Legújabb írásaink

Könyvajánló - Romsics Ignác: Bethlen István

A Horthy-korszak egyik legmeghatározóbb politikusának életrajza sokkal több egy szimpla biográfiánál. A szerző Bethlen életének bemutatása mellett részletes korrajzot is ad azokról az időkről, melyekben a címszereplő élt. A könyv legnagyobb része természetesen Bethlen miniszterelnökségéről szól, de...

Könyvajánló - Buzinkay Géza: A magyar sajtó és újságírás története a kezdetektől a rendszerváltásig

A szerző írt már pár monográfiát e témában, azonban ez a könyv az eddigi legteljesebb magyar sajtótörténet. A téma tárgyalását a Rákóczi-szabadságharcnál kezdi megemlítve a Mercurius Hungaricust és a rendszerváltozás környéke a végpont. Nagyobb hangsúlyt a 19. századi sajtó bemutatására helyezi,...

Könyvajánló - Nyáry Krisztián: Festői szerelmek

A szerző jelen kötetével sem okozott csalódást, sőt egy kisebb érdekességre hívta fel a figyelmemet. Visszatért ugyan ahhoz a témájához, amellyel sikeres lett, mégis sokkal többet alkotott egy szerelemről szóló kötetnél. Az előszóban ő maga szögezi le, hogy a festők életét nem nagyon ismerhetjük...

Könyvajánló: Csatári Bence - Poós Zoltán: Azok a régi csibészek. Párbeszéd a rock and rollról

Különös kötettel van dolgunk, amelynek lapjain interjúkat olvashatunk a Kádár-korszak könnyűzenéjének oszlopos tagjaival. Mondhatni folytatása az Ész a fontos, nem a haj című kötetnek, mégis más. A szerzők itt monográfia helyett megszólaltatják a korszak néhány képviselőjét, mégis egy olyan képet...

Topor István: A magyar királyi debreceni 2. honvéd huszárezred rövid története I. rész

A kiegyezést követően I. Ferenc József 1868. december 5-én szentesítette a magyar királyi a honvédségről alkotott XLI. törvényt, az ún. véderőtörvényt. E törvénycikk rendelkezett a királyi honvédség szervezeti felépítéséről. Ennek értelmében a magyar királyi honvédséget 82 gyalogoszászlóalj és 32...

Könyvajánló: Rainer M. János: Az 1956-os magyar forradalom

  Egy rövidke, de annál tartalmasabb összefoglaló a 20. századi magyar történelem egyik legnagyobb fejezetéről, amely a forradalom kitörésének 60. évfordulójára jelent meg. A témát több szemszögből járja körbe, magát az eseménytörténetet pár oldalban bemutatja az előzményekkel együtt. A...

Sásdi Tamás: Kultúra a Horthy-korszakban III. rész

Könyvkultúra Olvasási szokások a korszak folyamán: A két világháború közötti Magyarországon bővült az irodalom iránt érdeklődők köre. A dualizmus korában szinte csak a vagyonos rétegek olvastak szépirodalmat, a Horthy-korszakban már a kispolgárság és a szervezett munkások is kezükbe vettek ilyen...

Topor István: Hatvan évvel ezelőtt vette kezdetét a szovjetek agressziója a magyar szabadság vérbefojtására

1956. november 4-én hajnali negyed ötkor megindul a "Forgószél" hadművelet, a szovjet csapatok általánostámadása a magyar forradalom letörésére. . A mintegy 60 ezer fős szovjet haderő a "Mennydörgés-444" ("Grom-444") jelszóra kezdte meg hadműveleteit. A Különleges Hadtest, és a 8. gépesített...

A Reformáció Napja

Október 31-e a Reformáció Napja több protestáns országban annak emlékére, hogy 1517-ben ezen a napon szögezte ki Wittenbergben a vártemplom kapujára Luther Márton (Martin Luther) Ágoston-rendi szerzetes kiszögezte 95 pontból álló vitairatát "A búcsú erejének magyarázatához" címmel. Ebben...

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára emlékezünk

1956 őszére a sztálini típusú diktatúra "vörös villamosa" úgy tűnt, "holtvágányra" kerül. "A vörös villamos: a kommunizmus eszméje és gyakorlata. - írja Fenyő D. György Kányádi Sándor Kuplé a vörös villamosról című versének értelmezésében - A szocialista társadalom. Élettörténete van: valamikor...

A péterváradi ütközet 300 éves évfordulója

1700. január 31-én Ibrahim-aga ruméliai beglerbég nagy kíséret élén bevonult a császári fővárosba. Ez alkalommal a törökök nem mint mindent eltipró hódítók érkeztek Bécs falai alá, hanem mint a szultán legfőbb megbízottjai, kiknek feladata a béke közvetítése volt. Pár héttel később hasonló...

Sásdi Tamás: Kultúra a Horthy-korszakban II. rész

Szakképzés, felsőoktatás, tudományos élet A szakképzés helyzete a korszak folyamán: 1924. júliusában a Vallás-és Közoktatásügyi Minisztérium kiadta az iparos-tanonc iskolák új szervezeti és tantervi utasítását. A rendelet az elcsatolt területek lakosságát is ide szerette volna hozni. Az 1922/12...

Könyvajánló - Esterházy Péter: Hasnyálmirigynapló

Könyvesiskolásként elhatároztam, hogy a Harmonia Caelestis után soha többet nem olvasok Esterházytól semmit. Mintegy 11 évig sikerült ehhez tartanom magamat. Azonban amióta tudtam, hogy beteg, éreztem, hogy mégis illene felülvizsgálni álláspontomat. Még jobban éreztem, amikor a betegségéről írta...

Sásdi Tamás: Kultúra a Horthy-korszakban I. rész

Általános tendenciák, közoktatás, szépirodalom, művészetek A korszak művelődésének általános tendenciái: Egy elvesztett világháború és a trianoni békeszerződés okozta trauma után az országban a művelődést is újjá kellett szervezni. Ez a nagy feladat Bethlen István kormányára hárult, amelynek...

Könyvajánló - Hahner Péter: A régi rend alkonya. Egyetemes történet 1648-1815

Egyetemi tankönyvnél ritkán érzi az ember azt, hogy kellemes olvasmány. Ez a kötet a kivételek közé tartozik. Tanulni is lehet belőle, de ugyanakkor a korszak iránt érdeklődő személy is kedvét leli olvasása közben. A szerző a wesztfáliai békétől Napóleon bukásáig mutatja be az egyetemes történelem...

Tételek: 1 - 15 ból 191
1 | 2 | 3 | 4 | 5 >>

Évfordulók

A hét történelmi eseménye (augusztus 8 - 14.)

2016.08.10 13:05

1849. augusztus 11-én  Kossuth Lajos lemondott kormányzóelnöki tisztségről. A hatalmat Görgey Artúr tábornokra ruházta.

Előzmények: az augusztus 9-én Temesvárnál elszenvedett vereség hatására Aradon Kossuth lemondott kormányzóelnöki tisztségéről. A haditanácsban elmondott beszédében így szólt Görgeyhez:

" A jelen körülmények között a nemzet életének megmentése s jövőjének biztosítása körül csak a hadsereg lévén képes sikeres lépéseket tenni: ezennel a miniszterek többségének indítványára is úgy magam, mint a minisztérium nevében kinyilatkoztatom, hogy a jelen kormány lelép, s addig, míg a nemzet hatósága szerint máskint netalán intézkedendnék, a nemzetgyűlés megbízásából eddig általunk gyakorlott polgári
és katonai legfőbb kormányzási hatalmat ezennel tábornok úrra ruházom.

Megvárom tábornok úrtól, s azért Isten, a nemzet és a história előtt felelőssé teszem, hogy ezen hatalmat
legjobb tehetsége szerint szegény hazánk nemzeti státuséletének megmentésére, javára s jövőjének biztosítására fordítandja.

Ezennel felhatalmazom önt ma este 8 órától kezdve, amikorra az igazságügyi miniszterhez kinyomatás s
kihirdetés végett megküldött s a nemzethez intézett nyilatkozatom, reménylem, meg fog jelenhetni, a kormányzati hatalom gyakorlatára.

Legyen ön híve a hazának, és Isten segítse önnek lépteit."


A hét történelmi személyisége (július 25 - 31.)

2016.07.28 19:20

  1922. július 30-án született PÁLINKÁS (Pallavicini) ANTAL honvéd őrnagy, Pallavicini György őrgróf és Andrássy Borbála grófnő gyermekeként. A Ludovikán végzett fiatal tiszt a német megszállást követően csatlakozott a náciellenes mozgalomhoz. Letartóztatása elől szökve szovjet fogságba esett,ahonnan 1946. februárjában jöhetett haza. (György bátyját, aki szintén részt vett az antifasiszta mozgalomban a németek Dachauba hurcolták, amit szerencsésen túlélt, de a magyar hatóságok átadták az NKVD-nek, melynek következtében egy szibériai táborban életét veszítette.) Pallavicini Antal 1947-ben belépett a kommunista pártba. Katonatisztként szolgált, ' 51-ben arisztokrata nevét az egyszerű hangzású Pálinkásra változtatta. 1956.október 31-én rétsági ezredében menetoszlopot szervezett, amellyel parlamenti utasításra Budapestre kísérte a felsőpetényi Almássy kastélyból kiszabadított MINDSZENTY bíborost. Bár soha senki ellen nem használt fegyvert, hamarosan vádaskodó írások jelentek meg róla, és ' 56 karácsonyán letartóztatták. Amikor rövid időre szabadon engedték, szökés helyett munkába állt, garázsmesterként dolgozott. Újbóli letartóztatását követően előbb életfogytiglani börtönre, majd ügyészi fellebbezés után halálra ítélték. Kivégzésére 1957. december 10-én került sor, testét jeltelen sírba helyezték a hírhedt 301-es parcellában. A rendszerváltáskor rehabilitálták, sírhelyét azonosították és rendbe tették.

Márk Éva

A hét történelmi eseménye (július 25 - 31.)

2016.07.26 10:58

 
  1867. júl. 28-án szentesítette a Magyar Királyság és az Osztrák Császárság között létrejött államszövetség, az OSZTRÁK - MAGYAR MONARCHIA megszületéséről szóló törvényt FERENC JÓZSEF. A császár az aláírás előtt ragaszkodott megkoronázásához, ami a ' 48-as forradalom miatt elmaradt, ezért június 8-án őt és feleségét a Mátyás-templomban fejére helyezték a Szent Koronát. Ferenc Józsefnek a kiegyezéshez szükséges "engedékenységét" két súlyos katonai veresége váltotta ki: a solferinói és a königgrätzi csatavesztések következtében a Habsurg Birodalom közel került az összeomláshoz.

   A társadalom nehezen fogadta be az új helyzetet. Sokan - főleg Kossuth hívei - a forradalom elárulásának, a függetlenség feladásának tekintették, támogatói viszont  Haynau rémuralma és a Bach-rendszer után győzelemként értékelték. A perszonálunió ( több ország közös uralkodóval ) Magyarország csaknem teljes függetlenséget nyert ( kivéve a külügy és a hadügy).

  Márk Éva

<< 2 | 3 | 4 | 5 | 6 >>