2012. decemberi évfordulók

2012.12.18 17:41

Évfordulók december 31-én

1385. december 31-én Demeter bíboros esztergomi érsek Mária lemondott és Erzsébet anyakirályné jelenlétében Székesfehérvárott magyar királlyá koronázta Durazzói (Kis) Károly nápolyi királyt, aki II. (Kis) Károly néven uralkodott. Károlyt 1385 augusztusában hívták meg a magyar trónra. Mindössze másfél hónapot uralkodott, hiszen 1386. február 24-én meghalt. Visegrádon temették el.

1621. december 31-én Bethlen Gábor és II. Ferdinánd megbízottai megkötötték a nikolsburgi békét. Ennek értelmében Bethlen lemondott a királyi címről és visszaszolgáltatta a Szent Koronát Ferdinándnak. Birtokadományai a következő országgyűlésig érvényben maradtak. Nemesítéseiről csak a diplomát kellett bemutatni. Személyes kielégítésképpen megkapta a sziléziai Oppelnt és Ratibort, valamint hét felső-magyarországi vármegyét: Szatmárt, Szabolcsot, Bereget, Zemplént, Borsodot és Abaújt. II. Ferdinánd az említett vármegyék végvárainak fenntartására évi 50 000 Ft-ot fizetet. Bethlen vállalta, hogy a kezén levő többi területet a várakkal együtt visszaszolgáltatja.

1660. december 31-én a szászrégeni országgyűlés tudomásul vette Barcsay Ákos lemondását a fejedelemségről. II. Rákóczi György, aki nem ismerte el fejedelemségét polgárháborút robbantott ki ellene. 1660 tavaszán Barcsayt beszorította Szeben várába. Rákóczi ezzel Erdélyre zúdította a török csapatokat. Igaz, vitézül szembe szállt velük, de a szászfenesi csatában (május 22-én) csatát veszített ellenük és súlyos sebébe június 27-én bele is halt. Barcsay népszerűsége rohamosan csökkent. Őt hibáztatták a magas adókért, és a török túlzott kiszolgálásával is megvádolták. Az erdélyi urak egyre inkább a tatár fogságból hazatért Kemény Jánosban látták a megoldást. Kemény igényt támasztott a fejedelmi trónra. Barcsay, hogy az újabb polgárháborút elkerülje Erdély lemondott méltóságáról. De Kemény elfogatta és a foglyot 1661. július elsején Kozmatelekén megölték.

II. Rákóczi Györgyről és Barcsay Ákosról bővebbet honlapunkon találnak: http://korok.webnode.hu/products/ii-rakoczi-gyorgy/, http://korok.webnode.hu/products/barcsay-akos-es-kemeny-janos-fejedelmek/

1921. december 31. Budapesten elhunyt Kiss József, költő és szerkesztő. A 19. század végi magyar líra kiemelkedő képviselője.

Mezőcsáton született 1843. november 30-án. 13 éves koráig zsidó tudományokat tanult Miskolcon, majd a rimaszombati gimnáziumban és a debreceni református kollégiumban tanult. 1862-67 között vidéken házitanító. 1868-tól Pesten élt, másfél évig nyomdai korrektor volt. 1871-73-ban a Képes Világ szerkesztője. Pályája kezdetén a népnemzeti iskola hatása alatt főként balladákat írt (Simon Judit, Ágota kisasszony). Az 1890-ben általa útnak indított A Hét című irodalmi folyóirat hamarosan vezető szerepet töltött be a magyar irodalmi közéletben. Ez volt az első olyan polgári szemléletű folyóirat, amely következetesen mutatta be az újabb nyugat-európai és orosz irodalom eredményeit. Költészetében szakított a klasszikus verselési szabályokkal, a hangsúlyos verseléssel ötvözött sajátos, modern ritmikát teremtett. Lírájának fő témája a mellőzöttsége miatti keserűség. Sokszínű költészete a magyar és a zsidó, a népies és modern, a falusi és a városi, az epikai és a lírai, a realisztikus és a mesei elemeket egyesítette.

Topor István

 

Évfordulók december 30-án

1796. december 30-án született báró Wesselényi Miklós, az „árvízi hajós”, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági és tiszteletbeli tagja, az országgyűlési főrendház vezére.

Idősebb Wesselényi Miklós és Cserey Heléna gyermekeként az erdélyi Zsibón született. Örökölte édesapja erős testalkatát, amelyet rendszeres lovaglással, sportolással tovább erősített. Tanulmányait otthon végezte, házitanítói Tőkés János és ifjú Pataki Mózes voltak. Közpályáját 1818-ban kezdte a vármegyegyűléseken.

1821-1822-ben hosszabb utazást tett Franciaországban és Angliában Széchenyi István társaságában. Hazánkba visszatérve lettek az országgyűlési főrendű ellenzék vezérei.

Birtokát képező falvaiban, példát mutatva, elengedte a robotot és a dézsma nagy részét. Ebben Jósika Miklós, Újfalvi Sándor és mások is követték őt.
Ő volt az, aki elsőként szabadította fel parasztjait a jobbágyság alól, saját költségén taníttatta őket, tanfolyamokat tartott nekik a korszerű földművelésről, állattenyésztésről.
Kolozsváron nyomdája működött a Híd utcában, itt nyomtatta ki beszédeit, tételeit, naplóját, de 1835-ben Estei Ferdinánd osztrák császári herceg bezáratta a nyomdát.

1835 elején előbb az erdélyi, majd a magyarországi királyi tábla is perbe fogta – előbbi az 1835–36-ös erdélyi országgyűlés üléseiről készített naplónak a cenzúrát megkerülő terjesztése miatt, utóbbi az 1834. decemberi nagykárolyi megyegyűlésen elmondott beszéde miatt, melyben igen élesen bírálta a kormányzatot az úrbéri reformok elbuktatásáért. A perben Kölcsey Ferenc volt a védője. 1838-ban részt vett a pesti árvíz mentési munkálataiban, ahol életeket mentett, ezért az árvízi hajós nevet kapta. Az ellene zajló perben 3 év börtönre ítélték, a büntetését a budai várban kezdte tölteni. Szembaja időközben súlyosbodott, két hónap után engedélyezték, hogy gyógykezelésére a sziléziai Gräfenbergbe utazzék. Innen 1843-ban tért haza és 1848-ig Zsibón élt, mint Kolozs vármegye alispánja. 1848-ban vakon s betegen jelentős része volt abban, hogy a kolozsvári országgyűlés is kimondta Erdély unióját.

1848 szeptemberében a morvaországi gyógyhelyre, Gräfenbergbe menekült családjával együtt, mert a forradalom nehézségeinek felismerése következtében elvesztette hitét az ellenállás sikerében. Ehhez a lépéséhez testi rokkantsága is hozzájárult.
Felesége, Lux Anna, élete végéig ápolta. 1850. április 21-én, Gräfenbergből hazatérőben halt meg.

1916. december 30-án a budavári Mátyás-templomban megkoronázták IV. (Boldog) Károlyt és feleségét, Zita királynét. Károly a Habsburg–Lotaringiai-ház utolsó uralkodója, 1916 és 1918 között I. Károly néven a Habsburg Birodalom és egyben az Osztrák Császárság utolsó császára és IV. Károly néven az utolsó magyar király.

IV. Károly az ausztriai Persenbeugban született 1887. augusztus 27-én, Ottó Ferenc főherceg és Mária Jozefa szász királyi hercegnő fiaként. Apja 1906-ban gégerákban meghalt, Ferenc Ferdinánd pedig 1914. június 28-án Szarajevóban merénylet áldozatává vált. Ez az esemény casus belli-ként (háborús ok) szolgált az I. világháború kitöréséhez. Két év múlva, 1916. november 21-én elhunyt Ferenc József császár és magyar király, így a trón Károly főherceg örökölte. 1916. december 2-án maga vette át az osztrák-magyar hadsereg szárazföldi és tengeri erőinek főparancsnokságát. A címmel együtt megkapta a tábornagyi rangot is. IV. Károly 1918. november 11-én Ausztriában, 13-án pedig Magyarországon mondott le a kormányzásról.

A Madeira-szigeteki Funchal-ban halt meg 1922. április 1-jén, spanyolnáthában.

2001. december 30-án hunyt el Ember Mária (eredeti nevén Elsner Mária) író, újságíró, műkritikus, műfordító, történész, kutató.

Abádszalókon született 1931. április 19-én. 1950-1954 között az ELTE Bölcsészettudományi Karának magyar-német- újságírás szakán tanári és újságírói diplomát szerzett. Pályakezdőként az Atheneum Könyvkiadónál és az Irodalmi Újságnál dolgozott. 1951-1956-ig a Magyar Nemzet munkatársa. 1956 után eltiltották az újságírástól, ezután négy évig tanított egy általános iskolában. 1961-től a Neue Zeitung riportere, majd a kultúr rovat vezetője. 1974-től a Pesti Műsor, majd 1976-1991 között a Magyar Nemzet olvasószerkesztője. Mivel aláírta a Václav Havel és társai pere elleni tiltakozást, olvasószerkesztői posztjától megfosztották. Akkor kezdett el a lapban művészeti kritikákat publikálni. Prózai műveiben a megélt, tapasztalt dolgok érzékeny, őszinte és pontos krónikása. Legismertebb alkotása a magyarországi holokauszt-szépirodalom első hírnökeként 1974-ben megjelent regénye a Hajtűkanyar. A mű a történelmet beszéli el, a debreceni zsidó-családok kitaszíttatását, lágerbe hurcoltatását és megmenekülését. További művei: Egy boldog nő (regények), Nevetséges (elbeszélések, humoreszkek, paródiák), valamint több útleírás. 1993-ban megjelent 56-os naplója Mindent késve címmel, 2000-ben pedig az El a faluból című memoárkötete. 2001 végén jelent meg utolsó munkája 2000-ben fogunk még élni? címmel.

Topor István

Évfordulók december 29-én

1541. december 29. a gyalui egyezmény megkötésének napja, melyben Fráter György Izabella nevében, a királynénak és fiának megélhetést nyújtó kárpótlást kialkudva átengedte Habsburg Ferdinándnak az egész országot azzal a feltétellel, hogy az osztrákok visszafoglalják Budát a töröktől. Az ügyes alku nem veszélyeztette a keleti királyságot, viszont egyértelművé tette, hogy Ferdinánd nem bír a törökkel, tehát az ország egyesítése sem várható tőle. Ezt felismerve és kihasználva az időközben kormányzóvá lett György barát hozzálátott a keleti királyság intézményeinkek megszervezéséhez, s ezzel megalapozta az Erdélyi Fejedelemséget.

1606. december 29-én halt meg Bocskai István erdélyi fejedelem. Életéről bővebben: http://korok.webnode.hu/products/bocskai-istvan/

1766. december 29-én Mária Terézia egységes urbárium bevezetését rendelte el Baranya, Somogy, Tolna, Zala, Vas és Sopron megyékben. A királynőről és többek közt az urbáriumról bővebben: http://korok.webnode.hu/products/maria-terezia/,

1828. december 29-én született Szendrey Júlia a "feleségek felesége", "az erdődi George Sand" (Ady). Egy évvel megismerkedésük után házasodtak össze Petőfivel, Júlia apjának akarata ellenére. "Csak mióta asszony vagyok ismerem az élet legédesebb örömeit és legkeserűbb bánatát" - olvashatjuk 1925-ben előkerült naplójában. Tele volt szabadságvággyal, nehezen viselte a korlátokat: "... nem vagyok képes egyébre, nem engednek a körülmények szerelmemért többet tenni, mint szépen itthon ülni, kötni és főzni, foltozni és rántásokat keverni!" - jegyzi be keserűen, amikor férje tőle távol katonáskodott Bem oldalán. Külsőségekben próbálta egyéniségét megmutatni: nadrágban járt, szivarozott és időnként többet ivott az elégnél. A Petőfiről érkező bizonytalan hírek hatására kicsi fiát, Zoltánt szüleire bízta és férje keresésére indult. Helyzete lassan tarthatatlanná vált, elítélték szabados viselkedése miatt, nem látták meg benne a gyászoló, kétségbeesetten kapkodó özvegyet. A nemzet dicsőített nagyasszonyából kétes hírű nő lett. Még csak húsz éves volt!

Horvát Árpád egyetemi tanár a házasság menedékét ajánlotta Júliának, akinek addigra nem volt más választása, mint "menhely vagy öngyilkosság". Zoltánért és a tolakodó férfiak ellen elfogadta Horvát ajánlatát, s ezzel az iránta megnyilvánuló maradék tiszteletet is elvesztette. A honvéd özvegye c. versében még a galamblelkű Arany is ítéletet mondott fölötte... de legalább élhetett, nevelhette Petőfi fiát, bár Zoltánnal, ahogy a gyermek növekedett, egyre több konfliktusa támadt. Második házasságában négy gyermeke született, Attila, Árpád, Viola és Ilona. Verseket kezdett írni, legtöbbjéből, mint a Zoltánról szólóban is végtelen szomorúság árad:

Először terólad Szerelmem virága,

Kihalt boldogságom Egyetlen zöld ága.

Az eltépett múltnak Élő bizonysága,

A lehullott csillag Fennmaradt sugára!

Már súlyos beteg volt, amikor úgy döntött, hogy elköltözik Horváttól és meg is tette. 1868. szeptemberében halt meg. Apja temettette el, akinek búcsúlevelében így írt: "Apám azt mondta, hogy én boldogtalan leszek Sándor mellett. Asszonynak még nem adatott olyan boldogság, mint amit én éreztem, mikor együtt voltunk Sándorommal. Királynője voltam, imádott engem és én imádtam őt. Mi voltunk a legboldogabb emberpár a világon, s ha a végzet közbe nem szól, ma is azok volnánk."

Márk Éva


Évfordulók december 28-án

December 28. A katolikus egyház e napon tartja az aprószentek ünnepét, a betlehemi és környékbeli fiúgyermekek emlékére, akiket Máté evangéliuma szerint Nagy Heródes legyilkoltatott.

1793. december 28-án nyílt meg az ország második nyilvános könyvtára Egerben. (Az elsőt Klimó György hozta létre Pécsett.) A gyűjtemény beszerzése Esterházy Károly egri püspök nevéhez fűződik. Halála után hagyatéka is a könyvtár része lett.

1903. december 28-án született Neumann János Budapesten. Apja 1913-ban margittai előnévvel nemesi címet kapott. Csodagyerek volt, 10 évesen már a Fasori Evangélikus Főgimnáziumba járt, 1931-ben a princetoni egyetem professzora lett. Ő indította útjára a XX. sz. informatikai forradalmát, amiért megkapta az Egyesült Államok érdemérmét. Az elektronikus számítógépek alapvető gomdolatait - kettes számrendszer alkalmazása, memória, programtárolás, utasítás rendszer - Neumann-elveknek nevezik. Ezen elv alapján működnek a mai számítógépek is.

Már gyermekkorában rendkívüli fejszámoló volt. Később legendássá lett, hogy a korai számítógépeket ő maga ellenőrizte fejben, a gépekével azonos sebességgel.

1969. december 28-án született Helsinkiben Linus Torvalds, az Unix-szerű operációs rendszer, a Linux fejlesztésének elindítója, máig egyik fő fejlesztője.

1973. december 28-án jelent meg Alexandr Szolzsenyicin (1918-2008) A Gulag-szigetcsoport c. dokumentumregénye, amiért megfosztották szovjet állampolgárságától és kiutasították hazájából. 1994-ben tért haza Oroszországba abban a hitben, hogy részt vehet a szellemi életben, de nemigen figyeltek rá. A Nobel-díjas író Moszkvában hunyt el kilencvenedik életévében.

Márk ÉvaÉvfordulók december 27-én

December 27. János apostol és evangélista emléknapja, a karácsonyi ünnepkör része. Szent János napján vitték a templomba a bort, ahol a pap megáldotta. A szentelt bornak mágikus ereje volt, beteg embert, állatot gyógyítottak vele, és minden hordóba öntöttek belőle, hogy a bennük lévő meg ne romoljon.

1236. december 27-én számolt be Julianus domonkos szerzetes a keleti magyarok hazájának megtalálásáról és a mongolok közeledéséről. Két útjáról készült feljegyzéseit a vatikáni levéltár őrzi. Hiteles tudósításait más európai utazók is felhasználták, pl. Giovanni da Pian del Carpine, aki pápai követként utazott a mongol Güjük nagykánhoz.

1571. december 27-én született Johannes Kepler csillagász. Csillagászatot és matematikát tanított a grazi egyetemen már 23 éves korában. 1600-ban lett Tycho Brahe segédje II. Rudolf prágai udvarában. Jól kiegészítették egymást: Kepler rövidlátó volt, de kiváló matematikus, Brahe kitűnő megfigyelő, de gyengébb a matematikában. Eredményeik szolgáltak alapul későbbi kutatók, köztük Newton munkásságához. 58 évesen nyomorúságos körülmények között halt meg Regensburgban, ahol jeltelen sírba temették.

1934. december 27-én egy magát sahhá kikiáltó katonatiszt Reza Pahlavi, Perzsia nevét Iránra változtatta. 1941-ben németbarátsága miatt le kellett mondania fia, Mohamed Reza Pahlavi javára. A maga választotta Pahlavi név jelentése: hősi, dicső.

Márk Éva


Évfordulók december 26-án

DECEMBER 26. Karácsony első napja, Szent István az első keresztény vértanú ünnepe. Ezen a napon kezdődött és újévig tartott a regölés; természetvarázsló énekmondással, bőségvarázsló versekkel regősök járták a házakat és áldást kértek a ház lakóira. Külön köszöntötték az Istvánokat. Íme egy a számos vers közül, mellyel egyúttal jókívánságainkat küldjük szerkesztőtársunknak, Topor Istvánnak:

Megjöttem én jó estét, jó estét, István köszöntésére

István, légy egészségben, köszöntlek reménységben!

1820. december 26-án halt meg Joseph Fouché francia politikus. Minden rendszert kiszolgált, a Direktórium, a Konzulátus, Napóleon császár és a Bourbon restauráció rendőrminisztere volt. Mondása szerint "a farkasokkal együtt kell üvölteni", s ehhez tartotta magát egész életében. Az 1816-ban kiadott királyi rendelet száműzetésre ítélte a királygyilkosságban (XVI. Lajos) bűnrészeseket, ekkor minden tisztségétől megfosztva Ausztriába menekült. Triesztben halt meg, de előtte Jerome Bonaparte segítségével elégette a birtokában lévő összes iratot, a direktórium, a konzulátus és a császárság titkainak pótolhatatlan bizonyítékait. Hamvait 1875-ben vitték Franciaországba.

1890. december 26-án halt meg Heinrich Schliemann német kereskedő, bankár, amatőr régész. Gyermekkorától vonzotta a görög mitológia, apja sokat mesélt neki Homérosz hőseiről, s már ekkor elhatározta, hogy megtalálja Tróját. 1870-ben - még engedély nélkül - kezdett a munkába. Páratlan leletei ellenére sokáig nem hittek neki, nemcsak mert laikus volt, de szakszerűtlen is. Eduard Meyer a nagy német történész szerint "módszertelen eljárása a tudomány számára igen áldásosnak bizonyult". Schliemann nyomán a mondák és legendák alapján láttak neki további régészek több kutatásnak.

Márk Éva


Évfordulók december 25-én

DECEMBER 25. A karácsonyi ünnepkörben a családi együttlét napja. Dologtiltó nap, még a szemetet vagy a hamut sem szabad kivinni, mert azzal kiviszik a szerencsét a házból.

December 25. Congkapa halálának napja,Tibet egyik nagy ünnepe. Congkapa (1357 - 1419) a tibeti buddhizmus megújítója, a "sárgasapkás" iskola, a Tibetben és Mongóliában élő lámaista irányzat alapítója volt. Szintén ő alapította az évente rendezett Nagy Imafesztivált. Főműve a "Nagy Fokozatos Ösvény". Írásainak célját a következőképp határozta meg: "Hogy saját tudásomat eddzem, és hogy más szerencséseknek is a segítségére legyek, könnyen érthető stílusban előadtam a beteljesüléshez vezető ösvényt, amely a győzedelmeseknek örömet okoz." Tibetről bővebben ide kattintva olvashatnak!

1000. december 25-én magyar királlyá koronázták I. Istvánt (más vélemények pl. Györffy György szerint az eseményre 1000. augusztus 23. és 1001. augusztus 22. között került sor). A kutatók a koronázó püspök személyében sem egyeznek, sőt az sem egészen biztos, hogy a koronát II. Szilveszter pápa küldte ( az viszont bizonyos, hogy nem volt azonos a ma Szent Korona néven ismert uralkodói jelvénnyel). A közvélekedés a fenti dátumot fogadja el Szent István koronázásának napjául.

1911. december 25-én született Gunda Béla etnográfus, egyetemi tanár, a történelemtudományok doktora, az MTA rendes tagja. 1939-től a Néprajzi Múzeum tudományos munkatársa, 1949-től a debreceni egyetem néprajzi tanszékének tanára. 1978-ban Herder-díjat kapott. Kutatómunkát végzett többek közt a Kárpátokban, a Balkánon, Skandináviában, és észak-amerikai indiánok között. Fő kutatási területei az ősfoglalkozások, település és építkezés. A Magyar Néprajzi Lexikon készítésének egyik kezdeményezője. Hazai és külföldi folyóiratokban számos tanulmánya jelent meg. 1994. július 30-án halt meg Debrecenben.

Márk Éva

Évfordulók december 24-én

December 24. Ádám - Éva napja, karácsony böjtje, előestéje (szenteste), bibliai ősszüleink nevenapja. Számos népi hiedelem, szokás fűződik a naphoz, például tilos volt erdőn-mezőn dolgozni, kölcsönadni vagy kölcsönkérni, varrni, foltozni. Az állatokat főtt lencsével etették vagy megveregették, hogy magas legyen a szaporulat. Szerencsésnek tartották az e napon meghaltakat, mert azok rögtön bűnbocsánatot nyertek. A családok együtt mentek éjféli misére, ilyenkor vitték magukkal készítői a Luca-széket, s a hitvilág része volt, hogy az éjféli mise alatt az állatok megszólalnak és kibeszélik gazdáikat. Természetesen a szokások tájegységenként alakultak, változtak.

1837. december 24-én született Elisabeth Eugenie Amalie von Wittelsbach bajor hercegnő, osztrák császárné, a közkedvelt Sissy, a magyarbarátságáról ismert, magyar alattvalói által szeretett és tisztelt Erzsébet kirélyné.

1865. december 24-én a polgárháborúból vesztesen kikerülő egyik déli államban Tenessee-ben hat háborús veterán megalapította a Ku-Klux Klánt, főleg a felszabadított feketék megfélemlítésére, de a republikánus jogvédők ellen is. A csoport létszáma gyorsan bővült, az erőszak egyre inkább elharapózott, éjszakai összejöveteleik csúcspontja a lincselés volt, 1868-ban pl. csak Luisianában kb. 2000 gyilkosság történt. 1871-ben betiltották a szervezetet, ekkor változatos neveken alakultak újjá (Fehér Liga, Vörösingesek, stb.), de úgy tűnt, mintha lassan feloszlottak volna. Egyre ritkábban lehetett róluk hallani 1915-ig, amikor egy szélsőséges fajgyűlölő atlantai metodista lelkész megújította a Klánt. Ők már nemcsak a feketéket, hanem a zsidókat, katolikusokat, indiánokat, új bevándorlókat, vagyis szinte mindenkit fenyegettek, aki valamiért nem tartozott közéjük. Vezetőjük W. J. Simmoms volt, aki önmagát Birodalmi Varázslónak tartotta, nevezte. Fénykoruk az 1920-as évekre tehető, állítólag 5 millió tag és szimpatizáns tartozott hozzájuk. A szövetségi állam által létrehozott FBI és vezetője J. E. Hoover (aki szintén keményen fajgyűlölő volt, de elsősorban hivatásának élő ember), vette fel a harcot a Klánnal olyan sikerrel, hogy 1940-re már csak 10 000 körül volt a tagok száma. Napjainkra az egységes szervezet felbomlott, 150-180 körül van az egymástól független csoportok száma, összesen 4-6 000 taggal.

Márk Éva


Évfordulók december 23-án

1790. december 23-án született meg a franciaországi Figeac-ban Jean-Francois Champollion orientalista, utazó, az egyiptológia megalapítója.

Hatévesen autodidakta módon tanult meg írni és olvasni, kilencéves korára folyékonyan beszélt latinul és görögül. 11 éves korában a Bibliát eredeti héber nyelven olvasta el, majd arab, kopt, perzsa, szanszkrit és a kínai nyelvet tanulmányozta. 1806-tól az egyiptomi írások, elsősorban a kopt írás tanulmányozásába fogott. Elfogadta azt a tant, hogy a kopt nyelv a régi egyiptomi nyelv egy kései változata. Napóleon egyiptomi hadjárata során az egyiptomi Rosette városban rátalált az ún. rosette-i kőre, melyet senkinek sem sikerült megfejteni. Champollion háromféle írásból, a hieroglif, a demotikus és a görögből megfejtette az egyiptomi írást és ezzel utat nyitott az ókori Egyiptom történetének részletesebb megismeréséhez. 1828-tól 1830-ig Champollion tudományos expedíciót vezetett Egyiptomba, ezután írta meg "Egyiptom és Núbia műalkotásai” című könyvét. 1832-ben halt meg tüdőbajban, befejezetlenül hagyva Egyiptomi nyelvtanát és Egyiptomi szótárát, ezeket fivére publikálta.

1793. december 23-án született Jászberényben Schenbach Rozália néven a később legendássá vált színésznőóriás, Déryné Széppataki Róza. Déryné a magyar színjátszás kezdeti korszakának legnevesebb színésznője, énekesnője volt, a magyar vándorszínészet jelképe. Primadonna, a drámai előadásokon a naiva szerepkört alakította, az operaszínpadokon elsősorban a szoprán-szólamokat énekelte. Több száz szerepből állt a repertoárja. Jelentős érdemi fűződnek a magyar színészet társadalmi elfogadtatásához. A színészeten kívül hat drámát fordított németből magyarra és megírta az emlékiratait. Legnagyobb sikereit Pesten, Kolozsváron, Kassán és Miskolcon érte el.

1918. december 23-án Philippe Berthelot tábornok, a Havasföldön állomásozó Dunai Hadsereg parancsnoka és a bukaresti francia misszió vezetője jegyzéket juttatott el a magyar kormányhoz. Ebben közölte, hogy a román hadsereg főparancsnokának engedélyezte a november 23-i belgrádi fegyverszünetben megszabott erdélyi demarkációs vonal átlépését. Ezen a napon tette közzé a magyar kormány az 1918. évi X. törvényt, amely Ruszka-Krajna néven területi autonómiát biztosított a magyarországi ruszinoknak.

1944. december 23-án az Ideiglenes Nemzeti Kormány elhatározta, hogy fegyverszünetet kér a Szovjetuniótól. Ugyanezen a napon ítélte Sopronkőhidán kötél általi halálra a nyilas katonai bíróság Bajcsy-Zsilinszky Endrét, a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának elnökét. Az ítéletet másnap reggel végrehajtották.

Topor István

Évfordulók december 22-én

1476. december 22-én I. (Hunyadi) Mátyás és Aragóniai Beatrix Budán a Nagyboldogasszony templomában házasságot kötött. A menyegzőn a kórus francia mesterek műveit adta elő. Az esküvői szertartást Rangoni Gábor egri püspök celebrálta, és részt vett rajta Vetési Albert veszprémi püspök is, aki ekkor már - amint ez szokásban volt - a királynő főkancelláriusa is volt. A szertartáson részt vettek mindazok a magyar és külföldi főurak és követek is, akik a királynő koronázásakor is jelen voltak. Mátyás és Beatrix esküvőjén 24 fogást szolgáltak fel. Az étkek elfogyasztása közben és után az elmaradhatatlan bort mázatlan cserépedényekben kínálták és a pohárnokok kötelessége volt gondoskodni arról, hogy a vendégek serlege, kupája ne legyen üres.

1833. december 22-én született Kassán Semsey Andor a magyar tudomány bőkezű támogatója, mineralógus.

Kora legnagyobb mecénása volt; gyakorlatilag teljes vagyonát, több mint 2 millió aranykoronát áldozott a hazai tudományos élet támogatására. Ő vásárolta meg a Nemzeti Múzeum számára három, világhírű ásványgyűjteményt. Az őslénytár ritka példányait szintén ő vásárolta. Műszereket szerzett be, tanulmányutakat finanszírozott, hozzájárult a könyvbeszerzésekhez. Jelentős összeggel járult hozzá az 1895-ben létesült Eötvös Collegium alaptőkéjéhez, de legjelentősebb adománya az a 200 000 koronás összeg volt, amelyet a Tudományos Akadémia rendelkezésére bocsátott tíz elmaradott területet érintő tíz kézikönyv megíratása céljára. Alapelvét szerény szavakkal fogalmazta meg: „Mindnyájunk kötelessége, hogy hazánk előrehaladásán közremunkálkodjunk”. Emlékét a Semseyt és az Andorit nevű ásványok is őrzik.

1921. december 22-én ezen a napon írta alá Bethlen István miniszterelnök és Peyer Károly, a Szociáldemokrata Párt képviselője azt az egyezményt, amely a történelembe Bethlen – Peyer paktum néven vonult be. A tárgyalásokat a Bethlen-kormány kezdeményezte azzal a céllal, hogy a szociáldemokrata mozgalmat a rendszer megszilárdításának szolgálatába állítsa. A megegyezés lényege egyfelől az volt, hogy a kormány elismerte a pártot, mint politikai tényezőt, és szavatolta működési feltételeit, másfelől pedig az, hogy az MSZDP lemondott a rendszer radikális ellenzékének szerepköréről, például a kormány külpolitikai tevékenységének bírálatáról, nem fejt ki köztársasági propagandát és nem kísérli meg visszaállítani a közalkalmazottak (vasutasok, postások) betiltott szakszervezeteit. Ugyanakkor a szakszervezetek folytathatták alapszabályszerű tevékenységüket, de politikával nem foglalkozhattak

1944. december 22-én a Debrecenben ülésező Ideiglenes Nemzetgyűlés megválasztotta az Ideiglenes Nemzeti Kormányt. A kormány elnöke a párton kívüli Dálnoki Miklós Béla lett. Miniszternek választották többek között a Nemzeti Parasztpárt tagját, Erdei Ferencet, a földművelésügyi miniszteri széket a Magyar Kommunista Párt tagja Nagy Imre kapta. Kapott tárcát a Szociáldemokrata Párt (Takács Ferenc), a Független Kisgazdapárt (Gyöngyösi János), de több pártok kívüli is poszthoz jutott, így gróf Teleki Géza, aki a vallás- és közoktatásügyi miniszter lett, vagy Vörös János, aki a honvédelmi tárcát kapta.

Topor István

 

Évfordulók december 21-én

1529. december 21-én V. (Habsburg) Károly német-római császár kívánságára VII. Kelemen pápa a török szultánnal kötött 1528. évi szerződése miatt kiközösítette I. (Szapolyai) Jánost és híveit. Ez pedig hozzájárult a lutheri tanok magyarországi elterjedéséhez. A kiközösítés egészen 1534-ig tartott.

1755. december 21-én született Nagyszalontán Földi János orvos, természettudós, nyelvújító és költő. Csokonai Vitéz Mihály és Fazekas Mihály szellemi köréhez tartozott. Gyermekkorában teljes árvaságra jutott, a maga erejéből, nélkülözések közepette végezte tanulmányait a debreceni Református Kollégiumban, majd a pesti egyetem orvoskarán. Pesten ismerkedett meg mentorával, Ráday Gedeonnal, aki segítette, hogy írásaival megjelenhessen a nyilvánosság előtt. 1788-tól levelezett Kazinczy Ferenccel, folyóiratainak állandó munkatársa volt. Később mindennapi orvosi teendői mellett foglalkozott a verstannal, nyelvtannal és a természetrajzzal. 1792-ben megnyert egy új magyar nyelvtan megírására meghirdetett pályázatot. 1791-ben a Hajdú kerület orvosa lett; figyelme ekkoriban a magyar nyelvű állat- és növényrendszer kidolgozása felé fordult. Rövid kritika és rajzolat a magyar füvésztudományról (művében a magyar növénynevek rendszerezését és osztályozását tűzte ki célul. Linné rendszertanát akarta a magyar állat- és növényvilágra alkalmazni. A tervezett könyvsorozatból csak egy jelent meg: Természeti História a Linné Systemája szerint. Első tsomó. Az állatok országa (Pozsony, 1801). Ez volt az első rendszeres magyar nyelvű állattan.

1912. december 21-én I. Ferenc József szentesítette a háború esetére szóló kivételes intézkedések törvényét. Az 1912. évi LXIII. törvénycikk felhatalmazást biztosított a kormánynak, hogy már háborús veszély esetén is rendkívüli eszközöket alkalmazhat; rendelkezik a rendőrség és a csendőrség igénybevételéről, valamint az esküdtbíróságok működésének felfüggesztéséről.

1944. december 21-én Debrecenben a református kollégium oratóriumában ünnepélyes külsőségek között összeült az Ideiglenes Nemzetgyűlés. Az 1849-es Habsburg trónfosztás színhelyén összegyűlt 230 képviselő a magyar állami szuverenitás kizárólagos képviselőjévé nyilvánította magát. Megválasztotta elnökét Zsedényi Béla személyében, továbbá alelnökét és jegyzőit.

Topor István


Évfordulók december 20-án

1497. december 20-án a pápa, VI. Sándor elfogadta Estei Hippolit bíboros lemondását az esztergomi érsekségről. Helyére Bakócz Tamás egri püspököt nevezte ki, aki méltóságát 1521. június 16-án bekövetkezett haláláig viselte. Bakócz Tamás nevéhez fűződik az 1514-es keresztes háború meghirdetése a török ellen. Ez csapott aztán át a Dózsa vezette parasztháborúba.

1542. december 20-án Tordán összeült az Erdélyi országgyűlés, amely elutasította a gyalui szerződés végrehajtását, megerősítette a „három nemzet”unióját és Fráter György helytartói hatalmát; elhatározta a török adó kivetését.

1703. december 20-án nevezte ki II. Rákóczi Ferenc Bottyán János volt császári ezredest a dunántúli kuruc hadak generálisává. Bottyán azonban csak 1704 októberében tudott a kurucokhoz csatlakozni. Bottyán János tehetségét ellenfelei is elismerték, így válhatott a magyar történelem egyik legkiválóbb hadvezérévé. Igazságos volt és törődött katonáival annak ellenére, hogy seregében szigorú rendet és fegyelmet tartott. Nem csoda, hogy katonái szerették és lelkesedtek érte. Habár súlyos sebeket szerzett, az a hír járta felőle a nép körében, hogy testét nem fogja a golyó.

1665-ben állt be katonának. 1681-től 1683-ig Komáromban szolgált, s miután a portyázásokban kitűnt bátorságával és vitézi tetteivel, hadnaggyá lépett elő. 1683-ban részt vett Esztergom visszafoglalásában, s már főhadnagyi rangban a város lovasságának parancsnokává nevezik ki. Buda 1686-os visszafoglalása után már viceóbesteri (alezredesi) rangban folytatta a török elleni hadjáratot a délvidéki várak visszaszerzéséért Lotaringiai Károly oldalán. 1692-ben I. Lipót ezredessé léptette elő, és egy huszárezred tulajdonosává tette. A Belgrád visszaszerzéséért vívott harcokban haditettei elismeréseként vitézségi nagy aranyéremmel tüntették ki. Ekkoriban vesztette el egyik szemét egy csatában, ezért katonái Vak Bottyánnak kezdték hívni. 1696–1698 között a Kecskemét-Cegléd-Nagykőrös vidék katonai parancsnoka volt. 1697-ben Savoyai Jenő parancsnoksága alatt harcolt, akinek szintén kivívta elismerését. A spanyol örökösödési háború során 1701-ben ezredével együtt a Rajna mellé vezényelték a franciák elleni harcra. 1703-ban a kurucok ellen küldték. Bottyán és a sereg egy része Zólyomban maradt, amikor a Bercsényi Miklós vezette kuruc sereg a városhoz érkezett. Bottyán János ekkor párbajra hívta a legvitézebb kuruc katonát. Ocskay László ezereskapitány állt ki ellene, a párbajban mindketten súlyos sérüléseket szenvedtek. Bottyán azonban már ekkor elígérkezett Rákóczi hűségére. A fejedelem 1703. december 10-én alá is írta tábornoki kinevezését.

1842. december 20-án gróf Széchenyi István bejelentette, hogy átveszi a Helmeczy Mihály által szerkesztett Jelenkor című politikai lap szellemi irányítását, azzal a céllal, hogy a továbbiakban a hírlapban folytatja a Kossuth elleni küzdelmet.

1918. december 20-án a Munkástanács elfogadta a Magyarországi Szociáldemokrata Párt földreformtervezetét. Ez javasolta a hitbizomány eltörlését, a földbirtokmaximumot (ez 500 hold, az egyházak esetében pedig 200 hold). A javaslat tartalmazta, hogy minden kisajátított föld állami tulajdonba kerüljön, amit aztán az állam örökbérletbe adhat. Rögzítette azt is, hogy a bérlő tulajdonosi jogokkal rendelkezzen, földjét örökbe hagyhatja. A tervezet kitért a mezőgazdasági munkások munkaidejének szabályozására is.

Topor István


Évfordulók december 19-én

1391. december 19-én Zsigmond király Széchy Miklós nádor fiainak biztosított kegyúri jogot a Vendvidéki Szent Gotthárd apátság felett, apjuk szolgálataiért, aki I. Lajos halála után az ő trónigényét támogatta. III. Béla birtokadományán 1183-ban a ciszterciek alapították az apátságot, mely 1528-ra a Széchy - örökösök kezén teljesen tönkrement. A török hódoltság is sok kárt okozott, végül 1605-ben császáriak robbantással megsemmisítették. 1734-ben III. Károly a heiligenkreuzi ciszterci apátságnak emgedte át a területet, akik mégegyszer felvirágoztatták a birtokot. A szerzetesi élet 1950-ben szűnt meg Szentgotthárdon.

1442. december 19-én harminchárom éves korában meghalt Luxemburgi Erzsébet, Zsigmond király és Cillei Borbála leánya, a magyar királyság örököse, Habsburg Albert felesége, V. László anyja, II. Ulászló anyai nagyanyja. Felmenői között apai és anyai részről egyaránt találhatók Árpád-házi ősök. Tizenhárom éves volt, amikor feleségül ment Albert osztrák herceghez, aki Magyarország első Habsburg uralkodója lett. Apja halála után együtt uralkodott férjével. Gyermeket várt, amikor Albert a török ellen indult. A seregben vérhasjárvány tört ki, a király is megbetegedett, hazafelé indult, de útközben meghalt.

Erzsébet ekkor hozzájárult I. Ulászló megválasztásához, de ezt visszavonta, amikor 1440. február 22-én két kislánya után fia született. Mivel az új király trónra lépését nem tudta megakadályozni, komornájával Kottaner Erzsébettel kicsempésztette a visegrádi várból a Szent Koronát, amellyel Székesfehérvárott megkoronáztatta V. (Utószülött) Lászlót, majd Pozsonyba menekült. Más támogató híján fiát és a koronát kénytelen volt III. Frigyesnek átengedni, de Ulászló tárgyalási ajánlatait visszautasította egészen 1442. december 13-ig, ekkor fia jogainak fenntartása mellett elismerte Ulászlót. Az egyezség után már csak egy hetet élt.

1895. december 19-én adta ki Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter Ferenc József királyi leirata birtokában az engedélyt, miszerint az egyetemek orvosi, bölcsész és gyógyszerészeti karaira nők is felvehetők. Az első Magyarországon végzett nőnek, Steinberger Sarolta orvosnak 1900. november 3-án adták át a diplomát.

Márk Éva

 

Évfordulók december 18-án


1811. december 18-án született Asbóth Sándor a szabadságharc honvédtisztje, az amerikai polgárháború dandártábornoka. Ősei Katolikus (Véres) Mária angol királynő protestánsüldözése elől menekültek Magyarországig, családja több lelkészt is adott, egyikük pl. Thököly Imre udvari papja volt. Szülei nem akarták, hogy bátyja után ő is katona legyen, ezért Selmecbányán mérnöki diplomát szerzett. A szabadságharc megindulásakor azonnal szolgálatba állt, s a végsőkig kitartott Kossuth mellett. Emigrációba is együtt mentek, menekülés közben ő ásta el a Szent Koronát Orsovánál, hogy az ne kerüljön osztrák kézre. 1851. őszén indult Amerikába, ahol mérnöki tudása biztosított számára megélhetést és megbecsülést. Ő készítette többek közt az azóta híressé vált Central Park tervét.

A polgárháború kitörésekor rögtön jelentkezett a hadseregbe, a harcok során számos győzelem tevőleges részese volt, de súlyos sérüléseket is szerzett. Egyik ilyen sebesüléskor egy golyó az arccsontjába fúródott, ez a golyó okozta súlyos szenvedédeit és korai halálát, mivel nem tudták eltávolítani. Nyugdíjazása előtt a kongresszus a legnagyobb katonai ranggal tüntette ki: tiszteletbeli tábornaggyá léptették elő. Franciaországba utazott egy híres sebészhez, de az sem merte vállalni a golyó eltávolítását; mégsem bánta a hosszú utat, mert Párizsban találkozott Kossuthtal, így utazását sikeresnek minősítette. Ezután Argentinába indult, ahol az USA követeként nagy tiszteletnek örvendett. Egy szerencsétlen elesés tovább súlyosbította állapotát, s végtelennek tűnő szenvedés után - mialatt egy percre sem hanyagolta el megbízatásából adódó kötelességeit - 56 évesen meghalt. Az argenti kormány gyásznappá nyilvánította temetése napját, sírját a magyar és az amerikai címer díszítette. Az 1980-as években előkerült végrendeletét tiszteletbe tartva 1990. október 23-án hamvait az arlingtoni Nemzeti Temetőben katonai pompával újra temették.

December 18. a Vándorlók Nemzetközi Napja, melynek 89. világnapján 2003-ban II. János Pál pápa beszélt a rasszizmus, az idegengyűlölet és a túlzott nacionalizmus minden fajtájának legyőzéséért folytatott küzdelem fontosságáról.

1990. december 18-án fogadta el az ENSZ a bevándorlók jogairól szóló határozatot, azóta ez a nap az Emigránsok Nemzetközi napja. Századunkban a Föld lakosságának 2%-a, több mint 150 millió ember él hazájától távol.

1995-ben december 18-át a magyar kormány a Kisebbségek Napjává nyilvánította, annak emlékére, hogy az ENSZ 1992-ben e napon fogadta el az etnikai-, nemzeti-, vallási- és nyelvi kisebbségekhez tartozók jogairól szóló nyilatkozatot.

Márk Éva


Évfordulók december 17-én

1526. december 17-én Pozsonyban magyar királlyá koronázták Habsburg Ferdinánd kasztíliai és aragon infánst, osztrák főherceget. Apja "Szép" Fülöp, anyja "Őrült" Johanna volt. Neveltetését a túlzásba vitt vallási szigor jellemezte (könnyen lehet, hogy ennek ellentételezéseként nem kaptak igazán vallásos nevelést gyermekei). A Spanyolországban felnövő és németül nem beszélő Ferdinánd 18 évesen érkezett a hatalma virágkorát élő Habsburg Birodalom keleti részébe. Jószándékú és lelkes fiatalemberként jött, de minden idegen volt számára: az abszolut királyi hatalomhoz szokott főherceg erős nemességgel találta szemben magát. A német nyelvvel küszködő uralkodó spanyol gyakorlatot alkalmazott a hatalomvágyó, engedetlen rendek ellen: kivégeztetett több nemesembert. A keleti orientáció szükségszerűségét felismerve vette nőül II. Ulászló leányát Annát, akitől 15 gyermeke született.

A pozsonyi koronázás idején azonban Magyarországnak már volt királya I. (Szapolyai) János személyében, akit a mohácsi csatában életét vesztett II. Lajos utódául november 10-én a székesfehérvári országgyűlésen választották meg, s másnap a Szent Koronával meg is koronáztak. A két király hosszas háborúskodását 1538-ban egy titkos megállapodás, a Váradi béke zárta le, amelyben ketté osztották az országot, a keleti rész I. Jánosé, a nyugati Ferdinándé lett, továbbá kimondták, hogy János halála után országa Ferdinándra száll. János király pár évvel később már nem kívánta betartani a szerződést, mert várandós feleségétől Izabellától fiút remélt, aki meg is született, s bár csak három hetes volt apja halálakor, királlyá választották. A helyzet további háborúskodást szült, amit a szultán kihasznált, elfoglalta Budát, s ezzel az ország három részre szakadt.

I. Ferdinánd szinte élete végéig harcolni kényszerült Magyarországért. Öt háborúban szenvedett vereséget a töröktől, még adót is fizetett a szultánnak. Bátyja, V. Károly német-római császár döntéseiben ritkán vette figyelembe a keleti tartományok érdekeit, segítség nélkül pedig Ferdinánd csak annyit ért el, hogy nem került egész Magyarország oszmán uralom alá. Amikor 61 évesen meghalt Szulejmán szultán azt mondta: "Benne valóban igazságos, becsületes fejedelmet vesztettek népei".

1551. december 17-én I Ferdinánd utasítására meggyilkolták Fráter Györgyöt, akinek nevéhez köthető az Erdélyi Fejedelemség megszervezése.

Márk Éva


Évfordulók december 16-án


1256. december 16-i keltezéssel íródott IV. Béla kiváltságlevele az esztergomi Szent Adalbert - székesegyház számára, melyben fennmaradt a sacra corona kifejezés: " ... a hozzánk és a szent koronához hűtleneket pedig egyházi fenyítékkel megfékezve, nekünk és a szent koronának engedelmeskedni kényszeríti...".

1617. december 16-án alapítják meg Rio de la Platát (ma Argentina) és Guairát (ma Paraguay), tovább növelve a spanyol gyarmatbirodalmat. Argentina 1816-ban kiáltotta ki függetlenségét, Paraguay pedig 1811. óta önálló állam.

1645. december 16-án kötötte meg a linzi békét I. Rákóczi György erdélyi fejedelem és III. Ferdinánd német-római császár. Az egyezmény egyik fontos pontja a protestánsok vallásszabadságának biztosítása nemcsak a nemesek, hanem a parasztok számára is.

1882. december 16-án született Kodály Zoltán zeneszerző, zenetudós, népzenekutató, zenepedagógus. Bölcsészdoktori oklevelének megszerzése és vizsgahangversenye után Berlinbe és Párizsba ment tanulmányútra. Hazatérve népdalgyűjtő utakra ment, ennek révén megismerkedett és barátságot kötött Bartók Bélával. Az első sikert a Budapest egyesítésének 50. évfordulójára írt Psalmus Hungaricus hozta, amivel megalapozta világhírnevét. Ezt követte a Háry János daljáték, majd a belőle írt szvit, műveit ettől fogva a kor legnevesebb karmesterei tűzték műsorukra. Jó barátok lettek Arturo Toscaninivel, aki számos szerzeményét, többek közt a Székely fonót vitte sikerre a világ legjelentősebb hangversenytermeiben. Háromszor kapott Kossuth-díjat, s élete végéig hihetetlen energiával és frissességgel dolgozott. Születésnapja 1991. óta a Magyar Kórusok Napja.

1932. december 16-án született Jelenits István Széchenyi-díjas piarista szerzetes, teológus, író, pedagógus, hitoktató. Az ELTE-n szerzett diplomát magyar szakon, majd elvégezte a Hittudományi Akadémiát. A rendbe 1955-ben lépett be, pappá 1959-ben szentelték. Tíz éven át volt a piarista rend magyarországi tartományfőnöke. Sokat ír és remdszeresen tart irodalmi, bibliai és pedagógiai tárgyú előadásokat. Szavai szerint " a jóba vetett hit jelenik meg a megbocsátás aktusában, bizalom abban, hogy az ellenem vétő megváltozhat".

Márk Éva

Évfordulók december 15-én



1812. december 15-én született Perczel Miklós honvédezredes, Perczel Mór honvédtábornok öccse. Testvéreivel együtt Vörösmarty Mihály tanítványaként nevelődött. Jogot végzett, Baranyában és Tolnában dolgozott különböző hivatalokban. Részt vett a reformkor politikai küzdelmeiben, perbe is fogták, de fölmentették. A szabadságharban bátyja példáját követve részt vett több csatában, majd az összeomláskor Törökországba menekült, ahol Kossuthtal együtt Kütahyába internálták.1851-ben települt át az USA-ba, ahol részt vett a polgárháborúban. Grant tábornok, aki később elnök lett személyesen tüntette ki. A kiegyezés után hazajött, előbb Pécs és Baranya főispánja, majd Pécs országgyűlési képviselője lett.Baján halt meg 1904-ben.

1890. december 15-én halt meg Tatanka Ijotake, angolul Sitting Bull, magyarul Ülő Bika az egyik sziú törzs, a hungpapák vezetője, aki Little Bighorn mellett 1876-ban megsemmisítő vereséget mért Custer lovasezredére. A megtorlás elől Kanadába menekültek, majd öt évvel később az amnesztia ígéretére visszatértek, és Fort Bufordnál letették a fegyvert az amerikai csapatok előtt.

Pár évig Buffalo Bill Show-műsorában szerepelt nagy sikerrel, s gyakran megesett, hogy anyanyelvén szórt átkot a nézőkre, akik egy szavát sem értve lelkesen tapsolták. Egy sziú vallási mozgalom betiltása miatt kitört zavargásban rendőrök lelőtték. Híres és elgondokodtató mondása:

"Ha a Nagy Szellem azt akarta volna, hogy úgy éljek, mint a fehér ember, akkor annak teremtett volna. A sast sem lehet kötelezni, hogy úgy éljen, ahogy a varjú él."

1924. december 15-én született Bogáti Péter író, újságíró. Középiskolai tanári diplomát szerzett, de nem tanított. Volt a Nemzeti Színház dramaturgja, a Népszava kultúrális rovatának vezetője, az Élet és Irodalom rovatvezetője, majd az MTV főmunkatársa. Irodalmi munkássága főleg az ifjúságnak szólt, több regényt írt nekik, nemegy külföldön is megjelent, de írt számos sci-fit is.

Történelmi honlap lévén külön kiemelem történészi munkásságát, melynek során az 1848-as forradalom és szabadságharc kevéssé ismert hősei után kutatott levéltárakban. E tevékenységének köszönhetően született három regényét ajánlom minden érdeklődő figyelmébe: A mahagóni ember László Károlyról, Kossuth titkáráról szól; az Édes Pólim Ujházi Lászlóról, Komárom polgári kormánybiztosáról; a Flamingók Új-Budán pedig a Madarász fivérekről, Lászlóról, a szabadságharc rendőrminiszteréről, akit a Zichy-gyémántok elsikkasztásával vádoltak, és öccséről Józsefről, aki hét évig raboskodott Kufsteinban. A szerző 2012. október 17-én hunyt el.

Márk Éva


Évfordulók december 14-én


December 14-ét a magyar kormány 2001-es rendelete a Hűség Napjává nyilvánította annak emlékére, hogy az 1921-ben Sopronban és környékén tartott népszavazáson a lakosság többsége a Magyarországhoz tartozás mellett döntött.

1607. december 14-én született Kemény János erdélyi fejedelem. Bővebben: http://korok.webnode.hu/products/barcsay-akos-es-kemeny-janos-fejedelmek/

1824. december 14-én született Szabó Károly történész, bibliográfus, az MTA tagja. Bemutatásához Szádeczky Lajos szavait kölcsönzöm: "...neve és egyénisége elválaszthatatlanul összeforrt a székelyek történetének felderítésével..." "...rendkívül érdekes, eredeti és kedves ember volt, érdekes és eredeti anélkül, hogy különc vagy mesterkélt lett volna; meglátszott rajta, hogy a délibábos Alföld szülötte, a debreceni kollégium neveltje". Késmárkon német szót és jogtudományt tanult, itt tanára volt Hunfalvy Pál. A szabadságharc kitörésekor honvédnak állt, a végére nemzetőrtiszt lett; a bukás után hazament, csöndben meghúzódva görög szerzők fordításával töltötte idejét. Teleki József meghívta nagy munkájának, A Hunyadiak korának sajtó alá rendezésére, amit már a gróf magántitkáraként végzett el, s eközben fordult a klasszikusoktól a magyar történelem felé.

1859-ben lett az Erdélyi Múzeumegylet könyvtárosa, ekkor írta a Régi magyar könyvtár c. munkáját, amit Bényei Miklós a Könyvtári figyelő c. szaklapban Szabó főműveként említ, mint máig nélkülözhetetlen segédeszközét a történeti kutatásoknak. Tanára, majd 1872-től rektora volt a kolozsvári egyetemnek. Magyar témájú történelmi művei jelentek meg többek közt Attiláról, Kun Lászlóról. Négy kötetben megírta Magyarország történetének forrásait, ugyanannyiban az Erdélyi történelmi adatokat, tanulmányt írt A magyar vezérek koráról. 1890-ben halt meg.

1955. december 14-én lett az ENSZ tagja Magyarország 15 további országgal együtt.

1976. december 14-én halt meg Németh Gyula nyelvész, turkológus, akit Törökországban máig rendkívül nagy becsben tartanak. 1913-ban szerzett bölcsész diplomát. Fő kutatási területei a török nyelvjárások, valamint a magyar őstörténet és nyelvtudomány. 1930-ban jelent meg A honfoglaló magyarság kialakulása c. nagyhatású műve. Vizsgálta a nagyszentmiklósi kincs feliratait, úgy vélte besenyő nyelven íródott. Ligeti Lajossal, Váczy Péterrel, Fettich Nándorral és Eckhardt Sándorral közösen írta meg kutatásaik eredményeit Attila és hunjai címmel arról a kérdésről, hogy mi közük volt a magyaroknak a hunokhoz. Tagja volt az MTA-nak, nevéhez fűződik a Kőrösi Csoma Sándor Társaság megalakítása, az ELTE díszdoktora volt. 86 évet élt.

Márk Éva


Évfordulók december 13-án




1250. december 13-án ezen a napon hunyt el II. Frigyes német-római császár "Az apuliai gyerek". Testét a palermói székesegyházban apja mellé temették el. A nép nem akarta elhinni, hogy meghalt, azt beszélték, hogy az Etna belsejébe lovagolt, ott várja ki, amíg eljön az ideje, hogy megtisztítsa a romlott római egyházat, és igazságot hozzon a földre. A Hohenstauf-házból származó Frigyes Barbarossa Frigyes unokája volt. VI. Henrik (a Rőtszakállú fia), és Constanza, a norman ősökkel rendelkező II. Roger szicíliai király házasságából született gyermeket két nagyapja után Frigyes Rogernek nevezték el. Háromévesen elveszítette apját, így gyámja anyja lett, de egy évvel később Constanza királyné is meghalt, aki halála előtt Innocentius pápát kérte fel a Szicíliai Királyság hűbérurául és fia gyámjául.Topor István róla szóló tanulmánya itt olvasható: http://korok.webnode.hu/products/ii-frigyes/



1586. december 13-án a lengyelországi Grodnóban elhunyt Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király. Krakkóban a lengyel királyok temetkezési helyére temették. 1571-ben Erdély vajdájává választották. 1575-ben I. Miksával szemben a lengyel trónt is megszerezte. A következő évben felvette az Erdély fejedelme címet. Politikai elképzelései között fontos szerepet játszott az a törekvése, hogy lengyel-magyar perszonálunió keretében egyesítse Erdélyt és Magyarországot. 1585-ben bekövetkezett halála azonban megakadályozta terve megvalósítását. Életéről Márk Éva írását ajánlom figyelmükbe: http://korok.webnode.hu/products/bathory-istvan-es-bathory-zsigmond/



1887. december 13-án született Pólya György magyar származású matematikus, a heurisztika széles körű alkalmazója és népszerűsítője. Pólya a budapesti egyetemen tanult. Doktori értekezését 1912-ben a valószínűség-számítás témaköréből írta. 1910 és 1914 között Bécsben, Göttingenben és Párizsban tanult tovább neves matematikusoknál. 1914-ben végleg elhagyta Magyarországot és a zürichi műszaki főiskolán kezdett tanítani, 1928-tól egyetemi tanárként.

1940-ben kivándorolt Amerikába és 1942-től a Stanford egyetemen tanított. Kiváló szellemi képességeit igazolja, hogy utolsó előadás-sorozatát 90 éves korában tartotta. Pedagógiai tevékenységének középpontjában a heurisztika, a „felfedezés tudománya” állt. Euler nyomán azt tűzte ki célul, hogy a felfedezés, a gondolatok, a megoldás születésének folyamatában tegye hozzáférhetővé a matematikát a kívülállók számára is, szemben a személytelen, csak a végeredményre figyelő felfogással. Első és legismertebb, 16 nyelvre lefordított könyve A gondolkodás iskolája elemi szinten foglalkozik problémamegoldással, összefoglalja a heurisztika történetét és alapfogalmait, és elsőnek fogalmazza meg híressé vált szabályrendszerét a feladatmegoldásra. Amellett, hogy nagy tudós és eredeti gondolkodó volt, Pólya Györgyöt szuggesztív előadóként, kiváló pedagógusként és humanista, melegszívű emberként is számon tartották tanítványai, kollégái.

1985. júl. 7-én az egyesült államokbeli Palo Altoban hunyt el.

Topor István
 

Évfordulók december 12-én


1574. december 12-én Isztambulban elhunyt II. (Részeges) Szelim az Török Birodalom 11. szultánja. Szelim I. Szulejmán és Aleksandra Lisowska, más néven Rokszolána fia volt. Rokszolána – egy rutén ortodox pap lánya – 1520-ban került I. Szulejmán háremébe, ahol előbb ágyasa, később felesége lett a szultánnak. Testvérei hiába álltak mind emberileg, mind politikailag magasan felette, apja vagy a sors segítségével legyőzte vagy túlélte őket. A trónörökös már ifjú korában is mértéktelen alkoholfogyasztásáról, vadászat és a nők iránti szenvedélyéről volt híres. Ezért már herceg korában ráragasztották a „szarhos” (részeges) jelzőt. Noha a mohamedán vallásban Mohamed próféta tanítása szerint tilos volt a bor és más alkohol fogyasztása is, az oszmán birodalomban mégis számosan hódoltak titokban az italfogyasztásnak. Szelim két hónappal halála előtt egyik napról a másikra felhagyott az italfogyasztással. Halálát valószínűleg a fellépő elvonási tünetek okozták. Életéről részletes írást itt olvashatnak: http://korok.webnode.hu/products/ii-reszeges-szelim/


1940. december 12-én, Belgrádban Teleki Pál kormányának külügyminisztere, Csáky István és Cincar-Markovic jugoszláv külügyminiszter Belgrádban aláírták a magyar-jugoszláv örök barátsági szerződést. A három pontból álló szerződés első pontja deklarálta a felek közötti örök barátságot, a második pontban pedig ígéretet tettek arra, hogy a jugoszláv-magyar viszonyt érintő kérdéseket tárgyalásos úton rendezik majd. Mindkét fél célja a szerződéssel az volt, hogy ellensúlyozza a térségben erősödő német befolyást. Néhány hónappal később német nyomásra a szerződést felrúgva Magyarország hadat üzent Jugoszláviának. Ezzel a december 12-i egyezmény egyértelműen hatályát vesztette. A Magyar Királyi Honvédség április 11-én megkezdte a Jugoszlávia elleni háborút.

1942. december 12-én Magyarország hadat üzent az Amerikai Egyesült Államoknak. A december 11-én kelt Bárdossy levél hadüzenet helyett olyan formulát tartalmazott, amely szerint Magyarország szolidáris a már USA-nak hadat üzent tengelyhatalmakkal és megszakítja kapcsolatait az Államokkal. Bárdossy német és olaszt nyomásra azonban másnap Pell amerikai nagykövetnek telefonon jelentette be a hadüzenetet. Miután a nagykövet ezt a szóbeli közlést nem fogadta el, a miniszterelnök még aznap este jegyzékben erősítette meg a hadüzenet tényét. Az amerikai elnök azonban nem vette komolyan a magyar lépést, mert csak hónapok múlva terjesztette a kongresszus elé.

Topor István


Évfordulók december 11-én



1351. december 11-én befejezte munkáját Budán a nemesek kívánságára összehívott országgyűlés. I. (Nagy) Lajos a 4. törvénycikk kivételével megerősítette II. András 1222. évi Aranybulláját. A 3., 21 – 22. cikkely rendelkezett a a káptalanok és konventek hiteleshelyi működéséről és a királyi emberek illetőségéről. A 4 – 5, 12. cikk megerősítette az I. Károly által bevezetett portális adót, a kamarahaszna szedését. A 4. törvénycikk a szabad rendelkezési jog helyett törvénybe iktatta a nemzetségi öröklés jogát, az ősiséget: „hogy a nemesség az ő marhájával és birtokával szabad legyen. Ha valamely nemes ember fiumagzat nélkül hal meg, birtokának negyed részét leánya kapja: a többivel azt mivelje, a mit neki tetszik. Ha pedig testamentum nélkül történik halála, valamely közelebb való atyjafiai vannak, azoké legyen, és ha teljességgel semmi nemzetsége nem volna, a királyra szálljon birtoka”.

A 6. egységessé tette a jobbágyság terményadóját: terméséből a földesúr – legalábbis az egyházi földesúr – a dézsma beszedése után fennmaradó 9/10 rész kilencedét köteles behajtani. A 11. cikkben az erdélyi, szalvóniai, horvátországi és dalmáciai nemeseket ugyanazon szabadsággal ruházza fel, mint amivel a magyarországiak rendelkeznek. A 16. cikk megtiltja a jobbágyok elhurcolását, míg a 18. az úriszéki bíráskodás szabályozásáról rendelkezik.

1865. december 11-én adták át a Magyar Tudományos Akadémia épületét. Az épület tervezésére 1861-ben pályázatot írtak ki, amelyet a német August Stüler, Berlin több múzeumának tervezője nyert meg. Az építkezést Ybl Miklós és Szkalnitzky Antal vezette. Az épület kétemeletes, koraeklektikus-reneszánsz stílusú, homlokzatát Emil Wolf berlini szobrász Newtont, Rafaelt, Galileit, Descartes-t és Leibnitzet ábrázoló szobrai díszítik. A nagytermet Lotz Károly 1887 és 1891 készült freskói díszítik. Ugyancsak később, 1891-ben helyezték el az Akadémia utcai homlokzaton Holló Barnabás domborművét az alapításról.

Az épülethez csatlakozva később építették meg az Akadémia bérházát, amely szerény jövedelmet biztosított az intézménynek. Az új főtitkári lakásba először Arany János költözött be, aki 1870-79-ig volt főtitkár, de ezt követően is, haláláig ott lakott. Az Akadémia épületében kapott helyet a könyvtár, a kiadóhivatal, az Esterházy képtár valamint a Kisfaludy Társaság is.



1919. december 11-én indult a Népszavában Somogyi Béla és Bacsó Béla cikksorozata Héjjas Iván különítményeseinek kecskeméti, orgoványi és izsáki vérengzéseiről. Haladéktalan fellépést követeltek Horthytól Héjjas Iván különítményével szemben. Válaszul az Ostenburg-különítmény fegyveresei 1920. február 17-én elhurcolták és meggyilkolták a két újságírót.



1928. december 11-én 2000 pilisvörösvári bányász éhínség-felvonulásra indul Budapestre. Ürömnél a menetet rendőrök és csendőrök tartóztatták föl. A bányászok 15 tagú küldöttséget választottak, akiket fogadott a népjóléti miniszter, és vállalta, hogy közvetít a bányászok és a bányatársaság között.

Topor István


Évfordulók december 10-én


December 10-ét az ENSZ 1950. december 4-i közgyűlése az 1948-ban elfogadott emberi jogokról szóló egyetemes nyilatkozat emlékére az Emberi Jogok Napjává nyílvánította.

1830 december 10-én született Tisza Kálmán politikus,1875-1890 között Magyarorstág miniszterelnöke. Bővebben: http://korok.webnode.hu/products/tisza-kalman-miniszterelnoksege1/

1875. december 10-én halt meg Toldy Ferenc irodalomtörténész, kritikus, az MTA tagja, "a magyar irodalomtörténet atyja". Szülei nem tudtak magyarul, de fiukat magyar középiskolába adták, hogy jól beszélje a nyelvet, majd Kassára küldték, hogy a szlovákot is megtanulja. Az egyetemen előbb bölcsészetet hallgatott, majd orvosi diplomát szerzett. Kapcsolatba került Kazinczyval, Kölcseyvel, Kisfaludy Károllyal, jó barátok lettek Bajza Józseffel. A reformkor egyik legtermékenyebb írója volt, de mellette orvosi praxist is folytatott, és Bugát Pállal a neves orvosprofesszorral és nyelvújítóval együtt szerkesztette az Orvosi Tár c. folyóiratot. 1873-tól a Kisfaludy Társaság elnöke volt. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság 1981 óta a róla elnevezett díjjal ismeri el egyetemi és főiskolai oktatók, kutatók, muzeológusok, általános és középiskolai tanárok irodalomtörténeti munkásságát.

1890. december 10-én született Bárdossy László politikus. Jogot hallgatott Budapesten, Berlinben és Párizsban; tisztviselőként kezdett dolgozni, később a külügyminisztériumba került. Diplomataként előbb Londonban, majd Bukarestben szolgált. Csáky István váratlan halála után 1941. február 4-én külügyminiszterré nevezték ki, két hónappal később, Teleki öngyilkossága után pedig ő lett a miniszterelnök. Nevéhez köthető a két hadüzenet (a Szovjetunió és az USA ellen) parlamenti jóváhagyás nélküli bejelentése. Horthy 1942-ben lemondatta, de ezután is a politikai élet részese maradt. A nyilas hatalomátvétel után szombathelyi képviselőként részt vett a soproni nyilas "országgyűlésen", majd Svájcba menekült, ahonnan kiutasították. Az amerikaiak adták ki Magyarországnak, ahol a Népbíróság halálra ítélte, és 1946. január 10-én kivégezték. A MIÉP 2001-es perújrafelvételi kérelmét a Legfőbb Ügyészség 2002-ben elutasította.

Márk Éva

 

Évfordulók december 9-én



1437. december 9-én a morvaországi Znaimban meghalt Luxemburgi Zsigmond magyar és cseh király, német-római császár. Bővebben: http://korok.webnode.hu/products/luxemburgi-zsigmond-uralkodasa/

1631. december 9-én halt meg Rimay János "irodalmunk első literátora, irodalmi szervezője" (Szerb A.), Balassi Bálint közeli barátja. 1594-ben az Esztergom ostrománál halálos sebet kapott Balassi költőtársát bízta meg, hogy versben állítson neki emléket, amit Rimay Epicedium c. versciklusával teljesített, majd sajtó alá rendezte az istenes énekeket is. Saját műveiben Balassit igyekezett utánozni, továbbfejleszteni. Szívesen használt barokkos allegóriákat. A politikai életben is szerepet vállalt, belső titkára, kincstartója és követe volt Bocskai Istvánnak. http://korok.webnode.hu/raadas/idezetek-es-versek/

1717. december 9-én született Stendalban Johann Joachim Winckelmann német régész, a klasszika archeológia egyik megalapozója. Már gyermekkorában a környék ókori halomsírjai foglalkoztatták. Szegény foltozóvarga fiaként nem volt könnyű sorsa, de rengeteget tanult. Könyvtárosként kezdett dolgozni, és amikor lehetősége adódott egy római munkára, katolikus hitre tért, csak hogy megkaphassa az állást. Egy bíboros alkalmazásában módja nyílt pompeji és herculaneumi ásatásokon részt venni, ezáltal összevethette az ott fellelt anyagot az ókori szerzők műveiben találhatókkal. 1764-ben jelent meg főműve A művészet története az ókorban. 1768-ban gyilkosság áldozata lett.

1987. december 9-én egy izraeli katonai teherautó négy arab halálát követelő balesetéből robbant ki az első intifádának nevezett mozgalom, amely hat éven át tartó zavargásokhoz vezetett. A felkelés élére Jasszer Arafat állt. A konfliktus tényleges oka Izrael jelenléte Ciszjordániában és a Gázai övezetben, mely területeket az arabok sajátjuknak tekintenek. Az ENSZ többször is elmarasztalta Izraelt a fennálló helyzet miatt, ami 1993-ban az oslói béketárgyalások megindulásához vezetett. A két nép viszonyát (ideiglenesen!) rendező okirat aláírására Washingtonban került sor Jichak Rabin és Jasszer Arafat között, Bill Clinton jelenlétében. Az aláírás 1994-ben Nobel-békedíjat hozott a két közel-keleti politikusnak.

1990. december 9-én zajlottak az első szabad választások két kelet-európai országban is. Lengyelország közvetlen választással a Nobel-békedíjas Lech Walesa elnöksége mellett döntött, míg Szerbiában a győztes szocialista párt vezetője, Slobodan Milosevic lett az elnök.

Márk Éva


Évfordulók december 8-án


899. december 8-án halt meg Karintiai Arnulf az utolsó Karoling császár. A többször felosztott, trónviszályok dúlta Frank Birodalom két egységesebb része, a Keleti- és Nyugati Frank Birodalom között a 880. évi ribémont-i szerződés alapján húzták meg a határt. Vastag v. Kövér Károlynak mégegyszer sikerült létrehoznia az egységet, de hamarosan lemondásra kényszerült. Az új keleti frank király, Karintiai Arnulf többször is megkísérelte kiterjeszteni hatalmát a korábbi birodalom egész területére, 896-ban császárrá is koronáztatta magát, azonban tényleges hatalma csak a Keleti Frank Birodalomban volt. A honfoglaló magyarok haláláig szövetségesei voltak. Utóda egyetlen törvényes fia IV. (Gyermek) Lajos lett keleti frank királyként, aki 18 évesen halt meg. Nem bírt a magyarok állandó betöréseivel (apja halálával a kor szokásainak megfelelően a szövetség felbomlott), ezért 907-ben a következő rendeletet hozta: "Decretum... Ugros eliminandos esse" vagyis "Rendeljük, hogy a magyarok kiírtassanak", miként a korabeli Annalium Boiarum lejegyezte. A frankokról bővebben lásd Márk Éva tanulmányát: http://korok.webnode.hu/kozepkor/egyetemes-tortenelem/

1708. december 8-án született I. (Lotaringiai) Ferenc német-római császár, Mária Terézia osztrák főhercegnő, magyar és cseh királynő férje. Életéről a királynőről készült írásunk II. fejezetében olvashatnak. http://korok.webnode.hu/products/maria-terezia/

1854. december 8-án IX. Piusz pápa Ineffabilis bullája kimondta: "A Boldogságos Szűz fogantatása pillanatától mentes volt az eredendő bűn minden szennyétől". A gondolat már az ókorban megfogalmazódott. Szent Ágoston a pelagiánusokkal folytatott vitájában Máriát kiemelte az eredeti bűn hatása alatt álló emberek közül. A hittétel szerint tehát már Mária anyja, Szent Anna szeplőtelenül fogant. A dogma kihírdetése után hozta létre a római katolikus egyház a lourdes-i kegyhelyet a szeplőtelen fogantatás tanának népszerűsítésére.

1956. december 8-án hangzott el Marosán György hírhedt mondata: "Mától kezdve nem tárgyalunk, mától kezdve lövünk". A forradalom leverése után a munkástanácsok még szerveztek tüntetéseket, ezek ellen jött létre a munkásőrség. Marosán beszédének napján Salgótarjánban 131 ember életét követelték a sortüzek, de Budapesten és több vidéki városban is lőttek a tüntető emberek közé, többszáz ember életét kioltva.

Márk Éva


Évfordulók december 7-én


1928. december 7-én született Noam Chomsky amerikai nyelvész, filozófus, egyetemi professzor, politikai aktivista, a generatív nyelvtan elméletének megalkotója. "Chomsky modern nyelvészeti kutatásokhoz való hozzájárulásának sokrétűségét jelzi, hogy jelentőségét még elméletének leghívebb követői is igen eltérő hangsúlyokkal ítélik meg." (Surányi Balázs főmunkatárs, MTA Nyelvtudományi Intézet) Nyelvészettel kapcsolatos munkái a 60-as évektől váltak világszerte ismertté.

1966. december 7-én született Babarczy Eszter egyetemi oktató és kutató, eszme- és művészettörténész, műfordító, publicista, kritikus. 1995 óta a Magyar Írószövetség tagja, folyóiratok (Beszélő, MaNcs) kultúrális szerkesztője, az Egymillióan a Magyar Sajtószabadságért mozgalom egyik kezdeményezője és aktivistája. 1996-ban "A ház, a kert, az utca" címmel jelentek meg válogatott esszéi és tanulmányai, 2007-ben "Boldog emberek" c. interjúkötete. Angol, német, francia nyelvtudásának köszönhetően számos műfordítás kötődik a nevéhez, néhányat társként jegyez (pl. Marc Bloch: A történész mestersége - Kosáry Domokossal és Pataki Pállal).

1985. december 7-én halt meg Robert Graves angol író, költő, műfordító. 1895-ben született, Oxfordban tanult, de a világháború kitörésekor azonnal bevonult. A somme-i csatában 1916-ban súlyosan megsebesült, ezután már nem ment vissza a frontra. Sikrtelen házassága után Mallorcára költözött, és 1929-ben megjelentette "Isten hozzád Anglia" c. nagy vihart kavart könyvét, melyben a háború borzalmairól számol be a korban szokatlan őszinteséggel.

A 30-as évek Angliájában divatba jöttek az életrajzi regények, céljuk főleg a nagy emberek leleplezése volt. "E gyári munkák beláthatatlan tömegéből száraz humorával, könnyed hangjával és anyagának bőségével kiemelkedik Robert Graves két könyve a késői Rómáról: Én, Claudius és Claudius, az Isten; Tacitus halhatatlan történetei aratnak általuk megint egyszer világsikert" (Szerb Antal) Több magyarral ápolt jó viszonyt, Devecseri Gábor pl. közeli barátja lett, járt is nála Mallorcán, és Graves fordította angolra a "Bikasiratót". Még Aczél Györggyel is levelezett, valamint Lénárd Sándorral, aki latinra fordította a Micimackót. 1968-as magyarországi látogatásakor díjat alapított, amit minden évben az "Év legszebb magyar verséért" osztottak ki.

Márk Éva

 

Évfordulók december 6-án



343. december 6-án halt meg Szent Miklós myrai püspök a tengerészek, kereskedők, az illatszerészek, a gyógyszerészek, a zálogházak, a gyermekek és diákok védőszentje. Életéről kevés tényszerű adat maradt fenn, alakja a legendákban élt tovább. Kr. u. 245-ben született az kisázsiai Pattarában. Myrában püspökké 270-ben választották meg. Számos legenda fűződik nevéhez, így többek között a három szűz megmentése három zsák arannyal, a három katona megmentése, a három megölt gyermeket feltámasztása, vagy ahogyan a vihar lecsendesítésével megmentette egy hajó legénységét. .

A történelmi egyházak közül a görög-keleti egyházban a legnagyobb a kultusza. A pravoszláv/orosz kultúrában a tiszta szobában a „szép sarok” központi alakja Szent Miklós: a vendég először előtte vet keresztet, utána köszön a házigazdának.



1060. december 6-án Székesfehérvárott magyar királlyá koronázták Vazul kisebbik fiát, I. Bélát. Alig három évig uralkodott. Bátyja, András híveivel szemben megbocsátást tanúsított. Uralkodása alatt tört ki a Vata vezette pogánylázadás, amelyet a király vérbefojtott. Értékálló pénzt veretett, csökkentette az adókat, és igyekezett mindent megtenni a német támadás megelőzésére. A hadi készülődés közben dömösi kúriájában a királyi trónus fa szerkezete rászakadt, súlyosan megsebesítve Bélát. Sebesülten is az ország védelmére indult seregével, de a Rábca közelében lévő Kőris-pataknál sérülésébe belehalt.



1868. december 6-án I. Ferenc József két fontos törvényt szentesített. Az egyik, az 1868. évi XLIII. törvénycikk, amely Magyarország és Erdély uniójának részletes szabályozásáról szólt, a másik pedig az 1868. évi „nemzeti egyenjogúságról” szóló XLIV. törvény. Ez utóbbi deklarálja, hogy Magyarországon egy politikai nemzet van, az egységes, oszthatatlan magyar nemzet, melynek a hon minden polgára, bármely nemzetiséghez tartozzék is, egyenjogú tagja. Az állam központi szerveinek és a törvényhatóságoknak nyelve a magyar. A nemzetiségek nyelve használható a törvényhatóságok belső ügyvitelében és az egymás közötti levelezésben, az alsó fokú közigazgatásban és a bíróságokon. Az állam köteles gondoskodni arról, hogy az ország minden nemzetisége alap- és középfokon anyanyelven képezhesse magát. Biztosítja a magánszemélyek, községek és egyházak jogát, nemzetiségi iskolák, egyesületek, kulturális és gazdasági egyesületek alapítását.



Topor István


Évfordulók december 5-én

1560. december 5-én koronázták Franciaország uralkodójává IX. Károlyt, aki II. Henrik és Medici Katalin harmadik gyermeke volt. Trónra lépésével a Valois-ház tizenkettedik uralkodója került trónra. Uralkodása alatt mindvégig anyja befolyása alatt állt, aki eleinte mérsékelt valláspolitikát folytatott, ám a kitörő vallásháborúban végül a szélsőségesen katolikus lotaringiai hercegi Guise-ház mellé állt. Károly uralkodásának legnevezetesebb eseménye a megbékélés jegyében Párizsba gyűlt hugenották ezreinek lemészárlása, a Szent Bertalan éjszaka (1572. augusztus 23-24). A fiatal, beteges uralkodónak nem volt törvényes örököse, így a trónon fivére, III. Henrik követte, akivel kihalt a Valois-ház férfi ága.

1608. december 5-én Felsővadászon elhunyt Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem. A higgadt és megfontolt politikus egyben kiváló katona és kitűnő gazdálkodó is volt. Nem akarván háborúba keveredni a császárral nem támogatta a Nagy András vezette császárellenes felkelést. A fejedelmi trónért hadakozó Báthory Gábor kihasználta ezt a lehetőséget, és a mellé álló hajdúk segítségével félre állíttatta Rákóczit. A kettejük között 1607 októberében megszületett megállapodás szerint Rákóczi hatalmas zálogösszeg kifizetése fejében visszalépett a fejedelmi tróntól. A rákövetkező évben pedig meg is halt. Életéről többet megtudhatnak Márk Éva tanulmányából. http://korok.webnode.hu/products/r/

1890. december 5-én született Bécsben Fritz Lang osztrák származású német-amerikai filmrendező.

Sikertörténete Berlinben kezdődött. Első 15 filmjét Németországban forgatta. A német expresszionizmus vezéralakja lett, akinek sikerült megteremtenie a művészfilm és a népszerű szórakoztatás addig példa nélküli szintézisétét. Lang életművének csúcsa az 1927-ben bemutatott Metropolis. A jövő városának falanszterszerű látomásában az emberek ketté vannak osztva: fent a "gondolkodók", lent a rendszert mozgásban tartó munkások. A filmben megjelenő nyomasztó világot Lang a fények és árnyékok játékával, a gépek és a felhőkarcolók kísérteties ábrázolásával és a több mint 37 ezer statiszta gépies mozgatásával teremtette meg.

Hitler hatalomra kerülését követően Goebbels propagandaminiszter neki ajánlotta fel a német filmipar irányítását. Nem véletlenül esett választása Langra, mert mint kiderült, Hitlerre igen nagy hatást gyakorolt a Metropolis. A rendező félig zsidó származására hivatkozva próbálta meg elhárítani a kínos megtiszteltetést. Anyja révén valóban zsidónak számított. Ám indoka Goebbelst nem győzte meg. A miniszter a legenda szerint így felelt: "Azt, hogy ki a zsidó, én mondom meg". Lang miután gondolkodási időt kért, de még aznap este külföldre menekült. Végül az Egyesült Államokban telepedett le.

A Metropolis, amely ma a világörökség része, felmérhetetlen hatást gyakorolt a későbbi alkotókra. Képi világa visszaköszön a Pink Floyd The Wall című lemezének filmes adaptációjában, a Queen Radio Ga-ga és Madonna Express Yourself című klipjében.

1926. december 5-én hunyt el Claude Monet francia festő, az impresszionizmus egyik megteremtője. Boudin tanácsára, akivel Le Havre-ban találkozott, a szabadban kezdett festeni. A Reggeli a szabadban című képe már megpróbálta érzékeltetni a fényreflexeket. Az 1866-70 között készült képei a plein air jegyében készültek, ezzel teremtve meg előkészületeket az impresszionizmushoz. Párizsban találkozott Renoir-ral, Pissarróval és Sisley-vel. Az impresszionisták első kiállításán 1874-ben együtt állítottak ki. Monet Impresszió (1872) című képe alapján nevezték el a csoportot impresszionistáknak. A festőt élénken foglalkoztatta a pillanatnyi színhatások megragadása, ezért az atmoszféra változásait festette meg sorozatain különböző napszakokban: Saint-Lazare pályaudvar, Roueni székesegyház. Festészetének fő műfaja a tájkép lett: Szénaboglyák, Tavirózsák.


Topor István


Évfordulók december 4-én


1563. december 4-én – kisebb megszakításokkal 18 évi tanácskozás után – a tridenti zsinat befejezte munkáját. Az 1545. december 13-án tartott nyitótanácskozáson a zsinat három fő célt tűzött maga elé: a vallási vita lezárását, az egyház általános reformját és a töröktől megszállt balkáni államok, valamint a magyarországi keresztények felszabadítását a török alól. Az európai hatalmi érdekek ütközése miatt többször is megszakadt a munka. Az első szakaszban tisztázta az egyház a katolikus dogmákat, míg az egyházi reformok kérdése, az új irányvonal meghatározására csak a harmadik szakaszban került sor. A 18 évig tartó tanácskozás a katolikus egyház megerősödését eredményezte.



1691. december 4-én I. Lipót ünnepélyes formában kiadta az 1690. október 16-i Diploma Leopoldiumot. Az eredetileg elfogadott Diploma III. és IV. pontját az új kiadás módosította, azzal, hogy további intézkedéseket ígért a vallási kérdésekben és a rendi kiváltságok értelmezésében.



1944. december 4-én Szálasi Ferenc nemzetvezető látogatást tett Adolf Hitlernél. A tárgyaláson jelen volt Kemény Gábor külügyminisztert és Beregfy Károly honvédelmi minisztert is. Hitler ígéretet tett Szálasinak a katonai segítségnyújtásra, de semmiféle megállapodást nem volt hajlandó aláírni.

Ugyanezen a napon csendőrök támadták meg Budapesten a Palesztinai Kivándorlási Iroda Vadász utca 29. szám alatti épületét. Weisz Arthur üveg nagykereskedő üzletházát ajánlotta fel a svájci konzulátusnak palesztinai kivándorlási iroda céljaira. A házat és pincéjét megszállták a menedéket keresők (összesen legalább 3000 ember), előtte is hosszú sorok álltak az életmentő papírokért. 1944. utolsó napján a nyilasok több embert meggyilkoltak a házban tartózkodók közül, és kb. 600 főt a Duna-parton akartak megölni. Weiss Arthur fellépésére magyar katonák megakadályozták a tömeggyilkosságot, de másnap Weisst elhurcolták, és a Dunába lőtték.

Topor IstvánÉvfordulók december 3-án


1552. december 3-án hunyt el Xavéri Szent Ferenc a katolikus egyház legnagyobb misszionáriusa.

Előkelő navarrai család sarja, Loyolai Szent Ignác mellett a Jézus Társaság egyik leghíresebb tagja, aki a Távol-Keleten, főleg Indiában és Japánban töltötte élete java részét. Az indiai Goa városában temették el. Az itt dühöngő pestis elmúlását mindjárt az ő közbenjárásának tulajdonították. 1622-ben avatták szentté.

Xavéri Szent Ferenc a jezsuita misszió tulajdonképpeni megalapítója, ugyanakkor az újkori misszió történetének legnagyobb alakja is volt. Sok kérdésben -- mert elsőként szerzett személyes tapasztalatokat -- alapvető fölismerései voltak. És a példája ezreket vonzott maga után a missziókba. Méltán lett a jezsuita barokk egyik legtiszteltebb szentje: tengeri utazás, pestisjárvány idején, halál óráján szoktak folyamodni hozzá. Jellegzetes attribútuma nincs, legtöbbször mégis vándorbottal és kezében kis feszülettel, vagy nyomorúságos kunyhóban, magára hagyott haldoklóként ábrázolják.

1793. december 3-án alakult meg az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság,

A 18. században Bél Mátyás (1718) és Bod Péter (1756) tudományszervezési és -terjesztési. elgondolásai után, a század második felében számos kezdeményezés történt, de érdemleges, elfogadott, tartósan működő, magyar nyelvű intézmény csak egy született: az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság, amely Marosvásárhelyen alakult meg. Tudós kezdeményezője Aranka György volt, aki 1791-ben adta ki Kolozsvárott Egy Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság felállításáról való Rajzolat című röpiratát. A röpiratban kifejtett célja az volt, hogy intézményes keretek között biztosítsa az anyanyelv művelését és a nemzeti nyelvű tudomány felvirágoztatását. Az 1791. évi kolozsvári országgyűlés elfogadta Aranka György javaslatát, de a királyi leirat nem hagyta jóvá a társaság alapítását. Végül gróf Bánffy György, Erdély kormányzója védnöksége alatt alakult meg, titoknoka és „lelke” Aranka György lett. A társaság tizenhárom esztendős működés után, 1806-ban szűnt meg; a fokozódó Habsburg elnyomása miatt.

1919. december 3-án hunyt el az impresszionizmus egyik jelentős francia festője: Pierre Auguste Renoir.

Kezdetben a barbizoni erdőbe járt festeni, s a plein air festészet vonzotta. E korszakából valók a vadászó Diana és Lise című festményei. Szerepelt az impresszionisták első tárlatán is. Az 1880-as évek elején Olaszországban járt, ahol nagy hatással volt rá Raffaello művészete és a pompeji falfestészet. Ezután eltávolodott az impresszionizmustól, színvilága hidegebb lett. Késői korszakában szinte kizárólag aktokat festett. Híres képei többek között: Le moulin de la Galette, a Páholy és a Pázsiton heverő lány.

Topor István


Évfordulók december 2-án


December 2. A rabszolgaság felszámolásának Világnapja az ENSZ 1949. december 2-án elfogadott határozata emlékére, mely tiltotta az emberkereskedelmet és egy másik személy kizsákmányolását. A vitathatatlan értékű megállapodás ellenére napjainkban is 12-27 millió közé tehető (különböző források adatai) a rabszolgasorban sínylődő emberek száma.

1804. december 2-án a párizsi Notre Dame-ban koronázta magát császárrá, feleségét Joséphine-t császárnévá Napoléon Bonaparte az addigi első konzul. Az önkoronázáson Napóleon parancsára VII. Piusz pápa is részt vett; szerepe a felkenésre korlátozódott, jelenlétére az egyházi legitimáció miatt volt szükség.

1817. december 2-án született Georg Daniel Teutsch erdélyi szász történész, evangélikus püspök. Erdély történelmének vázlatával 1805-ig ért el, de sok más munkája mellett kiadta az erdélyi történelem okmánygyűjteményét, fontos forrásanyagot biztosítva a későbbi kutatóknak.

1859. december 2-án Charlestonban elfogták és felakasztották a rabszolgaság ellen küzdők egyik élharcosát, John Brownt. Nagyapja kapitány volt az amerikai függetlenségi háborúban, ő maga az apjától tanult mesterségből élt, cserzővarga volt. (Egy érdekesség az életéből: első felesége hét gyermek szülése után halt meg, ekkor Brown elvett egy 16 éves lányt, akitől további 13 gyermeke született.)

1886. december 2-án halt meg Ipolyi Arnold művészettörténész, folklorista, a magyarországi műemlékvédelem megalapozója, katolikus püspök, az MTA tagja. Középkori magyar művészettel és a pogány magyarság hitvilágával foglalkozott. Főműve a ma is olvasmányos Magyar mythologia, mellyel "a magyarok ősvallását keresve megalkotta a folklór-néprajz alapjait".

1933. december 2-án adták át hivatalosan Magyarország mindmáig legmagasabb építményét, a 314 méter magas lakihegyi adótornyot. A létesítmény 1985-től védettséget élvező ipari műemlék.

Márk Éva


Évfordulók december 1-jén


1630. december 1. Bethlen Gábor halálát követően felesége, Brandenburgi Katalin uralma válságba sodorta Erdélyt, ezért a rendek 1630. szeptember 28-án lemondatták, s helyére a "nagy fejedelem" fivérét, Bethlen Istvánt választották, aki azonban a fenti napon lemondott Rákóczi György javára.Mindannyiukról olvashatnak honlapunkon: http://korok.webnode.hu/ujkor-es-jelenkor/tortenelmi-szemelyek/productscbm_473623/5/

1771. december 1-jén halt meg Grassalkovich Antal királyi személynök, Mária Terézia egyik bizalmasa. Az 1741-es országgyűlésen nagy szerepe volt a katonai segítség (osztrák örökösödési háború) megszavazásában.

1916. december 1-jén történt a mindeddig legsúlyosabb vasúti baleset Magyarországon. November 30-án temették Ferenc Józsefet. A gyászszertartásról hazafelé tartók gyorsvonata Hercegszántónál futott bele a gráci személyvonat utolsó kocsijaiba. A szerencsétlenség helyszínén egy német szerelvénnyel érkező katonák kezdték meg a mentést, ami aztán napokig eltartott. A katasztrófát több emberi és technikai hiba együttes fellépése okozta. Hetvenketten haltak meg, a sérültek száma 180 volt.

1918. december 1-jén halt meg Kaffka Margit a "nagyon-nagy író-asszony", ahogy Ady nevezte. Imádott kisfiával együtt vitte el a spanyolnáthának nevezett influenza járvány, amely csak abban az évben több áldozatot szedett, mint az egész I. világháború. (Az új betegség a legtöbb halált követelő járvány volt az emberiség történetében.) Kaffka Margit bármelyik regényét, verseskötetét szívből ajánlom olvasásra. Szerb Antal szerint: "Mint a legtöbb asszony-írónál, nála is érezni, hogy kevés dolgot talál ki, a legtöbb csakugyan megtörtént, regényei kulcsregények, és vonzóerejüket női igazmondásuk adja meg." Több művét filmesítették meg kiváló rendezők: Fábri Zoltán a "Hangyabolyt", Esztergályos Károly a "Levelek a zárdából", a "Fekete karácsony", és a "Májusi zápor" címűeket.

1992. december 1-jén tartotta első összejövetelét a Finnugor Népek Világkongresszusa Oroszországban, a Komi Köztársaság fővárosában Sziktivkarban. Nyilatkozatuk szerint "a finnugor és szamojéd népek kormányoktól és politikai pártoktól független képviseleti fóruma, mely a világ finnugor népeinek együttműködéséről szóló Nyilatkozat alapján tevékenykedik". A kongresszusokat négyévente tartják: 1996-ban Magyarországon, 2000-ben Finnországban, 2004-ben Észtországban, 2008-ban Oroszország, Hanti- Manszijszkban. Idén ismét Magyarország, Siófok volt a helyszín.

Márk Éva