Legújabb írásaink

Könyvajánló: Csatári Bence - Poós Zoltán: Azok a régi csibészek. Párbeszéd a rock and rollról

Különös kötettel van dolgunk, amelynek lapjain interjúkat olvashatunk a Kádár-korszak könnyűzenéjének oszlopos tagjaival. Mondhatni folytatása az Ész a fontos, nem a haj című kötetnek, mégis más. A szerzők itt monográfia helyett megszólaltatják a korszak néhány képviselőjét, mégis egy olyan képet...

Topor István: A magyar királyi debreceni 2. honvéd huszárezred rövid története I. rész

A kiegyezést követően I. Ferenc József 1868. december 5-én szentesítette a magyar királyi a honvédségről alkotott XLI. törvényt, az ún. véderőtörvényt. E törvénycikk rendelkezett a királyi honvédség szervezeti felépítéséről. Ennek értelmében a magyar királyi honvédséget 82 gyalogoszászlóalj és 32...

Könyvajánló: Rainer M. János: Az 1956-os magyar forradalom

  Egy rövidke, de annál tartalmasabb összefoglaló a 20. századi magyar történelem egyik legnagyobb fejezetéről, amely a forradalom kitörésének 60. évfordulójára jelent meg. A témát több szemszögből járja körbe, magát az eseménytörténetet pár oldalban bemutatja az előzményekkel együtt. A...

Sásdi Tamás: Kultúra a Horthy-korszakban III. rész

Könyvkultúra Olvasási szokások a korszak folyamán: A két világháború közötti Magyarországon bővült az irodalom iránt érdeklődők köre. A dualizmus korában szinte csak a vagyonos rétegek olvastak szépirodalmat, a Horthy-korszakban már a kispolgárság és a szervezett munkások is kezükbe vettek ilyen...

Topor István: Hatvan évvel ezelőtt vette kezdetét a szovjetek agressziója a magyar szabadság vérbefojtására

1956. november 4-én hajnali negyed ötkor megindul a "Forgószél" hadművelet, a szovjet csapatok általánostámadása a magyar forradalom letörésére. . A mintegy 60 ezer fős szovjet haderő a "Mennydörgés-444" ("Grom-444") jelszóra kezdte meg hadműveleteit. A Különleges Hadtest, és a 8. gépesített...

A Reformáció Napja

Október 31-e a Reformáció Napja több protestáns országban annak emlékére, hogy 1517-ben ezen a napon szögezte ki Wittenbergben a vártemplom kapujára Luther Márton (Martin Luther) Ágoston-rendi szerzetes kiszögezte 95 pontból álló vitairatát "A búcsú erejének magyarázatához" címmel. Ebben...

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára emlékezünk

1956 őszére a sztálini típusú diktatúra "vörös villamosa" úgy tűnt, "holtvágányra" kerül. "A vörös villamos: a kommunizmus eszméje és gyakorlata. - írja Fenyő D. György Kányádi Sándor Kuplé a vörös villamosról című versének értelmezésében - A szocialista társadalom. Élettörténete van: valamikor...

A péterváradi ütközet 300 éves évfordulója

1700. január 31-én Ibrahim-aga ruméliai beglerbég nagy kíséret élén bevonult a császári fővárosba. Ez alkalommal a törökök nem mint mindent eltipró hódítók érkeztek Bécs falai alá, hanem mint a szultán legfőbb megbízottjai, kiknek feladata a béke közvetítése volt. Pár héttel később hasonló...

Sásdi Tamás: Kultúra a Horthy-korszakban II. rész

Szakképzés, felsőoktatás, tudományos élet A szakképzés helyzete a korszak folyamán: 1924. júliusában a Vallás-és Közoktatásügyi Minisztérium kiadta az iparos-tanonc iskolák új szervezeti és tantervi utasítását. A rendelet az elcsatolt területek lakosságát is ide szerette volna hozni. Az 1922/12...

Könyvajánló - Esterházy Péter: Hasnyálmirigynapló

Könyvesiskolásként elhatároztam, hogy a Harmonia Caelestis után soha többet nem olvasok Esterházytól semmit. Mintegy 11 évig sikerült ehhez tartanom magamat. Azonban amióta tudtam, hogy beteg, éreztem, hogy mégis illene felülvizsgálni álláspontomat. Még jobban éreztem, amikor a betegségéről írta...

Sásdi Tamás: Kultúra a Horthy-korszakban I. rész

Általános tendenciák, közoktatás, szépirodalom, művészetek A korszak művelődésének általános tendenciái: Egy elvesztett világháború és a trianoni békeszerződés okozta trauma után az országban a művelődést is újjá kellett szervezni. Ez a nagy feladat Bethlen István kormányára hárult, amelynek...

Könyvajánló - Hahner Péter: A régi rend alkonya. Egyetemes történet 1648-1815

Egyetemi tankönyvnél ritkán érzi az ember azt, hogy kellemes olvasmány. Ez a kötet a kivételek közé tartozik. Tanulni is lehet belőle, de ugyanakkor a korszak iránt érdeklődő személy is kedvét leli olvasása közben. A szerző a wesztfáliai békétől Napóleon bukásáig mutatja be az egyetemes történelem...

Könyvajánló - Karsai László: Szálasi Ferenc. Politikai életrajz

Bevallom, féltem ennek a könyvnek nekikezdeni. Maga a tárgyalt személy a magyar történelem mondhatni legnegatívabb figurája. Azonban úgy voltam vele, hogy őt is meg kell ismerni. Utólag fellélegezve elárulhatom, hogy talán a valaha volt legszórakoztatóbb politikai életrajzzal volt dolgom. Maga a...

Sásdi Tamás: Külpolitika a Horthy-korszakban (1921-1941)

  A Tanácsköztársaság bukása utáni első években a magyar külpolitika nem rendelkezett határozott vonalvezetéssel. Mindig a pillanatnyi helyzethez alkalmazkodott, megpróbált a szomszédos államok valamelyikével modus vivendit találni, s egyben azzal is, hogy a győztesek valamelyikének a...

Könyvajánló - Michel Houellebecq: A harcmező kiterjesztése

Tipikus Houellebecq és tipikus posztmodern. Ez a két szó jut eszembe ennek a rövidke könyvnek az elolvasása után. Ez volt a különc francia író első sikeres regénye, amellyel Franciaországban ismert lett. Érződik rajta, hogy bontogatja az oroszlánkörmeit, az erotikus betétek gyengén ugyan, de...

Tételek: 1 - 15 ból 188
1 | 2 | 3 | 4 | 5 >>

Évfordulók

A hét történelmi eseménye (július 18 - 24.)

2016.07.19 09:26

1456. július 21-én vette kezdetét Nándorfehérvár utolsó török ostroma.
A késő délután indult első rohamot követően a török sereg rövidesen behatolt a városba. Hunyadi nehézlovassága ekkor kitört a belső várból, és rettenetes pusztítást okozott az első hullám kevésbé képzett és felszerelt csapatai között. A következő roham során mindkét fél pihent erőket is mozgósított, és elkeseredett küzdelem bontakozott ki, melyben a védők élveztek előnyt, ugyanis a szűk, romos terepen nem tudott érvényesülni az ostromlók létszámfölénye. Ennek ellenére a vár helyzete válságosra fordult, egy, a belső várban tartott tanácskozáson még a megadás lehetősége is felmerült. A magyarok mégis a harc mellett szavaztak, s következett a harmadik roham, melynek során a legkritikusabb pillanatban került sor a horvát származású Dugovics Titusz legendás hőstettére. Látván, hogy egy török kitűzi a próféta zöld zászlaját a várfokra, odarohant, és mivel nem bírt az ellenséggel, magával rántotta őt a mélybe. Hajnalban Hunyadi újra kitört, de mivel mindkét sereg súlyos veszteségeket szenvedett és vészesen kimerült, a fővezérek inkább a kivárásra
játszottak.

Minden vezéri szándék ellenére mégis döntő fordulatra került sor. A keresztesek előbb a várból, majd az addig tétlenségre kárhoztatott csapataikkal a Száván túlról is kezdtek átszivárogni a török tábor felé, és birtokba vettek egy dombot a Száva mentén. A szigetről egyre többen csatlakoztak hozzájuk, így Kapisztránnak nem volt más választása, mint átmenni hozzájuk. A fellelkesedett kereszteseket a balszárnyon álló anatóliaiak ágyúi felé
fordította, akik futásnak eredtek, nem feltétlenül gyávaságból, hanem talán azért, mert jelentős részük keresztény zsoldos katona volt, akikre nagy hatással lehetett a Kapisztrán vezette keresztes had. Ekkor mindkét parancsnok riadót rendelt el. Mehmed lépett először - és vesztett. Legerősebb csapataival a keresztesek ellen fordult, védtelenül hagyva a várkaput és a jobb szárnyon álló ruméliai tüzérséget. Hunyadi észrevette a lehetőséget, legképzettebb katonáival megtámadta a ruméliai ágyúkat, majd részben azok tüzét is korábbi gazdáik ellen fordítva hátba támadta Mehmed főerőit. A teljes megsemmisülést csak a Száva partjánál állomásozó szpáhik közbelépése tudta megakadályozni. Másnapra a török sereg maradéka szinte szó szerint elfutott.

2011. július 7-én a Magyar Országgyűlés, az 58/2011. (VII. 7.) OGY határozatával a nándorfehérvári diadal 555. évfordulója tiszteletére július 22-ét a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította.

A diadalt a magyar hadtörténelem az egyik legjelentősebb győzelemként tartja számon, amely mintegy 70 évre megállította a törökök további európai terjeszkedését és Magyarország meghódítására irányuló próbálkozásait.



A hét történelmi eseménye (július 4 - 10.)

2016.07.06 13:56

1552. július 9-én háromnapi ostromot követően Khádim Ali budai pasa 10 ezer harcosával és erős tüzérségével elfoglalta a Börzsöny északi oldalán magasodó kicsinyke Drégely várát.  A vár kapitánya Szondi György alig több mint 140 katonával rendelkezett. Ráadásul a török had közeledtének hírére kapitánytársa, Bekefalvay Gergely elmenekült. Azonban így is hihetetlen bátorsággal küzdöttek. Szondi jól tudta, hogy az elavult, korszerűtlen váracskát nem védheti tovább négy napnál, ezt a szomszédos erősségek kapitányainak is jelentette. A közelben táborozó királyi had és parancsnoka, Erasmus Teuffel semmit sem tett annak érdekében, hogy a védőket megsegítse. Az ostromló Ali megadásra szólította fel a védőket. Szondi György azonban nem adta meg magát. Két apródját a pasához küldte, hogy neveljen belőlük jó vitézeket, s azok énekeljék majd meg hősi nevét, mert mindhalálig védte a rábízott várat. Aztán lovait leöldöste, vagyonát felgyújtotta, hogy az ne kerüljön a törökök kezébe, majd megmaradt vitézei élén az ostromlók közé rohant. Az első helyen verekedett: amikor jobb térdét egy nagy golyóbis összetörte, fél térdre ereszkedve még osztotta a csapásokat, egész addig harcolt, míg a fejét és mellét ért puskalövésektől el nem esett. Vitézeit mind levágták. A budai pasa nagy tisztelettel temettette el. Sírjára zászlós kopját tűzetett.

www.google.hu/search?q=szondi+k%C3%A9t+apr%C3%B3dja&client=firefox-b&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=0ahUKEwjz9b_55N7NAhWHOhoKHW2JD10Q_AUICCgB&biw=1920&bih=969#imgrc=TChu3fPJ2KMInM%3A

 

A hét történelmi eseménye (június 20 - 26.)

2016.06.20 19:06

1941. június 26-án szovjet gépek Rahó közelében géppuskatámadást intéztek a Budapest-Kőrösmező gyorsvonat ellen. A támadásban hárman meghaltak, hatan megsebesültek. Három ismeretlen felségjelű
repülőgép 13 órakor 29 közepes bombával támadta meg Kassát. A város légterét védő 217. számú ágyús üteg 5/8 M. lövege tüzet nyitott a támadókra, találatot nem ért el, ám két löveg három lövés után használhatatlanná vált. A légitámadásnak 32 halálos áldozata, 82 sebesültje volt, 24 lakóházban, a Postapalotában, 2 laktanyában, az út- és közműhálózatban 3 millió pengőre becsült veszteséget okozott. A bombázókötelék vezérgépe később Enyickére dobott le egy bombát, amely nem robbant fel. Bár a gépeket nem sikerült azonosítani a vezérkar mégis szovjet gépekről beszélt. Werth Henrik a vezérkar főnöke és Bartha Károly honvédelmi miniszter felkereste Horthyt. A magyar és a német katonai körök nyomására Horthy kormányzó és Bárdossy László miniszterelnök hadüzenet mellett döntött. Másnap, 27-én Bárdossy László a parlamentben bejelentette Magyarország hadba lépését a Szovjetunió ellen. A honvédcsapatok még aznap átlépték a szovjet határt. A támadást a magyar légierő kezdte, majd megindult a szárazföldi csapatok támadása is.

Topor István


<< 3 | 4 | 5 | 6 | 7 >>