Évfordulók január 17-én

395. január 17-én halt meg I. Theodosius, a római birodalom utolsó egyeduralkodója. Halála előtt megosztotta a birodalmat két fia között, vagyis ezen a napon jött létre a Keletrómai-, és a Nyugatrómai Birodalom. Az utóbbi 476-ig állt fenn, a Keletrómai (bizánci) birodalom maradványa 1453-ban török uralom alá került.

1377. január 17-én XI. Gergely pápa Avignonból visszatért Rómába. Ő volt az utolsó Avignonban székelő pápa, neki sikerült a francia klérus nyomatékos tiltakozása ellenére visszavinni Rómába a pápai székhelyet. Halála után VI. Orbánt választották meg, de ő is megtagadta az Avignonba való visszatérést, mire a francia bíborosok ellenpápát választottak. Ettől kezdve negyven éven át két, sőt három pápa uralkodott, akik egymás híveit kölcsönösen kiátkozták. Az 1414. novemberére összehívott konstanzi zsinat Zsigmond császár és magyar király nyomására lemondatta az akkor regnáló három pápát, megválasztotta V. Mártont, s ezzel véget ért a nyugati egyházszakadás.

1994. január 17-én halt meg Cziffra György zongoraművész. 1921-ben született Budapesten. Csodagyerek volt és hihetetlen pályát futott be az angyalföldi nyomorból a világhírig. Hegedűművész édesapja tanította zongorázni, ötévesen lépett föl először egy cirkuszban, hogy pénzt keressen a családnak. Hiába volt zseniális virtuóz, cigány származása miatt nehezen fogadta be a művészvilág. Éjszakai bárokban játszott, hódolói mindenhova követték. Egy disszidálási kísérlet miatt 1950-ben kényszermunkára ítélték, a táborban követ hordattak vele. Három év múlva szabadult, s tönkretett kezével újra zongorázni kezdett, ismét a pesti éjszakában. 1956-ban, kihasználva a határ rövid nyitottságát, feleségével és fiával emigrált. Tíz nap múlva már Bécsben koncertezett, s azonnal berobbant a világ zenei életébe! Rendkívüli sikereket aratott, pénzéből létrehozta a Cziffra Alapítványt tehetséges fiatalok támogatására. 1993-ban megkapta a francia Becsületrend tiszti fokozatát, itthon pedig a Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét.

Márk Éva


 

Évfordulók január 16-án

1465. január 16-án indított küldöttséget Mátyás magyar király Rómába, az 1464. szept. 16-án beiktatott II. Pál pápa köszöntésére. Az üdvözlés mellett a török elleni háborúról is tárgyaltak. A követséget Janus Pannonius pécsi püspök és Rozgonyi János tárnokmester vezette.

1759. január 16-án nyílt meg a nagyközönség előtt Hans Sloane orvos és természettudós 80 ezer tárgyból álló gyűjteményének kiállítása a londoni ún. Montague-házban, mellyel megalapozta a British Múzeumot.

1869. január 16-án indította Arany Trombita c. hetilapját Táncsics Mihály, a '48-as Munkások Újsága utódját. Az Arany Trombita a magyarországi munkásság első szocialista szervezetének, az Általános Munkásegyletnek az újsága lett. A szövetség meghívta soraiba és első elnökévé választotta a valójában kispolgári-radikális-utópikus politikai elveket valló idős forradalmárt, aki élete végéig nem változtatott elvein.

Táncsics Mihály témához kapcsolódó néhány mondatát honlapunk "Idézetek" menüjében olvashatják.

1945. január 16-án egy német páncélos vezérőrnagy, Gerhard Schmidhuber megakadályozta, hogy egy nyilas különítmény legyilkolja a budapesti gettóban sínylődő mintegy 60-70 000 zsidó embert. A 13. páncélos hadosztály parancsnokaként 1944 őszén érkezett Magyarországra. A szovjet-román sereg közeledtére a nyilasok a gettó felszámolása mellett döntöttek. Amint a terv Schmidhuber tudomására jutott megtiltotta a végrehajtását, egy közreműködő német őrmestert le is tartóztatott. Hogy utasítását ne hághassák át, leváltotta a gettó őreit, s helyükre saját embereit állította. A nagy gettót január 18-án szabadították fel szovjet katonák, s hogy még életben találták a szenvedőket, az egyedül a vezérőrnagynak köszönhető. A humánusan gondolkodó, becsületes ember a kitörés során, február 11-én esett el.

Márk Éva


 


 

Évfordulók január 15-én

1582. január 15-én Báthori István lengyel király és Rettegett Iván orosz cár 10 évre szóló fegyverszünetet kötött.

1596. január 15-én I. Rudolf megnyitja az országgyűlést Pozsonyban, amely március 12-ig ülésezett, majd feloszlott. Az országgyűlés főbb törvénycikkelyei kimondták, hogy a főpapok, bárók, mágnások és birtokos nemesek portánként saját zsebükből, előjogaik érintetlenül hagyásával, egyszeri alkalommal 9 Ft-ot adóznak; az uralkodó személyes megjelenése esetén kimondja a nemesi fölkelést; a szabad hajdúkat számolják fel; a király lépjen közbe az erdélyi fejedelemnél, hogy a töröktől visszavett területeken a régi tulajdonosok kapják vissza birtokaikat; kérik a rendek, hogy a magyarországi pénzt hazai értékben fogadják el;

A király a törvényeket március 21-én szentesítette.

1776. január 15-én Mária Terézia gróf Batthyány Józsefet nevezte ki esztergomi érsekké (tisztséget Batthyány 1799-ben bekövetkezett haláláig töltötte be). Ugyanezen a napon királyi rendelettel létrejött a besztercebányai, a rozsnyói és a szepesi katolikus püspökség. Területüket az esztergomi érseki főegyházmegyéből hasították ki, püspökeiket az esztergomi érsek joghatósága alá helyezték.

1872. január 15-én indult meg a Magyar Nyelvőr, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Bizottságának folyóirata. Első szerkesztője Szarvas Gábor a magyar nyelvművelés megteremtője volt. Szarvas Gábor országos hírnévre nyelvészeti munkásságával tett szert. Ezért bízta meg az MTA egy, a magyar nyelv kutatását és művelését szolgáló folyóirat létesítésével. Magyar Nyelvőr küzdött a magyartalan szóalkotások ellen, és kiváló etimológiai cikkeket írt. Az új folyóirat köré csoportosította a magyar nyelvtudomány legtehetségesebb alakjait, így Simonyi Zsigmondot, Szinnyei Józsefet és Munkácsi Bernátot is. A folyóiratot 1994-ig az MTA adta ki, 1994 óta az Eötvös Loránd Tudományegyetem a lap gazdája.

1971. január 15-én volt Örkény István Macskajáték című drámájának ősbemutatója Szolnokon. A darabot Székely Gábor rendezte. Pár hónappal a szolnoki bemutatót követően a Pesti Színház tűzte színlapjára. A Macskajátékot azóta rengetegszer játszották itthon és külföldön, s mindannyiszor színésznői jutalomjátéknak (is) tekintették özv. Orbánnét. Az egyik leghíresebb, a Pesti Színház előadásában, amelyet Székely Gábor rendezett, Bulla Elma, illetve Sulyok Mária játszotta a főszerepet. Ebben a darabban érte el, egyik legnagyobb sikerét, Halász Judit. 1993-ban ugyancsak a Pesti Színházban, a két főszerepet Tolnay Klári és Tábori Nóra játszotta. Örkény méltán népszerű tragikomédiáját Makk Károly filmre vitte 1974-ben. A mozit Oscar-díjra jelölték, de nem nyerte el a rangos filmes díjat.

Topor István


 

Évfordulók január 14-én

1301. január 14-én halt meg III. Endre magyar király, Kézai Simon szavaival: "Letörött immáron az Árpádok fényes fájának utolsó aranyágacskája."

II. Endre felesége, a várandós Estei Beatrix férje halála után menekülni kényszerült. A későbbi III. Endre az utószülött István és a dúsgazdag velencei kereskedőcsaládból származó Tomasina Morosini fia volt. A sokak által bizonytalan származásúnak tartott fiút trónörökösként nevelték és igazuk lett. IV. (Kun) László halála után, 1290. július 23-án Székesfehérvárott megkoronázták. Nehéz küzdelem várt rá: belül a növekvő hatalommal rendelkező kiskirályok, kívül a trónkövetelők. Nem volt sem elég ereje, sem elég ideje a helyzet konszolidálására. A nápolyi Caroberto (a későbbi I. Anjou Károly) már az ország belseje felé tartott kisérőivel, amikor a király váratlanul - gyaníthatóan méregtől - meghalt. Az idézett mondatot Szántó György: Aranyágacska c. kitűnő regényének végén mondja Kézai mester.

1872. január 14-én halt meg Nagyajtai Kovács István történész, jogász. Fő kutatási területe az erdélyi fejedelemség és a székelység történelme. 1799-ben született Nagyajtán székely családban. Unitárius édesanyja mindig sokat olvasott neki, "így a történelmet már gyermekkoromben megkedveltette velem", jegyzi meg emlékirataiban. A húszas éveiben járt csak, amikor többen - köztük Brassai Sámuel - felismerték tehetségét és további kutatásokra bíztatták. Ő volt a XIX. sz. első jelentős történetírója.

1875. január 14-én született Albert Schweitzer, az utolsó polihisztorok egyike, teológus, orgonaművész, orvos, tanár, lelkész és filozófus.

Rendkívüli egyéniség volt. A németbarátok a liberálist gyűlölték benne, a liberálisok pedig a németségét. Ráadásul zsidó lányt vett feleségül (Harry Bresslau történész lányát Helenét). Az első világháború után 1924-ben tudott visszatérni Afrikába (a mai Gabonba), hogy újjáépítse 1913-ban alapított kórházát, ahol többezer beteget tudott fogadni, köztük háromszáz leprást. "Az élet tisztelete" c. könyvét egy francia fogolytáborban dolgozta ki, ahol 1918. júliusáig tartották fogva német származása miatt. A könyv fő gondolata: "Élni akarok, de mások életének tiszteletben tartása mellett". 1952-ben Nobel - békedíjat kapott, a vele járó összeget kórházára költötte. Az afrikai Lambarénében halt meg 1965-ben.

Márk Éva


 


 

Évfordulók január 13-án

1522. január 13-án kötött házasságot II. Lajos  magyar király és Mária, Habsburg-házi főhercegnő. Mindketten nyertek a házasságon, ráadásul egymásba szerettek. A művelt, okos Mária mindenben segítette férjét, akinek erre szüksége is volt. II. Lajos Jagello Ulászló nehezen várt, egyetlen fiaként jött világra. Gondos nevelésének köszönhetően hat nyelven beszélt. Apja két éves korában megkoronáztatta, így tízévesen a gyermek törvény szerint uralkodó lett. Mária anyja "Őrült" Johanna kasztíliai királynő, apja "Szép" Fülöp osztrák főherceg  volt. Gyermekként eljegyezték a magyar királlyal, s annak haláláig szeretetben éltek együtt. A mohácsi vész után menekülni kényszerült. 1555-ig Németalföld kormányzója volt. Gyermekük nem született.

1568. január 13-án a tordai katolikus templomban Európában elsőként hirdettek vallásszabadságot. Ez a szabadság négy keresztény felekezetre, a katolikusra, a reformátusra, az evangélikusra és az unitáriusra vonatkozott. A határozat lényege, hogy vallása miatt senki nem üldözhető. "Természetesen" nem tartották be!

1754. január 13-án született Laczkovics János, a magyar jakobinusok egyik vezéralakja. Keményen bírálta a nemesség műveletlenségét és önzését, az uralkodót és a klérust. Martinovics vette rá, hogy álljon II. Lipót bizalmasai közé és legyen titkos ügynök, majd ő vonta be a köztársasági szervezkedésbe is. Ez utóbbiért elfogták, halálra ítélték és 1795. május 20-án a Vérmezőn kivégezték; bátran halt meg.

Márk Éva


 


 


 

Évfordulók január 12-én
 

1685. január 12-én vette feleségül a legnagyobb titokban Francoise d' Aubigné-t a Napkirály, XIV. Lajos. Az asszony első férje a húsz évvel idősebb, súlyos testi fogyatékosságban szenvedő neves költő, Paul Scarron volt, aki az egyszerű neveltetésű, de intelligens és tanulni vágyó lányból művelt, kultúrában jártas finom hölgyet faragott. Madame de Montespan hívta meg a királytól származó gyermekei mellé nevelőnek, ekkor ismerkedett meg XIV. Lajossal, aki márkinővé nevezte ki, majd Montespan botrányba keveredése után mélyebb kapcsolatba került vele. Befolyása az uralkodóra egyre nőtt, már-már puritán , erkölcsös életvitele, visszafogottsága hatott az öregedő királyra; lassan megszűntek a pazarló ünnepségek, lakomák, színházi előadások.  Özvegyen maradva visszavonult a "Szent Lajos király háza" nevű intézménybe, melyet korábban ő alapított vagyontalan nemeskisasszonyok számára. 83 évet élt.

1782. január 12-én adta ki II. József szekularizációs rendeletét, melyben feloszlatta azokat a szerzetesrendeket, melyek nem gyógyítással vagy tanítással foglalkoztak, ezenkívül mintegy 140 kolostort. Ennek kapcsán történt meg a "fordított Canossa-járás" : VI. Piusz pápa Bécsbe utazott abban a reményben, hogy megváltoztathatja  császár véleményét, de nem járt sikerrel.

1945. január 12-én halt meg Kúnos Ignác nyelvész, turkológus, a török népköltészet gyűjtője, kutatója. Debreceni kereskedőcsaládban született 1860-ban. A Budapesti Tudományegyetemen szerzett tanári és bölcsészdoktori diplomát. Mester volt Vámbéry Ármin, az ő bíztatására fordult a török nyelv felé, majd sikerült Anatóliába utaznia. Öt évet töltött ott a török folklórt kutatva, felölelve a teljes népi kultúrkincset. Útijegyzeteiben érzékletesen mutatta be az anatóliai nép életét. Több munkája török nyelven is megjelent.

Márk Éva


 


 

Évfordulók január 11-én

1262. január 11-én Türje nembéli Fülöp zágrábi püspököt esztergomi érsekké nevezte ki IV. Orbán pápa. Sikertelenül próbált békét teremteni IV. Béla és fia, István között. Ő kezdte meg a Margit királylány szentté avatásához szükséges vizsgálatot, vagyis a tanúk kihallgatását, de halála hosszú időre véget vetett a tervnek. Ő koronázta meg V. Istvánt és feleségét Kun Erzsébetet, majd szintén ő IV. (Kun) Lászlót. Ő építette a tatárjárás után Zágráb közelében a Medvednica-hegységben Medvevárat (horvátul Medvedrag), melynek romjai ma is láthatók. Ebben a várban halt meg menekülés közben Janus Pannonius.

1800. január 11-én született Jedlik Ányos természettudós. Bencés szerzetesként kapta az Ányos nevet, eredetileg István volt. 1822-ben lett bölcsészdoktor, ezután a rend győri gimnáziumában negyvanhat 10-11 éves gyermeknek tanított hat tantárgyat. Huszonöt évesen szentelték pappá. Ő találta fel az elektromotort (a villámdelejes forgony nevet adta neki), az öngerjesztő dinamót és még sok egyebet, hisz egész hosszú életén át kísérletezett. Neki köszönhetjük a szódavizet is, aminek segítségével a találékony magyarok megalkották a fröccsöt.

1938. január 11-én választották alispánná Endre László szélsőjobboldali gödöllői főszolgabírót (1895-1946), aki 1937-ben Szálasival megalapította a Magyar Nemzetiszocialista Pártot. Az érvényben lévő rendelkezéseknél is keményebb intézkedéseket hozott a zsidóság ellen. 1944-től a Sztójai-kormány belügyi államtitkára, a deportálások egyik fő szervezője. A háború után a szövetségesek átadták a magyar hatóságoknak. Háborús bűnök miatt halálra ítélték és kivégezték.

Márk Éva


 

Évfordulók január 10-én

ie. 49. január 10-én Julius Caesar átlépte a Rubicont, melynek jelentősége abban rejlett, hogy a folyó Gallia és Itália határfolyója volt, átlépését minden római hadseregnek megtiltotta a szenátus. Ekkor hangzott el (Suetonius szerint) a híres mondás: "A kocka el van vetve". Átlépni a Rubicont ma is azt jelenti, hogy visszafordíthatatlan döntésre szánja el magát valaki. A Rubicon címet viseli egyik kiváló történelmi folyóiratunk, melyet jó szívvel ajánlok látogatóinknak.

1429. január 10-én alapította Jó Fülöp burgundi herceg az Aranygyapjas Rendet a keresztény hit és a katolikus egyház védelmére. A burgundi hercegek, majd a Habsburg-ház legfontosabb rendjele volt, főleg fejedelmek és főnemesek kapták.

1858. január 10-én született Törley József pezsgőgyáros. Német nevű apja a szabadságharc idején magyarosította a nevét, majd a vereség után követte Kossuthot az emigrációba. József fia a grazi kereskedelmi akadémián tanult, majd Reimsbe került. Onnan Magyarországra küldték megfelelő alapbort kereső útra, így fedezte fel, hogy Budafok kiválóan alkalmas a pezsgőgyártásra, ezért 1882-ben idetelepítette reimsi gyárát. Fölismerte a reklám fontosságát, melynek segítségével a századfordulóra övé lett a Monarchia legnagyobb pezsgőgyára.

1973. január 10-én nyilvánították az ország első Nemzeti Parkjává a Hortobágyi síkság 53 hektárnyi területét. Az eredetileg nedves legelő a XIX. sz.-i folyamszabályozások után vált szikes pusztává.

Márk ÉvaÉvfordulók január 10-én


 


 

Évfordulók január 9-én

1475. január 9-én I. (Hunyadi) Mátyás levélben közölte IV. Sixtus pápával, hogy hajlandó a törökkel szemben harcot indítani, ezt azonban csak akkor teszi meg, ha megfelelő segítséget kap.

1658. január 9-én a Medgyesen tartott erdélyi országgyűlés visszahelyezte székébe II. Rákóczi Györgyöt. Az előzmények: 1657. november 2-án a török portánál kegyvesztetté vált Rákóczit megfosztották trónjától és Rhédey Ferenc személyében új fejedelmet választottak. Rákóczi azonban a Partiumba visszahúzódva sereget gyűjtött. A hajdúkat és a székelyeket is maga mellé állította. Azt is sikerült elérnie, hogy a fejedelemség katonai központja, Várad megtagadja a behódolást Rhédeynek. 1658 januárjában fegyveres betörésével megakadályozta az új fejedelem eskütételét. Kicsikarta az országgyűléstől saját visszafogadását. Ezt követően Rákóczi I. Lipóttól kért segítséget a török elleni harchoz, ám kísérlete kudarcot vallott.

1867. január 9-én Bécsben tárgyalássorozat kezdődött a Habsburg Birodalom külügyminisztere és magyar politikusok között. Friedrich Ferdinand Beust Andrássy Gyula, Eötvös József és Lónyay Menyhért politikusokkal tárgyalt az országgyűlés 15-ös albizottsága munkálatainak módosításáról. A módosított tervezett leglényegesebb eleme, hogy evidenciaként szerepel benne az uralkodó legfőbb hadúri joga.

Topor István

1870. január 9-én megnyílt a Hatvan – Miskolc vasútvonal. Az 1867. évi XIII. tc. alapján a kormány 60.000.000 ezüstforint összegű hitelt vett fel csatorna- és vasútépítésre. Ebből a hitelből vásárolták meg az 1868-ban  megalapított Magyar Királyi Államvasutak (MÁV) első vonalát. Ebből a hitelből hozták létre többek között a hatvan - miskolci vasútvonalat.

Ugyanezen a napon vette át a pesti önkéntes tűzoltók első őrsége a belvárosi tűzoltószertárt. Ezzel megkezdték a rendszeres szolgálatot. Az első évben 55 tűzesethez vonultak ki.

 

Évfordulók január 8-án

1680. január 8-án Thököly Imrét – miután az 1679. november 3-ai szikszói csatában a császáriak felett győzelmet aratott – a  bujdosók hajdúszoboszlói gyűlésén a vitézlő rend 133 képviselője egyhangúlag fővezérré választotta, és felesküdtek rá: „Mi Istenért és Hazáért fegyverre kelt alulírott magyarok esküszünk az élő Istenre, […] hogy nagyságos Teökölyi (sic!) Imre urat, vezérünket nem hagyjuk el, bármit határoz az Isten dicsőségét és a Haza szabadságát illető ügyekben, […] akik pedig mostanig eltérő véleményen voltunk, ezután a tegnapi erős és feloldhatatlan egyezségünk szerint Őnagyságát, mint Fővezérünket ügyünk végső eldöntéséig hűségesen követjük.” Thököly csillagának rohamos emelkedését jelzik Szelepcsényi György prímásérsek-helytartó szavai: „Őfelsége kegyelmes szándéka az, hogy a jövőben egyedül Thökölyvel tárgyaljon, nem pedig az erdélyi fejedelemmel.”

1849. január 8-án került sor a képviselőház első tanácskozására Debrecenben. A szerveződő békepárt fellépett a Honvédelmi Bizottmány politikájával szemben. Ellenezte a kilátásnak tűnő harc folytatását. A képviselőház azonban nagy többséggel elutasította a békepárt magatartását. Ugyanezen a napon Windischgrätz tábornagy parancsára Pesten elfogták Batthyány Lajos grófot, az első felelős magyar kormány volt miniszterelnökét. Ehhez a naphoz még egy tragikus esemény kapcsolódik. A román felkelők ezen a napon pusztították el a nagyenyedi főiskolát. A keletkezett tűzben megsemmisült a könyvtár és a kézirattár. A támadás során mintegy 600 embert öltek meg a felkelők.

1861. január 8-án Cuza román fejedelem egyezményt kötött Klapka Györggyel, a Magyar Nemzeti Igazgatóság tagjával. Cuza engedélyezte, hogy a magyar függetlenségi háború céljaira fegyvert raktározzanak Románia területén. Cserébe Klapka ígéretet tett a magyarországi és erdélyi románok teljes egyenjogúsítására.

1918. január 8-án az amerikai szenátus és képviselőház közös ülésén Wilson elnök ismertette 14 pontos programját. A wilsoni elvek néven ismertté vált dokumentum javaslatot tett az I. világháború lezárására, és megoldást kínált arra is, hogy az eljövendő háborúk minden lehetőségét kizárja, valamint elősegítse a háborúban sokat szenvedet Európa újjáépítését.

Topor István

 

Évfordulók január 7-én

1566. január 7-én került a pápai trónra V. Pius néven Antonoi Michele Ghislieri, aki az inkvizíciót irányító Szent Officium vezetőjéből lett hatvankét évesen pápa.

A domonkosrendi szerzetesből Szent Péter trónjára került Piusz legnagyobb sikere egy szent liga megalakítása volt a török ellen. Az akkori világ leghatalmasabbjának számító Spanyolország és a még mindig jelentős hatalommal bíró Velence egyesített hajóhada a lepantói-öbölben 1571. október 7-én megsemmisítő vereséget mért a török flottára. Ez is jelezte, hogy az oszmán török hatalom két évszázados hódító lendülete megtört.

1610. január 7-én Galilei felfedezett a Jupiter négy nagy holdja közül hármat: az Iót, az Europát és a Kallisztót. Pár nappal később a Ganümédészt is sikerült feljegyeznie. Rájött, hogy ezek a holdak keringenek az égitest körül, mivel néha ideiglenesen eltűnnek; ezt a Jupiter mögötti mozgásuknak tulajdonította. 1620-ban további felfedezéseket tett. Későbbi csillagászok felülbírálták Galilei elnevezéseit, megváltoztatva a Medici-csillagokat Galilei-holdakra. A kijelentés, miszerint egy égitest körül több kisebb égitest kering, átfogó képet adott a geocentrikus világról, aminek a középpontjában a Föld van.

1764. január 7-e a madéfalvi veszedelem, a Siculicidium napja. A Siculicidium a népirtás (genocidium) és a székelyek latin nevéből faragott műszó, amelyet székelyirtásnak fordíthatunk, de az esemény a történelemkönyvekbe mégis mádéfalvi veszedelem néven került be, és amely az erőszakos székely határőrség szervezése ellen tiltakozók legyilkolását jelenti.

Közvetlen előzménye az volt, hogy a január 6-án kiadott királynői rendelet ellenére tovább folytatódott az erőszakos toborzás. Noha Mária Terézia elrendelte, hogy csak önként jelentkezőket vegyenek föl határőrnek. Akik nem akartak határőrnek állni, az erdőkbe húzódtak.

Siskovics tábornokot Erdély gubernátora (kormányzója) parancsára Carato alezredes 1764. január hetedikén a békésen alvó falut, Mádéfalvát (ahová a székely ellenállási mozgalom küldöttei gyűltek össze) ágyútűz alá vette, majd mintegy 400 menekülőt lekaszabolt a katonaság. A mádéfalvi vérengzés után elfojtották a Habsburgok a megmozdulásokat Székelyföldön. A mészárlás és az erőszakos katonasorozás hatására kezdődött meg a székelyek tömeges kivándorlása Bukovinába.

Topor István

 


Évfordulók január 6-án

Január 6. VÍZKERESZT napja, a karácsonyi ünnepkör zárónapja. A római katolikusoknál a háromkirályok, az ortodoxoknál Jézus megkeresztelkedésének ünnepe, a karácsonyi tizenketted utolsó napja, a farsang kezdete. A katolikus templomokban ezen a napon vizet szentelnek. Hétköznapi teendő: 6-án kell lebontani a karácsonyfát, s díszeitől (a szaloncukorpapirtól is) megfosztva a gyűjtőhelyekre vinni!

1292. január 6-án Magyarországi Mária, V. István király leánya, II. (Sánta) Károly felesége fia, Martell Károly javára lemondott a magyar koronáról, ezzel egyértelművé tette a nápolyi igényt a magyar királyságra IV. (Kun) László meggyilkolása után. Magyarország vezetői azonban egyöntetűen III. Endre, az "Aranyágacska" mellett álltak ki. Martell Károly már 1295-ben meghalt, így trónigénye az 1288-ban született Carobertóra szállt, akiből aztán I. Károly (Károly Róbert) néven az ország javát talán leginkább szolgáló nagy királya lett Magyarországnak.

1827. január 6-án halt meg Charlotte von Stein, Goethe szerelme és múzsája. A weimari hercegnő udvarhölgyeként boldogtalan házasságba kényszerítették. Goethe, aki hét évvel volt fiatalabb az asszonynál 1700-nál is több szerelmes levelet írt hozzá azután, hogy 1775. novemberében találkoztak. A leveleken kívül számos verset is írt hölgyéhez, mindig kutatva varázsának titkát. A lobogó szerelem elmúltával is szoros barátság fűzte őket egymáshoz az asszony haláláig.

Márk Éva


Évfordulók január 5-én


1589. január 5-én halt meg Medici Katalin francia királyné, férje és idősebb fia halála után régens. Szüleit csecsemőként elveszítve rokonoknál nevelődött. Tizennégy éves volt amikor nagybátyja, VII. Kelemen pápa feleségül adta a francia király másodszülött fiához, a tizenöt éves Orleans-i Henrikhez, aki nem kedvelte Katalint. Közös életük első tíz évében vélhetően nem történt meg az "elhálás", azonban a következő 13 évben az addig meddőnek hitt asszony tíz gyermeket szült. Margit leánya és Navarrai Henrik esküvői ünnepsége idején következett be a hirhedt Szent Bertalan éj. IX. Károly halála után régenssége megszűnt, következő fia, III. Henrik uralma alatt csökkent a befolyása. III. Henrik csak hét hónappal élte túl anyját, ezután Navarrai Henrik, s vele a Bourbon dinasztia került trónra Franciaországban.

1761. január 5-én született Diószegi Sámuel a magyar rendszeres növénytan megalapítója, református lelkész. A hazai növényfajokat ismertető Magyar Füvészkönyvet sógorával, Fazekas Mihállyal közösen írta, s ezzel magyar nyelven ismertté tették Linné rendszerét. E könyv írásakor született meg a debreceni füvészkert kialakításának gondolata, mely végül 1840-ben készült el. Orvosi füveskönyv c. munkája 1813-ban jelent meg. Jelentős szerepet vállalt a nyelvújításban, gyűjtve vagy alkotva növényneveket. Ilyenek voltak a "deákból lágyított" nevek, pl. salvia - zsálya, phaseolus - paszuly.

1849. január 5-én fejeződött be Pest-Buda kiürítése. 1848. Szilveszter napján az országgyűlés határozatot hozott a Nemzetgyűlés és a Honvédelmi Bizottmány áttelepítéséről. Az állami és politikai szerveket Debrecenbe költöztették, Görgey hadserege pedig Vác irányába vonult ki. Windisch-Grätz csapatai elfoglalták a kiürített fővárost.

Márk Éva


Évfordulók január 4-én


1493. január 4-én indult vissza első útjáról Kolumbusz Kristóf az Újvilágból. A nagy felfedezőről bővebben olvashatnak honlapunkon, Patyi Szilárd tollából: korok.webnode.hu/products/patyi-szilard-kolumbusz-kristof/

1725. január 4-én halt meg Bethlen Katalin, Bethlen Gergely erdélyi főgenerális lánya, II. Apafi Mihály erdélyi fejedelem nehéz sorsú felesége. Engedély nélkül kötött házasságukat I. Lipót nem hagyta jóvá, a fejedelmet Bécsbe vitette, erdélyi birtokaiért évi 10 000 forint kegydíjat és birodalmi hercegi címet adományozott. Bethlen Katalin osztozott férje sorsában, aki gyakran csak részben kapta meg járadékát az udvartól. Özvegységre jutva súlyos nélkülözések közepette élt még tizenkét évig. 1909-ben apósával, anyósával és férjével együtt a kolozsvári Farkas utcai református templomban újratemették.

1809. január 4-én született Louis Braille, aki 3 évesen vakult meg. Kiváló hallásának köszönhetően megtanult csellózni és orgonán játszani. Iskolájában 1821-ben mutatta be a 12 pontos éjszakai írást Napóleon kapitánya, Charles Barbier. A bonyolult rendszert Braille hat pontossá alakítva megalkotta az írást-olvasást vakok számára lehetővé tevő jelrendszert, melyet 1839-ben tovább fejlesztett. Módszere az egész világon elterjedt, Magyarországon 1893-ban vezették be. Louis Braille tüdővészben halt meg 1852-ben. Január 4. a Braille-írás világnapja!

1821. január 4-én halt meg Elisabeth Ann Seton, a "Szeretet nővérei" rend megalapítója, Amerika első szentje. Öt gyermekkel özvegyen maradva katolikus hitre tért. Szerzetesi fogadalmat tett, szegényeket, betegeket gondozott kilenced magával. Rendi nevüket a környék hálás lakóitól kapták. 1975-ben VI. Pál pápa avatta szentté.

Márk Éva

 

Évfordulók január 3-án

1710. január 3-án, Érsekújváron kivégezték Ocskay László kuruc brigadérost, császári és királyi ezredest. Ocskay 1703 júniusában Magyarországon volt, ahol egy gyorsan összeszedett lovascsapattal csatlakozott II. Rákóczi Ferenc akkoriban kezdődő felkeléséhez. Csakhamar - bátorságával és ügyességével - olyan érdemeket szerzett, hogy ezredes lett. Szépen gyarapodó huszárjaival gyors egymásutánban meghódította Lévát, Korponát, Selmecet. Már ekkor elkezdte Ausztriába és Morvaországba pusztító, hosszú évekig tartó betöréseit, melyek félelmetessé tették nevét (Európa-szerte mint „a tűz fejedelmét” és „Rákóczi villámát” ismerték). 1704-ben már több mint hatezer ember volt parancsnoksága alatt. Az év végén a nagyszombati csatában (1704. december 25.) Rákóczi állítása szerint „csodákat mívelt”.

Számos győzelmének jutalmául II. Rákóczi Ferenc 1705. augusztus 15-én brigadérossá léptette elő. Azonban nem maradt sokáig hű a fejedelemhez. A trencséni csata (1708. augusztus 3.) után Pálffy János császári tábornagy megbízásából Pyber László püspök megnyerte I. József pártjának Ocskayt, akit már régebben ismer. Ocskay gyanús veszteglésével felkeltette a fejedelemnek és vezérkarának figyelmét, de árulása csak akkor lett nyilvánvaló, amikor 1708. augusztus 28-án Pereszlénynél – katonáit I. József iránti hűségesküre kényszerítve – nyíltan egyesült Pálffy hadával. Ez a tette Rákóczi felvidéki hívei között roppant megdöbbenést és zavart keltett. Ocskay ezután már császári ezredesként szerepelt. Német tiszttársai azonban nyíltan kimutatták megvetésüket a többszörös árulóval szemben, katonái pedig lassanként otthagyták a rájuk kényszerített zászlót, és visszaszöktek a kurucokhoz.

Elfogása Jávorka Ádám érsekújvári főhadnagy nevéhez fűződik, aki 1703. január 1-jén véghez is vitte tervét, a foglyul ejtett Ocskayt Érsekújvárra vitte. Itt a Csajághy János brigadéros elnökletével összeült haditörvényszék Ocskayt előbb karóba húzatásra, végül – Ocskay Sándor közbenjárására – kegyelemből pallos általi halálra ítélte. Hiába tagadta most meg I. Józsefet, Rákóczihoz való visszatérését ígérve, 1710. január 3-án lefejezték, és fejét a vár bástyáján karóra tűzték.

Alakját az irodalomban Jókai Mór regénye, a Szeretve mind a vérpadig, valamint Herczeg Ferenc legsikeresebb színműve, az Ocskay brigadéros örökítette meg.

1896. január 3-án II. Vilmos német császár Transvaal Köztársaság elnökének, Paulus Ohm Krügernek jókívánságait küldi, és sikereket kíván a búroknak a brit szabadcsapatok elleni harcban. A `Krüger-távirat` fokozza a Nagy-Britannia és a Német Birodalom közötti feszültséget. A búroknak 1896. január 2-án mégis sikerül a `Jameson-támadást` meghiúsítani, és így az angol betörést megakadályozni. II. Vilmos császárnak a búr kérdésben elfoglalt álláspontja miatt a Német Birodalom és Nagy-Britannia közötti feszültség hirtelen a tetőpontra hágott. A német világpolitikai ambíciók kezdete (1890) óta a két állam között érdekkonfliktusok keletkeztek Afrikában és Kelet-Ázsiában, így viszonyuk láthatóan rosszabbra fordult.

1925. január 3-án kihívó parlamenti beszédében Benito Mussolini, az olasz fasiszta miniszterelnök magára vállalja a felelősséget Giacomo Matteotti szocialista képviselő meggyilkolásáért.


Az ellenzék hallgatásával megadta a hatalmat Mussolininak ahhoz, hogy a király és az egyház semlegessége mellett létrehozza a diktatúrát. Beszédét követően Mussolini több törvényt és rendeltet fogadtatott el, amelyekkel a pártok működését megakadályozta, a sajtószabadságot megszüntette, s a helyi közigazgatások autonómiáját korlátozta. Az antifasiszta szervezeteket betiltották, ellenzékieket tartóztattak le. Ettől kezdve Olaszországban fasiszta diktatúra uralkodott.

Topor István


Évfordulók január 2-án

17. január 2-án a Fekete-tenger partján fekvő Tomiban (ma: Constanta) letöltendő száműzetésében elhunyt Publius Ovidius Naso római költő.

Ovidius Kr. e. 43-ban született. Gazdag édesapja politikai pályára szánta, ezért a legjobb neveltetésben részesült. Őt azonban a költészet érdekelte. A szerelem művészete, a Corinnához írt erotikus elégiái, a Szerelmek, ünnepi naptára, a Fasti, valamint az Átváltozások (Metamorphoses) nagy hírnevet szereztek neki. Kr. u. 8-ban Augustus császár döntése értelmében el kellett hagynia Rómát. Nem lehet tudni pontosan, mi volt az uralkodó döntésének az oka. Egyes vélekedések szerint Ovidius verseinek szellemisége összeegyeztethetetlenek voltak a császári fenséggel, mások amellett foglalnak állást, hogy a költő valamilyen végzetes hibát követett el. A száműzetéssel pályája derékba tört. A barbárok lakta településen való élet valóságos kínszenvedést jelentett Ovidius számára, azonban könyörgését Tiberius császár is figyelmen kívül hagyta. Tomiban keletkeztek az 5 könyvből álló Tristia című elégiái, illetve a Levelek Pontusból című négy könyve. Ovidius volt az első olyan költő, akinek művészetében megrendült az aranykori irodalom harmóniája. Ovidius nagy hangsúlyt fektetett költeményei nyelvi játékára, szellemességére.

1444. január 2-án a Kunovica-hágónál Hunyadi győzelmet aratott. Az 1443. július 22 -1444. január 25-e között zajló hosszúhadjárat utolsó csatája volt ez. A keresztény sereg a Balkán-hegységben már nehezen nyomult előre, és belátva, hogy nagyobb sikert már nem érhet el - megkezdte a visszavonulást. A szultán a megfogyatkozott csapatok után küldte seregét. A törökök megkísérelték az egész keresztény sereg megsemmisítését, de Hunyadi szétverte Turahán bég seregét. A sereg január 25-én érkezett vissza Nándorfehérvárra. A hadjárat a 6 győztes csata, sok török fegyveres megölése, Szerbia és Bulgária nagy részének fölszabadítása ellenére részleges

1853. január 2-án jelent meg a Délibáb című irodalmi lap első száma. Felelős szerkesztője Festetics Leó gróf volt, aki ebben az időben Nemzeti Színház intendánsi teendőit is ellátta. A vasárnaponként megjelenő orgánum főmunkatársa Jókai Mór volt. A lapnak az ő esztétikai ízlése, irodalmi elvei szabtak irányt. A virágkora küszöbét átlépett Jókai nemcsak szerkesztette a Délibábot, hanem egyike volt legtermékenyebb íróinak is. Novellái (a Petki Farkas leányai, A falu bolondja, A nagyenyedi két fűzfa stb.), regényei (Janicsárok végnapjai, A balkáni harc) megsokszorozzák a tetszetős külsejű lap vonzerejét. Tarka képek rovatán, benne a Hugli officinája című tréfás párbeszédeken hatalmasan derült a kortárs közönség. Jókain kívül akkori irodalmunk java dolgozott a Délibábnak: Arany János, Tompa Mihály, Bérczy Károly, Gyulai Pál, Kemény Zsigmond, Obernyik Károly, Szász Károly, Tóth Kálmán, Vajda János és Vas Gereben is.

1951. január 2-án bevezették a cukor- és lisztjegyet. Az ellátási nehézségekért falun a tehetős, gazdag parasztot tették felelőssé. Az ún. kulákokat - ugyanúgy, mint a Szovjetunióban az 1930-as évektől - adminisztratív eszközökkel üldözni kezdték. A cél: a falusi kisbirtokos parasztság felszámolása és ezzel együtt az ellenség, a belső árulók leleplezése. Ekkor kezdődtek a provokatív zaklatások, a gabonatároló, a padlás kisöprése, a tehetős parasztok pellengérre állítása. Elvileg a 25. kat. holdnál nagyobb vagy 250 aranykoronánál értékesebb földterület birtoklása volt a kulák minősítés kritériuma. A gyakorlatban azonban a kulák kategóriát tetszés szerint tágíthatták. Ez a megkülönböztetés fokozott szigorúságot jelentett a beszolgáltatásánál és az adóterheknél.

Topor István

Évfordulók január 1-jén

Kr. e. 45. január 1-jén került bevezetésre a Julius Caesarról elnevezett Julián-naptár. Az új naptár kidolgozásával Caesar az egyiptomi Szoszigenészt bízta meg. Az új kalendárium minden addiginál pontosabban határozta meg a napévet, és január 1-jére helyezte az év első napját, tehát ezt a dátumot tekinthetjük úgy is, mint az első újévet. A naptár ugyanakkor korántsem volt hibátlan, hiszen a kerekítés következtében az év 11 perccel hosszabb lett a valóságosnál; persze, ez az eltérés egyes alkalmanként elhanyagolhatónak tűnt, ugyanakkor a percek 128 év alatt kitettek egy napot, az évszázadok múltán pedig már komoly késést eredményeztek. A 16. századra az eltérés meghaladta a 10 napot, ami a nevezetes csillag- és holdállások segítségével meghatározott keresztény ünnepek esetében már zavaróvá vált, ezért 1582-ben, XIII. Gergely pápa utasítására a Julián-naptárat is megreformálták oly módon, hogy a kerek százas évek közül csak a négyszázzal oszthatók esetében hagyták meg a szökőnapot, ezzel pedig csökkentették a felesleges betoldások számát.

1438. január 1-jén Pálóczi György esztergomi érsek Székesfehérvárott királlyá koronázta V. Albert osztrák herceget. A királyné koronázását Rozgonyi Simon veszprémi püspök végezte. Albertet pár nappal Zsigmond halála után, 1438. december 18-án választották meg a magyar főurak és főpapok Pozsonyban Magyarország uralkodójának. Albertet magyar királlyá választása után a német választófejedelmek német királynak is megválasztották. Német királyként a II. Albert nevet viselte.

1523. január 1-jén a johannita lovagrend nagymestere, Villiers de l'Isle 6 hónapos ostrom után átadta Rodoszt I. Szulejmán szultánnak. Az életben maradt lovagok számos rodoszi lakossal, kincseikkel és levéltári anyagukkal együtt elhagyták a szigetet. A terület nélkül maradt rendnek V. Károly császár hűbérként átadta a szicíliai királysághoz tartozó Máltát két másik szigettel, valamint az észak-afrikai Tripolist. Ettől kezdve használták a Máltai Lovagrend nevet. A rend történetéről és magyarországi tevékenységéről itt olvashatnak részletesebben: http://korok.webnode.hu/products/szerzetesek-es-szerzetesrendek-magyarorszagon-3-resz/

1661. január 1-jén a szászrégeni országgyűlés erdélyi fejedelemmé választotta Kemény Jánost. Kemény öt fejedelmet szolgált, amíg 58 évesen trónra jutott. Bethlen Gábor, akinek apródja volt Kemény, fedezte fel diplomáciai érzékét. A Rákócziak katonai rátermettsége miatt számítottak rá. Tehetségét és megbízhatóságát bizonyítja, hogy II. Rákóczi György fia nagykorúságáig Keményre bízta a fejedelemséget. Kemény János annak ellenére, hogy fejedelmi esküjében hűséget ígért a szultánnak, ám trónra lépésének pillanatától a császári udvar törökellenes terveihez kötötte politikáját. Alig valamivel több, mint egy évig uralkodott. Életéről és uralkodásáról ajánlom figyelmükbe Márk Éva tanulmányát: http://korok.webnode.hu/products/barcsay-akos-es-kemeny-janos-fejedelmek/

1908. január 1-jei dátummal, ám valójában 1907 karácsonyán látott napvilágot a 20. századi irodalomtörténet legnagyobb hatású lapja a Nyugat. Ignotus főszerkesztésében, Osvát Ernő és Fenyő Miksa szerkesztők indították útjára alapot. Az első szám élén Ignotus Kelet népe című írása áll. Az ebből következő részlet a mai kor számára is megszívlelendő: „A nap s az emberiség s a történelem keletről nyugatra tart. Kelet népének is ez az útja, s ha járja: azon nap alatt jár, annak az emberiségnek felese, annak a történelemnek alakítója, mint a legnagyobb nemzetek. Kicsinységében tán nem szabad, hogy viszont lenézze, akik őt lenézik, és nagyon kell szeretnie, akik őt szeretik. A szeretetnek sok módja van, s egyet sem szabad fitymálnia; fia pedig mentül kevesebb van, annál több iránt kell türelmesnek lennie. Ez minden, amivel kelet népe a nyugatnak tartozik. Ennyit megér az, hogy mégis csak magának él, mikor részt vesz a világ életében, s hogy a helyet, melyen kívül a nagy világon más nincsen számára, ez a nagyvilág mégis csak az önnön biztonsága őrálló helye gyanánt védje és bástyázza körül. A Csaba útja az égen írt utat honfoglaló kelet népének. S így van megírva, hogy égen és földön, tudásban, szépségben és munkában mindenütt honfoglaló legyen kelet népe.”

Topor István

 

Évfordulók archívum

2013. februári évfordulók

2013.03.09 23:42
Évfordulók február 28-án 1367. február 28-án V. Orbán pápa I. (Nagy) Lajos kérésére megerősítette a pálos rend kiváltságait. Az egyetlen magyar szerzetesrend megalapítója a krónikák szerint híres magyar családból származó Boldog Özséb volt. Gyöngyösi Gergely pálos szerzetes, humanista író írt róla...

2013. januári évfordulók

2013.01.08 17:27
  Évfordulók január 31-én 1837. január 31-én született Tolnai Lajos író, születési nevén Hagymássy Lajos. Apja Györköny falu jegyzője, indulatos, kötekedő ember volt, aki sok ellenséget szerzett magának, ennek következtében a család nyomorba jutott. Tolnai (nevét megyéjétől vette)...

2012. decemberi évfordulók

2012.12.18 17:41
Évfordulók december 31-én 1385. december 31-én Demeter bíboros esztergomi érsek Mária lemondott és Erzsébet anyakirályné jelenlétében Székesfehérvárott magyar királlyá koronázta Durazzói (Kis) Károly nápolyi királyt, aki II. (Kis) Károly néven uralkodott. Károlyt 1385 augusztusában hívták meg a...

2012. novemberi évfordulók

2012.12.18 17:37
Évfordulók november 30-án 1700. november 30-án született Bethlen Kata erdélyi magyar író. Első férje mostohatestvére, gróf Haller László lett. Önéletírásában így ír erről a házasságról: "... édesanyámtól adattam soha eléggé meg nem siratható keserves házasságra, vallásomon kívül valóhoz."...

2012. októberi évfordulók

2012.10.22 21:14
  Évfordulók október 31-én Október 31-e a reformáció napja több protestáns országban annak emlékére, hogy 1517-ben ezen a napon szögezte ki a wittenbergi templom kapujára 95 tételét Luther Márton, "A búcsú erejének magyarázatához" címmel. Magyarországon 1939 óta ünneplik az Országos...
Tételek: 11 - 15 ból 25
<< 1 | 2 | 3 | 4 | 5 >>