Legújabb írásaink

Könyvajánló - Romsics Ignác: Bethlen István

A Horthy-korszak egyik legmeghatározóbb politikusának életrajza sokkal több egy szimpla biográfiánál. A szerző Bethlen életének bemutatása mellett részletes korrajzot is ad azokról az időkről, melyekben a címszereplő élt. A könyv legnagyobb része természetesen Bethlen miniszterelnökségéről szól, de...

Könyvajánló - Buzinkay Géza: A magyar sajtó és újságírás története a kezdetektől a rendszerváltásig

A szerző írt már pár monográfiát e témában, azonban ez a könyv az eddigi legteljesebb magyar sajtótörténet. A téma tárgyalását a Rákóczi-szabadságharcnál kezdi megemlítve a Mercurius Hungaricust és a rendszerváltozás környéke a végpont. Nagyobb hangsúlyt a 19. századi sajtó bemutatására helyezi,...

Könyvajánló - Nyáry Krisztián: Festői szerelmek

A szerző jelen kötetével sem okozott csalódást, sőt egy kisebb érdekességre hívta fel a figyelmemet. Visszatért ugyan ahhoz a témájához, amellyel sikeres lett, mégis sokkal többet alkotott egy szerelemről szóló kötetnél. Az előszóban ő maga szögezi le, hogy a festők életét nem nagyon ismerhetjük...

Könyvajánló: Csatári Bence - Poós Zoltán: Azok a régi csibészek. Párbeszéd a rock and rollról

Különös kötettel van dolgunk, amelynek lapjain interjúkat olvashatunk a Kádár-korszak könnyűzenéjének oszlopos tagjaival. Mondhatni folytatása az Ész a fontos, nem a haj című kötetnek, mégis más. A szerzők itt monográfia helyett megszólaltatják a korszak néhány képviselőjét, mégis egy olyan képet...

Topor István: A magyar királyi debreceni 2. honvéd huszárezred rövid története I. rész

A kiegyezést követően I. Ferenc József 1868. december 5-én szentesítette a magyar királyi a honvédségről alkotott XLI. törvényt, az ún. véderőtörvényt. E törvénycikk rendelkezett a királyi honvédség szervezeti felépítéséről. Ennek értelmében a magyar királyi honvédséget 82 gyalogoszászlóalj és 32...

Könyvajánló: Rainer M. János: Az 1956-os magyar forradalom

  Egy rövidke, de annál tartalmasabb összefoglaló a 20. századi magyar történelem egyik legnagyobb fejezetéről, amely a forradalom kitörésének 60. évfordulójára jelent meg. A témát több szemszögből járja körbe, magát az eseménytörténetet pár oldalban bemutatja az előzményekkel együtt. A...

Sásdi Tamás: Kultúra a Horthy-korszakban III. rész

Könyvkultúra Olvasási szokások a korszak folyamán: A két világháború közötti Magyarországon bővült az irodalom iránt érdeklődők köre. A dualizmus korában szinte csak a vagyonos rétegek olvastak szépirodalmat, a Horthy-korszakban már a kispolgárság és a szervezett munkások is kezükbe vettek ilyen...

Topor István: Hatvan évvel ezelőtt vette kezdetét a szovjetek agressziója a magyar szabadság vérbefojtására

1956. november 4-én hajnali negyed ötkor megindul a "Forgószél" hadművelet, a szovjet csapatok általánostámadása a magyar forradalom letörésére. . A mintegy 60 ezer fős szovjet haderő a "Mennydörgés-444" ("Grom-444") jelszóra kezdte meg hadműveleteit. A Különleges Hadtest, és a 8. gépesített...

A Reformáció Napja

Október 31-e a Reformáció Napja több protestáns országban annak emlékére, hogy 1517-ben ezen a napon szögezte ki Wittenbergben a vártemplom kapujára Luther Márton (Martin Luther) Ágoston-rendi szerzetes kiszögezte 95 pontból álló vitairatát "A búcsú erejének magyarázatához" címmel. Ebben...

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára emlékezünk

1956 őszére a sztálini típusú diktatúra "vörös villamosa" úgy tűnt, "holtvágányra" kerül. "A vörös villamos: a kommunizmus eszméje és gyakorlata. - írja Fenyő D. György Kányádi Sándor Kuplé a vörös villamosról című versének értelmezésében - A szocialista társadalom. Élettörténete van: valamikor...

A péterváradi ütközet 300 éves évfordulója

1700. január 31-én Ibrahim-aga ruméliai beglerbég nagy kíséret élén bevonult a császári fővárosba. Ez alkalommal a törökök nem mint mindent eltipró hódítók érkeztek Bécs falai alá, hanem mint a szultán legfőbb megbízottjai, kiknek feladata a béke közvetítése volt. Pár héttel később hasonló...

Sásdi Tamás: Kultúra a Horthy-korszakban II. rész

Szakképzés, felsőoktatás, tudományos élet A szakképzés helyzete a korszak folyamán: 1924. júliusában a Vallás-és Közoktatásügyi Minisztérium kiadta az iparos-tanonc iskolák új szervezeti és tantervi utasítását. A rendelet az elcsatolt területek lakosságát is ide szerette volna hozni. Az 1922/12...

Könyvajánló - Esterházy Péter: Hasnyálmirigynapló

Könyvesiskolásként elhatároztam, hogy a Harmonia Caelestis után soha többet nem olvasok Esterházytól semmit. Mintegy 11 évig sikerült ehhez tartanom magamat. Azonban amióta tudtam, hogy beteg, éreztem, hogy mégis illene felülvizsgálni álláspontomat. Még jobban éreztem, amikor a betegségéről írta...

Sásdi Tamás: Kultúra a Horthy-korszakban I. rész

Általános tendenciák, közoktatás, szépirodalom, művészetek A korszak művelődésének általános tendenciái: Egy elvesztett világháború és a trianoni békeszerződés okozta trauma után az országban a művelődést is újjá kellett szervezni. Ez a nagy feladat Bethlen István kormányára hárult, amelynek...

Könyvajánló - Hahner Péter: A régi rend alkonya. Egyetemes történet 1648-1815

Egyetemi tankönyvnél ritkán érzi az ember azt, hogy kellemes olvasmány. Ez a kötet a kivételek közé tartozik. Tanulni is lehet belőle, de ugyanakkor a korszak iránt érdeklődő személy is kedvét leli olvasása közben. A szerző a wesztfáliai békétől Napóleon bukásáig mutatja be az egyetemes történelem...

Tételek: 1 - 15 ból 191
1 | 2 | 3 | 4 | 5 >>

Évfordulók

Évfordulók január 19-én

2014.01.18 14:27

  379. január 19-én Sirmiumban császárrá választották Theodosiust, aki 16 évig uralkodott. Neki sikerült utoljára egyesíteni a római birodalmat, s ő volt az is, aki halála előtt megosztotta a császárságot keleti és nyugati részre két fia, Honorius és Arcadius között. Ezzel a döntésével véglegessé vált a birodalom széttagoltsága.

  399. január 19-én született Szent Pulcheria a konstantinápolyi szenátus által Augusztává nyilvánított bizánci császárnő.  A tehetséges, művelt leány irányította két évvel fiatalabb öccsét, II. Teodóziuszt, ő szabta meg neveltetése irányát, s később feleséget is ő talált neki. Vakbuzgó keresztény volt, minden más vallást, különösen a nesztoriánusokat (Krisztus emberi mivoltát hirdetők), a pogányokat és a zsidókat üldözte. Templomokat építtetett, támogatta a rászorulókat, adományokkal segítette a nélkülözőket. Pár évre zárdába vonult, de öccse halálakor, hogy megakadályozza egy törtető eunuch császárrá választását, maga vette át a hatalmat, miután névleges házasságot kötött egy katonatiszttel. 453-ban halt meg, a római katolikus és az ortodox egyházak egyaránt szentként tisztelik.

1921. január 19-én született Mészöly Miklós Kossuth-díjas író, a Demokratikus Charta egyik szóvivője, 1990-től a Magyar Írók Szövetsége vezetőségi tagja. Születési neve Molnár volt, írói nevét 1948-ban vette föl. 1942-ben szerzett jogi diplomát. 1944-ben rövid frontszolgálat után megszökött, majd szovjet hadifogságba került. Hazatérve munkásként dolgozott, s közben írt. Műveit többszöt betiltották, gyakran előfordult, hogy semmilyen munkát nem kapott, Szinte mindent írt: mesét, verset, novellát, publicisztikát, esszét, regényt, tanulmányt, drámát. Felesége dr. Polcz Alaine író, tanatológus, aki 1991-ben létrehozta a Magyar Hospice Alapítványt.

Márk Éva

Évfordulók január 18-án

2014.01.17 15:57

1270. január 18-án halt meg Árpád-házi Margit hercegnő, IV. Béla király és Laszkarisz Mária leánya, Szent Erzsébet unokahúga. A tatárok elől való menekülés közben született 1242-ben Dalmáciában, s szülei a túlélés reményében Istennek ajánlották. Hároméves korától domonkos nővérek nevelték Veszprémben. Életének alapszabálya volt: "Istent szeretni, magamat megvetni, senkit meg nem utálni, senkit meg nem ítélni". Mélyen vallásos, önkínzó életet élt. Huszonnyolc évesen halt meg, valószínüleg a mértéktelen önsanyargatás következtében. 1943-ban avatták szentté.

1519. január 18-án született Krakkóban Izabella magyar királyné, I. (Jagello) Zsigmond lengyel király és Bona Sforza leánya. Négy nyelven beszélő, művelt, olvasott fiatal nő volt, amikor 1539-ben feleségül adták a nála 32 évvel idősebb I. (Szapolyai) János magyar királyhoz. Fiát, János Zsigmondot 1540-ben szülte, két héttel férje halála előtt. Hoszas küzdelmek árán1556-ban lett Erdély tényleges ura (fejedelemmé választott fia nevében), de csak három éve adatott. Kemény kezű, központosító hatalmat kiépítő uralkodó volt. 1559-ben váratlanul meghalt. A királyné életéről rövid írást olvashatnak itt: korok.webnode.hu/products/erdely-fejedelemasszonya-izabella-magyar-kiralyne1/

1907. január 18-án született Ferencsik János karmester. Édesapja 1915-ben esett el, édesanyja őt és öccsét hadiárva-segélyből nevelte. Gyermekkorától zenét tanult. Huszonhárom évesen állt zenekar élén először, s ő vezényelte Bartók és Pásztory Ditta búcsúhangversenyét 1940-ben. Dirigált Salzburgban, Kölnben, Bayreuthban, Bécsben, de a milánói Scalában is. Afrika kivételével az egész világot beutazta, s mindenütt népszerűsítette a magyar zenét. 1984-ben halt meg.

1945. január 18-án a visszavonuló németek felrobbantották az Erzsébet hidat. A világ első acélpilonos, mindmáig a legszebbnek tartott hídja (a régi képek alapján valóban rendkívül szép volt), a maga idejében műszaki szenzáció, mivel egyetlen, 290m hosszú nyílással ívelt át a Dunán, vagyis függőhíd volt. Helyére kábelhíd épült, melyet 1964. november 24-én avattak fel.

Márk Éva

Évfordulók január 17-én

2014.01.16 16:53

  395. január 17-én halt meg I. Theodosius, a római birodalom utolsó egyeduralkodója. Halála előtt megosztotta a birodalmat két fia között, vagyis ezen a napon jött létre a Keletrómai-, és a Nyugatrómai Birodalom. Az utóbbi 476-ig állt fenn, a Keletrómai (bizánci) birodalom maradványa 1453-ban török uralom alá került.

1377. január 17-én XI. Gergely pápa Avignonból visszatért Rómába. Ő volt az utolsó Avignonban székelő pápa, neki sikerült a francia klérus nyomatékos tiltakozása ellenére visszavinni Rómába a pápai székhelyet. Halála után VI. Orbánt választották meg, de ő is megtagadta az Avignonba való visszatérést, mire a francia bíborosok ellenpápát választottak. Ettől kezdve negyven éven át két, sőt három pápa uralkodott, akik egymás híveit kölcsönösen kiátkozták. Az 1414. novemberére összehívott konstanzi zsinat Zsigmond császár és magyar király nyomására lemondatta az akkor regnáló három pápát, megválasztotta V. Mártont, s ezzel véget ért a nyugati egyházszakadás.

1994. január 17-én halt meg Cziffra György zongoraművész. 1921-ben született Budapesten. Csodagyerek volt és hihetetlen pályát futott be az angyalföldi nyomorból a világhírig. Hegedűművész édesapja tanította zongorázni, ötévesen lépett föl először egy cirkuszban, hogy pénzt keressen a családnak. Hiába volt zseniális virtuóz, cigány származása miatt nehezen fogadta be a művészvilág. Éjszakai bárokban játszott, hódolói mindenhova követték. Egy disszidálási kísérlet miatt 1950-ben kényszermunkára ítélték, a táborban követ hordattak vele. Három év múlva szabadult, s tönkretett kezével újra zongorázni kezdett, ismét a pesti éjszakában. 1956-ban, kihasználva a határ rövid nyitottságát, feleségével és fiával emigrált. Tíz nap múlva már Bécsben koncertezett, s azonnal berobbant a világ zenei életébe! Rendkívüli sikereket aratott, pénzéből létrehozta a Cziffra Alapítványt tehetséges fiatalok támogatására. 1993-ban megkapta a francia Becsületrend tiszti fokozatát, itthon pedig a Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét.

Márk Éva

<< 246 | 247 | 248 | 249 | 250