Évfordulók december 31-én
1385. december 31-én koronázták magyar királlyá II. (Kis) Károlyt, aki 1354 körül született Nápolyban. Nagy Lajos udvarában nevelődött, ahol jól érezte magát, s a király is megkedvelte. az I. Lajos halála utáni válságot kihasználva Károly, az "asszonyuralom" ellenes erők hívására bejött az országba. Mikor királlyá választották, Mária lemondott a trónról, sőt anyjával együtt kénytelen volt részt venni a koronázáson. Hamarosan kiderült azonban, hogy a pápa kiközösítette Károlyt, és Zsigmond hamarosan sereggel indul Magyarországra felesége (és a korona) védelmére. A több pártra szakadt országban végül az Erzsébet királyné és Garay nádor által szervezett merénylet "csinált rendet". 1386. február 7-én egy arisztokrata orgyilkos, Forgách Balázs kardjával szörnyű csapást mért Károly fejére. Egy krónikás szerint Erzsébet így biztatta a merénylőt: "Vágjad fiam, vágjad Forgách, tied leszen Ghimes és Gács!" A király nem halt meg azonnal, ezért szánra tették és Visegrádra vitték. Ott megmérgezték, vagy megfojtották, de súlyos sérülése miatt is lehetett, február 24-én meghalt. Ő volt Magyarország utolsó Anjou-házi királya. Mindössze 39 napot uralkodott.
1833. december 31-én született Óváry Lipót történész, levéltáros. A szabadságharcban (15-16 évesen!) honvédtüzér, később az olasz-magyar légió századosa. 1875-től a magyar kormány megbízásából tanulmányozta az olasz levéltárakat, ezután főleg történelmünk olaszországi forrásainak gyűjtésével foglalkozott. Ő fedezte fel Nápolyban a Margit-legendát. 1919. április 4-én halt meg Budapesten.
1908. december 31-én született Simon Wiesenthal építészmérnök, aki a holokauszt túlélése után életét a náci gyilkosok felkutatásának szentelte. Összesen mintegy 1100 háborús bűnöst juttatott bíróság elé. Érettségi után a Prágai Műszaki Egyetemen folytatta tanulmányait, majd épületmérnöknek tanult. A deportálások kezdetétől (az első kivégzési hullámtól egy Bogdán nevű ukrán rendőr mentette meg) ő és felesége összesen 89 családtagjukat veszítették el. 96 éves korában halt meg 2005. szeptember 20-án.
Márk Éva
Évfordulók december 30-án
1796. december 30-án született báró Wesselényi Miklós, az „árvízi hajós”, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági és tiszteletbeli tagja, az országgyűlési főrendház vezére.
Idősebb Wesselényi Miklós és Cserey Heléna gyermekeként az erdélyi Zsibón született. Örökölte édesapja erős testalkatát, amelyet rendszeres lovaglással, sportolással tovább erősített. Tanulmányait otthon végezte, házitanítói Tőkés János és ifjú Pataki Mózes voltak. Közpályáját 1818-ban kezdte a vármegyegyűléseken.
1821-1822-ben hosszabb utazást tett Franciaországban és Angliában Széchenyi István társaságában. Hazánkba visszatérve lettek az országgyűlési főrendű ellenzék vezérei.
Birtokát képező falvaiban, példát mutatva, elengedte a robotot és a dézsma nagy részét. Ebben Jósika Miklós, Újfalvi Sándor és mások is követték őt.
Ő volt az, aki elsőként szabadította fel parasztjait a jobbágyság alól, saját költségén taníttatta őket, tanfolyamokat tartott nekik a korszerű földművelésről, állattenyésztésről.
Kolozsváron nyomdája működött a Híd utcában, itt nyomtatta ki beszédeit, tételeit, naplóját, de 1835-ben Estei Ferdinánd osztrák császári herceg bezáratta a nyomdát.
1835 elején előbb az erdélyi, majd a magyarországi királyi tábla is perbe fogta – előbbi az 1835–36-ös erdélyi országgyűlés üléseiről készített naplónak a cenzúrát megkerülő terjesztése miatt, utóbbi az 1834. decemberi nagykárolyi megyegyűlésen elmondott beszéde miatt, melyben igen élesen bírálta a kormányzatot az úrbéri reformok elbuktatásáért. A perben Kölcsey Ferenc volt a védője. 1838-ban részt vett a pesti árvíz mentési munkálataiban, ahol életeket mentett, ezért az árvízi hajós nevet kapta. Az ellene zajló perben 3 év börtönre ítélték, a büntetését a budai várban kezdte tölteni. Szembaja időközben súlyosbodott, két hónap után engedélyezték, hogy gyógykezelésére a sziléziai Gräfenbergbe utazzék. Innen 1843-ban tért haza és 1848-ig Zsibón élt, mint Kolozs vármegye alispánja. 1848-ban vakon s betegen jelentős része volt abban, hogy a kolozsvári országgyűlés is kimondta Erdély unióját.
1848 szeptemberében a morvaországi gyógyhelyre, Gräfenbergbe menekült családjával együtt, mert a forradalom nehézségeinek felismerése következtében elvesztette hitét az ellenállás sikerében. Ehhez a lépéséhez testi rokkantsága is hozzájárult.
Felesége, Lux Anna, élete végéig ápolta. 1850. április 21-én, Gräfenbergből hazatérőben halt meg.
1916. december 30-án a budavári Mátyás-templomban megkoronázták IV. (Boldog) Károlyt és feleségét, Zita királynét. Károly a Habsburg–Lotaringiai-ház utolsó uralkodója, 1916 és 1918 között I. Károly néven a Habsburg Birodalom és egyben az Osztrák Császárság utolsó császára és IV. Károly néven az utolsó magyar király.
IV. Károly az ausztriai Persenbeugban született 1887. augusztus 27-én, Ottó Ferenc főherceg és Mária Jozefa szász királyi hercegnő fiaként. Apja 1906-ban gégerákban meghalt, Ferenc Ferdinánd pedig 1914. június 28-án Szarajevóban merénylet áldozatává vált. Ez az esemény casus belli-ként (háborús ok) szolgált az I. világháború kitöréséhez. Két év múlva, 1916. november 21-én elhunyt Ferenc József császár és magyar király, így a trón Károly főherceg örökölte. 1916. december 2-án maga vette át az osztrák-magyar hadsereg szárazföldi és tengeri erőinek főparancsnokságát. A címmel együtt megkapta a tábornagyi rangot is. IV. Károly 1918. november 11-én Ausztriában, 13-án pedig Magyarországon mondott le a kormányzásról.
A Madeira-szigeteki Funchal-ban halt meg 1922. április 1-jén, spanyolnáthában.
2001. december 30-án hunyt el Ember Mária (eredeti nevén Elsner Mária) író, újságíró, műkritikus, műfordító, történész, kutató.
Abádszalókon született 1931. április 19-én. 1950-1954 között az ELTE Bölcsészettudományi Karának magyar-német- újságírás szakán tanári és újságírói diplomát szerzett. Pályakezdőként az Atheneum Könyvkiadónál és az Irodalmi Újságnál dolgozott. 1951-1956-ig a Magyar Nemzet munkatársa. 1956 után eltiltották az újságírástól, ezután négy évig tanított egy általános iskolában. 1961-től a Neue Zeitung riportere, majd a kultúr rovat vezetője. 1974-től a Pesti Műsor, majd 1976-1991 között a Magyar Nemzet olvasószerkesztője. Mivel aláírta a Václav Havel és társai pere elleni tiltakozást, olvasószerkesztői posztjától megfosztották. Akkor kezdett el a lapban művészeti kritikákat publikálni. Prózai műveiben a megélt, tapasztalt dolgok érzékeny, őszinte és pontos krónikása. Legismertebb alkotása a magyarországi holokauszt-szépirodalom első hírnökeként 1974-ben megjelent regénye a Hajtűkanyar. A mű a történelmet beszéli el, a debreceni zsidó-családok kitaszíttatását, lágerbe hurcoltatását és megmenekülését. További művei: Egy boldog nő (regények), Nevetséges (elbeszélések, humoreszkek, paródiák), valamint több útleírás. 1993-ban megjelent 56-os naplója Mindent késve címmel, 2000-ben pedig az El a faluból című memoárkötete. 2001 végén jelent meg utolsó munkája 2000-ben fogunk még élni? címmel.
Topor István
Évfordulók december 29-én
1541. december 29-én Serédy Gáspár főkapitány illetve Fráter György uralkodóik nevében a Kolozs vármegyei Gyalu várában egyezséget kötöttek. Fráter György Buda elfoglalása után, egyezséget kötött Ferdinánddal, hogy ha visszafoglalja Budát, átadja neki János Zsigmond országrészét, s ezzel Magyarország nagy része egy király uralma alá kerül. Megegyeztek abban is, hogy Izabella átadja fia országrészével együtt a Szent Koronát is. Cserébe visszakapja a szepesi Szapolyai birtokokat. 1542-ben Ferdinánd el is indult Buda visszafoglalására, de egyetlen komoly rohamra sem telt az erejéből. A gyalui egyezmény kudarca után Fráter György megkezdte a hatalom kiépítését Erdélyben. Az Erdélyi Fejedelemséget és a Királyi Magyarországot 1551-ben ismét Habsburg főség alatt igyekeztek egyesíteni, de sikertelenül.
1760. december 29-én született Debrecenben Diószegi Sámuel a híres botanikus.
A debreceni teológia elvégzése után két évet töltött Göttingenben. Itt ismerkedett meg Linné rendszerével és elhatározta ennek magyar nyelvre való átültetését. Visszatérve Hajdúnánáson és Hajdúböszörményben volt lelkész (1789-1789), majd debreceni esperes lett. Barátja – és mellesleg sógora – volt a költő Fazekas Mihály, együtt írták meg a Magyar Füvészkönyvet. Az 1807-ben megjelent mű nagyrészt Diószegi munkája. A gyakorlati részt, az Orvosi Füvészkönyvet már önállóan írta és adta ki 1813-ban. A könyv értékes része a függelék, amely az első magyar szinoníma szótár több mint 1400 régi magyar növénynévvel.
A Diószegi-Fazekas féle füvészkönyv, mint a Linné-rendszer alapján készült első magyar növényhatározó, közel egy évszázadon át volt használatban. A növénynevek mellett az egyéb növénytani terminológia, a magyar alaktani kifejezések miatt is fontos mű; utóbbiak jelentős részét ma is használjuk.
1944. december 29-én a Budapestet körülzáró 2. és 3. Ukrán Front főparancsnokai fegyverletételre szólították fel a fővárost védő német és magyar csapatokat. A két parlamenter: Steinmetz Miklós és I. A. Osztapenkó a küldetésből visszatérve meghalt. Halálukat a rendszerváltás előtt a németek számlájára írták, úgy állítva be a dolgot, mint gyilkosság. Az újabb kutatások bebizonyították, hogy Steinmetz autója Vecsés közelében aknára futott, Osztapenkót pedig véletlenül maguk a szovjetek lőtték le.
Topor István
Évfordulók december 28-án
December 28. Az aprószentek ünnepe a betlehemi és környékbeli fiúgyermeke
k emlékére, akiket Máté evangéliuma szerint Nagy Heródes legyilkoltatott.
1793.december 28-án nyílt meg az ország második nyilvános könyvtára Egerben (az
elsőt Klimó György hozta létre Pécsett). A gyűjtemény beszerzése Esterházy Károly egri püspök nevéhez fűződik, halál
a után hagyatéka is a könyvtár része lett.
1903. december 28-án született Budapesten Neumann János. Apja 1913-ban margittai előnévvel nemesi címet kapott. Csodagyereknek számított, 10 évesen a fasori evangélikus főgimnáziumba járt. 1931-ben a princetoni egyetem (USA) professzora lett. Ő indította útjára a XX. század informatikai forradalmát, amiért megkapta az Egyesült Államok Érdemérmét. Az elektronikus számítógépek alapvető gondolatait - kettes számrendszer alkalmazása, memória, programtárolás, utasítás rendszer - Neumann-elveknek nevezik. Ezen elvek alapján működnek a mai számítógépek is. Már gyermekkorában rendkívüli fejszámoló volt. Később legendássá lett, hogy a korai számítógépeket ő maga ellenőrizte fejben, a gépekével azonos sebességgel.
1969. december 28-án született Helsinkiben Linus Torvalds, az Unix-szerű operációs rendszer, a Linux fejlesztésének elindítója, ma is egyik fő fejlesztője.
1973. december 28-án jelent meg a Nobel-díjas Alexandr Szolzsenyicin: "A Gulág-szigetcsoport" című dokumentumregénye, amiért megfosztották szovjet állampolgárságától, és kiutasították hazájából. 1994-ben ment haza Oroszországba abban a hitben, hogy részt vehet a szellemi életben, de nem nagyon figyeltek rá. 2008-ban, életének kilencvenedik évében hunyt el.
Márk Éva
Évfordulók december 27-én
1236. december 27-én számol be Julianus domonkos szerzetes
a keleti magyarok hazájának
megtalálásáról és a mongolok közeledtéről. Két útjáról készült feljegyzés
eit a vatikáni levéltár őrzi. Hiteles tudósításait más európai utazók is felhasználták, például Giovanni da Pian del Carpine, aki pápai követként utazott a mongol Güjük nagykánhoz.
1571. december 27-én született Johannes Kepler német csil
lagász. Matematikát és
csillagászatot tanított a grazi egyetemen már 23 éves korában. 1600-ban lett T
ycho Brahe segédje II. Rudolf prágai udvarában. Jól kiegészítették egymást: Kepler rövidlátó volt, de kivál
ó matematikus, Brahe kitűnő megfigyelő, de nem túl erős a matematikában. Eredményei szolgálta
k alapul későbbi kutatók, köztük Newton munkásságához. Nyomorúságos körülmények között halt meg Regensburgban, ahol jeltelen sírba temették.
1901. december 27-én született Marlene Dietrich
német színésznő. Nemzetközi sikerét "Kék angyal" c. film hozta meg, ezután hamarosan Amerikába szerződött. Elutasította a nácik sokat ígérő ajánlatát, többé nem forgatott Németországban. A háború alatt énekesnőkén
t szerepelt amerikai katonák előtt, a lehető legközelebb a fronthoz. Náciellenes kiállásáért megkapta a civileknek adható legmagasabb amerikai kitüntetést, a "Medal of freedom"-ot, 1950-ben pedig a Francia Becsületrend lovagja lett.
1934.december 27. Egy magát sahhá kikiáltó katonatiszt, Reza Pahlavi, Perzsia nevét Iránra változtatta. Németbarátsága miatt 1941-ben le kellett mondania fia, Mohamad Reza javára. A maga választottan Pahlavi név jelentése: hősi, dicső.
Márk Éva
ÉVFORDULÓK DECEMBER 26-ÁN
1820. december 26-án halt meg Joseph Fouché francia politikus. Minden rendszert kiszolgált, rendőrminisztere volt a Direktóriumnak, a Konzulátusnak, Napoleon császárnak, és a Bourbon-restaurációnak. Mondása szerint " a farkasokkal együtt kell üvölteni ", s ehhez tartotta magát egész életében. Az 1816-ban kiadott királyi rendelet száműzetésre ítélte a királygyilkosságban bűnrészeseket, ekkor minden tisztségétől megfosztva Ausztriába menekült. 1820-ban Triesztben halt meg, de előtte Jerome Bonaparte segítségével elégette a birtokában levő összes iratot, a kor politikai titkainak pótolhatatlan bizonyítékait. Hamvait 1875-ben vitték Franciaországba.
1865. december 26-án született Róth Miksa üvegfestő, aki mesterségét művész
i szintre emelte. Világkiállításokon ezüst-, és aranyérmeket nyert, idehaza neki ítélték az első Iparművészeti Állami Aranyérmet, és megkapta a Ferenc József Rend lovagi fokozatát. Az ő munkái díszítik egyebek közt az Országházat, a Zeneakadémiát, a szegedi Fogadalmi templomot. Sok alkotása látható külföldön, Hágában, Oslóban, Mexikóvárosban, Velencében és Firenzében is. 1944-ben halt meg Budapesten.
1886. december 26-án született Gömbös Gyula politikus. Fajvédő pártot alapí
tott, szoros kapcsolatot tartott fenn német szélsőjobboldali mozgalmakkal.1932. novemberéig három éven át honvédelmi miniszter volt, e funkciójában tartózkodott a politizálástól. A Károlyi-kormány bukása után ő lett a miniszterelnök. A részben Mussolini ihlette programja jó része nem valósult meg, de nagy népszerűséget hozott Gömbös számára. Első külföldi útja Rómába vezetett, ahol Mussolini és XI. Piusz pápa rokonszenvét is elnyerte. Az európai kormányfők közül ő utazott elsőnek Berlinbe Hitler hatalomra jutásakor. 1935-ben saját híveivel alakította át a kormányt és a hadsereg vezetését. Nem sikerült kialakítania a tekintélyuralmi rendszert, de intézkedései nagyban befolyásolták a későbbi eseményeket. Rákbetegség végzett
vele 1936. október 6-án.
1890. december 26-én halt meg Heinrich Schliemann német kereskedő, bankár, amatőr régész, aki már gyermekként elhatározta, hogy megtalálja Tróját. 1870-ben kezdett a munkába. Páratlan leletei ellenére sokáig nem hittek neki, nemcsak mert laikus, de szakszerűtlen is volt. Eduárd Meyer német történész szerint "módszertelen eljárása a tudomány számára igen áldásosnak bizonyult". Schliemann nyomán a mondák és legendák alapján láttak neki a régészek a kutatásnak.
1991. december 26. A szovjet parlament utolsó ülése, melyen feloszlatta
önmagát, s december 31.-i dátummal kimondta a Szovjetunió megszűnését.
2004. december 26-án 9,2-es erősségű tengerrengés következtében hatalmas szökőár pusztított Indonézia térségében.
December 26-ára, karácsony másnapjára esik a kereszténység első vértanújának, Szent Istvánnak ünnepe.
Márk Éva
ÉVFORDULÓK DECEMBER 25-én
800. december 25-én III. Leó pápa Rómában császárrá koronázta Károly frank uralkodót. I. (Nagy) Károly egyesítve Nyugat- és Közép - Európa nagy részét, létrehozta a Frank Birodalmat. Születési dátuma 747. vagy 748. áprilisára tehető. Korabeli feljegyzés magas, tiszteletet parancsoló megjelenésű, világos hajú, aránytalanul vastag nyakú férfinek írja le. Őt tartják Franciaország és Németország, sőt egyenesen Európa atyjának.
1000. december 25-én királlyá koronázták I. Istvánt ( más vélemények - például Györffy György - szerint az eseményre 1000. augusztus 23. és 1001. augusztus 22. között került sor ). A kutatók a koronázó püspök személyében sem egyeznek, de az sem egészen bizt
os, hogy a koronát II. Szilveszter pápa küldte ; az viszont bizonyos, hogy nem volt azonos a ma Szent Korona néven ismert uralkodói jelvénnyel. A közvélekedés a fenti dátumot fogadta el Szent István koronázásának napjául.
1861. december 25-én született Thury József nyelvész, történész, turkológus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja. Főleg az őstörténet és a török nyelv érdekelte. Vámbéry Ármin tanítványaként, az ő biztatására tanult török eredetű nyelveket, majd az arabot és perzsát. Beszélt még angolul, franciául, németül, oroszul, és tanított latint, magyart. Vámbéry halála után őt nevezték ki a török tanszék vezetésére, de pár hónap múlva, 1906. május 22-én meghalt.
1911. december 25-én született Gunda Béla etnográfus, egyetemi tanár, a történelemtudományok doktora, az MTA rendes tagja. 1939-től a Néprajzi Múzeum tudományos munkatársa, 1949-től a debreceni egyetem néprajzi tanszékének tanára. 1978 - ban Herder - díjat kapott. Kutatómunkát végzett többek közt a Kárpátokban, a Balkánon, Skandináviában, és az észak - amerikai indiánok között. Fő kutatási területei az ősfoglalkozások, a település, az építkezés. A Magyar Néprajzi Lex
ikon készítésének egyik kezdeményezője. Hazai és külföldi folyóiratokban számos tanulmány jelent mag. 1994. július 30-án halt meg Debrecenben.
1932. december 25-én született Domján Edit, a magyar színjátszás kiemelkedő alakja. Az iskolai szerepléseken elért sikerei hatására határozza el, hogy színésznő lesz. 1954-ben
házasodtak össze Kaló Flóriánnal, s együtt szerződtek Szegedre. Első filmszerepük a "Két emelet boldogság" volt. Hatalmas színpadi sikereket ért el, pl. Koldusopera, Liliom, Üvegcipő. Marcel Achard : A bolond lány c. darabját Párizsban Annie Girardot játszotta. A szerző megnézte a pesti előadást is, és úgy nyilatkozott, hogy Girardot-n kívül Domján Edit Jozefája a legjobb, pedig már nagyon sok előadást nézett meg. "Csodálatos találkozásnak voltam tanúja Domján Edit és a szerep között" - mondta. Az előadásról hangfelvétel készült a rádióban, melyet egy agyongyötört magnókazettáról újra és újra meghallgatok. Országos ismertséget filmjei hoztak, például az "Oldás és kötés", az "Új Gilgames". 1972-ben ismerkedett meg Szécsi Pállal, aki rövid, lángoló szerelem után elhagyta. Az év karácsonyán szokása szerint mindenkinek ajándékot vett, de az előadásra hiába várták. Negyvenedik születésnapján önkezével vetett véget életének.
Márk Éva
ÉVFORDULÓK DECEMBER 24-ÉN
1701. december 24-én kivégezték Gottfried Lehmann kapitányt, mert segítette Rákóczi Ferenc szökését a bécsújhelyi börtönből. Mivel kiszámítható és várható volt a halálos ítélet, Sarolta Amália hercegnő szervezni kezdte férje szökését a Lehmann testvérek bevonásával. A kapitány, akinek rokonszenvét Rákóczi elnyerte tevékeny részese volt a sikeres szökésnek. Öccsének sikerült Lengyelországba szökni, de ő maga igen nagy árat fizetett: másnap letartóztatták,s kegyetlenül büntették. Kínvallatás, lefejezés, felnégyelés lett a sorsa. Kőszegi sírhelyét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság „A” kategóriában a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította.
1837. december 24-én született Elisabeth Eugenie Amalie von Wittelsbach bajor hercegnő, később osztrák császárné, magyar királyné, „Sissy”. A magyarok iránt érzett szeretete miatt máig az egyik legnépszerűbb történelmi személy Magyarországon. Kora egyik legszebb asszonyának tartották. Egy olasz anarchista gyilkolta meg Genfben 1898-ban. A merénylőnek mindegy volt kit öl meg, csak királyi személy legyen.
1886.december 24-én született Budapesten Kertész Mihály. Már itthon és Nyugat-Európában is több filmet forgatott, mielőtt 1926-ban az Egyesült Államokba emigrált. 1928-ban rendezett „Noé bárkája” c. filmjét Magyarországon is forgalmazták. Budapesti bemutatójára Kertész külön bevezetőt készített, amelyben személyesen köszöntötte a közönséget. Ez volt az első alkalom amikor magyar szó hangzott el hangosfilmben. Legismertebb művei: Blood kapitány, Robin Hood, Szerelem és vérpad, Hét tenger ördöge, Aranyváros, és főleg az 1943-ban forgatott Casablanca. 1962-ben halt meg.
Márk Éva
Évfordulók december 23-án
1469. december 23-án Firenze a jó viszony ápolásaképpen két oroszlánt küldött ajándékba I. Mátyás magyar királynak. Az oroszlánok egyike a legenda szerint Mátyás 1490-es bécsi halála napján múlt ki. Ami biztos: Janus Pannonius 1470-ben verset írt a firenzei oroszlánokról.
1790. december 23-án született Jean-Francois Champollion francia történész, régész, nyelvtudós, egyiptológus, a hieroglifa-írás megfejtője. Már tizenhét éves korában rendes tagjává választotta a Tudományos Akadémia. 20 évesen a francián kívül tizenkét nyelven beszélt. A zseniális tudós fiatalon, 41 éves korában halt meg.
1925. december 23-án született Makk Károly, Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező. Legismertebb filmjei: Liliomfi, Ház a sziklák alatt, Mit csinált felséged 3-tól 5-ig?, Szerelem, Macskajáték, Egy hét Pesten és Budán.
1948. december 23-án végezték ki a japán miniszterelnököt és 6 társát, mint háborús bűnösöket. Tódzsó Hideki a háromhatalmi egyezmény (Németország – Olaszország – Japán között) elkötelezett híve volt. 1945. szeptember 8-án sikertelenül próbálkozott öngyilkossággal, kórházba, majd börtönbe vitték. A bíróság halálra ítélte.
Márk Éva
Évfordulók december 22-én
1833. december 22-én született Kassán Semsey Andor a magyar tudomány bőkezű támogatója, mineralógus.
Kora legnagyobb mecénása volt; gyakorlatilag teljes vagyonát, több mint 2 millió aranykoronát áldozott a hazai tudományos élet támogatására. A Nemzeti Múzeum számára ő vásárolta meg az őslénytár ritka példányait valamint három, világhírű ásványgyűjteményt is. Műszereket szerzett be, tanulmányutakat finanszírozott, hozzájárult a könyvbeszerzésekhez. Jelentős összeggel járult hozzá az 1895-ben létesült Eötvös Collegium alaptőkéjéhez, de legjelentősebb adománya az a 200 000 koronás összeg volt, amelyet a Tudományos Akadémia rendelkezésére bocsátott tíz elmaradott területet érintő tíz kézikönyv megíratása céljára. Alapelvét szerény szavakkal fogalmazta meg: „Mindnyájunk kötelessége, hogy hazánk előrehaladásán közremunkálkodjunk”. Emlékét a Semseyt és az Andorit nevű ásványok is őrzik.
1921. december 22-én ezen a napon írta alá Bethlen István miniszterelnök és Peyer Károly, a Szociáldemokrata Párt képviselője azt az egyezményt, amely a történelembe Bethlen – Peyer paktum néven vonult be. A tárgyalásokat a Bethlen-kormány kezdeményezte azzal a céllal, hogy a szociáldemokrata mozgalmat a rendszer megszilárdításának szolgálatába állítsa. A megegyezés lényege egyfelől az volt, hogy a kormány elismerte a pártot, mint politikai tényezőt, és szavatolta működési feltételeit, másfelől pedig az, hogy az MSZDP lemondott a rendszer radikális ellenzékének szerepköréről, például a kormány külpolitikai tevékenységének bírálatáról, nem fejt ki köztársasági propagandát és nem kísérli meg visszaállítani a közalkalmazottak (vasutasok, postások) betiltott szakszervezeteit. Ugyanakkor a szakszervezetek folytathatták alapszabályszerű tevékenységüket, de politikával nem foglalkozhattak
1936. december 22-én született Beke Kata író, pedagógus, országgyűlési képviselő, az Antall-kormány művelődési és közoktatási államtitkára. Mivel oktatási elképzeléseit nem tudta megvalósítani, tisztségéről lemondott. Részlet egy 1993-as parlamenti beszédből: „Kodály Zoltán mondta:egy nemzet kultúráját nem az határozza meg, hogy ki az operaház igazgatója, hanem hogy ki a falu tanítója. Attól tartok, hogy a falu tanítóit, az ország tanítóit az első szabadon választott kormány, az első szabadon választott országgyűlés törvényalkotása újra csak magára fogja hagyni, mint ahogyan ez évtizedek során történt.” …s történik mindmáig, tehetné hozzá ma. 2009. december 2-án halt meg.
Márk Éva, Topor István
Évfordulók december 21-én
1529. december 21-én V. (Habsburg) Károly német-római császár kívánságára VII. Kelemen pápa a török szultánnal kötött 1528. évi szerződése miatt kiközösítette I. (Szapolyai) Jánost és híveit. Ez pedig hozzájárult a lutheri tanok magyarországi elterjedéséhez. A kiközösítés egészen 1534-ig tartott.
1755. december 21-én született Nagyszalontán Földi János orvos, természettudós, nyelvújító és költő. Csokonai Vitéz Mihály és Fazekas Mihály szellemi köréhez tartozott. Gyermekkorában teljes árvaságra jutott, a maga erejéből, nélkülözések közepette végezte tanulmányait a debreceni Református Kollégiumban, majd a pesti egyetem orvoskarán. Pesten ismerkedett meg mentorával, Ráday Gedeonnal, aki segítette, hogy írásaival megjelenhessen a nyilvánosság előtt. 1788-tól levelezett Kazinczy Ferenccel, folyóiratainak állandó munkatársa volt. Később mindennapi orvosi teendői mellett foglalkozott a verstannal, nyelvtannal és a természetrajzzal. 1792-ben megnyert egy új magyar nyelvtan megírására meghirdetett pályázatot. 1791-ben a Hajdú kerület orvosa lett; figyelme ekkoriban a magyar nyelvű állat- és növényrendszer kidolgozása felé fordult. Rövid kritika és rajzolat a magyar füvésztudományról (művében a magyar növénynevek rendszerezését és osztályozását tűzte ki célul. Linné rendszertanát akarta a magyar állat- és növényvilágra alkalmazni. A tervezett könyvsorozatból csak egy jelent meg: Természeti História a Linné Systemája szerint. Első tsomó. Az állatok országa (Pozsony, 1801). Ez volt az első rendszeres magyar nyelvű állattan.
1944. december 21-én Debrecenben a Református Kollégium oratóriumában ünnepélyes külsőségek között összeült az Ideiglenes Nemzetgyűlés. Az 1849-es Habsburg trónfosztás színhelyén összegyűlt 230 képviselő a magyar állami szuverenitás kizárólagos képviselőjévé nyilvánította magát. Megválasztotta elnökét Zsedényi Béla személyében, továbbá alelnökét és jegyzőit.
Topor István
Évfordulók december 20-án
1542. december 20-án, Tordán összeült az Erdélyi országgyűlés, amely elutasította a gyalui szerződés végrehajtását, megerősítette a „három nemzet”unióját és Fráter György helytartói hatalmát; elhatározta a török adó kivetését.
1703-ban ezen a napon nevezte ki II. Rákóczi Ferenc Bottyán János császári ezredest a dunántúli kuruc hadak generálisává. Bottyán azonban csak 1704 októberében tudott a kurucokhoz csatlakozni.
1842. december 20-án gróf Széchenyi István bejelentette, hogy átveszi a Helmeczy Mihály által szerkesztett Jelenkor című politikai lap szellemi irányítását, azzal a céllal, hogy a továbbiakban a hírlapban folytatja a Kossuth elleni küzdelmet.
Topor István
Évfordulók december 19-én
1666. december 19-én Bécsben gróf Wesselényi Ferenc nádor, gróf Zrínyi Péter horvát bán és gróf Nádasdy Ferenc országbíró a Habsburg-ellenes mozgalom vezetői hármas szövetséglevelet írtak alá.
1895. december 19-én Wlassics Gyula vallás- és közoktatási miniszter I. Ferenc József november 18-án kibocsátott királyi leirata alapján engedélyezte, hogy az egyetemek orvosi, bölcsészeti és gyógyszerészeti karait nők is látogathassák. Az eredeti tervezet valamennyi világi kart és a műegyetemet is megnyitotta volna a nők előtt. A budapesti egyetemen 1900. november 3-án adták ki az első diplomát egy itthon végzett nőnek: Steinberger Sarolta orvosnak.
1936. december 19-én a hitleri Németország megfosztotta állampolgárságától és díszdoktori címétől Thomas Mann Nobel-díjas írót. Az újabb kutatások igazolták, hogy ebben jelentős szerepet játszott Ernst Freiherr von Weizsäcker német diplomata, 1938-tól Joachim von Ribbentrop külügyminiszteri kinevezése után államtitkár. Ő volt, aki svájci követként javasolta az állampolgárságtól való megfosztást, mivel „ellenséges propagandát folytat a birodalom ellen…”
Topor István
Évfordulók december 18-án
1848. december 18-án Bem tábornok erdélyi serege a Kolozs vármegyei Csucsánál megállította Puchner altábornagy Pest felé nyomuló seregét. Ugyanezen a napon Kossuth Lajos, az Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke szabadcsapatok alakítására szólította fel az ország népét.
1894. december 18-án hirdették ki az uralkodó, I. Ferenc József által december 9-én szentesített három törvényt. A házassági jogról szóló 1894: XXXI. Törvényt, a gyermekek vallásáról szóló 1894: XXXII. Törvényt és az állami anyakönyvezésről rendelkező 1894: XXXIII. Törvényt.
1904-ben ezen a napon alakult meg – 200 női és 50 férfi (!!!) taggal – a Magyarországi Feministák Egyesülete, amely feladatai közé sorolta a női munka védelmét is. A Feministák Egyesülete – Bédy-Schwimmer Rózsa és Glücklich Vilma vezetésével – az egyik legmodernebb, polgári, radikális irányzatot képviselte. Komplex reformprogram keretében fogalmazták meg választójogi követeléseiket, de hozzájárultak nő- és gyermekvédelmi valamint szociális alapintézmények létrejöttéhez. Kiadványaikban, előadásaikban igyekeztek a nőket lekicsinyítő gondolkodásmóddal szemben az emancipáció értékrendjét közvetíteni.
Topor István
|
|
