Legújabb írásaink

Könyvajánló - Romsics Ignác: Bethlen István

A Horthy-korszak egyik legmeghatározóbb politikusának életrajza sokkal több egy szimpla biográfiánál. A szerző Bethlen életének bemutatása mellett részletes korrajzot is ad azokról az időkről, melyekben a címszereplő élt. A könyv legnagyobb része természetesen Bethlen miniszterelnökségéről szól, de...

Könyvajánló - Buzinkay Géza: A magyar sajtó és újságírás története a kezdetektől a rendszerváltásig

A szerző írt már pár monográfiát e témában, azonban ez a könyv az eddigi legteljesebb magyar sajtótörténet. A téma tárgyalását a Rákóczi-szabadságharcnál kezdi megemlítve a Mercurius Hungaricust és a rendszerváltozás környéke a végpont. Nagyobb hangsúlyt a 19. századi sajtó bemutatására helyezi,...

Könyvajánló - Nyáry Krisztián: Festői szerelmek

A szerző jelen kötetével sem okozott csalódást, sőt egy kisebb érdekességre hívta fel a figyelmemet. Visszatért ugyan ahhoz a témájához, amellyel sikeres lett, mégis sokkal többet alkotott egy szerelemről szóló kötetnél. Az előszóban ő maga szögezi le, hogy a festők életét nem nagyon ismerhetjük...

Könyvajánló: Csatári Bence - Poós Zoltán: Azok a régi csibészek. Párbeszéd a rock and rollról

Különös kötettel van dolgunk, amelynek lapjain interjúkat olvashatunk a Kádár-korszak könnyűzenéjének oszlopos tagjaival. Mondhatni folytatása az Ész a fontos, nem a haj című kötetnek, mégis más. A szerzők itt monográfia helyett megszólaltatják a korszak néhány képviselőjét, mégis egy olyan képet...

Topor István: A magyar királyi debreceni 2. honvéd huszárezred rövid története I. rész

A kiegyezést követően I. Ferenc József 1868. december 5-én szentesítette a magyar királyi a honvédségről alkotott XLI. törvényt, az ún. véderőtörvényt. E törvénycikk rendelkezett a királyi honvédség szervezeti felépítéséről. Ennek értelmében a magyar királyi honvédséget 82 gyalogoszászlóalj és 32...

Könyvajánló: Rainer M. János: Az 1956-os magyar forradalom

  Egy rövidke, de annál tartalmasabb összefoglaló a 20. századi magyar történelem egyik legnagyobb fejezetéről, amely a forradalom kitörésének 60. évfordulójára jelent meg. A témát több szemszögből járja körbe, magát az eseménytörténetet pár oldalban bemutatja az előzményekkel együtt. A...

Sásdi Tamás: Kultúra a Horthy-korszakban III. rész

Könyvkultúra Olvasási szokások a korszak folyamán: A két világháború közötti Magyarországon bővült az irodalom iránt érdeklődők köre. A dualizmus korában szinte csak a vagyonos rétegek olvastak szépirodalmat, a Horthy-korszakban már a kispolgárság és a szervezett munkások is kezükbe vettek ilyen...

Topor István: Hatvan évvel ezelőtt vette kezdetét a szovjetek agressziója a magyar szabadság vérbefojtására

1956. november 4-én hajnali negyed ötkor megindul a "Forgószél" hadművelet, a szovjet csapatok általánostámadása a magyar forradalom letörésére. . A mintegy 60 ezer fős szovjet haderő a "Mennydörgés-444" ("Grom-444") jelszóra kezdte meg hadműveleteit. A Különleges Hadtest, és a 8. gépesített...

A Reformáció Napja

Október 31-e a Reformáció Napja több protestáns országban annak emlékére, hogy 1517-ben ezen a napon szögezte ki Wittenbergben a vártemplom kapujára Luther Márton (Martin Luther) Ágoston-rendi szerzetes kiszögezte 95 pontból álló vitairatát "A búcsú erejének magyarázatához" címmel. Ebben...

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára emlékezünk

1956 őszére a sztálini típusú diktatúra "vörös villamosa" úgy tűnt, "holtvágányra" kerül. "A vörös villamos: a kommunizmus eszméje és gyakorlata. - írja Fenyő D. György Kányádi Sándor Kuplé a vörös villamosról című versének értelmezésében - A szocialista társadalom. Élettörténete van: valamikor...

A péterváradi ütközet 300 éves évfordulója

1700. január 31-én Ibrahim-aga ruméliai beglerbég nagy kíséret élén bevonult a császári fővárosba. Ez alkalommal a törökök nem mint mindent eltipró hódítók érkeztek Bécs falai alá, hanem mint a szultán legfőbb megbízottjai, kiknek feladata a béke közvetítése volt. Pár héttel később hasonló...

Sásdi Tamás: Kultúra a Horthy-korszakban II. rész

Szakképzés, felsőoktatás, tudományos élet A szakképzés helyzete a korszak folyamán: 1924. júliusában a Vallás-és Közoktatásügyi Minisztérium kiadta az iparos-tanonc iskolák új szervezeti és tantervi utasítását. A rendelet az elcsatolt területek lakosságát is ide szerette volna hozni. Az 1922/12...

Könyvajánló - Esterházy Péter: Hasnyálmirigynapló

Könyvesiskolásként elhatároztam, hogy a Harmonia Caelestis után soha többet nem olvasok Esterházytól semmit. Mintegy 11 évig sikerült ehhez tartanom magamat. Azonban amióta tudtam, hogy beteg, éreztem, hogy mégis illene felülvizsgálni álláspontomat. Még jobban éreztem, amikor a betegségéről írta...

Sásdi Tamás: Kultúra a Horthy-korszakban I. rész

Általános tendenciák, közoktatás, szépirodalom, művészetek A korszak művelődésének általános tendenciái: Egy elvesztett világháború és a trianoni békeszerződés okozta trauma után az országban a művelődést is újjá kellett szervezni. Ez a nagy feladat Bethlen István kormányára hárult, amelynek...

Könyvajánló - Hahner Péter: A régi rend alkonya. Egyetemes történet 1648-1815

Egyetemi tankönyvnél ritkán érzi az ember azt, hogy kellemes olvasmány. Ez a kötet a kivételek közé tartozik. Tanulni is lehet belőle, de ugyanakkor a korszak iránt érdeklődő személy is kedvét leli olvasása közben. A szerző a wesztfáliai békétől Napóleon bukásáig mutatja be az egyetemes történelem...

Tételek: 1 - 15 ból 191
1 | 2 | 3 | 4 | 5 >>

Évfordulók

A HÉT TÖRTÉNELMI SZEMÉLYE (május 9 - 15.)

2016.05.10 18:58

1897. május 14-én avatták orvosdoktorrá Budapesten az első magyar orvosnőt, Hugonnai Vilmát.

Hugonnai Vilma 1872-ben lett a zürichi egyetem hallgatója, és 1879. február 3-án védte meg disszertációját.1880 februárjában tért haza, de diplomájánakhazai elismertetéseakadályokba ütközött: 1881. március 31-én letette a hazaiegyetemi tanulmányokhoz feltétlenül szükséges érettségi vizsgát, majd ezután -1882 májusában - kérte orvosi oklevelének elismertetését, de Trefort Ágostonvallás- és közoktatási miniszter - az érvényes törvényekre hivatkozva -elutasította a nosztrifikálást. 1895-ig kellett várnia, amikor is királyi rendelettel lehetővé vált Magyarországon is a nők egyetemi tanulmánya, így1896. február 10-én újból kérte az uralkodótól zürichi oklevelének elismertetését. Erre 1897. május 14-én kerülhetett sor. Ezután már hivatalosan is végezhetettmagángyakorlatot, elsősorban női és szegénybetegekkel foglalkozott.

A Nagy Háború kitörésétől kezdve aktívan tevékenykedett. Az 1914. augusztus 19-én megrendezett "Katonák
napja" alkal­mával az urnaszedő hölgybizottság tagjaként szerepel. 1914. augusztus közepén 67 évesen elvégezte dr. Dollinger professzor kéthetes hadisebé­szeti tanfolyamát. 1914. novemberében a Műegyetem Hadikórház Hölgy Bizott­sága elnökévé választották. 1915 augusztusában hadiékítményes II. osztályú
érdemjellel tüntetik ki. A "Gyógyászat" c. lap 1915. április 4-i számában megjelent "Felhívás az orvosnőkhöz" c. rövid írása, melyben hivatkozik a rendkívüli időkre, amiért is "rendkívüli eszközökhöz" kell nyúlni.
Felszólítja az orvosnőket, hogy a tizennégy vidéki vá­rosban létesített "beteg katonák megfigyelő állomására" ön­ként jelentkezzenek. A "Vegyészeti Lapok" 1915. 13-14. számában a Honvédelmi Minisztérium Hadsegélyező
Hivatala által hirdetett pályázatra, tetűirtó eljárás kidolgozására, pályaművet adott be.

Topor István


A HÉT TÖRTÉNELMI ESEMÉNYE (május 9 - 15.)

2016.05.10 04:58

1940. május 10-én Belgium és Hollandia lerohanásával véget ért a "furcsa háború". Az előzmények:
Lengyelország 1939. szeptember 1-jén megtámadta Lengyelországot. Két nappal később, szeptember 3-án Nagy-Britannia és Franciaország ultimátumban követelte a német csapatok visszavonását. Miután a német csapatok nem hagytak fel a támadással, a határidő lejártával, 11 illetve 17 órakor hadat üzentek a náci Németországnak. Bár formálisan beállt a hadiállapot, a szövetségesek nem siettek a lengyelek segítségére; néhány apróbb összetűzéseken kívül nem történtek háborús cselekmények. Ezért a közvélemény a következő nyolc hónapos időszakot "furcsa háborúnak" nevezte el. Hitler már október 6-i rendelkezésében részletes utasításokat adott a nyugati hadműveletek végrehajtására. Október végére a szárazföldi hadvezetőség főparancsnoksága kidolgozta a támadás haditerveit. Ennek értelmében a német egységeknek olyan országokba kell bevonulnia (Belgium, Hollandia, Luxemburg), amelynek semlegességét Hitler korábban szavatolta. Az eredetileg november 12-re tervezett támadást végül elhalasztották, és csak 1940. május 10-én 5 óra 25 perckor vette kezdetét a német offenzíva. Ezzel befejeződött a "furcsa háború" időszaka.


Topor István


A HÉT TÖRTÉNELMI SZEMÉLYISÉGE (május 2 - 8.)

2016.05.04 19:25

  1877. május 3-án született a kalandor tudós magyar báró NOPCSA FERENC Déván, elmagyarosodott román nagybirtokos családban. A környéken élők és a család legendáriuma szerint Ferenc nagyapjáról, Hunyad megye főispánjáról Nopcsa Lászlóról mintázta Jókai Mór FATIA NEGRA alakját Szegény gazdagok c. regényében. Ő maga a bécsi Theresianumban tanult, geológus és paleontológus lett, ideje nagy részét utazgatással és tudományos kutatással töltötte. Bejárta szinte egész Európát - Olaszországot például motorkerékpárral - eljutott és beleszeretett Albániába, s kevésen múlt, hogy nem lett albán király. Volt kém és diplomata a Monarchia szolgálatában, és ő volt a világ első repülőgép-eltérítője a Tanácsköztársaság kikiáltásakor, amikor is Budapestről Bécsújhelyre kényszerített egy pilótát. Trianon után a tudománynak szentelte életét, ám amikor hazatért birtokaira román parasztok majdnem agyonverték. Fejsérüléséből sosem gyógyult fel teljesen, egyre súlyosabb idegrohamok gyötörték. 1933. ápr. 24-én - vélhetően szerelemféltésből - megölte albán barátját és önmagával is végzett. Nevét viseli egy általa talált és leírt ősmadár, az Elopteryx nopcsai, és ő adta a nevet leghíresebb felfedezésének, a MAGYAROSAURUS dacusnak.

  Márk Éva

<< 5 | 6 | 7 | 8 | 9 >>