Legújabb írásaink

Könyvajánló: Csatári Bence - Poós Zoltán: Azok a régi csibészek. Párbeszéd a rock and rollról

Különös kötettel van dolgunk, amelynek lapjain interjúkat olvashatunk a Kádár-korszak könnyűzenéjének oszlopos tagjaival. Mondhatni folytatása az Ész a fontos, nem a haj című kötetnek, mégis más. A szerzők itt monográfia helyett megszólaltatják a korszak néhány képviselőjét, mégis egy olyan képet...

Topor István: A magyar királyi debreceni 2. honvéd huszárezred rövid története I. rész

A kiegyezést követően I. Ferenc József 1868. december 5-én szentesítette a magyar királyi a honvédségről alkotott XLI. törvényt, az ún. véderőtörvényt. E törvénycikk rendelkezett a királyi honvédség szervezeti felépítéséről. Ennek értelmében a magyar királyi honvédséget 82 gyalogoszászlóalj és 32...

Könyvajánló: Rainer M. János: Az 1956-os magyar forradalom

  Egy rövidke, de annál tartalmasabb összefoglaló a 20. századi magyar történelem egyik legnagyobb fejezetéről, amely a forradalom kitörésének 60. évfordulójára jelent meg. A témát több szemszögből járja körbe, magát az eseménytörténetet pár oldalban bemutatja az előzményekkel együtt. A...

Sásdi Tamás: Kultúra a Horthy-korszakban III. rész

Könyvkultúra Olvasási szokások a korszak folyamán: A két világháború közötti Magyarországon bővült az irodalom iránt érdeklődők köre. A dualizmus korában szinte csak a vagyonos rétegek olvastak szépirodalmat, a Horthy-korszakban már a kispolgárság és a szervezett munkások is kezükbe vettek ilyen...

Topor István: Hatvan évvel ezelőtt vette kezdetét a szovjetek agressziója a magyar szabadság vérbefojtására

1956. november 4-én hajnali negyed ötkor megindul a "Forgószél" hadművelet, a szovjet csapatok általánostámadása a magyar forradalom letörésére. . A mintegy 60 ezer fős szovjet haderő a "Mennydörgés-444" ("Grom-444") jelszóra kezdte meg hadműveleteit. A Különleges Hadtest, és a 8. gépesített...

A Reformáció Napja

Október 31-e a Reformáció Napja több protestáns országban annak emlékére, hogy 1517-ben ezen a napon szögezte ki Wittenbergben a vártemplom kapujára Luther Márton (Martin Luther) Ágoston-rendi szerzetes kiszögezte 95 pontból álló vitairatát "A búcsú erejének magyarázatához" címmel. Ebben...

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára emlékezünk

1956 őszére a sztálini típusú diktatúra "vörös villamosa" úgy tűnt, "holtvágányra" kerül. "A vörös villamos: a kommunizmus eszméje és gyakorlata. - írja Fenyő D. György Kányádi Sándor Kuplé a vörös villamosról című versének értelmezésében - A szocialista társadalom. Élettörténete van: valamikor...

A péterváradi ütközet 300 éves évfordulója

1700. január 31-én Ibrahim-aga ruméliai beglerbég nagy kíséret élén bevonult a császári fővárosba. Ez alkalommal a törökök nem mint mindent eltipró hódítók érkeztek Bécs falai alá, hanem mint a szultán legfőbb megbízottjai, kiknek feladata a béke közvetítése volt. Pár héttel később hasonló...

Sásdi Tamás: Kultúra a Horthy-korszakban II. rész

Szakképzés, felsőoktatás, tudományos élet A szakképzés helyzete a korszak folyamán: 1924. júliusában a Vallás-és Közoktatásügyi Minisztérium kiadta az iparos-tanonc iskolák új szervezeti és tantervi utasítását. A rendelet az elcsatolt területek lakosságát is ide szerette volna hozni. Az 1922/12...

Könyvajánló - Esterházy Péter: Hasnyálmirigynapló

Könyvesiskolásként elhatároztam, hogy a Harmonia Caelestis után soha többet nem olvasok Esterházytól semmit. Mintegy 11 évig sikerült ehhez tartanom magamat. Azonban amióta tudtam, hogy beteg, éreztem, hogy mégis illene felülvizsgálni álláspontomat. Még jobban éreztem, amikor a betegségéről írta...

Sásdi Tamás: Kultúra a Horthy-korszakban I. rész

Általános tendenciák, közoktatás, szépirodalom, művészetek A korszak művelődésének általános tendenciái: Egy elvesztett világháború és a trianoni békeszerződés okozta trauma után az országban a művelődést is újjá kellett szervezni. Ez a nagy feladat Bethlen István kormányára hárult, amelynek...

Könyvajánló - Hahner Péter: A régi rend alkonya. Egyetemes történet 1648-1815

Egyetemi tankönyvnél ritkán érzi az ember azt, hogy kellemes olvasmány. Ez a kötet a kivételek közé tartozik. Tanulni is lehet belőle, de ugyanakkor a korszak iránt érdeklődő személy is kedvét leli olvasása közben. A szerző a wesztfáliai békétől Napóleon bukásáig mutatja be az egyetemes történelem...

Könyvajánló - Karsai László: Szálasi Ferenc. Politikai életrajz

Bevallom, féltem ennek a könyvnek nekikezdeni. Maga a tárgyalt személy a magyar történelem mondhatni legnegatívabb figurája. Azonban úgy voltam vele, hogy őt is meg kell ismerni. Utólag fellélegezve elárulhatom, hogy talán a valaha volt legszórakoztatóbb politikai életrajzzal volt dolgom. Maga a...

Sásdi Tamás: Külpolitika a Horthy-korszakban (1921-1941)

  A Tanácsköztársaság bukása utáni első években a magyar külpolitika nem rendelkezett határozott vonalvezetéssel. Mindig a pillanatnyi helyzethez alkalmazkodott, megpróbált a szomszédos államok valamelyikével modus vivendit találni, s egyben azzal is, hogy a győztesek valamelyikének a...

Könyvajánló - Michel Houellebecq: A harcmező kiterjesztése

Tipikus Houellebecq és tipikus posztmodern. Ez a két szó jut eszembe ennek a rövidke könyvnek az elolvasása után. Ez volt a különc francia író első sikeres regénye, amellyel Franciaországban ismert lett. Érződik rajta, hogy bontogatja az oroszlánkörmeit, az erotikus betétek gyengén ugyan, de...

Tételek: 1 - 15 ból 188
1 | 2 | 3 | 4 | 5 >>

Évfordulók

Évfordulók január 13-án

2014.01.12 14:23

1522. január 13-án kötött házasságot II. Lajos  magyar király és Mária, Habsburg-házi főhercegnő. Mindketten nyertek a házasságon, ráadásul egymásba szerettek. A művelt, okos Mária mindenben segítette férjét, akinek erre szüksége is volt. II. Lajos Jagello Ulászló nehezen várt, egyetlen fiaként jött világra. Gondos nevelésének köszönhetően hat nyelven beszélt. Apja két éves korában megkoronáztatta, így tízévesen a gyermek törvény szerint uralkodó lett. Mária anyja "Őrült" Johanna kasztíliai királynő, apja "Szép" Fülöp osztrák főherceg  volt. Gyermekként eljegyezték a magyar királlyal, s annak haláláig szeretetben éltek együtt. A mohácsi vész után menekülni kényszerült. 1555-ig Németalföld kormányzója volt. Gyermekük nem született.

1568. január 13-án a tordai katolikus templomban Európában elsőként hirdettek vallásszabadságot. Ez a szabadság négy keresztény felekezetre, a katolikusra, a reformátusra, az evangélikusra és az unitáriusra vonatkozott. A határozat lényege, hogy vallása miatt senki nem üldözhető. "Természetesen" nem tartották be!

1754. január 13-án született Laczkovics János, a magyar jakobinusok egyik vezéralakja. Keményen bírálta a nemesség műveletlenségét és önzését, az uralkodót és a klérust. Martinovics vette rá, hogy álljon II. Lipót bizalmasai közé és legyen titkos ügynök, majd ő vonta be a köztársasági szervezkedésbe is. Ez utóbbiért elfogták, halálra ítélték és 1795. május 20-án a Vérmezőn kivégezték; bátran halt meg.

Márk Éva

Évfordulók január 12-én

2014.01.11 18:27

1685. január 12-én vette feleségül a legnagyobb titokban Francoise d' Aubigné-t a Napkirály, XIV. Lajos. Az asszony első férje a húsz évvel idősebb, súlyos testi fogyatékosságban szenvedő neves költő, Paul Scarron volt, aki az egyszerű neveltetésű, de intelligens és tanulni vágyó lányból művelt, kultúrában jártas finom hölgyet faragott. Madame de Montespan hívta meg a királytól származó gyermekei mellé nevelőnek, ekkor ismerkedett meg XIV. Lajossal, aki márkinővé nevezte ki, majd Montespan botrányba keveredése után mélyebb kapcsolatba került vele. Befolyása az uralkodóra egyre nőtt, már-már puritán , erkölcsös életvitele, visszafogottsága hatott az öregedő királyra; lassan megszűntek a pazarló ünnepségek, lakomák, színházi előadások.  Özvegyen maradva visszavonult a "Szent Lajos király háza" nevű intézménybe, melyet korábban ő alapított vagyontalan nemeskisasszonyok számára. 83 évet élt.

1782. január 12-én adta ki II. József szekularizációs rendeletét, melyben feloszlatta azokat a szerzetesrendeket, melyek nem gyógyítással vagy tanítással foglalkoztak, ezenkívül mintegy 140 kolostort. Ennek kapcsán történt meg a "fordított Canossa-járás" : VI. Piusz pápa Bécsbe utazott abban a reményben, hogy megváltoztathatja  császár véleményét, de nem járt sikerrel.

1945. január 12-én halt meg Kúnos Ignác nyelvész, turkológus, a török népköltészet gyűjtője, kutatója. Debreceni kereskedőcsaládban született 1860-ban. A Budapesti Tudományegyetemen szerzett tanári és bölcsészdoktori diplomát. Mester volt Vámbéry Ármin, az ő bíztatására fordult a török nyelv felé, majd sikerült Anatóliába utaznia. Öt évet töltött ott a török folklórt kutatva, felölelve a teljes népi kultúrkincset. Útijegyzeteiben érzékletesen mutatta be az anatóliai nép életét. Több munkája török nyelven is megjelent.

Márk Éva

 

Évfordulók január 11-én

2014.01.10 17:16

1262. január 11-én Türje nembéli Fülöp zágrábi püspököt esztergomi érsekké nevezte ki IV. Orbán pápa. Sikertelenül próbált békét teremteni IV. Béla és fia, István között. Ő kezdte meg a Margit királylány szentté avatásához szükséges vizsgálatot, vagyis a tanúk kihallgatását, de halála hosszú időre véget vetett a tervnek. Ő koronázta meg V. Istvánt és feleségét Kun Erzsébetet, majd szintén ő IV. (Kun) Lászlót. Ő építette a tatárjárás után Zágráb közelében a Medvednica-hegységben Medvevárat (horvátul Medvedrag), melynek romjai ma is láthatók. Ebben a várban halt meg menekülés közben Janus Pannonius.

1800. január 11-én született Jedlik Ányos természettudós. Bencés szerzetesként kapta az Ányos nevet, eredetileg István volt. 1822-ben lett bölcsészdoktor, ezután a rend győri gimnáziumában negyvanhat 10-11 éves gyermeknek tanított hat tantárgyat. Huszonöt évesen szentelték pappá. Ő találta fel az elektromotort (a villámdelejes forgony nevet adta neki), az öngerjesztő dinamót és még sok egyebet, hisz egész hosszú életén át kísérletezett. Neki köszönhetjük a szódavizet is, aminek segítségével a találékony magyarok megalkották a fröccsöt.

1938. január 11-én választották alispánná Endre László szélsőjobboldali gödöllői főszolgabírót (1895-1946), aki 1937-ben Szálasival megalapította a Magyar Nemzetiszocialista Pártot. Az érvényben lévő rendelkezéseknél is keményebb intézkedéseket hozott a zsidóság ellen. 1944-től a Sztójai-kormány belügyi államtitkára, a deportálások egyik fő szervezője. A háború után a szövetségesek átadták a magyar hatóságoknak. Háborús bűnök miatt halálra ítélték és kivégezték.

Márk Éva

<< 250 | 251 | 252 | 253 | 254 >>