debrecenben Balásházy János, az agrártudományok egyik első hazai művelője. Sátoraljaújhelyen született 1797. március 6-án, nemesi családban, de ennek előnyeit nemigen élvezhette, mivel 10 évesen teljes árvaságra jutott és gyámja rosszul sáfárkodott örökségével. A sárospataki református kollégium után jogot, majd a keszthelyi Georgikonban gazdászatot tanult. Élete során hol birtokos gazdaként, hol jószágigazgatóként próbált boldogulni, inkább kevesebb, mint több anyagi sikerrel. Népes családjának eltartása, felesége korai halála és súlyos betegségei is akadályozták az érvényesülésben. Mégis, ennyi hátrányt leküzdve, jelentős alkotásokat hagyott hátra. Maradandót alkotott a politika és az agrártudományok területén is.

2007. november 19-én 90 éves korában elhunyt Szabó Magda Kossuth- (valamint még számos magyar és nemzetközi) díjas írónő, műfordító. Meghatározó élménye szülővárosa. Önéletrajzi ihletésű műveiben, így az Ókút, az Abigél, a Régimódi történet és a Für Elise című regényeiben saját és szülei gyermekkorát valamint a 20. század elejének Debrecenét mutatja be. Számos regényében foglalkozik női sorsokkal és kapcsolataikkal, például a Danaida vagy a Pilátus.



Topor István

Évfordulók november 18-án



1664. november 18-án, a kursaneci erdőben tragikus vadászbaleset áldozata lett gróf Zrínyi Miklós költő és hadvezér. Zrínyit egy vadkan sebzett halálra. Zrínyi Miklós korának kiemelkedő személyisége volt, akit hadvezéri képességei, elméleti munkái alapján a magyar hadtudomány megalapítójának tartunk. Zrínyi Magyarország önerőből való felszabadulásának lelkes híve volt. Hadtudományi tevékenysége mellett szépirodalomi ténykedése is kiemeli kortársai közül. Barokk eposza, a Szigeti veszedelem irodalmunk egyik csúcsteljesítménye. Váratlan halála legendák születését ösztönözte. A még napjainkban is felbukkanó kérdésre, hogy vadkan vagy orgyilkos áldozata lett-e Zrínyi, a történettudomány megadta a választ. A téma iránt érdeklődők figyelmébe ajánlom Bene Sándornak és Borián Gellértnek hazai és külföldi dokumentumok, oklevelek, emlékiratok tükrében megrajzolt, minden eddiginél árnyaltabb és hitelesebb Zrínyi-portréját, amelynek címe: Zrínyi és a vadkan

1849. november 18-án császári pátenssel létrehozták a Szerb Vajdaságot és a Temesi Bánságot. A szabadságharc leveretése után I. Ferenc József a magyar törvénykezés hatálya alól több területet is kivont: Szerém vármegye vukovári, iloki és rumai járásaiból, Bács-Bodrog, Torontál részeiből lett a Szerb Vajdaság, míg Temes és a későbbi Krassó-Szörény megyékből a Temesi bánság.

1916. november 18-án a Brit Expedíciós Erők (BEF) főparancsnoka Sir Douglas Haig tábornok leállította a Somme folyónál négy és fél hónappal korábban megindított antant-offenzívát. A hadművelet célja a nyugati front áttörése volt. A négy és fél hónapos küzdelem hibás vezetői döntések sorozatának következtében hatalmas véráldozattal és kudarccal zárult. Csak az angolok vesztesége meghaladta a 400.000 főt. Nem véletlen tehát, hogy a brit közvélemény Haiget később „somme-i mészárosnak” nevezte el.


Topor István


Évfordulók november 17-én


1231. november 17-én halt meg Árpád-házi Szent Erzsébet, II. Endre király és Meráni Gertrúd leánya. 1207-ben született, s még csak négyéves volt, amikor Türingiába vitték, ott nevelkedett az őrgróf fiának jegyeseként. Tíz évvel később házasodtak össze, hat év múlva megözvegyült. Fiatalabb sógorai kisemmizték, ettől fogva fonásból és megmaradt ékszereiből tartotta fenn magát és gyermekeit. Nagy szegénységben élt, mert mindenét szétosztotta, árvaházat és kórházat alapított. Legendája több csodatételét is említi. A legismertebb az, amikor sógora, Henrik, vagyonának elherdálásától tartva megtiltotta számára a jótékonykodást, de Erzsébet továbbra is szállította kosarában a kenyeret a rászorulóknak. Henrik megállította a karján kosárral igyekvő Erzsébetet, és megkérdezte tőle, mit visz a kosárban. Erzsébet ekkor azt válaszolta: rózsákat. Sógora azonban kíváncsi volt, és kérte őt, vegye le e terítőt. Ekkor Isten nem hagyta cserben szolgáját, és a kenyeret rózsákká változtatta. Ezért ábrázolják gyakran rózsákkal őt. Már életében szentként tisztelték; 1235-ben IX. Gergely pápa szentté avatta.



1370. november 17-én a Nagy Kázmér lengyel és I Károly (Károly Róbert) magyar király közt 1339-ben Visegrádon megkötött örökösödési szerződés értelmében, a krakkói székesegyházban lengyel királlyá koronázták I. (Nagy) Lajost, s ezzel létrejött a lengyel-magyar perszonálunió. A frissen megkoronázott Lajos ezt követően a nagy-lengyelországi Gnieznóba utazott.



1558. november 17-én lett Anglia királynője I. Erzsébet, VIII. Henrik és Boleyn Anna lánya, I. (Katolikus v. Véres) Mária húga. Elszegényedett, vallásilag megosztott országot vett át a huszonöt éves fiatal nő. A „szűz királynő” azonban 45 évi uralkodása alatt felvirágoztatta és nagyhatalommá tette Angliát. Hajóhada legyőzte a félelmetes ellenfelet, a spanyol Armadát, és ezzel Anglia a tengerek ura lett. Uralkodása az angol kultúra felvirágzását is eredményezte. Különösen a színházkultúra, az angol reneszánsz dráma és színjátszás élte fénykorát, olyan alkotókkal, mint Christopher Marlowe és William Shakespeare.



1773. november 17-én született Csokonai Vitéz Mihály. A debreceni kollégium diákjaként kezdett verselni, és szenvedélyesen tanult. Kiváló memóriájának köszönhetően tudott latinul, görögül, németül, franciául és olaszul. 1795-ben kicsapták a főiskolai tagozatról és diáktársainak megtiltották a vele való érintkezést. A felvilágosodás korának legjelentősebb költője mindössze 31 nélkülözésekkel teli évet élt. Temetési szertartását barátja Domby Márton szervezte, a koporsóját Kazinczy és Kölcsey kísérték az egykori Hatvan utcai temetőbe. A temetés után Csokonai sírhelyét csupán egy egyszerű fejfával jelölték meg. A síremlék terveit Beregszászi Pál kollégiumi rajztanár készítette, és 1836-ban állították fel.

Korábban is már voltak kezdeményezések a síremlék felállítására és komoly vita alakult ki Debrecen városa és Kazinczy között. A költő egy klasszicista gúlát javasolt, feliratnak a következő szöveget gondolta: „Árkádiában éltem én is”, ami annyit jelent, hogy múzsáknak szentelt kies helyen. Azonban ezt a debreceni cívisek félreértették, ők az Árkádia szó eredeti jelentését, a Szamárlegelő nevet vélték a javasolt feliratban felfedezni. Nem akarva tudomást szerezni arról, hogy Árkádia a görög mitológiában a múzsák lakhelye is. Ebből alakult ki az Árkádia-per Kazinczy és Debrecen között.

Gúlának ugyan gúla lett, de a következő sorok olvashatók rajta. A gúla nyugati oldalán: „CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY SZÜLETETT 1773. DEBRECZENBEN MEG-HÓLT 1805. HAZAFIAI EMELTÉK 1836.” Keleti oldalára a következő Csokonai idézet lett bevésve: „Múzsáknak szózatja / A Sírt is megrázkódtatja, / s életet fuvall bele” Az északi oldalon Csokonai könyveit bemutató feliratos táblák vannak, és a déli oldalon a keresztbe tett furulyák és lant felett egy olajágat tartó géniusz áll.

Csokonai kéziratai többségét a debreceni református kollégium könyvtárában, az MTA-n és a Nemzeti Múzeumban őrzik.



Márk Éva, Topor István


Évfordulók november 16-án


1316. november 16-án lett francia király I. (Utószülött) János, X. (Civakodó) Lajos és Magyarországi Klemencia fia. Apja bő öt hónappal a gyermek születése előtt meghalt. Anyja Martell Károly és Habsburg Klemencia lánya, I. Károly magyar király nővére, I. Rudolf német-római császár unokája volt. A csecsemőkirály mindössze öt napot élt. A halála körül keringő legendákat is felhasználva Maurice Druon: Az elátkozott királyok c. nyolc kötetes regényfolyamában a negyedik, "Az ősi törvény" címűben veszi sorra ezt a korszakot. Ajánlom a sorozatot minden történelmi regény kedvelő figyelmébe.
1673. november 16-án halt meg Frangepán Katalin, Zrínyi Péter felesége, Frangepán Ferenc nővére, akit a Wesselényi-összeesküvés leleplezése után haláláig a grazi domonkosok kolostorába zártak. Az ő leánya volt Zrínyi Ilona. Anyáról és lányáról írást találnak honlapunkon.
1841. november 16-án született Kossuth Ferenc, Kossuth Lajos fia. Még nem volt kilencéves amikor apja után engedték. Párizsban és Londonban tanult, vasútépítő mérnök lett. Szakterületén valamint hídépítésben és alagútfúrásban Európa-szerte nagy hírnévnek örvendett. Apja halála után települt haza. Politikai szerepet vállalt, képviselővé választották, majd előbb a Függetlenségi és 48-as pártot, később a Negyvennyolcas Függetlenségi (Kossuth) Pártot vezette.
1945. november 16-án írta alá Londonban 42 állam képviselője az UNESCO (Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) alapító okiratát. Az UNESCO fő célja a béke és biztonság fenntartása a neveléssel, a tudományos és kulturális együttműködéssel (lásd. a tegnapi évfordulók közt a Comeniusról szóló ismertetőt!), faji, nemi, nyelvi vagy vallási megkülönböztetés nélkül. Meghirdetett világnapokat, köztük az Írástudatlanság Elleni Küzdelem - (szept. 8.), a Zenei - (okt. 1.),a Műemléki (ápr. 18.) Világnapot. 1972. november 16-án kötötték meg Párizsban a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló egyezményt. Magyarország 1948 óta tagja az UNESCO-nak.



Márk Éva

Évfordulók november 15-én


1280. november 15-én halt meg Albertus Magnus (Nagy Szent Albert) domonkos szerzetes, a tudósok védőszentje. A skolasztika legnevesebb tudósa volt, gyűjtötte az antik, a zsidó, az arab kultúra írásos emlékeit. A teológia elsőbbségét elismerve az ész erejét hirdette, kiállt a természettudományos gondolkodás mellett. Tanítványa volt többek közt Aquinói Szent Tamás és Assisi Szent Ferenc, tanított a kor legnagyobb egyetemein. Bár püspök volt, lemondott címéről, hogy taníthasson. Több mint 800 saját kézzel írott művéből negyvenet mostanában is kiadtak. 1931-ben avatták szentté.


1670. november 15-én halt meg Comenius (Jan Amos Komensky), az első modernnek tekinthető pedagógus. Apai ősei Szeges névre hallgattak, Komenskyre a Morvaországban meghonosodott nagyapja változtatta. Mindem más őse cseh ill. morva származású; mindez azért fontos, mert néhányan őt magát is magyarnak tartják és Szeges Jánosnak nevezik.
A társadalmi problémák megoldását neveléssel, oktatással akarta megoldani. Tanított Lengyelországban, Angliában, Svédországban, mindenütt szerepet vállalt az oktatásügy reformjában. 1650-ben érkezett Magyarországra Lorántffy Zsuzsanna meghívására, hogy felfejlessze a sárospataki kollégium oktatási színvonalát, amit itt töltött négy éve alatt meg is tett. Itt írta meg két híres művét "Az iskola mint játékszín" és "A látható világ képekben" címmel. Az utóbbit több nyelvre lefordítva még 1842-ben is kiadták. Utolsó éveiben Amszterdamban élt, ahol tudományos munkásságához minden anyagi biztosítottak számára.



1891. november 15-én született Erwin Rommel a "sivatagi róka", Hitler (jó ideig) kedvenc tábornoka, aki Afrika hódoltatása során Egyiptomig jutott páncélosaival. Vakmerő katona volt hatalmas önbizalommal, erre nevelte katonáit is. 1942 őszén betegszabadságra hazautazott, ezalatt ezalatt a szövetséges erők Montgomery tábornok vezetésével fényes győzelmet arattak a német sereg fölött. Rommel hiába ment vissza, már nem tudott fordítani a helyzeten. A negatív változások (Afrika, Sztálingrád, a normandiai partraszállás) egyértelművé tették számára, hogy a háborút elvesztették és csatlakozott a Hitler-ellenes összeesküvéshez. A sikertelen puccskísérlet után lehetőséget kapott az öngyilkosságra. 1944. október 14-én önkezével végzett magával. A nácik álságos módon dísztemetést rendeztek legnépszerűbb tábornokuknak.



Márk Éva


Évfordulók november 14-én


1234. november 14-én a pápa, IX. Gergely levélben szólította fel Béla királyfit, a későbbi IV. Bélát, hogy a Kunországban lakó görög rítusú románokat kényszerítse a milkói kun püspökség fennhatósága alá. A fiatal trónörökös, IV. Béla valamint Róbert esztergomi érsek támogatásával a domonkosok a kunok krisztianizálását tűzték ki fő feladatul. Róbert volt az, aki 1227-ben az egyik kun fejedelmet megkeresztelte, és a pápa felhatalmazásával a Domonkos-rendiek magyarországi vezetőjét, a kunokat már öt esztendeje sikerrel térítő Teodorik barátot a kunok püspökévé szentelte, létrehozva számára a milkói püspökséget. A püspökség nevét Milkó városáról kapta, amely a Kárpátok és a Szeret folyó közti területen volt, de pontos helyét nem tudjuk. A szerzetesrendek magyarországi tevékenységéről az alábbi tanulmányokban találnak bőséges anyagot a téma iránt érdeklődők:

http://korok.webnode.hu/products/szerzetesek-es-szerzetesrendek-magyarorszagon-1-resz1/

http://korok.webnode.hu/products/szerzetesek-es-szerzetesrendek-magyarorszagon-2-resz/

http://korok.webnode.hu/products/szerzetesek-es-szerzetesrendek-magyarorszagon-3-resz/

http://korok.webnode.hu/products/szerzetesek-es-szerzetesrendek-magyarorszagon-4-i-1/

http://korok.webnode.hu/products/szerzetesek-es-szerzetesrendek-magyarorszagon-4-ii-1/

1305. november 14-én a bíborosok Lyonban V. Kelemen pápát fényes pompa közepette hivatalosan is a katolikus egyház fejévé tették. A francia származású pápa maradéktalanul élvezte a francia király, IV. Szép Fülöp támogatását. Az ő pápasága idején lett az egyház fejének székhelye a franciaországi Avignon. 1309-ben az egész pápai kúriával idetelepült, mely ekkor a a pápai hűbéres nápolyi Anjouknak a területe volt. Ezzel kezdetét vette a pápák „avignoni fogsága”. A pápaság ezzel a francia politika befolyása alá került. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy Kelemen kilenc francia bíborosnak – köztük négy unokatestvérének – a kinevezésével segítette megszilárdítani Szép Fülöp hatalmát. Szánalmas szerepet töltött be a Templomos lovagrend feloszlatásában és elítélésében, hogy a rend vagyonára a király rátehesse a kezét. Egyedüli sikere I. Károly (Károly Róbert) magyarországi királyságának elismertetése volt.



1940. november 14-én éjszaka a német Luftwaffe Heinkel (He-111-es) bombázói földig rombolták Coventry városát az egyik legfontosabb angol ipari központot. A Holdfényszonáta-haditervnek keresztelt akcióban több mint 500 Franciaországból felszálló bombázó vett részt. A bombázás 11 órán át tartott. Ez idő alatt pedig elpusztult a város ipari létesítményeinek háromnegyede, leégett több mint 4000 lakóépület, megsemmisült a történelmi belváros és a Szent Mihályról elnevezett katedrális is. Az akció több mint 500 halálos áldozatot követelt, a sérültek száma pedig megközelítette a 900-at. Mind máig beszédtéma, hogy a britek tudtak-e a légi offenzíváról. Egyesek úgy vélik, hogy Winston Churchill miniszterelnök tudott a tervről, hiszen a nácik Enigma nevezetű rejtjelező készülékének kódját néhány nappal korábban sikerült feltörni, de Churchill úgy rendelkezett, hogy ne hozzák nyilvánosságra ennek tényét. Eddig azonban egyetlen dokumentum sem került elő, amely ezt az elméletet alátámasztaná.



Topor István


Évfordulók november 13-án


November 13-a magyar nyelv napja. Az ünnepet 2008 decemberében az Anyanyelvápolók Szövetsége javasolta, és időpontjául április 23-át jelölte meg, mivel 2008-ban ezen a napon nyílt meg a Magyar Nyelv Múzeuma. A döntés átgondolatlanságára utal, hogy a magyar nyelv ünnepét egy olyan intézmény megszületéséhez kötötték, amelynek még nem volt alkalma jelentőségét bizonyítani. A törvénybe iktatás előtt azonban a parlament megváltoztatta ezt az időpontot, helyette november 13-a került a törvénybe. Az indoklás szerint azért, mert az 1844-es országgyűlés ezen a napon tette a latin helyett hivatalos nyelvvé a magyart. Persze, ha jobban belegondolunk, ez sem tökéletes dátum, hiszen a soknemzetiségű és soknyelvű országban az ott élőknek alig fele beszélte a magyar nyelvet. A döntéssel a magyar nyelv kiváltságos helyzetbe került, ez pedig nem kedvezett a nemzetiségeinkkel kialakult egyébként is feszült viszonynak. A magyar nyelv napjának „…tökéletes időpontja aligha lenne, de a jelenleginél jobbat is biztosan lehetne találni. Ön mikorra tenné a magyar nyelv napját?” (http://www.nyest.hu/hirek/a-magyar-nyelv-napja)

1460. november 13-án Sagresban 66 évesen elhunyt Tengerész Henrik, a nagy földrajzi felfedezések egyik legfontosabb alakja I. János portugál király harmadik fia volt. Dom Henrique (Henrik herceg), ahogyan eredetileg nevezték nem első szülött fiú volt a családban, így nem is remélhette a trónra jutást, ezért olyan területet keresett, ahol kibontakoztathatta képességeit. Apja nagy gondot fordított a gyermek és ifjú képzésére. Ennek köszönhetően kiemelkedő földrajzi, csillagászati, kartográfiai, matematikai ismeretekkel bírt. Az ifjú visszavonult a Portugália legdélebbre fekvő tartományába, Algarvéba található Sagresba, ahol megépíttette sasfészkét: a Vila do Infantét (az infáns városa). Ez a székhely hamarosan fölfedező utak kiindulópontjává vált. Portugália szerte elismert hajóssá és katonaemberré akkor vált, amikor 1415 augusztusában elfoglalta az araboktól a stratégiai fontosságú afrikai Ceuta erődjét. Ettől kezdve a Gibraltári-szoros ellenőrzése a portugálok kezébe került. Egyedül ebben az expedícióban vett részt személyesen, a későbbi felfedező utakat csak szervezte. Életével részletesebben is megismerkedhetnek itt: http://korok.webnode.hu/products/tengeresz-henrik/

1635. november 13-án hittudományi és bölcsészeti karral ünnepélyes keretek között megnyitotta kapuit a nagyszombati egyetem (ez lett a budapesti tudományegyetem őse). Az alapításról 1635 májusában Pázmány Péter esztergomi érsek rendelkezett. Az új intézmény irányítását a jezsuita rendre bízta. Az egyetem mellett nyomda és könyvtár is működött, valamint egy Füvészkert is, amelyet Winterl Jakab botanika és vegytan professzor alapított. Az egyetemet 1777-ben költöztették Budára.

1938. november 13-án kihirdették az 1938. évi XXXIV. törvénycikkelyt a Magyarországhoz visszacsatolt felvidéki területekről. A német és olasz döntőbíráskodással november 2-án a bécsi Belvedere-kastélyban meghozott döntés értelmében Szlovákia csaknem kizárólag magyarok lakta déli részén 11927 négyzetkilométernyi területet kapott vissza, ahol a lakosság 86,5 százaléka volt magyar és csak 9,8 százaléka szlovák. A visszaítélt területekre 1938. november 5-10. között vonult be a magyar honvédség, Horthy kormányzó Komáromba és Kassára látogatott el. Az utólagos kiigazításokkal a terület 12 012 négyzetkilométerre nőtt.

Topor István

Évfordulók november 12-én


1790. november 12-én az előző napon megnyílt pozsonyi országgyűlésen nádorrá választották Sándor Lipót főherceget, II. Lipót negyedik gyermekét.



1836. november 12-én Toldy Ferenc javaslatára Kisfaludy Károly emlékművének felállításából maradt összeget irodalomelméleti és szépirodalmi pályamunkák jutalmazására fogja fordítani. Ezzel párhuzamosan felveszi a Kisfaludy Társaság nevet.

A Társaság minden évben Kisfaludy Károly születésnapján tartotta közgyűlését; ilyenkor kiosztották a jutalmakat és a koszorúzott pályaműveket olvasták fel. Igazgatóvá Fáy Andrást választották. A társaság hihetetlen feladatot vállalt a magyar irodalom fejlesztésében. Pályázataikkal mind ezt a célt kívánták elérni. Nekik köszönhető Arany János költészetének felfedezése, de ösztönözték népköltészeti anyag gyűjtését is, ennek eredményeként látott napvilágot a Magyar Népköltési Gyűjtemény 14 kötete.



1982. november 12-én Jurij Andopovot választották az SzKP főtitkárává. A keményvonalas főtitkár politikai pályájának főbb állomásai: 1950-től budapesti nagykövet, aktív szerepe volt az ’56-os forradalom leverésében. 1967-től a KGB vezetője. Részt vett a prágai tavasz leverésében, támogatta a Szovjetunió afganisztáni hadjáratát. 1983-ban a hidegháború kiéleződésében is kulcsszerepet játszott. Ő szakította meg a fegyverzetcsökkentést célzó tárgyalásokat, és vélhetően az ő tudtával lőtte le a szovjet légelhárítás a koreai utasszállító gépet. A pártapparátusban tisztogatásokba kezdett, harcot hirdetett a korrupció és az alkoholizmus ellen. A gazdasági és tudományos életben is fellendülést szeretett volna elérni. Bizonyos értelemben a gorbacsovi reformpolitika előfutárának tekinthető.



Topor István


Évfordulók november 11-én


1791. november 11-én látta meg a napvilágot Kecskeméten Katona József. A magyar drámairodalom egyik legnagyobb alakja a köztudatban csak, mint a Bánk bán szerzője ismert. Pedig számos külföldi arabot fordított magyarra, illetve ő maga is írt színpadra szánt műveket, például karácsonyi darabot (Luca széke, 1812), csalódott szerelmesként vígjátékot (A rózsa, vagy a tapasztalatlan légy a pókok között, 1814), melynek bemutatóját éppen a címzett, Déryné akadályozta meg az utolsó pillanatban, önmagára ismerve a címszereplőben. Katona 1820-ban írt röpiratot: Mi az oka annak, hogy Magyarországban a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni? címmel. Ebben az okokat keresve megállapította, hogy ennek okai: az állandó kőszínház hiánya, a nemzeti dicsekvés, a könyvformában való megjelenés nehézségei, a cenzúra működése, a recenzió, az elvi bírálat hiánya. Költőként is elismert volt, ezt igazolja, hogy lírai művei az Auróra folyóiratban jelentek meg. Helytörténészi tevékenységét A kecskeméti pusztákról írott tanulmánya mutatja. Fent maradt hagyatékában a kecskeméti színház terve is. A város mészárszékét szerette volna átalakíttatni, tervét azonban elutasították. Fiatalon, mindössze 41 évesen, szívinfarktusban halt meg



1811. november 11-én született Perczel Mór honvéd tábornok. Hatévesen lett neki és fivéreinek nevelője Vörösmarty Mihály, aki rendkívüli nagy hatást gyakorolt rájuk. Mór a katonai pályafutását 1827-ben kezdte. 1830-ban a katonák körében mozgalmat indított a lengyelekhez való átszökés érdekében (ekkor robbant ki a lengyelek orosz ellenes felkelése, amelyben feltűnt a fiatal Józef Bem, a későbbi Bem apó). A szervezkedés kitudódott, Perczel Mórt letartóztatták és halálra ítélték. Pest és Tolna megye együttes fellépésének köszönhetően azonban kiszabadult. A radikális eszméket valló fiatalember Kossuthtal is szoros barátságba került. A Batthyány-kormány rendőrfőnökké nevezte ki, ám erről hamarosan lemondott. 1848 szeptemberében belépett a magyar honvédségbe, és mint ezredes kezdte meg a szolgálatot. Az általa szervezett Zrínyi szabadcsapat fontos szerepet játszott az ozorai és pákozdi győzelmekben (ekkortól datálható a közte és Görgey között életük végéig húzódó konfliktus). 1848. december 30-án Mórnál vereséget szenvedett a császári csapatoktól. 1849 tavaszán hadtestével ő szabadította fel Bácskát és a Bánát egy részét. A szabadságharc leverését követően Törökországba menekült, innen 1851-ben távozott, és Angliában telepedett meg. Távollétében halálra ítélték és jelképesen fel is akasztották. Az emigrációban összekülönbözött Kossuthtal. Miután 1867-ben hazatért Angliából Deákhoz csatlakozott. 1870-ben azonban végleg felhagyott a politikával, visszavonult bonyhádi birtokára, és itt is halt meg.



1887. november 11-én Chicagóban kivégezték a „Haymarket-incidens” után letartóztatott négy szakszervezeti vezetőt: Albert Parsont, August Spiest, Adolf Fischert és George Engelt. Az előre megírt forgatókönyv szerinti per, mintegy előfutára lett a későbbi hasonló módon lebonyolított későbbi szovjet koncepciós pereknek. Az előzmények: 1887. május 4-én August Spies szakszervezeti vezető a Haymarketre tiltakozó gyűlést szervezett. Ezen a rendezvényen rajta kívül felszólalt még a másik három vezető is. A mozgósítás nem érte el a kellő hatást, mert mindössze néhány ezer embert gyűlt össze. Az esemény mégis tragédiába torkollott. Máig sem tudott, hogy ki volt az, aki dinamitrudat hajított a rendőrök közé. Kitört a pánik, a káoszban lövések dördültek. Hatvan rendőr és nagyon sok civil megsebesült, tizenketten pedig (nyolc rendőr és négy tüntető) meghaltak az incidens során. A rendőrség szerette volna a bűnösöket mielőbb kézre keríteni, ezért nyolc szakszervezeti vezetőt letartóztattak. A vád szerint ők szervezték meg az eseményeket elindító bombamerényletet. Mivel ezt bizonyítani nem tudták, ezért később eszmei felbujtással vádolták meg őket. Annak ellenére, hogy igazából nem sikerült igazolást találni arra, hogy közük lett volna a robbantáshoz, négy vádlottat halálra ítéltek, egy 15 év börtönt kapott, egy pedig a cellájában öngyilkosságot követett el. A hat halálra ítéltből végül a fent említett négyet végezték ki.



1920. november 11-én V. György angol király Londonban a Whitehall-on felavatta az első világháborúban elesett katonák síremlékét. 1919. július 19-én győzelmi díszszemlét rendeztek, amelynek alkalmából ideiglenes jelleggel elkészült egy emlékmű. Sir Edwin Lutyens építész alkotása azonban olyan sikert aratott, hogy döntés született: az ideiglenes emlékművel pontosan megegyező, portlandi márványból készült síremlék felállítására. Két oldalán a háború kezdetének és végének időpontjai mellett a következő felirat szerepel: „Our Glorius Dead”, azaz Dicsőséges Halottaink. A királyi avatót követő négy hétben hatalmas tömeget vonzott az emlékmű. Egyes becslések szerint 1 250 000 angol rótta le tiszteletét a jelképes sírhely előtt.



Topor István


Évfordulók november 10-én


461. novembert 10-én temették el I. (Nagy) Leó pápát. Hírnevét nemcsak kiváló teológiai képességeivel, hitviták megoldásával érdemelte ki. Ő volt az, aki gazdag ajándékokkal és szép, okos szavakkal visszafordította Róma alól a a rettegett hun királyt, Attilát.

1444. november 10-én szenvedett súlyos vereséget a magyar sereg Murád szultántól Várnánál.

1526. november 10-én választják magyar királlyá Szapolyai János Erdélyi vajdát, majd nem sokkal később főurak egy másik csoportja Habsburg Ferdinándot.

1895. november 10-én született Öveges József a magyar természettudományos ismeretterjesztés úttörője. Egyéni előadói stílusa rendkívüli népszerűséget hozott neki, sikerült olyanokkal is megszerettetnie a fizikát, akiktől ez a tudományág távol állt.

1951. november 10-én vetett véget életének önkezével Somlay (Schneider) Artúr, a kor egyik legkiválóbb előadóművésze. Kiemelkedő alakítást nyújtott a Valahol Európában c. film főszereplőjeként.

Márk Éva

Évfordulók november 9-én

1456. november 9-én Nándorfehérváron Hunyadi László meggyilkoltatta családja legnagyobb ellenfelét, Cillei Ulrikot (Erkel operájában: Meghalt a cselszövő...). A még csak 16 éves V. László - Habsburg Albert és Luxemburgi Erzsébet (Luxemburgi Zsigmond és Cillei Borbála leánya) fia, az addig Hunyadi kézen lévő királyi birtokokat nagybátyjának, Cillei Ulriknak adományozta, ezzel mintegy kisemmizve a nagyhatalmú Hunyadi családot. Szilágyi Mihály tanácsára - akinek tudomására jutott, hogy unokaöccsét, Hunyadi Lászlót a Cillei-Garai szövetség meg akarja öletni - Hunyadi csak a királyt és Cilleit engedte be a várba, nagyszámú kiséretüket nem.

A hatalmi harcok (klán-háborúk) két nagymúltú család, a Hunyadiak és a Cilleiek kihalásához vezettek.

1738. november 9-én halt meg Rákóczi József, II. Rákóczi Ferenc fejedelem idősebb fia, akit öccsével együtt a bécsi udvar elszakított szüleiktől, hogy Habsburg-hű nevelést kapjanak. A meglehetősen léha életet élő hercegi sarjat a törökök is fel akarták használni egy osztrák-ellenes háború során, eredmény nélkül. Az Erdély elleni hadjárat idején kitört pestisjárvány vitte el. Csak 38 évet élt.

1929. november 9-én született Kertész Imre, aki a következő indoklással kapott Nobel-díjat (egyetlenként a magyar irodalom történetében!): "Egy írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben."

1965. november 9-én sötétbe borult az USA hét északkeleti állama, és Kanada egy része, egy hirtelen fellépő túlterhelés miatt. Mintegy 30 millió ember maradt áram nélkül 14 órán át.

1989. november 9-én az NDK (Kelet- Németország) megnyitotta nyugati határait, közkeletű szófordulattal: leomlott a berlini fal.

Márk Éva

 

Évfordulók november 8-án


1226. november 8-án foglalta el trónját IX. (Szent) Lajos francia király, VIII. (Oroszlán) Lajos és Kasztíliai Blanka fia, az eszményi lovagkirály. Gyóntatója volt Robert de Sorbon, a Sorbonne egyetem megalapítója, és beszélgetett Aquinói (Szent) Tamással, aki többször meglátogatta.Súlyos betegsége idején fogadalmat tett, hogy amint teheti keresztes hadjáratra indul. Erre 1248-ban került sor, távolléte idejére a kormányzást édesanyjára bízta. A VII. keresztes hadjárat nem volt sikeres, Lajos 1254-ben haza indult. Meggyőződése volt, hogy kudarcát az otthoni bűnök okozták, ezért kemény reformintézkedéseket hozott. Szigorúan büntette a prostitúciót, a káromkodást, a szerencsejátékot, az uzsorát, a bíráknak megtiltotta az ajándékok és kölcsönök elfogadását.

Új keresztes hadjáratra készülődve előbb Európában akart rendet teremteni: békét kötött ellenfeleivel. A háború kezdetén halt meg vérhasban.

1414. november 8-án Aachenben német királynévá koronázták Cillei Borbálát, Luxemburgi Zsigmod második feleségét. Borbála apai nagyanyja I. Tvrtko bosnyák király nővére volt. A bosnyák királyi családon keresztül a szerb Nemanja dinasztiával is rokonságban állt a Cillei család, s leányágon az Árpádházzal is, mivel Nemanja Erzsébet szerb hercegnő V. István magyar király unokája volt.

Borbála máig élő rossz hírének alapja családjának a Habsburgokkal és a Hunyadiakkal való konfliktusa volt. Az egyik ilyen pletyka miatt Zsigmond egy ízben száműzte is, de leányuk Erzsébet közvetítésével hamarosan megbékélt vele.

1460. november 8-án egy szerbiai csata során török fogságba esett Szilágyi Mihály, I. Mátyás anyai nagybátyja. Nagy szerepe volt unokaöccse trónra juttatásában. A török szultán lefejeztette.

1993. november 8-án a délszláv háború során horvát tüzérek lerombolták a XVI. században épült mostari Öreg-hidat. Csontváry csodaszép festményének címe: Római híd Mostarban.

Márk Éva


Évfordulók november 7-én


1701. november 7-én szökött meg a bécsújhelyi börtönből II. Rákóczi Ferenc, felesége, Sarolta Amália hessen - rheinfelsi hercegnő segítségével. I. Lipót császár intézkedései súlyos terhet jelentettek a magyarokra nézve, emiatt előbb a jobbágyok, majd a szegényebb nemesek is lázadozni kezdtek, melyek véres megtorlásba torkolltak. Bár Rákóczi a Habsburg-ház híve volt, nem tudott kibújni a felelősség alól, amit származása rótt rá. Bebörtönzése valószínűsítette akár a kivégzését is, hisz a leggazdagabb magyar főúr hatalmas vagyona jól jött volna a mindig üres bécsi kincstárnak.

1810. november 7-én született Gyulán Erkel Ferenc, nemzeti himnuszunk és nemzeti operánk (Bánk bán) zeneszerzője. Pozsonyban, majd Kolozsváron tanult, komoly sikereket aratott zongoraművészként. A Nemzeti Színház karnagya, később az Operaház főzeneigazgatója volt. Első sikerét Báthori Mária című operájával érte el, ezt követte a Hunyadi László, majd a Bánk bán. Szövegkönyvírója Egressy Béni volt. További operái: Sarolta, Dózsa György, Brankovics, Névtelen hősök, István király.

1895. november 7-én indult Új-Guineába Bíró Lajos zoológus, etnográfus. 1856-ban született iparos családban. Teológiát tanult, szenvedélye volt a rovargyűjtés. Keresetét gyűjtőutakra költötte, részletesen feldolgozta az Északkeleti-Kárpátok, a Magas-Tátra és több más tájegység, valamint úttörőként barlangok faunáját. A Magyar Birodalom Állatvilága című munkája a millenium alkalmával jelent meg. Az Új-Guineában elhunyt Fenichel Sámuel emlékünnepén határozta el, hogy folytatja a fiatal tudós munkáját. Féltett rovargyűjteményét eladva, annak árából utazott el. Hat éven át tanulmányozta az akkor német kézen lévő partvidék bennszülötteinek szokásait, a sziget flóráját és faunáját. Hatalmas anyagot gyűjtött össze a Nemzeti Múzeum részére. 1902-ben ért haza, tiszteletére nagy tömeg gyűlt össze. Későbbi útjain járt Máltán, Krétán, Tuniszban és Erdélyben, kutatott a Balkánon. Végtelenül szerény ember volt, a felkínált egyetemi tanári állást nem fogadta el, mondván ahhoz nem elég az ő tudása, és díszdoktori címét sem használta soha.

Márk Éva

 

Évfordulók november 6-án



1725. november 6-án halt meg Rodostóban Bercsényi Miklós a szabadságharc kuruc főgenerálisa. Huszonegy évesen vágsellyei kapitányként részt vett Buda ostromában (1686), majd szegedi főkapitány lett, aztán Ung vármegye főispánja. A Habsburg uralom miatti növekvő elégedetlenség idején kerültek közel egymáshoz Rákóczi Ferenccel, akitől fontos diplomáciai megbízásokat kapott. Gyakran keveredett katonapolitikai és diplomáciai vitákba a fejedelemmel, de mindvégig kitartott esküje mellett. A bukás után ő is Rákóczival ment. Hamvai 1906 óta a kassai dómban nyugszanak.

1730. november 6-án Frigyes porosz trónörökösnek apja parancsára végig kellett néznie barátja kivégzését. A később rendkívül tehetséges katonává érett fiú sokat szenvedett nehéz természetű, kegyetlen apjától. I. Frigyes Vilmos tettleg is bántalmazta fiát, nemegyszer idegenek jelenlétében. A későbbi II. Frigyes - Mária Terézia legveszélyesebb ellenfele - a felvilágosult abszolutizmus kiemelkedő képviselője volt, kiváló stratéga, olyan hadvezér, aki győztes csatáinak többségét túlerővel szemben vívta. Ez a 159 cm-re nőtt ember alapozta meg a porosz (és a nagynémet) hatalmat, ő lett a náci Németország propagandafilmjeinek kedvelt figurája, de őt tartotta példaképének a kommunista NDK (Kelet-Németország) is.

1893. november 6-án halt meg Pjotr Iljics Csajkovszkij kolerafertőzésben. A zseniális zeneszerző a népzene hagyományait egyesítette a nyugat-európai zenével.

1944. november 6. Az első "halálmenetek" indítása nyugat felé. Ez a nap az ún. "kölcsönzsidók" elindításának napja, amikor cca. 50-70 000 főnyi "mindkét nembeli" zsidó származású magyar embert indítottak Hegyeshalom irányába. 1944-45 telén kb. 75 000 magyar zsidó dolgozott a németeknek.

2000. november 6-án halt meg Somogyi Tóth Sándor pedagógus, József Attila-díjas író, a "Hogy állunk, fiatalember?", vagy a "Próféta voltál szívem" és több más, szívesen ajánlott mű szerzője.

Márk Éva


Évfordulók november 5-én


1734. november 5-én a Zemplén vármegyei Bodrogkeresztúrra református egyházi zsinatot hívtak össze. Az október 20-i királyi rendelet lehetővé tette a református és evangélikus egyháznak, hogy egyaránt négy-négy szuperintendensséget állítsanak föl. A református zsinatnak volt a feladata, hogy a rendelet értelmében kialakítsa a református egyház szervezeti beosztását. A négy magyarországi egyházkerületet 50 esperességre és 1258 egyházközségre osztotta.



1870. november 5-én 22 évesen hunyt el Petőfi Zoltán költő, műfordító és vándorszínész Petőfi Sándor és Szendrey Júlia egyetlen gyermeke. Pedig születésekor apai nagyapja, Petrovics István fiának küldött levelében ezt írta: „Zoltánnak kardot kell szerezni, mert különös esztendőben született, hogy minden kis gyermek oldalán kardot kell látnunk. Eddig különös vágyásom volt a harcra, de most már tiz annyi van, hogy kedves unokám ne jusson a pogányok kezébe. Csak az isten egészséget adjon, nem maradok itthonn.”. Az alma azonban messze esett fájától. Apjával ellentétben rossz tanuló volt, gyakran váltogatta iskoláit. Utoljára a szegedi piaristáknál tanult, ám azok eltanácsolták az iskolából. Ekkor állt vándorszínésznek. Előbb Debrecen, majd Nagyvárad következett. Hajlama és rendezetlen magánélete is közrejátszott abban, hogy fiatalon tüdőbajba esett. Két évvel anyja halála után, ő is távozott az élők sorából.



1918. november 5-én a szerb csapatok megkezdték Magyarország déli területeinek a megszállását. Mišić vajda, szerb vezérkari főnök hadparancsa értelmében az 1. és 2. szerb hadsereg megkezdte a Szerémség, Szlavónia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina és Dalmácia megszállását. Ezzel egy időben a Bánátot keleten a Temesvár-Versec-Fehértemplom, északon a Maros vonaláig, valamint a Bajától és Szabadkától délre eső területek szerb megszállása vette kezdetét.

Topor István


Évfordulók november 4-én


1694. november 4-én kezdett el könnyezni a máriapócsi görög katolikus templomban az ikonosztázon elhelyezett Istenszülő-ikon. Egyháztörténeti feljegyzések szerint a jelenségre Eöry Mihály helybeli földműves figyelt föl. A híveket csodálattal töltötte el az esemény. Két hétig tartott az ikon szünet nélkül könnyezett, ezt követően pedig kisebb megszakításokkal december 8-ig tartott. A könnyezés utolsó napján addig soha nem tapasztalt hideg lett. A kehelyben a bor és a víz megfagyott, de az Istenszülő könnyei továbbra is hullottak.

Érdekesek a kegykép születésének körülményei is. 1676-ban a község bírája, Csigri László rendelte fogadalomból és hálából, amiért imái meghallgatásra találtak, és a Szűzanya segítségével kiszabadulhatott a török rabságból. A képet a helybéli lelkész öccse, Papp István készítette 6 magyar forintért. Mivel azonban ezt a bíró nem tudta kifizetni, egy módos helyi gazda, Hurta Lőrinc fizette ki a kért összeget, és ajándékozta a templomnak. Valószínűleg ő íratta a kép alján olvasható orosz nyelvű szöveget, amely magyarra fordítva a következőt jelenti: „Én, Isten szolgája állíttattam fel e képet vétkeim bocsánatára”.



1804. november 4-én I. Ferenc uralkodó kiadta a második „Ratio Educationis”-t, a birodalom tanügyi szabályozásáról. Ez, a Mária Terézia által kiadott 1777-es első szabályozáshoz képest nagyobb hangsúly helyezett a hagyományos műveltségre, ezért csökkentette a reáltárgyak oktatására fordítható időt.



1956. november 4-én hajnali negyed ötkor megindul a „Forgószél” hadművelet, a szovjet csapatok általános támadása a magyar forradalom letörésére. . A mintegy 60 ezer fős szovjet haderő a „Mennydörgés–444” („Grom–444”) jelszóra kezdte meg hadműveleteit. A Különleges Hadtest, és a 8. gépesített hadsereg, valamint a 38. összfegyvernemi hadsereg, indult támadásba. Budapestet Grebennyik gárdavezérőrnagy öt hadosztállyal támadta. Nagy Imre nem adott parancsot az ellenállásra. Ugyanakkor bejelentésével („csapataink harcban állnak”) erősítette ezt a hitet, van értelme az ellenállásnak. Ennek ellentmond azonban, hogy a Tökölön foglyul ejtett Kovács István vezérőrnagy írásbeli utasítására a HM tábornokai nem szállhattak szembe a szovjetekkel.

5.20-kor hangzott el először Nagy Imre rövid, segélykérő rádióbeszéde, melyet többször megismételtek angolul, franciául, németül, oroszul, csehül és lengyelül is.

6 és 8 óra között a Nagy Imre-kormány tagjai a jugoszláv nagykövetségre menekültek. Mindszenty József az amerikai követségen kapott menedékjogot. Bibó István volt a magyar kormány egyetlen, az országgyűlés épületében tartózkodó képviselője. A szovjetek elfoglalták a HM és a BM épületét, majd körülzárták a Parlamentet.

7-8 óra között a Juta-domb környékén a nemzetőr-alakulatok visszafordulásra kényszerítették a foglyul ejtett magyar tárgyalóküldöttséget szállító szovjet menetoszlopot, ezért később Maléter Pált és társait helikopterrel szállították Tökölről Mátyásföldre.

7.57-kor hangzott el a rádióban az Írószövetség segélykérő felhívása magyarul, angolul, németül és oroszul.

A Széna téren, a Royal Szállónál, a Blaha Lujza téren, a Garai utcában, a Thököly úton, a Budaörsi úton, Kispesten, Pestlőrincen, Soroksáron, Pesterzsébeten, a Tűzoltó utcában, Nagyvárad térnél, Déli pályaudvarnál és Csepelen a nemzetőrség szembeszállt a támadással. A Corvin köziek súlyos harcokat vívtak az Üllői út, Práter utca, Kisfaludy utca környékén. Mind a szovjetek, mind a nemzetőrök komoly veszteségeket szenvedtek. Mintegy ezer ember embert ejtettek foglyul, és internáltak kárpátaljai börtönökbe. Közöttük a forradalmi tanácsok vezetőit és fegyvereseket, köztük gyerekeket, kilenc kislányt is. A szovjetek váltakozó erősségű ellenállás után, elfoglalták Kecskemétet, Szombathelyet, Pécset, Székesfehérvárt, Békéscsabát, Miskolcot, Szolnokot, Debrecent és Győrt. Körbevették Tatabányát, Oroszlányt, Esztergomot, Dorogot.

Kádár János és Münnich Ferenc Moszkvából katonai repülőgéppel Szolnokra érkezett.

New Yorkban a szovjet intervenció hírére összehívták az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülését.

A világ felzúdult a szovjet orvtámadás hírére. Európa nagyvárosaiban, de a tengeren túl is egymást érték a tiltakozó, több esetben erőszakos tüntetések a magyar szabadság mellett. Párizsban például napokon át tartó tömegtüntetés kezdődött. Albert Camus francia író A magyarok vére című esszéjében így írt forradalmunkról: „A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és az igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz évben. Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fülét betömő, szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett elhullnia, s ez a vérfolyam most alvad az emlékezetben”.

Topor István

 

Évfordulók november 3-án


1443. november 3-án a balkáni hosszúhadjárat során Hunyadi János a Morava folyó völgyében győzelmet aratott a többszörös túlerőben lévő ruméliai beglerbég, Kászim pasa seregei fölött. Az ütközetben 2000 török esett el, 4000 pedig foglyul esett, akik közül 13 magasrangú tiszt volt. A magyarok vesztesége mindössze 500 főre rúgott. A hadjárat hat győztes csatája ellenére sem sikerült a török kiszorítása a Balkánról.

1527. november 3-án Székesfehérvárott Podmaniczky István nyitrai püspök magyar királlyá koronázta I. Ferdinánd Habsburg uralkodót. Az érvényességgel kapcsolatban gondok merültek fel, hiszen nem az esztergomi érsek helyezte Ferdinánd fejére a koronát. A nehézség azonban hamarosan megoldódott, mer Várday Pál esztergomi érsek is az ő pártjára állt, így tőle is megkapta méltósága megerősítését. Cserébe érsekségét 1549-ben bekövetkezett haláláig viselhette.

1825. november 3-án a pozsonyi országgyűlésen felsőbüki Nagy Pál lelkesítő beszédének hatására gróf Széchenyi István az alábbi bejelentést tette:

„…Ha egy intézet álland fel a magyar nyelv kifejlesztésére, mely polgártársaim nevelését is elősegíti, ugy felajánlom egy évi egész jövedelmemet, mely 60.000 forintból áll, s az a felállítandó magyar tudós társaság alapjához csatoltassék.”

Széchenyi felajánlásához csatlakozott Vay Ábrahám 8000, Andrássy György gróf 10.000, és Károlyi György gróf 40.000 forinttal.

Még aznap este naplójába a következő szűkszavú, de elkeseredettségre utaló bejegyzést tette: „A kerületi ülésen beszéltem; minden honfitársamat ellenségemmé tettem.”

November 8-án a négy első alapító írásban is benyújtotta ajánlatát a nádorhoz és az alsó- és felsőtáblához,.

Az új intézmény indulásakor Széchenyi a hangsúlyt a magyar nyelv művelésére helyezte. Ezt a célt rögzítették az 1827. évi XI. törvénycikkelyben „A honi nyelv kimívelésére felállítandó Tudós Társaságról vagy is Magyar Akadémiáról” is.

A Magyar Tudós Társaságnak ma használt elnevezése a Magyar Tudományos Akadémia, 1858-tól lépett életbe.

1997 óta ez a nap a Magyar Tudomány Napja, ekkor adják át az arra legméltóbb tudósoknak



1918. november 3-án Padovában az Osztrák-Magyar Monarchia nevében Weber tábornok fegyverszüneti megállapodást írt alá Adamo Diaz tábornokkal az olasz hadsereg vezérkari főnökével, az antant képviselőjével. A másnap életbe lépett fegyverszünet elrendelte az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregének visszavonását az 1914-es határokra. Ezzel az 1914. július 28-i hadüzenettel indult háború a monarchia számára lezárult.



1936. november 3-án hunyt el Budapesten Kosztolányi Dezső író, költő, műfordító, kritikus és újságíró, a Nyugat első nemzedékének kiemelkedő képviselője, a magyar nyelv elkötelezett híve. Az irodalom szinte minden műfajában remekek sorát alkotta. Novelláit, de számos regényét a pszichológiai folyamatok ábrázolása, a megfigyelői és nyelvi pontosság jellemzi. Önmagát esztétikai emberként, „homo aestheticus”-ként jellemezte. Meggyőződése volt, hogy az embernél nincs nagyobb érték. Ez azonban nem valamilyen kiváló tulajdonsága, hanem önmagában, emberi mivolta miatt.



Topor István


Évfordulók november 2-án


1755. november 2-án született Marie Antoinette (Habsburg-Lotharingiai Mária Antónia), francia királyné, XVI. Lajos felesége, Mária Terézia magyar királynő tizenötödik gyermeke. Kedves és szép kislány volt, imádta a pompát, bár anyja igyekezett szigorúan fogni. Tizennégy évesen lett a francia trónörökös felesége, de a házasságot csak hét évvel később hálták el; akkor tudta fivére, a későbbi II. József sógorát rábeszélni, hogy műtesse meg fitymaszűkületét. Magányát szórakozással oldotta, szeretett kártyázni, táncolni, szórakozni, pénzt költeni. Volt kitől örökölni, eltanulni a pazarló életvitelt. Édesanyja például minden vendég részére színírany evőeszközöket öntetett, amikor lánya Lajos felesége lett. Az értékes holmit az esküvő emlékére hazavihették a meghívottak. Történt ez akkor, amikor a kincstár üres volt, s a sereg ellátására sem jutott pénz. Mária Terézia valamennyi gyermekét szélsőséges pompával házasította ki.

A politikával nem törődtek sem ő, sem férje. Nem vettek tudomást a nép fokozódó nyomoráról. Fényűző életmódja egyre ellenszenvesebbé tette a királynét. A forradalom kitörésekor már nemcsak népszerűtlen volt, hanem Franciaország leggyűlöltebb asszonya. "Osztrák szajha"-ként emlegették. Szökési kísérletük meghiúsult, börtönbe zárták őket. Az uralkodói jogaitól megfosztott "Capet Lajost" 1793. január 21-én, "özvegy Capetnét" pedig október 16-án lefejezték.

1902. november 2-án született Illyés (eredetileg Illés) Gyula a Tolna megyei Felsőrácegrespusztán. Alsó- és középiskoláit több helyen végezte, majd a budapesti bölcsészkar magyar-francia szakos hallgatója lett. A világháború végén baloldali mozgalmakkal került kapcsolatba, várható letartóztatása elől 1921-ben Párizsig menekül, ahonnan 1926-ban térhetett haza. 1936-ban ismerte meg Kozmucza Flórát, aki második felesége lett. Írt Kassák Dokumentum c. lapjába, a Nyugatba, majd annak megszűnte után a Magyar Csillagba. Négyszer kapott Baungarten - díjat, melyet alapítója végrendelete szerint olyan magyar írók kaphattak, akik "minden vallási, faji és társadalmi előítélettől mentesek és csakis eszményi célokat szolgálnak és így személyes előnyök kedvéért megalkuvást nem ismervén, anyagiakban szükséget szenvednek". 1945 tavaszától részt vett a Nemzeti Parasztpárt munkájában, országgyűlési képviselőségéről 1948-ban lemondott. A Rákosi korszakban igyekezett visszavonultan élni, a Kádár-rendszer kezdeti éveiben szintén. Sok egyéb kitüntetése mellett háromszor kapott Kossuth-díjat. 1956 októberében óriási hatást váltott ki "Egy mondat a zsarnokságról" c. versének megjelenése.

Topor István


Évfordulók november 1-jén


1496. november 1-jén halt meg Filippo Buonaccorsi olasz költő, történetíró, latin nevén Callimachus. II. Pál pápa több humanistát bebörtönöztetett összeesküvés vádjával, de neki sikerült megszöknie. Száműzetése során Lengyelországba vetődött, ahol "megélhetési humanista" lett (Kristóf Ilona), de élt Mátyás udvarában is. Verseket írt a királyhoz és Beatrix királynéhoz. Magyar vonatkozású művei I. Ulászlóról és Mátyásról szólnak. Historia Attilae (Attila története) című munkája Európa-szerte népszerű volt.

1818. november 1-jén született Szacsvay Imre "az elfeledett vértanú", miként Fleisz János történész nevezi. Jogot végzett, Nagyváradon ügyvédkedett, majd 1848-ban országgyűlési képviselővé választották. Mindvégig kitartott a szabadságharc ügye mellett, Debrecenben Kossuth egyik legbizalmasabb híve lett, a radikális csoport vezetője. Képviselőházi jegyzőként aláírta a függetlenségi nyilatkozatot, ez adott jogalapot a császári hatalomnak, hogy kötél általi halálra ítélje. Margó Ede szobrászművész róla készült alkotása Nagyváradon áll, felirata: "Csak egy tollvonás volt a bűne". Alig 31 évet élt.

1845. november 1-jén született Teleki Sámuel Afrika-kutató. A göttingeni és a berlini egyetemeken tanult többek közt ásványtant, geológiát, földrajzot. 1886-89 között hosszú utat tett meg Afrika akkor még ismeretlen részein, felfedezte a Rudolf- és a Stefánia-tavakat, és egy vulkánt, mely azóta is a nevét viseli. Rengeteg fényképet készített abban a korban, amikor ez még nem volt hétköznapi tevékenység. Járt Indiában, Jáván és Szumátrán is. Afrikai kutatóútjának eseményeit útitársa, Ludwig von Höhnel írta meg.

Márk Éva