Tisztelt Härtlein Úr!

Először is elnézését kérem, hogy csak most reagálok észrevételére és kritikájára, de a tanév végi hajrában nem néztem mostanában az üzenőfalra. Az írást az ÉS-ben olvastam. Természetese tisztában voltam vele, hogy ez melyik rovatban jelent meg. Igazából azért tettem föl a kiegészítéssel, mert azt tapasztalom, hogy a nagypolitika igen is előszeretettel avatkotik be a tudomány kérdéseibe. Akár ebbe a dologba is. Ezután az írás után nemsokkal avatták Nyíradonyban a Nemzeti Emlékhely első mellszobrát. Az első alkotás Attila hun fejedelmet ábrázolja. A város polgármestere, egyben országgyűlési képviselője a hivatalos történészi álláspont ellenére, amely a hun-magyar rokonságot kizárja, a következőkkel indokolta döntését: "A magyar történelem tudósai és a magyarság eredetét kutatók máig tartoznak egy világos és egyértelmű „eredetvizsgálattal”, illetve tudományos és történeti téren megalapozott állásfoglalással. Ez az állapot kételyeket és hamisságot szülhet, félrevezető lehet és rendkívül káros éppen akkor, amikor Európa országai, népei számos identitásproblémával küszködnek.
Többen votunk és a szakmai stábban is elsöprő arányban álltunk ki a hunokkal való vérrokonság történeti ténye mellett (… Őseinket felhozád Kárpát szent bércére, Általad nyert szép hazát Bendegúznak vére…), így az országban az első alkalommal Nyíradonyban láthatnak hivatalos Attila ábrázolást. Maga a hunok királya nyitja a magyarságnak, jelen emlékhelyen kiemelt időszakát meghatározó uralkodók, vezetők, tiszteletet parancsoló névsorát."
Ezek után én, mint történelemtanár magyarázzam meg diákjaimnak, hogy egyelőre semmiféle bizonyíték nincs erre, és a rokonságot a tankönyvekben cáfoló állítás a valós és nem az , amit a Milleneumi sétányon látnak. Miniszterelnökünk nyilatkozta nem is olyan régen, hogy nem lehet gyermekeinket agymosásnak alávetni. Ez nem az? Higgye el, közel 40 éves tanári pályámon láttam már furcsa dolgokat, ez is közéjük tartozik.
Tisztelettel: Topor István