Legújabb írásaink

Könyvajánló: Csatári Bence - Poós Zoltán: Azok a régi csibészek. Párbeszéd a rock and rollról

Különös kötettel van dolgunk, amelynek lapjain interjúkat olvashatunk a Kádár-korszak könnyűzenéjének oszlopos tagjaival. Mondhatni folytatása az Ész a fontos, nem a haj című kötetnek, mégis más. A szerzők itt monográfia helyett megszólaltatják a korszak néhány képviselőjét, mégis egy olyan képet...

Topor István: A magyar királyi debreceni 2. honvéd huszárezred rövid története I. rész

A kiegyezést követően I. Ferenc József 1868. december 5-én szentesítette a magyar királyi a honvédségről alkotott XLI. törvényt, az ún. véderőtörvényt. E törvénycikk rendelkezett a királyi honvédség szervezeti felépítéséről. Ennek értelmében a magyar királyi honvédséget 82 gyalogoszászlóalj és 32...

Könyvajánló: Rainer M. János: Az 1956-os magyar forradalom

  Egy rövidke, de annál tartalmasabb összefoglaló a 20. századi magyar történelem egyik legnagyobb fejezetéről, amely a forradalom kitörésének 60. évfordulójára jelent meg. A témát több szemszögből járja körbe, magát az eseménytörténetet pár oldalban bemutatja az előzményekkel együtt. A...

Sásdi Tamás: Kultúra a Horthy-korszakban III. rész

Könyvkultúra Olvasási szokások a korszak folyamán: A két világháború közötti Magyarországon bővült az irodalom iránt érdeklődők köre. A dualizmus korában szinte csak a vagyonos rétegek olvastak szépirodalmat, a Horthy-korszakban már a kispolgárság és a szervezett munkások is kezükbe vettek ilyen...

Topor István: Hatvan évvel ezelőtt vette kezdetét a szovjetek agressziója a magyar szabadság vérbefojtására

1956. november 4-én hajnali negyed ötkor megindul a "Forgószél" hadművelet, a szovjet csapatok általánostámadása a magyar forradalom letörésére. . A mintegy 60 ezer fős szovjet haderő a "Mennydörgés-444" ("Grom-444") jelszóra kezdte meg hadműveleteit. A Különleges Hadtest, és a 8. gépesített...

A Reformáció Napja

Október 31-e a Reformáció Napja több protestáns országban annak emlékére, hogy 1517-ben ezen a napon szögezte ki Wittenbergben a vártemplom kapujára Luther Márton (Martin Luther) Ágoston-rendi szerzetes kiszögezte 95 pontból álló vitairatát "A búcsú erejének magyarázatához" címmel. Ebben...

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára emlékezünk

1956 őszére a sztálini típusú diktatúra "vörös villamosa" úgy tűnt, "holtvágányra" kerül. "A vörös villamos: a kommunizmus eszméje és gyakorlata. - írja Fenyő D. György Kányádi Sándor Kuplé a vörös villamosról című versének értelmezésében - A szocialista társadalom. Élettörténete van: valamikor...

A péterváradi ütközet 300 éves évfordulója

1700. január 31-én Ibrahim-aga ruméliai beglerbég nagy kíséret élén bevonult a császári fővárosba. Ez alkalommal a törökök nem mint mindent eltipró hódítók érkeztek Bécs falai alá, hanem mint a szultán legfőbb megbízottjai, kiknek feladata a béke közvetítése volt. Pár héttel később hasonló...

Sásdi Tamás: Kultúra a Horthy-korszakban II. rész

Szakképzés, felsőoktatás, tudományos élet A szakképzés helyzete a korszak folyamán: 1924. júliusában a Vallás-és Közoktatásügyi Minisztérium kiadta az iparos-tanonc iskolák új szervezeti és tantervi utasítását. A rendelet az elcsatolt területek lakosságát is ide szerette volna hozni. Az 1922/12...

Könyvajánló - Esterházy Péter: Hasnyálmirigynapló

Könyvesiskolásként elhatároztam, hogy a Harmonia Caelestis után soha többet nem olvasok Esterházytól semmit. Mintegy 11 évig sikerült ehhez tartanom magamat. Azonban amióta tudtam, hogy beteg, éreztem, hogy mégis illene felülvizsgálni álláspontomat. Még jobban éreztem, amikor a betegségéről írta...

Sásdi Tamás: Kultúra a Horthy-korszakban I. rész

Általános tendenciák, közoktatás, szépirodalom, művészetek A korszak művelődésének általános tendenciái: Egy elvesztett világháború és a trianoni békeszerződés okozta trauma után az országban a művelődést is újjá kellett szervezni. Ez a nagy feladat Bethlen István kormányára hárult, amelynek...

Könyvajánló - Hahner Péter: A régi rend alkonya. Egyetemes történet 1648-1815

Egyetemi tankönyvnél ritkán érzi az ember azt, hogy kellemes olvasmány. Ez a kötet a kivételek közé tartozik. Tanulni is lehet belőle, de ugyanakkor a korszak iránt érdeklődő személy is kedvét leli olvasása közben. A szerző a wesztfáliai békétől Napóleon bukásáig mutatja be az egyetemes történelem...

Könyvajánló - Karsai László: Szálasi Ferenc. Politikai életrajz

Bevallom, féltem ennek a könyvnek nekikezdeni. Maga a tárgyalt személy a magyar történelem mondhatni legnegatívabb figurája. Azonban úgy voltam vele, hogy őt is meg kell ismerni. Utólag fellélegezve elárulhatom, hogy talán a valaha volt legszórakoztatóbb politikai életrajzzal volt dolgom. Maga a...

Sásdi Tamás: Külpolitika a Horthy-korszakban (1921-1941)

  A Tanácsköztársaság bukása utáni első években a magyar külpolitika nem rendelkezett határozott vonalvezetéssel. Mindig a pillanatnyi helyzethez alkalmazkodott, megpróbált a szomszédos államok valamelyikével modus vivendit találni, s egyben azzal is, hogy a győztesek valamelyikének a...

Könyvajánló - Michel Houellebecq: A harcmező kiterjesztése

Tipikus Houellebecq és tipikus posztmodern. Ez a két szó jut eszembe ennek a rövidke könyvnek az elolvasása után. Ez volt a különc francia író első sikeres regénye, amellyel Franciaországban ismert lett. Érződik rajta, hogy bontogatja az oroszlánkörmeit, az erotikus betétek gyengén ugyan, de...

Tételek: 1 - 15 ból 188
1 | 2 | 3 | 4 | 5 >>

Évfordulók

Évfordulók január 4-én

2014.01.03 16:53

1493. január 4-én indult vissza első útjáról Kolumbusz Kristóf az Újvilágból. A nagy felfedezőről bővebben olvashatnak honlapunkon, Patyi Szilárd tollából: korok.webnode.hu/products/patyi-szilard-kolumbusz-kristof/

1725. január 4-én halt meg Bethlen Katalin, Bethlen Gergely erdélyi főgenerális lánya, II. Apafi Mihály erdélyi fejedelem nehéz sorsú felesége. Engedély nélkül kötött házasságukat I. Lipót nem hagyta jóvá, a fejedelmet Bécsbe vitette, erdélyi birtokaiért évi 10 000 forint kegydíjat és birodalmi hercegi címet adományozott. Bethlen Katalin osztozott férje sorsában, aki gyakran csak részben kapta meg járadékát az udvartól. Özvegységre jutva súlyos nélkülözések közepette élt még tizenkét évig. 1909-ben apósával, anyósával és férjével együtt a kolozsvári Farkas utcai református templomban újratemették.

1809. január 4-én született Louis Braille, aki 3 évesen vakult meg. Kiváló hallásának köszönhetően megtanult csellózni és orgonán játszani. Iskolájában 1821-ben mutatta be a 12 pontos éjszakai írást Napóleon kapitánya, Charles Barbier. A bonyolult rendszert Braille hat pontossá alakítva megalkotta az írást-olvasást vakok számára lehetővé tevő jelrendszert, melyet 1839-ben tovább fejlesztett. Módszere az egész világon elterjedt, Magyarországon 1893-ban vezették be. Louis Braille tüdővészben halt meg 1852-ben. Január 4. a Braille-írás világnapja!

1821. január 4-én halt meg Elisabeth Ann Seton, a "Szeretet nővérei" rend megalapítója, Amerika első szentje. Öt gyermekkel özvegyen maradva katolikus hitre tért. Szerzetesi fogadalmat tett, szegényeket, betegeket gondozott kilenced magával. Rendi nevüket a környék hálás lakóitól kapták. 1975-ben VI. Pál pápa avatta szentté.

Márk Éva

 

Évfordulók január 3-án

2014.01.02 16:54

1710. január 3-án, Érsekújváron kivégezték Ocskay László kuruc brigadérost, császári és királyi ezredest. Ocskay 1703 júniusában Magyarországon volt, ahol egy gyorsan összeszedett lovascsapattal csatlakozott II. Rákóczi Ferenc akkoriban kezdődő felkeléséhez. Csakhamar - bátorságával és ügyességével - olyan érdemeket szerzett, hogy ezredes lett. Szépen gyarapodó huszárjaival gyors egymásutánban meghódította Lévát, Korponát, Selmecet. Már ekkor elkezdte Ausztriába és Morvaországba pusztító, hosszú évekig tartó betöréseit, melyek félelmetessé tették nevét (Európa-szerte mint „a tűz fejedelmét” és „Rákóczi villámát” ismerték). 1704-ben már több mint hatezer ember volt parancsnoksága alatt. Az év végén a nagyszombati csatában (1704. december 25.) Rákóczi állítása szerint „csodákat mívelt”.

Számos győzelmének jutalmául II. Rákóczi Ferenc 1705. augusztus 15-én brigadérossá léptette elő. Azonban nem maradt sokáig hű a fejedelemhez. A trencséni csata (1708. augusztus 3.) után Pálffy János császári tábornagy megbízásából Pyber László püspök megnyerte I. József pártjának Ocskayt, akit már régebben ismer. Ocskay gyanús veszteglésével felkeltette a fejedelemnek és vezérkarának figyelmét, de árulása csak akkor lett nyilvánvaló, amikor 1708. augusztus 28-án Pereszlénynél – katonáit I. József iránti hűségesküre kényszerítve – nyíltan egyesült Pálffy hadával. Ez a tette Rákóczi felvidéki hívei között roppant megdöbbenést és zavart keltett. Ocskay ezután már császári ezredesként szerepelt. Német tiszttársai azonban nyíltan kimutatták megvetésüket a többszörös árulóval szemben, katonái pedig lassanként otthagyták a rájuk kényszerített zászlót, és visszaszöktek a kurucokhoz.

Elfogása Jávorka Ádám érsekújvári főhadnagy nevéhez fűződik, aki 1703. január 1-jén véghez is vitte tervét, a foglyul ejtett Ocskayt Érsekújvárra vitte. Itt a Csajághy János brigadéros elnökletével összeült haditörvényszék Ocskayt előbb karóba húzatásra, végül – Ocskay Sándor közbenjárására – kegyelemből pallos általi halálra ítélte. Hiába tagadta most meg I. Józsefet, Rákóczihoz való visszatérését ígérve, 1710. január 3-án lefejezték, és fejét a vár bástyáján karóra tűzték.

Alakját az irodalomban Jókai Mór regénye, a Szeretve mind a vérpadig, valamint Herczeg Ferenc legsikeresebb színműve, az Ocskay brigadéros örökítette meg.

1896. január 3-án II. Vilmos német császár Transvaal Köztársaság elnökének, Paulus Ohm Krügernek jókívánságait küldi, és sikereket kíván a búroknak a brit szabadcsapatok elleni harcban. A `Krüger-távirat` fokozza a Nagy-Britannia és a Német Birodalom közötti feszültséget. A búroknak 1896. január 2-án mégis sikerül a `Jameson-támadást` meghiúsítani, és így az angol betörést megakadályozni. II. Vilmos császárnak a búr kérdésben elfoglalt álláspontja miatt a Német Birodalom és Nagy-Britannia közötti feszültség hirtelen a tetőpontra hágott. A német világpolitikai ambíciók kezdete (1890) óta a két állam között érdekkonfliktusok keletkeztek Afrikában és Kelet-Ázsiában, így viszonyuk láthatóan rosszabbra fordult.

 

1925. január 3-án kihívó parlamenti beszédében Benito Mussolini, az olasz fasiszta miniszterelnök magára vállalja a felelősséget Giacomo Matteotti szocialista képviselő meggyilkolásáért.

Az ellenzék hallgatásával megadta a hatalmat Mussolininak ahhoz, hogy a király és az egyház semlegessége mellett létrehozza a diktatúrát. Beszédét követően Mussolini több törvényt és rendeltet fogadtatott el, amelyekkel a pártok működését megakadályozta, a sajtószabadságot megszüntette, s a helyi közigazgatások autonómiáját korlátozta. Az antifasiszta szervezeteket betiltották, ellenzékieket tartóztattak le. Ettől kezdve Olaszországban fasiszta diktatúra uralkodott.

Topor István

 

Évfordulók január 2-án

2014.01.01 17:32
 

 

17. január 2-án a Fekete-tenger partján fekvő Tomiban (ma: Constanta) letöltendő száműzetésében elhunyt Publius Ovidius Naso római költő. 


 

 [2004.05.21. 03:09] Ezen a naponOvidius Kr. e. 43-ban született. Gazdag édesapja politikai pályára szánta, ezért a legjobb neveltetésben részesült. Őt azonban a költészet érdekelte. A szerelem művészete, a Corinnához írt erotikus elégiái, a Szerelmek, ünnepi naptára, a Fasti, valamint az Átváltozások (Metamorphoses) nagy hírnevet szereztek neki. Kr. u. 8-ban Augustus császár döntése értelmében el kellett hagynia Rómát. Nem lehet tudni pontosan, mi volt az uralkodó döntésének az oka. Egyes vélekedések szerint Ovidius verseinek szellemisége összeegyeztethetetlenek voltak a császári fenséggel, mások amellett foglalnak állást, hogy a költő valamilyen végzetes hibát követett el. A száműzetéssel pályája derékba tört. A barbárok lakta településen való élet valóságos kínszenvedést jelentett Ovidius számára, azonban könyörgését Tiberius császár is figyelmen kívül hagyta. Tomiban keletkeztek az 5 könyvből álló Tristia című elégiái, illetve a Levelek Pontusból című négy könyve. Ovidius volt az első olyan költő, akinek művészetében megrendült az aranykori irodalom harmóniája. Ovidius nagy hangsúlyt fektetett költeményei nyelvi játékára, szellemességére.

1444. január 2-án a Kunovica-hágónál Hunyadi győzelmet aratott. Az 1443. július 22 -1444. január 25-e között zajló hosszúhadjárat utolsó csatája volt ez. A keresztény sereg a Balkán-hegységben már nehezen nyomult előre, és belátva, hogy nagyobb sikert már nem érhet el - megkezdte a visszavonulást. A szultán a megfogyatkozott csapatok után küldte seregét. A törökök megkísérelték az egész keresztény sereg megsemmisítését, de Hunyadi szétverte Turahán bég seregét. A sereg január 25-én érkezett vissza Nándorfehérvárra. A hadjárat a 6 győztes csata, sok török fegyveres megölése, Szerbia és Bulgária nagy részének fölszabadítása ellenére részleges

1853. január 2-án jelent meg a Délibáb című irodalmi lap első száma. Felelős szerkesztője Festetics Leó gróf volt, aki ebben az időben Nemzeti Színház intendánsi teendőit is ellátta. A vasárnaponként megjelenő orgánum főmunkatársa Jókai Mór volt. A lapnak az ő esztétikai ízlése, irodalmi elvei szabtak irányt. A virágkora küszöbét átlépett Jókai nemcsak szerkesztette a Délibábot, hanem egyike volt legtermékenyebb íróinak is. Novellái (a Petki Farkas leányai, A falu bolondja, A nagyenyedi két fűzfa stb.), regényei (Janicsárok végnapjai, A balkáni harc) megsokszorozzák a tetszetős külsejű lap vonzerejét. Tarka képek rovatán, benne a Hugli officinája című tréfás párbeszédeken hatalmasan derült a kortárs közönség. Jókain kívül akkori irodalmunk java dolgozott a Délibábnak: Arany János, Tompa Mihály, Bérczy Károly, Gyulai Pál, Kemény Zsigmond, Obernyik Károly, Szász Károly, Tóth Kálmán, Vajda János és Vas Gereben is.

1951. január 2-án bevezették a cukor- és lisztjegyet. Az ellátási nehézségekért falun a tehetős, gazdag parasztot tették felelőssé. Az ún. kulákokat - ugyanúgy, mint a Szovjetunióban az 1930-as évektől - adminisztratív eszközökkel üldözni kezdték. A cél: a falusi kisbirtokos parasztság felszámolása és ezzel együtt az ellenség, a belső árulók leleplezése. Ekkor kezdődtek a provokatív zaklatások, a gabonatároló, a padlás kisöprése, a tehetős parasztok pellengérre állítása. Elvileg a 25. kat. holdnál nagyobb vagy 250 aranykoronánál értékesebb földterület birtoklása volt a kulák minősítés kritériuma. A gyakorlatban azonban a kulák kategóriát tetszés szerint tágíthatták. Ez a megkülönböztetés fokozott szigorúságot jelentett a beszolgáltatásánál és az adóterheknél.

Topor István

 

<< 252 | 253 | 254 | 255 | 256 >>