Legújabb írásaink

Sásdi Tamás: Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc

Nemzetközi előzmények: Sztálin halála után a hidegháborús felek kapcsolatában bizonyos fokú enyhülés következett be, de mellette a szovjet blokkon belül kisebb munkásfelkelések törtek ki az NDK-ban (kelet-berlini munkásfelkelés) és Csehszlovákiában, amelyet gyorsan levertek. A két tömb...

Könyvajánló - Romsics Ignác: Bethlen István

A Horthy-korszak egyik legmeghatározóbb politikusának életrajza sokkal több egy szimpla biográfiánál. A szerző Bethlen életének bemutatása mellett részletes korrajzot is ad azokról az időkről, melyekben a címszereplő élt. A könyv legnagyobb része természetesen Bethlen miniszterelnökségéről szól, de...

Könyvajánló - Buzinkay Géza: A magyar sajtó és újságírás története a kezdetektől a rendszerváltásig

A szerző írt már pár monográfiát e témában, azonban ez a könyv az eddigi legteljesebb magyar sajtótörténet. A téma tárgyalását a Rákóczi-szabadságharcnál kezdi megemlítve a Mercurius Hungaricust és a rendszerváltozás környéke a végpont. Nagyobb hangsúlyt a 19. századi sajtó bemutatására helyezi,...

Könyvajánló - Nyáry Krisztián: Festői szerelmek

A szerző jelen kötetével sem okozott csalódást, sőt egy kisebb érdekességre hívta fel a figyelmemet. Visszatért ugyan ahhoz a témájához, amellyel sikeres lett, mégis sokkal többet alkotott egy szerelemről szóló kötetnél. Az előszóban ő maga szögezi le, hogy a festők életét nem nagyon ismerhetjük...

Könyvajánló: Csatári Bence - Poós Zoltán: Azok a régi csibészek. Párbeszéd a rock and rollról

Különös kötettel van dolgunk, amelynek lapjain interjúkat olvashatunk a Kádár-korszak könnyűzenéjének oszlopos tagjaival. Mondhatni folytatása az Ész a fontos, nem a haj című kötetnek, mégis más. A szerzők itt monográfia helyett megszólaltatják a korszak néhány képviselőjét, mégis egy olyan képet...

Topor István: A magyar királyi debreceni 2. honvéd huszárezred rövid története I. rész

A kiegyezést követően I. Ferenc József 1868. december 5-én szentesítette a magyar királyi a honvédségről alkotott XLI. törvényt, az ún. véderőtörvényt. E törvénycikk rendelkezett a királyi honvédség szervezeti felépítéséről. Ennek értelmében a magyar királyi honvédséget 82 gyalogoszászlóalj és 32...

Könyvajánló: Rainer M. János: Az 1956-os magyar forradalom

  Egy rövidke, de annál tartalmasabb összefoglaló a 20. századi magyar történelem egyik legnagyobb fejezetéről, amely a forradalom kitörésének 60. évfordulójára jelent meg. A témát több szemszögből járja körbe, magát az eseménytörténetet pár oldalban bemutatja az előzményekkel együtt. A...

Sásdi Tamás: Kultúra a Horthy-korszakban III. rész

Könyvkultúra Olvasási szokások a korszak folyamán: A két világháború közötti Magyarországon bővült az irodalom iránt érdeklődők köre. A dualizmus korában szinte csak a vagyonos rétegek olvastak szépirodalmat, a Horthy-korszakban már a kispolgárság és a szervezett munkások is kezükbe vettek ilyen...

Topor István: Hatvan évvel ezelőtt vette kezdetét a szovjetek agressziója a magyar szabadság vérbefojtására

1956. november 4-én hajnali negyed ötkor megindul a "Forgószél" hadművelet, a szovjet csapatok általánostámadása a magyar forradalom letörésére. . A mintegy 60 ezer fős szovjet haderő a "Mennydörgés-444" ("Grom-444") jelszóra kezdte meg hadműveleteit. A Különleges Hadtest, és a 8. gépesített...

A Reformáció Napja

Október 31-e a Reformáció Napja több protestáns országban annak emlékére, hogy 1517-ben ezen a napon szögezte ki Wittenbergben a vártemplom kapujára Luther Márton (Martin Luther) Ágoston-rendi szerzetes kiszögezte 95 pontból álló vitairatát "A búcsú erejének magyarázatához" címmel. Ebben...

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára emlékezünk

1956 őszére a sztálini típusú diktatúra "vörös villamosa" úgy tűnt, "holtvágányra" kerül. "A vörös villamos: a kommunizmus eszméje és gyakorlata. - írja Fenyő D. György Kányádi Sándor Kuplé a vörös villamosról című versének értelmezésében - A szocialista társadalom. Élettörténete van: valamikor...

A péterváradi ütközet 300 éves évfordulója

1700. január 31-én Ibrahim-aga ruméliai beglerbég nagy kíséret élén bevonult a császári fővárosba. Ez alkalommal a törökök nem mint mindent eltipró hódítók érkeztek Bécs falai alá, hanem mint a szultán legfőbb megbízottjai, kiknek feladata a béke közvetítése volt. Pár héttel később hasonló...

Sásdi Tamás: Kultúra a Horthy-korszakban II. rész

Szakképzés, felsőoktatás, tudományos élet A szakképzés helyzete a korszak folyamán: 1924. júliusában a Vallás-és Közoktatásügyi Minisztérium kiadta az iparos-tanonc iskolák új szervezeti és tantervi utasítását. A rendelet az elcsatolt területek lakosságát is ide szerette volna hozni. Az 1922/12...

Könyvajánló - Esterházy Péter: Hasnyálmirigynapló

Könyvesiskolásként elhatároztam, hogy a Harmonia Caelestis után soha többet nem olvasok Esterházytól semmit. Mintegy 11 évig sikerült ehhez tartanom magamat. Azonban amióta tudtam, hogy beteg, éreztem, hogy mégis illene felülvizsgálni álláspontomat. Még jobban éreztem, amikor a betegségéről írta...

Sásdi Tamás: Kultúra a Horthy-korszakban I. rész

Általános tendenciák, közoktatás, szépirodalom, művészetek A korszak művelődésének általános tendenciái: Egy elvesztett világháború és a trianoni békeszerződés okozta trauma után az országban a művelődést is újjá kellett szervezni. Ez a nagy feladat Bethlen István kormányára hárult, amelynek...

Tételek: 1 - 15 ból 192
1 | 2 | 3 | 4 | 5 >>

Évfordulók

Évfordulók január 31-én

2014.01.26 21:26

1873. január 31-én született Tolnai Lajos református lelkész, író. A Tolna megyei Györkönyben élő Hagymássy család fia volt. Apja, a falu jegyzője indulatos, kötekedő ember volt, aki sok ellenséget szerzett magának, végül egész családját nyomorba döntötte. Tolnai (nevét megyéjéről vett) karakterében apja hasonmása volt. Bejutott a híres nagykőrösi gimnáziumba, ahol Arany Jánostól tanulhatott, aki fel is figyelt rá. Elszegényedett nemes fiúként papnak tanult, elvégezte a református teológiát. Tizenhat éven át volt lelkész Marosvásárhelyen, ezalatt rengeteg ellenséget szerzett. Képtelen volt hallgatni vagy tapintatosan elmondani ellenvéleményét - mai szóval leordított mindenkit. Szerb Antal gyenge írónak tartotta, epigonnak nevezte.

1917. január 31-én halt meg Zrumeczky Dezső építész. A magyar népi építészet, főleg az erdélyi fatornyos építészet felhasználásával dolgozott. Kós Károllyal közösen tervezték a budapesti állatkert pavilonjait, az ő tervei alapján készült a Gundel étterem, Herceg Ferenc és más hírességek villája, és több bérház.

1929. január 31-én Lev Trockijt száműzték a Szovjetunióból. Előzőleg büntetésből egy évre Alma Atába internálták, de mert nem javult meg, el kellett hagynia hazáját. 1879-ben született egy patriarchális, gazdag, de csaknem írástudatlan zsidó fiaként - Bronstein néven - amivel felnőtt korában sem tudott megbékélni. Zsidóságát és osztályidegen mivoltát élete végéig képtelen volt feldolgozni. Angliában ismerkedett meg Leninnel. Az 1905-ös forradalomban való részvételéért száműzték, ahonnan sikeres szökése után Bécsben megalapította a Pravdát. 1917-ben tért haza, ekkor csatlakozott a bolsevikokhoz. Előbb külügyi-, majd hadügyi kormánybiztos lett, a Vörös Hadsereg egyik megteremtője volt. Lenin halála után Sztálin benne látta a legfőbb vetélytársat. 1926-ban kizárták a pártból. Mexikói száműzetésében egy Ramon Mercader nevű merénylő gyilkolta meg 1940-ben.

Márk Éva

Évfordulók január 30-án

2014.01.26 21:25

1741. január 30-án született Batthyány Ignác erdélyi római katolikus püspök. Mária Terézia 1780-ban nevezte ki püspökké. "Megvallom, rettegve vállaltam fel ezen tehert."- írta. Az elsők között állt ki Erdély Magyarországgal való uniójáért. Ő alapította Gyulafehérvárott a Batthyány-könyvtárat, melynek legszebb dísze a IX. századból származó Codex Evangeliarium. Engedélyezte a könyvtár szabad használatát az általa elrendelt szabályok szerint: köpenybe burkolva senki be nem léphetett, könyvet csak a könyvtárostól kijelölt helyen olvashattak, de az olvasó jegyzetelhetett belőlük. Könyv elvitele csak püspökök, kanonokok és teológiai tanárok számára volt engedélyezett. 1798. november 17-én halt meg.

1953. január 30-án született Steven Zaillian Oscar-díjas forgatókönyvíró, író, rendező. Nálunk legismertebb filmjei: Hannibal, Mission Impossible, Schindler listája.

1975. január 30-án született Storcz Botond olimpiai bajnok kajakozó, 1997-ben az "Év Sportlója".

Márk Éva

Évfordulók január 29-én

2014.01.26 21:24

1453. január 29-én a pozsonyi országgyűlésen V. László esküt tett az ország szabadságainak megtartására, cserébe a rendek hűséget fogadtak neki. A király közkegyelemben részesítette mindazokat, akik Albert király halála óta fegyvert fogtak ellene. Érvénytelenítette Erzsébet királyné és I. Ulászló király adományleveleit. Elrendelte az új erődítmények lerombolását, és az elfogva tartott idegen javak visszaadását.

 

1485. január 29-én I. Mátyás seregei körülzárták Bécset és megkezdték a város ostromát. Mátyás és III. Frigyes ellentéte a király trónra lépésétől kezdve tartott, mert a Szent Koronát birtokló császár is próbálta megszerezni rokona, V. László királyságát. A két uralkodó 1463-ban Bécsújhelyen egyezményt kötött, melynek értelmében Mátyás gyermektelensége esetén Frigyes és utódai öröklik majd a magyar trónt. 1464-ben Frigyes a Szent Koronát is visszaszolgáltatta Mátyásnak, ennek ellenére a konfliktus állandó maradt, a császár ugyanis igyekezett gátat szabni a magyar király terjeszkedő külpolitikájának (például Csehország elfoglalása kapcsán). 1477-ben robbant ki Mátyás és Frigyes között, mert Frigyes befogadta a Mátyást eláruló Beckensloer János esztergomi érseket. Bécset körülzárták a magyar seregek, de a pápa ekkor még eredményesen közvetített a békéért. A szorongatott császár elismerte Mátyás cseh királyi címét, illetve 100 000 forint sarc fizetését is vállalta, bár később ennek csak a felét fizette ki.

Az 1485. január 29-én kezdődött ostromban Bécs védelmét Frigyes egyik legjobb hadvezére, Hans von Wulfersdorfer látta el a Mátyással szemben. Az 50 000 fős nagyváros elleni fő stratégia a kiéheztetés stratégiája volt. Az ostrom hosszú hónapjai kevés küzdelmet hoztak: bár a védők olykor kitörtek a várból, valamint március során felgyújtották az egyik ostromtornyot is, az ostrom kimenetelét végül az ellátmány megfogyatkozása döntötte el. Bécs polgárai már 1485 áprilisában összeesküvést szerveztek a kapuk megnyitására, ám erre végül csak június 1-jén került sor. Bécs városi tanácsosai öt nappal később hűségesküt tettek új uralkodójuk előtt, aki hódítása nyomán felvette az osztrák hercegi címet.

 

1919. január 29. Támadás indult a Balassagyarmatot elfoglaló csehszlovák erők ellen. A csehek kiverése hajnalban indult.  Bajatz és Vizy századosok csapatai, kiegészülve a balassagyarmati vasutasokkal, a laktanya ellen indultak. A támadás azonban sikertelenül zárult. A laktanya elleni sikertelen akció hírére a város elöljárósága megkezdte a polgárság szervezését. Huszár Aladár másodfőjegyző lett a városparancsnok. A lakosok – köztük a gimnázium diákjai –, hogy elhitessék a csehekkel a katonaság jelenlétét, a környező háztetőkről, épületekből lőtték a kaszárnyát. Délután Böhm hadügyminiszter parancsára Balassagyarmatra érkezett az iglói géppuskás tanfolyam egyik egysége. A csehszlovák katonák megadták magukat. A balassagyarmati harcok hírére az Ipoly teljes hosszában megindultak a magyar csapatok. A következő napon felszabadult a folyó teljes bal partja.

Balassagyarmat polgárai tettükkel példát adtak katonai vitézségből, hazaszeretetből és nemzeti összefogásból.

Az Országgyűlés a 2005. évi XXXIX. törvényben hajtott fejet Balassagyarmat lakóinak és védőinek az 1919-es támadás idején a város hősies védelmében tanúsított bátor magatartása előtt, és a Legbátrabb Város, a Civitas Fortissima címet adományozta a városnak.

 

2003. január 29-én hunyt el Kákosy László, az ókori egyiptomi vallás, kultúra, régészet nemzetközileg is elismert Széchenyi-díjas kutatója.

1956-ban végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemet. 1960-ban már ugyanitt tanár. 1972-től vezette az egyiptológia tanszéket, akadémiai doktori fokozatát 1974-ben nyerte el. A Heidelbergi Akadémia 1995-ben, az MTA 1998-ban levelező tagjává választotta. Számos bizottságban, társaságban vállalt vezető szerepet. 1987-től volt az MTA Ókortudományi, valamint az Orientalisztikai Bizottság tagja, az Ókortudományi Társaság alelnöke, 1997-től elnöke. 1990-95 között a Magyar Vallástudományi Társaság elnökeként tevékenykedett, s tagja volt az Antik Tanulmányok tudományos folyóirat szerkesztő bizottságának. Munkásságát egyebek között Akadémiai-díjjal, Kuzsinszky Bálint Emlékéremmel, 1992-ben pedig Széchenyi-díjjal ismerték el.

1964-ben a Magyar Tudományos Akadémia núbiai expedíciójának tagja volt. Ő fedezte fel  a núbiai Abu-Szimbelben a templom egyik szobrán lévő L. Gyertyánffy felirat, illetve mellette az 1840-es évszám felfedezése. 1983-ban az UNESCO megbízásából részt vett egy új kairói múzeum tervezésében.

A 80-as években kezdte kutatni Dzsehutimesz, II. Ramszesz fáraó gazdasági "miniszterének" sírját Théba nyugati partján, az úgynevezett Nemesek temetőjében. A feltárások során nemcsak a gazdasági vezető, hanem felesége gránit szarkofágját is megtalálták. Az ásatás 1997-ben zárult le, és a tudományos kutatás megkoronázásaként feltárhatták a sír piramisát is.

Tudományos értekezéseinek száma megközelítette az 500-at, ezek nagy része idegen nyelven látott napvilágot. Magyar nyelvű ismeretterjesztő munkát is írt, ezek közül a rendkívül népszerű Ré fiai három kiadást ért meg. Számára a múlt kutatása egyúttal útkeresés volt önmagunk megismerése felé. Sokat tett azért, hogy az egyiptológia ne csak filológiai képzést, hanem terepmunkát is jelentsen, ő teremtette meg annak a lehetőségét, hogy a friss régészeti diplomások nemzetközi ásatásokban is részt vehessenek Egyiptomban.

Topor István

<< 244 | 245 | 246 | 247 | 248 >>