Legújabb írásaink

Könyvajánló - Romsics Ignác: Bethlen István

A Horthy-korszak egyik legmeghatározóbb politikusának életrajza sokkal több egy szimpla biográfiánál. A szerző Bethlen életének bemutatása mellett részletes korrajzot is ad azokról az időkről, melyekben a címszereplő élt. A könyv legnagyobb része természetesen Bethlen miniszterelnökségéről szól, de...

Könyvajánló - Buzinkay Géza: A magyar sajtó és újságírás története a kezdetektől a rendszerváltásig

A szerző írt már pár monográfiát e témában, azonban ez a könyv az eddigi legteljesebb magyar sajtótörténet. A téma tárgyalását a Rákóczi-szabadságharcnál kezdi megemlítve a Mercurius Hungaricust és a rendszerváltozás környéke a végpont. Nagyobb hangsúlyt a 19. századi sajtó bemutatására helyezi,...

Könyvajánló - Nyáry Krisztián: Festői szerelmek

A szerző jelen kötetével sem okozott csalódást, sőt egy kisebb érdekességre hívta fel a figyelmemet. Visszatért ugyan ahhoz a témájához, amellyel sikeres lett, mégis sokkal többet alkotott egy szerelemről szóló kötetnél. Az előszóban ő maga szögezi le, hogy a festők életét nem nagyon ismerhetjük...

Könyvajánló: Csatári Bence - Poós Zoltán: Azok a régi csibészek. Párbeszéd a rock and rollról

Különös kötettel van dolgunk, amelynek lapjain interjúkat olvashatunk a Kádár-korszak könnyűzenéjének oszlopos tagjaival. Mondhatni folytatása az Ész a fontos, nem a haj című kötetnek, mégis más. A szerzők itt monográfia helyett megszólaltatják a korszak néhány képviselőjét, mégis egy olyan képet...

Topor István: A magyar királyi debreceni 2. honvéd huszárezred rövid története I. rész

A kiegyezést követően I. Ferenc József 1868. december 5-én szentesítette a magyar királyi a honvédségről alkotott XLI. törvényt, az ún. véderőtörvényt. E törvénycikk rendelkezett a királyi honvédség szervezeti felépítéséről. Ennek értelmében a magyar királyi honvédséget 82 gyalogoszászlóalj és 32...

Könyvajánló: Rainer M. János: Az 1956-os magyar forradalom

  Egy rövidke, de annál tartalmasabb összefoglaló a 20. századi magyar történelem egyik legnagyobb fejezetéről, amely a forradalom kitörésének 60. évfordulójára jelent meg. A témát több szemszögből járja körbe, magát az eseménytörténetet pár oldalban bemutatja az előzményekkel együtt. A...

Sásdi Tamás: Kultúra a Horthy-korszakban III. rész

Könyvkultúra Olvasási szokások a korszak folyamán: A két világháború közötti Magyarországon bővült az irodalom iránt érdeklődők köre. A dualizmus korában szinte csak a vagyonos rétegek olvastak szépirodalmat, a Horthy-korszakban már a kispolgárság és a szervezett munkások is kezükbe vettek ilyen...

Topor István: Hatvan évvel ezelőtt vette kezdetét a szovjetek agressziója a magyar szabadság vérbefojtására

1956. november 4-én hajnali negyed ötkor megindul a "Forgószél" hadművelet, a szovjet csapatok általánostámadása a magyar forradalom letörésére. . A mintegy 60 ezer fős szovjet haderő a "Mennydörgés-444" ("Grom-444") jelszóra kezdte meg hadműveleteit. A Különleges Hadtest, és a 8. gépesített...

A Reformáció Napja

Október 31-e a Reformáció Napja több protestáns országban annak emlékére, hogy 1517-ben ezen a napon szögezte ki Wittenbergben a vártemplom kapujára Luther Márton (Martin Luther) Ágoston-rendi szerzetes kiszögezte 95 pontból álló vitairatát "A búcsú erejének magyarázatához" címmel. Ebben...

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára emlékezünk

1956 őszére a sztálini típusú diktatúra "vörös villamosa" úgy tűnt, "holtvágányra" kerül. "A vörös villamos: a kommunizmus eszméje és gyakorlata. - írja Fenyő D. György Kányádi Sándor Kuplé a vörös villamosról című versének értelmezésében - A szocialista társadalom. Élettörténete van: valamikor...

A péterváradi ütközet 300 éves évfordulója

1700. január 31-én Ibrahim-aga ruméliai beglerbég nagy kíséret élén bevonult a császári fővárosba. Ez alkalommal a törökök nem mint mindent eltipró hódítók érkeztek Bécs falai alá, hanem mint a szultán legfőbb megbízottjai, kiknek feladata a béke közvetítése volt. Pár héttel később hasonló...

Sásdi Tamás: Kultúra a Horthy-korszakban II. rész

Szakképzés, felsőoktatás, tudományos élet A szakképzés helyzete a korszak folyamán: 1924. júliusában a Vallás-és Közoktatásügyi Minisztérium kiadta az iparos-tanonc iskolák új szervezeti és tantervi utasítását. A rendelet az elcsatolt területek lakosságát is ide szerette volna hozni. Az 1922/12...

Könyvajánló - Esterházy Péter: Hasnyálmirigynapló

Könyvesiskolásként elhatároztam, hogy a Harmonia Caelestis után soha többet nem olvasok Esterházytól semmit. Mintegy 11 évig sikerült ehhez tartanom magamat. Azonban amióta tudtam, hogy beteg, éreztem, hogy mégis illene felülvizsgálni álláspontomat. Még jobban éreztem, amikor a betegségéről írta...

Sásdi Tamás: Kultúra a Horthy-korszakban I. rész

Általános tendenciák, közoktatás, szépirodalom, művészetek A korszak művelődésének általános tendenciái: Egy elvesztett világháború és a trianoni békeszerződés okozta trauma után az országban a művelődést is újjá kellett szervezni. Ez a nagy feladat Bethlen István kormányára hárult, amelynek...

Könyvajánló - Hahner Péter: A régi rend alkonya. Egyetemes történet 1648-1815

Egyetemi tankönyvnél ritkán érzi az ember azt, hogy kellemes olvasmány. Ez a kötet a kivételek közé tartozik. Tanulni is lehet belőle, de ugyanakkor a korszak iránt érdeklődő személy is kedvét leli olvasása közben. A szerző a wesztfáliai békétől Napóleon bukásáig mutatja be az egyetemes történelem...

Tételek: 1 - 15 ból 191
1 | 2 | 3 | 4 | 5 >>

Évfordulók

Évfordulók január 25-én

2014.01.24 20:46

1533. január 25-én VIII. Henrik angol király, mielőtt első házasságát érvénytelenítették volna, titokban feleségül vette Boleyn Annát. Henrik 1526-ban válópert indított Rómában első felesége, Aragóniai Katalin ellen, ami végül a pápassággal való szakításához és az anglikán egyház megalapítását vezetett.

1738. január 25-én állította ki I. Mahmud szultán (ur. 1730-1754) Rákóczi József nevére azt az athnamét, mely a néhai fejedelem fiát Erdély uralkodójának ismerte el. A kinevezés a későbbiek során semmilyen gyakorlati jelentőséggel nem bírt, ugyanis a török támogatással Magyarországra induló Rákóczi hadjárata teljes kudarcba fulladt, az év végén pedig ő maga is meghalt.

1947. január 25-én fejezte be életét Al Capone, a történelem egyik leghírhedtebb gengsztere, a szervezett bűnözés szimbóluma, aki a brooklyni bevándorlónegyedből küzdötte fel magát Amerika legjelentősebb bandavezérei közé. Capone „működésének” évtizedei alatt Chicago szimbóluma lett, miután szeszcsempészetből, kábítószer-kereskedelemből és bordélyházak működtetéséből roppant vagyont szerzett, és véres incidensek árán a helyi alvilágot is uralma alá vonta. Hatalma ellenére Al Caponét 1931-ben adócsalás miatt mégis sikerült börtönbe juttatni, ahonnan már emberi roncsként került ki.

Topor István

Évfordulók január 24-én

2014.01.23 19:17
 

 

Kr. u 41. január 24-én ölték meg Caius Claudius Caesar Augustust – vagy népszerűbb nevén: Caligulát, Germanicus császár és Agrippina fiát.

A halála előtti éjszakán – a hagyomány szerint – számos előjel utalt a tragikus eseményre. Amikor Sullától, a jóstól érdeklődött horoszkópja felől, az azt felelte, hogy elkerülhetetlen erőszakos halála. Ennek ellenére másnap, január huszonnegyedikén délelőtt még is elindult, hogy megtekintse az Augustus tiszteletére rendezett cirkuszi játékok főpróbáját. A földalatti folyosón áthaladva Caligula megállt a gyakorlatozó ázsiai ifjak mellett, hogy megnézze és biztassa őket. Hogy az ezt követő pillanatokban mi történt, arra kétféle történet látott napvilágot. Az egyik szerint ekkor lépett oda hozzá Chaerea és hátulról nagyot vágott kardjával a tarkójára, és így kiáltott: "Rajta!" Erre Cornelius Sabinus, a másik összeesküvő elölről mártotta kardját a mellébe. A másik elbeszélés szerint Sabinus a katonai szabályzatnak megfelelően jelszót kért Caiustól, aki "Juppiter" nevét adta meg. Chaerea erre a császár háta mögül így kiáltott: "Érjen hát utol haragja." Caligula megfordult, hogy megnézze, ki beszél így hozzá, ekkor Chaerea lecsúszó kardja szétroncsolta állkapcsát. A földön fetrengő, vergődő uralkodó hiába ordította, hogy még él, a többi összeesküvő rárontott, s a titkos jelszó szerint – amely így hangzott "Még egyet." – még vagy harmincszor döfték kardjukat a földön fekvő testbe. Germán testőrei és hintóvivői a lármára odarohantak, hogy megvédjék. Néhány merénylőt meg is öltek, de egy-két ártatlan szenátor is áldozatul esett.

1458. január 24-én a rákosi országgyűlésre összesereglett nemesek a befagyott Duna jegén királlyá választották a prágai fogságban sínylődő 15 éves Hunyadi Mátyást.

A bárói liga ellenjelöltje Garai László nádor volt, ám vele 1458. január 12-én a Szilágyi testvérek Szegeden kiegyeztek. A Szilágyiak megszerezték Garai támogatását Hunyadi Mátyás királlyá választásához. A Budán tanácskozó főurak ugyan ellenezték a nép akaratának beteljesedését, de őket segített meggyőzni Mátyás nagybátyja, Szilágyi Mihály, aki 15 ezer fős sereg élén érkezett a királyválasztó országgyűlésre.  Ezek után 1458. január 24-én Mátyás királlyá választották Budán.

A főpapok és főurak tanácsa 1458 januárjában elfogadta királyul Hunyadi Mátyást, s az összegyűlt köznemesek kikiáltották királlyá. A 15 éves Mátyás csak ezután tért haza és foglalta el a trónt (intronizálták = trónra ültették, ugyanis megkoronázni még nem tudták, mert a korona Habsburg III. Frigyes császárnál volt).

1849. január 24-én Görgey feldunai hadserege sorozatos utóvédharcok közepette bevonult Besztercebányára. A Nagyszeben felől támadó császári csapatokat Bem tábornok erdélyi hadserege a szebeni ütközetben megállította. Puchner altábornagy Schwarzenberg miniszterelnök korábbi engedélye alapján katonai segítséget kért A Havasföldön állomásozó orosz hadseregtől.

1859. január 24-én Havasfölde is fejedelemmé választotta Alexandru Ioan Cuza ezredest. Ezzel a két román fejedelemség, Moldva és Havasfölde ténylegesen egyesült.

 Topor István

 

Évfordulók január 23-án

2014.01.22 20:11

1556. január 23-a az emberi történelem legtöbb halálos áldozatot követelő nagy kínai földrengésnek a napja.  A középkori Kína egyik legvirágzóbb tartományában Shensiben (mai Shaanxi) igen sok ember élt. A Richter-skálán körülbelül 8-as magnitúdójú földrengés szinte percek alatt döntötte romba a tartományt. Városok váltak a földdel egyenlővé több száz kilométeres körzetben. A földrengést további kilenc tartományban, Anhui, Gansu, Hebei, Hubei, Henan, Hunan, Shaanxi, Shandong és Shanxi területén is. A feljegyzések 830 ezer civil állampolgár és katona haláláról szólnak, ezzel a számmal a kínai katasztrófa a mai napig a legtöbb áldozatot követelő földrengésnek számít.

425 évvel később ugyancsak január 23-án Kína Szecsuán tartományában regisztráltak 6.8-as földrengést. Ez az eset 150 ember halálát okozta, több százan megsérültek.

1734. január 23-án született Pozsonyban Kempelen Farkas polihisztor, természetbúvár, a XVIII. század egyik legjelentősebb magyar tudósa és feltalálója.

Filozófiát és jogot tanult Bécsben; karrierje Mária Terézia törvénykönyvének latinról németre fordításával indult. Gyorsan emelkedett az udvari ranglétrán, 25 éves korában már a magyarországi sóbányák igazgatója volt. 1767-től Bácska betelepítésének kormánybiztosaként faluközösségeket szervezett, gyárakat létesített. 1769-ben szerkesztette meg sakkgépét, amely az egész világon ismertté tette a nevét. Részt vett a pozsonyi hajóhíd építésében, megtervezte a pozsonyi vár vízvezeték rendszerét, a schönbrunni kastélypark szökőkútjainak működtetését, mozgatható betegágyat készített a himlőben betegeskedő Mária Teréziának. 1772-ben írógépet tervezett egy vak zongoraművésznő számára. Gőzgépeinél először alkalmazott forgattyút, megszerkesztette a gőzturbina ősét, csatornát tervezett az Adriához. Részt vett a budai vár építésében, elkészítette a budai Várszínház terveit, emellett verseket, színdarabokat írt és fordított, festett, rajzolt, rézmetszeteket készített.

Legjelentősebb tudományos munkája az emberi beszéd mechanizmusáról írt tanulmánya, amely a modern fonetika egyik első vállalkozása volt. Munkája alapos fizikai, élettani, nyelvtudományi és anatómiai ismereteken alapul. Beszélőgépet szerkesztett, amely egy kisgyermek hangját utánozva ejtette ki a szavakat. A gép a beszélőszervek mechanikus eszközökkel való utánzásán alapult. Célja – elméletének gyakorlatba való átültetése mellett – a siketnémák és beszédhibások gyógyítása volt.

1549. január 23-án hunyt el Brassóban, Honterus János (Johannes) erdélyi szász prédikátor, humanista kozmográfus, könyvnyomtató és fametsző, térképszerkesztő.

1520-ban beiratkozott a bécsi egyetemre, s 1525-ben a művészetek mesterévé avatták. Krakkóban adta ki 1530 körül a híressé vált földrajzi emlékeztető kézikönyv, a Rudimentorum Cosmographiae első változatát. 1530 és 1533 között Bázelben elsajátította a nyomdászmesterséget. Ekkor készítette el Dél-Erdély térképét, amely másfél évszázadra minden további Erdély-térkép alapjává vált (Chorographia Transylvaniae, 1532 körül). Ott szerkesztette és metszette fába az első modern, a mai elveknek megfelelő csillagtérképét is, amely öt további kiadást ért meg. 1534-ben már újból Brassóban volt, nyomdai felszerelést vitt magával, s utóbb papírmalmot is létesített. Haláláig harmincnál több könyvet adott ki, és elkészítette a Rudimenta Cosmographica (Bevezető a világleírásba) bővített kiadását (mellékleteként egy kétlapos világtérképpel – Amerika egyik korai ábrázolásával –, valamint tizenkét részlettérképpel). A Cosmographica a hazai földrajzi irodalom kezdete volt, melléklete pedig a világ első zsebatlaszának tekinthető. Szülőföldjén 1542-től elsőként terjesztette a lutheri reformációt. Brassó 1544-ben vezető pappá választotta. Reformátori tevékenysége alapján Luther a magyarok apostolának nevezte.

Topor István

<< 246 | 247 | 248 | 249 | 250 >>