Legújabb írásaink

Könyvajánló: Csatári Bence - Poós Zoltán: Azok a régi csibészek. Párbeszéd a rock and rollról

Különös kötettel van dolgunk, amelynek lapjain interjúkat olvashatunk a Kádár-korszak könnyűzenéjének oszlopos tagjaival. Mondhatni folytatása az Ész a fontos, nem a haj című kötetnek, mégis más. A szerzők itt monográfia helyett megszólaltatják a korszak néhány képviselőjét, mégis egy olyan képet...

Topor István: A magyar királyi debreceni 2. honvéd huszárezred rövid története I. rész

A kiegyezést követően I. Ferenc József 1868. december 5-én szentesítette a magyar királyi a honvédségről alkotott XLI. törvényt, az ún. véderőtörvényt. E törvénycikk rendelkezett a királyi honvédség szervezeti felépítéséről. Ennek értelmében a magyar királyi honvédséget 82 gyalogoszászlóalj és 32...

Könyvajánló: Rainer M. János: Az 1956-os magyar forradalom

  Egy rövidke, de annál tartalmasabb összefoglaló a 20. századi magyar történelem egyik legnagyobb fejezetéről, amely a forradalom kitörésének 60. évfordulójára jelent meg. A témát több szemszögből járja körbe, magát az eseménytörténetet pár oldalban bemutatja az előzményekkel együtt. A...

Sásdi Tamás: Kultúra a Horthy-korszakban III. rész

Könyvkultúra Olvasási szokások a korszak folyamán: A két világháború közötti Magyarországon bővült az irodalom iránt érdeklődők köre. A dualizmus korában szinte csak a vagyonos rétegek olvastak szépirodalmat, a Horthy-korszakban már a kispolgárság és a szervezett munkások is kezükbe vettek ilyen...

Topor István: Hatvan évvel ezelőtt vette kezdetét a szovjetek agressziója a magyar szabadság vérbefojtására

1956. november 4-én hajnali negyed ötkor megindul a "Forgószél" hadművelet, a szovjet csapatok általánostámadása a magyar forradalom letörésére. . A mintegy 60 ezer fős szovjet haderő a "Mennydörgés-444" ("Grom-444") jelszóra kezdte meg hadműveleteit. A Különleges Hadtest, és a 8. gépesített...

A Reformáció Napja

Október 31-e a Reformáció Napja több protestáns országban annak emlékére, hogy 1517-ben ezen a napon szögezte ki Wittenbergben a vártemplom kapujára Luther Márton (Martin Luther) Ágoston-rendi szerzetes kiszögezte 95 pontból álló vitairatát "A búcsú erejének magyarázatához" címmel. Ebben...

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára emlékezünk

1956 őszére a sztálini típusú diktatúra "vörös villamosa" úgy tűnt, "holtvágányra" kerül. "A vörös villamos: a kommunizmus eszméje és gyakorlata. - írja Fenyő D. György Kányádi Sándor Kuplé a vörös villamosról című versének értelmezésében - A szocialista társadalom. Élettörténete van: valamikor...

A péterváradi ütközet 300 éves évfordulója

1700. január 31-én Ibrahim-aga ruméliai beglerbég nagy kíséret élén bevonult a császári fővárosba. Ez alkalommal a törökök nem mint mindent eltipró hódítók érkeztek Bécs falai alá, hanem mint a szultán legfőbb megbízottjai, kiknek feladata a béke közvetítése volt. Pár héttel később hasonló...

Sásdi Tamás: Kultúra a Horthy-korszakban II. rész

Szakképzés, felsőoktatás, tudományos élet A szakképzés helyzete a korszak folyamán: 1924. júliusában a Vallás-és Közoktatásügyi Minisztérium kiadta az iparos-tanonc iskolák új szervezeti és tantervi utasítását. A rendelet az elcsatolt területek lakosságát is ide szerette volna hozni. Az 1922/12...

Könyvajánló - Esterházy Péter: Hasnyálmirigynapló

Könyvesiskolásként elhatároztam, hogy a Harmonia Caelestis után soha többet nem olvasok Esterházytól semmit. Mintegy 11 évig sikerült ehhez tartanom magamat. Azonban amióta tudtam, hogy beteg, éreztem, hogy mégis illene felülvizsgálni álláspontomat. Még jobban éreztem, amikor a betegségéről írta...

Sásdi Tamás: Kultúra a Horthy-korszakban I. rész

Általános tendenciák, közoktatás, szépirodalom, művészetek A korszak művelődésének általános tendenciái: Egy elvesztett világháború és a trianoni békeszerződés okozta trauma után az országban a művelődést is újjá kellett szervezni. Ez a nagy feladat Bethlen István kormányára hárult, amelynek...

Könyvajánló - Hahner Péter: A régi rend alkonya. Egyetemes történet 1648-1815

Egyetemi tankönyvnél ritkán érzi az ember azt, hogy kellemes olvasmány. Ez a kötet a kivételek közé tartozik. Tanulni is lehet belőle, de ugyanakkor a korszak iránt érdeklődő személy is kedvét leli olvasása közben. A szerző a wesztfáliai békétől Napóleon bukásáig mutatja be az egyetemes történelem...

Könyvajánló - Karsai László: Szálasi Ferenc. Politikai életrajz

Bevallom, féltem ennek a könyvnek nekikezdeni. Maga a tárgyalt személy a magyar történelem mondhatni legnegatívabb figurája. Azonban úgy voltam vele, hogy őt is meg kell ismerni. Utólag fellélegezve elárulhatom, hogy talán a valaha volt legszórakoztatóbb politikai életrajzzal volt dolgom. Maga a...

Sásdi Tamás: Külpolitika a Horthy-korszakban (1921-1941)

  A Tanácsköztársaság bukása utáni első években a magyar külpolitika nem rendelkezett határozott vonalvezetéssel. Mindig a pillanatnyi helyzethez alkalmazkodott, megpróbált a szomszédos államok valamelyikével modus vivendit találni, s egyben azzal is, hogy a győztesek valamelyikének a...

Könyvajánló - Michel Houellebecq: A harcmező kiterjesztése

Tipikus Houellebecq és tipikus posztmodern. Ez a két szó jut eszembe ennek a rövidke könyvnek az elolvasása után. Ez volt a különc francia író első sikeres regénye, amellyel Franciaországban ismert lett. Érződik rajta, hogy bontogatja az oroszlánkörmeit, az erotikus betétek gyengén ugyan, de...

Tételek: 1 - 15 ból 188
1 | 2 | 3 | 4 | 5 >>

Évfordulók

Évfordulók január 1-jén

2014.01.01 09:04
 

 
 

Kr. e. 45. január 1-jén került bevezetésre a Julius Caesarról elnevezett Julián-naptár. Az új naptár kidolgozásával Caesar az egyiptomi Szoszigenészt bízta meg. Az új kalendárium minden addiginál pontosabban határozta meg a napévet, és január 1-jére helyezte az év első napját, tehát ezt a dátumot tekinthetjük úgy is, mint az első újévet. A naptár ugyanakkor korántsem volt hibátlan, hiszen a kerekítés következtében az év 11 perccel hosszabb lett a valóságosnál; persze, ez az eltérés egyes alkalmanként elhanyagolhatónak tűnt, ugyanakkor a percek 128 év alatt kitettek egy napot, az évszázadok múltán pedig már komoly késést eredményeztek. A 16. századra az eltérés meghaladta a 10 napot, ami a nevezetes csillag- és holdállások segítségével meghatározott keresztény ünnepek esetében már zavaróvá vált, ezért 1582-ben, XIII. Gergely pápa utasítására a Julián-naptárat is megreformálták oly módon, hogy a kerek százas évek közül csak a négyszázzal oszthatók esetében hagyták meg a szökőnapot, ezzel pedig csökkentették a felesleges betoldások számát.

1438. január 1-jén Pálóczi György esztergomi érsek Székesfehérvárott királlyá koronázta V. Albert osztrák herceget. A királyné koronázását Rozgonyi Simon veszprémi püspök végezte. Albertet pár nappal Zsigmond halála után, 1438. december 18-án választották meg a magyar főurak és főpapok Pozsonyban Magyarország uralkodójának. Albertet magyar királlyá választása után a német választófejedelmek német királynak is megválasztották. Német királyként a II. Albert nevet viselte.

1523. január 1-jén a johannita lovagrend nagymestere, Villiers de l'Isle 6 hónapos ostrom után átadta Rodoszt I. Szulejmán szultánnak. Az életben maradt lovagok számos rodoszi lakossal, kincseikkel és levéltári anyagukkal együtt elhagyták a szigetet. A terület nélkül maradt rendnek V. Károly császár hűbérként átadta a szicíliai királysághoz tartozó Máltát két másik szigettel, valamint az észak-afrikai Tripolist. Ettől kezdve használták a Máltai Lovagrend nevet. A rend történetéről és magyarországi tevékenységéről itt olvashatnak részletesebben: http://korok.webnode.hu/products/szerzetesek-es-szerzetesrendek-magyarorszagon-3-resz/

1661. január 1-jén a szászrégeni országgyűlés erdélyi fejedelemmé választotta Kemény Jánost. Kemény öt fejedelmet szolgált, amíg 58 évesen trónra jutott. Bethlen Gábor, akinek apródja volt Kemény, fedezte fel diplomáciai érzékét. A Rákócziak katonai rátermettsége miatt számítottak rá. Tehetségét és megbízhatóságát bizonyítja, hogy II. Rákóczi György fia nagykorúságáig Keményre bízta a fejedelemséget. Kemény János annak ellenére, hogy fejedelmi esküjében hűséget ígért a szultánnak, ám trónra lépésének pillanatától a császári udvar törökellenes terveihez kötötte politikáját. Alig valamivel több, mint egy évig uralkodott. Életéről és uralkodásáról ajánlom figyelmükbe Márk Éva tanulmányát: http://korok.webnode.hu/products/barcsay-akos-es-kemeny-janos-fejedelmek/

1908. január 1-jei dátummal, ám valójában 1907 karácsonyán látott napvilágot a 20. századi irodalomtörténet legnagyobb hatású lapja a Nyugat. Ignotus főszerkesztésében, Osvát Ernő és Fenyő Miksa szerkesztők indították útjára alapot. Az első szám élén Ignotus Kelet népe című írása áll. Az ebből következő részlet a mai kor számára is megszívlelendő: „A nap s az emberiség s a történelem keletről nyugatra tart. Kelet népének is ez az útja, s ha járja: azon nap alatt jár, annak az emberiségnek felese, annak a történelemnek alakítója, mint a legnagyobb nemzetek. Kicsinységében tán nem szabad, hogy viszont lenézze, akik őt lenézik, és nagyon kell szeretnie, akik őt szeretik. A szeretetnek sok módja van, s egyet sem szabad fitymálnia; fia pedig mentül kevesebb van, annál több iránt kell türelmesnek lennie. Ez minden, amivel kelet népe a nyugatnak tartozik. Ennyit megér az, hogy mégis csak magának él, mikor részt vesz a világ életében, s hogy a helyet, melyen kívül a nagy világon más nincsen számára, ez a nagyvilág mégis csak az önnön biztonsága őrálló helye gyanánt védje és bástyázza körül. A Csaba útja az égen írt utat honfoglaló kelet népének. S így van megírva, hogy égen és földön, tudásban, szépségben és munkában mindenütt honfoglaló legyen kelet népe.”

Topor István


 

 


 


 

<< 252 | 253 | 254 | 255 | 256